Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-03 / 66. szám
m IFIÜSAG 'f9!l šzfptembeŕ ^0. A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az élelmiszer és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak csökkentéséről Harisnyakötő és csípőszorító 20 Tiszta selvemből készült fehérnemű . 28 16. Felsőruha, munkaruha, bőráruk Férfi és fiúruhák 40-ig Gyapiú női- és leánykaruhák 25-ig Gyapot és len női és leánykaruhák 5—15 Miiselyem és tiszta selyem női és leányruhák 18—24 Felöltők, télikabátok, hubertuszok 25-ig Gyapot- és lenmunkaruha ' 20—25 Gumi esőköpeny 10 Igelit köpeny, kötény 45 Szőrmék és bőripari termékek 20 Mecrronöelésre készült lábbeli 22 17. Lakásberendezési célokat szolgáló textil Gyapjú, plüss, gépen és kézzel kötött szőnyegek 10 Juta és bükié szőnyegek 10 Függönyök 25 Gvapiű és gyapottakarő 7 Tűzött takarók 22 Igelit abrosz és szalvéta 45 Egyéb árucikkek átlagosan 10 18. Rövidáru, kalap Cérna, kötésre és horgolásra alkalmas fonal 9 Csipke, hímzések, szalag, stb. 9 Nyakkendő 9 Bőrből és műanyagból készült díszmű átlagosan 25 ebből: vulkánfíberből készült bőröndök 10 bőr aktatáskák 35 női bőrtáskák 30 plasztikából készült női táskák 15 bőrkesztyűk 25 nyúlszőrkalap 20 19. Vegyipari termékek Szappan átlagosan 11 ebből: színszappan 10 toilettszappan 12 mosópor 10 Kozmetikai és illatszeráruk átlagosan 5 ebből: kozmetikai krémek tégelyekben 40-ig kölnivíz és parfüm 15-ig hajszesz 13 Festékek és lakkok átlagosan 5 Biztosítsuk minden módon a mezőgazdasági termélés íejlődését Antonín Zápotocký köztársasági elnök a hradeci kerület dolg:o7Ói között Antonui ,Zápotocký köztársasági elnök hivatalos Iá- tek a hradec královei kerül et 1. oldalról) ebből; porfestékek 10-ig vaslakk 19-ig Nitrolakk 10-ig 20. Dohánytermékek Cigaretta 11—25 Pipadohány 8-ig ' Cigarettadohány 14 ; 21. Közlekedési eszközök és benzin Motorkerékpár 30 Gépkocsi 30 Benzin 33 22. Építöiinyas: és faipari termekek Cement 20 Beton és vasbeton alkatrészek 10 Mész 20 Tégla 30 Közönséges ereszcserép 3( Cserepek, csempék stb. 10—30 Faipari termékek átlagosan 20 Antonui ,Zápotocký köztársasági elnök hivatalos Iá' togatásának a hradeci kerületben legjelentősebb mozzanata a vasárnapi, szeptember 27 i Hradec Královo melletti Stčžery közságbeli nagy békemanifesztáció volt, amelyen csaknem 50.000 dolgozó vett részt. A békenavygyülésen részt vettek az ipari üzemek dolgozói, az egységes földmüvesszövetkezetek tagjai, az állami birtokok és traktorállomások dolgozói, valamint a még egyénileg gazdálkodó kis- és közép)l>arasz- tok az egész kerületből. A Csehszlovák Köztársaság elnöke beszédében, amelyet az egybegyűltek lelkes egyetértése és tapsorkánja sokszor megszakított, köz- tér.saságunk további építésének néhány fontos kérdé- serö’ szólott és kitűzte hazánk dolgozó népének béke útiát a szocializmus megvalósítása terén. Vasárnap reggel a kormánydelegáció kíséretében knztársa.ságunk elnöke meglátoggatta a hradec královei Szak.ízervezeti Házban rendezett szövetkezeti kiállítást. A köztársasági elnök kíséretében volt Jindrich Uher rnini.szterelnökhelyettes, földművelésügjd miniszter. Prof. dr Ing Emanuel Slechta építőipari miniszter, dr. h. c. Jozef Plojhar egészségügyi miniszter, Jozef Kro.snáf begyűjtési riiiniszter, František Krajčír belkereskedelmi miniszter A köztársaság elnökét, valamint a kormánydelegációt a kiállításon Sztaniszlav Srp. az ipari és termelőszövetkezeti szövetség kerületi elnöke üdvözölte. A kiállltá.s megtekintésén részt vettek a hradec královei kerül et nemzetgyűlési képvise löi, valamint a CsKP kerületi bizottságának tagjai, az egységes nemzeti bizottság, valamint a kerületi nem zeti bizottság küldöttei. A köztársaság elnöke élénk ér deklödéssel tekintette meg az 52 termelőszövetkezet munkájának kiállított termékeit, a kiállítás rendezői részletes jelentést tettek köztársasági elupfkünknek a lermelöszövetkezetek eddigi munkásságáról, fejlödésérö és arról a visszhangról, amelyet ez a kiálllttás a dolgo zók széles tömegeiben keltett. A köztársaság elnöke megtekintette a bútor-, textil-, üvegipari gyártmányokat, a kiállított játékokat, a konfekcióosztályt, és a hulladék-nyersanyagokból készített müipari készítményeket. A köztársaság elnöke nagy érdeklödés.sel te kintette meg a kiállításon bemutatott csipkekészitést Mielőtt a kiállítási termet elhagyta volna köztársasá gunk elnöke, az eg>’es termelőszövetkezeteknek sze renc.sekívánatát fejezte ki az elért eredmények felett és felhívta ökot. hogy szolgálják továbbra is jöminö- ségű termékekkel dolgozó népünket, annak legnagyobb megelégedésére. Az esti órákban Antonin Zápotocký köztársasági elnök búcsút vett a hraderkrálnvei kerület szövetkezeti tagiaitól és elöljáróitól és a kormánydelegáció tagjaival visszatért Prágába. A főváros felé vezető ütőn a lakos.ság mindenütt hatalmas lelkesedéssel köszöntötte köztársaságunk elnökét. Anionín Záootocky közlársasdíyi elnök heszede Földművesek, szövetkezeti tagok, 33. Egyéb közszükségleti iparcikkek Varrógépek 15 Televíziós gépek 37 Rádió 10 Hűtőszekrény 19—32 Egyéb áramfogyasztó cikkek átlagosan 7 önből: 200 voltos oor- szívók 20 villanyvasaló 15 elosztó transzformátor 15 villanygrammofon (a milcrofónon kivül) 30 Fényképészeti és tervező készülékek 10—20 Fényképészeti Kellékek lU—3U Sportcikkek átlagosan 10 ebből. összerakható horgászbotok 20 Ragasztott sítalpak 15 Evőeszközök és zsebkések (rozsdamentes) 10—30 Préselt alumínium evőeszközök 57 Finomított üvegáru 20 Közhasználati porcellán- áru, tányér, fazék, egyebek 20 Bizsutéria 20 24. Könyvek 5 B) A belkereskedelmi miniszternek el kell rendelni, az új állami kiskereskedelmi árak jegyzékének bevezetését az ösz- szes kereskedelmi elárusítóhelyeken és a közös étkezőiize- mekben. Prága, 1953 szeptember 28. A Csehszlovák Köztársaság kormánya. Cseliszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Katonák a dol^ozük között A csehszlovák hadsereg közelgő napja előtt hadseregünk tagjai sza bad idejükben egyre több dolgozót látogatnak meg az üzemekben, az EFSz ekben, meglátogatják az ifjúságot az iskolákban és Ismertetik előttük életüket. Az elmúlt napok ban a »Pálcák, katonai együttes meglátogatta a Moravia-üzem dől gozóit. A katonák az üzem doigozói közé, egyenesen a munkahelyükre mentek. Megismerkedtek a terme lési folyamattal és azokkal az em. berekkel, akik az állandóan fokozódó termelés és jobbmlnöségü tér mékek biztosítói. Az üzem dolgozói lelkesen üd. vözölték hadseregünk tagjait. A I-- ■ kultúrműsor, amelyet a kat előadtak, katonáink fejlett kul tűi tevékenységéről tett tanúsá got. A műsor után a kat^ák elbe- szélgettek a dolgozókkal. A vállalat vezetője s a ROH elnöke ismer tették a katonák előtt a tervteljesi tést, a sikereket és hiányosságokat. A Moravia üzem dolgozói az elmúlt hónapban 110 százalékra teljesítették a tervet és ezt a számot a hé ten gyakran túlteljesítik. A Móra via-üzem dolgozói a katonák Jelen létében köte'ezték magukat, hogy a helyi EFSz nek segíteni fognak a burgonya betakarításában. állami birtokok dolgozói, mindany. nyian, akik jelen vagytok, elvtársak! Az az érzésem, hogy a mai ünnepségen nem fogok tudni ''minden kérdésről beszélni, amelyek mezö- gazda.sági politikára vonatkoznak. Megpróbálom legalább a legfontosabb alapelveket érinteni és tömören megmagyarázni. ' Nálunk, a Csehszlovák Köztársaságban elhatároztuk, hogy felszámoljuk a régi kapitalista gazdálko- dá.st és hogy a népi demokrácia útján szociali.sta állammá építjük át hazánkat. Ehhez mindenekelőtt arra volt szükség, hogy államosítsuk a kapitalista ipari üzemeket, a ban kokat, a nagykereskedéseket és ' a nag.ybirtokokat és hogy megaka- j dályozzuk és lehetetlenné tegyük I mindazok számára a munkaerők ki. I zsákmányolását, akik a kizsákmá- I nyolásban részt vettek. I Az iparban, a kereskedelemben és j a bankoknál szükséges volt felszá- I molni a magántulajdont, a termelő- j eszközöket és a tökét, amelyek a I kizsákmányolást lehetővé tették. Ezt I az első feladatunkat telje.sitettük. A ; kapitalista termelést, a kereskedel. I met és a bankokat államosítottuk. ; Felszámoltuk az ipari mágnásokat, I pénzembereket, a nagybirtokosokat, I nagykereskedőket és ezeknek ural. j ma, kiz-<^kmányoló politikája nálunk I soha többé vissza nem térhet. 1 Az államosítás az egész nemzet I egyöntetű helyeslésével valamennyi j polgárunk egyetértésével volt végre- I hajtva. Ennek tényéröl legjobban a : reakciós árulók csoportja győződbe. I tett nieg, amikor 1948 februárjában i az államosításnak és a szocializmus I további fejlődésének puccsal akart 'ellenszegülni. ! Akkor, februárban a munkások és : földművesek tömegei felsorakoztak, 'felsorakozott az egész dolgozó nép, Ihogy lehetetlenné tegj’ék azok tö- I rekvését, akik a fejlődést nálunk 'visszafelé akarták fordítani. I És amikor 1949 májusában Cseh- ; Szlovákia Kommunista Pártjának ! IX. kongresszufiáji, tehát a februári győzelem után a szocializmus felépítése érdekében a további út biz. tosításáról folyt a vita, Gottwald elvtárs kijelentette: „A falu szocializálása nélkül nem lesz nálunk szocializmus. És nem tér rá a falu a szocializmus útjára, a munkásosztálynak, a kis és közép- parasztokkal való szövetsége nélkül." Elvtársak, a mezőgazdasági politika alapvető feladata ezzel meg van szabva. Egy fontos kérdés áll itt előttünk. Miként valósítható meg a falu szocialista felépítése anélkül, hogy megsértené a munkásosztálynak a kis. és középparasztok tömegeivel való feltétlenül szükséges baráti szövetségét. Erre is meg vm a világ 3s felelet. Lenin elvtárs, fel*thetetlen tanítónk adta meg az oroszországi forrada- lom győzelme után Szavait 1930- ban Sztálin elvtárs újból idézte és szükséges, hogy ezeket a szavakat emlékezetünkbe vésst^t mi is, ha valóban a helyes leninf-sztálini kom- muni.sta mezőgazdasági ppiitikát kívánjuk folytatni. Halljátok' Wiát szavait: ,,Csakis abban az esetben, ha sikerül a föld társas, kollektív, szövetkeze, ti. artyelban való megmunkálásának előnyeit a parasztnak a gyakorlatban megmutatni, csak ha sikerül a szövetkezeti, artyelgazdasággal a parasztnak segítséget nyújtani, csak is akkor fogja majd az államba, .talmat kezében tartó munkásosztály a maga igazát a parasztnak valóban bebizonyítani, csakis akkor vonhatja majd valóban a maga oldalára a sokmilliós paraszttömeget szilárdan és igazán." „A szovjet hatalom képviselői támogatják a különféle szövetkezete, két, valamint a középparasztok mezőgazdasági kommunáinak megalakítását, de azok létrehozása körül a legcsekélyebb kényszert sem szabad megtümiök. Csak az olyan egyesülések értékesek, amelyeket a para.sztok maguk létesítenek, szabad elhatározásukból, s amelyeknek előnyös voltáról gyakorlatilag meggyőződtek. A túlnagy sietség ezen a téren káros, mert csak erősítheti a kÖ2:épparasztság előítéletét az újításokkal szemben. A szovjet hatalomnak azokat a képviselőit, akik még ha nem is egyenes, hanem csak közvetett kényszert alkalmaziíak, hogy a parasztokat a kommunákba való belépésre bírják, a legszigorúbban felelősségre kel] vonni és el kell távolitani a falusi munkától." Lenin és Sztálin elvtársaknak ezen idézett szavaimban azt hiszem, a további kérdésekre is meg van a rilágos felelet. Miért vannak nehézségeink a mezőgazdasági politikában ? A munkásosztálynak, a kis- és/ középpa-^ rasztok tömegeivel való baráti szövetségét miért fenyegeti sok helyen veszély ? Csak azért, mert nálunk megfeledkeztek sO'kan a mezőgazdasági politika helyes lenini alapfeltételeiről, megsértették őket, és sok eset- ben visszaéltek velük. A kommunista politikának alapelveit nem lehet büntetlenül megsérteni. Sehol sem szabad ezt tenni és különösképpen nem a mezőgazdaságban. Ha ennek megsértését megengedjük és nem tesszük meg Idejében a szükséges lépéseket helyrehozására, akkor beállnak a következmények. Éppen ezért kommunista párttunk és kormányunk legutóbbi, a mezőgazdasági politika kérdéseiről szóló határozatban, ahogy a kor. mánvnyilatkozat tartalmazza, nem jelent új irányvonalat, csak annak nyomatékos indokolá.sát ielentl, hogy a mezőgazdaság helyes szocialista politikájának alapelveit nálunk bűn. tétlenül senki sem sértheti meg. A falu szocialista építésének he- lyes alapelveit továbbra is' változat, lanul érvényesíteni fogjuk. Hogy miért kell és miért fogjuk ezt érvényesíteni, arról itt szólni fogok. Kötelességünk a falu szocialista felépítését megvalósítani, szemünk I előtt tartva a vidéki né'p érdekeit tekintetbe véve gondolkozását és véleményét és én nem félek kimon, dani — előítéleteit is/ Az előítéleteket türelmes felvilágosító munkával, példák ■ adásával fogjuk legyőzni és semmi esetre sein elsietett kény. szerrel, vagy erőszakos közbelé{ié. sekkel. I Csak a meggyőzésnek, a felvilágo. sitá.snak és szemléltető példaadás- I nak útja .az, amely beigazolja a ! gyakorlatban mezőgazdasági poll, tikánk helyességét és a falu önkén. I tes szövetkezése útján elért szó. I cialista felépítésének előnyeit, csak ez a helyes kommunista út, amely a munkásosztálynak a mezőgazdasági dolgozók tömegeivel való baráti szövetségét megerősíti és gaz- dag gyülmöcsöket hoz. A szocializmus építésében egy célunk van. Minden; tekintetben kielégíteni dolgozó népünk állandóan növekvő anyagi és kulturális követelményeit. Ha emelni kívánjuk az összesség életszínvonalát, akkor nemcsak ipari, de mezőgazdasági termelésünket is emelni kell. A mezögazdasá- gi termelés emelését azonban nem szabad úgy Intéznünk, hogy' közben a földműves nép tömegeit megkárosítjuk A mezőgazdasági termelés fokozása kell, hogy azok javára szolgáljon, alfik a földet megmüve. lik és a mezőgazdasági termelés fokozásához hozzájárulnak, akik többet termelnek és többet adnak be, akár a szövetHezetekben, akár az állami birtokokon, akár a ma- gán.szektorban. Erre tanít bennünket Lenin elvtárs és hang.súlyozza ezt Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1953 szeptember 3-án tartott plenáris ülésén mondott referátumában, mikor azt mo.ndja, ho-gy a mezőgazdasági politikában Is »a szocialista gazdálkodás egyik alapelve az üzemnek és minden egyes dolgozónak az anyagi érdekeltsége a kifejtett munka eredményeiben.« Ezért; 1. Ha a mezőgazdasági termelést fokozni kívánjuk — már pedig fokozni akarjuk és tudjuk is, és kell is fokoznunk — akkor nem elégséges a mezőgazdasági szektor valamennyi dolgozóját pusztán meggyőzni ennek szükségességéről, hanem érdekeltté is kell őket tenni ennek fokozásában anyagi előnyök nyujtá-sával is. 2. A példák arra tanítanak bennünket, hogy a mezőgazdasági termelés fokozá.oát sokkal könnyebben és gyorsabban lehet közös gazdálkodással. nagyüzemi termeléssel elérni, mint a kis felaprózott gazdálkodással és ennek következtében gy'akorta elmaradt primitív gazdálkodással Ezért alapítjuk a szövetkezeteket. 3. Azonban ha azt kívánjuk, hogy a szövetkezetek alapításának a várt eredménye is bekövetkezzék, hogy (rolytatas a 3. oldalon.)
