Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-08 / 41. szám
Ol iFiüs&e 1Pň3' il'l’iH«: R Majakovszkij: Termés-induló ,4í aratás is gyOzelem, — föld, adj Termés-el vtórs. háromszorost! fel győztesen: rr.ost te vagy a soros! K>, egymagában dolgozott — az izzadó _ paraszt •a zsongó, vidám kolhozok, az artel várja azt. hogy rossz a földünk? Babona! A földünket ne bántsd! Pl mpús lesz itt a gabona, csak idejébe szántsd! hyomcrrhan többé nem szorongsz, éhkoppitt nem nyelünk, N.o, hármas’forgí, vén kölönc, ölökre elvetünk. A körtei őt i torkon ragadd, s egy-kettő, vágd agyon. Seprűzd ki a kulákhadat! Vesszen a sáska, gyom! S a pajta-zúg? S a csűr-sarok? Ki onnét, sok kacat; esőben-hóban ' traktorok ne rozsdásodjanak. Földet javít, a tiídomány, míg fent a szél susog. . Gyerünk, elvlársak, szaporán, ti agronómusok! A föld többé nem rogtokol . gondatlan kéz alatt. Fel hát a harcra, , Komszomol! te légy az élcsapat. Poros falvakba technikát! A port elfúni jó. Beéri már Amérikát A Szovjetunió! Az aratás is gyOzelem, ^ föl a, adj háromszorost’ Termés-elvtárs, fél győztesen: most te vagy a soros! Majakovszkij a nagy szovjet költő Majakovszkij, a lángoló szovjet hazafi a XX. század k'váló költő újítója. „Majakovszkij szovjet korszakunk legjobb, legtehetségesebb költője volt és marad. Közömbösnek lenni emlékéhez és munkáival szemben — bűn" — mondotta Sztálin elvtárs. Sztálin elvtárs szavai arra köteleznek, hogy használjuk fel Majakovszkij alkotásainak hatóerejét új <'s virágzó éietünk megvalósításához. Majakovszkij költészetének egész erejét annak a forradalmi harcnak a szolgálatába állította, amely az újat igyekezett erősíteni és az éLt szocialista rendjét törekedett felépíteni a Szovjetunióban. A for adálom előtt írt verseit, a gyűlölet, a düh hajtja át a burzsoá társadalom iránt. A Nagy Októberi Forradalom után Majakovszkij azokat a kérdéseket dobta fel s döntötte el, amelyeket a forradalom tűzött napirendre és határozott meg. A költő mindenütt, „az új élet minden zugában’’ üldözte é rombolta a régit s szeretettel .segítette növekedéséhez az újat. Törekedett felemelkedni és fel is einelke- dett korunk leghaladóbb gon- dn’atáig — a párt CóondohfáiQ. Majakovszkij, a költő, néptrihün volt, harcos és énítő, egyesítette magában a versmondó tehetségét, az állandó megfeszített harcos tevékenységgel. •— Szüntelenül harcolt, a harc volt mindennapi élete. A harci vágy mozgatta és ezért az élet legsűrűbb lorgatagába vetette bde n agat: plakátokat rajzolt, feliratokat irt, tolyóiratukat ad tt ki, dolgozott a napűapok számára. telmimdatokat szerkesztett, aqitációs- és reklámverseket irt. minden módon, minden eszközzel a nap sürgető kérdésére akc ' választ adni. Majakovszkij felbecsülhetetlen értékkel gazdagüotta a szocúaliz- mus művészetét: „Vlagyimir Iljics Lenin" cimíí költeményében af) kötészetben elsőnek formálta meg legmegkapóhban Lenin alakját. Megénekelte a Kommunista Pártot és a szovjet államot, a szovjet népet: a „Csudajó" című hazafias költeményében és verseinek egész sorában. 'Majakovszkij nagy és ősereju költő tehetségével teljes egészében visszatükrözte az orosz nép hatalmas és ragyogó tehetségét. Maiakovszkij mélyreható munkássága költőink számára lelkesítő példa, mert Majakov- .szkij 1 méhen ihletett ábrázuiíst kap az élet, a maga .egész teljességében. Majakovszkij alkotó tapaszta- l"tai megtermékenyítik az egész szovjet költészet fejlődését, hatalmas hatást gyakorolnak a kü’földi haladó irodalomra is. A költő — népszónok — szenvedélyes szava hangzik és századokon át fog hangzani, moj- gatja milliók szivét és megmutatja azokat az utakat, amelyeken haladt'a a szovjet kö'tészet újabb magaslatra errtelkedhetik. (te) A. V. Alekszandrov A. V. Alekszandrov, a kiváló szovjet zeneművész, 1883-ban született Plac-hinában, szegény földműves család fia volt. Gyermekéveit a szegény nép között töltötte, onnan merítette a népzene gondolatainak alap'át. — 1900-ban barátkozott a péter- vári konzervatóriumba, ahol Rimszkii Korzakov, a kiváló orosz zeneszerző mély hatást gyakorolt a fiatal zeneszerzőre. A konzervatórium elvégzése után meghívták a moszkvai konzervatórium tanári karába. 1928-ban megalapította a „ Vörös zászló" ének- és táncegyüttesét. Alekszandrov népszeufí dalai szorosan egybeforrtak az orosz népdal gazdag forrásaival. Alekszandrov da'ai óriási népszerűségre tették szert ét mélyen belegyök 'eztek a tömegek zenei életébe. Dalai nerti- csak a Szovjetunióban, hanem a világ minden részén joggal vívták ki a sok millió ember szeretetét és elismerését. Dalai a béke, a demokrácia szervezőjévé és harcosává válnak, amelyek minden ország haladó erOit egy egységbe tömörítik. Műveinek témája a népbíil fakad. — Alek-szandrov mélyen átélte és megértette a szovjet ember gondolatait, érzé.seit, és élménveit. Ö szerezte a Kommunista Párt himnuszát. Alekszandrov nemcsak szervezője. volt „Vörös zászló” együttesnek, hanem az egész szovjet társadalom tanítója és nevelője is. Legkiválóbb művei; A „Sztá lin kantáta”. „Kalinka”. „Kaukázusi hegyek”, ,,DaI a szovjet hadseregről”, „Dal Sztálinról”, stb. A „Vörös zászló” együttes becsülettel teljesítette és teljesíti kötelességét a szovjet nénpel és a Szovjet hadsereggel szemben. Molnár András. Alekszej Alekszejevics Lazko, a leningrádi állami zeneakadémia tagja, két gruzín népmotívomú szerzeményt adott elő. A szovjet művészegyüttes fellépése Bratislavában Az ezidei zenei fesztivált a szovjet művészegyüttes fellépésével fejezték be. A nézőtér zsúfolásig megtelt a helyi üzem k és hivatalok dolgozó' .1. A b 'zönség feszült érdeklődéssel várta a szovjet művészek fellépését. A szovjet művészegyüttes a következő kiváló mú'vészekbfjl állt; I. B. Izovel- java. Sztál in-díjas, a leningrádi Kirov-színház toalettmiívésznője L. V. Szatilov, a leningrádi K'rov-színház szóló táncosa, V. M. Firszova. a moszkvai Nagy Színház sz'<ló énekesnője, az RSFSR érdeipes művésznője, T. M. Guszeva, a zongoraművészek összszövetségi versenyének és a II. Világifjúsági Találkozó zongoraversenyéllek győztese, a Chopin-verseny győztese és a • oszkvai Állami Konzervatórium bályadijasa, A. A. Lozko, a nemzetközi violin-čello-ver- seny győztese, a leningrádi konzervatórium pályadíjasa, N. I. Krivulja, a leningrádi Kis Opera-színház szóló énekese és G. S. Makszimova, a moszkvai Állami Füharmónikus zenekar koncertmestere. Az együttes csupa kiváló művészből állt. — Nem csoda tehát, hogy a közönségnél minden szám- szűnni nem akaró tap-sviliart váltott ki. — Á művészi est a vendéglátók és a szovjet müVészvendégek üdvözlő szavaival ért véget. A közönség sokáig nem haeyta el a termet, egyre megismétlődő tapsviharral dott kifejezést elismerésének és hálájának a rendkívüli művész élményért. B. L. Tudományos előadássorozat a Csehszlovák Rádió magyar adásábah A Csehszlovák Rádió magyar hallgatói számára, július 5-iki kezdettel hetenként vasámapon- k'at délelőtt 9.30 órai kezdettel a besztercebányai és kapcsolt szlovákiai adóállomások 427.9 hullámhosszán népszerű tudományos előadássorozatot sugároz. A július S-i tudományos félóra keretében Széntó László egyetemi tanár „Burzsoá-nacio- nalizmus" címen és Stefán Zü- čák főmérnök, az Energostav igazgatóhelyettese „Szlovákia villamosítása" címmel tart előadást. r Ének, tánc, vidámság a búzamezőkön Nyár, aratás, béke ... E három szó oly sokat jelent s oly jó érzés az embernek kiejteni. VoIt-e már valamikor ilyen boldog. örömteli nyár? S lesz-e?... Lesz. mi tudjuk, mert a Szorgos kezek nyomán a munka vad iramában a le vünk célba ér és az égre dobjuk a szocializmus tündöklő fényívét. Nézd az ébredő határt, s az óriási sárga búzaföldeket, a dübörgő traktorokat, kombájnoSzekér Miklós kát. a nyüzsgő embereket s állj meg egv pillanatra ... Mit érzel? Örömet, boldogságot s e szó buggvan ki a szádon; párt. A párt tette lehetővé, hogy békében. buja termést — s ne a kulákoknak, - földbirtokosoknak a földién, hanem a magadén — aratsz. Országszerte új erővel, optimizmussal tele készültek az ez- évi békearatásra. Ifjúságunk ezrei kapcsolódnak bele az aratásba, hogy idő előtt a raktárba kerüljön a termés. A párkány; fiatalok sem maradnak ki e lázas készülődésből. Kul túrbrigádokat szerveztek, hogy azzal segítsék elő az aratást. — Nem ismernek nehézséget, fáradtságot — mondja Tóth tanító elvtárs, a kul túrbrigád szervezője és vezetője, mert egy gondolat fűti őket, egy vágy dolgozni, harcolni a békéért és a bőséges aratásért. — Milyen kultúiszámokkal készülnek? — Tánc, csasztuska, ének, és rövid jelenetek.-f- S csak Párkányban fognak fellépni a kultúrprogrammjaik kai? — Nemcsak itt, hanem a többi falvakban is. — hallatszik egy lágv, édes hang. Az elvtársnőt Csloviecsková Magdának hívják. 16 éves. középtermetű nyílt tekintetű, kitűnő tanuló és a • kul túrbrigád legaktívabb tagja. — Úgy örülök, hogy én is segíthetek dolgozóinknak az aratásnál. Szívemet kimondhatatlan öröm járja át, ha egy-egy dalt küldök a hangszórón keresztül a legjobb dolgozóknak. Ha eltáncolok egy-egv kozák táncot — hallatszik egy újabb hang. — Szekér Miklós vagyok, — nyújtja felém kezét — a középiskola IV. osztályának tanulója. Miklós is a legjobbak közé tartozik, pionír. — Megfogadtam pionír-pajtáCloviecková Márta saim előtt, hogy a IV. VPe tiszteletére lelkesen részt veszek az arató ku!túrbrigádunk munkájában — mondja Szekér pionír. Szék. pionír-pajtás szavát be is tartja. Másokat is buzdít és lelkesít. Agitál, hngv minél több fiatal vegyen részt az aratáson. (te) Arató-Ünnepély Búcson Délelőtt 10 óra. A nap bőven ontia szét perzselő sugarait. Az emberek arca vidám és derült. Beszélgetéseikből, arcuk mosolyából a boldog megelégedés tükrözik vissza. Boldogok. S miért ne? ... Boldog vagyok én is. Örülök, mert van minek. Örülök a nyárnak, a végtelen mezőknek, a hatalmas ringó búzaföldeknek, a, tömzsi búzaszemeknek, melyekből egy pár nét múb'a puha, foszlós kenyér kerül dolgozóink asztalára. Szívemben öröm repdes, ha az aratásra Gondolok. Más ez az aratás, mint tíz évvel ezelőtt volt, amikór még éjt-napot egv- be kellett tenni, hogy egv darab keserű, száraz kenyér kerüljön szerény asztalunkra. Itt állok, a búcsi susogó erdő szélénél s hallgatom az aratók vidám beszélgetését mely egybeolvad a dübörgő kombájnok hnníjjával. A kombájnokon ez a név Űündöklik „Sztálin”. — Ez a név olv drága nekünk — mondja egv ötven év körüli bácsi, akinek a szemében örömkönnyek csillognak. — Pol<;’ártárs, maga i^ tagja a búcsi szövetkezetnek? — Már három éve fiam, s most ű.gv örülök, hogv Sztálin kombájnjaival kezdjük meg az évi békearatást, S közben felcsendül a csehszlovák és a szovjethimnusz Megszűnik a zslbnngás, minden ki feszesen • áll s figyel Szivem csordultig van ötömmel. Kiáltani szeretnék, hogv béke. meri e szóban minden benne zúg. szövetkezetek, városok, s az épülő, új faluk. Ismét csönd, mindenki figyel. S most lép a mikrofón elé a szövetkezet elnöke. Előveszem jegyzetfüzetemet és jegyzem lelkes és tüzes szavait. — Nagy ünnep van ma Búcson; a béke, az aratás ünnepe. A kenyér csatáját vívjuk. Nincs nagyobb öröm annál, amikor az ember ezeket a drága gépeket hallja dübörögni, s látja aratni az ember-magasságú dús terményekben, amelyeknek minden egyes r^'^o-va aranyakat ér. Mi, a búcsi szövetkezet tagjai, fogadjuk pártunknak és drága elnökünknek. Zápotocký elvtársnak, hogy ez évben is b)- sók leszünk az aratásban. Minden szem búzát megvédünk, mert tudatában vagyunk an- hogy minden búzaszem egy golyót jelent a gyilkosok, a háborús uszítok szívében, akik e napokban ontották ki fényét a békéért és a szabadságért harcoló Ro enberg-házaspár- nak, S e sz.avak elhangzása után száz- és száz torokból zúg ez a szó; béke, békét a világnak s halál a gyilkosokra. Majd I.őrinc eívtárs és a járási pártelnök buzdító és harcos szava hangzik el. amelyet szűnni nem a'.aró éljenzés, hurrá k'ÚItás és dübörgő taps viszonoz. Az ünnepélynél^ vége Az emberek csoportokba verődve az aratásról beszélnek. Felbúgnak a rnótorok s megkezdő'i-'k az aratás. Megindulnak Sztálin kombájnjai. A nép Sztálin nevét zúgja, mely örök tűzként lobogni fog a népek szivében. Török Elemér. A köztársasági elnök meglátogatta az iparművészeti főiskolások kiállítását Július 2-án, csütörtökön a délutáni órákban Antonín Zá- potock' köztársasági elnök másodízben látogatta meg a prágai Uj filmek készülnek Bulgáriában iparművészeti főiskola hallgatóinak kiállítását és érdeklődés- st’ szemlélte a kiállítás második részét. / A szófiai dokumentári;5 filmeket gyártó stúdióban elkészült az „19,63 május 1” és a „Hrisz- to Botov” című dokumentum- film. Hamaro.san befejezik a „Felszabadítók nyomában” című filmet, amely a hős szovjet hadsereg felszabadító harcáról szól. Megkezdték egv zenés- film felvételét i.s, amalvben ..Momcsil” opera és a „Haj-' duska Peszen" című balett legszebb ré.szleteit mutatják be. A bolpár tudománvos-ismeretter- jes; ■; filmek stúdiójában most készül a „Fö'dünk gyUmölosei” című szinesfilm Rörtdesen elkészülnek az „Erdei köztársaság” a ..Manói mester” és a „Hős Marko” cimű -’iz és bábfilmek is. A játékfilmgvártó stúdióban jelenleg több film felvétaföln dolgoznak.
