Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-16 / 61. szám

ül inosÄc crnpfomfifr Ifi. BAKIMA 11 BOH: Taps, plisniprrs, dirsňsŕg — neha meg vi is kévés — Siali féléjük elég. Mellükön jelvény es más effele ék ., [.epjen hal most valahara versem poninüjara a siajhos-esoeselek. Vonuljatok fel hat ti törtető kan leristaU, »zepen álljatok, egyenes legyen a sor hadd csapjon végig ra.i1 átok a versem ríméből font ostor, Nehanyan nem törődtek azzal, hogy a CsISz-tagok „késnek" a javaslattal: BIoalllak és funkciókért kiabáltak, „Ki lenne ra méltóbb ha nem én” — mondtak öntelten, büszkén, s „nagy" tettekre hivatkozva mindenlie belekapaszkodva elérték, hogy féléjük billent a merték. Külsejüket felékesitették ezer ékes tollal, ami takarni való volt eltakarták cifra folttal, képmutató hazug burokkal, P,n palástolással, hamis érvvei, cSzcLjliőyök Bábjátszók tLifolyania Bratislavában protekcióval vagy más efélével, mint puskagolvó az egészséges testbe befúrlák magokat a CsISz-vezetóségekbe, Gvakran mond.iák: hasznos munkát csak mi végzünk, jól értünk mi mindenhez. Szánk: óriási kincs, párunk; a világon nincs, nélkülünk: lélegezni sem tudnak, ha baj van: értünk futnak. Ha munkájukat figyeled észreveszed, hogy amíg mi kemény harcot vívunk ők gép vagy íróasztal mellett állnak, esel leg új funkciók után össze-vissza szaladgálnak Gyűlésekre, ülésekre szívesen járnak. mindent (gémek és mindem víallalnak, szarukkal mindent meg is csinálnák Mim kazánok gyomrából a feltörő gőz úgy ömlik belőlük a szó, ami! ilyenkor mondanak: mind szép és jó. csakhogy máskép tesznek elárulják ezt a tettek. Ha némelyről még jókor kisül a gazság, így kiált: Nincs igazság! (sppen rám fogjátok, hogy szabotálok, hal nem látjátok hol lapul az ellenség? — S ezer a mentség — önkritikájával példaképpé mossa magát s másra ken minden mulasztást és hibát. Hátunk mögött ránk: ilyenkor átoktengert hánynak, s ha tehetnék bele is fojtanának. Elvtársak! Meddig tűrjük még, hogy romboljon közöttünk a szájhós-csőcselék? Dalolva szebb az élet Pár hónapja barátommal arról vi- tatküitunk, hogy a közöaségi életre milyen hatást gyakorol a ku!túrmun­ka. A kultúra, a művészet, a tánc, (népi táncra gondolok) milyen hatást vált ki az emberekben, mennyire se­gíti az emberek alkotóerejének ki­bontakozását, munkakedvének loko- zódá.yát, stb Mivel mind a ketten most keriVtiink ki az isko'a padjai­ból, a közösségi életből, ha szabad így hívnom, egy nagy családi fészek­ből., Az iskolánkban folyó kultúr- munkáróí, kultúreletről be.szélget- tünk. s arról, hogy a kultúrmunka mennyiben segíti elő a diákok tejlő- riését, munkáját és tanulását. A bará­tom makacsul kitartott ferde nezete mellett. Ugyanis, ő azt állította, hogy a kultúrmunka a tanulás rovására megy, es gátolia a tanulókat iskolai munkáiukban. fin az ellenkezőjét ál­lítottam. a kultúrmunka vidámabbá teszi az embereket, nagyobb kedvet ad a munkához, a tanuláshoz. Állí­tásomat igyekeztem alátámasztani is­kolánk kuitúréletének tapa.sztalatai- bó'. Még nagjion jól emlékszem az }9r>l/52-es iskolaévre, amikor nagy­szerű kultúráiét folyt az iskolánkban, amikor kultúrc.soportunk vidékre is eljárt, hogy terjessze az új szocialis­ta kultúrát. S ha hazajöttünk egy- egy jó szereplésünk után, boldogok s vidámak voltunii, örömmel kezd­tünk a tanulá.shoz, sohasem éreztük azt, hogy fáradtak és fásultak len­nénk. Barátaim arcáról mindig meg- e'égedés, és öröm sugárzott. Még ak­kor egy-egy osztályban 15—20 kitün­tetett tanú 6 is volt. Es emlékszem 1952/53-as évre is, amikor iskol ínkban megszűnt a kul­túráiét. Az embereken egy általános lehangoltsáo. kedvetlenség, fásultság vet> erőt. hogy úgy mondjam, az em­berek valö.sággal elszv i-v fék. A kul­túrmunka pa .gá.sa a tanulásra is visszahatott. Ez nem kitalált valami, ezt nemcsak én állítom, de diáktár­saim majdnem mindegyike, akik csak nem voltak kultúrbarbárok, mert ilyen is akadt egy pár. A vita cedménj/e végül is az lett, hogy ös.szpzördultünk. mert sem én, sem ö nem engedett a huszonegyéből. Őszintén megvallva, nagyon bántott az eset Csatát vesztett embernek éreztem magam. Vitánk óta itt-ott két hónap telt el. Én azóta meglátogattam egy pár isko át s érdeklődtem az isko'a kul- 1ú''élete után s arról is, hogy a kul­túrmunka minnyiben segíti elő az íl'ető iskola tanulóinak fejlődését, munkájf* és tanulá.sát. A párkányi középiskola egyik ta­nítója. Tóth elvtárs azt mondja. — A kultúrmunka új erőt és op­timizmust önt az emberekbe. A gye­rekeknek meg kell engedni a . szóra­kozást is. Okét kell megbízni a kul- túrniunkával. Engedni kell képessé­gük széle.skörű kibontakozá.sát, a szervezés és a kezdeményezés szabad megngilvánuiását. A; én gyerekeim örömmel végzik a kultiífmunkát és a tanulá.st is, mindig vidámak és vigu’i voltak. A kultúrmunka ma már szer­ves része életünknek s mindennapi munkánknak. A napokban Királyhelmecen jár­tam, s az egyik kirakat előtt volt iskolatársammal, Zabari Bélával ta­lálkoztam. Nem is kell mondanom hogy milyen volt az ö öm, húszén már több mint egy éve nem talál­koztunk. Lassan felballagtunk az iskolába. Útközben munkáinkról érdeklődtem, s hogy hogy Utszik a tanítói munka, stb. Szó szót követett, míg egyszer csak az iskolában folyó kultúrmun­kára terelődött a beszéd. Örü’tem. hogy ismét ezzel a kérdéssel foglal­kozható i, és megvallom, nagy remé­nyek töltöttek el, biztos vo tam ab­ban, nogy Béla él-hal a kultúrmun- káért s így tőle sok konkrét dolgot tudhatok meg — Amikor idekerüHem, aludt a kultúrmunka, az effélével itt nem so­kat törődtek — mondja Béla. — Egy jó pár hét telt el, amíg megismer­kedtem a környezettel, a gyerekek­kel s a k'' 'úmunka fellendités‘>nek feltételeivel. Először csak olyan ki­sebb előadásokkal. kultúrszámokkal kezdtük, nyilvánosság elölt csak nagy ritkán szerepeltünk. Egyszóval a kez­det nehéz volt. Azonban a kezdeti nehézségek nem vették el kedvemet, .sőt. még inkább munkára sarkallak. Állandóan az a gondolat motoszkät agyamban, hogy egy olyan kudúr- csoportot szervezek, amely járási vi­szonylatban is megállja a helyét Ed­dig csak ünnepéiye.s. alkalmakkor lép­tünk fel kultúrmil.sorral. Láttam azt, hogy a gyerekek páratlan jókedvvel végzik munkájukat, A vidékről bejá­ró gyerekek fáradtságot nem ismerve sokszor gyalog is bejöttek a próbáid­ra. Arcukon sohasem láttam fáradt­ságnak nyomát sem. Mindig vidám kacaj és élcel^Jé.sek közepette folyt a munka. Másnap az iskola padjaiban is olyan frissek és üdék voltak, mint fürdés után az ember A kultúrmun­ka fellendítésével új élet kezdődött az iskolánkban. A siker, az ered­mény még az idő.sebb tanitókollégá- kat is fellelkesitette. A közös ku'túr- munka eredménye: a fegyelem, a munkában való szívós kitartás, a ta­nulásban elért szép eredmények vol­tak. Az iskolaév bevégzése előtt Petőfi, I „János vitézét .tanultuk be, amelyet I mindenütt nagy sikerre' jálszotlunk. I Csak Helmecen ötször adtuk elő nagy j sikerrel s ezenkívül vidéken is: Lele- szen, Bodrogmezőn, Bolyban, Bélyben és más helyeken is. Amikor először I le játszót tűk, az öreg nénikék sírva I jöttek a színpadra, .<■ az „Istennel ál­dották a gyermekeket". Mindenkitő. ! meleg, elismerő szavakat kaptunk. S ; amikor a gyerekek ajkáról felcsen- j dűlt egy-egy kedves magyar, vagy I szloi'ák népi- és mozgalmi dal szün- I ni nem akaró örömriva'gás és hatal­mas tup.sorkán fejezte ki a nép sze- retetét és köszönetét, igazán mond­hatom neked, hogy a szamárnál is szamarabb az, aki azt állítja, hogy a kultúrmunka a tanulás rovására megy. Hát lehet szebb és vidámabb munkát elképzelni attól, amilyen az iskolánkban folyik. Hidd el, dalolva szebb és könnyebb az élet és a mun­ka. Az ember el sem tudta képzelm hogy a tanulókkal a kultúrmunka keretén belül mi mindent lehet elér­ni. A gyermekekbe valósággal bele­oltjuk a hazafias gondolatok csiráit, felébresztjük bennük a nemzeti ön­tudatot, a népművészet után való ra­jongást. Valósággal lobog bennük a szeretet a népművészet és’az új ée- tünket t'isszatükröző szocialista kul­túra iránt. Ezek a fiatalok sohasem le.sznek kozmopoliták, a nyugati kul­túra majmolói, a jampecö'íözködés és viselkedés megtestesült ficsúr/ai, soha, de soha nem esnek hasra a de­kadens ktdtúra, a slágerek és a szam­bák előtt. íme kedves barátom, nem én a cikk írója hanem a tettek, a napnál is világosabb tények beszélnek, a kí- rályheime ' *izenegyéves iskola nö­vendékei, a városka dolgozói, ákik azt mondják, hogy a kuitúrmunka még a beteg embereket is meggyó­gyítja, új gondolattal tölti meg., az emberek tudatát, reményt, örömet, mosolyt csal az emberek arcára Vi­dáman. dalolva, nincs olyan munka, vagy nehézség, amit az ember mm- uen fáradtság nélkül el ne végezne és keresztül ne vinne. TÖRÖK ELEMÉR Dolgozunk a Szövetségi Vasútvonalon A kassai J. V. Sztálin Felsőiparh- kola tanulói a Szövetségi Vasútoma'. legjobb CslSz-brigádját megjutalma­zó győzelmi zászló- átverésénél köte- lezettségváHa'íst tettek, hogy az is­kolában a lehető legszcnosehban együttműködnek, majd a harcai CsISz üzemi szervezetével, ar Ifjúsági Va­sútvonalon. Ennek érdekében két ál­landó instruktort biztosítanak a CstSz iskolai szervezetének tagjaiból. No- vemberbeii az Ifjúsági Vasútvonal egyik szakaszán kul túrbrigádot szer­veznek. Viktor Bodnár, a Szövetségi Vasútvonal brigádmunkása, Kassa A íiögellől példa A CsISz tagnk fontos kötelessége, hogy a katonának bevonuló fiatalokat a oevonulásia előké-szitsék Sok szer­vezetünk foglalkozik már ezzel a kér­déssel. Azonban ez ne maradjon minden tag legfőbb kötéles.ségének pusztán szervezési kérdés, hanem tartsa, hogy mindenben segítse a ka­tonának bevr-nuló fiatalokat. Ezt Hájik Ilona, bögellői tanítónő is kötelességének tartotta. A katonának bevonulok részére szlovák nyelvtanfo­lyamot szerve zett,. aminek nagy sikere van. A tanfolyamot a község több' fiataljai is látogatják. Legpéldásabbrii azonban azok a fiatalok látogatták, j akik készülnek a bevonulásra. A szlo­vák nyelvet olyan mértékben sajátí­tották el, hogy a hadseregnél már nem okoz majd nehézséget számukra a szlovák nyelv tudásának hiánya. Meg kell még azt is említeni, hogy a tan­folyam megszervezése nagy odaadást igényel úgy a hallgatóság, mint Hájik elvtársnő részéről. A fiatalok szomba­ton este az egész héten végzett ne­héz munlia után látogatták a tanfo- lyamot, de örömmel tették, mert tud- I ták, hogy ezzel hazánk védelmi kész­ségét erősítik. A bábszínház iránt az utóbbi időben mind nagyobb az érdeklődés a Csema- dok szervezetek kuUúrcsuportjaiban. az if.lúsági szervezetekben; kijlti.ininho- nokban és az üzemi klub iktran. Ez az érdeklődés érthető is. A bábszínház évről évre népszerűbb, közönsége egy­re nagyobb lelkesedés.sel kíséri az elő­adásokat. Nemcsak fiatálkortiakhól to- borzódik ez a közönség. Ott lái.juk a báb.iálszők előadá.sain a falvak doigo- zóit. az üzemek munkas.ságát, népi had­seregünk tagjait. A bábszínházak népszerűsége régi keletű. Az elnyomottak, a kizsákmá­nyolt dolgozók nagy tömegei már a múltban magukénak tudtak a bábszín­házát s 8 bábjáték mindig az ő igaz­ságuk szavát hirdette, szabadságukért szállt síkra. A bábjáték feladata mai szocialista rendszerünkben a nevelés és szórako­zás. Oj embert nevel művészi eszkö­zökkel, megmutatja a sziK-ialista em­ber erényeit, rámutat a hibákra, bará­tokra. ellenségekre. Számontartja az épitömunkáhan jó eredményt felmuta­tókat s a lemaradókat. Figvelmét nem kerüli el az sem, kik azok. akik még nincsenek sorainkban, akik haboznak, akik még nem találták meg az utat. mely örömteli életünk felé vezet. Igyekszik meggyőzni azokat, eoszlatni kételyeiket. Az ország iparasltása, a- falu szocia- lizálódása a témák tömegével gazdagí­totta népi kultúránkat. Az építés, a vá­ros és falu problémái, a népi hagyo­mányok gazdag tárháza a műsoranyag­nak. A bábjátszás feladata, hogy mind­ezt feldolgozva vigye közönsége elé. Hogy feladatának eleget tehessen, a bábjátszónak ideológiai és szakmabeli felkészültséggel, politikai éleslátással, művészi adottságokkal kell rendelkez­nie H'igy mindez meg legyen, képeznie kell magát, tanulnia kell. A Szlovák Népművészeti Közpront nagy figyelmet szentel magvar báb.át- szóinktiak. F. év november első fe­lében Pártunk és kormányunk gundos- kodá.sábő! báhjátszó tanfolyamot nyit meg magyar d'dgozóink részi re Erre a tanfolyamra már javában folyik a hallgatók toborzása, a Csemadok he!vi- csoportok, CsIS? szervezetek, üzemi klubok és a falvak kultúmtlhonai már is megkezdték a bábjátszó együttesek tagjainak kiválogatását, hogy idejében biziosil.sák bábjátszóik iskolázását, cso­portjuk munkájának művészi színvo­nalát, A báhjátszők 2-heles tanfolyamának programmjában a köveiké ő előadások szerepelnek: 1. A művészei hivatása a sz-rcializmusban. a bábszínházak eszmei hivatá.sa. 2. A népművészet feladatai a szocializmus építésében s a békéért va­ló han ban. 3. A színház fejlődése 4. Szocialista realizmus. 5. Színművészet. 6, A rendező munkája a színjátszásban. 7 Színpadi nyelvezet R Zene. 9 Kép­zőművészet a bábszínházban. 10 Kis színpadi formák' hogyan írjunk dara» b<)t. h'tgvan használunk fel adott témár. 11. Szervezési mupka az együttesben s a káderkérdés. A feisorull előadásokon kívül a tan­folyam tananyaga különösen a bábiái- szás gyakorlati részére fekteti a fö- sűlyt: a bábok készítésére, a színpad összeállítására, valamint a műsorpoli­tika agifáriós munkájára. A pozsonyi első magyarnyelvű báb­játékos tanfolyam nagy lépést jelent a szlovákiai háb.játszás, fejlődésében H'igy a taníolyam küldetését bétöltse, jő ká­derekre van szükség. Ebben a CsISz . szervezetek nyújthatják a Jegnagyobb gítséget. Mészáros Gyula A magyar tannyelvű iskolák figyelmébe! A magyar tannyelvű tizenegy­éves középiskolák 9.—11. osztálya számára a Szlovák Pedagógiai Kia­dóvállalatban megjelentek a követ­kező tankönyvek: Magyar irodalmi olvasókönyv, első rész a 9. osztály számara, Ckm 631.11: ára 7.60 Kčs; Csehszlovákia történelme a 9., 10. és 11. osztály számára, Ckm 634-IV, ára 10,90 Kčs; Szlovák nyelvkönyv (rendszeres nyelvtan) a 9—11. osztály számára, Ckm 632, ára 6 80 Kčs; Anorganikus kémia a 9„ 10. és 11. osztály számára, Cj<m 637, ára 8.- Kčs; Organikus kémia a 10 és 11. osztály számára, Ckm 640, ára 6.50 Kčs; Földrajz (Eu­rópa népi demokratikus államai. Ázsia, Afrika, Ausztrália, Amerika) a 10 osztály számára, Ckm 642, ára 10,60 Kčs; Földrajz (A Szovjet­unió és CSR gazdasági földrajza) a 11. osztály számára, Ckm 636, ára 6.80 Kčs; Szlovák irodalmi olvasó­könyv a 10. és 11. osztály számá­ra, Ckm 633-III.-IV, ára 5.40 Kčs. Szeptember hó végéig megjelen­nek: Történelem, Újkor, a 9.—11. osztály számára. Szlovák irodalmi olva.sókönyv a 9. osztály számára. Földrajz a 9. osztály számára. A középfok (6.—8. osztály) szá­mára megjelentek a következő tan­könyvek : Orosz tankönyv a 8. osztály szá­mára, Ckm 679-III-IV, ára 5 2(1 Kčs; Világ, és földrajzkönyv a 6 osztály számara. Ckm’ 686-1, ára 3 - Kčs; Szlovák nyelvtan a 8 osz­tály számára, Ckm 689-IV, ára 3.. Kčs; Zenei nevelés a középiskolák számára, Ckm 696, ára 6 60 Kčs; Történelem a 6. és 7. osztály szá­mára, Ckm 684-11, ára Kčs 3 40. A rendelésekben az iskolák igaz­gatóságai jegyezzék tel az egyes tankönyvek raktárszámát Is (Ckm) és küldjék a Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalatnak, Bratislava, Sasin- kova ,5. címre. Fucsík-est Leleszeii Hét óra volt, amikor elaludt a vil­lany. A kuitúrház nagytermére sö­tétség borult A közönség egy kis.sé türelmetlenül zsibongott s egyesek éltes megjegyzéseket is tettek. Én kint álítam az erkélyen s szem­lélten a sűrű csillagos eget. S amint így állok, mély n elmerengve, vaiaki a vállamra csap. — S/efcusz barátom, hát még Té­ged is lehet látni? — Amint látod. igen. — Te is a Fucsik-estre jöttél? — Igen, csak nc»^ tudom lesz-e belőle valami, — Már miért ne lenne, azért, hogy nem ég a villany? Az semmi, egy óra tnulv? '-igyúl. — Csak egy óra múlva?... Az még szép. Amig így beszélgettünk, a terem a sötét-ség ellenére is megtelt emberek­kel. s kiváncsi gyerekekkel. Eljfittek, hogy halljanak valamit Fucsik életé­ről s harcáról, akit ma már az -gész világ i^er s a cseh nemzet a . n>'m- zeti hős" kitüntetésben része.si-elte. Órám T tatója a nyolcasra kú szott. amikor a villany kigyulladt, Htj, lett erre nagy örömrivalgás. a gyt ekek ".ö ükben levegőbe dobál­ták sankájukat. Az ünnepi estet a leleszi gazdasági me'-'eriskola tanulói tartották.. Az V lejrély megnyitása előtt Kolesza Gábor a Kommuni. d: Párt leleszi he­lyi sze'-vezetének titkára, üdvözölte az ünnepély részvevőit és a mester- iskn'a ba'’ont,éit. Majd az iskola igazgatója. Rabóci elvtárs tartotta meg ünnepi bes'zédét. P'i'/.édében méltán,yolta Fucsik mun­káját és harcát. — Ifjú.ságunk mindenkor erőt. bá­torságot. kita-'tást' és mély emlieCi sz( -etetet tanulhat FiK'S'k életéliől é.s munkásságából. Fucsik nagyszerű harca és kommunista élete kell, hogy örökké példaképül lebegjen ifjúsá­gunk e""‘ és mindenkor úgy szeres­sék hazáinkat, pártjukat és a Szov- j-etuniót. mint ő szerette — fejezte be beszédét. A beszéd után két énekszám és három szavalat kövnke/ett amelye­ket mé[y átérzés.sel szavaltak el az iskola má.snriéves tanulói. Az est legmegkapóbb része az egy felvoná.sos színmű volt, amel\btn Fucsik megkinz.a.sa után a panKraci börtönben, Fucsik. Fecsek és .fin be­szélgetését eleveníti fel. A szereplők Igyekeztek átélni mondanivaló.!ukt t. ami sikerült Is nekik Knváes Gyula, aki Fucsik s'/erepét játszotta, minden szavával, minden mozdulatával igye­kezett Fucsikot közelebb hozni a hallgatósághoz. Szanyi Sándor és Fec.so Béla is dicséretet érdemeinek. Pál Vince nagyszerű volt a führerért lelkesedő egyik SS őr szerejrében. A gazda.sági mesteriskola tanulói ezen ked es. rövi ’ kultúrműsorukkal sokat adtak Lele'-z község dolgozói­nak. Ezzel szoro.sahbra fűzték ba­rátság ' t és szerctotüket a nemzeti hős ér népe iránt. (te) A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ ót bemutatót és 130 előadást rendez Ko­máromban és Szlovákia más vidékein. A szín.jáLszó együttes az üzemekben is felkeresi a dolgozókat. Az évad elején három klasszikus egyfelvonáso.st mu­tatnak be: Csehov .,Háztűznézö”-iét, Tajovsz.kij „Szolgi-rságban" című játé­kát és Móricz Zsigmond „Kend a pap” című kis komédiá.iát. Ez év decembe­rében Füsi lóz-set „A certaldói vásár" című zenés játéka kerül színre Suppé zenéjével a Komáromi Magyar Színházban.

Next

/
Thumbnails
Contents