Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-16 / 61. szám

UJ IFJÚSÁG

\ (:sl^7, SZLOVÁKIÁI KOZPOrsTI BÍZÓT TSAGAJNAK LAPJA

Bratislava, 1953 szeptember 16.

Ara 40 miér

II. évfolyam 61. szám

Bányász fiától ok I Az ötéves terv hotáridő előtti teljesítésével készüljetek a I^ogy Októberi Szocialista Forradalom 36’ik évfordulójára.

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságának üléséről

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt napokban Prágában ülést tartott. A politikai helyzetről és a párt feladatairól Antonín Zápotocký elvtárs számolt be. A CsKP Központi Bizottsága megbízta a CsK^ KB elnökségét, hogy a népgazdaság arányos fejlődésének, a munkás- osztály és a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala emelésének biztosítására dolgozza ki az egyes feladatokat, melyeket Antonín Zápotocký elvtárs beszámolójában kitűzött.

Csehszlovákia Kommunista

Pártjának Központi Bizottsága Antonín Novotny elvtársat, ^ CsKP KB első titkárává, Bruno Köhler, Bedrich Pexa-Voda, Václav Pašek és Vratislav Krutina elvtársakat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkáraivá választotta.

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Jozef Tesla elvtársat, a CsKP KB póttagját a CsKP KB tagjává minősítette és a CsKP Központi Bizottsága elnökségének tagjává választotta.

Csehszlovákia Kommunista

Pártja Központi Bizottsága.

Becsüket és dicsőség szocializmust épitÖ bányászainknak

Közlemény Csehszlovákia Kommun'sta Párija Központi Bizottsága elnökségi határozatáról

Csehszlovákia Kommunista j Pártja Központi Bizottságának elnöksége, Szlovákia Kommu-1 nista Pártja Központi Bízott- \ ságának azon kérésére, hogyj Karol Bacilek elvtársat tegye j szabaddá a párt szlovákiai munkája számára, elhatározta, hogy Karol Bacilek elvtársat Csehszlovákia Kommunista

Pártja elnökségének és politikai titkárságának tagját felmenti kormányfunkciója alól és megbízza Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának funkciójával.

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége.

Változások a minisztériumok és a meghizotti hivatalok szervezetében, valaminta kormány összetételében

A kormány 1953. szeptember lián megtartott ülésén jóváhagyott néhány változást, amelyeket a minisztériumoknak, az áliami közigazgatás központi szerveinek és a megbizotti hivataloknak szervezeti összetételében hajtanak végre Ezekre a változásokra azoknak a tapasztalatoknak az alapján kerül sor, amelyeket eiz utóbbi hónapok során szereztünk a népgazdaság egyes ágazatainak és a kultúrának irányításával kapcsolatban.

Az államgépezet gazdaságosabbá tétele, az állami közigazgatás egyes szakaszai között való együttműködés egyszerűsítése, valamint e szervek irányító tevékenységének megjavítása érdekében a kormány elhatározta, hogy a kővetkező intézkedéseket foganatosítja:

A belügyminisztériumot és nemzetbiztonsági minisztériumot a belügyminisztériumban egyesítik.

A tüzelöanyagügyi minisztériumot és energetikai minisztériumot a tüzelőanyag- és energetikaügyi minisztériumban egyesítik.

A nehézgépipari minisztérUynot és az általános gépipari minisztériü- niot a gépipari minisztériumban egyesítik.

Az épitőihari minisztériumot és az énitoanyagipari minisztériumot az építészeti minisztériumban egyesítik.

A földművelésügyi minisztériumot • és az állami gazdaságok minisztériumát a földművelésügyi minisztériumban egyesítik.

A vasútügyi minisztériumot és a közlekedésügyi minisztériumot a közlekedésügyi minisztériumban

egyesítik.

A föiskolaügyi minisztériumot, meg az iskola- és népművelési minisztériumot az iskolaügyi minisztériumban egyesítik. _

.Megalakítják a községi gazdálkodás minisztériumát, amely elsö- •sofban a belügyminisztérium eddigi feladatait fog.ia teljesíteni a községi ptiTfiálkodás és a községépités terén.

ügyek

Megalakítják a kulturális minisztériumát.

Megszüntetik az Állami Müvészet- ügyi Bizottságot, a külfölddel való kulturális kapcsolatok bizottságát, a Csehszlovákiai Rádióbizottságot, valamint a nyomda- és gramofonipar, a könyvkiadóvállalatok és a könyvkereskedés főigazgatóságát és a filmipari főigazgatóságot, amelyeket a miniszterelnökség hivatala mellett létesítettek. Feladataikat, valamint az eddigi iskola- és népművelési minisztérium feladatait a népművelés terén a kulturális ügyek minisztériuma veszi át.

A Csehszlovák Köztársaság kormánya mellett működő Állami Döntőbíróságot a Csehszlovák Köztársaság Állami Döntőbíróságává alakítják át és az igazságügyminisztériumhoz csatolják.

Az építőipari megbizotti hivatal és az épitöanyagipari megbizotti hivatalt építészeti megbizotti hivatalban egyesítik.

Az iskola- és népművelési megbízotti hivatalt iskolaügyi megbizotti hivatailá alakítják át

.Megalakítják a községi gazdálkodás megbízotti hivatalát, amely a belügyi megbízotti hivatal eddigi feladatait fogja teljesíteni a községi gazriálkod-is és a községépités terén.

Megalakítják a kulturális ügyek megbizotti hivatalát.

Megszüntetik a művészeti ügyek szlovákiai bizottságát és a Szlovákiai Rádióbizottságot.

Ezekkel az intézkedésekkel egv- ide.iüleg a kormány jóváhagyta innak az alkotmánytörvétYvnek a tervezetét, amely a nemzeti bizottságoknak a kormány által történő rányitásáról szól.

Ennek a javaslatnak az értelmé- tien, amelyet megvitatás céljából a Nemzetgyűlés elé terjesztettek. a nemzeti bizottságok általános irá- nyitását kivonják a beliigvminiszté- rium hatá.sk.''réböi hogy biztos't.sák az állami köziyazgatás feladatainak j (Fclytatás a 2. oldalon) 1

A Banyás/.ipari Alkalmazottak Szövetsége Központi Bizottságának és a Kohó- és Ércbánya .Alkalmazottak Szövetsége Központi Bizottságának ünnepélyes ülésén, amellyel az ezévi Bányásznapot nyitották meg, Antonin Zápotocký, köztársasági elnök is részt- vett, feleségével együtt. Képünkön Antonín Zápotocký, köztársasági elnök és a Bán.yászipari Alkalmazottak Szövetségének elnöke, J. Teper képviselő (balról a második) beszélgetés közben az ipari tanulókkal.

Antonín Zápotocký köztársasági elnök besžéde

Tisztelt jelenlevők, elvtársak!

■ Már ötödször ünnepeljük a Bá nyásznapot. A Bányásznap megünneplése és állami tfnneppé nyil. vánítása 1948 ban, a kapitalista ki zsákmányolás végleges felszámolá sát jelentette Csehszlovák Köztársaságunkban,

Bebizonyította azt. hogy köztár sa.ságunk és dolgozó népe, amely országában a szocializmus építésé nek útjára lépett, soha többé nem tér le erről az útról és hogy a ka pitalista ragadozók uralmának, amely a bányászoknak c.sak rabsá got és nyomort jelentett, örökre beharangoztak.

lyia, a bány;lszünnep ötödik év- fo.rdulójá.n az első gottwaldi öt éves terv — melynek feladata a szocia'izmus alapjainak felépítése utolsó időszakában annál bizto .sabban é.s annál nagyobb moggyő ződAs.sel elmondhatjuk, hogy a ka pitaMzmus köztáT-sa-ságunkba-n már soha többé nem fog uralkodni, hogy a szocializmust, és ezzel a köztár. saság dolgozó népének boldog és örömteljes é'etét felépítjük.

Ha a szocializmus hazánkban való felépíté-séről beszélünk, tud nunk kell azt, mit jelent a szocia 'izmus. A szocializmu.s a nép foko ,z6dó anvagi és kulturális .szük.-iég- leteinek mindenirányú kielé&tését jelenti. A szocializmusban többet és jobbat kell termelni, mint a kapitalizmusban, hogy kielégíthessük a növekvő igényeket. Többet Jjell termelni a g.yárakban és a mező kön is. Többet termelni a szocia lizmusban nem jelent több robotot, a dolgozók fosztogatását és kor- bácsrendszert; többet termelni any- nyit jelent, mint jobban megszervezni a munkát, nemcsak bevezetni de el is sajátítani á technikát, betar tani a munkaerkölcsöt és munka- fegyelmet, kihasználni a munkaidőt, helyesen jutalmazni a munkát, küzdeni a pazarlás, felelőtlenség és hanyagság ellen minden egj’es he lye.n.

E feladat teljesítése mindnyá junk építő feladata, az ostravai kőszénmedence feladata és az ostravai bányászok feladata is.

Az ostravai kőszénmedencének köztársaságunk szocialista épité.se szempontjából ugyanaz a jelentősé ge, mint amilyen a donyeci meden cének volt a szocializmus építése számára a ' Szovjetunióban. Donbasznak ezt a feladatát a Szov jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága már 1929 bon a következSképpen jellemezte:

»Országunk iparosítása a' legszorosabban összefügg általában a szén'par é.s külön a donyeci szén medence fejleszté.sével A donyeci szénmedence száilitja lóként az ipar

és a közlekedés számára a föld mé- héből szerzett fűtőanyagot és kokszot a kohá.szat és vegyiipar számára. A donyeci szénmedence sikeres működése ezért az iparosítás legfonto.sabb feladatai megoldásának záloga és megfordítva: a donyeci szénmedencében előforduló hibák és nehézségek az ország iparosításában is komoly zavarokat okozhatnak.«

Így van ez nálunk is elvtársak. A szénfejtésben Ostraván e'érf si kerek meggyorsítják szocialista építésünket, biztosítják egész nem zetgazdaságunk fejlesztését vala mint a mezőgazdasági termelés fej le.sztését is a gépesítés segítségével és ezzel hozzájárulnak az .egész életszínvonal emeléséhez.

Ostrava hibái és nehézségei vi ■szont komoly zavarokat okoznak szociaUsta építésünkben.

Tekintsünk most ostravai kőszén fejté.sünk fejlődésére és foglaljuk ezt be szocialista építésünk álta lános sikereibe. Tagadhatatlan, hogy úgy. mint mindenütt az egész köztársaságban, Ostraván is soha nem látott sikereket értünk el.

. Tudatosítanunk kell, miből in dúltunk ki. Hogyan nézett ki az az »örökség«, amelyet a régi tőkés uraktól átvettünk. .Az egé.sz ostravai szénmedence fejtése 1945 ben csak 8,834.880 tonna szén volt. Ta valy. az az 19.52-ben O.straván már 16,270.070 tonna volt a szénfejtésünk.

Be.szélhetünk e itt csődről, aho gyan ezt ellenségeink akarják feltüntetni? Igyekszenek bebeszélni a i világnak, hogy az ostravai bányá.sz I a népi demokratikus köztársaság ! ellensége, hogy nincs megelégedve !a szocializmus építésével, hogy, szerintük nem akar dolgozni és az úgynevezett „aranyidők" vi.s.szatéré- sét óhajtja, melyeket Guttmann, Larisch, Wilzkov, Géró márki és más hozzájuk hasonló kapitalista ragadozók uralma idején éltek.

Ellenségeink hazudnak. A való helyzet és a tények erről világosan meggyőznek bennünket. Az ostra vaj bányászok és brigádosok 1952 be.n majdnem 100 százalékkal több szenet termeltek, mint a köztársaság első évében, 1945 ben.

Termé.szetesen Ostraván is ne kézségeink vannak a szénfejtésben — ezt sohasem fogjuk tagadni. Miben rejlenek ezek a nehézségek ? Abban, hogy a szénfejtés Ostraván nem fokoz.^dik olyan gyorsEin, mint ahog.v azt a tőkés kizaákmán,volás tói felszabátíiflt népünk egyre nö vekvö szükséglete és igényei megkövetelik.

Mi ennek az oka? Vessünk csak egy pi'la.ntást az ostravai bányák és fejtésük történetére. Az első világháború előtt, 1913-ban az egész ostravai szénmedence fejtése 9 millió 255.765 tonnát mutatott fel. Az első köztársaság alatt az 1929-es kapitalista konjunktúra idején ez 12,485.884 tonnára emelkedett, azonban az 1935 ös kapitalista válság idején nyomban 7,724.539 tonnára esett vissza. A legnagyobb fa- siszta elnyomás és terror, erő,szak és kíméletlen pusztítás, az ostra- vai bányák kifosztásá.sa, az ostravai bányászok rabságba dönté.se idején 1943-ban ismét 19,967.710 tonnára emelkedett a fejtés, hogy azután 1945 újra 8.834 000 tonnára csökkenjen. Szénfejtésünk 1945 óta állandóan arányosan növekszik és már 1952-ben, mint már említettem, elérte a 16,000.000 tonnát.

Szükségletünk és ezért terveink is .azonban többet követelnek. Mi- vei a terveket nem teljesítettük, nemcsak Ostraván, de egész köztársaságunk gazdaságában is ne- héz.ségek mutatkoznak. Ez zavaro''- kat okoz szocalista termelésünk építésében és g.vakran oka annak is, hogy valamenn.yi dolgozó élet- színvonala emelkedésének üteme meglassult.

Ezért sokkal több gondot kell fordítanunk a terv te'jesitésére. Ezért folytatunk szívós küzdelmet a szénfejtés fokozásáért és a terv teljesítéséért az ostravai szénme dencében. Ezért igyekszünk leküzdeni a nehézségeket, kikü.szöbölni a hibákat. fejleszteni a mindiri- irányú kezdeményezést ég segítséget. hogy teljesit.sük a tervet.

.Sok az olyan bölcs, aki a .'lerve. két kritizálva felteszi a kérdést: miért nem kü.szöbölitek ki egyszerre a nehézségeket és hiányosságokat, ha ismeritek őket? Hozzatok törvényt, adjatok ki- rendeletet és megvan.

Az első pillantásra ezek szép, de teljesen fölösleges és hatástalan tanácsok.

A szocializmus építése nem ren- deletektöl és dekrétumoktól tUgg. A szoci^zmus építése a dolgozó tömegek' alkotó kezdeményezésétől és szilárd akaratától függ, hogy le küzdik az akadál.vokat, a nehézségeket, megállapítják és helyrehoz zák a hibákat. Az akadáJ.vok, nehézségek és hibák itt vannak es tudomá.sul kel) vennünk őket. Tegyétek fel a kérdést — milyen őre ,gek az osztravai tárnák ? Majdnem mindegyiket még a múlt évszázad ban építették. Ebben irz évszázadban, 1900 óta Ostraván csak öt új tárnát építettek. Az Odrát 1908 ban, a Mirt 1909 ben, a Duklát 1910 ben, a Gottwald elnök tárnát 1911-be.n és az utolsót, a Fuéik tárnát 1912 ben építették Ostraván (Folytatás a 2. oldalon)

M-