Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-09-09 / 59. szám
M-..••'■■>'f, 10M. 5zpptpmíii*r 9. Ol IFJÚSÁG T^ucsik i/ádôí Az 1930-as radotini és az 1931 'is duľhfovi Ľ.sendôľsoi tťiz utan a kusú ti joľtúz következett. Ezek az esetek a cseltszlüvak burzsoázia véiláz;to gaztettei voltak a ingáiért Küzdő munka.sosztály ellen. A masaryki Csehszlovák köztársaságban 13 lónap rövid ide.ie alatt hároraszor lőttek a nrinkasok köze E/t elliallgatni már nem lehetett, de [léldátlan az a cinizmus, ahogy a kiömlött murika.svért érteke'tek a prágai parlament búr- zsoá cézárjai. Encsik tanúja volt a knsúti esetet követő pimasz aktusnak. ami a parlamentben látszodott le. Szólá.sra emelkedett Mikul löek kommunista szenátor s a koaiiti esetről beszélt. Fuc.sik ezt jegyezte le az utána következőkiöl; ,.Felháborodva és felíndultan beszélt. A szenátus pedig? Válaszol. A fél üres padokból nehezen fellá- ma.szkodik valami hú'^tömeg: „No, önöknek már megint van anyaguk demagógiára!" R.s nevet! Nevet, amikor a szenátor a négy agyonlőtt munkásról beszél. Nevet és kollégái testületileg vele nevetnek, amik\ir a kommunista szenátor vádol a négy munkás haláláért. A szenátus nevet! És ebben a pillanatban filmfelve- vögépet szerettem volna, hogy megörökítsem ezt a jelenetet, hogy meg- tirökíí'ím a m.egindultság szavait és a félig üres padsorok nevetését, hogy a film igazmondó szalagján abban a pillanatban örökítsem meg a Csehszlovák Köztársasóg szenátusát, amikor egyik tagja jelentést nyújt be arról, hogy ennek a demokráciának négy polgára a törvény őreinek golyóitól esett el. Olyan film volna ez, amelyet a munkásnegyedekben és a talusi szegények előtt egy szó aláírás, egyetlen szó magyarázat nélkül vetítenék le. Csak a pontos, száraz lilm, a demokrácia legfőbb tényezője illésezésének fényképe. Semmivel sem több Olyan film volna ez, amely a társadalmi neveléshez tartozna. Es lehetséges, hogy ezután sohasem kellene többször tollat ragadnom, hogy mt. magyarázzam azt, mi a demokrácia ...” Igen. A Csehszlovák Köztársaság szenátusa nem az emberi .jogok védelmére alakult, hiszen amikor a kommunista képviselő az emberi jogok védelméről beszél; kinevetik. Fucsík nyílt levélben fordul az értelem és tudomány képviselői — Dr. Tille, Dr. Saldov. Dr Macharov, Dr. Krejči felé — azok felé. akik valamikor a történelmi hagyomán.vok szellemében és az emberi méltóság nevében öt tanították az emberi jogok védelmére az egyetemen. Kéri őket. ne hallgassanak most, írjanak és beszéljenek, mert most tiporják az emberi jogokat, azokat is, amelyeket ők valamikor annyira hangoztattak katedrájukról, S ebben a nyílt levélben lerántja a leplet a burzsoá állam jogviszonyairól; „így hangzott Slávik miniszter beszéde, ily öntudatosan, önbizalommal és nyugalommal beszélt. És miről beszélt az a komoly és felelősségteljes ember. Azt mondta, hogy jogosan folyt a kosuti földmunkások vére. Jogo.san folyt, mert bebizonyosrdott az, hogy ez k a földmunkások Major elv* < vezetése alatt pünkösdhétfőn Kosuton forradalmat akartak kikiáltani. Es mindezt a miniszter úr komoly hangon adta elő. Vájjon, hogy bizonyosodtak meg arról, hogy ebbmi a kis szlovákiai faluban forradalmat akartak előidézni? Állítólag a kommunista ifjúsági központ körlevele alapján, amely az ifjúságot nyílt közgyűlésre és menetek megszervezésére hívta fel egész Csehszlovákia területén a ^ ös ifm.sági nyaralókban. A ■demokratikus köztársa.ság minisztere ebben a pillanatban is megőrizte komolyságát, amikor azt bizonygatta a képvisel öháznak, hogy az ifjúság hí- vatalo.san bejelentett gyűlé.se forradalmi kísérlet. Nem akarok itt a törvény által bebiztosított gyülekezési szabadságról beszélni, nem kell iróni- kusnak. lennem, itt többről van szó. Logikáról, amely halálra Ítél. Es a miniszter úr tovább beszélt. Arról beszélt, hogy valaki, valamikor valahol ezt mondta: '„ha valamilyen fegyverünk, vagy ágyunk lenne más rendet csinálnánk”, arról beszólt, hogy í: .............. :ľ- 'A -rf-r-- • . s-y *1..^ (Képünkön a Tvorba — parlamenti riportot tartalmazó — 19.31. június 4-1 és a nyílt levelet tartalmazó 1931. június 11-i számai. A felvételen jól láthatók a eenzúraablakok.) valamelyik gyűlésen azt mondták, hogy a munkásoknak géppuskára és más dolgokra lenne szükségük, ezek a szlovák földmunkások nyugalmát, a szabad hazában élő munkások hangulatát tükrözik vissza. De a miniszter úr ezzel azt akarja bizonyítani, hogy a három embert jogosan végezték ki és még többet. Ezért Major elvtárs kommunista képviselőt vonta felelősségre, akit gyávának tüntetett fél. De én Major elvtársat ismerem. A szlovák földmunkások vezetője volt, vezette életük megjavítására irányuló sztrájkjaikat, vezette azt a sztrájkot, amelyben győztek, a munkások szerették öt. hittek neki. ezért vált veszélyessé. Most elhallgattattak őt, maguk is hallgatni akarnak er- ' ről?” Dohnal elvtárs Küldöttségünkben résztvett Dohnal elvtars, morvaországi földműves is. Azt mondtam: elvtárs. Elárultam az elbeszélés örömleljes végét: Dohnal elvtárs! Mikor először, találkoztunk Prágában. elutazásunk nyugtalan é.s' örömteljes előestéjén, még nem volt az. Nem oolt az, amikor először léptünk szovjet földre és okos mosolya bizalmatlanná vált: mondhatnák nyugtalanító volt a‘ mosoly, amely a különböző sikerek és fogyatékosságok magyarazgatása hallat un ült az arcon. Kicsi, tömz.si szélescsontú, göm- bö'.yded ember és végtelenül csökönyös! Ilyen volt Dohnal elvtárs. Ha vitatkozott, hatalmas lapátkezével előhúzta zsebéből jegyzetfüzetét, aztán olyan kino‘s szabatossággal, ami sehogysem illett hozzá, agyonbeszélt bennünket a .számokkal. Helyes adatok voltak, ördög tudja, honnan szedte őket. Tanulmányútokra járt saját szakállára és mindég ezerféle gyanakvó kérdéssel tért vissza. Mindig készenlétben tartott néhány mi- éi'tt. akt.rcsak egy kivánc.si gyermek és sohasem látszott rajta, hogy meg lenne elégedve a válasszal. A gyárakban tartózkodóan viselkedett, mintegy kiváncsi személyről, aki nem akarja megmondani mit gondol. Ha bírálatot kértek tőle, szemmell áthat ólag kitért a válasz elől. Nem szakember. Szép, szép, de nem érti. És aztán, különben is — majd meglátjuk. Ipari munkásokhoz először Szel- masztrojban, a rosztovi mezőgazdasági gépgyárban beszélt. Végigmentünk valamennyi osztályon. Dél volt. Az étteremben vártak ránk a Szel- mas munká.sai. Üdvözöltek bennünket. Arról beszéltek, amit c.sináltak, arról, hogy mit akarnak csinálni és arról is, hogy mit imrnak tőlük. Valamelyikünknek válaszolnia kellett. O jelentkezett. „Elvtársak" — mondta ujjait tördelve, mintha gyónni készülne — „elvtársak, nem tudtam elképzelni, hogyan is gondoljátok: a város és a falu szövetségét. Mi para.sztok, nem sze: jük a várost. Jobban él, mint mi, mindig úgy érezzük, hogy belőlünk él, mintha csak a gyarmata i ölnénk. És hogy élnek ott az emberek! Világosság! van éjjel is, az aszfalt megvédi őket a sártól, este ott van nekik a sok színház, mozi — mi pedig? Egyre rosszabbul élünk, robotolunk, ugyanúgy mint évtizedekkel Bulgária—Csehszlovákia 1:2 (0:2) Válogatottunk kitűnő taktikája döntött a mérkőzés sorsa felett Az újonnan felépült gyönyönű „Va- szil Levszki"-stadionban vasárnap, szeptember 6-án került sorra válogatottunk ezidei negyedik nemzetközi mérkőzésére, amelyen ellenfele Bulgária válogatottja volt. A mérkőzés hozzájárult a két testvéri nemzet barátságának megszilárdításához és eldöntötte a világbajnokságért folytatott küzdelmekbe való továbbjutást. A közönség, amely nagy lelkeseciéssel buzdította válogatott csapatát, tárgyilagosan viselkedett és értékelni tudta válogatottunk gyönyörű játékát. Az új stadion további bizonyítéka a Bolgár Kommunista Párt gondoskodásának, amelyet a sport terén nyújt a dolgozók széles tömegei számára. Rögtön az elején meáJ kell állapítanunk, hogy válogatott csapatunk egy gólkülönbségű győzelme nem véletlen és a jó előkészítő munka eredménye. A csapat taktikája, amelyet Borhy állami edző dolgozott ki, teljesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A csapat győzelme valamennyi játékos érdeme. Nem lenne azonban helyes, ha nem tárnánk fel azokat a hiányosságokat, amelyeket a mérkőzésen ta- pasztalttenk. Elsősorban a csatársor összjá tékát kell még csiszolni, amelynek ugyan most nagyon nehéz feladata volt a kemény b>lgár védelemmel szemben. Több hibát követtek el a védelemben játszó válogatottaink is, gvakran nem fedezték az éllenfél csatárait. A bolgár válogatott, mint gyors, kemény és harcos kollektív mutatko- zoti be. amely az utóbbi időben sokat fejlődött technikai téren is. Csatársora azonban gőlképtelen maradt. Legjobb játékosa Boskov volt, aki egyben a mezőny legjobbja volt. A második félidőben a bolgár válogatott jelentős mezönyfölényt harcolt ki, védelmünket azonban nem tudták áttörni. Védelmünk a bolgár támadások idején jó taktikával vissza tudta verni a bolgár támadósor rohamait. Alexandrowicz játékvezető a mérkőzés fontosságának tudatában, izgatottságában több hibát követett el. Ennek ellenére a mérkőzést elejétől végig kezében tartotta. A csapatok a következő felállításban játszottak: Bulgária; Gerenszki — Rakarov, Ma- nolov. Apostolov — Boskov, Sztajanov — Janev, Kolev, Panajetov, Blageov, Taskov. A második félidőben Szokolov Gerenszkit váltotta fel, a csatársorba pedig Kolev helyére Dimitrov lépett. Csehszlovákia: Etacho — Safránek, Karel, Novák — Trnka, Kraus — Hertl, Pažický, Kačáni, Crha, Vlk. A mérkőzés bolgár támadásokkal kezdődött. De az első támadásaikat védelmünk visszaverte. A védelem többször pontatlanul rúgta el a labdát, csakhogy elhárítsa a kapunkat fenyegető veszélyt. A pontatlan leadásokat a szél is befolyásolta. A bolgár kapura az első lövést Pažický lőtte a 3. percben, de az elkerülte a kaput. Játékosaink hamar rájöttek arra, hogy eredményesen csak rövid és pontos leadásokkal támadhatnak. .A taktika sikerrel járt. A játékot kiegyensúlyozottá tették, ma.ld az első félidő végéig me- zőnyfölényre is tettek szert. A 8. percben Pažický partdobása után Ka- fánihoz került a labda ö a szabadon álló Vlkhoz továbbított, aki előszöi- küldte a labdát a bitigár kapuba. A bolgárok azonban nem csüggedtek, elezelC't és mégis egyre szegényedünk mellette, pedig látjuk, hogyan fejlődik körülöttünk a világ. Miből? Biztosan belőlünk! Visszafelé szeretnénk haladni. Ezért nem szeretjük a várost. A szegényei kimaradnak számításainkból, de segítségükkel nem számolunk. Egyszóiml: nem szeretjük a várost. Érth ttetlen számunkra. Ellenségünk. És egyszerre csak azt halljuk: a város és a falu szövetsége. Hát ez már megint mi a szösz? Mit agyaltak ki már megint ellenünk? Nem tudtam elképzelni. Boldog voltam, amikor megválasztottak küldöttnek. Megnézed, mondtam magamnak és meglátod! Láttam itt nálatok kolhozokat. Láttam szovhozo- kat, voltam Sztálingrádban és láttam a traktorgyárat. Ma megismertem a ti Szelmas-tokat. Mindezt láttam, jól megnéztem és most már értem, és megértem. Nem lesz különbség város és falu között, mert csak városok lesznek, felépülnek a mi földműves- városaink, amelyekben mi fogunk élni, minden knltilra közepette és olyan víimiányok birtokában, amelyek ma' még elérhetetlenek számunkra. Nem lesz robot látástól vakulásig, mert gépek dolgoznak majd a földeken. Nem lesznek apró földécskéink, mert nagy gabonagyárak lesznek helyettük. Igaz ugyan, hogy nem leszünk többé önálló urak, munkások leszünk, a munkásközösség egyszerű tag ai. De annyit mondok: fütyülök az olyan önálló.ságra, amely melleit nem élhetek embermódra, fütyülök az olyan önállóságra, amely meglop, fütyülök az olyan önállóságra, amely mellett a végrehajtó sorjában mindent elvesz tőlem, amim még megmaradt. Kétféle várost tanultam r -g meglátni: a ti városiakat és a gazdagok városát. De csak az utóbbit ismert'’m és azt gyűlöltem. Most már benneteket is ismerlek és veletek tartok. Ti szabadságot adtatok az ország parasztjainak. Gépeket adtok ne' ik és másodszor szabadítjátok fel őket, felszabadítjátok őket a robot és az elmaradottság alól, amely belőlünk igásbarmokat csinál. Saját szememmel. elvtár.sak, saját szememmel győződtem meg róla, hogy értünk dolgoztok. Megyek és megmondom otthon mindenkinek: értünk dolgoznak és ha élni akarnak, velük kell tartanunk". Lelkes beszéd volt. Soha.sem hallottuk őt így beszélni. Alaposan el- ! mondta a mondókáját. Cseppet sém I hasonlított ez a beszéd régebbi, hosz- ! szú számokkal tarkított előadásaira, I sem pedig kínosan szabatos vitatko- I, zásaira, a notesz mindig ott '■ volt a keze ügyében, most t'alósággal felragyogott, ünnepélyes lett úgy beszélt, mintha ebben a pülanatbán ismerte volna fel a rég sejtett igazságot és azonnal elhatározta volna, hogy apostolává le.sz, hirtelen magasra nyúlt tömzsi, paraszti alakja, amely mindig szélesen támaszkodott a talajra. felfe'é nőtt, szinte az álmok világába és elnézett valahová messze, messze .. . Nem lehetett másként. Nem is voltunk meglepve. Okos mosolyából már régen elo.szlott e bizalmatlanság felhője. Már régen nem volt az az óvatos szemlélő aki takarékoskodik a birálattu.. Már régen nem adott fel gyanakvó kérdéseket. A harmadik hónapot töltöttük a Szovjetunióban. Elhagytuk Közép- Ázsia gyapot szovhozait, a volgamen- ti kollektívákat és Észnk-Kaukázus kommunáit. Ott, a mezsgyék nélkiüi földeken, a búza, rozs és a gyapot végtelen táblái között hullott a földbe és érett be a parasztküldött lelkesedésének magva. „Majd meglátjuk”-jnból elveszett a tartózkodó és fenyegetőhangú jövő- idő. Már látott. Látott és meglátott és a megismerés győzelmet aratott felette. (Fuc.sik: Ahol a ma már a múlté.) lentámadásokba mentek át, de lövéseik vagy a kapu mellé, vagy pedig a kapu fölé kerültek. Csapatunk ötletes hely- cserés támadásokat vezetett, jól kombinált és így minden támadásunk nagy veszélyt jelentett a bolgárok számára. A második gólt a 40. percben érte el válogatottunk. Kačáni a jobbszélen lefutott, Apostolov szabálytalanul igyekezte szerelni, amiért a játékvezető büntetörugást rendelt el. A szabadrúgásnak Vlk állt neki és nem várt éles lövéssel a hálóba küldte a labdát. A második félidő bolgár fölény jegyében zajlott le. Válogatottunk ekkor tak1»kát változtatott, mégpedig úgy, hogy j mindkét szélső a baloldalon játszott és a jobboldalra felváltva Trnka vagy ' Pažický futott be. Ez a taktika a 8. ' percig eredményes volt. Ekkor azon- i ban a játékvezető szabadrúgást Ítélt ellenünk, amelyből Boskov 2:l-re c.sök- tette az előnyünket és ezzel beállítot- I ta a végeredményt. Ettől kezdve a bolgárok gyakran szorongatták kapun- ^ kát. A közönségtől fellelkesítve gyors j támadásokkal meg akarták szerezni a! kiegyenlítést .jelentő gólt. Válogatót- ; tunk ezután csak hosszú leadásokkal I ját, amel.yek azonban pontatlanok é« rosszul kombináltak voltak. "A bolgárok a mérkőzés végéig fölényben maradtak, míg válogatottunk csak elszórtan kísérletezett támadásokkal. A bolgárok vesaélyes támadásait védelmünk Stacho kapussal az élen, aaonban el tudta hárítani. A mérkézés után a sele.jtező tabefiája a következő; 1. Csehszlovákia 1. Románia 2 2 9 6 2 10 1 4:1 3:3 tudta megközelíteni a bolgárck: kapu- I 3. Bulgária 2 0 0 2 2;6 6 ki-', A dolgozók tömegei gyönyörködve nézték a prágai Repülőnapon pilótáink lök- hajtásos repülőgépeinken végzett kitünően sikerült akrobatikus gyakorlatait | -
