Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-09 / 59. szám

iV? fii' i '• 'I 1S53. szfTitwiíier 9. Ol IFIOSÁG Jobban készüljünk fel az őszi munkákra Az aratási és a cséplési munkák befejeztével ifjúságunk új feladatok előtt áil. Ezek a feladatok az őszi munkákra való felkészüiődés és ezek elvegzese. Az őszi munkákat a me­zőgazdasági munkák legfontosabbjai közé iehct snr Ini. amelynek jó és idejében történő elvégzésétől függ nagyrészben a jövő évi bőséges ter­més Ezért kell. hogy az ifjúság, mint mindenből, igy az őszi munkákból is knegye a részét. Alap.szervezeteink őszi munkák­ra való készüiődé.se eddig még igen biánvoc. A nagymegyeri • járásnak mezőgazdasági jellege van, de az aiati.szervezetek még itt is keveset foglalkoztak, az őszi munkák elvégzé- ■sének kérdésével Például a csiesói szervezet vállalása mindö.s.sze annyi, hogy három nappal megrövidítik a cuknrrétia kiszedésének ideiét. Ko- lozsnémán. ahol ötven tagja van a szervezetnek egy nappal megrövidítik a eukorrépa kiszfdésének idejét es kü'önhözö munkáknál az ő.sz folya­mán ötven ór., dolgoznak le "az EFSzhen \2 iz.sapi a'ap.sz.'rvezet már komolyabban forinikozott ezzel a kérdéssel. Tekintettel voltak arra. hogy az őszi munkákat .gvorsan kell e'végezni és meg kell rövidíteni a mezőgazdasági termékek betakai'tá- sának idejét Ezért az izsapi fiatalok vállalták, hogy tíz hektár területről begy'íjtik a takarmánvt és két hek­tár terü'etröl ki.szedik a krumplit. Fontos szerepe van a iárá.sban a rak­ta rszövetkezet üzemi szervezel ének. Munkáiuk ténykedésük hatá.sa az c^ész iáráshan érezhető, mert a tény­kedésük a járás minden köz.ségére kiterjed. Ha a terményfeivásárlást meg tudják gyorsítani, akkor meg­könnyítik a termények elraktározását és a gyors felvásárlással segítik a szövetkezetek működését is. Ezért az itteni fiatalok az őszi mező.g-nzda.sági munkákat úgy könnyítik meg. hogy meggyorsítják a terményfeivásárlást. és ennek érdekében 120%-ra teljesí­tik majd a normájukat. Hasonló a helyzet a többi járásban is és mint látjuk sok a tennivaló az őszi mun-' kák elvégzésének megszervezésénél. Nagy segítség a fiatalok egyéni kötelezettségvállalá.sa is, amit .ma d pontosan elvégeznek. Természetes a vállalások elvégzé.sét majd megfelelő módon ellenőrizni is kell. Az aiap- szervezetek vezetőségei mutas.sanak p idát az egyéni vállalásoknál és a kollektív vállalásokat pontos terv sze­rint ké.szítsék el nlyképen. hogy az őszi munkák problémáit előzőleg be­széljék meg dz EFSz vagy állami birtok vezetőségével. Kérdezzék meg. hogy hol, miKen munkaszaka­szon kívánták az ifjúság seeitségét és aszerint készítse el a munkatervet A jó szervezés a jó munka alapja a taé.ság és a vezet." ég. I A Nagy Októberi Szocialista For- I íadalom tiszteletére tett vál'alá.sain- j kát is kössük össze az őszi munkák elvégzésével. Igazán méltóan c.sak ak­kor ünnepelheti ifiúsáeunk az Októ'- beri Forradalom évfordulóját, ha r -nden szövetkezeiben , és minden állami birtokon döntően kiveszi a ré­szét az őszi rhunkák elvégzé.sénéi. A kollektív knteIezettség\'á>la!ások I tervét olyan formában kell elkés/üe- ni. hogy minden egyes tagnak külön ! is meg ’’er- , ii a feladata gs tudj ' hogy a közö.skég érdekében mi­iven munkát végezzen el. Tehát a közös kötelezettségvállalásnak Is az !rg'/(>n az aiaoia. hn>o' minden tag pontosan tud'a feladatát, mert igy ókkor azt el i.s végzi. ’■'’ntos. hng\r a legközelebbi rende.s tagg'.'ű’psen vagy ha szüksége.s rend­kívüli tag' űié.sen is dolgozzák ki az a!aps'Z“rvezetek az őszi munk.ák ter­vét és szervezzék meg az egyéni va­lamint a kollektív köteiezettségvál a- lásokat az őszi mezőgazdasági mun­kák gyors és pontos elvégzésének ér­dekében. B. I. Szövetkezeti tagjaink eddigi tapasz­talatai, főleg az idei aratásnái, újból bebizonyították, hogy jó terv nélkül, azokat a nagy feladatokat, amelyek előtt mezőgazdasági dolgozóink állnak, nem lehet keresztül vezetni. Az EFSz-ek, a traktorállomások és az állami gazdaságok száz és száz ese­téből látjuk, hogy ott. ahol az elvtár­sak időben és jól készítették el a ter- ! vet, ahol azt minden dolgozóval alapo­san megtárgyalták, ott sokkal jobban megy a munka, nincs szükség feles­leges hajszára és haszontalan roha­násra. Most már a nyári munkálatok végé­hez közeledünk és megkezdődnek az őszi munkálatok. A szövetkezetek egy része visszamaradt a terv kidolgozásá- val, amely nélkül a jó szövetkezet nein haladhat előre;­A špačincei EFSz-lien az elvtársak ennek a munkának kellő figyelmet szentelnek. Így tehát kedvező feltéte­leket teremtettek az őszi munkálatok keresztülviteléhez. .A tervet az EFSz vezetősége a kerületi nemzeti bizott- ■ságok oktatóival, valamint a traktor­állomás agronómusávai együtt dolgozta ki. Az őszi munkaiatoknál összesen 9.527 munkaegységet kell ledolgozaíok, A szövetkezeti tagok tudják, hogy a terv keresztülvitelénél elsőrangú sze­repet töltenek be — az emberek, a I munkaerők. A terv szerint megállapí- : tották, hogy 165 szövetkezeti tag mel- ' lett, akik a növénytermelésben dolgoz­nak, mindegyikre 57 munkaegység le­dolgozása jut. Ez az a feladat, amely­ről minden szövetkezeti tag tudja, hogy tefjesíteni kell, ha a földekről mindent be aka>'nak hordani. Ez még nem elég. A tervben fel kell tüntetni az őszi munkálatok menetét. A tervben úgy kell eligazodni tudni, mint egy térképen. A legnagyobb munkát a ré­paszedésnél kell kifejleniök, mivel 170 hektár répájuk van. Mint ahogy azt a tervben feltüntették, szeptember kö­zepén kezdődik a szántás. Hogy a mun­kát sikeresen elvégezhessék, minden­kinek 36 munkaegységet kell ledolgoz­ni. Ilyen feltételek mellett a répasze- déet október végéig befejezhetik, még akkor is, ha számításba veszik a rossz időjárást. A munkacsoportok jó meg­szervezésétől függ, hiiigy ezt az idő­pontot megrövidítsék. Összesen há­rom munkacsoportjuk van és mind­egyik még három alc.soportba oszlik. Minden csoporthoz tíz pár lovat osz­tottak be. Miután a tervet nagyjában megcsinálták és megoldották a nehéz­ségeket, a tervet az egyes csoportok számára kidolgozták. Például azt a cso­portot, amelynek František Nádašský elvtárs a vezetője, az őszi munkála­toknál burgonyaszedésre, kukoricatö­résre, répaszedésre és a trágyaszállí­tásra osztották be. A csoportnak elő­írták, hogy 58 hektárról kell a répát kiszedni, megtisztítani és kocsira rak­ni. Ez a csoport a felsorolt munkála­tokat szeptember 15-én kezdi meg. Tőrén két műszakban dolgoznak a traktorosok A zselizi gép- és traktorállomás CsISz-tagjai Tőrén, Váradon és Ter- genyén CsISz-brigádot létesítettek, amely a gép- és íraktorállomás leg­jobb brigádjai közé tartozik. A szocialista verseny kiértékelése­kor a tőrei CslSz brigád mutatkozott a gép- és trakt őrá i'nmás legjobb bri­gádjának^ u. 1. 1690()-ra teljesíti a nyárt munkák tervét, mikö'zben 1.700 liter üzemanyagot takarított meg. Tőrén, iigusztijs 21-én befejezték a csépi ést s azóta 48 hektáron elvé­gezték a mélyszántást, l-ö hektáron a középszántást s az egész terü'ctet, megboronáitak. Pusztai és Furinda traktorosok DT-.54-es traktorukkal két műszakban váltják egymást, há­rom nap alatt 29 hektáron elvégezték a mélyszántást és azonkívül 10.ő hektár rétet megboronáitak. A zselizi gép- és traktorá'lomás trak; ros brigádjai közti versenyben a második helyen a várad! CsISz- brigád áll, amely hasonló sikereket ért el, mint a tőrei. Az igavonók feladatainak megállapí­tásánál szintén kiszámították, hogy men'nyi őszi munkát képesek elvégez­ni. Az őszi munkálatok alatt minden pár lóra 62 igavonó munkaegység jut. Enné! a csoportnál minden igavonó két napig vesz részt a kukorica és a ku- koricaháncs elszállításánál, négy napot a burgonya kikapálásánál, 11 napot a répaszedésnél, elszállítá.sánál, valamint a répaievelek elhord.ásánál. Ezenkívül a trágya szállításánál a megjelölt föl­dekre. Az őszi munkálatok alatt a traklorállomások jelentékeny segítsé­gével számítanak. A Rajmca traktoros- brigád dolgozóinak igyekezni kell. Hi­szen 793 hektáron mélyszántásl kell végezniök. A szövetkezeti tagok okul­va az elmúlt év tapasztalataiból, ami­kor nem végeztek mélyszántást, a jö­vő évre az utolsó hektárig mindent fel akarnak szántani. A traktorosok 387 hektáron keresztül akarják vmni a középszántást és az ősziek vetését. A vetésnél már a terménynek kombájn­nál való összegyűjtésére gondolnak. A rosszul előkészített talajon a kombájn ezidén 19 hektárról aratott. Ezért most úgy készítik elő,, a talajt, hogy kom­bájnnal 200 hektárról arassanak, A traktorosok húsz hektáron vetnek őszi répát. Agregátokat használnak, ame­lyeket a gabonaneműek vetésénél is használnak. Az őszi munkálatoknál tel­jesítik feladataikat. A tervet, melyet az EFSz vezetősége dolgozott ki, a tag­sági gyűlésen jóváhagyják. Ott majd mindenki elmondhatja véleményét és tapasztalatait. .A tagsági gyűlésen a szövetkezeti tagok megállapodhatnak a munkacsoportok közötti szocialista ver­seny feltételeiről és így komolyan megalapozhatják a tervet. A CsISz falu­si szervezetei, a szövetkezeti CslSz-ta- gok és traktoristák az őszi munkála­tok terveit nem nézhetik tétlenül. Ott, ahol a szövetkezeti tagok eddig még nem dolgozták ki a tervet a CsISz-ta- gok kezdeményezésére, azt végezzék el és minden szövetkezeti taggal a tervről külön beszéljenek. A cséplés és felvásárlás mellet az őszi munká­latok tervének összeállítása ma a nap legégetőbb feladata. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetség dunaszerdahelyi járási szervezete népszerűsíti a szovjet tapasztalatokat A Csehszlovák Szovjet Barátság Szö- ve!.seg d'maszerdaheiyi szervezete a várkrmyi állami birtokon rendezett ok­tatást a szovjet állattenyésztési ta­pasztalatokról. Tíz szoms.zédos EFSz állattenyésztői, zootechnikiisai jelen­tek meg ezen az oktatáson, ahol gya­korlati példákkal bizonyították a szov­jet módszerek helyességét. Megismer­kedtek a tőgymasszáz.s é.s a napi há­romszori fejes technikájával, valamint a hideg borjűnévelés előnyeivel. A vitafelszőlalásokon megbeszélté'k, hogy • miért fontos az állattenyésztés­, ben áttérni a teljesítmény utáni jutal­mazásra. Idáig má.sfél vagy két mim­I kaegységet kerese.tt ki állattenyésztő i ; a szövetkezetekben, >5« ntmi kapott ju- ■ talmat azért, hogy több tejet fejt ki, vagy több borjút nevelt fel. .A három- ; szőri fejés terén nehézségek voltak a . takarmányhiány miatt. Nem mindegyik ; szövetkezet tulajdonít elegendő fontos­ságot a silózásnak és azrt 'hiszi, hogy ; silógödröket csak betonból lehet készt- ; teni. Ha nincs beton, akikor nincs siló- I gödör sem, nem igyekeznek a helyi viszonylatban rendelkezésre álló anyag­ból silógödrök létesítésére. Hasonló oktatásban részesítette a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövet­ség járási szervezetének vezetője, a buslaki állami birtok dolgozóit, ahol a járás többi szövetkezeteivel ismertet­te a szovjet módszereket. Tekintettel arra, hogy a dunaszerdahelyi járás a tejbeszolgáltatás terén elmaradt, szük­séges, hogy a szovjet módszerek, al­kalmazásával növeljék a tejhozamot a szövetkezetekben. •Az ifjúsági szövetség politikai — nevelő és kultúr — tömegmunkájának az a fő feladata, hogy ifjúságunkat a szocialista hazafiság szellemében ne­velje, emelje a fiúk és lányok eszmei színvonalát, megmutassa nekik a szo­cialista társadalmunk építésének táv- ! latait és fokozza tevékenységüket szo­cialista hazánk építéséért folyó harc­ban. Ifjúsági szövetségünk tevékenységé­nek fontos szakasza az ifjúság közti politikai nevelő munka, mely szerveink alapvető feladatát képezi. Az ifjúság közti politikai nevelőmunka nagyrész­ben a járási bizottságok helyes veze­tésétől függ. A politikai nevelömunká- ban a propaganda osztály nyújt segít­séget. A járási vezetőség politikai ne- .velés terén végzett munkájában idáig sok hiány mutatkozott. A hiányok egyik oka az volt, hogy a járási bi­zottság mellett működő aktivistákat felhasználták a járási bizottság mun- ! kájának minden szakaszán és csak ke- ; vés közülük ismerte ki magát tökéle- ‘ tesen a politikai nevelömunka téren. : A járási vezetőség egyes munkaszaka- ; szaiban a hiányos ismeretek nem hoz-- ták meg azokat az eredményeket, ame­lyeket maga.sabb szerveink az egyes feladatok teljesítésével kitűztek. Pl sok hiányt tapasztaltunk az ifjúsági politikai nevelési terén, főképpen az if.iúság politikai iskolázásának terén. Az 3 952—53 tanítási évben a járási veze­tőség az aktivisták segít.ségével, 11 alapszervezetben c,sak 33 politikai kört létesített. 35 alapszervezetben egyál­talában nem valósították meg az isko­lázást. De a beszervezett körök sem végeztek jó munkát. A körök munkájában csupán a je­lentkezett tagok 650/Q-a vett részt. .A politikai iskolázás rossz vezetésének fő, okát az képezte, hogy a járási CsISz vezetőség aktivistái nem fegv- verkeztek fel kellőképpen a politikai köröknek nyújtandó segítségre. Példa erre a „Szlovák Armatúra” üzemi szervezete, ahol az ifjúság politika: iskolázására 300 tag jelentkezett. De mivel az üzemi szervezet .bizottság'i nem gondoskodott kellőképpen a CsISz Járási Bizottsága hibájából az 'alapfKí- litikai körök számára nem küMött ak­tivistákat segítségül, az üzemi politi­Hogyan • építsük ki a CsISz járási bizottságának propagandaosztályát ? kai körök munkáját csupán 100 hall­gató fejezte be. \ Az ifjúság politikai iskolázása terén ; járásunk legnagyobb hibája az volt, hogy gyengén gondoskodott a propa- j gand isták neveléséről. Annak ellenére, hogy a járásban a propagandisták szá­mára állandó szemináriumokat tartot­tak, az alacsony színvonaluk miatt a . propagandisták nem tudtak kellőkép- j pen fegyverkezni arra a munkára. ! amelyet a politikai körökben végezni , kell. Habár a 'politikai körök előadásain ! a propagandisták c.sak gyengén vettek I részt a Járási Bizottság és ennek szer- j vei, ritkán foglalkoztak ezzel a hely- i zettel és az alapszervezetek sem > vezették rá arra, hogy ellen­őrizzék a propagandistáink részvételét a szemináriumi előadásokon. A járási vezetőség és az alapszervezeti bizott­ságok a neveléshez és a propagandis­ták munkájának ü-ányításához való felelőtlen viszonya, a politikai iskolá­zás színvonalán is visszatükröződött. A politikai iskolázás kiértékelésénél megmutatkozott, hogy míg a politikai iskolázásba a járási szervezet ezer fiatalja kapcsolódott be, addig a ta­nulmányév folyamán a körök munká­jában csupán hatszáz hallgató vett részt. Az ifjúság eszmei nevelésének egyik fontos formája az előadási propag mda. A Járási Bizottság e célból hét tagú előadó testületet szervezett. A testü­let azonban már kezdettől fogva nem végzett kielégítő munkát. .A járási vezetőség kevés figyelmet fordított az egyes előadások anyagának megtárgyalására és nem használta fel a járási pártbizottság tapasztalatait, nem támaszkodott azokra a módszer­tani utasításokra, amelyeket a mar- xizmus-ieninizmus tanulmányi tanács­adója a járási előadási propaganda céljából adott ki. Az előadó testület egész működése folyan.in csupán öt szervezetben valósította meg a „CsKP hazánk vezetője és irányító ereje” cí­mű előadást. .A Világifjúsági Hét fo­lyamán tartott alapszervezeti nyilvános előadásuk kereteiben az előadói testü­let: „A világifjúság a világbékéért való harcban” témára csupán tizenkét előadást valósított meg. Az, hogy gyengén gondo.skodnak a járási vezetőség ideológiai munkájáról a CsISz-alapszervezeteken és a járási bizottság funkcionáriusain is vissza­tükröződött. A járási vezetőség nem ellenőrizte a CsISz-funkcionáriusok ta­nulását, ez okozta azután, hogy sok ifjúsági funkcionárius nem művelődött tovább, az viszont gátolta a kádeme- velés terén kifejtett munkájukat, a szövetségi munka színvonalának csök­kenéséhez vezetett és csökkentette a CsISz-szervezetek befolyását az ifjú­ságra. Sok funkcionáriusunk a prakti- cizmus hibájába esett és képtelen volt olyan problémák megoldására, amelyek a CsISz KB, vagy magasabb szövetségi szervek határozatának teljesítése fo­lyamán alapszervezeteinkben felmerül­tek. Hogy a járási vezetőség munkáját a propagácie és az agitáció terén meg- ja ítsuk, a CsISz KB — a járási bi­zottságok szakosztályainak kiépítésé­ről szóló — határozata alapján, hozzá­fogtunk agilációs és propagációs szak­osztályunk kiértékeléséhez. ^ A szak­osztály kiépítéséhez úgy fogtunk, hogy elkezdtük a szakosztály önkéntes mun­katársainak kiválogatását. A kiválasz­tásnál azt tartottuk szem előtt, hogy a kiválasztott elvtárs munkájának jel­lege összhangban legyen propagációs és agitációs beosztásával. Mielőtt az elnökség a kiválasztott elvlársal elfo­gadta volna, személyes beszélgetés keretében megismertetjük jövendő feladataival és kötelességeivel. Ezen beszélgetések elősegítették, hogy a népi bizottság valóban a tanítóság so­raiból a járás legfejlettebb funkcioná­riusait választhatta ki. Például a Fu- csík-jelvéryszerző verseny és a könyv­vel való munka instruktorságával Ušiak elvtársat, a társadalomismeretek taní­tóját bíztuk meg. Az agitációs és saj- tófelelosséget pedig Michalka elvtárs, a „Roľnícke noviny” szerkesztője vál­lalta. Az előadói testület szervezésével egy idősebb, a propagációs tevékeny­ségben gyakorlattal rendelkező, elvtár­sat bíztak meg. Annak ellenére, hogy a propagációs, agitációs szakosztályt már régebben megszerveztük, kezdet­ben mégsem kapcsolódtunk be a mun­kába. Egyrészt azért, mert az egyes szakaszon a széles tevékenységet ki­fejtő munka terén még nem voltak tapasztalataink, másrészt, mert a já­rási bizottság vezetése mellett nem sajátítottuk el a komszomol-tapaszta- latokat. A propagációs és agitációs szakosztály aktív munkát csupán most, az ifjúság 1953/54-es politikai iskolá­zásának előkészítése terén fejtett ki. Ez a szervezés i szakosztály legfon­tosabb feladatai közé tartozik. A szak­osztály most segítséget nyújt az ifjú­sági szervezeteknek a politikai iskolá­zások megszervezése terén, mégpedig a CsISz-tagok politikai művelődési for­májának meghatározásában és a kü­lönféle politikai körök kialakításában. .A járási bizottság, az ifjúság 1955-54 évi politikai iskolázása folyamán 42 alappolitikai kör, és a SzKP politikai történetének tanulmányozására hat po­litikai kör megalakítá.sát vette tervbe. Ezenkívül a pártiskolázási évre 83 ©Ívtársat ajánlott. Ezideig a járási bizottság aktivistáinak segítségével 382 tag beszervezésével, sikerült 24 alappolitikai kört ég az SzKP története számára 3 kört alapítani. Az ifjúság 1953—54-es iskolázására nagy gondot fordított a párt járási vezetősége is, amely 19 elvtársat bízott meg propa­gációs tevékenyíiéggel. Négy elvtársat bíztak meg a szeminárium központ vezetésével. A propagációs-agitációs szakosztály e hónap folyamán előkészíti a politi­kai iskolázás aprólékos tervét. Az alapszejvezetek politikai körök alapí­tásáról szóló jelentései alapján meg­állapítja, hogy hány CsISz-tag és hány szervezetlen fiatal kapcsolódik be a politikai iskolázásba, hogy a járás egész évi politikai iskolázási tervét megállapíthassa. Augusztus második felében elvégezték a propagandisták iskolázását. A propagandisták szeminá­riumi tanulmányainak megszervezesét úgy terveztük, hogy színvonalukat és elméleti elökészültségüket növeljük, segítünk az előadás művészetének el­sajátításában és az összejövetelek megrendezésében, hogy elsajátítsák az élettel és a szocialista építés felada­taival kapcsolatos elméleti kérdések megvilágítását. A szakosztályok tanul­mányi évfolyamán állandóan gondos­kodik a politikai körök munkájáról és gondoskodni fog az előadások maga^, eszmei színvonaláról is. A múlt év ta­pasztalatai arra tanítanak minket, hogy nem elég csupán a politikai iskolázás szervezési részéről gondoskodni, (hol gyülekezzenek a tagok, a tanítási órak száma, stb.) természetesen a politikai iskolázás megszervezésében, a szerve­zési résznek is nagy szerepe van, er­ről sem feledkezhetünk meg, ellenben a politikai iskolázás vezetésének fő- feladatát az előadások politikai szín­vonalának és % propagandista körök munkamódszerének alapos megismeré­se képezi. A járási vezetőség és az agitációs-propagációs osztály a tanul­mányi év folyamán arra szólítja fel az alapszervezeteket, hogy a havi tagsá­gi- és vezetőségi gyűléseiken rendsze­resen foglalkozzanak az iskolázás kér­désével, előadókat képezzenek ki, el­lenőrizzék a: szemináriumok látogatá­sát, foglalkozzanak az ifjú.ság részvé­telével az előadásokon és bizonyosod­janak meg arról, mennyire sajátították el az átvett anyagot. A járási bizottság agitációs-propagá­ciós osztálya széleskörű 'működést fejthet ki. Hogy ifjúságunk politikai nevelésének fokozásánál, járásunkban felmerülő összes feladatokat teljesít­hessük, (a felsőbb szervek irányelvei alapján) kidolgoztuk járási szerveze­tünk félévi munkatervét, amelv .azt a célt szolgálja, hogy járásink ifjúságát — a párt X. kongresszusa és a CsISz KB által kitűzött — szocialista társa­dalmunk építésénél felmerülő felada­tok megoldásához vezesse. Pavol Bičian, a ' myjavai CsISz járási bizottság propagációs-agi­tációs osztályának veze­tője. • í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents