Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-26 / 55. szám

Ol IFIOSÁG 19515. angus7lus 2fi. ifjú Uarlársfiőíiöi rf<igy0mUltad s/emöldököd 5 hŕiyét grafittal húztad át. mondd csak, hányféleképpen jó felhasználni a ceruzát? Grafittal én verset írok, mert dühít bemáz'ilt szemed és verslró ceruzámmal szeretném elverni kezed. De a szó erős úgy tudom. Üssenek hát a verssorok és utána m.-gyarázd meg — ha ugyan tudod — az okot. Mert ifjúságod erejét, varázsát, csúnyán rontod el. Munkaközben elkenődik a grafit, s nem vagy szép nekem. Nézd meg hazánk leányait Esztergapadnál vagy'mezőn. Grafitszemöldök nélkül is szépek ők, győzők a jövőn. Gyurcsó István Ivan Ser^ejevics Turgenyev Hetven évve' ezelőtt, 1883. augusz- tu,' 22-én halt meg Turgenyei). Orel vároKÓban aziVetett, 1818-ban. A nagy oroaz realina iró gyermek­éve’ és ifiúsána arra a korra esik, amikor a cár vérbe fojtotta a dekab­risták latadását és a legkegyetlenebb önkényuralmat Vezette be. A cári ter­ror elfojtott minden demokratikus tö­rekvést és belefojtotta a szót az ak­kori Oroszország leonagyobb fiaiba. A kö’tők közül Puskin és Lermontov párhalban esték el Gribojedovot Te­heránban meggyilkolták. Rylejevet, a cár ie’aknsztat e a kor legnagyobb irodalomkritikusa. Bjelinszkij, ,?.5 éves korában, éhségben és nyomorban halt meg. Csadaievet. a nagy filozófust; meatörfe a több mint 20 évi börtön- büntetés. Gerren és Ogarev a cár ha- raaia és gyűlölete elöl külföldre me- neküdtek. Turgenyev. gyermekéveit szülei bir­tokán töltötte Itt szerette meg a ter­mészetet itt gyfVo'te meg a rabságot és a iohbánvrenAczert. Anyját a ne- mesnsszonuok e'biznkodotisága jelle­mezte. Alattvalóival szemben rossz- indidatú volt. A közel"ben lérő job­bé gyök reszkettek tőle Turgenyev g-’ie-mrkkorn annak “llenére. hogy szü'ei anzdagek voltak, sivár é.s öröm­tel en volt. 15 éves korában beiratkozott a moszkvai egyetem bölc.sé.szkarára. majd tanulmányait Péterváron folytatta. — .Első irodalmi- kezdeményezései erre .az évekre e.snek. 1838-bait külföldre megy. Beutazza Németországot Svájcot, maid a berlini egyetemen filozófiát tanul. Külfö'dön találkozik az orosz fiatalság sztne-iava- ' val, akik tanulmányaik kiegészítése céljából szintén külföldön tartózkod­tak. (Bakunyin, Gercen és mások.) — Mivel Turgenyev gi/akran és .sokáig tartózkodott külföldön, jelentős nyo­mokat hagyott maga után. Megismer­tette Európával az orosz irodaimat é.s elhintette az oro.sz kultúra magvait. Mindez Turgenyev számára szimpátiát éhrosztett a ki'dfö'di és hazai haladó Hiúság körében. A hazai ifjúságnak Turgenyev iránti rokonszenve külön- nösen I87a-hen nyilvánult meg. ami­kor az író Moszkvában és Péterváron tartózkodott. Ezért a cári udvar ellen­szenve miatt kénytelen volt a fővá­rost rövid ott tartózkodása után el­hagyni. Hírnevét 1847-ben kiadott elbeszé- lésgyú'jteményével .szerezte meg. A gyűjtemény címe; Egy vadász feljegy­zései. Ebben a művében bemutatta a parasztok nehéz helyzetét a földes­urak kegyetlenségét és kapzsiságát. — Ezenkívül bemutatja ’ falun hárác.soló kulákokat is. A másik oldalon bemu­tatja az egyszerit, becsületes oro.sz dolgozókat, mint például Bírjuk er- dé.szt. aki a legnagyobb nyomorban is becsületesen szolgál a fö'desúrnak. Az ..Pót/ vadász fel jegyzései” c’men kia- dgtt elbeszélések megnyerték az ak­kori haladó orosz írók rokonszenvét. A mű miatt azonban a főcenzo-t el- bocsájtották állásából és Turgenyevet birtokára szám.űzték. • I85fí-ban jelent meg „Bugyin” cí­mű regénye Bugyin á moszkvai egye­temen és külfö'dön tanul. Lelkesen hirdeti ä teremtő munkáról, az önfel­áldozásról és a szabad.ságról szóló esz­méit. Ennek ellenére, bármihez fog hozzá, minden sikertelenül végződik. 1848-ban a párizsi barrikádokon hal meg vörös 'ászlóval a kezében. Az 1850-es években még két regénye je­levek meg: ..Nemesi fészek” és az ..Előest." ' Turgenito" összes művei közül a legn'-gyobb hatást az „Apák és fiúk” c'mű regénye váltotta ki. A regénji főhőse Bazarov, már az orosz társada­lom l850-es éveinek ..új ember"-ét képviseli. Bazarov nihilista, aki semi- lyen fennálló törvónyt -oii tekintélyt nem Ismer el. Nem akar szeretetre­méltó és névszerű lenni, cinizmusa néha gorombasággá válik Barát iáék, Kirszenovék házában a réoi típus-' ne- mesek köz"'.t nem érzi iól magát Be­leszeret a szomszéd földbirtokos lányá­ba. Ogyiv" "áha, de a lány nem viszo­nozza szerelmét. Bazarov legyőzi ér­zelmeit. Egy paraszt holttestének fel- boncolásakor megsérti magát, hulla- mérgezést kan és meghal. Turgenyev Bazarovból nem akarf eszményképet r 'válni, hanem kHtikai realista mód- s'errel wers vad. pusztulásra itéH egyént ábrázol. Turgenyev nem volt forradalmi gon- doikozású iró. Ügv vélte, hogy egy reform teljesen elegendő volna az el­nyomott jobbágyok helyzetének meg­változtatására. Müveinek főérdeme, hogy a valóságnak megfelelően ábrá­zolta az orosz dolgozók helyzetét. Csanda Sándor. Könyvismertetések Csemy—Vazsan: A termelési bizottsá­gok jobb münkájáért E füzet világosan és szemléltető mó­don tárja elénk a termelési bizottsá­gok munkáját. A szerzők nem elé­gedtek meg a munka pusztán elméleti leirásával. hanem egyes üzemekből vett gyakorlati példákon mutatják be a termelési bizottság tevékenységét. Kiadta a PRÄCA-ROH könyvkiadó, Po­zsony. 72 oldal — Ara fűzve 3.97 Kčs. « Szkalicky T.—Jónás J.; A nemzeti biz­tosítás átszervezése — tapasztalatok az üzemekbe való átvitelnél. A Szlovákia betegbiztosítás átszerve­zésénél szerzett tapasztalatokról szá­mol be ez a füzet és gyakorlati pél­dák alapján arra tanít, hogy miként kell helyesen megszervezni a beteg- biztosítás üzemekbe való átvitelét és ezt alkalmazni. ' Értékes segítséget nyújt a biztosí­tás aktív tagjainak, a nemzeti .biztosí­tás bizalmiaínak. valamint a ROH funk-, cionáriusainak, akiknek a betegbiztosí­tás alkalmazásánál vezető szerepük van. Kiadta a PRACA-ROH könyvkiadó, Po­zsony. 80 oldal. Ara főzve 3.— Kčs. • Dr. Siracký A.: A vallás keletkezése és fejlődése A vallás, hasonlóképpen mint a tu­domány, művészet vagy erkölcs, társa­dalmi megnyilatkozás, a társadalmi tu­dat egyik alakja, melynek eredete az ősrégi, történelemelótti időkbe nyúlik vissza. A vallás nyomait megtaláljuk az archeológiái leletekben, írásos fel­jegyzésekben, népi hagyományokban, regékben, mesékben, mondákban, me­lyek sok értékes anyagot nyújtanak. Ebben a kis tanulmányban, a szer­ző, a vallás lényegének értelmezésénél a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak műveiből indul ki. A vallás — Marx szerint — „az elnyomott lény sóhaja” az emberek „csalóka boldog­sága”, a földöntúli igazság, szóval a „nép ópiuma” volt s az is marad a mai napig. Kiadta a CSEMADOK, Bratislava. 30 oldal. Ara 2 Kčs. (fűzve). Dr. Fr. Niederle: A közalkalmazottak és gazdasági dolgozók úti és költözkö- dési költségeinek téritinényei Ez a kézikönyv azoknak a hirdet­ményeknek idézeteit és főleg az egyes szakaszok magyarázatait tartalmazza, melyek az utazásnál, költözködésnél, kirendelésnél, stb. felmerülő térítmé- nyek megadásának feltételeit szabá­lyozzák. A kézikönyvet számos a gyakorlati életből vett példa egészíti ki. E könyvnek, jó hasznát veszik az utiszámlák számfejtői. Kiadta a PRACA-/ROH. Bratislava. 81 oldal. Ara fűzve 4.80 Kčs. Hazánk országos hírű történelmi he­lye, nevezetessége mellett rengeteg az olyanoknak száma, amelyeket csak a környék, esetleg néhány falu, vagy csak egy falu ismer és tart számon. Ilyen nevezetességgel viszont. csaknem minden falu büszkélkedhet. Emléküket ugyan nem írták fel a krónikába, még csak emléktáblát sem állítottak min­denhová, hanem maga a nép őrzi, ápol­ja és idővel az alkotó népi fantázia mi­tikus mesével, mondával veszi körül. De ezek a hosszú ideig fennmaradó mondák, történetek, mesék, mind'g rejtenek maguk mögött némi igazságot és ezért munkájukban nagy egítségére lehetnek a történészeknek, a régészek­nek és a kutatóknak. Mert ma már a tudósok sem csupán a régi okleveleket, leieleket, könyveket tanulmányozzák, hogy száz régi könyvből, egy újat ír- j janak százegyediknek. A vérbeli kuta­tók, tudósok nem egyszbr lemennek a nép közé, hogy újabb leletekkel, té­nyekkel gazdagítsák a tudomány szür­ke adatainak tárházát. A nép, a dol­gozó nép élete olyan, mint a csodás vízcsepp — ha éles a szemed, meglát­hatod benne a tengert. így van a nép­pel is. Őrzi múltját, az idősek hagya­tékát és ha lehántod e hagyatékról a mesét, a mese köntösét, m.eglálhato-J benne egy egész nép előző évszázadai­nak életét. Ilyen a nép krónikája: be­csesebb, gazdagabb, mint a nemesi kú­riák díszes krónikái. A népmesével fel­ruházott, elhagyatott kormosfalú bar­lang sokszor többet mondhat a nép igazi múltjáról, mint a királyi és apá­ti oklevelek, krónikák halmaza. Nem származott nagy nemzetségből... Ilyen szürke, ma üresen és hidegen meredő barlangokba menekült több.szá,; éve az ország népe a tatár, majd a tö­rökveszedelem elöl, ide bújtak a nép egyszerű harcosai, a hatalmaskodó fő­utak, a kegyetlen semmittevők elöl. Nem volt ám mindig úgy, mint most, hogy erős hadsereg őrködik az ország népének élete felett. Valamikor néhány hatalmas főúr tartott c.sak ka­tonaságot, de azok sem azért, hogy az országot védjék, hanem hogy garáz­dálkodhassanak, rabolhassanak az or­szágban. Ha ellenség támadta meg az országot és pusztította a népet, ezek a főurak nem törődtek vele, csupán saját Vagyonukat próbálták menteni. így volt ez hosszú évszázadokon át, így volt akkor is, amikor a török megtámadta Magyarországot. Csak egy ember volt, aki szembsszállt a hatal­mas hódítóval: Hunyadi János. „Nem származott nagy nemzetségből, df fegyverei annál nagyobbá tették”. — j írta róla egyik politikai ellenfele. Ifjúságáról keveset tudunk. Nem volt nagyurak gyermeke, születését- neui jegyezték fel díszes krónikákba. Apjz. Zsigmond király udvari vitéze volt és szolgálatáért megkapta Hunyad várán Innen származik a Hunyadi család ne­ve is. Jánost katonának nevelték. Kora if­júságában megtanulta a fegyverforga­tást. Több föurr udvarban szolgált, vé­gül a király szolgálatába lépett. „Har­cias ember, — írta róla egyik híve — fegyverforgatásra s hadügyek irányítá­sára született. Mint a halnak a víz, szarvasnak az árnyas erdő, élete volt a, fegyver és a harc.” N§m z.sákmá- nyért, nem virtusból harcolt, hanem népéért, hazájáért. Ezt bizonyítja e- gyik levelének kijelentése: ,,.A béke, természeténél fogva, mindig jobb a há­borúnál, hiszen hem egyébért viselün« háborúkat, minthogy azután békén él­hessünk. De meg keli fontolni, milye­nek a béke feltételei. Ha nem méltá­nyosak, jobbakat kell kiharcolni.” Jő harcos akart lenni, ezért tanul­mányozta oly szívósan a hadi mester­séget. A király kíséretében többízben járt külföldön. így Olaszországban megismerkedett a hadseregszervezés­sel és barátságot kötött több neves hadvezérrel. 1436-ban Prágában és Csehországban tartózkodott. Itt ismer­kedett meg a husziták forradalmi had­viselésével, a szekérvárral és a cseh katonák nagy harci értékével. Ezeket a tapasztalatokat később nagyszerűen felhasználta a török elleni háborúk­ban. A nép védelmezője — a törökök egyetlen félelme. A harmincas évek végén a déli front­ra küldték. Rábízták a török torkában fekvő Szörény, Görény. Orsava és Mi­háld védelmét. Ekkor még csak száz harcosa volt. de öccsével máris „kivá ô tetteket" hajlott végre Ezért nevez­ték később k: Szörényi bánnak. Rang­javai birtoka is megnövekedett és így seregének létszámát kétszázra emel­hette. Ezzel a maroknyi csapattal már támadásokat is szervezett a török el­len. Üjabb haditettei jutalmául erdélyi vajda, temesvári ispán és Nándorfehér­vár főkapitánya lett. 1442 tavaszán a szultán egyik ta­pasztalt hadvezérét, Mezid béget küld­te 17.000 katonával Erdély feldú'ásá- ra. Hunyadit meglepte a török táma­dása. Az ellenség tűzzel-vassal irga­lom nélkül elpusztított mindent a Ma­ros mentén és hatalmas zsákmánnyal visszafelé indult. Hunyadi ekkor sereg nélkül Gyulafehérvárott tartózkodott. De nem nézhette az ország pusztulá­sát. „Csodálatos gyorsasággal, véres kardot hordatott körül a tartomány­ban, katonákat gyűjtött falvakbsn s városokban, a székhelyeket harcba ren­deli, s asszonyaik üdvéért, nyilvános kiáltványban fegyverbe hívja az ösz- szes parasztokat és városlakókat is . . .A török hírt vett a készülődésekről, de lebecsülte az ellenfelet. ,^Hadd jöj­jön — mondta Mezid bég — hozzon nekünk gazdagabb diadalt.” Egyedül Hunyaditól tartott: ezért megparan- c.solta embereinek, hogy a harc köz­ben mindenáron pusztítsák el. Hunya­dihoz is eljutott e hír. Egyik vitéze azonban Kamonyai Simon ajánlkozott, hogy fegyvert cserél vele. így is tör­tént. A törö)< Hunyadit kereste, de Ka- monyait pusztította el. Csak késön de­rült ki a tévedés. Hunyadi ekkor már több részen áttörte az ellenséget annak megbomlott a hadirendje. Sok vér folyt mind a két oldalon, de a harc még nem dőlt el, amikor Hunyadi vá­ratlanul erősítést kapott. A foglyok, akiket a törökök magukkal cipeltek, széttörték bilincsüket, megölték őrzői­ket és rátámadtak a törökre. Ez a pá­ratlan segítség eldöntötte a csatát. Az ellenség menekült. .A török bosszút forralt. Most már nyolcvanezer emberrel Sehábeddin beg- ler béget küldik Hunyadi el'.en. Hunya­di serege akkor mintegy 15.000 főből állott. A török végigdulta a Havas­alföldet, de emberéletben kevés kárt tehetett, mert Hunyadi parancsára a. nép a hegyekbe, erdőkbe, szakadékok­ba és barlangokba menekült. A török katonák féltek és óvatosságra intették a vezért, de az nem hallgatbtt rájuk: „Ha a hitetlen csak a sepkámat látja, ijedtében több napi járóföldre elsza­lad,” — mondta a vezér és ez volt a veszte. Hunyadi gyorsan, meglepetés­szerűen támadott a törökre, és a hu­szita harciszekerek segítségével por- rázúzta a hatalmas ellenfelet. „Ez a győzelem egész Európában ismertté tette Hunyadi nevét” — írta korának '■oyik krónikása. A hazug pápa Hunyadi elérkezettnek látta az időt a török kiveré.séire Európából. Segítsé­get kért a nyugati fejedelmektől és a pápáktól. A pápa keresztesháborút hir­detett. pénzt Ígért, de sem a pénzt, sem a hadsereget nem küldte el. Ezzel szemlten Hunyadi segítségére siettek a balkáni népek a bolgárok, szerbek, al­bánok és a cseh husziták. Különösen jelentős volt a legendáshírű Szkandár, albán bégnek a segítsége, akivel Hu­nyadi hosszú ideig szoros szövetségben együttharcolt a török ellen. Hunyadinak ez az úgynevezett „hosz- szú hadjárata” sikeres volt. A meg­mozdult balkáni népekkel szemben a szultán nem tehetett mást — békét k rt. A béke feltételei nemcsak Ma­gyarország, de a déli államok számára is kedvezőek voltak. De pápa nem nyugodott. Az új bé­ke veszélyeztette érdekeit, mert az ellenpápával szemben a török elleni háborút most már nem tudta propa­ganda célból kihasználni. Pedig erről a propagandaeszközről nem akart le­mondani. Éppen ezért elküldte Ma­gyarországra Cezarini bíborost, hogy vegye rá Ulászlót és Hunyadit a to­vábbi háborúra. Hajóhadat, fegyvert és hadsereget ígért. Célja nemcsak ha­talmának megtartása, hanem a balká­ni orthodox népek meghódítása, meg­térítése is volt. Sok mindent Ígért, de keveset tett. ,A hajóhad felállítására kivetett külön dézsmál Európa parasztjaitól ugyan [ beszedte, de a velenceieknek, akiket a hajóhad felállításával megbízott, nem akart fizetni. „Ha a pápa nem félti tisztességét, ininékünk d.rága a miénk." — vélekedtek a velenceiek és a hajó­hadat nem küldték. Végül mégis csax megegyeztek és a' nagy hajóhad he­lyett száz bárka útnak indult. Hunvadi hadseregének a pápai követ szabta meg az útirányt. Közben a tö­rök is készülődött A genuai kereske­dők JÓ pénzért megszerezték a pápa I beleegyezését, hogy átszállítsák a tö- l.rök sereget a csatornán. „A pénznek nincs szaga”, — gondolta a pápa. A pápai vezetésnek és cselszövésnek az lett,az eredménye, hogy Hunyadi had­serege csapdába került. A visszavonu­lás lehetetlenné vált, elkerülhetetlenül össze kellett csapni az ellenséggel. Hu­nyadi nagy körültekintéssel a Devna-tó mellett állította fel seregét. A harc kezdetben váltakozó sikerrel folyt, j Már-már úgy nézett ki,' hogy Hunyadi­serege felülkerekedik, amikor a király 1 az ő ■ tartalékserregével eltérően a tervtől, meggondolatlanul a törökre rontott. Az eredmény Hunyadi vere­sége és a király halála volt. 'A csatavesztés súlyos eredmények­kel járt Magyarországra nézve. A béke megszűnt s most már a török táma­dott. A király ^elment vadászni és elfelejtett / visszajönni A király halála után Hunyadit kor­mányzónak választották. Mindent elkö­vetett országa érdekében, hatalmát a török elleni háború megszervezésére használta fel. De a hatalmaskodó fő­utak minduntalan meghiúsították ter­vét. Az eredmény á rigőmezei csata- vesztés és a török nyomásának foko­zódása Magyarországon. ' II. Mohamed elfoglalta Konstantiná­polyi, majd Európa felé tört hatalmas seregével. „Egy isten uralkodik az ép­ben, illik, hogv egy fejedelem uralkod­jék a földön” — szokta mondogatni. Célja Európa meghódítása volt. De eh­hez végeznie kellett Magyarországgal és Magyarország kulcsával, Nándorfe­hérvárral. Soha nem látott hata'mas hadseregével, mintegy 400.000 ember­rel ostrom alá vette a várat. Hunyadi ismételten segítségért for­dult a pápához és Európa fejedelmei­hez. De segítség most sem érkezett, a pápa is csak követét, Kapisztrán Já­nost küldte, hogy keresztesháborút hirdessen Magyarországon. Erről a Ka- pisztránról sok legendát költöttek a múltban. „.Aranyszájúnak” nevezték és neki tulajdonították, hogy a magyar nép megmozdult a tör^k ellen. A va­lóság az, hogy Kapisztrán magyarul sem tudott és így nem lehetett „arany­szájú" prédikátor. Bizony szavára így egyetlen szál magyar sem indult a tö­rök ellen. De megmozdult a magyar jobbágyság. Hunyadi felhívására. A ma­gyar nép megértette Hunyadit, meg­értette. hogy veszélyben a haza. A me­zítlábas, kaszás jobbágyok óriási töme­ge gyülekezett Z'mony alatt. Mind sze­gény emberek voltak. „Nem volt köz­tük egy nagyúr, egy nemes sem” — Irta a nürnbergi követ. De eljöttek a cseh huszita harcosok is, hogy segítse­nek Hunyadinak a jobbágyok gyors ki­képzésében. A főurak elmeneküllek az orszáoból, elmenekült az új király is. „A király űr vadászni ment s vissza sem jött többé” — írta megrökönyödve a pá­pai követ. Otthagyta Budát, ott hagy­ta őrizetlenül a királyi palotát. »De a magytjr nép nem nagyon hiányolta. Nem benne, hanem Hunyadiban látta az ország védelmezőjét. Šoha sehol olyan kemény, kegyetlen harc nem folyt a középkorban, mint Nándorfehérvárott. Hősi harc volt. a magyar dolgozó nép hősi harca. Hu­nyadi vezetésével. És a szervezetlen, kiképzetlen de hazáját szerető csapat csúfosan megfutamította a világuralom­ra törő hatalmas török sereget. Hu­szonnégyezer török halt meg a csata­téren, de a vár és Magyarország meg­menekült. ünnepelt a világ, ünnepelt Európa. Hunyadi újabb harcokra készült. Ke­resztesháborúra szólította a világot. Európa egyszerű emberei, a jobbágyság tömegei' meg is mozdultak, de mire Nándorf||hérvár a'á értek. Hunyadi már nem élj. Táborában járvány tört ki, ö is elkapta a .betegséget és ezelőtt 497 évvel meghalt. Országos gyász, a dolgozók milliói kisérték utolsó útjá­ra. „Fáj nekem, hogy meghalt, mert halálával úgylátszik elveszett a mi re® ménységünk is," — Irta politikai ellen­fele, a Habsburg-párti Aeneas tülvius. Valóban. Hunyadi halálával csődbe ju­tott a török kiűzésének terve Európá­ban. Szőke József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents