Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-01 / 39. szám

DI inDSÁG 1955. július 1. A kťilika éles kés, de gyógyít A lévai szappangyárban van a lévai járás egyik legjoblj CslSz-szervezete. A szervezet nemesak, hogy feladatá­nak tekinti a termelés elömozditását, hanem azt ténylegesen elő is segiti. A legkomolyabb feladatokkal is sike­resen tudnak megbirkózni. A szerve­zet ereje elsősorban abban rejlik, hogy szorosan együttműködik az üzemi pártszervezettel, és küzd a pártszerve­zet határozatainak teljesítéséért. Kevanová, a CsISz üzemi szervezet elnöke, maga is párttag és ez is meg- könnyiti az üzemi pártszervezettel a szoros kapcsolat fenntartását. Már három éve elnöke az üzemi szervezet­nek. Ez eléggé hosszú idő arra. hogy áttekintést nverjünk arról, hogy mi­lyen munkát végzett az ifjúság köré-_ ben. Munkájának eredménye szembe­ötlő. Példás szervezeti fegyelmet ho- 7^)tt létre és úgy gondozza az ifjakat, úgy neveli őket. mint gondos kertész a palántákat. De itt mindenben maga a kei'tész mutat példát. Jól tudta, hogy gőzekével nem lehet virágos ker­tet szántani, ezért kellő érzékkel és a legnagyobb megértéssel fogott hoz­zá az ifjúság neveléséhez. Elsősorban azonban példamutatással, ö maga mindenben pontos és így joggal kriti­zálhatja a pontatlanságot. Hogy a fiatalok között a termelés emelésének érdekében bátrabban agitálhasson, so­kat gondolkozott azon. miképpen tud­na saját maga is lendíteni a termelé­sen. A sok próbálkozás után a cso­magolóosztályon ma már az' ő mun­kamódszerével dolgoznak és ez 80.000 Kčs évi megtakarítást jelent. Az ifjak példát vettek tőle. ' Például a szap- pangyártás folyamán a szanpandara- bok legutoljára egy automata gépbe kerülnek, amelyet Misik Gizella szer­kesztett és önműködően cifrázza és jelzésektől látia el a .szappandarabo­kat, mielőtt útra kelíie^' a .nagy vi­lágba. ■ ‘ . M| már minden ifjú legkomolyabb ügye az.üzem. kifogástalan minőségű több'termelese. A X. pártkongresszusra hulladékcsökkentéssel 141.030 koronát tudtajk megtakarítani. Az üzemben van már egy kitünte­tett ifjúmunkás is, Caiovská elvtársnő. Az 6 üzemrészlege teljesíti mindig legjobban a tervet. A tervet összüze- mi méretben 103.4 százalékra teljesí­tették. Ebben az. ifjúságnak nagy sze­repe van jelent) ki az üzem igaz­gató.í'a. Sokszor van úgy, — folytatja az igazgató, hogy a tervteljesítéssel kap­csolatban az ifjúság ránt ki minket a vízből. Ha nem lennének eléggé kez­deményezők, akkor a tervteljesitésben bizony kullognánk. A fiatalok társadalmi tevékenységét a GslSz-szeryezeti szabályai mellett még az üzemi pártszervezet szabja meg. Az. ifjak havonta egyszer tarta­nak taggyűlést. A gyűlésen minden tag résztvesz és a szervezeten kívül még az üzem. problémáit is megtár­gyalják. Mert csak így tudják a hibá­kat orv. inlni.. A tanovűlés lefolyásá­ról, eredménvérői és határozatairól az üzemi pártszervezetnek írásbeli jelen­tést adnak, amely jelentés alapján mindig kellő időben megteszik a szük­séges lépéseket. ,ő vezetőség minden héten megbeszélést tart, ahol megtár­gyalják a közbejött eseményeket és más fontos problémákat. De a főcél az, hogy az üzemben az ifjúság munká­járól a hetenként leszűrt eredménye­ket és az észlelt hibákat papírra yes- sék és a havi általános taggyűlésre összeáiiitsák a megbeszélés anyagát. A munkahelyen a példaadásnak nagy fontosságot tulajdonítanak. A tagság minden ifjútól megköveteli hogy minden ténykedésében olyan le­gyen, mint amilyennek egy dolgozó fiatalnak lennie kell. A rendetlenség­ért, fegyelmezett! enségért nagyon szi­gorú büntetés jár. Aki hibát követ el, azt a tagsági gyűlésen nyilvánosan megkritizálják. Ez azonban csak ak­kor szokott bekövetkezni, amikor az egyéni figyelmeztetés már nem hasz­nál. Az egyéni figyelmeztetés helyett ilyenkor a közös.ség kritizál. Egyszer előfordult, hogy Durovskát és Pálení- kovát a tagság kritizálta. A tagság kritikája a legtöbb.ször használ. Eb­ben az esetben is hatott, mert ma már mind a ketten tagjai áz üzemi szer­vezet vezetőségének és odaadó mun­kát végeznek. Ebből láthatjuk, hogy a kritika éles kés, de gyógyít, mondja Kevanová. a CsISz üzemi szervezetének elnöke. A jó szervezeti élet lehetővé teszi az ifjúság további nagvobb sikereit. Bagoia István. Le^iiiahhan megjelent magyar hönyvek MÖRICZ ZSIGMOND: A BOLDOG EMBER Móricz Zsigmond Joó György életén keresztül művészi erővel állítja elénk az első világháború előtti magyar fa­fut. A magyar falu nehéz sorsát, apró örömeit nagy nyomorúságát. Joó György mögött a Joó Györgyök mil­lióit érezzük. De ezek a Joó Györgyök még reménytelenül fejet hajtanak re­ménytelen sorsuk előtt. Még nem éb­redtek önmagukra, még nem ébredtek rá erejükre. Csak álmodnak a iobbról, forró szívvel kívánják, de nem hisznek benne. A mi Joó Györgyünk még nem lát és nem is keres utat. Móricz Zsigmond e művében a ti- szavidéki élő paraszti nyelvet beszéli, amivel tökéletesen érzékelteti a tör­ténet sajátos zamatét és hangulatát. Ez a nyelvezet úgy hömpölyög, ömlik, mint a megáradt tavaszi folyó. És olyan friss, üde, mosolygó és termé­szetes, mint egy csokor illatos, mezei virág. Ellenállhatatlanul vonzóvá teszi a könyv minden sorát. VRONSZKIJ: LEIGÄZOTT IFJOsAG Vrónszkij könyve vádirat az USA uralkodó körei, az imperialista mono- poltökések ellen. A szerző hosszabb időt töltött az Amerikai Egyesült Ál­lamokban és alaposan ismeri az agyon- dicsöített „amerikai életformát". Rá­mutat arra, hogy mi rejlik az amerikai „életforma" mögött, amely hamis ideá­lokkal igyekszik elleplezni a nyomort, »Z éhbért, a munkanélküliséget és a kilátástalanságot, amelyet a kapitalista rend az ifjúság számára jelent. Meg- belyegzi a burzsoá ideolőgusok hazug „elméleteit" a kapitalizmus örökkéva­lóságáról, az alsóbb- és felsőbbrendú fajokról, a „szabad vállalkozás” üdvös voltáról. A lónyabányai Magnezit-üzem dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntötték Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusát. J. Augu.stin mérnök (képünkön az ülő) és Pavel Šarkan a laboratőriumbaA a magnezit termékek túzállóképességét ellenőrzik. GÄLY OLGA; HAJNALI ŐRSÉGEN .A tehetséges fiatal szlovákiai köl- tőnö első verskötete hitvallás a nép ügye. a szocializmus és fejlődésünk vezető ereje, kommunista pártunk mel­lett. Hangot ad a fiatal nemzedék lel­kesedésének, amellyel építi új hazán­kat, boldog jövőnket. A köteten végig­cseng a hála és a szeretet őszinte, meleg lírája, azé a háláé és szeretető, amelyet népünk érez példaképünk és felszabadítónk a dicső Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére és tanítója. Sztá'in iránt. EC;ON ERVIN KISCH: CSILLAGLOBOfíÖS PARADICSOM Egon Ervint Kischt a? egész világ úgy ismeri, mint a szociális riport mesterét. Ez a könyv, amely Amerikáról, pon­tosabban a csillagos lobogó országáról szól, élénk és eleven példája az „iro­dalmi riportnak", amelynek Egon Ervin Kisch olyan páratlan és utánozhatatlan mestere, hogy fordító legyen a t^pán, aki csak megközelítően is hűen vissza tudja adni a színesen megírt riportkö­tet'élettőf-rtyüzsgő Váráifsát. ‘Egbrf Er­vin Kisch, aki sehol a világorf se' ta­pasztalta a fény és árnyék játékának olyan szélsőségeit, mint az Amerikai Egyesült Államokban, aki sehol a vi­lágon se látta a társadalmi igazságta­lanság legélesebb formáit úgy érvé­nyesülni, mint a „csillaglobogós ame­rikai paradicsomban”, ebben a köny­viében nagyszerűen szembeállítja egy­mással az amerikai tőkés társadalom két osztályát; a legcivilizáltabb esz­közökkel és módszerekkel kizsákmá­nyolt tömegeket és a kizsákmányoló monopol-tőke kevésszámú kegyeltjét. Megrendelhetők a Csehszlovákiai Ma­gyar Könyvkiadónál, Ul. Cs. Armády 29. A 40 mázsás hektárhozam A perbetei szövetkezet tagjai a na­pokban megkezdték az őszi árpa ara­tását. Az EFSz-tagok június 24-én 50 hektárt arattak le. A dolgozók öröm­től sugárzó arccal álltak a kombájnok mellett és kíváncsian várták egész év; munkájuk gyümölcsének az eredmé­nyét. A jó munkának megvolt a jó eredménye, mert a perbetei szövetke- I zet földjéről hektáronként 40 mázsás átlagos termést vettek le. * Az ógyallai gép- és traktorállomás dolgozói, ebben az évben soha nem látott munkalendülettel indultak az aratási és cséplési munkákra. A kom­bájn-vezetők a legjobb munkameg­szervezéssel, gépük tökéletes üzemké­pességével kezdték meg a munkát. Az őgyallai gép- és traktorállomás kom- bájnosai eddig 300 hektáron aratták le az őszi árpát. Ezidáig a szentpéteH brigádközpont halad az élen, amely egymaga 75 hektáron végezte el az aratási munkát. ♦ Már több községben befejeződött az őszi árpa aratása. Június 24-én Ime- lyen, Ógyallán és Gyulán az egész őszi árpát learatták. Jó munkát végeztek a hetényi EFSz-tagok is, akik már szintén elvégezték az őszi árpa,aratá­sát és 27.8 mázsás hektárhozamot ér­tek el. Nem.maradnak el a marcellhá- zai szövetkezeti tagok sem, akik őszi ä pájuk 75J/o-át már learatták. * Vidám munka folyik az éberharti szövetkezet földjein. Siegi Mária mun- kaérdemrendes kombájn-vezetőnő az eberharti traktoros brigádközpont ve­zetője a kombájnról irányítja a fiatal traktorosokat. Siegl elvtársnő pártunk X. kongresszusára vállalta, hogy a nyári munkák tervét 2300/Q-ra teljesí­ti. Felajánlásának eleget tesz. Ezidáig több mint 22 hektár őszi árpát aratott le. » A csallóközcsü törtök! gép- és trak­torállomás kombájnosai a pozsonyi ke- , rületben elsőnek kezdték meg az ara­tást. A kombájnosok elszántan harcbs indultak dolgozó népünk új kenye- rérért. Tudatában vannak annak, hogy munkájukat figyelemmel kisérik é.s mint országunk legjobb gépállomásé­nak dolgozóitól, jó eredményeket var­nak tőlük. A kombajnvezetök a kedvezőtlen idő­járás mellett is szép eredményeket érnek el. Június 25-ig 14 kombájnnal, 15 szövetkezet földjén 124 hektár őszi árpát arattak le. .A csákányi, a sárréti, a légi és a csallóközcsütörtöki EFSz- ben már befejezték az őszi árpa ara­tását, de egy-két napon belül a több' szövetkezetek is befejezik. A szövet­kezeti tagok jó munkáját bizonyltja, hogy a tervezett hektárhozamot a já­rás minden EFSz-ében elérték és ma­gasan túlszárnyalták. A legmagasabb hektárhozamot eddig Sárréten érték el, ahol a szövetkezeti tagok 6 hektár te­rületről 150 mázsa őszi árpát csépel­tek ki. A kombájnvezetők heves versenyben dolgoznak. Minden áron teljesíteni akarják drága pártunk X. kongresszu­sára tett kötelezettségeiket. A szocia­lista munkaversenyben Hamar Jőzsff kombájnvezetö halad az élen, aki a szovjet S-4-es kombájnnal már 24 hektáron végezte el az aratási mun­kát. A kombájnokat tarlóhántó ekék kö­vetik. A sz.alma betakarítás után azon­nal megjelennek a traktorok és eltün­tetik a tarlómaradványokat. Ezzel vég^ rehajtják az agrotechnikai 'intézkedé­seket is. '■'kA * A vágújhelyi gép- és traktorállomás legjobb traktorosa Mikus Béla Csli'z- tag, aki a tavaszi munkák tervét 2880/o-ra teljesítette. Pártunk X. kon­gresszusának tiszteletére vállalta, hogy a nyári tervet 50/q-os üzemanyag meg­takarítással 180 százalékra teljesíti. Mikus elvtárs lelkesedéssel készül az aratási munkák megkezdésére. Ojabh kötelezettségvállalásában vállalta, hogy egész évi tervét december l-ére iboo/o-on felül teljesíti. Mindezt a hala­dó szovjet munkamódszerek alkalma­zásával, a gép gazdaságos kihasználá­sával és az agťegátok igénybevételével szándékszik elérni. Az ő példáját követi Gába József CsISz-tag is, aki hasonló kötelezettség­vállalást tett. Az idei gazdag termés betakarításá­ra készül az ország népe. Falvainkban ezek az esztendő legszebb napjai, hisz az egész esztendő, s a szívós munka gyümölcsének, gyors és veszteségmen- | tes betakarításának nagy harcára in- | dulunk. Gyönyörű a. határ, jó a ter­més. .A búza, a rozs, az árpa kivéte­lesen dús, terrnést igér. Falvainkban még á legidősebb paraszt sem emlék­szik akkora rozsra, búzára, mint az idén van. Büszke is minden dolgozó paraszt a jő termés láttán. Most már csupán a dolgos paraszti kéz munká­jától függ, miként tudunk helytállni a termésbetakaritási munka döntő csatá­jában. Jobb a termés, több a tennivaló is. Magától értetődő dolog, hogy a több termésből nagyobb a lehetőség a szemveszteségre már azért is, mivel a gabonaszemek nagyon fejlettek, kövé­rek s- több helyen csakhogy ki nem nőnek a kalászból. Ezek szerint gyor, és szervezett munkára lesz szükség, hogy az aratást szinte rajtaütés sze­rűen, idejében s annak rendje-módja szerint végezzük el. Az aratás, cséplés, egyszóval a be- tákarftás győzelméért, népünk kenye­rének biztosításáért kemény harcban felelősségteljes feladat hárul a falusi pártszervezetekre, a helyi nemzeti bi­zottságokra, a népnevelőkre s nem utolsó sorban a CsISz helyi szerveze­teire, valamint minden tagjára. Fal- vaink ifjú dolgozói már az elmúlt esz­tendőben is derekasan megállták he­lyüket a termés betakarításban. Sza­mos példa tanúskodik arról, hogy a CsISz-csoport több szövetkezetben len­dületes munkával az élre küzdötte magát. Fényes példája ennek a nagy- abonyí CsISz .arató brigádja, amely az Fiataloki fel a harcra a termésbetakarítás győzelméért elmúlt évben a legszebb teljesítményt mutatta fel. Minden CslSz-tag lelkesen és becsülettel dolgozott. Büszke is volt a falu az ifjú harcosokra. E jó eredmények arra serkentették a nagy- abonyi CslSz-tagokat, hogy úgy, min’ az elmúlt esztendőben, az'idei béke- aratásböl is kiveszik részüket, hogy minden szem gabonát betakaríthassunk s a dolgozó nép raktárába szállíthas­sunk. Örvendetes dolog, hogy a CsISz he­lyi szervezetei falvainkban jelentős se­gítséget nyújtottak az EFSz-eknek a növényápolási munkákban is. Nem egy példa tanúskodik arról, hogy a CsISz- traktorosok voltak az úttörői, hogy EFSz-einkben az idei növényápolásban már nagyszámú gépi erővel dolgoztak Élenjáró traktorosainknak, akik több­nyire a CsISz tagjai soraiból valók, jó munkáján múlott, hogy EFSz-eink mind a tavaszi munkákat, mind a nö.- vényápolási munkákat általában határ­idő előtt elvégezték. A CsISz-tagok a jó munka mellett egyúttal kiváló nép­nevelők is és éppen ezen a téren vár a legnagyobb szerep a helyi szerveze­tekre és a CsISz tagjaira. A nagy . ter­més betakarításáért folyó kemény harcban minden gépet a leggazdasá­gosabban ki kell használni. Szövetke­zeti tagjainkat meg kell győzni arról hogy milyen nagy segítséget nyújt ne­kik, ha kombájnnál aratják a gabonát. A szemveszteség is lényegében keve­sebb, mintha kézzel aratnánk. Míg a kézzel aratott gabonánál a szensvesz- teség a termésnek 10—120/n-a, addig a kombájnnál aratott gabonánál a szemveszteség lényegesen kisebb, 3— 40/o alá csökken. Itt tehát nagy feladat vár kiváltképpen a kombajnvezetökre. Traktorosaink, kombajnvezetöink, vala­mint önkötözögépkezelőink között je­lentős számú a CsISz-tag. Jórészt te­hát a CsISz-tagok becsületes munká­ján múlik, hpgy a nagyteljesítményű szovjet kombájnokat eredményesen ki­használjuk. Legyenek tehát a CsISz- tagok a munka élharcosai. Falvaink dolgozó parasztjai sokat várnak min­den ifjú építőtől. Kövessék a CsISz- tagok Siegl Mária kombájnvezetö pél­dáját. aki a párt X. kongresszusa tisz­teletére vállalta, hogy 320 hektárnyi területen elvégzi az aratást és a csép- lést. Vállalását becsülettel teljesíti, jó felkészültségét és határtalan munka­kedvét bizonyítja, hogy már az őszi árpa aratásában alig egy-két nap le­forgása alatt kimagasló eredményeket ért el. Több mint 20 hektár őszi árpát learatott és a tavalyi esztendőhöz vi­szonyítva lényegesen csökkentette a szemveszteséget. A CsISz-tagok jó munkáját dicséri az is, hogy segítik a dolgozó parasz­tokat egyes problémák megoldásában Jó felvilágosítással arra serkentik a dolgozó parasztokat, hogy mindenben teljesítsék az állam iránti kötelezett­ségeiket. Jó példa erre az ipolynagy- falusi helyi szervezet, ahol a CsISz tagjai elhatározták, hogy a község be­csülete és jóhírneve érdekében meg­győző munkát fejtenek ki a beadás határidő előtti teljesítéséért. Munká­juk eredménnyel járt. Ipolynagyfalu június 13-ig teljesítette a marha- és sertéshús, valamint a tojásbeadást. Hazánk minden tájáról érkeznek a jelentések, hogy CsISz-tagjaink jó! felkészülnek az idei békearatásra. Traktorállomásaink CsISz-tagjai már többízben megmutatták, hogy a dolgo­zó parasztság és a haza javára jó! tudják forgatni a technika fegyverét Egyre több traktoros elsajátította már a kombajnvezetést és napról-napi-a szebb eredményeket érnek el a trak­torosok is. A csákányi állami gazda­ságban az őszi árpa aratás első napján hiba csúszott be s az egyik kombajn nem működött a követelményeknek megfelelően. A CsISz-tagok összedug­ták fejüket, kis megbeszélést tartottak s fél óra múlva már úgy vágta a kombajn az árpát, mint a vajat. Jóleső érzés hallani azt is, hogy egyre több CsISz-traktoros, kombajnos és önkötö- zögépkezelő értékes felajánlásokat tett ■ az aratási munka minél gyorsabb el­végzésére. A losonci traktorállomáshoz tartozó rapi-brigádban Barják Imre, a brigád legifjabb tagja vállalta, hogy túlszárnyalja a nyári munkák tervét. Az aratási és cséplési munkákat 1400/q- ban teljesíti, 6%-os üzemanyagmegta­karítással. Ugyancsak a losonci trak­torállomás pinci-brigádjából Bize Jó­zsef élenjáró traktoros párosversenyre hívta Barják Imrét 1560/(,-os tervtelje- sítésre Az ifjú traktorosok kezdemé­nyezésére, hogy az aratási munka győ­zelméért folytatott harc még sikere­sebb legyen, a losonci, traktorállomás párosversenyre hívta a feledi traktor­állomást. az alábbi pontokban: az ara­tást 14 nap alatt, a cséplést 30 nap alatt végzik el. A dunaszerdahelyi járás CslEz-tagjai is bátor Ŕelytállással készülnek a be­takarítási munka dandárjára, A várko- nyi-brigádban Kántor Vilmos ifjú trak­toros, párosversenyre hívta Marák Im­re CsI.Sz-traktorost 1220/o-os teljesít­ményre. A szenei járásban a CsISz készenléti aratóbrigádokat szervez, akik abban az esetben, ha a nap folya­mán vihar jönne, nyomban az EFSz- tagok segítségére sietnek a kévék összehordásában. A förévi CsISz-tagok is résztvesznek az aratásban. Se szári, se száma azoknak a CsISz- tagoknak, akik az aratási munkát szívügyükké tették és alaposan felké­szültek rá, azonban korántsem mond­hatjuk el, hogy hazánk minden CsISz- tag'ja a kötelességteljesltés tudatában él. Számos helyen alszik a CsISz-szer- vezet, a tagok nem élnek szervezeti életet, nem segítenek az EFSz-eknek és éppen, hogy csak tagsági könyvük van, de a CsISz kitűzött feladatait nem teljesítik Most itt az ideje, hogy min­den CsISz-tag kivegye részét az elkö­vetkezendő nagy munkából, a betaka­rításból. amely az egész ország dolgo­zóinak elsőrendű nagy ügye. Ha a CsISz tagjai a falusi pártszervezetek példája nyomán a dolgozó paraszto'c- ka! karöltve úgy dolgoznak, mint ahogy megállták helyüket a növény- ápolásban is, akkor a jó aratással be­takarítással mindent megtesznek az eddig jónak ígérkező terméseredmé­nyek biztosítására, és az ifjú harcosok méltón viselhetik a „Gottwald ifjúsá­ga” elnevezést. Méry Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents