Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-25 / 12. szám

10 Ol IFlOSAß 1953 március 25 Vasgyűjtési csata Csallóközben 1953 március 22-én dél. «lőtt és a koradélután folya­mán szorgalmas munka folyt szerte az országban, ötuda- tos dolgozóink egyrésze a Béke-műszak keretében a ta­vaszi munkát végezte, másik része a vasgyüjlésben tevé­kenykedett, stb. Nagyabonyban összegyűj­töttek jő harminc mázsányi vasat. A szervezési munkát Fleitschman Kálmán, Német Béla és még egy két elvtárs végezték el. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy a CsISz Nagyabonyban semmit sem tett a vasgyűjtés érdékében, amiért a felelősség elsősorban a CsISz-vezetősé­gének tagjait terheli. Dióspatonyban már egy lé­péssel többet tett a CsISz is. Karöltve a tanítókkal az Iskolás gyerekeket is bekap­csolták az akcióba és 10 má zsa vasat szedtek össze. A pionírok közül különösen Idtünt Csiba Ottó IV. osztá­lyos tanuló, a csapat alenö- ke, továbbá Horvát Márta és Horvát János pionírok. A pionírok a háziagitációből is kivettélt részüket ugyan­csak a vasösszeszedésnél is. Dióspatonyban körülbelül 2 vagonnyi vasat gyűjtöttek i össze és ezzel komoly segít- i séget nyújtanak nemzetgaz-! daságiunknak. | A CsISz munkája itt sem volt azonban teljesen kielégí-. tő,, mért nekik kellett volna az akció élén állni és példát mutatni a község többi dől i gozóinal£. Sárosfán a vasgyüjtés na­gyon szépen folyt le. Egyik megrakott szekér a másikat követte és vitték az értékes vashulladékot a gyűjtőhelyre. A szervezést és a gyűjtést oly módon végezték el, hogy amikor jött a szekér a házak elé az emberek egyenesen rá- hordták a vasat. Az állami birtok dolgozóin kívül a magángazdálkodók is bekapcsolódtak a vasgyüjtés- be és így tettek bizonyságot államunk iránti hűségeikről. Nagymagyaron e hónap 21- én a tanítás utolsó órája alatt a szlovák elemi és középis­kola, délután pedig a ma­gyar iskola tanulói vették ki részüket a vasgyüj lésben. A pionírok maguk is- akti van működtek úgiy a gyűj­tésnél mint az agitációs munkánál. Nagymagyaron ezen kívül vas, csont és üveggyüjtést vé­geztek, amelyből a pionírok kivették részüket. Pajgel Ferenc tanító veze­tésével a pionírok közül Ri­gó Béla I. osztályos, Zsigó Ferenc II. osztályos. Molnár András I. osztályos, Nagji-1 János I. osztályos, Morvay^ Mária tanulók tűntek ki a munkában. A fentemlitett községekben a szeinfezést és az irányítást a helyi nemzeti bizottságok végezték. A CsISz helyi ve­zetőségei nagyon keveset tettek aZ akció megszerve­zése és sikeres lebonyolítása érdekében. A hiba azonban nemcsak a helyi vezetőségekben van, a CsISz somorjai és dunaszer- dahelyi járási vezetőségeit is terheli a felelősség azért, hogy a CsISz helyi szerveze­tei nem vették ki részüket az akcióból úgy, ahogy ez ifjúságunkhoz illik. Egy ilyen tömegakcióban a CsISz járási vezetőségének feltétlenül szoros kapcsola­tot kell teremteni a helyi szervezetek vezetőségével az instruktorok útján, mert enélkül elképzelhetetlen a feladatoknak az alapszerveze­tekben való gyakorlati vég­rehajtása. Hogy ez nem tör tént meg e két járás veze- t^ége részéről, ezt bizonyítja az, hogy az ifjúság a helyi nemzeti bizottságok felszerelt hangszórók adásából szerzett tudomást erről az állami fon tosságú akcióról A CsISz járási vezetőségei tartsanak fel élénkebb kap­csolatokat az alapszervezetek­kel, hogy az egyes akciók­ból a CsISz méltóan vegye ki részét. j gozók a kapu yieilé össze­gyűjtöttek, hanen^ szentéíyes i beszélgetések alapján meg-' érdeklődték, hogry nem ta­lálható- e még a ház körül ko­hóink- számára olyan fon­tos hulladékvais, amit ' fél- : lehet használni. Ugyanakkor gondosan megnézegették a gyümölcsfákat is és megem­lítették a gyümölcsfák tavassá tisztogatiásának fontosságát és a kártevő rovarok meg­semmisítését még a korata- , vassá napokban. Készüljünk a „VilágifjúSági Hétre" Március 21-től 28-ig rendezi meg a vllágbékéért harcoló haladó ifjúság, a „Világdfjúsági Hetet“. . Az imperialisták újabb provokációi és gaztettei. Koreában fokozottabb harcra, helytállásra köteleznek minden fiatal békeharcOst. Hazánk felszabadult, boldog ifjúsága együtt- halad ebben a harcban a világ demokratikus ifjúságával, «melynek legfőbb óhaja a béke megvédése. Ennek a harc­nak eg^ik nagy csatája lesz a Világdf.júsági Hét, amelynek keretén belül ifjúságunk kinyilvánítja békeakaratát és azt az eltökélt szándékát, hogy megvédi liazánlr függetlenségét, békés építö munkánkat. A Világifjüsági Hét keretén belül Ifjúsági Szövetségünk harcos béketüntetéseket szervez a kerületi székhelyeken és a nagyobb ipari városokban. Ezeken a tüntetéseken beszél­ni fognak Ifjúságunkhoz hazánk legkiválóbb békeharcosai az ifjúság feladatáról a békéért való küzdelemben. Ugyan­akkor a Világifjúsági Hét keretén belül minden helyi cso­port ünnepi taggyűlést rendez kultúrműsorral egybekötve. Ezeken a taggyűléseken megbeszélik feladataikat Imzánk szocialista építésében és a béke megvédelmezésében. Vasgyűjtés a tornaijai járásban A tornaijai járás CsISz ve­zetősége rendkivUli ülésén foglalkozott a hulladék vas­gyüjtés megszervezésével és lebonyolításával. A vasgyüj­tés mellett nagyon fontos problémának állította a gyű mölcsfák tisztogatását is, mivei a tornaijai járásban az elmúlt évben elterjedőben volt az amerikai szölölepke. A kidolgozott terv alapján összehívták a CsISz járási, oktatókarát, ahol pontosan megbeszélték a dolgokat. A járási vezetőség egyik tag-ja vasárnap reggél hat órától telefonösszeköttetésben volt a faluéi csoportok okta-j tóival. A jelentések szerint i különösen jói bekapcsolód­tak a munkába a helyei, ot- lukocsi, lököá, sánkfalusi és harkácsi fiatalok, akik már i a kora reggeli órákban meg-1 kezdték a személyes agitá-1 ciót. A fiatalok nem eléged-1 tek meg azzal amit a dől-1 Csalár községben is megkezdték a hulladék­vas gj'űjtését , A CsISz Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy 1053 március 22-én szerbe az or­szágban huUadékvas gyűjtést szervez, amelybe bele kell kapcsolódnia minden CsISz csoportnak. Csalár községében a CsISz tagok a helyi nemzeti bizott­ság segítségével és ii-ányítá- sával szervezték meg s hulla.: dékvas ^*üjtést. A CsISz szervezet elnök Ruzsinszky elvbirs vezetőségi érteftiertótet i hivott és pontosan riiegtár- ! gyalták a vasgyüjtés egész ' menetét. A vezetőség határő- zatának ezután CsISz tagsá- I ! gi gyűlés elé terjesztették, ’ I ahol azt a tagok jóváhagyták. I A csalári CsISz tagok I példaképül állanak a kékkőd jáfásban és az ö munkájuk­ból tanulhatnak a többi köz­ség fiataljiad is, ahol még a mai napig sem szervezték meg a huUadékvas gyűjtést. Mi mindannyian tudatában vagyunk, hogy milyen nagy- jelentősége van a hulladékvas gyűjtésnek népgazdaságunk, iparunk S2^mára. Ezért fel -. hívunk i-ninden CsISz szerve­zetet, hogy kapcsolódjanak be a hulladékvas gyüjté,sébe, hogy ezen a téren is telje­síthessük a CsISz Központi Bizottságának határozatát. Kanya László Kékkő I A CsISz KB IX. teli es ülésének határozata a pionírszervezet mnnkájáról 'Befejezés a 9- számból i A CsISz iskolai szervezetei a pedagógiai gimnáziumokban, a járási, városi és kerületi bizottságok kötelesek fokozott figyelmet szén- telni a pedagógiai gimnáziumok pionírosztá- lyainak, amelyek a pionírcsapatok vezetőit nemzeti iskolai tanJtói képesítésre készítik elő. A járási, városi és kerületi bizottságok biztosítják, hogy minden fizetett vezető, aki­nek közepes pedagógiai képzettsége van, az 1953-ik és 54-ik évben résztvegyen a CsISz központi iskoláján. e) Az Iskolákban nap, mint nap együtt dol­gozni az igazgatóval és a tanítókkal és biz­tosítani a közösség segítségét. ■A pionírmunlsa színvonalának további eme­lés« elképzelhetetlen az Iskolai munkatársak segítsége és részvétele nélkül. Ezért az ülés a Járási, városi és kerületi bizottságok fela­datául tűzi ki. hogy rriinden csapat- és raj- vezctőtől megköveteljék az iskolai igazgatók, kai és tanítókkal való szoros együttműkö­dést. A pionircsapat niimkater\ét meg kell tárgyalni a tanítói kar megbeszélésein is és a csapatvezetővel együtt az iskola Igazgató­jának is jóvá kell hagrynia. A rajok terveit az osztályfőnök aktív részvételével kell ősz- szeállítani. A csapatok és rajok összejövete­leire, a taná-esok gyűléseire szükség szerint meg kell hívni az iskola igazgatóját és a töb­bi tanítót. Az igazgató résztvesz a vezetők kollcktívájnak megbeszélésein. Az iskola igaz­gatóját mindennemű raunlíáről táj^oztatni kell. A rajvezetök kötelesek az osztályfőnö. kökkel együttdolgozni és ezek tapasztalataira és tudására támaszkodni. Az ő segítségükkel részletesen megismerkednek az iskolai terv­vel és tankönyvekkel. A diákoknak a pionír­\ szervezetbe való felvételénél figyelembe kell venni az osztályfőnök véleményét is. A járást, városi és kerületi bizottságok kö­telesek szorosan együttműködni a tanfelügye­lőkkel és az í^ola igazgatóságával. Rendszeresen tartsuk fenn a kapcsolatokat a nyilvánossággal, főleg a szülői értekezlettel, az iskola barátaival, a tömgeszervezetckkel — a Forradalmi Szakszervezettel, a Szovjetba­rátok Szövetségével, ámelyek támogatják a pioiiírszervezet munkájának további kiszéle­sítését. f) Javítani a sajtónak és művészeknek a pio- nirszervezetről való gondoskodását. A CsISz KB elnökségének gondoskodnia kell arról, hogy az ifjúsági sajtóban, minde­nekelőtt a MIadű Frontában és a Práca Mla- dyeh-ban javítsák a pionírszervezet kérdései, nek megrvilágítását és biztosítania kell a Ve- douci Pioníru. Pionírské Noviny és az Ohni- éek színvonalának emelését. Különös figyel­met kell szentelnie a Práca Konír folyóirat megjavításának. Az elnökség feladata tesz, hogy Íróinkhoz, zeneszerzőinkhez, képzőművé­szeinkhez, a film dolgiozóUioz és a többi mű­vészhez forduljon, hogy ezek több figyelmet szenteljenek új, magasan eszmei művészi munkák megalkotásának a gyermekek, úgy. szintén a nyilvánosság számára a gyermekek életéből. E feladatok teljesítővel főleg a CsISz- szerveink és alapszervezeteüilc a pionírszer. j vezetről való fokozottabb gondoskodásával, a Komszomolnak a V. I. Leninről elnevezett pio- nirszervezet vezetésében szerzett tapasztala­tainak felhasználásával nagyban segítjük ifjú nemzedékünk szocialista nevelését. Mikor l€>sz niúr az ígéret­ből valóság? »Vezessük rá a CsISz- tagokat és a többi fia­talt, hogy az orosz nyelv népi tanfolyama köreiben tanulja inég Lenin-Sztálin , nyelvét— az orosz nyel-vet — hogy így egyenesen az eréde. tiböl merithessék a gaz­dag szovjet tapasgitala- tokat.« ­A CsISz KB határozatából. A CsehsZlovák.Szovjet B^ rátság Hónapjában Leleszeii a helyi pártszervezet veaeté. sével a tömegszervezetek ve. vezetőségének ülésén elhatá- roziták, hogy megszervezik az orosz nyelvtanfolyamot. Timkó András köz^iskolai taiűtó helyett, mivel ö naa- gyarul nem tud Simkő Jeiiö vállalta, hogy magyar nyelven vezeti a tanítást. Az • orosz nyélvtanfolyan csoportja itiindmáig egyetlen órát sem tartott. 1932; deoeim­Li Meng és népe TEGNAP MÉG NEM ISMERTÜK Lí Meng nevét és má­ra már szivünkbe zártuk. Tegnap és tegnapelőtt nem is, gondoltank arra, hogy Korea és Vietnam mellett a távoli Ázsia egy másik szögletében is vérrel és vassal, beta­nított , vadászkutyákkal és Napalm-bdmbáml, szögesdrót­ba vezetett villanyárammá] és az elnyomás technikájának más változataival kínozzák és üldözik a hazafiakat és mára szivünk egy darabja úgy érezzük ott dobog Maláj-földön. Nem ismertük Li Meng arca vonásait, fényképünit még nem volt róla, de egyszerre magunk előtt láttuk a maláj! nép minden szabadságharcos lányát. Karcsúnk és enyhén barna a bőrük, szemük vágása, mint a koreaiaké, de még sem egészen ugyanaz, ám ugyanaz az elpusztíthatatlan tűz, a hazaszeretetnek és a szabadságvágynak az a lángja lóbog -szemünkben, mint a Koreáikéban. ÖT ÉVVEL EZELŐTT. 1948 nyarán a brit parlamentben bejelentették, hogy „rendőri akció“ kezdődig a malájföl­di „banditák“ ellen. A rendőri akció azt jelentette, hogy egyik napról a másikra a • kommunista párt, a szakszer, vezeti szövetség és minden demokratikus szervezet műkö­dését beszüntették, vezetőit és -ismert tagjait bebörtönöz­ték. Az angol urak a maláj nép legjobbjait nevezték „ban­ditáknak". A maláj nép Li Meng népe ellenállt. A hazafiak fegy. vert fogtak. Az ocsmány terror egyre több és több hazafit szólított a dzssungelbe. Itt partizáncsapatok alakultak. A maláj hazafiaknak, kiváltképpen a kommunistáknak már volt tapasztalqituk a dzsungel-háborúban; a japánok elleni küzdelmet is ök vezették. Félév alatt megalakult a maláji felszabadító népi hadsereg. A MALÁJI NÉP ELLENÁLLÁSA hallatlanuS felbö. Bzitette az angol kormányt. Az angol hadsereg legerélye­sebbnek ismert tábornokát Templert küldték Maláj-földre. Elődei titkolták, hogy szabályos háború folyik, ez a Temp­ler rtiár dicsekedett vele. Pju-le városát például alacsonyan szálló angol repülőgépek megtámadták és porrá bom­báztak. Több mint ötezer férfi, asszony és gyermek pusz­tult el az égő házak között. Templer valódi náci rendsza­bályokhoz nyúlt: amelyik faluban partizán vagy partizán­gyanús elemeket találtak, azt a falut felgyújtották, lakosai kivégezték, vagy elhurcolták. Csak a maláj nép vé^sö győ­zelme után fog kiderülni, hány Lidice és Oradour szenvedte el testvérvárosaineik vértanúi sorsát, ott Távol Keleten. A TEMPLER-FÉLE GYALÁZAT másik módszere a vegy- azerháború. Az ország jelentős része a felszabadító népi hadsereg kezén van. Ide küldi el Templer repülőgépeit és ezek pusztító vegyszert, kénsavat, sósavat és más ma- ró anyagot szórnak a parasztok földjeire. A lakosság egyik részét agyondolgoztatják, a másikat kiéheztetik. Ez az im­perialisták terve. Ez ellen harcol egy emberként a maláji nép. Ez ellen száll síkra Li Meng is. Az angol hódítóknak rosszul megy a sorsa Maláj-földön. Egyre nagyobb területeket ragadnak ei tőlük a népi hadse. reg csapatai. Egyre több repülőgépet lőnek le a felszaba­dított területek fölött. És egyre kevesebb a gumiültetvé­nyesek és az ónbányatulajdonosok profitja. Ezért csapnak le minden hazafira, minden bátor honleányra. Ezért akartak példát' statuálni Li Meng halálos ítéletével is. A TÖRVÉNYKEZÉSI KOMÉDIA, amellyel a halálos íté- letet kicsikarták, ismét azt bizonyítja, milyen keveset tö­rődnek az úgynevezett „tiszta demokrácia“ bajnokai az émberi szabadságjogokkal, amint egy kicsit szorul a kap. cájuk. ,Az egyik bíróság nem volt hajlandó halálira ítélni az ártátlán leányt? Nosza,, kirúgták a bírákat, újakat ültették, helyükbe. Ezek meghoztáli a kívánt ítéletet. • Li Kleng bátor szava messzire hatolt a tárgyalóterem- bői.’ A világ minden ré.szén megmozdultak az emberek, megmozdult az egész világ. LI MENG SZŰK BÖRTÖNÉBEN ezekben a napokban ugyanazt éretett, mint mi mindannyian; a békéért folyó nagy harc egy és oszthatatlan. Nem lehet ma már a né­pek békéjéért, szabadságukért küzdő emberek életét fényé- getni a nélkül, hogy a világ minden részén meg ne moz- diűnánák, erős ököllel az asztalra ne csapnának, a többi bé- kéharcosok. A nemzetközi békemozgalom hatalmas szo­lidaritása ismét megmutatta történelmi erejét az embeiáség ellenségeinek. « Li Meng szűk börtönében most úgy érezheti, hogy har- zája az egész szabad világ, aggódó édesanyja minden bé- keharpos anyja, testvére minden ifjú. Szerte a világon min­den haladó gondolkodású, minden becsületes ember tisz­telettel és megbecsüléssel gondol most a mi hazánkra. A mi hazánk is megmutatta mi a nemzetközi szolidaritás, mi a más népek szeretete. Boldizsár Iván. Életfogyiiglani börlönre változtatta a poraid szultán Li Meng halálos ítéletét Az angol sajtó beszámol arról, hogy a világszerte megnyilvánuló tiltakozások hatására az angol gyarmato­sítók érdekeit kiszolgáló pe­raki ssáütán kénytelen volt bér 12-én a CalSz-csoport | megváltoztatni azt a halálos évzáró közgyűlésén, úgy ' a | ítéletet, amelyet a fennható. CsISz-csoport tagjaitól, inintj sága alá tartMó egyik bíró- 3^ EFSz agronómusától, ifj. g&g hozott Li Meng, fiatal i niíilájföldi szabadságharcos oirálatot kaptak e tanító eüv- . , . ? , társak. Akkor megígérték, ellen, akinek érdekében hogy működésüket a legrö-1 ^ magyar kormtoy, mint is- videbb időn belül me^ezdik-! merete^ közben járt az angol kormánynál. A szultán a ha­lálos ítéletet élefogytiglani Az Ígéret azonban csak szép szó marait. A leleszi kilencéves iskola mellett működő GsISz-csoport vezetősége is behunyta a sze­mét ilyen hibák láttán. Aján­lanám, Timkó és Siihkő tr.. nitó elvtársnak, hogy olvassák el Kalinin: a »Komimista ne­velés« cimü könyvéből ki tűn- tetett városi és falu^ tanítók­nak tartott beszédét.,. Reméljük, hogy a leleszi orosz nyelvtanfolyam végre m^kezdi munkáját. börtönre változtatta át. mány nem hajlandó ilyen fel­tétel mellett Li Menget sza­badon bocsátani. Chm'chill nem volt hajlandó megindo­kolni a döntést. Kibúvót ke. rés ve, ezzel vágta el a to- vábbi kérdéseket: „Nem hiszem, hogy hosz- szasabban igénybe vehetnök a Ház idejét azon hírek is­mertetésével, amelyek a dön­téshez vezettek". Az angol kormány döntése és az a mód, ahogyan Chur­chill meghátrált a válasz­adás előtt, nagy vitát váltott Néhány nappal később az: ki, az angol sajtóban és köz- angOl alsóházban -r mint I véleményben. Számos lap el- crröl a lapok beszámolnak — i ítéli Churchill magatartását, több képviselő megkérdezte míg más sajtótermékek be­Churchill miniszterelnököt, czekután ml az angol kor- mány álláspontja Li Meng- nek a Magyarországon bőr tönbüntetését töltö Sanders nevű angol kém kicserélése ellenében való szabadonbocsá. tását illetően. Churchill be­Nagy József, Lelesz.' jelentette, hogy az angol kór­isménk, hogy a malájföldi angol gyarmatosítókx a híres „presztízs“ teljes összeomlá. sától tartottak, hogy ha Li Menget, akinek csak kény­szerűségből adtak kegyelmet, a Tnagyar kormány közbenjá­rása alapján szabadon en­gedték volna. (MTI) ÜJ IFJÚSÁG — a CsTSz Szlovákiai Központi Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Köi^ntl Bizottságának kiadóvállalata Bratislava, Soltésovej 2. — Szer- kesztj a szerkesztöbizo-;.3ág. Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Soltészovej 2. Telefon 345-51, 2, 3, 229-31 3. — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés. félévre 50.— Kés. — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma S. 54001 — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerfi. ^ üAraiftó Qogtaiilvatsi enitiidava 3,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents