Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-11 / 10. szám

0) IFI0SA6 1953 március 11 \ ifjúságunk Sztálin útján a szociaiízmus felépítéséért hazánkban Elsajátítom Sztálin tanait... Amikor meghallottam a halálhírt, nagyon nehéz és fájó érzés fogta el szivemet. Elköltözött közülünk a mi drága jó apánk, tanítónk, az embe­riség nagy vezére, a kommimizmus harcosa. Ez alkalomból kötelezem ma­gam, hog:y még nagyobb lendülettel segítem a szocializmus építését ha­zámban, kiveszem részem a világ­béke megőrzéséért folytatott harc­ból. Tántorithatatlanul harcolni fo­gok Lenin és Sztálin elvtársak hal­hatatlan tanainak elsajátításáért. Batisovszky András, Szepsi. Kommunista pártunk tagia akarok lenni Amikor meghallottam, hogry Sztá­lin elvtárs szíve már nem dobog többé, nagyon elkeseredtem Ügy éreztem, mintha saját édesapám halt volna meg. De hiszen Sztálin elvtárs sem volt kevesebb nekem Valóban atyai gondoskodást tanúsí­tott a dolgozók iránt. Tanított ben­nünket harcolni a szocializmusért és a világbéke megőrzéséért. Fogadom, hogy teljes erőmből ta­nulmányozni fogom azt a müvet. melyet drága apánk, tanítónk, ba­rátunk hagyott ránk. Az ö neve és müve nem halt meg. hanem fáklya­ként világítja be a világot. Még egyszer fogadom, hogy úgy fogok dolgozni és tanulni, hogy tagja le­hessek annak a kommunista párt­nak. amelyet legkedvesebb barátunk s dicső elődjei alakítottak. Tőre Zoltán, Rimaszombat. Sztálin halhatatlan Ki sem tudom fejezni azt a fáj­dalmat. ami akkor fogott el, amikor értesültem drága Sztálin elvtársunk haláláról. Amikor eszembe jut, köny- nyezni kezdek. Tudom, hogy ha 6 nincs, akkor még ma Is a kulák igáját vonszolom, ö és a szovjet nép szabadított fel bennünket a ka­pitalisták járma alól, ö hozta meg nekünk a Jobb életet. Fogadom és Ígérem, hogy Lenin és Sztálin halhatatlan tanait elsajá­títom s terjeszteni fogom az Ifjúság között. Úgy érzem. Sztálin elvtárs itt él közöttünk. Müvei világosan mutatják azt az utat, amelyen ne­künk fiataloknak haladnunk kell. Ez az út a szocializmushoz, a kom­munizmushoz. a vllágbékéhez vezet, Sztálin elvtárs halhatatlan szivem­ben. Nagy Károly, Pozsony. Sztálin élni fog . .. Mikor meghallottam, hogy Sztálin elvtárs megbetegedett, nagj'on el­szomorodtam. Bíztam azonban ab­ban, hogy szeretett vezérünk felgyó­gyul. Reményem ;jem vált valóra, mert nemsokára rá értesültem, hogy drága apánk, tanítónk itthagyott bennünket. Ki sem tudom fejezni azt a fájdalmat, ami mostanában a szivemet epeszti. Tudom azonban, hogy Sztálin elvtárs neve és müve halhatatlan. Fogadom, hogy Sztálin elvtárs tanait magamévá teszem, s terjesz­teni fogom az ifjúság széles töme­gei kört. Még odaadóbban fogok harcolni a szocialijanus ügyéért és a világhéke megvédéséért. Érzem és tudom: Sztálin elvtárs élt és élni fog. Övei Károly, Galánta. Szomorít, de nem csüggedek ... 'Pénteken reggel nagy bánat fo­gott el engem. Meghalt Sztálin elv­társ, korunk lángeszű tanítója. Egész nap s még most is fájdalom szorítja szívemet. Nem akarom hin­ni a hirt, de hiába, Igaz. Meghalt apánk, a világ összes dolgozójának apja Meghalt az az ember, aki megteremtette Lenin elvtárssal a világ első szocialista államét, a Szovietuniőt. Neki köszönhetem, hogy felszabadultunk a kizsákmá- nyolók járma alól, hogy a győzelmes Szovjet Hadsereggel kiirtotta az utálatos fasiszta hadat. Sztálin elvtárs halálának híre ret­tenetesen elszomoi’it. Csüjggedni azonban nem fogok. Ez alkalommal Ígérem, hogy munkámat ezentúl még példásabban végzem s igyekez­ni fogok elsajátítani halhatatlan ve­zérünk, Lenin és Sztálin tanitásait. Nem térek le arról az útról, ame­lyet Sztálin elvtárs megmutatott nekünk, állandóan harcolni fogok a szocializmus kiépítéséért és a béke megvédéséért. Bán Zoltán, Bússá. A párt vezetésével diadalra visszük Sztálin művét Szerdán délelőtt a szünetben a különböző szakmai ismeretekben versengtünk Sikkor jött egy fiú és azt mondta: Hallottátok? Sztálin elvtars súlyosan megbetegedett. Nem hittük el. Ebédután, amikor mindenki elfog­lalta munkahelyét, megszólított egy kőműves: Ihidod már, hogy Srtá lin ... Másnap izgatottan vettük kezünk be az újságot . Egészségi áUapo ta rosszabbodott... Este a szobában sokáig elbeszél gettünk, kölcsönösen bíztattuk egy mást, hogy Sztábn eivtárs grúz és szilárd az egészsége Március- 6-án reggel... az egész ségi állapota állandóan rosszabbo dik. Valak’ bekapcsolta a rádiót. Csak néh,ány szót értetem: Súlyos betegség után, meghalt. Kemény | természetű vagyok, de könnybelá- badt a szemem. Mint bármilyen munkanapon, az utcán emberek sietnek a munkába. Mosrttvában is, akárcsak a Szovjet­unió bármelyik helyén a munkások a gyárba, a tanulók az iskolába si­etnek. Többszáz új dolgot fognak g:yártani, a sztahanovisták túltelje, sitik normájukat, a pionírok tollba­mondást írnak. Sztálin elvtárs halála mélyen meg­rendített bennünket, de nem tört meg. Igaz. hogy már csak a fény­képről fog ránk mosolyogná Sztá­lin elvtárs, de képe alá úgyis oda írjuk e szavakat: Te védsz bennün­ket. azért mert felettünk őrködik a kommunista párt, amely Sztálin müvét diadalra viszi. Csehova Jenka, a prágai Stavomontá® n. v. tanulója. Meghalt, de bennünk örökké élni fog Kegyetlen kín, fájdalom szorította össze szivem, amikor meghallottam, hogy J. V. Sztálin, a mi forrón sze­retett vezérünk, tanítónk, atyánk és felszabadítónk meghalt. E megpróbáltatás nehéz óráiban nekünk, népi demokratikus hazánk ifjúmunkásainak, még szorosabban kell szUlöpártunk és népi demokra­tikus köztársaságunk kormánya: Gottwald elvtárs és pártunk harcosai köré felsorakoznunk, hogy méltóak legyünk mindarra, amit nekünk népi demokratikus hazánk ifiúmunkásainak a nagy Sztálin és a kommunista párt adott. Ezért mi, CsISz-tagok még komo­lyabban fogunk tanulni, hogy mun­kahelyünkön még nagyobb szaktu­dással és politika felkészültséggel vehessük kezünkbe a béke ügyét. Mindezt úgy érhetjük el, ha bátran meghonosítjuk a szovjet tapasztala­tokat és ha úgy fogunk dolgozni, mint a szovjet komszomolisták, akik Sztálin elvtárs tanítása alapján nem riadtak vissza a nehézségektől és úgy a munka frontján, mint a hon­védő háború idején hősiesen harcol­tak a jobblétért. Legyen mielöttünk is, a CsISz va­lamennyi tagja előtt, e nehéz órák pillanatában is Sztálin elvtárs taní­tása, amit a Komszomol VlII-ik kongresszusán mondott; „Erőddel állunk szemben. Ennek az erődnek neve — tudomány, mely­nek sokféle ága van. Ezt az erődöt be kell vennünk, bármi áron. Ezt az erődöt az ifjúságnak be kell ven­nie, ha az új élet építője, ha a régi gárda méltó utódja akar lenni.“ Legyen ez a tanítás épitömun- kánkban friss erőnk fonása, s a halhatatlan Sztálin zászlaja ‘ alatt fel a harcra ifjúmunkás sereg a szo­cializmus újabb győzelméért. Dono Zoltán, Szkáros. Sztálin bölcs tanítását követjük A kis községen villámként hasí­tott át a hir: meghalt Sztálin elv­társ! Mély megdöbbenéssel vettem tudo­másul Sztálin elvtárs halálának hí­rét. Hirtelen nem is tudtam átfogni a megrázó esemény súlyát. Azután lassan rendeződtek gondolataim, s akaratlanul az Ö harcos életére gon­doltam. Élete örökös harc volt az emberiség szebb, boldogabb jövőjé­ért Atyai gondossággal irányított, tanított. Minden szavának nehéz sú­lya volt, amely az ellenséget meg­semmisítette, belénk pedig erőt, szi­lárd hitet öntött. Saját magamon keresztül és sok millió ember sor­sán át értékelhetjük Sztálin elv­társ hatalmas munkáját és annak eredményét. Mi, kik azelőtt eltipor­tak voltunk, szabadságot kaptunk Tőle, mi is emberekké válhattunk, s megmutatta, rávezet a helyes út. ra, amelyen haladva egyre gyönyö­rűbb és egyre gazdagabb lesz szép hazánk. A sztálini nemzetiségi politikának köszönhetjük, mi magyarajkú dolgo­zók, hogy iskolákat, sajtót, folyó-« iratokat és legutóbb állandó magyar színházat kaptunk. Mindezzel soha nem látott lehetőségek nyílnak szá­munkra mind művelődés, mind kul­turális téren. Nagy fájdalmat érzek, de egyben szilárd elhatározás születik bennem, hogy még keményebben, még na­gyobb odaadással fogok küzdeni mindennapi munkámmal. Sztálin elv- tárfe bölcs tanításait felhasználva a szocializmus győzelméért. Lovlcsek Béla tanító, Zsemlér. Sztálin műve diadalmaskodik... Örökké élni fog emlékezetemben az a szomorú nap, amikor az inter­nátusbán elterjedt a hir, hogy Sztá­lin elvtárs súlyosan megbetegedett. Ezen a napon minden megváltozott a tanulóotthonban. Szótlanul jár­tunk, szomorkodtunk. Ezekben a napokban arra gondoltam, hogy Sztálin elvtárs grúz származású, szí­vós természetű s hogy a szervezete legyőzi a betegséget. Mégjobban le­sújtott az a hir, hogy megszűnt do­bogni drága atyánk szive. Szívemet határtalan fájdalom marcangolta. Nem akartam elhinni, hogy olyan hamar és oly váratlanul eltávozott soraink közül. Műve és eszméje adta kezünkbe a fegyvert. Az Ö bölcs atyai tanítását fogjuk követni és soha le nem térünk arról az útról, amelyre ö vezetett En, rrrfnt a galántai tanulóotthon elsőéves vasesztergályos tanulója, fo­gadom, hogy a jövőben még jobban fogok tanulni, hogy az iskola padjait elhagyva, egyenjogú dolgozóként lépjek az életbe. Nem hiszem, hogy lenne olyan becsületes ember, akit ne szomori- tottlvolna el drága atyánk halálának híre. A szovjet nép gyászol, szomor- kodik, de nem csügged el. Fogadja, hogy kiépíti hazájában a kommuniz­must. Népünk is fogadalmat tett Sztálin elvtárs ravatala előtt, hogy elsajátítja tanait s hogy kiépíti ha­zánkban a szocializmust. Én is fo­gadom, hogy ebbé az épitömunkába telje.s erőmből' bekapcsolódom. Proksz Ilona vasesztergályos tanuló. Sztálin velünk van, Sztálin él... A világ minden becsületes embe­rének fájdalom költözött szívébe, amikor értesült Joszif Visszariono- vics Sztálin, a mi nagy tanítónk, atyánk és vezérünk haláláról. Raj­tam is erőt vett a szomorúság, fáj­dalom epeszti szívemet. De nem csüggedek el. Ügy érzem, Sztálin elvtársunk még mindig velünk van. Igen, a müve él, megmarad és élni fog. Mikor kisgyerek voltam, sokat szenvedtem. Néha még télen is alig volt lábbelim, ruhám. Kenyér is csak néha került az asztalra. Sztá­lin és a dicső Szovjet Hadsereg volt az, akik eljöttek minket felsza­badítani a kulákok és a fasiszták járma alól. Ö hozta meg nekünk a szebb életet, a boldog jövőt. Neki köszönhetem, hogy most, mint bá­nyásztanuló, építhetem a szocializ­must hazánkban és hogy harcolhá- tok a békéért. Igen, én harcolok a békéért, mert Sztálin tanított erre. Sztálin müvei nyomán virul a.z élet hazánkban, Sztálin neve beragyog­ja a világ minden táját, erőt, lelke­sedést önt a haladó vUág emberei­be. S a kapitalisták járma alatt szenvedő dolgozók az Ö müveiből merítenek erőt a kizsákmányolőikkal szembeni harcban. Sztálin .meghalt,.. Gyáiszba bo. rult a világ. Gyászol a hős szov­jet nép, a haladó emberiség. Gyá­szolja a kommunistát, a hadvezért, a tudóst, a forradalmárt, az apát. fin is gyászolok. De csüggedni nem csüggedek. Fogadom, hogy ezentúl minden igyekezetemet Sztálin elvtárs müvei tanulmányozásának szentelem, Nagry kitüntetés ez számomra. Nagy ki­tüntetés, hogy korunk legnagyobb tudósának müveit tanulmányozha­tom. Fogadom, hogy munkahelye­men, az iskolában, vagy másutt, igyekezni fogom Sztálin elvtárs eszméit megvalósítani. Lenin és Sztálin elvtárs útján fogok halad­ni a szocializmusért vívott küzde­lemben. Sztálin elvtársnak, apámnak és ta­nítómnak müve örökké élni fog szi­vemben! Varga Flórián bányásztanuló. Legnehezebb percek a Lenin-múzeumban Március 6., péntek dél­előtt. A prágai Lenin-mú- zeumban vagyunk. : A belépőket áruló élvtárs­nő lassan és olyan nehezen, hogy érzed ujjai lankadtsá-\ gát, a Rudé Právo kiadásait rakosgatja, amely hírt ad Jo-. szif Visszarümovics Sztálin' haláláról, öreg ráncosarcű; néni közeledik. — Adj egy belépőt elv-' társnő, hadd nézzek szét oda-; benn. Egészen Kladnóről jöí-| tem — mondja reszkető han-\ gon. — Nagy szerencsétlen-1 ség ért bennünket Eltemet- \ tem mindkettőjüket... Le-1 nint 24-ben. Sztálint most ! — Menjen erre fel a lép-i csőn nénike, ott meglátja, mi mindent tettek a dolgozó népért, müyen segítséget nyújtanak műveik — kalau­zolja a pénztárosnő. És a látogatók újabb szá­zai jönnek ma, hogy megte-! hintsék a munkásosztály nagy tanítói — Lenin és Sztálin művét, hogy nagy fájdalmukat itt kifejezzék, hogy még nagyobb erőt gyűjtsenek e nagy tanítók eszméiért vívott harchoz. ^ Mindenki és minden Sztá­linra emlékeztet. A tanító­nők akik gyerekekkel jöttek ide többet beszélnek ma ró­la, mint bármikor. A kato­nák most különös figyelem­mel tanulmányozzák a pol­gárháború mozdulatait, ame­lyet 6 irányított. Mindenki gondosabban és figyelmeseb­ben olvassa műveinek rész­leteit. A barát, a barátot keresi. Közösén szemlélik Sztálin elvtárs forradalmi tevékeny­ségének bizonyítékait és gaz­dag életéről beszélnek. — 193S-ben kezet fogtam Sztálinnal — meséli büszkén, Linhardt József elvtárs. | — Ebben az időben a Szovjetunióban voltam, mint munkásküldött. Sztálin elv- társ atyám és tanítóm. JÓI ismerem a Szovjetuniót. Az, összejöveteleken sokat mesé- j lek a gyermekeknek a Szov­jetunió síkságairól, magas hegyeiről Artyekről. Ma reg­gel, amikor meghallottuk a hirt, fiam sírni kezdett és én — mivel délután van szolgálatom — hát azonnal ide jöttem .., Mialatt beszéltem, min­den szem csillogott. Sztálin nagyszabású képe előtt, mely mindig nyugodt, megfontolt, okos tanítót, hadvezért és államférfit ábrázol, nehezen érted meg. hogy a máriyá- nyozott Moszkválan. az ős­régi Kremlben nem őrködik már a gondos apai szem. Ál­landóan élőnek látod. Bs élni fog szívünkben és halhatat­lan művében.

Next

/
Thumbnails
Contents