Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-04 / 9. szám

OlIFlOS&G 1^3 március 4 Harcoljunk következetesen a határozatok maradéktalan teljesítéséért! *^^^^^^i^T~'“i*i*i*i*i*i“ii*i*u~ü*^~ni^vvvvvxruT.'^nn/vvvu\runjnjn.~Lrxnjnu~u~uvri/v\i*\rLrLrLrLrLn]^^'*v^j'^'*~‘ >» Miért nincsenek politikai körök Dobsinán ? „Komoly nehézségek me- riUraek fel az ifjúság marx­ista-leninista nevelésé­ben. A CsISz-togok nagv- része ninog bekapcsolva a politikai iskírfákba“. <A CálSz KB határozatából.) úja eb tettcl'-re serkentse úgy a munkahelyfi:, mint akárhol másutt. Természetesen a veztöség elmulasztja a fentie. két. egyszerűen megálla^tja, hogy a fegyelmezetlen fiata­lokat Málha állítja a vezetőség elé, nem ér az semmit. Pedig nagyon sokat ér. Va’.v'nw««* %' i>,-~ >í *S" A dobstnad vízi- erőmű építésén több Ifjúmunkás dolgozik, Elzeik a fiatalok nem kap­ják meg a rendes politikai neveléBt. A hibát elsflaor- ban abban kell keresnünk, hogy az üzemi terve­zet vezetősége nem szervezett poJltikfti köröket. Miért nem? A vezetőség néhány tagja úgy magyarázza ezt, hogy a fiatalok elég fegyelmezet­lenek, tehát nem igen lehet velük kezdeni semmit. Például a napok- A dobálná! vizierőmü építésén dolgozó baji színdarabot Bohor József 20 é\»es bágeres nagyon tanulnak és egyik szeretne politikai körbe járni. Persze este csak ketten minden hiába, mert, az építkezésen olap- jelentek meg a fokú CsISz politikai kör egyáltalán nincs, próbán. Így aztán Mit csinál az üzemi szervezet vezetősé. — amint a veze­tőség egynéhány tagja ma- gyarázza — szó sem lehet ar ró], hogy a dobsinai vizlerö- mü építésén politikai köröket alakítsanak. Hogyan akarják nevelni az építkezés fiataljait, ha meg ■ vonjak tőlük a politika, neve- lést. A vezetőség tagjainak eg)ene.=^en a munkahelyen kell ni' s'átogatni a fiatalokat Ha e l'él ifjúmunkás f egyel 'er. állítják a tijl'íz ve­zetőség elé. beszélgessenek ve. le. győzzék meg öt a politikai nevelés fontos íágáról, gye­kezzenek e.érni azt, hog:y a liat»., miután kritikát aapott a vezetőségtől, telje.i mérték­be r. liozzáititfon a jó munká ge? Ha a fiatalok nem részesül nek kielégítő politikai neve­lésben, vagyis ha nem látó gatják a politikai köröket (Dobsinán nem látogathatják mert politikai kör nincs), az meglátszik a munkájukon i.s. Sok fiatal hanyagul végz' munkáját, az Is megtörténik, hogy a munkehelyen, vagy más alkalommal összevereked­nek. A dobsinai vizierőmü CsISz szervezete vezetőségének ko­moly munkához kell látnia. Möször Í3 olyan vezetőket válasszanak, akik már némi tapaszba.’attal rendelkeznek mozgaämumk terén. Minden­esetre feltétlenül szülcséges, hbgy a vezetőség a pártszer­vezet és egyes párttagok se­....... ' --------- I vezoL es egyes parttagol hoz. s hogy a többieket i.s | gitségére támaszkodjon. Ifjúságunk május elsejére „A OsISb szervei, járási és keriUett ve­zetőségei szenteijenek rmdkivttlt figyel­met a kötelezettségvállalások rendszeres ellenőrzésének megszervezésére.“ (A CsISz SzKB határozatából). Ifjúságunk szocialista kötelezettségvállalásokkal köszönti a dolgozók ünnepét, május elsejét. Szerte az országban, üzemekben, EFSz-ekben vagy állami gasdaaágokon, minde­nütt május elsejére készül az Ifjúság. A rozsnyói bányász tanintézet fiataljai is készülődnek. Minden fiatal szocialista kötelezettségvállalást tesz. A CsISz vezetősége taggyűlésen szervezte meg a felajánláal kam­pányt. A tanulók tetszésük szerint tesznek kötelezettség­vállalást. Azok a tanulók, akik a munkában jók, a tanulás­ban azonban gyengék, például olyan felajánlást tesznek, hogy tanulmányi eredményüket fokozzák, fis fordítva. A kötelezettségvállalások között nagyon sokat találunk, amely megemlíti, hogy ,a kötelezettségvállalás Írója meg akarja szerezni a Pucsik-jelvényt, még pedig május elsejére. Nagyon sok az olyan kötelezettségvállalás Is, amely a* MHK-jelvény megszerzéséről beszél. A legjobb kötelezettségvállalások/it közöljük: 1. Kötelezem magam, hogy május elsejéig ledolgozok 10 brigádórát. Továbbá megjavítom előmenetelemet a geolé- glából. Oláh Gyula. ★ 2. Kötelezem magam, hogy 20 önkéntes brigádórát dolgo­zom le, megszerzem a Fucsík- és az MHK-jelvényt. Kahnics Miklós. ★ 3. Kötelezem magam, hogy május elsejéig elolvasok és áttanulmányozok öt politikai könyvet, normámat 5 százalék­kal szilárdítom, megszerzem a Fucsík-jelvényt. Svizsey A. ★ 4. Róth Pál az alábbiakat vállalja: Ledolgozok 16 brigádórát, normámat 3 azázai^Qkall ss^ár- ditom, megszerzem a Fucaík-jelvényt. ★ A magyarbéli CsISz-szervezet szintén felajánlásokkal kö­szönti május elsejét. Vállalja, hogy a kulbúrosoport május elseje tiszteletére kultúrműsorral lép fel. A műsort már most próbálják. Jól dolgozik Bozsik Anna, Benkó Anna, Lengyel Margit, Tóth Erzsébet és Maraócíky Aranka, Bognár Bándor, Horváth Rezső, Varga Ottó és Dombovlcs Sándor. Vegyünk példát a rozsnyói állami tanintézettől „A munkaerőtarbaléhok és a dolgozó Ifjúság tanuló- otthonaiban úgy kell irányítani az Ifjúsági Szövet­ség tagjait, hogy példaképül váljanak fegyelmezett­ségben, a gj’akorlatl szakkiképzésben és az új mun­kamódszerek elsajátításában.“ (A CsISz KB határozatából.) Központi Bizottságunk ez­zel a mondattal világos és végrehajtható feladatot tűz elénk. Igen, ügy kell nevel­nünk az ifjúságot, hogy a ta­nulóotthonokban és állami tanhelyeken élen járjanak mindennemű munkában. A rozsnyói állami bányász tanintézet nevelői megértet­ték ezt a feladatot. A tanuló­kat valóban fegyelmezettség­re nevelik. A múlt évben még sok nehézség mutatkozott a nevelés terén. A bányásztanu­lók sokszor nem mentek mun­kába, hazaszölrtek, vereked­tek, veszekedtek, egyszóval nem kaptak rendes nevelést s azért Volt mindez. Az új is­kolai évben azonban tapasz­talt, öntudatos nevelőket ka­pott az otthon. Az elsőéves bányásztanulók már sokkal jobb nevelést kaptak, mint elődjeik. Meglátszik ez abban is, hogy szeptember óta alig találni három-négy fiút, aki­nek egy nap hiánsrzása lenne. ★ ★ ★ Az otthon CsISz-szervezete szintén fokozott figyelmet szentel a tanulók nevelésének. Eleinte, mikor még kisebb- nagyobb nehézségek felme­rültek, villámújságot adtak ki egyes rossz tanulókról, szé­gyentáblára tették őket, sze­mélyesen beszéltek velük. Az eredmény megmutatkozott, mert a megbírált fiúk jobban kezdtek dolgozni, s igyekeztek példaképül szolgálni az ott­honban. A jó nevelésnek, a jó mun­kának mindig megvan az eredménye. A rozsnyói bá­nyásztanulók elérték azt, hogy a komáromiak kezdeményezte verseny győztesei lettek a kassal kerületben. A kassai kerület legjobb tanulója Smo- tana Imre lett, akit a napok­ban tüntetnek ki ,a kassal kerület legjobb tanulója“ olmimel. Smotana Imre elvtára életrajzát lapunk kővetkező számában közöljük. A rozsnyái bányásztanulóik rendscceiresen látogatják az otthon gazdag kiüiyvtárát. Ezzel la példát mutatnak a többi otthonoknak A VAILASI SÖTÉTSÉG ÁLDOZATA „Ezideig még nem ízerveztük meg elég­gé a babona én sötétség a háborún gyujtogatók és kiszolgálóik elleni har­cot“ (A CsISz KB határozatá- b'ól.) esetnek ősrégi bányász-köz­ség A hegyek között terül el A oölgyben a sebesfolyású Csetnek-patak rohan alá. hogy Pelsöcőn gazdagítsa a Sajó ví­zét Valaihikor ezen a tájon nagyban folyt a vasércbányá- szás. a munkások a bányatulaj­donos és embereinek kizsákmá­nyolása alatt nyögtek A bá- nyászat meg ma is folyik, de a bányászok már sokkal jobb körülmények között fejtik az ércet Ebben a faluban az utóbbi időben pontosabban két héttel ezelőtt nagy dolog történt Az esetnek egy 28 éves fiatalember, név szerint Török András CsISz-tag esett áldozatul. Török András letöltötte tény­leges katonai szolgálatát - régi helyére, a nagyszlabosi papír­gyárba ment dolgozni Munká­ját rendesen végezte sőt több esetben különösen az utóbbi időben túlteljesítette feladatát András nagyon boldog ember volt Idősebb édesanyjával élt a eealádban. testvérei megházn sodtnk férjhezmentek Apját a tüdöba] vitte el négy évvel ez­előtt. Bányász volt az öreg, s a múltban sokat szenvedett a tár­nák mélyén, hogy nagy család­ját valahogyan eltartsa. A ned­ves, rossz levegőjű tárnákban Török bácsi megkapta a tüdő- bajt. A felszabadulás után már nem is dolgozott, a betegség teljesen levette lábáról, 1949- ben halt meg. Török András pedig igyeke­zett minél jobban dolgozni, hogy elkeseredett édesanyjának minél több örömet szerezhes­sen. Fizetését rendesen hazaad­ta, nem ivott, nem dohányzott, az ifjúsági szervezetben aktivan dolgozott, a katonaságnál szer­zett tapasztalatait átadta társai­nak, egyszóval rendes életet élt. De Andris mégsem élt iga­zi CsISz-taghoz illően. Meg volt az a hibája, hogy erősen vallá­sos volt Igen, hiba volt ez. nagy hiba. mert ha felhagy a vallásossággal s ha szembeszáll a babonával, a sötétséggel, ak­kor ma is boldogan él... Török Andrá.s 1952 szeptem­berében az ércbányába ment dolgozni Tudta, hogy iparunk­nak riagy szüksége van vasérc­re. Tudta, hogy a bányában se­gítheti legjobban o szocíaUzmui- építését hazánkban Egyik reg­gelen csilletolás közben elaludt a lámpája Nem akart időt vesz­teni a lámpagyujtással, sötétben tolta a c,sülét az akna felé Ot- közhen jobb- keze beszorult a '-.sülé és a támfa közé. Megsé­rült. Török András A rozsnyói kórházba szállí­tották. Az orvosok Ígérték, hogy egy héten belül minden rend­ben lesz. Persze sok fájdalmat szenvedett, a sebesülés komoly volt. Egyik napon a főorvos, egy ötven év körüli asszonyt vezetett ágyához. András meg­ismerte: falubelije volt. De mindjárt el is szomorodott; sok rosszat hallott már erről az asszonyról s mint a többi falusi 5 is félt tőle. Sejtette miért jött hozzá. — Drága fiam, eljöttelek megnézni, — kezdte az asszony - segíteni akarok rajtad. Tu­dod. az Űr még mindenkit meg­segített. aki énrám hallgatott. I.egyél te is az én hívem Ha rém hallgatsz, hamarosan meg­gyógyulsz, ha nem., hát majd gondoskodok róla. hogy beteg­séged jó ideig eltartson — Mit akar velem, menjen innen! — Hallgass rám Andris., i S az asszony teljes óráig be­szélt mézes-mázos szavakkal Andrisnak. És Andris — mivel erőse* voUd.ws ix>It — elfogad­ta Gyufán Margit (így hívják az asszonyt) tanácsait. Hogy aztán mi történt, azt hadd mondja el a fiát simtó becsületes édesanya: — Az orvosoknak igazuk volt. Andris egy héten belül teljesen felépült. De nagyon megválto­zott. Sekem megparancsolta, hogy ne főzzek zsírról, s húsfé­lét ne adjak eléje. Nem hall­gattam rá. Tudom, hogy aki dolgozik, annak enni keil. Min­den reggel szalonnát pakoltam a táskájába, tojást «ütöttem aefcí, többször csirkét vágtam, mert van most minden nálunk is ugyebár, nem úgy, mint a háború előtt. De Andris a zsí­ros és húsos ételeket min­den nap hazahozta, nem ette meg. Megkérdeztem tőle, miért teszt est? Azt felette, hogy a vallása tillja a zsíros ételektől, mert hogy 6 szom­batista. Ekkor tndr tudtam, mi van a dologban. Tudtam, hagy a fiú o nyavalyás Gyárán Margit befolyása alatt áll. Meg­vette a fiámat a piszok, mert má.snak nem lehet nevezni azt a nőszemélyt. Soha életében nem dolgozott, mégis van pénze. Az ura Amerikába vándorolt, ott is halt meg. de valaki még mindig küldöz neki pénzt, ab­ból a háborús országból. Andris teljesen elszakadt a világtól Moziba nem járt, pe­dig azelőtt szeretett járni Mondtam neki, házasodjon meg ... hallani sem akart róla. A legnagyobb baj azonban ak­kor kezdődött, amikor egyik na­pon fiam kétkötetes bibliát hozott valahonnan. Ezentúl minden szabad idejét a biblia olvasásának szentelte. Én ezt is elleneztem. Vettem neki .szép könyveket, hogy elvonjam fi­gyelmét « bibliától, de ilyesmit látni sem akart, azt mondta, hogy a bibliában van az igaz­ság, nem pedig a világi köny­vekben. Heteken keresztül a szomba­tista bibliát bújta,' nagyon ke­veset evett, a szombatokat meg­ünnepelte, a szombatról vasár­napra virradó .éjtszakát átvir­rasztotta. Könyörögve kértem, mondja el mire jó mindez. Azt mondta, hogy az ember csak így üdvözölhet, csak így kerül­het az Or színe elé. Még engem Is rá akart beszélni, hogy te­gyek úgy, mint ö. Megharagud­tam rá. Egyik napon iriózattal kel­lett tudomásul vennem, hogy fiam esze Mssé meghibbatt. Órák hosszat járkált fel-le o szobában, kezében tartva a bib­liát. Nem akartam, hegy a do­log rosszabbra forduljon, ezért amikor munkában volt, eléget­tem azt a nyavalyás bibliát, fiam hazajött, rám támadt, or­dítozott, félrebeszélt... Kcasá- ra kellett szállítani az elme­gyógyintézetbe. Minden másnap meglátogat­tam. Volt pillanat, amikor normálisan viselkedett. Megkér­deztem tóle, haragszik-e rám. Megölelt s azt mondta: — Édesanyám, most már tu­dom, hogy te jót akartál nekem. Bár mindig rád hallgattam vol­(Folyt. a 3. oldalon.) Török .András sirja a csetnekl tanetőbML

Next

/
Thumbnails
Contents