Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-02-25 / 8. szám
r 1963 február 25 Öl üpilissp Lengyel Erzsébet elvtársnő L '^2 Molnár Anna elvtár snö. A dicjsö Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat á kapitalizmus alól s ezzel minden dolgozó ember gyermeke előtt megnyíltak az iskolák kapui. Nekem a tanítói foglalkozás tetszett meg. Elhatároztam tehát, hogy a pozsonyi Magyar Pedagógiai gimnáziumba me- gj'ek tanulni. Azzal a tudattal jöttem ide, hogy engem a munkásosztály azért küldött iskolába, hogy tanuljak és tudásommal majd neveljem az új nemzedéket. Ha azt mondom, hogy jól fogok tanulni, azzal sok mindent kifejezek. Elöszöris tudásommal gazdagítom országunkat s magamnak is jót teszek, mert fejlődök. Azt akarom, hogy tudásommal minél többet nyújtsak dolgozó népünknek. Ifjúmiuikásaink az üzemekben, parasztfiataljaink az állami gazdaságokban és EFSz-ekben harcolnak a tervteljesítéséért, én pedig a tudomány elsajátításáért i szálltam harcba. Egyre épülő és ^épülö hazánk újabb tettekre sarkal engem is a tanulás terén. Molnár Anna, M. P. G., Pozsony. ★ ★ ★ N' evem Német Sándor, a komáromi 5-ös számú állami tanintézet tanulója vagyok. Nevelőim azt mondják, hogy az otthon legjobbjai közé tartozom. Én ezért nem bizojn el magam, hanem mindjobban igyekezem dolgozni és tanulni, hogy idővel jő szakember legyen belőlem. Az első félévet egy kettessel végeztem. A februári győzelem ötödik évfoi-duló- ján, mint hazánk többi dolgozója én is visszaemlékezem ezekre az időkre. Igaz, hogy akkor még csak kis gyerek voltam, de azért emlékszem hogyan nézett ki falunk 48-ban s össze tudom hasonlítani Ekel mai helyzetével. Bizony, falunk is sokat változott. Napról-napra épül újjá. Tanulóotthonunkban sok fiatal tanuk Ezekből mestérembe- rek lesznek. Mindnyájan a februári győzelemnek köszönhetjük mai helyzetünket. Apámnak a múltban azt mondta a mestere (mikor apám elmondta, hogy tanulni akair), hogy „talán professzor akarsz lenni?“ Apám elbeszéléseiből tehát tudom, hogyan nézett ki a múlt rendszer. Ezért a komáromi 5-ös számú állami tanulóintézet többi tagjaival továbbra is példásan fogok tanulni ég dolgozni; az éwégi Vizsgákat kettes nélkül szeretném elvégezni. Azt akarom, hogy gyönyörű kollektívánk ne csalódjon bennem, hanem hogy tudásommal segíthessem a gyengébbeket. Német Sándor elvtárs Apáin falusi suszter volt és kommunista. Amikor megalakult nálunk Le- leszen az EPSz, mi is beléptünk. Azelőtt nyomorogtimk, ma egyik testvérem gimnáziumba jár, másik a Kelet- Szlovákiai Gépgyárban dolgozik. Ez a rendszer biztosította nekem, hogy emberhez méltóan éljek, szabadon tervezhetem jövömet, tanulhatok. Apám régi kommunista, a múltban üldözték, becsukták, gyalázták, én még nem vagyok kommunista, csak igyekszem azzá válni és mégis megbecsülnek, szeretnek, segítenek boldogulásomban. Jelenleg a leleszi EFSz pénztárosa vagyok. Nehéz és nagy feladat ez. mert fiatal vagyok, de tanulok, hogy becsülettel megálljam helyemet. Be akarom bizonyítani, hogy mi nők épúgy megálljuk helyünket bármely területen, mint a férfiak. Éppen ezért meg akarok és meg fogok ismerkedni a szövetkezet vezetésének a munka megszervezésének minden csínjával-bínjával, hogy majd később kellő hozzáértéssel álljunk oda az idősebb elvtársak helyére. Lengyel Erzsébet, Lelesz ★ ★ ★ Béres szülőktől származom. A múltban suszterinas voltam. Saját bőrömön tapasztaltam a múlt rendszer kizsákmányoló mivoltát. A felszabadulás után jobb világ köszöntött ránk, de végleges l.|ryözelmünk 1948 febniárjában volt, amikor felszámoltuk a még létező kapitalista maradványokat, a reakciót. Február után én is bekapcsalódtam az ifjúsági mozgalomba. Tudtam, hogy nekem is ki kell vennj részem a szocializmus épitéséböl. Saját szememmel látom, mennyit fejlődtünk 1948 februárja óta. Én jól ismerem Komáromot s tudom, hogyan nézett ki február előtt és ma. Ma, Komáromban a munkáslakások, középületek százai épülnek,, a komáromi dolgozóknak napról-napra emelkedik életszínvonaluk s járásunkban mindjobban nagyobb méreteket ölt az ifjúsági mozgalom. Pártunk vezetésével én is azon igyekszem, hogy a CsISz komáromi járási titkárságán, ahol dolgozom, minél jobban segítsem járásunk ifjúságát. Lehetőségem nyílt most a DIVSz Tanácsának prágai ülésén résztvennem. A kapitalisták járma alatt élő ifjúság beszámolóiból láthattam, hogy a kapitalista országok ifjúsága még mindig nyomorban él, de harcol a jobb jövőért, harcol az amerikaiak és cinkosaik ellen. Ez alkalommal ígérem, hogy Ifjúsági Szövetségünk tagjait napról-napra megismertetem a marxizmus-leninizmus tanaival, azon fogok igyekezni, hogy járásunk fiataljai szép eredményeket érjenek el a szocializmus építésében. Biirgel István a CsISz komáromi járási titkárságának vezetője. ÉLETÜNK. Burgel István elvtárs A pozsonyi leánygimnázium énekkara látogatást tett a Dinamitka. üzemben. Ifjúságunknak n^ csak a munkára, tanulásra van meg a lehetősége, hanem országunkban minden d<ügozó fiatal sportcütaat is. Képünkön áUanü tanintézetünk űszőcsapata láthatóA nemzeti iskolába járok, jól tanulok. A középiskola elvégzése után pedagógiai gimnáziumba szeretnék járni, hogy tanítónő legyek. Ha majd tanítónő leszek, megtanítom a gyerekeket szeretni felsza- badilónkat, a Szovjetuniót és legnagyobb tanítónkat ás barátunkat, a nagy Sztálint. Megtiuútom őket a haza és jóbarátaink szeretetére. Dt megtanítom őket arra is. hogyan kell g.yülölni az ellenséget. Még gyerek vagyok, de már most igyekszem minél jobban tanulni, hogy ha majtl tanítónő leszek, minél többeti tudjak adni a gyerekeknek. Simon Marika V. oszt. tan \ A JÖVŐ SZAKEMBEREI sem volt. Erős elhatározáscun, hogy gépészmérnök ' akarok hogy gépészmérnök leszek. De g is sokat foglalehhez sokat kell tanulnom. Fo- tan . ! - ! t 1.C 4. ■ koziií velem, hogv minél tobgok is. Középiskolámat szín- , .. tén tiszta egyessel szeretném hét tud,fah. Jövőbeni foglalko- elvégczni. Apukám is lielycsli. zásommal segíteni akarom hazáuliban a szocializmus kiépítését. Chorváth Gyuri V. oszt. ★ Én is követem osztálytársam példáját. Szintén gépészmérnök leszek. A dolgozók országában meg van a lehetősé- gc minden gyereknek tovább- hinulhi. Az alkalom tehát megvan, csak most már minién 'erőmet a tanulásba kell ''cktetnem. Valamikor a sze- ;ény ember gyermeke nem ta- milhatott. A dicső Szovjetunió azonban felszabadított bennünket s mindnyájunk előtt megnyíltak az iskola kapui. Azelőtt évezredek kellettek ahhoz, amíg az ember faliázaldial cserélhette fel a sátraidat és újabb évszázadoknak kellett elmúlniok amíg a gerendaviskók helyébe vályogházak, kőhazak épültek. A krónikásnak nem sok dolga akadt, ha mindazt fel akarta jegyezni amit látott, ami körülötte történt, aminek tanúja volt. Ma olyan rohamosan fejlődik országunk, oly gyors tempóban változik hazánk arculata, népünk élete, hogy a krónikások ezrei sem tudnának mindent hűen lerögzíteni, megörökíteni. Mégis ken, hogy mi is számot vessünk időnként az elvégzett és az előttünk álló feladatokról. Ez a számvetés nem számadatok összehasonlításából, hanem az élet nagy és kis tényétnek, fejlődésünk megtestesült eredményeinek lerögzftéséböl kell hogy álljon és az új feladatok felvázolásából. A grófi kastélyok címere helyébe óvodák táblái kerültek s benn, a fényes parketten többé nem főúri párok lejtik monoton bábtáncaikat, hanem dolgozóink gyermekei hancúroznak mackóikkal és boldog kacajuktól megranegfek az ódon falak díszei Városaink utcáin gj-ermektínk nem nyújtják többé hidegtől vörösre csípett, koszos kis kezüket alamizsnáért, hanem meleg ruhájukban csintalanul hemperegnek a puha hóban, kergetőznek, hőgolyóznaik a „csendőrbácsikkal“. A minap két kerekarcú kislány- nyal találkoztam az utcán. Az egyik — az idősebb — kecses mozdulatokkal baletttigurákat mutatott a kisebbeknek, aki hihetetlen ügyességgel utánozta nővére mozdulatait. A járókelők arcát boldog derű öntötte el, de a két kicsit mindez nem zavarta. Ügy látszik versen,yeztek. Amikor az idősebb kifogyott már az újabb és újabb figurákból, kópésan egymásra hunyorítottak és- eltűntek egy új, ötemeletes épületben. Láttam, amint Ifjú agronómusjelöltjeink, a föld jövendő meghódítói, otthonná varázsolták a volt zárda wrdon boltíves termeit, hogy nyugodtabban tanulhassanak. Könyveik és kísérleti eszközeik fölé hajolva késő éjtszakáidg görnyednek; hogy megfejtsék az eg;yes növények és magvak évezredes titkát és hogy e titok birtokában csodás kertté varázsolják hazánk lankáit és szántóföldjeit. Láttam a serdülő traktorost, amint első újításán dolgozott és hosszú szám- o.szlopokkal, rajzokkal rótta tele az előtte heverő tiszta papiriveket. Keze még druva vonalakat rótt, de agj’a már észrevette, gépének minden felesleg^es mozdulatát, fordulóját és most ezt is a termelés szolgálatába igyekezett állítani. Ifjú szövőlányaink mint a színészek, vagy népi táncosaink minden lépésüket kiszámítják, mert a gépek közti mozgás müvészettétől függ, hogy hány gép urává válhatnak. így készülnek fiaink, fiataljaink az életre. És ha bejárjuk az országot, akkor meglátjuk azt is, hogyan tette magáévé és hogyan formálja át dolgozó népünk, ifjúságunk ezt az Országot, hazájává, otthonává. Vé- gig a Vág-völgyén, hatalmas építkezések mellett rO. han a bőriilőkés harmadosztályú gyorsvonatkocsi. Erőművek, új üzemek, villamosított vasút, karcsú hidak emelkednek egyre magasabbra a faálványok közt. Szlo- válda iparositása ölt testet itt a szemünk előtt. Nincs többé Szlovákiának nyomorvidéke, a volt drótosok és ablakosok, a volt csallóközi béresek és kondások ma esztergályosok, olvasztárok, vagy esetleg az erőművek kemény építői. Nincs többé kihalt hegyi táj; kiránduló, üdülő munkások ezrei teszik élővé, lüktetővé. Egyre kevesebb a kopár hegyoldal is, mert egyre mélyebb g;yökereket vernek rajtul: pionirjaink facsemetéi. Az ugart feltörjük, a sziklákat erdősítjük, a folyókat megzabolázzuk, a barázdákat elsimítjuk, hogj’ szabadon száguldhassanak egyre gyorsabb és győri sabb tempóban sikságjaink acélliajói a kombájnok. Nemsokára tutaj helyett hajók fognak úszni a Vágón, Kelet. Szlovákia mocsaras völg;yében hatalmas kohászati kombinát önti majd az acélt, új csatornák szelik majd Csallóköz síkjait és Ianl:ás domboldalainkét, teacserjék csíkozzák majd zöld vonalaikkal. Üj növényeket fog ringatni a békés Csallóköz keble, új fákat fog cibáini a hegyi szél, hogy bő nyersanyaggal lássák el földjeinl:, a hatalmasra növekvő, szó- cialista iparunkat. Cj dalok ezrei születnek majd népeink ajkán __ a föld urainak szabadságról zengő himnuszai és a bol. dogság ezüstcsengésü, szárnyaló énekei: valóban emberi szimfóniák és rigmusok... Hegyen és völgyben, lenn a síkon új emberek nőnek, akik lerázták magukról a múlt minden nyűgét, akik eltiporták a múlt minden szennyes örökségét, hogy Csehszlovákia földjén a béke és az emberi öröm- boldog kacaja szabadon száguldhasson végig ... Szőke József. Az első félévben tiszta egye- Horváth Gyuri . Simon Marika Galló Pali Galló Pali
