Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-04 / 5. szám

0IIFIÜSA6 1953 február 4. Segédanyag politikai kSreink propagandistái részére a 3. leckéhez A CsISz feladata a szocializmus építésébeu Mi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és hogyan keletkezett (Folytatás az 5. oldalról.) Az őszi idöszakbajti az ifjúság értékes köte- iezettségeket vállalt az ötéves terv negyedik évének teljesítésére A ta,pasztalat megmu­tatta, hogíy a verseny csak abban az esetben folyik harciasán, ha azt szervezik, naponta ellenőrzik és ha a dolgozökat szüntelenül megismertetik a verseny lefolyásának az eredményeivel. Azokat az eredményeket, ame­lyeket az ifjúság a kötelezettségek teljesítése során elért, ünnepi jelentéseken elküldték Sztálin elvtársnak. A CsISz szervezetei harcba lépnek a szov­jet sztahanovisták és a mi újítóink példája nj'omán új munkamódszerek alkalmazásáért és elterjesztéséért. Üj mtmkamódszereket el sajátítani azt jelenti, hogy a munkához al­kotó módon nyúlnak, hogy harco'unk az el avult nézetek eilen. Legfontosabb azonban a szakmai nevelés, amely néikül az ifjú.ság nem használhatja fel a modem technikát. Szép eredményeket értek el például Zimmer- mann és Vesely CsISz-tagok a Tenczer-féle falazási módszerben. (A propagandista főleg a mi'.nkaverseny azon formáira támaszkodik, amelyeket a haliga* ók munkahelyén kell al kalmazni.) Alapszervezeteink vezetőségei segítenek le leplezni a munlcaszervezésben megmutatkozó hanyagságot, felelőtlenséget és rendetlensé­get. Ezen hiányosságok eltávolítása során szorosan együttdolgozik a ROH-val, az üzem vezetőségével és Csehszlovákia Kommunista P.'irtja segítségére támaszkodik. Gottwald eivtárs a párt országos konferenciáján hang­súlyozta, hogy ki kell harcolni, a lehető leg­nagyobb gazdaságosságot, takarékosságot, az önköltségek csökkentését és a munkaterme­lékenység fokozását. Az Ifjúsági Szövetség tevékenységének ezekre a feladatokra kell iránj-ulniok. O.^ztravának, köztársaságunk legnagyobb ipari alapjának felépítése mindenekelőtt az ifjúság ügye keli, hogy legyen. A CsISz alap- szervezetei Osztravára küldik legjobb muii-- kása-ikat. Az Ifjúsági Szövetség teljesítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon gresszusa tiszteletére vállalt kötelezettsé­gét és 3000 brigádistát küldött Osztravára. akik ott gyakran kellemetlen időjárás és je­lentős nehé2Kégek ellenére is túlteljesítik feladataikat. Az Ifjúsági Szövetség tagjai és funkció- náriusai falvainkon ismerkednek az EFSz feladataival és küldetésével és a nem szer­vezett ifjúságot is bevonják a falu átalakí­tásának aktív részvételébe. A fiatalok, kell, hogy a magas hektárhozamokért és az állat- állomány magasabb hasznosságáért folytatott harcban élen járjanak. A CsISz szervezeted­nek minden eszközzel seglteniök kell a párt­nak és a konmánynak, hogy minden talp- alattnyi földet megműveljenek éa róla a termést betakarítsák. A falun éles osztály­harc folyik, amelyben a falusi kulák minden erejével arra törekszik, hogy megmentse helyzetét. A Szövetség szervezetei nem áll­hatnak félre ettől a harctól, hanem tevéke­nyen részt kell venniSk és segíteniök kell a kulákok leleplezésében. A gép- és traktor- állomásokon, valamint az állami birtokokon a CsISz azokat a feladatokat teljesíti, ame­lyeket a párt- és kormányhatározatok tűz­nek ki. A Szövetség szerveinek a feladata, hogy összes tagját és a nem szervezett fiatalsá­got is megismertessék a párt és kormány hatái'ozataival és aktív teljesítésére vezessék. Csupán így teljesíthetők azok a feladatok, amelyek Ifjúsági Szövetségünkre hazánk szó- ' cialista építése során várpak. Ebben az idő­szakban különösen fontos megismertetni ifji'i- Ságunkat a CsKP országos konferenciájának eredményeivel és a mindennapi munkában alkalmazni. Ahhoz, hogy minden fiatalt bevonjunk az ópitö feladatok teljesítésébe, a CsISz az agitáció küiönbözö formáit alkalmazza, pél­dául röplapok, villámújságok, faliújságok stb. Az agitáció legfontosabb formája azon- ban a személyes agitáció. így például a má­jus előtti munkaversenyben szükséges beszél­getni minden egyes emberrel kötelezettségei­ről, amelyeket az ötéves terv teljesítése ér- dekében vállalt. a párt segítségét olyan hiányosságok elhárí­tása esetén, amelyek fékezik az ifjúság szo­cialista munkaversenyét, politakai iskolázá­sát stb. A KOMSZO.MOL munkastílus, A CSISZ FELADATAI TEL.JESITÉSÉNEK AZ Útja. A feladat teljesítése attól függ, hogyan fogjuk érvényesíteni az Ifjúsági Szövetség­ben azokat az elveket, amelyek szerint min­den forradalmi szervezet dolgozik. Mi szá­munkra ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy tanulmányozzuk és alkalmazzujt a Komszo- molnak a Szovjetunió forradalmi ifjúsági szei*vezetének a tapasztalatait. A Komszompl bennünket arra tanít, hogy csak a párt vezetésével működhet sikeresen az ifjúsági szervezet. Ezért Szövetségünk a párt vezetésével dolgozik, amely a CsISz-ben való munkával biz meg fiatal kommunistá­kat. A Szövetség alapszervezetei tanulnak a párt tapasztalataiból és tevékenyen segíte­nek Összes feladatokban. A CsISz szervezete tanácskozák munkája telöi a pártszervezet vezetőségével és kéri a párt segítségét olyan esetekben. olyan femdatok elvégzésében, amelyeket egyedül nem képes megvalósítani. A feladatok teljesítése attól függ, milyen tevékenyen fognak dolgozni alapszervezeteink és hogyan vezetik tagjaikat a kötelességek teljesítésére. Nálunk megtörténik, hogy a' tagságnak csak kis része dolgozik tevéke­nyen és kis része vász részt a határozatok teljesitásében. Például, kell, hogy szolgáljon a Komszomol, amely be tudja kapcsolni a munkába az összes tagját. A CsISz alapszerv,ezeteinek egyii? legfon­tosabb feJadata, hogy megismertessék a tag­ságot azokkal a kötelességekkel, amelyeket a program és a CsISz szervezieti szabályzata tűz ki és hogy ellenőrizze a kitűzött felada­tok teljesítését. Az évzáró közgyűléseken a szervezetek élére a legjobb funkcionáriuso­kat választjuk, akik például szolgálnak az összes feladatok teljesítésében. A vezetőség irányítja az alapszeryezet munkáját. Külö­nös figyelmet szentel a vezetőség a tag­gyűlés előkészítésének A taggyűlés a tag­ság szocialista neve!é.sének egyik eszköze. Alkaimul szolgál arra. hogy a tagságot te­vékenyen bevonja a szervezet vezetésébe. A taggyűlés leíolyásá kifejezi a szei-vezet ere­jét és harekészségét. A beszámoló a taggyű­lésen nem lehet általános.' hanem kritikai­nak és konkrétnek kell lennie és a fö kérdé­sekkel kell foglalkoznia. Az összes kérdés megtárgyalásánál résztvesz a szervezet ösz- szes tagja. A határozat megálla.pitja ki, mi­kor és hogyan teljesíti a feladatot. A Kom- szíomol arra tanít bennünket, hogy nagy fi­gyelmet kell szentelni a határozatok ellen­őrzésének. Inkább kevesebb határozatot esi- náljunk, de többször ellenőrizzük azok telje­sítését. Minden tagot konkrét feladatokkal kell megbízni. A tagok aktivitását csak ab­ban az esetben tudjuk fenntartani, ha be­tartjuk a demokratikus centralizmus elvét. Az alapszervezetek vezetőségei teljesítik a taggyűlések és évzáró taggyűlések határo­zatait, egyesek nem dönthetnek, csak a vá­lasztott szervek. A felsőbb szervek (városi, járási, kerületi és központi szervek) utasí­tásai kötelezőek minden alapszervezet szá­mára és minden alsóbb szerv számára és f azokat idejében és jól kell teljesíteni. A Kom- szomolban sokkal nagyobb mértékben alkal­mazzák a bírálatot és önbírálatot. A bírálat és önbírálat eszköz a hiányosságok kiküszö­bölésére és a kezdeményezőkészség fejlesz­tésére. Segít az embereknek megszabadulni az előítéletektől, amelyeket a burzsoá-rend- szer hagyott bennük. Nálunk még gyakran előfordul a hiányosságokkal szembeni kö­zömbösség, hamis barátság, amely akadályoz­za a kritikát. A funkcionáriusek és tagok egész sora nem bírja a kritikát és azt fé­kezi. A Komszomoii munkájában magas eszmei­ség érvényesül. Mindenkinek meg kell győ­ződnie a legkisebb feladat teljesítésének a fontosságáról is. A feladatokat nem lehet csupán SZŰK szservezésd szemszögből nézni, de fel kel lelkesiteni az ifjúságot a felada­tok teljesítésére és meg kell mutatni e fel­adatok távlatait. Ez összefüggj a marxi-le- nini nevelés emelésével, amely alapszerveze­teink egyik legfontosabb feladata. Alapszervezeteinlt vezetőcégei sokkal job­ban kell, hogy ismerjenek minden fiatalt munkatérületükön és segíteniök kell a mun­kában és magánéletükben is a feladatok le­győzésében. Ezáltal határtalanul nö a Szö­vetség tekintélye nemcsak a CsISz-tagok, hanem a nem szervezett ifjúság szemében is. A fiatalok így a Szövetséget a saját szerve­zetünknek tekintik, amely vezeti őket. Ép­pen azért, mert a Komszomol ismeri saját embereinek a problémáját és azokat meg tudja oldani, azért örvend olyan határtalan tekintóljmek az egész szovjet ifjúság között. A CsISz alapszervezetei szüntelenül gon­doskodnak szervezeteik növekedéséről. A Szövetségbe való tagfelvétel egyéni módon történik. Hogy a vezetőség teljes felelősség­gel ajánlhassa a taggyűlésnek az új tag je- lentlcezési ivét, szükséges, hogy alaposain megismerkedjen eddigi életével, politikai fej­lettségével és azzal, hogyan fogja fel a je­lentkező a CsISz feladatait. Az Ifjúsági Szö­vetségbe való felvétel fontos pillanat a fia­talok életében. Ezért ennek a kérdésnek nagy figyelmet kel] szentelni. Ifjúságrunik előtt örömteljes jövő, áll. Fel­adatunk, hogy mint a párt első segítőtársa, minden erőnket megfeszítsük, hogy legp-övi- debb időn belül eljussunk célunkhoz, a szo­cializmushoz és kommimizmushoz. tanulmányozandó anyag. 1. Gottwald elvtárs beszéde a CsISz kon gresszusán. 2. Slroky elvtárs beszéde a Kcuaszomol megalakulása 34. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi aktíván. propagandisták szamara. 1. Tesla és Lls elvtársak beszámolója a CsISz KB Vn. teljes ülésén. 2. A CsISz szerv’ezetl szabályzata. 3. A CsISz KB elnökségének határozata a» ifjúság 1952—33-as politikai iskolázásáról. 4. Stoll. Nejedly. Lis és Sykora elvtárs A a első helyen szeretném említeni a CsISz és a párt közötti viszonyt. Na- gj'on sok hozzászólás érkezett különösen a CsISz kommunista tagjaitól, hogj- a CsKP alapszabályzata határozza meg pgyanazt a viszcmyt a CsISz és a párt kö­zött, amilyent az SzKP alapszabályzata fejez ki az SzKP és a Komszomol közti viszonnyal kapcsolatban vagy hogy legralább a CsISz.szervezetének néhány külön­leges jogot biztosítson, mint például, hogy a CsISz-nek joga legyen a pártba tagokat ajánlani. Azok az elvtársak, akik felhozzák ezt az indítványt arra hivatkoznak, hogy a CsISz nálunk is a párt segítőtársa a szocializmus felépítésében és hogy a CsISz a lenini KomszomoL útján annak nyomdokain halad. Vitathatatlan, hogy ez helyes. A CsISz jelentős mértékben kiveszi részét szocialista építésünk sikeréből, segítséget nyújt a pártnak a munkában és az emberek nevelésében. Az utóbbi si­kerek alapján a CsISz-nek meg \'annak az előfeltételei, hogy a Komszomol példás tanitványa és a párt segítőtársa legyen. Másrészt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a CsISz fejlődését és az eddigi fejlődésben mutatkozó eltérését a le­nini Komszomollal szemben. A Komszomol elejétől kezdve, mint kommunista tfiú sági szövetség keletkezett, amelynek feladata az volt, hogy az Ifjúságot a kommu­nizmusra, a marxlzmus-leninirmus zászlaja alatt a párt számára nevelje. A CsISz más körülmények között alakult, más feladatoklial. Mint az egész Ifjúság egysége* szervezete létesült a Nemzeti ArcvonaJ alapján, amelynek feladata volt összefogni az ifjúságot és megnyerni h szocializmus építésére. Nem vitás, hogy a CsISz jövője azon az úton van, amelyen a Komszomol halad. Nem tehet azonban átugrani a fejlődést és ma még nem lehet az alapszabály, zatba besorolni olyan szervezeti viszonyt, amely nem felelne meg az adott feltété, leknek. .Addig is a CsISz kommunista tagjainak tiszteletben kell tartaniok azt • tén.vt, hogy a párt a CsISz munkáját csak a soraikban lévő kommunisták, illetve • kongresszuson, megbeszéléseken, és a CsISz - álasztott szerveiben működő párt cso­portjai sfcgílségével irányítja“. (Kivonat Siroky elvtársnak a .CsKP országos konferenciáján mondott beszédéből.) Módszertani tanácsok a CsISz alapiokú politikai köre 3- leckéjéhez A CsISz alapfokú politikai köre har­madik összejövetelének második feíé- ben (február folyamán) a propagan­dista előadást tart „A CsISz feladata a szocializmus építésében“ címmel. Rö­vid bevezetőben rámutat a második és harmadik lecke közötti összefüggés­re. Megvilágítja azt a feladatot, ame­lyet a Szovjetunió életében a Komszo­mol teljesít és rámutat arra, hogy a mi egységes foirra dalmi ifjúsági szer­vezetünk, a Csehszlovákiai Kjúsági Szövetség Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével hasonló feladatokat keU, hogy teljesítsen, mint amilyene­ké Lenin és Sztálin tűzött ki a Koan- szomol elé. Az előadás során, amely körülbelül félóráig tart, a propagandista a kővé- • kezö kérdéseké világítja meg: Mi az Ifjúsági Szövetség és hogyan keletkezett? Milyen feladatokat tűzött ki a Szö­vetségnek Gottwald elvtárs? Hogyan teljesíti a ClsISz az ifjúság politikai és eszmé nevelésének fel­adatát ? Hogyan teljesíti a CsISz a párt első segítőtársának feladatát? Milyen módszerrel dolgoznak a CsISz alapszervezetei ? Az előadás végeéével a propagan­dista válaszol a nem tiséázét kér­déseikre, féadlja a tanulmányozandó irodalmat és az összejövetelt rövid időszerűségekkel bezárja. A 3. lecke vitájában, amely minden tárgykör átvételénél a legfontosabb rész. a propagandista a következő kér­dések köré csoportosítja a vitát: 1. Mi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szö­vetség feladata? 2. Mi a jelentősége az ifjúság mar- xista-leniniéa nevelésének ? 3. Miben nyilvánul meg az ifjúság hazafiassága? 4. Hogyan segít a CsISz aiapszerve- zete és a kör minden tagja az öt­éves terv utolsó évének teljesíté­sében? 5. Hogyan alkáhnazzuk a Komsao- mol-tapasztalatokat munkánk megjavításában és alapszerveze­tünk tevékenységének az emelésé­ben? Ajánljuk a propagandistáknak, hogy a lecke előkészítése során tanácskoz­zanak a CsISz alapszervezetének ve­zetőségével, vagypedig a CsISz járási bizottsága titkárával, hogy alaposan is­merjék az alapszervezet helyzetét, amelynek tagjai a politikai kört alkot­ják. A CsISz járási bizottságának tit- -T-c;'o-'- i sear'í-séget nyújtanak fli pro­pagandistának, esetleg kölcsönöznek se­gédanyagot, amelyet a lecke folyamán fel kell használnia. Tanuljunk, hogy taníthassunk A Szövetség szervezetének a vezetősége kéri hozzászólása a párt országos konferenciáján. A CsISz izsapi helyi szer­vezetének alapfokú politikai körét Hoferik elvtársnő veze­ti. Meglátogattuk Hoferik elv­társnőt, hogy közelebbről, Is megismerjük a kör munkáját. — Minden kezdet nehéz és a ml politikai körünk sem működött kezdetben a legjob­ban. A vezetőség meggyőző munkája azonban sikerrel járt éa elértük azt, hogy ma 19 CsISz-tag látogatja • kört. Kezdetben a* egyes tárgy körök átvételénél a vita von­tatottan Indult. Szükség volt a fejlettebb elvtársak vitahoz­zászólásaira, hogy az érdeklő dést felkeltsék a többieknél. — A propagandistának el­sősorban tanulnia kell, — mondja Hoferik elvtársnő — azért, hogy tanithasseOL Jól fel kell készülnie, hogy az anyagot ne csak papírról ol­vassa, de saját szavaival is hozzá tudjon szólni az egyes témákhoz 4* élénkké, tartal­massá tegye a kör munkáját. E pár szó sokat jelent. If. jüsági Szövetségünk életében az oktstási év keretében szük­séges az, hogy propagandis­táink aktívabb munkát fejtse, nek ki. Mindezt azonban csak akkor érjük el ha. — ahogy Hoferik elvtársnő mondja — propagandistáink Is a leglcl- Hoferiü elrtársnő a politikai kiismerotesebben felkészülnek kör példás vezetője. az egyes témákra.

Next

/
Thumbnails
Contents