Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-17 / 35. szám
iO ÚJ ifjúság iflnitis 17. A Szlo.vákia Kommunista Pártja X. kongresszusán megválasztott Központi Bizottság tagjai 1. Bacílek Karol 2. Bakuľa Michal 3. Benadu Ľudovít 4. Biró Mária 5. Bohdanovský Tibor 6. Bozó Eugen 7. Bránik Július 8. Cap Štefan 9. Cekanová Žofia 10. Óulen Marek 11. Daubner Vojtech '' 12. Danko Michal 13. David Pavol 14. Dlvičan Pavol 15. Dupej Peter 16. íluriS Júlins 17. Diirisová Irena 18. Dznroska Peter 19. Fábry István 20. Falfan Michal 21. Feldsain Ľudovít 22. FeriancovA Zuzanna 23. OažlU Štefan 24. Gregorová Mária 25. Chiidík Michal Ján 26. Chuťková Elena 27. Janióková-Murmová Emília 28. Jiirík Pavol 29. Klokoč Ondrej 30. Komora Štefan 31. Kráľ Fraňo 32. Králka Michál .33. Kríž Jozef 34. Ku boč František 35. IJčko Ignae 36. Uetavec Jozef 37. Loiincz 0}-nIa 38. Major lst\’án 39. Michalička Augustín 40. Nagy István 41. Nedvetf Anton 42. Pavlík Ondrej 43. Pull Ján 44. Raiss Štefan 45. Bázus Milan 46. Smida Marek 47. Strecha] Rudolf 48. Sollar Vladimír 49. Salgovič Viliam 50. Savel Karol 51. Sebesta Štefan 52. Sén Juraj 53. Široký Viliam 54. Soltész J ozef 55. Takáč Samuel ^ 36. Tokár Jozef 57. Tomásek Karol 58. V’alo Jozef 59. Zeman Ján 60. Znpka František 61. Zigrai Jozef A Szlovákia Kommunista Pártja X. koujvressžusán megválaszloft Központi Bizottság póttagjai: 1. Bagar Andrej 10. Mojžiš Ondrej 2. Cvik Rudolf 11. Moravčik Anton 12. Netik Rudolf 13. Pólešová Mária 14. Paučo Pavol 15. Réthy István 16. Stenko Štefan 17. Školník Jáii^ 18. Tóth Ján 3. Dubček Alexander 4. Dropa Matej 5. Janetka Anton 6. Jarabinsky Vasil 7. Kasperovó Alžbeta 8. Krempa István 9. Majling Pavol Szlovákia Kommunista Párliä X. kongresszusának határozata V. biroký elvtársnak „Szlovákia Kommunista Pártja KB tevékenységéről és a párt további feladatairól“ szóló bcszáiyolójával kapcsolatban Viliam Siroky elvtársnak ),Az SzlKP ICB tevékenységéről és a párt további feladatairól“ szóló beszámolójának meghallgatása és megtárgyalása után a X. kongresszus a következő határozatot hozza: Az SzlKP KB tevékenységéről szóló beszámolót jóváhagyja. Siroky elvtárs beszámolóját kötelező irányelvként fogad- az SzlKP tevékenységére a CsKP országos konferenciája határozatainak megvalósítá.sában végzett tevékenységére. Az összes pártszervek és szervezetek J^eladata, hogy politikai és szemlézési aktivitásukkal biztosítsák mindazon feladatok végrehajtását, amelyek ebből a beszámolóból folynak. Az SzKP X. kongresszusának határozata az SzlKP Központi Ellenőrzi Bizottságának beszámolójával kapcsolatban A kongresszus az SzlKP Központi Ellenőrző Bizottságának (beszámolóját jóváhagyja. Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártja revíziós bizottságának tagjai: 1. Bohušová Zuzana 7. Riečky Jozef 2. Gajdoš Juraj 8. Španko Ján 3. Gracel František 9. ,Takáč František 4. Hojč Jozef 10. Tomaj Michal 5. Koval Mikuláš 11. Zervan Ján 6. Peťko Emil ^ Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a párt X, kon gresszusának befejezése után azonnal teljes ülést tartott, amelyen részt vettek Szlovákia Kommunista Pártja űj Központi Bizottságának tagjai ég póttagjai és Csehszlovákia Kommimista Pártja Központi Bi zottsága küldöttségének tagjai An- tonín Zápotocky elvtárssal az élükön. A CsKP KB megbízásából An tónin Novotny elvtárs, a CsKP KB titkára nyitotta meg és vezette az ülést. , Szlovákia Kommimista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, a Központi Bizottság titkárainak és a Központi Bizottság mellett működő pártellenörzési bizottság összetételé re tett javaslatokat Viliam Siroky elvtárs terjesztette elő. Javaslatait egyhangúlag elfogadták. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségébe a következő elvtársakat választották: K. Bacílek, L. Benada, J. Brá. nik, M Culen, P, Dávid. M. Faltan, J. KrU, A. Michsdička, O. Pavlík, J. Pűll, R, Strechaj, V. Siroky, F. Zup- ka. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkáraivá L. Benada, P. David, J. Kríž, A. MI- ohalička, J. Púll elvtársakat választották. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma ezután megválasztotta a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő új pártellenör. zésl bizottságot. Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnök beszéde (Folytatás • 2-tk oldalról) Szlovákiában jártam és több várost látogattam meg: Pozsonyt, HEindlo- vát, Nagyszombatot, Trencsént. Ruttkát, Mártont, Zólyomot, Rózsahegyet, Kassát, Eperjest, stb. Nem volt gyűlés vagy ülés, ame- X lyen a munkások ne panaszkodtak volna, hogy Szlovákiában liszt csak feketézőktől vásárolható, kilogram monként 30—50 koronás áron. Húsban és szalonnában sem volt jobb a helyzet. A feketézők ég az üzérek elárasztották az egész köztársaságból Szlovákiát, az országból kivitték az élelmiszert. Szlovákja népe pedig éhezett. Ilyen volt a helyzet 1948 februárja előtt, amikor harcolnunk kellett a feketézés és az üzérkedés ellen, amely Szlovákiában a demokí^ta párt védnöksége, Láchner, Ursziny ég más urak védelme alatt folyt. Februárban megtörtük és megszüntettük rablógazdálkodásukat. A piac mai szabadűátétele Szlo- vákia számára sem Jelentheti és nem is fogja jelenteni a régi üzérkedés visszatértét A megállapított árakat be kell tar. tani A szocialista és a szövetkezeti kereskedelemnek, fejlődő ipari és mezőgazdasági termelésünknek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy új értékek termelésének foko2Ulsával javítsa az ellátást és biztosítsa a további árleszállítást. Áttérek egy fontos kérdésre, Szlo. vákia mezőgazdasági termelésének kérdésére. A cseh burzsoázia szlovákiai gyár matosíti politikája nemcsak a szlovákiai Ipar leépítésében, hanem a mezőgazdaság elmaradottságában is megnyilvánult. Szlovákiában aránylag több lakos élt mezőgazdasági munkából, mint a cseh országrészek, ben. Szlovákiában a mezőgazda-sági lakosság az egész lakosság 56 82 százaléka, a cseh országrészekben csak 28.3 százaléka volt. Szlovákiában tehát körülbelül százalékkal több ember élt ugyanakkor a földből. mint Csehországban és emellett Csehországban a mezőgazdaság:! földterület hozama 60 százalékkal nagyobb volt, mint Szlovákiában Ez azt Jelentette, hogy Szlovákiában kevesebb terem, de a mezőgazdaság ból több ember kénytelen élni. Ilyen körülmények között egy parasztcsaf Iád évi fogyasztása Csehországban fejenként 5068 korona 89 fillér, Szlovákiában pedig csak 2044 korona 40 fillér volt. Ennek az volt a következménye, hogy Szlovákiában évről évre nőtt a lakosság fölöslege, amelyet ném volt hol elhelyezni. Az apától örökölt föld és mezőgazdaság már nem tudott kenyeret adni nekik. Nem volt más választás, mint éhezni vagy kivándorolni Szlovákia iparosítása, és az új üzemek építése megsokszorozta a munkalehetőségeket és munkaalkalmakat. A munkaalkalmak gyarapodásával karöltve halad azonban a jövedelmek emelkedése, az igények és Tíövetel- mények fokozódása is Ezért a lakosság ellátásának biztosítása szempontjából rendkívül fontos kérdés, hogy megjavítsuk mezőgazdasági termelésünket és fokozzuk a föld terméshozamát. Amikor 1950. július l.én, az ötéves terv második évében az aratás ünnepélyes megkezdésekor Szlovákiában jártam, a nagyszombati já rásban fekvő Fehéregyház község, ben az ottani parasztoknak a következőket mondtam„A mezőgazdaságban ki kell használnunk a korszerű technika minden vívmányát, alkalmaznunk kell a gépeket, meg kell tanulnunk új módon gazdálkodni El kell terjesztenünk az új munkamódszereket. Nem' elég azonban csak gépeket adni mezőgazdaságunknak. Mezőgazdaságunkat úgy kell megszerveznünk, , hogy a nagy, korszerű gépeket alaposan ki is használják Bátran meg kell mon. dánunk parasztjainknak, hogy nem jutunk előre, ha megmaradnak az apró földecskék méllett, melyeket nem művelhetünk meg gépekkel A falusi néptől függ, milyen gyorsan jutunk előre mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében. Falvaink népének meg kell értenie, hogy ha nem alcar régi módra élni, nem tarthat ki a régimódi gazdálkodás mellett sem A mi feladatunk meggyőzni a falvak dolgozó népét a mezőgazdasági nagy termelés előnyeiről, gyakorlati pél dák alapján rámutatni az előrehaia dás szükségére, hogy mindnyájan megértsék. Az egységes földműves szövetkezetek többé nem ijesztő -ré mek, hanem egyre jobban megnyerik a kis- és középparasztok bizalmát. Munkába kezdünk, megváltoztatjuk a falu eddigi viszonyait, keresztülvisszük az egységes földmü- vesszövetkezetek és a modem mező- gazdaság megvalósítását A parasztnép soraiból naponta új emberek fognak felnövekedni, akik már jól tudják, hogy mit jelent a szocializ- mus felé vezető út a vidék számára. E beszéd óta három év telt el. Az egységes földmüvesezövetkeze- tek Szlovákiában valóban megsza. porodtak és kifejlődtek. A paraszt, szövetkezeti mozgalom óriási haladást tett. Éppen ezért úgy vélem, annál inkább szükséges még határozottabban figyelmeztetnem a következőkre: Nem elég csupán megalapítani az egységes földmüvesszövetkezete- ket. Az egységes földmüvesszövet- kezetek megalapítása nincs segít ségére sem a 'közellátásnak, sem pedig parasztjainknak, ha nem tanítjuk meg őket jobban gazdálkodni. Nem elég az sem, hogy szövetke zeteinknek új és modem gépeket adjunk. A szövetkezetek tagjait meg kell tanítanunk e gépek rendes fel- ha.sználására. Meg kell tanítanunk szövetkezeteink tagjait, hogy mun. kájukban új munkamódszereket alkalmazzanak. Be kell tartani az agrotechnikai elveket. A szovjet szövetkezeti tagok nagy példáihoz kell igazodnunk és a mezőgazdaságot a gabonatermelés és állattenyésztési termelés terén állandóan és rendszeresen tökéletesítenünk kell. Erről számos elvtársunk még mindig megfeledkezik. Szerveze teink. szervezőink, propag^distáink és népnevelőink nagyon sok figyelmet és időt fordítanak az új földmtívesBzövetkezetek * megalakítására. Amikor a szövetkezet már megalakult, úgy vélik, hogy feladatukat teljesítették. Hog:y a szövetkezet hogyan fog gazdálkodni, slzzslI már nem törődnek. Ha azután a szövetkezetben rosszul gazdálkodnak, ha a gazdálkodás rosszul folyik és a szövetkezet tagjai ennek következtében a szövetkezetből elmenekülnek, akkor népnevelő elvtársaink cső dálkoznak; „Milyen reakciósok ezek? Szép szövetkezetét alapítót, tünk nekik! Gyönyörű cikkek jelentek meg róla az újságokban. Brigáddal vonultunk ki a meMgyék ünnepélyes felszántására. Ki az ördög rontotta el munkánkat és forgatta fel a szövetkezetét“. Dehogy az ördög, elvtársak, a rossz gazdálkodás! Nem elég a szövetkezeteket megalakítani. Gondoskodni kell róluk. Az embereket nevelni kell, segíteni kell nekik, hogy megtanulják az új kollektiv gazdálkodást. Ahol helyesen gazdálkodnak, ahol a földeket jól és idejében felszánt, ják, ott a földek hozama emelkedik. Ahol a teheneket jól etetik és ápolják, ott magasabb tejhozamot érnek el. Ahol rendet tartanak és rendesen gondoskodnak a hizlalásról, ott növekedik az állatok súlya is. Ha jó eredményeket érnek el a földeken, az istállóban és a hizlaldában is, akkor emelkedik a jö-; védelmük is, megjavul a szövetkezeti tagok életszínvonala és a szövetkezeti tagok élete is. -Szívesen vannak a szövetkezetben és hálásak azért, hogy a szövetkezet megalakult. Ahol rendetlenség van és kevés a jövedelem, ott szegénység és elégedetlenség honol. Ott az emberek elmenekülnek a szövetkezetből.- A szövetkezetét szidni fogják, még Skkor is, ha ezért bármennyire is elítélitek őket. Ezért szocialista parancs valamennyi párt-, köz- és állami szervünk számára az, hogy a szövetkezeteket ne csak megalakítsák, hanem törődjenek gazdálkodásukkal és jó hozamú gazdálkodásra vezessék őket és segítsenek nekik. Az az elv, hogy mindenki jó gazda legyen saját munkahelyén, érvényes az egész szocialista termelésre, akár ipari akár mezőgazdasági termelés legyen. Az új szocialista termelés építésének terén Szlovákiában az utóbbi évek folyamán mérföldes léptekkel haladtunk előre. Ennek ellenére azonban megbo csáthatatlan hiba volna babérjainkon pihenni. Bármily gyorsan növekedik termelésünk, még gyorsabban növekednek szükségleteink. Szükségleteink állandóan emelkedni fognak, népünk növekvő létfenntartási és kulturális színvonalával együtt. Ha nálunk nyomorúság, munka- nélküliség, éhség volna — elegendő áru és készítmény volna. Mi azonban a munkanélküliséget felszámoltuk és a legnyomorultabbak tízezreit tanítottuk meg emberi életre, azokat, akik gyakran már minden reményt feladtak és kishi- tüen csak azt suttogták — amint már említettem — add uram isten, hogy meghaljak! Mi nem akarunk a halálra gon-' dőlni és áz embereket nem tanítjuk arra, hogy alázatosan elpusztuljanak. Mi az embereket megtanítjuk dolgozni és annak, aki becsületesen dolgozik, joga van kulturáltan és örömtelién élni is. Ezért ennek az örömteli életnek érdekében még nagyobb munkaerő- feszítést kell kifejteni. Mozgósítani kell mindent, amit csak mozgósítani lehet, hogy az összes terveket és kö- .telezettségeket teljesítsük. Mozgósítanunk kell mindent, hogy a szocialista munkaverseny minden üzemben és minden egységes földműves szövetkezetben fokozódjék. Üzemeinket, építkezéseinket és földjeinket az örömteli alkotó munka dalával kell betölteni. Ne torpanjunk meg az akadályok és nehézségek előtt. Nehézségeink a fejlődés nehézségek Ha nem vállalnánk oly nagy feladatokat, nem volna nálunk annyi nehézség. Viszont akkor nem haladnánk oly gyorsan előre és mi nem akarunk elmaradni. Mi az egész világ védő- t>ajg^nak első rohambrigádja akarunk lenni, a szocializmus és az örömteli élet -felépítésének rohambrigádja akarunk lenni gyönyörű hazánltban. (Taps ) Ezért magasra emeljük tanítóink, Marx, Engels, Lenin zászlaját és nagy tanítónk, Sztálin elvtárs emlékéhez é.s örökéhez hűségesen, első munkáselnökünk, Gotiwald elvtárs jelszavával haladunk Szlovákia üzemeiben, városaiban és falvaiban is a szocializmus kiépítéséhez: „Mindig előre, egy lépést sem hátra!”
