Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-17 / 35. szám
1953, jtlnhfs 17. ÚIIFIOSÜG Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről és a párt további feladatairól Široký elvtárs beszéde Szlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusán Elvtársak ! Mai kongresszusunk Szlovákia Kommunista Pártjának emlékezetes IX. kongresszusa után három évvel és- Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája után fél évvel ül össze. Az országos pártkonferencia jelentőségét mérve felért egy rendes pártkongresszussal és kitűzte a párt további feladatait a szocializmusért, a békéért vívott harcban és jóváhagyta a párt alaptörvényét — a pártalapszabályzatot. Pártunk egész életére óriási hatással volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XIX. kongresszusa, amely merészen kitűzte a szovjet társadalomnak a szocializmusból a kommunizmusba vezető nagy feladatait és a marxista- leninista elmélet kincsesházát felbecsülhetetlen értékű új elméleti ismeretekkel gazdagította. Ez év márciusában az egész nemzetközi forradalmi mozgalmat, elsősorban pedig a mi népünket súlyos csapások érték. Elhúnyt a mai korszak legnagyobb embere, a nagy Sztálin és kevéssel utána pártunk és népünk szeretett vezére, Klement Gottwald. A dolgozók még szorosabbra zárták soraikat Csehszlovákia Kommunista Pártjának gottwaldi Központi Bizottsága köré és a szovjet nép oldalán, a világ összes haladó erőivel karöltve sikerrel és tán- toríthatatlanul folytatják harcukat a békéért és a szocializmusért, Marx, Engels, Lenin és Sztálin győzhetetlen zászlaja alatt. Az 1950 májusa és 1953 májusa között eltelt időszakot mind nemzetközi téren, mind pe^g hazánk fejlődését tekintve nagy sikerek jellemzik, amelyeket a béke, a demokrácia és a szocializmus ügye ért el. Ebben az időszakban Olaszország Kommunista Pártjának nagy választási győzelme kitűnően igazolta a béke, a demokrácia és a. szocializmus ügyének sikerét. E nemzetközi jelentőségű győzelem alkalmából testvéri forradalmi üdvözletünket küldjük Olaszország Kommunista Pártjának, forró üdvözletünket küldjük a demokratikus erőknek győzelme alkalmából, melvek keresztülhúzták az olasz reakció terveit és világszerte meggyöngítették a háborús erők állásait. A béke és a szocializmus tábora megszilárdult és megerősödött és a Szovjetunió vezetésével egész növekvő súlyával és erejével folytatta a harcot a béke fenntartásáért. A jelenlegi nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy a népek békevágya oly erősen nyilvánul meg a világon, hogy lényegesen befolyásolja a nemzetközi fejleményeket. A Szovjetunió következetes békepolitikája a világ minden országában meg. szerezte a békeszeretö emberiség újabb és újabb millióinak támogatását. Kongresszusunk tanácskozásai a szovjet kormány új, nagy erőfeszítésének jegyében állanak, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése és megszüntetése és valamennyi vitás kérdés békés rendezése. Ez a törekvés rendkívül erős visszhangra talált, első gyakorlati eredményei már láthatók és éppen az a körülmény bizonyítja, -hogy a nemzetközi fejlődésben új tényezők léptek fel, amelyek kedvezőbb feltételeket teremtenek a béke fenntartásáért folytatott harcunk sikeréhez. A koreai Panmundzson- ban 1953. június 8-án aláírták a hadifoglyok haza- szállításának kérdéséről säóIó szerződést. Ez az aktus eltávolította a mindkét fél közti fegyverszüneti tárgyalás sikeres befejezését akadályozó utolsó vitás kérdést és most sorra kerül a fegyverszünetről és a koreai háború befejezéséről szóló szerződés aláírása. Természetesen az USA militarista körei által buzdított és támogatott Li Szin-man-klikk az utolsó pillanatban különféle provokációkkal még mindig igyekszik meghiúsítani a tárgyalások sikerét. Világos, hogy a szerződés sikeres életbeléptetéséről szóló tárgyalások eredményes befejezése attól függ, hogy az amerikai fél teíjesíti-e következetesen a már magára vállalt kötelezettségeket. A béke megőrzéséért vívott harc legbiztosabb záloga éppen a Szovjetunió békepolitikája. A szovjet külpolitika mindig azokat az alapelveket tartotta szem előtt, amelyeket Lenin és Sztálin tűztek ki. A béke fenntartásának és megszilárdításának politikája ez, a valamennyi országgal folytandó nemzetközi együttműködés és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája, az a politika, amely abból a lenini-sztálini tételből indul k' hogy a két rendszer — a kapitalista és a szocir a — egymás mellett létezhetnek és békés versen\d folytathatnak. Ez a politika csakúgy, mint pártunk és népi demokratikus köztársaságunk politikája, kézzelfogható tényeken alapul. Mindig a társadalmi fejlődés objektív törvényeiből indult ki és indul ki továbbra is. A törvényeket, amelyek meghatározzák a nemzetközi helyzet háború utáni fejlődését, Sztálin elvtárs tárta fel egyrészt „A ' szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című nagyszerű művében, másrészt pedig a Szovjetunió Kommunista ' Pártjának XIX. kongresszusán mondott emlékezetes beszédében. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a nagy változások, amelyek a Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus fölött aratott győzelme következtében álltak be, lényegesen megváltoztatták a nemzetközi helyzetet. Számos európai és ázsiai ország, amely megdöntötte a kapitalista rendet, a Szovjetunióval együtt a béke egységes táborába tömörült. Évről évre hatalmasan gyarapodik a Szovjetunió gazdasági ereje. Az ötödik sztálini ötéves terv, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa hagyott jóvá, hű képet nyújt arról az óriási lendületről, amellyel a Szovjetunió folytatja a kommunizmus építését. A Szovjetunió állandó és önzetlen támogatásával gyarapodik és szilárdul a Kínai Népköztársaság, valamint a többi népi demokratikus ország gazdasági élete is és ezzel karöltve, védelmi képességük is. A Szovjetunió vezette béketábor országainak egyre növekvő gazdasági és politikai ereje és szilárdsága a második világháborút követő időszak egyik legfontosabb jelensége. Benne jut kifejezésre a szocialista rendaaemek és ezzel a világ békeerőinek fölénye a fcapitalizjxms világával szemben. Sztálin elvtárs zseniális rftőve, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ új határkövet jelent a marxista-leninista elmélet fejlődésében és feltárja a szíocialista rendszer erejének és fölényének gyökereit s forrásait. Ebben a műben szövegezte meg Sztálin elvtárs a szocializmus gazdasági alaptörvényét, amely pontosan meghatározza a szocializmust és kommunizmust építő országok gazdasági építőmunkájának célját, értelmét és mozgatóerejét: az egész társadalom egyre növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb- mérvű kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fejlesztésének és tökéletesítésének útján, a legfejletteb technika alapján. A második világháború utáni fejlődé« az egységes világpiac felbomlására vezetett és létrejött az új, demokratikus világpiac, amely a Szovjetunió egyre elmélyülő és kiszélesedő gazdasági kapcsolatain, valamint sokoldalú önzetlen támogatásán épül fel. A baráti ^yüttműködés új, szocialista elveinek alapján sikeresen fejlődő új világpiacnak létrejötte fontos nemzetközi tényezővé vált, amely a kapitalista monopóliumok uralma alatt áUó vüágpiacon megszilárdítja a népi demokratikus országok függetlenségét. így erősödik egyre jobban a béke tábora, amely teljesen új nemzetközi kapcsolatokon alapul. Ezek a kapcsolatok minden nép számára a testvéri együttműködés példaképei, amely kapcsolatok alapja a kölcsönös egyenrangúságnak, valamint egymás függetlensége és érdekei következetes tiszteletben tartásának elve. Másrészt azt látjuk, hogy kudarcot vallanak az amerikai monopolista körök törekvései, amelyekkel az úgynevezett Marshall- és más segélyek ürügyével teljesen uralmuk alá akarják hajtani a fejlett kapitalista országok gazdasági életét is és meg akarják fosztani ezeket az államokat függetlenségüktől. A jelenlegi nemzetközi fejlődés igazolja, hogy a népek saját szükségleteik alapján akarják fejleszteni gazdasági életüket, független és önálló nemzetekként akarnak élni. Ez a törekvés egyes nyugati kapitalista államokban abban nyilvánul meg, hogy a kormánykörök egyre nyíltabban ellenszegülnek, az USA bizonyos militarista csoportjai eljárásának, amelyek akadályokat igyekeznek gördíteni a nemzetközi kérdések békés rendezésének útjába.- A kapitalista államok uralkodó körei fokozatosan arra a következtetésre jutnak, hogy sokkal előnyösebb volna kereskedni a béketábor országaival, mint folytatni a gazdasági blokád és megkülönböztetés politikáját, amivel elsősorban saját maguknak okoznak károkat. Meggyőződnek róla, hogy saját gazdasági érdekük sokkal inkább megkívánja a béketábor országaival való kölcsönös előnyös kereskedelmi kapcsolatokat, mint a további úgynevezett amerikai segítséget, amely lehetetlenné teszi gazdasági fejlődésüket és függetlenségük, önállóságuk elvesztésére vezet.
