Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-10 / 33. szám
Dl IFIDSÜG 195^5. jňnius 10. Küzdjünk a mezőgazdasági termékek kártevői ellen A gottwaldi ötéves terv ötödik évében úgy az iparra mint a mezőgazdaságra fokozottabb feladatok várnak. Nagyobb mennyiségű cukorról, krvimpliról, gabonáról és egyéb gazdasági termékekről kell gondoskodni, hogy a dolgozóink asztala még gazdagabb legyen, mint az elmúlt év terméséből. Ha az agrotechnikai intézkedéseket betartjuk, nagyobb hektárhozamot érhetünk el. Megállapították, hogy a különböző kártevő és a betegségek a termés 10—20 százalékát értéktelenltik. Éppen ezért mindent el kell követni, hogy az ösz- szes, de főleg a legveszedelmesebb kártevőket kipusztítsuk. A kormányrendelet 1953-ban, ádáz harcot indít a mezőgazdasági termékek betegségei ellen. A határozat részletesen megmagyarázza a szükséges óvintézkedéseket és felhívást intéz a nemzeti bizottságokhoz, a termelőszövetkezeti tagokhoz, az állami birtokok dolgozóihoz, hogy egységesen szervezve hajtsák végre a szükséges óvintézkedéseket, védjék meg a gabonanemüeket. a kapásnövényeket, az ipari növényeket és a gyümölcsöt a különböző kártevők ellen és így teljesítsék, sőt túlteljesítsék a termelési tervet. A kormányrendelet elsősorban a mezőgazdasági termékek körtevöi ellen indít harcot és hangsúlyozza, hogy minden erőnkkel meg kell gátolni az amerikai burgonyabogár és az amerikai szövőlepke továbbterjedését, tökéletesen fel kell számolni ezzel a haddal. A már megfertőzött területeket ki kell tisztítani, továbbá pontosan ki kell határolni a répa-moly elterjedését és azt is meg kell semmisíteni. Az itt felsorolt kártevők már is veszéllyel fenyegetnek, mert itt is ott is felbukkantak. Meg kell velük ismerkednünk és tudomást kell szereznünk arról, hogy ezek a kis férgek mekkora károkat okozhatnak. Közös erővel vállvetve a népi közigazgatással, a tömegszervezetekkel és a többi lakossággal teljesen ki kell pusztítani a mezőgazdasági termékek kártevőit. Az amerikai burgonya-bogár a krumpli legveszélyesebb kártevője Északamerikáből származik. 1877- ben hozták Európába. Már annakidején, komoly óvintézkedéseket kellett eszközölni és sUcerült is kártalanítani. Ellenben 1932-ben a francia földművesek gondatlansága rgjätt elsősorban magában Francia- országban terjedt el, innen azonban lassanként egész Európába. Ma már mindenütt elterjedt. Csehországban elkeseredett harcot vívnak ellene és ezáltal az elterjedése lényegesen csökkent. Tavaly Szlovákiában, mégpedig a bratislavai, nitrai, zsolnai Az amerikai burgonyabogár. A képen egy meglett példány. járásokban fordult elő. Az amerUtai burgonya-bogár elterjedését a nyugati imperialisták mozdították elő, akik az elmúlt években repülőgépeikről Csehszlovákia területére dobálták őket. Ilyen módon akartak mezőgazdaságunkban mérhetetlen károkat okozni. Éppen ezért kellett és kell az amerikai burgonya-bogár ellen rendszeresen küzdeni, mert ez által megóvjuk a burgonyát, amely egyike legfontosabb táplálékainknak. Az amerikai burgonya-bogár fejlődésének utolsó fokán 1 cm nagyságú, félig-meddig gömbölyű alakú széna-sárga színű. A szárnyain 10 fekete sávot láthatunk, amelyek a melltől a hátsó részéig húzódnak. A mellrészén néhány foltot észlelhetünk, amelyek pont-alakúak és körformájuk van, miközben egy H vagy V ábrát figyelhetünk meg. A bábja nagyon mozgékony, puposhá- tú, kárminvörös. Oldalán, fekete foltokat látunk és hasonlókat figyelhetünk meg a fején is. Három pár fekete lábacskája van. A rovar-báb (átmeneti állapotban a báb és a rovar között) rózsaszínű és a földben találhatjuk. Az amerikai burgonyabogár tojásait a levél alsó ré- széte, csoportokba rakja. Egy-egy Az amerikai szövőlepke Ez a lepke is amerikai eredetű. Európában 1940-ben, Magyarországon észlelték először. 1948-ban Csehszlovákiába is átterjedt és Dél- szlovákiát lepte el. Télen át begu- bodzik. Április vagy májusban (idöIng. Ján Hrnčiar A mezőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója rak. A tojások sárgás-zöld színűek később pedig ólom-szürkék. A levelek alsó részebe rakja őket, többnyire a levelek alá. A tojáskákból vaj-sárga hernyók keletkeznek. Ezek a fejlődés alatt átvedlenek és mindannyiszor sötétebbek lesznek. A meglett hernyók háta fekete. csoport 15—60 tojáskából áll. A to- jáskák hosszúkásak, narancsszínűek és a levélhez ragadnak. A károkat úgy okozza, hogy a rovar és a báb is egyaránt felfalja a krumpli leveleit, sőt a szárát is. mégpedig teljesen lekopasztja. A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy két-három generáción belül 3 millióra növekedne a számuk. Különben képzeljük csak el a következőket: Egyetlen egy báb fejlődéséhez 37 négyzetméter levélre van szükség, egyetlen nőstény ivadékának már 2.5 hektár krumplira van szüksége! Az amerikai burgonyabogár sokáig tud éhezni és a legfagyosabb tél se teszi tönkre, mert mélyen a földben szokott áttelelni. Nagy távolságokba tud repülni, különösen, ha szelek kapják fel. Szlovákia burgonya-termelőinek nagy gondot kell szentelni az amerikai burgonyabogámak. Hiszen ez- idén már a malackai és az érsek- újvári járásban felbukkant. Malacka járásban a cukorrépa megművelésénél találtak rá. Az amerikai burgonyabogár elleni hadjáratban a népi közigazgatás ú. n. „kereső napokat” szervez. A kereső csoportok, minden 14 napon belül átkutatják a burgonyaföldeket. Azokon a területeken, ahol már találtak amerikai burgonyabogarat jelzőtáblákat állítanak fel. Az ilyen területet Dynocid készítménnyel vagy 0.75—1.5 százalékos mészar- zénnal szörják be, mégpedig egy hektárra 30—40 kg-ot számítunk. Ezenkívül az olyan vidékeken, ahol már találtak amerikai burgonya- bogarat, ezzel a készítménnyel más növényeket is pl. a paradicsomot is beszórjuk. Hét nap múlva a most említett eljárást ismételni kell. Ezen kívül azt a helyet, ahol az amerikai burgonyabogarat találták kénAz amerikai burgonyabogár lárvája. hidráttal rjégyzetméterenként 0.3 1 adagolásban vagy HCH készítménynyel, mégpedig négyzetméterenként 30 kg-ot számítva kell fertőtleníteni. A mezőgazdaság további rendkívül veszedelmes kártevője az amerikai szövőlepke. nük fehér és már messziről felhívja az ember figyelmét. Itt az ideje, hogy hozzálássunk a kereséséhez. Ezek a napok válságosak lehetnek, ettől függ, hogy sikerül-e megsemmisíteni vagy sem. Az amerücai szövőlepkét kártalanítani lehet ugyan akkor is, amikor a tojásait rakja, de a lepkéket egyszerűbb tönkre tenni, és ezért most kell kihasználni a lehetőséget. Amellett, hogy a lepkéket az első és második generáció kezdetétől fogva kártalanítjuk, egyszer hetenként rendszeres csoportos keresd mozgalmat kell indítani. Ezek ar csoportok főleg azokat a fákat nézzék át, amelyek a községen kívül állnak. A falvakon, ki-ki a saját kertjében, a keresést maga a termeid vezesse keresztül. A keresők feladata, hogy a fákat le kell metszeni és ha hernyókat találnak, el kell égetni. A mechanikai eljárást egyidejűleg lehetőleg vegyi eljárás is kisérje A megtámadott fákat 1 százalékos Dynol-oldattal kell befecskendeznL A répa-moly a cukorrépa legnagyobb ellensége Szlovákiában először 1952-ben észlelték, amikor egész Szlovákiát elárasztotta. A lepke 6—8 cm hosz- szú. Elöl barnás szárnyai vannak, világos szegélyezéssel és sötét foltokkal. A hátulsó szárnyai világosabbak. A tojásai világos szürkék, később fényesebbek. A hernyók színe vajsárga, vagy zöldes sárga. A fejlődési foyamat alatt az oldalukon és a hátukon hosszúkás vöröses sávok mutatkoznak. Rendszerint 50—80 tojáskát rak egy helyre — összesen körülbelül 200 darabot, még pedig a répalevelek felső és alsó részén. Négy vagy hét nap múlva apró hernyók bújnak ki és ezek főleg a levelek szívét bői áll, hogy rögtön, amUtor a cu- kortépa hajt, méreggel be kell szórni. Ezt a beszórást a termelő- vidékeken már repülőpekröl végzik. A repülőgép egyszerre 6 hektár területet szór be, aztán újból leszáll és felveszi a további beszőráshoz szükséges Dynocid-készitményt és folytatja tovább a répa beszórását. Ezen módszer szerint eddig már több, mint 10.000 hektár területet szórtak be. A technika rendkívüli módon mezőgazdaságunk segítségére siet. Mindezt teljes mértékben csakis az egységes termelőszövetkezeti területeken lehet keresztülvezetni. Az amerikai szövőlepke fehér vagy pedig halvány fekete pettyes. sárga pontokkal és naranosszinüen bibircses. Minden bibircsféléböl igen finom szörszáll nő ki. A háton fekete igen erős szőrszálak nőnek ki. Ez a pókháló-moly legjellegzetesebb vonása. A hernyók pókhálófészkeket szőnek. A fészekszövése közben elsősorban azt a levelet szövik be, amelyen kikeltek. Később további leveleket szőnek be a pókhálójukba. Mielőtt begubodznak, elhagyják fészküket és egyidöre szerte-széj- je! mennek a fákon, azokat azonban teljesen lerágcsálják és körülbelül júniusban begubodznak. Július végén — szeptember végéig pedig A répamoly kis hernyói felfalják a cukorrépa és a marharépa leveleit, vagy pedig a levelek közé bújnak. Az amerikai szövőlepke meglett hernyója. a második generáció hernyója okozza a károkat. (Kétszer évente). A hernyók falánkságuk és gyors szaporodásuk miatt nagyon veszélyesek. A nősténynek 600 tojáskája lehet és abból ugyanannyi hernyó lesz. így tehát ugyanabban az évben a második generációban már 900.000 hernyó lehetséges. Ha mindezt levél-fogyasztásban számítjuk át, akkor egy hernyó mellett egy év alatt egy nagy fa leveleit teheti tönkre! Az elmúlt napokban Szlovákiában már körülbelül 20 helyről jelentették, hogy amerikai szövőlepkét találtak. Ez azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy keressék és kártalanítsák ezeket a szövőlepkéket. A szifalják fel, és azt pókhálóval szövUt be. Miután már a leveleket tönkretették, fejükkel a répába furakodnak, ahol csakhamar utat is törnek maguknak. A répamoly az által okoz károkat, hogy felfalja a fiatal leveleket, behálózza őket és a répába utacskákat váj. Az ily módon megtámadott répa már nem nő többet, kevés a cukor- tartalma és különböző betegségek támadják meg. A répamoly megnehezíti a répamagtermelését is. Az idén már ez a kártevő is felbukkant. mégpedig a cukorrépa és a marharépa tövén. Surány kömyéMásodszor is be keli szórni a répát, amikor már hernyókat találnak. Ha a répamoly a répát 1 százalékban támadta meg, a megtámadott leveleket le kell tördelni, össze kell gyűjteni és megsemmisíteni. Csak akkor lehet újból HCH készítménynyel 30 kg-ként egy hektárra újabb beszórást eszközölni. A többi répa- leveket óvatossággal Dynociddal kell beszórni, szintén 30 kg-ot egy hektárra. Mivelhogy a répamoly főleg a répamagra terjed tovább, mindent meg kell tenni, hogy a kártevőt kipusztítsuk. A répamoly elleni harcban ugyanúgy mint a fentemkéről már jelentették és ezért feltételezhető, hogy más körzetben is, ahol cukorrépamagot termelnek előfordul. A répamoly elleni harc abjárás szerint) kibújnak a lepkék. Ezek tiszta fehérek vagy gyengén feketén pontozottak. Hossza 2—3 cm. Csak nagyon lomhán repülnek, főleg alkonyaikor. A nőstény évente 200—600 tojást lített kártevők ellen keresönapokat kell szervezni, hogy a répamolyt megtalálják és minden intézkedést megtegyenek, hogy ezt a kártevőt is megsemmisítsék. A kártevők fel- kutatá-sánál és megsemmisítésénél a CslSz szervezetei igen hasznos munkát végezhetnek, ha például magukra vállalják a kártevő rovarok keresését és harcra kelnek. Az ifjúság igen hatásosan készenlétben áll a mezőgazdaság kártevői elleni harcban és az új nagyobb terméshozam számára kedvezőbb előfeltételeket teremt. Éppen erről van szó. Növelni kell a mezőgazdasági termést és gazdagabb életet kell előkészíteni. k Bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer. Kiadja a Smena, a CslSz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata Bratislava Soltésovej 2. — Srerkesnl a szerkeszióhizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Soltésovej 2 Telefon 345-51 2. 3 229-31 3 Nvomja Merkaiitli n * nyomdája — Előfizetés egy évre 40.— Kés. félévre 20.— Kés. — A poslatakarékpénztári befizetőlap száma S-54001 — HIrlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi FostaMvataL t Feladó és Irányitő postahivatal Bratislava 2.
