Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-10 / 33. szám
1953, június 10. Ol IFIOSAG A világ ifjúságának W harca a héhéért^ Románia Bukarestben fokozott ütemben folynak az előkészületek az augusztusra tervezett IV. Világifjúsági Találkozóra. A 80.000 személy befogadására alkalmas stadion építése befejezéshez közeledik. Most épülnek a stadion nyugati részei. A labdarugó pálya helyéről már 200 ezer köbméter földet távolítottak el. A stadion építői elhatározták, hogy július. 5-re befejezUt a talajmunkákat és június 25-re készek lesznek a tribünök. Gyors ütemben épül a nyári szabadtéri színpad is, készül a hatalmas mesterséges tó. valamint a fasorral szegélyezett összekötő utak. Bukerest- ben egyidejűleg más stadionokat és sportpályákat is építenek. Külön kosárlabda és teniszpályákat készítenek elő. Lengyelország A népi Lengyelország ifjúsága szorgalmasan készül az ifjúság és diákság IV. találkozójára, amely a béke és a barátság jegyében fog lezajlani. A lengyel üzemekben e napokban gyűléseket tartanak, amelyeken az ifjú munkások az évi termelési tervek gyorsított üzemi teljesítésére irányuló kötelezettségeiket jelentik be. .A Stettin! kohászati üzemben a Lengyel Ifjúsági Szövetség tagjai a Világ- ifjúsági Találkozó előkészítésének megbeszélése céljából gyűlést tartottak. Az ifjú kohászok elhatározták, hogy a nyersvas termelésének évi tervét november 30-ig teljesítik és felhívták az egész kollektívát, hogy kövessék példájukat. Az ifjúság kezdeményezését az ü?em összes dolgozói melegen támogatták. A VIT előkészületeinek jegyében számos ipari üzemben és földműves termelőszövetkezetben is üléseket tartanak. Franciaország A francia ifjúság a városokban és a falvakon örömmel készül az egész világ békeszerető ifjúságának bukaresti találkozójára. A francia köztársaságpárti Ifjúság szövetsége az előkészületek keretében helyi és kerületi ifjúsági kongresszusokat rendez. Az „Avant Garde”, a francia dolgozó ifjúság lapja már számos jelentést közöl a sikeres ifjúsági kongresszusokról, amelyeket a Nord kerületekben, a párizsi kerületben, Dél-Franciaországban stb. rendeztek. Ezeken a kongresszusokon további száz és száz fiatal fiút és leányt nyertek meg a haladó francia ifjúsági mozgalomnak. Számos ifjúmunkást és diákot vettek fel a IV. Világifjúsági Találkozó előkészületeinek folyamán a francia köztársaságpárti ifjúsági szövetségbe. A- mint a „Avant Garde” című lap írja, Fives-Lille északfrancia fémmegmunkáló üzemben a munkások körében a francia ifjúsági szövetség számos csoportja alakul. Az újonnan alakult ifjúsági csoportok, Lonne városában a városi ifjúság között röplapokat osztott szét, amelyek a IV. Világifjúsági Találkozót népszerűsítik. Libanon Az „As Sarha” című lap jelentése szerint e napokban a libanoni diákszövetség végrehajtó bizottsága ülést tartott, amelyen a libanoni ifjúságnak a foglalIV. VIT-en való részvételével koztak. A szövetség egyhangúlag elhatározta, hogy résztvesznek a VIT-en és megalakítják az előkészítő bizottságot. Ausztrália Ausztráliából mintegy 50 küldött vesz részt a bukaresti VIT-en. .A küldöttségben egy kultúrcsoport is lesz, amelynek tagjai kiváló táncosok. A táncosok elutazásuk előtt bemutató előadást rendeztek, amelyen többek között, az ausztráliai lányok magyar csárdást is táncoltak. Néhányan közülük ugyanis a berlini világifjúsági találkozón vett részt és ott a magyar részvevők megtanították őket csárdá- sozni. A csárdást hímzett népi öltözékekben táncolták, amelyeket magyar fiataloktól kaptak ajándékba. A bemutatónak nagy sikere volt. A sportdelegáció 19 tagból áll. Svédország Svédországban megalakult a VIT előkészítő bizottság. A bizottság eddig mintegy 2.500 levelet kapott ifjaktól és lányoktól, akik kérik, hogy ismertessék velük a VIT programmját és a A VIT-re egész Angliában készülődnek és a készülődések, különböző formákat öltenek. Például Coventryben, egy női tanítóképző küldöttet választott és varrókört alakítottak, hogy pénzt szerezzenek a bukaresti útiköltségre. Manchester atlétikai csoportot szándékszik Bukarestbe küldeni, hogy pénzt és a lakosság szimpátiáját elnyerjék „sport-napot” akarnak rendezni. Mike Larter, a „Challenge” helyi ifjúsági békebizottság tagja a következőket írja; „a tengerparton tánc fellépéseket rendezünk, hogy pénzt szerezzünk. továbbá táborokat, filmelő- adásokat és zeneestéket rendezünk, hogy közülünk 11-en Bukarestbe tudjanak menni. Mrs. Ivy Gross, a VIT- bizottság szervezője a végrehajtőbi- zottság legutóbbi ülésén mondotta. részvétel feltételeit. Terv szerint a VIT-re többek között két svéd tánccsoport, egy énekkar, egy zenekar és több szólóénekes utazik. hogy a Szovjetunió és Kína békeajánlatai az egész világ fiataljaiban felkeltette a reményt, hogy le fogjuk tudni rázni a fegyverkezés terhét. A VIT kampány minden bizalmatlanság és gyanúsítás ellenére csakis a nemzetek békés együttélését akarja megvalósítani. A VIT előkészítő munkáinál csakis a fiatalok béke utáni vágyakozása a hangadó. A VIT elókészítőbizottság tagjai, akik nemrégen tértek vissza Bukarestből, meghatottan emlékeznek meg a szívélyes és kedves fogadtatásról, amelyben ott részesültek. Ezek a tények a legjobban bizonyítják, hogy a brit küldöttség, amely Bukarestbe megy, még nagyobb lesz és még jobban lesz megszervezve, mint a múltban, a III. VIT-en Berlinben, ahol Angliából ezernél több küldött vett részt. A olasz reakció választás előtti mesterkedése A demokratikus sajtó közli, hogy a választások közeledtével a hatóságok a haladó pártok rovására gyakran megsértik a választási törvényt. A l’Unita című lap megírja, hogy Salermo város több lelkésze szavazócédulákat kapott és azokat bizalmasan hívei között kiosztotta. Ezeket a szavazócédulákat máris a keresztény- demokraták javára töltötték ki. A klerikálisok azt akarják, hogy a választók a most kapott szavazócédulákat dobják be az urnába és a lelkészeknek adják vissza azokat a szavazócédulákat, amelyeket majd a szavazóhelyiségben adnak ki. Indokínába küldött francia katonák menekülése Amint az „Al-Miszri” című egyiptomi lap jelenti, három katona, akit a francia hadseregbe kényszerítettek, június elsején'egy francia csapatszállító hajóról, amikor az — útban In- d. kínába — áthaladt a Szuezi-csator- nán, megszökött. A katonák a csatorna vizébe vetették magukat és úszva elérték a partot. A katonák a partőrségnek kijelentették, hogy nem hajlandók harcolni Indokínában. „Semmilyen erő sem kényszeríthet bennünket arra, hogy részt vegyünk ebben a háborúban — jelentették ki. Többi társaink alkalmas pillanatban feltétlenül csatlakoznak hozzánk.”. A világ demokratikus Ifjúsága a Rosenberg házaspárért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a következő sajtóközleményt adta ki: A Rosenberg házaspár védői által előterjesztett újabb bizonyítékok valamennyi ország ifjúságát hadjáratra mozgósították az ártatlanul elitéltek szabadonbocsátásáért. A védők új leleplezései megerősítik Rosenbergék ártatlanságát és az ellenük emelt vádak alaptalanságát. Kaufman biró a július 15-ével kezdődő hétre mégis kitűzte Rosenbergék kivégzését. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tiltakozó táviratot intézett Eisenhower elnökhöz: Bloch, az ártatlanul halálraítélt házaspár védőügyvédje közölte: ismét arra fogja kérni a szövetségi kerületi bíróságot, hogy a Rosenberg házaspár ellen tett hamis tanuVallomás miatt semmisítse meg az Ítéletet. Ha ez a kérelem eredménytelenül jár, akkor arra kéri majd a szövetségi feljebbvi- teli bíróságot, hogy másítsa meg a kerületi bíróság legutóbbi döntését, amelyben elutasította a kivégzés elhalasztása iránti kérelmét. Bloch azt is közölte, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához benyújtandó új kérelem elintézésétől függően kérvényt fog benyújtani a fellebbviteli bírósághoz a kivégzés elhalasztása érdekében. A sánta kutya De Gi »perinél —■ Mondja, miniszterelnök úr. Ismeri azt a közmondást, amely nil kettőnkről b6I7 Sajtószemle Az indiai sajtó az amerikai ügynökök tevékenységéről Az indiai sejtó mind gyakrabban ad kifejezést elégedetlenségének a nagyszámú ame- rkai «pedagógus», «diák» és különböző »szakembe.*» te.fé- kenysége miatt, akik az ország életének minden területére be- hetolnak. A National Herald című lap cikksorozatot közölt erről a kérdésről. A People című burzsoá lap az Uttar Prades állami egyetemein tanuló külföldiek tevékenységét érintve ezt írja; «A közvéleménynek az a szilárd megp''öződése, hogy ezek a «tudósok és kutatók» tulajdonképpen csak amerikai ügynökök, akik tudományos kutatómunkájuk leple alatt értékes jnformációt gyújtanék az E- gyesült Államok számára.» Amerikai folyóirat beismerései az Egyesült Államok kém- és felforgatótevékenységéról Az «Atlantic Monthly« című nem alaptalan — írja erről a amerikai folyókat egyik legutóbbi számában cinikus nyíltlap — a melléfogások, amely okét a központi hírszerző Sággal beismeréseket közöl az szervezet elkövet a titkos te- ameril-iák kém- és felforgató- vékenység területén, a világ e- tevékenységéről. «A nyílt pro- lőtt, kellemetlen holyzetbe hozpaganda tevékenységén kívül zák az Egyesült Äl'emokat.« írja a lap — tormészetese.i tit- A lap ezután néhányat fel is kos tevékenység is van. Eztál- sorol a CIA'ügynökeinek meltalánosságban «fekete propaganda« gyyjtönevén emlegetik.« Mint a folyóirat megírja, ehléfogásaiból: «Ezek egyike volt írja — az újfasiszta csoportok felfegyverzése Németo.'hez a «fekete propagandához« szágban, egv másik pedig a tartOBlk a provokátor ü- nökök Burmában tevékenykedő kínai felf orgatótevékenysége csakúgy, nacionalisták támogatása. Latin mint a különböző titkos mes- Amerikában — folytatja a lap terkedéeek nagy sokasága. «A — a CIA még balkezesebben legtöbbot ez=k közül az ame- doloozk; namrégiben elhatá- rikai központi hírszerző szer- rozta, hogy lehallgatja Jósé vezeten (CIA) keresztül hajtják Figueras-nak, Costa Rica volt végre« — írja az Atlantic elnökének telefonját. Az ügy- Monthly, majd élesen bírálja nököt azonban fülöncsípték és ezt a kémszanvezotet, de nem az amerikai követség kénytelen azért, hogy ilyen piszkos ü gyekkel foglalkozik, hanem pusztán azé"t, mert a kapott meobizatásokat ügyetlenül bafejezésül az Atlantic Month hajtja végre. «A nyugtalanság ly. volt sürgősen eltüntetni a követség egyik attaséját« — írja Duclos elvtárs beszéde a francia nemzetgyűlésben A IV. VIT angliai Elókészitó bizottságának tagjai Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője nagy beszédet tartott a francia nemzetgyűlésben. Duclos közvetlenül a Mendes-France kormányalakítása kísérletét megbuktató szavazás előtt szólalt fel. Jacques Duclos a többi között a következőket mondta: — ön kijelölt miniszterelnök úr, pro- grammnyilatkozatában és a vita folyamán mondott későbbi beszédében teljes mértékben elismerte azoknak a bajoknak a komolyságát, amelyek ma Franciaországot gyötrik. A bajok okait kutatva azonban, ön nem ment a dolgok gyökeréig és szándékosan elködösítette a tényeket, amidőn arról volt szó, hogy meghatározza az orvoslás módját és eszközeit. Beszélt arról a szándékáról, hogy pontos tervet akar Franciaország szövetségesei elé terjeszteni az indokínai konfliktus megoldására. Felmerül a kérdés: vájjon nem célzott-e ezzel olyasfajta megoldásra, amely nemzetközivé tenné az indokínai háborút. A Francia Kommunista Párt büszkén és becsülettel hivatkozhat arra: mindig síkraszállt azért, hogy Vietnamban békét kell kötni Ho Si Minh kormányával. — Az úgynevezett „európai hadsereg” nem a béke és biztonság tényezője és nem is lehet az — mondotta a továbbiakban Duclos. — Ez az „európai hadsereg” a nyugatnémet imperialisták kezében elkerülhetetlenül a revanš eszközévé válik. Az egyedüli politika, amely ezzel a kérdéssel kapcsolatban megfelel Franciaország érdekeinek: a német kérdés békés rendezése. E célból minden erőfeszítést meg kellene tenni, hogy a békeszerződés az egységes Németországgal létre jöjjön. vagyis meg kell szabadulni ettől az európai „38. szélességi foktól”, amely a béke megóvása szempontjából olyan veszélyes. A békét pedig az egységes és valóban demokratikus Németországgal kell megkötni, amelyet távol kell tartani minden katonai koalícióban való részvételtől. — ön kijelölt miniszterelnök úr, programmnyilatkozatában beszélt egy négyhatalmi értekezlet lehetőségéről is. Ez szép és nagyon rendben van. Azonban az a támogatás, amelyet Ön programmnyilatkozatában újból hangoztatott az úgynevezett „európai egység” politikája számára, arra enged következtetni, hogy fenntartásai vannak abban a tekintetben, miképpen kíván gyakorlatilag hozzájárulni a négyhatalmi értekezlet tervének megvalósításához. — Jogos az a feltételezés — folytatta Jacques Duclos — hogy azt a látszatot akarták kelteni, mintha ön más politikára kívánna áttérni, mint amelyet az ön elődei követtek. Sőt, azt is megfontolás tárgyává tették, amidőn önt miniszterelnökké jelölték és számoltak a kormányalakítás és beiktatás lehetőségével, hogy az ön kormánya valamilyen ellenszere lesz egv új népfront kialakulásának, amely ellen a reakció ilyenformán szeretett volna védekezni. De mindezek a számitgatá- sok nem tudják már útját állni annak, hogy a munkásosztály tömegeiben egyre fokozódik a harag és az elkeseredés, a mélységes vágyakozás Igazi változások után. — A mi véleményünk szerint a következőkben lehet összefoglalni a nép érdekében folytatott politikát: békét kell kötni Vietnamban és olyan gazdasági és kulturális egyezményeket kell létrehozni, amelyek egyaránt megfelelnek Vietnam, Patet-Lao ,és Khmer, valamint a francia nép érdekeinek; végkép fel kell számolni a gyarmat! elnyomás politikáját és mélyreható változásokat kell eszközölni Francia- ország kapcsolataiban jelenlegi gyarmatainak népével, olymódon, hogy gazdasági és kulturális egyezményeket kell velük kötni a függetlenség éf egyenjogúság alapján; meg kell tagadni a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálását és tanácskozást kell egybehívni a német probléma békés rendezésére; ennek eredményeként békeszerződést kell aláírni az egységes és demokratikus Németországgal, amelyet távol kell tartani minden katonai koalícióban való részvételtől; olyan politikát kell megvalósítani, amely nemzetközi vonatkozásban lehetővé teszi valamennyi vitás kérdés tárgyalások utján történő rendezését, hogy ilymó- don létrejöjjenek a feltételek egy általános békeegyezmény megkötésére; jelentős mértékben le kell szállítani a katonai kiadásokat és át kell térni a békegazdaságra; meg kell valósítani a francia ipar és mezőgazdaság korszerűsítésének politikáját és az ország szükségleteinek megfelelő terveket kell kidolgozni az építésre és újjáépítésre; fel kell emelni a béreket és fizetéseket, valamint a nyugdijakat és öregségi járadékokat. Jacque Duclos befejezésül a következőket mondotta: — Azok a válaszok, amelyeket ön a vita során felvetett kérdésekre adott, nem alkalmasak arra, hogy kielégítsék a francia munkásosztály követeléseit. Amit azonban most nem érhetünk el, azt bizonyosan el fogjuk érni később, sőt talán sokkal korábban, mint ahogy azt egyesek gondolják. Ami bermún- ket, kommunistákat illet, meg vagyunk győződve arról, hogy végül is diadalmaskodni fog egy olyan politika, amely megfelel a francia néptömegek kívánságainak és érdekeinek, mert végül is senki és semmi sem tud ellenállni a néptömegek akaratának.
