Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-06 / 32. szám

Ol IFIOSÄG 1953 június 3. KÜLPOLITIKAI MAGYARÁZATOK Amerikai megszállók Nyugat-Európában A «New» dmű amerikai lap év elején közölte, hogy az Egyesült Államik területén kí­vül 397.837 amerikai kirmány- tisztviselö működik, 15 had­osztály kitelne balőlük - jegy­zi mag a lap. És ezek még csak polgári al­kalmazottak. A közei télmilliö külföldre exportált hivatalnokon kívül ott vannak az igazi had­osztályok is: ame.-ikai gyalogo­sok és repülök, matrózjk és katonai csendőrök tíz és száz­ezrei. Az angol polgári lapok ke­serűen jegyrik mag, hogy las­san Anglia lesz az Egyesült Ál­lamok ötvenedik állama A múlt év ve^en nem kezesebb miint 50 ezer katona állomásozott Angliában, a polgári tisztvise­lők létszáma pádig már 1950- ben elérte a 10 ezret. Az a- merikai megszállók saját tit­kos -endörséget tartanak fenn és saját várjsnegyedet rendez­tek be London szivében. Az l- lyen tolakodó vendéget akkor sem szívlelik, ha egyébként túl rendesen viselkedik is. Ezt a- zonban burzsoá, jóakarói se mondhatják el az „amikről” Hny nevezik az amerikai meg­szállókat Angliában) — akik ha «udvarolni» szottyan kedvük, angol lányinitézetekbe kopog- tstnak be (puskatussal), ha pe­dig a vallásos hangulat ve z rajtuk erőt, irögtön hazaviszik az értékes egyházi ereklyéket is, hogy szükség esetén kéznél legyenek — mint például King­ston városka XVI. századbeli műkincseit. LEGJOBBAN TERMÉSZETE­SEN NVUGATNÉMETORSZÄGOT segítik az amerikai megszállók, hogy szabad és egyenrangú partnerré váljék az Észak-At­lanti «közösségben». Ezért pél­dául egy külön törvénykönyvet dolgoztak ki, amely feljogosít­ja az .amerikai hatóságokat, hogy öt évig terjedő börtönnel büntessék azt a német polgárt, aki nem «engedélyezett» kül­földi kormánnyal, párttal, egye­sülettel vagy személlyel tart fenn kapós jletjt, beleé'tve a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányát és pártjait is. AZ AMERIKAI JÖBARATOF NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN «épitengic» is. Mint mbdenütt, ahol megvetették a lábukat, fö­lén k'számyákait, repülőtere­ket és kolóniákat. Nyugat-Né- metországban eddig mintegy 4 ezer parasztgazdaságot foglal­tak el — nem egyszer a szó szoros éneimében: tankokkal, gépaknákkal. Csupán Rheind- land-Pfalz tartományban 13.498 hektárt sajátítottak ki katonai cél jkra. Persze, törődnek ök a kultúrával is. Nem régen adta hírül a «New York Herald Tri­bune”, hogy a Rajna mellett és a f-anciaországi orly-i repü­lőtér mellett nagy amerikai la­kótelep épül mahagóni búto­rokkal, különleges hollywoodi ágyakkal (?) és valódi Rosen­thal edényekkel felszerelve. Az üvegperemű úszómedence cse­kély 373,000 dollárba kerül — nem is említve a mozit, a ten- niozpályát, a három bárt és vendéglőt. Ez a lakótelep iga­zán kultúrát visz olyan ország­ba, ahol több mint négy és fél millió családnak a háború óta tisztes.séges lakása sincs, s a- hol ez-ek vannak arra ítélve, hogy Bonn kellős közepén földalatti bunkerekben 12 négyzetméter területen ötöd- magukkal lakjanak. A 75.000 lakósú Bamberg vá­rosának is része van a kultú­rában. A háború utáni város e’-’"'-'srendészeti osztálya mindössze 12 prostituált-ól ve­zetett ny'lvántartást. Azután 12 ezer amerikai ütött tanyát s városban. A város ma 6.000 prostituált nyilvántartását ve­zeti. Persze a pénzügyi osztály munkája is kiszélesedett. Mint a Südeutsche Zeitung írja, csu­pán az erőszakoskodások áldo­zatainak támogatására 376,000 má-kát fizettek k; a nembe- teggondozó fenntartási költsége pedig 800.000 márkára emelke­dett. Mindez természetesen a he­lyi adófizetők költségére megy Mert igazán nem lehet kívánni hogy a megszállók még ilyen célokra is áldozzanak. Elvégre ők hozzák a kultúrát, fizessenek a németek. Amilyen mindennapos eset Nyugat-Eu.-ópába;! az erőszak és 1 véres verekedés, olyan kö­zönséges a rablás is. Tavaly az Egyesült Államok nyugat-euró­pai főhadiszállása maga jelen­tette, hogy az «amik» fél év alatt 1399 bűncselekményt kö­vettek el, 307 lopást, 74 erő­szakot, 57 rablást és 3 gyil­kosságot is. Vegyük például Donald E. Weber «módszerét». Sétál a párizsi utcán, nincs pénze. M'.t is tehetne egyebet: «szerez». Nem rabol — isten ö.-izz, hisz nem erre oktatják öt vezetői és Litelligens példa­képei. Donald E. Weber «üzle­tet bonyolít le». Szembejön So- nivo párisi polgár, Weber rá­fogja revolverét és barátságo­san közli vele: «Te tartozol ne­kem!» Mit tehet Stmivo polgár? Vagy fzet — vagy ha nem i- jed meg, segítségért kiált s többed magával megiutamítja a «hitelezőt». Sonivo az utóbbi megoldást választotta. Íme egy példa a sok közül, így néznek ki a nyugat-eu.'ópai országok tengerentúli «szövetségesei». TAFT AMERIKAI KÖZTAR- SASAGPARTI szenátor be­széde Cincinnatiban megmutat­ja az amerikai mperializmus arcát és gondolkodását. Taft szenátor hidegen elintézi szö­vetségesüket, Angliát is. A- m erikát nem érdekli a szövet- sé~'sek különvéleménye. Ha kell, nélkülük is cseleltedni fog. De e foga fehérét Amerika ve- z 'tő szenátora a következők­ben mutatja a leg.iobban: «Mind'g az volt a vélsményem, hogy a védekezés azoknak a dolga legyen, akik Nyugat-Eu- rópában élnek. Végtére is leg­alább 225 millió embor él ott, azaz 50 százalékkal több, mint az Egyesült Államok lakóssá- ga.» Ez az amerikai jólelkűség igazi arca. Nyugat-Európa or­szágaiból kiszívni mind an vért s ehhez mosolygós arcot vág­ni. Nyugat-Európa országainak munkásmilliói ezt nagyon jól látják, de országaik burzsoá vezetői osztoznak az amerikai vérsz opókkal. R synaud kínos kormányalakí­tási kudarca után a franca burzsoázia cselhez folyamodott. A leaújabb miniszterolnökjelölt Pierre Mendes-France, akit nagy elösza.-etettel «új amber- nek» tüntetnek fel. Az «új em­ber» arca mögött azonban egy ráncos roakciós rejtőzködik. Mendes-France 1945-ben nem­zetgazdasági miniszter volt De Gaulle kormányában. Akkori működésével gyűlöltté vált a francia dolgozók m'lliói előtt. Mostani programja az 1945-ös nek folytatása. Öt is egyedu­ralmi törekvések fűtik. Az első intézkedései, amelyeket beje­lentett, eltörölni a sokgyerme­kes anyákat megillető pótlékot, hogy ily módon a munkáscsa­ládok rovására 90 milliárd fran­kot takarítson meg az állam­nak. Tekintettel ez ndokínai há­borúval szembe.1 megnyilvánuló és egy“€ erősödő hangulatra, Mendes-France a múltban a há­ború befejezése mellett foglalt állást. Mióta azonban a kor­mányalakításra kapott megbí­zást, nem volt hajlandó többé világosan állást foglalni ebben a kérdésben és a következő­ket mondta: «Ha valakiből mi­niszterelnök lesz, álláspontja nem marad szükségképpen u- gyanaz, mint ami egyszerű képviselökorában volt.» Az idő azonba; sürget. Az új kor- mány-a, ha egyáltalán sikerül megakkítani, máris egy baljós terminus leselkedik. Június 15- ér, kell visszafizetni; a Francia Banknak azt a 80 milliárd elő­leget, amelyet Mayer, a most megbukott miniszterelnök Ame­rikába történt elutazása előtt vett tel, s amelynek lejáratát már egyszer megh jsszabbítot- ták. A kincstá-nak viszont még június végéig 100 milliárd frenkny; póthitelre van szük­sége, mart különben Francia- ország államcsődbe fut. Mendes-France szerdán lép a .Nemzetgyűlés elé. Míg a poli­tikai jósok a kijelölt minisz­terek esélyeit latolgatják, a parlamentbe tömegesen érkez­nek a petíciók, a küldöttségek és a határozatok. Ezek mind egyet követelnek. A béke és a szociál's haladás kormányát, a- melyet a francia dolgozók a munkásosztály vezetésével vé­gül Is ki fog vívni s lomtárba kerülnek az idejét múlt bur­zsoá fogások, az elaggott mi­niszterek. Dobos László. Adéla Lili ápolónő, a Román egészségügyi küldöttség tagja a Koreai néphadsereg katonáját ápolja. ♦ INDIA EGÉSZSÉGtlGYI mi­nisztere, Radzskumar: Amnit Kaur, Moszkvába érkezett, hogy a szovjet lakosság egészségvé- d elmének megszervezését ta­nulmányozza. ♦ A KlNAl NÉPI önkéntesek alakulata ezer tonna gaboná­val segítik a háború.sujtotta koreai lakosságot. A kínai népi önkéntesek alakulatai 1952-bei több mint 120u tonna gabonát, valamint nagymennyiségű ru hanemüt ajándékoztak Észak- Korea több mint 30 megyéje lakosságának, jele.itette az «Oj Kína«. ♦ A BUR.MAI KORMÁNY az Egyeó.lt Államok tiltakozása ellené-e 2500 tonna gummi ki­vitelét engedélyezte a Kína' Nép' iztársaságba — jelentette a Reuter. ♦ NEHRU INDIAI miniszterel­nök repülőgépen Londonba in­dult a koro.iázásra. A Reuter jelentése szerint Nehru Kairó­ban megszakítja útját és meg­beszélést folytat Nagib tábor­nok egyiptomi miniszterelnök­kel. ♦ A CGT GYŐZÖTT a franci vasútasok bizalmi emberei vá lasztásán. A vasútasok 211 eze szavazatából 115 ezret a CGT re adtak le. A keresztény szak- szervezeti szövetségre 63 ez­ren,* a szakadár «Fortce Ouv- rire« szeksze-vezetre csak 33 ezren szavaztak. ♦ KÉTHETI internálás után kapwtt csak beutazási enge­délyt az Egvesült Államokba Morris, az ismert angol béke- harcos. Megérkezésekor a be- vá:idorlási hivatalnokok kije­lentették, hogy a McCarran tö-véhy értelmében jelenléte «káros lenne a közéletre, vagy veszélyeztetné az ország jólé­tét, illetve biztonságát«. ♦ SÚLYOS bányaszeren­csétlenség IRANBAN. Május 26-án a Teherántól nyugatra lévő gadzser; szénbányában robbanás és beomlás tö-tént. A szerencsétlenség következtében több mint 20 bányász él ötét vesztette — jelentette a TASZSZ. »■ ■•»»•»'•>««♦»»»«■»»»»»♦»«•♦«»#««♦»«•* Egyre szebben és vidámabban élünk. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák ifjúságának élete virul s otthonaikban a boldogság tanyázik. Ezzel szemben a gyarmati országok ifjúságának helyzete kétségbeejtő Művelődés, nyaralás, társadalmi biztosítás — mindez ismeretlen fo­galmak. A gummibot nyomán ke­letkezett ütések, jelzik az áilamnak az ifjúságra fordított gondoskodá­sát. A francia gyarmatosítók e té­ren „nagyvonalúak és bőkezűek." — A börtön, — az a nagy szociá lls gondoskodás vívmánya, - mondja Dabola Koré. dakari fiatal, mert a mi ifjúságunk csak a rácsok mögött tud „létezni", mert ott nem szüksé­ges gondoskodni se élelemről, se hajlékról. — mondja Dabola, sze. mében izzó gyűlölettel. Dabola Koré orvostanhallgató sze­retne lenne. De meg kell elégednie azzal, hogy a dakari vámhivatal­ban klshivatalnokkévt dolgozhat. Nézzük csak meg, hogyan él a dakari kikötő és környékének ifjú­sága. Ebből aztán képet alkothatunk magunknak egész Francia-Nyugat- afríka ifjúságának életéről. — Adjon vagy két frankot mon­sieur — kiáltják a mezítlábas isko­laköteles gyermekek, ha egy jobban öltözött fehérembert látnak végig­menni Dakar utcáin. A mezítlábas gyermekek különféle betegségben szenvednek, trachomások, puffadt hasúak. gyenge és görbe lábuk inog alattuk. — Feltesszük a kér­dést’. hogyan lehetséges az, hogy ezek a gyermekek ahelyett, hogy iskolába, tanulni járnának, koldu. Hogyan él Francia-Nyugalajfiha ifjúsága? lássál tengetik életüket? Hisz Fran- cia-Nyugatafrikában rendeletet ad­tak ki a köteles iskola-látogatásra. — Nincsenek iskolák — mondja M. Guziot, a dakari tanfelügyelőség hivatalnoka. Az iskolák túlságosan költségesek. Francia-Nyugatafrika kormánya építtetett ugyan iskolákat „mindenki" számára, de a diákokra magas tandíjat és különféle más fi- zetési kötelezettségeket róttak. Aki­nek nincs pénze, az mehet a „benn­szülöttek" iskolájába. Azokat a he­lyi önkormányzat „tartja el.” De hát azoknak sincs pénzük se az is. kólák felépítésére, se a fenntartá­sukra. Guziot úr most megtörülte a szá­ját és magába öntött egy jégbe hű­tött zöld „apéritif de menthe"-t. Ez nagyon jó a malária ellen. Fő az, hogy törvénybe iktatták a demok. ratikus gondoskodás vívmányát és mindenki számára biztosították a kötelező Iskola látogatást — mondja. — Talán az a baj hogy a gyere­kek nem szeretnek iskolába járni és ezért „hasznos munkára" fogják őket. Nem kivételes eset az sem. hogy tizenkétéves gyerekek gépies, betanult mozdulatokkal dolgoznak Dakar utcáin bárhol láthatók. Egy rész'k a fehér „monsieur"-ök cipő­jét tisztítja, vagymint kifutók, a he. lyi PARIS DAKAR cég csomagjai val és szenzác'^t hirdető plakátjai­val szaladgálnak Akadnak közöttük olyanok is, akik a Senegal Boule­vard pálmáinak koronái alatt cso­Dr. Hlavsa Miloš dálatos ipart űznek: bolhacirkuszt mutatnak be, vagy — mint gyere­kek — pornografikus képeket árul­nak, meztelen nők képeit, csakhogy megéljenek. Ez is a demokratikus alkotmány egyik biztosított szabad­sága ... A nagyobb fiúk a kikötőkben mint hordárok, vagy mint üzleti szolgák dolgoznak. És a bennszülött dakari lányok? Elég ha betekintünk az „Oázis-bárba”, ahol a lila neon­fények a forró afrikai nappal után megvilágítják a trópusi éjszakát. — Ezek a lányok európai módra öltöz­ködnek. árad belőlük a kölniszag s olcsó „juis de fruit” mellett a bok­szokban üldögélve várják a part­nert. a fehéret, a „kiválasztottakat". A gyarnaati fajelmélet hívei azt szeretnék, ha minden bennszülött ilyen rossz körülmények között élne. — Vannak úgynevezett „fekete” franciák is, akik sokkal jobban élnek, mint a fehér fran­cia munkás Franciaországban. K’k ezek az emberek? Azok akik a sa. ját fajtestvéreik hátán magas polc­ra kerültek és ..envszerű" társaikat kizsákmányolva, jól megy soruk. A színesbőrű kereskedők, vállal­kozók és állami tisztviselők szűk kasztja biztosan nem él rosszúl. — Dakar utcáin azonnal megismerik őket Európai szabású ruhájuk a legjobb tropikó anyagból készült. Színes szemüveggel, fehér parafa­sisakkal sétálgatnak az utcán. Fele­ségeik aranyozott parókát viselnek és bevásárolni is autón járnak. Leá­nyaik fehér blúzt és a Francia In ternátus kék egyenruháját viselik. Az intézetben némelyik burzsoá leá­nya aveyi kölnivizet pocsékol ma­gára, hogy megközelíteni is nagy merészséget jelent. A púder takar­ja igazi énjüket, a beképzeltséget, a becstelenséget és a saját fajtájuk iránt érzett megvetésüket, azt a kárörömet, aho"-‘ a szerencsétlenül tengődő fajtestvéreikre néznek. — Ez az út uram — a halál útja mondja Dabola Koré s a Dakar Biorbel felé tartó útszakaszra te­kint. — A francia vállalkozók ifjú Ságunk verejtékéből és véréből épí­tették fel. A sárga'ázt és a malá­riát az élelemhiány s a fáradtságos munka váltotta ki. Ezek az útépí­tők legálnokabb ellenségei, dehát az mit sem számít. Az építkezést a meghatározott időpontra be kellett fejezni, mert stratégiai jelentőséggel bír ,,azok számára”. Dabola itt elhallgatott s abba az irányba mutatott, ahol a tenger, parton az amerikai repülőtámpontot sejtette. — Így bizony! Francia Nyugat Afrikának is megvan az „Ifjúsági útja”, melyet a munka- nélküli ifjak vére és verejtéke ön­tözött. Az ifjúság a vidéken még rosz- szabbúl él, mint a városban. Itt olyan fiatal földműves fiúkat — majdnem gyerekeket — találunk. akik a legkezdetlegesebb szerszám, mai dolgoznak, amit csak elképzel­hetünk. Botocskákkal és kapákkal, úgy, mint ezer évvel ezelőtt. Szü­leikkel együtt dolgoznak a krumpli­földeken, stb Sok e.setben így ter­melik az amerikai mogyorót is. Az ananász és banánültetvénye, ken az ifjúság éhbérért, társadalmi biztosítás nélkül dolgozik. Az ame­rikai tőkével pénzelt társaságok, amelyeket szoros kapcsolatok fűz­nek az United Fruit Companyhoz, 1952-ben csak a szállított banánon több miViót kerestek: 3.966 tonna szállított banánon 153,844.000 fran­kot. — Ne csodálkozz uram — mondja Dabola Koré — hogy fiatalságunk ilyen körülmények között a vidék- ről a városba menekül. Vidéken még egy feleség árát sem tudnák megkeresni. Nzékorébe. Beylybe. Bamakába menekülnek, ahol mint üzleti szolgák, benzinkút-kezelök szeretnének elhelyezkedni. De még szívesebben mennek Dakarba, Ba­lomba, Conaryba, egyszóval a ki­kötővárosokba hogy pénzhez jussa­nak. Ugyanúgy menekülnek, mint amazok, — mondja Dabola Koré s közben egy csoport fiatal em]perre mutat, kiknek a fénylő fekete ar. cuktól el't a vakítóan fehér fog­soruk. Mosolyognak. Optimizmussal teli mosolyuk azt a meggyőződésüket tükrözi tússzá, hogy eljön az a nap. amikor a ba- nánüHetvényeken és Dakar elővá­rosaiban is ünnep lesz. ÚJ IFJl'S.ÁG — B CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapia Megjelenik hetenként kétszer Kiad.ja a Smena. a CsIS? Szlovákiai Központi Biztiitságanak kladóvallalaia. Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkes/tőhlzoltsag Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőseg és kiadóhivatal, Bratislava, SoltésoveJ 2 lelefon 345-,Sl 2. 5 229-31. 3 Nyomja Merkantil n v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kčs, félévre 20.— Kčs. — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma S-54001 — Hirlapbelyeg engedélyezve Bratislava 2 kerületi Postahlvatai Feladó és Irányító postahivatal Bratislava 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents