Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-01-21 / 3. szám
01 inúsAc 1953, Utazás az atomok világában A bombát pedig hamarosan kipróbálták, ezúttal nem a pusz- taságrban, hanem sűrűn lakott területen. Két bombát dobtak le, az egyiket urán 235-böl, a másikat plutóniumból Hirosima és Naga,saki japán városokra. A városok nagymértékben tönkrementek. Az emberek tízezrei pusztultak el. A jövőről. Ugyanakkor, amikor a háború hívei az atommagból fegyvert akarnak kovácsolni országok meghódítására, mi azt akarjnk, hogy az atom a mi nagy és békés munkájnliban legyen segítségünkre. Mit adhat vájjon nekünk az atomenergia ? Itt tovább kell néznünk és teikintetimket a jövő felé irányítanunk. Am mit tudunk a jövőről ? Mindannyiunknak megvan a magunk tei-ve a holnapi napra, az előttünk álló nyárra, talán még a jövő évre is. Egész országunknak megvan a pontos ötéves terve. Már most ,tudjuk, hogy a következő évben mennyi vasat. sze. net. nyersolajat fogunk kitermelni, tudjuk, hogy az öt év alatt hány gyárat, _bónyát, vHlianytele- peit kell építenünk. De az ötéves terv távolabbi célokra irányul, mint első tekintetre látszik. Minden sztálini öté vés terv egyetle, deszka csupán azon a gigászi hídon, amely a jö vö'höz, £■ kommunizmushoz vezet. 1946-batti a Szovietunió Legfelsőbb Tanácsánnk ülésén, amikor az ötéves tervet megkutatták, nemc.sak új gyáraljról, vasutak, ról villanytelepekröl eset szó. Be- .szeltek az új tudományos kutatá- sokróil. tehát a jövő technikájáról is. N. A, Voznyeszenszkij, az Állami tervező Bizottság elnöke ezekrö a kutatásokról beszélve az »íjmr és szállítás érdekében folyó, wz atom belüli energia kérdésével kapcsolatos kutatási munkái-toleat« is meg'emlitette. íme az utolsó világos és pontos jelzöcsövek, ahonnan elindulva megkezdhetjük utazásunkat abba az időbe, amikor az atomenergi át az ember véglegesen meghódította. Ugorjunk át U éven. Szakadjunk' el pontos tényezőktől, a számoktól és próbáljuk rábízni mn.gunkat arra a tudományos képzelöerőre. amelyek igénybevételét mindezldeíg r"-e rült elkerülnünk. De még most is ari'a tö-ek.szünk hogy a tudományra támaszkodjunk, és most sem engedjük képzeletünket túlságosan szabadjára. Képzeljük tehát, hogy évek múltak el és mi egy atomerötelep kapujánál állunk. Hol van ez a telep? Országunk melyik vidékén ■ — délen, vagy északon, a síkságon, vagy a hegyekben, a tengeiTiarton, vagy a sivatagba.n ? Od helyezhetjük, ahová kedvünk 'irtja. Szénre már nincs szüksége. Egyetlen repülőgéppel nehézség nélkül el lehet szállítani olyan sú lyú ‘ »ato^nfütcanyag«.készletet, amennyi a telep évi szükséglete. Uom szükséges egész vanatrako- mány szenet, vagy tőzeget szállítani ide. Telepünknek nem kell feltét- Iviül va.sút vagy széntelepek kö. zelébe hel.vezni. Akár az óceán közi'pén egy szirter is lehet. Itt nem látunk magas gyárké ményeket, melyek a gőztelepröl a kazánlyukon keresztül hatalmas légt.őmeget húznak ki. Az atom fűtőanyagnak nincs szüksége oxiiunrs. Áz atomtelep képes levegő nélkül működni Tehát akár a víz a'’"', a tenger fenekéi'e, vagy mélyen a föld aU építhetjük. Es az emberek? Könnyű lesz-e dolgozni a telepen, ha az óceán közepén, egy szirten, vagi’ vizte len homoksivatag középén, vagy a tenge, 'enekén. vagy a föld bel sejél ?n lesz ? A telepek emberek nélkül, automatikusan is működhetnek. Sőt így talán jobb is lesz. Hiszen üstjeiben káros rádióaktiv anya- go>k keletkeznek. Es amúgyis mindegy, távolból is irányihatják. Hová vezet hát bennünket a meggondolásoknak ez az egész láncolata, melynek segítségére fantáziánkat kellet igénybe vennünk ? Az önműködő atomtelephez! pl.yan telephez, melyet az or-^ szagnak az ember számára lege- lérhetetíienebb, legkényelmetle- nebb szögletében is el lehet he. lyezni. Ha pedig így áll a dolog, akkor ez az első szolgálat, melyet az új hatalnias szövetséges — az atomenergia nyújt nekünk. Lehetővé teszi, hogy birtokba vegyük észak t mlráit és a délkeleti si- va.tagO'kat, világosságot ad nekünk a sarki éjtszaka sötétjében, üvegházakban szőlőt nevel jeges térségek közepette, enyhíti a hő séget a sivatagban és vizet hoz fel annak a földnek mélyéből, melynek felületén nem találunk eleget. Az atomenergia a városokat romokká változtathatja és holt sivatagoíkat hozhat létre azokon a helyeken, ahol valaha kertek és " 'ntóföldek voltak. Ha azonban azt az emberiség javára tudjuk forditani. városo. kát épít, kerteket és szántóföldeket fog teremteni ott, hol ezelőtt sivatagok voltak. Az atommagban, mely milliárd- szorta kisebb a szabadazeaiimel észrevehető pontnál, hatalmas erőt találunk és ez az erő lehető- ve' teszi, hogy átalakítsuk a földet. Az atommag energiáját felhasználva könnyűszerrel és a lehető legrövidebb idő alatt c.=a- tornrikat építhetünk, széles folyókat vághatunk a hegyeken át, megi'áltoztathatjuk a folyamok irányát. Meg fogjuk változtatni az éghajlatot is. Jelenleg a földön bizonyos elyeken túlságosan hideg van, máshol pedig túlnagy a hőség. A légköri változások nem föly nak le elég kedvezően és ennek következtében a napmeleg r.iem oszlik meg cgyeníetosen a földön. A szárazföldek domborodá.snit és partvonalát nagy arányossan megváltoztatva és új tengereket teremtve, lehetővé válik a víz és légtömegeket úgy irányit.ani, hogy meleget vigyenek oda, ahol kei s ’ n belőle, és hogy mér. sékeljék a hőséget a kiégett földfelületeken. lrá.nyitani fogjuk az idöjárá-st: mestersége.s forgószeleket fogunk idéz™, hogy megváltoztassuk a légtömegek járását. felfogjuk melegíteni a hideg légtömegek keletkezésük helyén — az Északi Sarkvidéken. Az atomenergia egymás közelébe hozza a legtávolabb eső , á. losokat: Vlagyivosztok Moszkva, tó’ néhány óra járásra lesz, ■' mostí.ni urán vagy plutonium máglyák, a fékező szerepét játszó a gr: Ittál, meg túl nehezek a repülőgép .számára. De ki akadályoz meg bennünket abban, hogy féllctelezzük a tudósok megtalálják majd a módját •' -■ kezöanyagok sikeres alkalmazásának, melyek könytb. bek, mint - grafit, hogy például ne em' sünk má$t, csak a nehézvizet! Ez olyan víz, amelynek összetételében nem közönséges, I.anein nehéz hidrogén van. Már folytattak is kísérleteket a nehézvízzel, mint íékezöközeggel. Van azonban más nehézség is. A nagy hőmennyiséget itt igen kis felületről kell megkapni. Te. h," a hőmérséklet igen magas kell, hogy legyen. Minél maga sabb lesz a hőmérséklet armál nagyobb lesz berendezésünk ha- ■<i .' kánál: együtthatója, ahol a víz, vagy Vlamely más munkaközeg 8 meleget a máglyától kap ja éf - turbinajáratba vezeti. De ha a hőmérsékletet felemel, jük, olyan hőséghez jutunk, amilyent semmiféle acél, semmiféle máglyaburkolat nem bír ki. E: a hőmérséklet lesz a »plafon«,._amely fölé nem lehet menni. Leküzdik-e majd az emberek ezt a nehézséget? Fel tudják-e e-'elni majd a »plafont«? Azt hiszem, hogy idővel képe. sek lesznek rá. Hiszen húsz év- V - ezelőtt még nem voltak igen magas "yomású kazánjaink sem, most pedig a nyomás eléri bennük a száz légkörnyomást és a hömér.séklet az ötszáz fokot. A közön-séges eiél nem állja ki ezt a höíéget - így új, höálló acélt kellett létrehozni. Most a gőz hőmérsékletének 550—600 fokra való emelése van soron. Kohászaink már dolgoz, nak oly.m acél előállításán, amely ilyen hőségnek is képes ellenállni. Néni látjuk mimüg előre az utat, mel.yen a technika halad. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az atomtechnika csak most teszi első gyermeki lépéseit. Meg fog-e^ vájjon tanulni gyorsabban és biztosabban lépkedni? A jövendő — »atomjáróknak« nem kell majd teljes napokat tölteni .szénberakással. Elég lesz ha a kikötőben egy kilogramm plu. tonir ot vesznek fel és nem lesz több gond a fűtőanyagra. Az atomenergia képessé teszi majd az embeieket, hogy legyőz, zék a tért a földön magán, úgyszintén túl a földi hatáiokon. A bolygóközi atomerejü ráké tahajók leküzdik a . vonzóei'e- jét és távoli világok felé száguldanak. Bs majd valahol a Mar.s si vata.gjaj közepén atomenergia segíti a földtől odaszállott utazókat, hogy kikutassák az Ismeretlen bolygót. Az utazók visznek majd magukkal kondicionáló gépeket, me lyek me.-.'tersé.ges klímát állita nak elő. Ilyen gépek már most is vannak. Ebben az esetben pedig a másik bolygóra utazók hajójukban lobban érezhetik magukat, mint otthon. A mozdony — és a hajókazánokban tüzelőanyagul ' szolgáló szén, vágj' az automobilok és a re pülögépeknek életet adó benzin energiája hozzásegítette az c i bért, hogy meghódítsa a földtekét, — annak szái'azföldjét. tengereit é.s a levegőjét. A mérhetetlenül hatalmasabb atomenergia 1‘'dig leh- ' 'é teszi majd, hogS’ az ember hatalmába kerítse a nanrendszert. így hát a közeli világba, az atom világába való utazást az embert végül is távoli világok felé vrszi. A?.t sem -szaibad elfelejtenünk, hogy az urán-235 neutronnal fel idézett hasailása az anyagba 2>árt e-orgiának csupán csekély ré.szét szabadítja fel. Egi' kilogramm ui-án ugyanany- nyi energiát ad, mint amennyit háromezer tonna szén. Ha azonban lehetséges majd egy kilogramm uránt vagy bármely más anyagot teljesen az anyag fény. sugárr' i’áltozott alakjára átalakítani. akkor annyi energiához jutihatunk, mint amennyit hái'cm- millió torma szén szolgáltat. A tér, meghódítása, az energia meghőditása, az anyag meghódítása kéz a kézben haladnak egy- n'í.s mellett. Az »alkimista« laboratóriumok és a gyáraik olyan elemeket állít hatnak elő, melyekre a földön ritkán bukkan az ember. A r Jsterséges rádióaktiv elemek segítségével már napjaink ban is betegeket gi'ógykezelnek, vegyelemzéseket folytatnak le, tanulmányozzák az organizmus rejtett életét. A rádióaktiv elemek atomjai »megjelölt atomok«. Nem rejtöz hetnek elölünk nem rádióaktív testvéreink tömegei közé. A '^meg jelölt atomokat« elárulja kisugárzásuk. Saiátmagük küldenek jelzé^éket onnan, ahol éppen tartózkodnak. A beteg olyan ételt kap. mely hez egy kevés »megjelölt atomot« kevernek Ha ezeknek az atomok nak az útját követjük, megismerhetjük az organizmus életét és harcolhatunk a betegség ellen (Befejezés következik) Hiába ismerjük a futás mc chanikájának törvényszerű ségeit, a legjobb technikát, na szunnyadoz- nak azok a képességeink, amelyek segít Jégével az el gondoláisainkat. az elméletben jól áttaniilt és elképzelt n}oz> dulatainkat a gyakorlatban keresztül tudnánk vinni. Minden hiába, ha mélyen szunnyadnak bennünk a futáshoz szükséges képességek: a gyor saság. niganyosság. a technikai kész ség. ügyesség, a kitartás és az erő, De meg lehet szerezni ezeket a képességeket, fel lehet ébreszteni őket. Csak le kell faragn; izmainkról a melegséget, amelyet gyermekkorunk óba magunkra szedtünk, s a szabad levegő, a mozgás majd kitágítja tüdőnket s szívünk is hozzászo kik i z erősebb munkához. Fellaziü n«k az Ízületeink, hajlékonnyá válik derekunk. És mindez együtt: a gyakorlás, a felkészülé.s, az edzés. Persze, ez nem megy egyszerre. Sok-sok hét és hónap múlik el, míg végre elmondhatjuk, hogy minden jól megy, gyosan, simán siklunk a salakon, érezzük a könyebb mozgás lendüietóí és örömét. De még mindig lesznek jobbak. Már inár ott fa tunk a legjobbak között, amikor egy- szeire csak minden összeomlik: — máról holnapra elfelejtünk futni... Hiába erőlködünk, elsuhannak mellettünk a gyöngébbek is. Es nem ért jük, mi történt. .. ? És ekkor lát szik meg majd. hogy a sok, szorgalmas gyakorlás közben valóban atlétává váltunk-e? Megmai’ad e az ön- jrizalmunk é.s ki tudjuk-e várni türe- - lemmel és kitartással, hogy vissza, térjen belénk az erő, a ruganyosság és a gyorsaság. Mert visszatér mindig, e biztosan visszatér. Ha ezekben 1 néhéz napok, ban is kitartunk, a sikert ,s elérjük majd! Természetesen ÍZ a siker nem jelent mindeneinek bajnok Ti.—,' .. ... .Ságot, vagy gj’özelemsort - atot. De ölő met okoz a fejlődés a vidámság, a Iwldog. egész-séges élet örömét. Sokszoros bajnok-atléta nmndot ta el, hogy kisebb siketének, néhány másodperces vagy tizedmásodperee« javulásának éppen úgy tudott örülni, mint később egy ■ bajnokság megnyerésének. Most pedig beszéljünk arról, mi. iyen is az edzés? A türelemről már volt szó. Lépésről lépésre kell haladni mert aki sokat markol, az keveset fog. Ne akarjunk mindjárt teljes erővel rohannia a pályán. A he- iyes mechanikát és technikát csak könnyüiramú erönélküli, laza futá sokkal lehet megtanulivi. Ezért az első hetekben nem szabad túl erősen futni. Nemcsak a kezdőknél van úgy, a téli pihenő után még a na gyök, a többéves versenyző sem kéz (ii azonnal a leggyorsabb iramú fu táS't. A jó íomia alapja: a téli előkészít« edzés. Miből ■ áll a téli edzés? Mi a célja? Az egyes képességek megszerzése, „karbantartása" és fejlesztése. Központja a tor. natermi edzés.' Lazító 1 l gimnasztikái gyakorlatokkal „kila- zitjuk", megnyújtjuk izmainkat a későbbi erős munka elvégzésére. Sok ruganyositó. izomnyújtó gyakorlatot végzünk és ha mát urai vagyunk testünknek, minden iz műnk engedelmeskedik akaratunk nak, akkor végezhetünk fokozatosan kissé erősebb munkát is. Csak mindig könnyedén, mindig lazán, soha- .sem eröiködve. Csak annyit követeljünk magunktól, amennyit .szerve-' zetünk e’bir. Az edzést meleg teremben végezzük, és akkor is lehetőleg le. gyen rajtunk melegítő ruha. Ha pedig kimegyünk a szabadba, jó erö- ■sen öltözzünk fel. Az atléta mindig melegen tartja izmait! Ezt so. hasé felejtsük el. A beri.'ni olimpiai magasugróverseny döntője tikkasztó hőségben folyt le. fis a néger maga,sugrók, — köztük a gyöz.tes Johnson is — minden ugrás után felhúzták melegítőjüket, sőt még egy meleg pokrócot is magukra terítettek. De téi-jünk csak vissza a téli edzésre. Hentenként egyszer-kétszer menjünk ki a hegyek közé. Köny- nyü futás, kiadós gyaloglás igen jól esik. 'Vagy élvezzük a sielés örömeit. amely könnyedén és nem versenyszerűen űzve, — közben g.vö- nyörködve a táj szépségeiben, — a legkitűnőbb kiegé.=zítő sportág. A tornatermi edzés legyen játékos és vidám. A labdajáték 'például igen szórakoztat és minden izmot megmozgat. Ahogy közeleg a tavasz, egyre többet megyünk ki a szabadba, de a tornát sem hany’agoljuk el. Sohase fussunk sokat egyfolytában, közben gyalogoljunk és tornázzunk egy keveset. Ne versenyezzünk a távfutókkal, hagyjuk egyelőre most nekik az erősebb iramot. Majd nyáron aztán meglátjuk, ki lesz gyorsabb. Tavasz véere, n.vár eleje: a formába- hozó edzés ideje. Mire elérkezik a ta - vasz vége, már kitűnő erőállapotban, frissen, ruganyosán, kitornázott izmokkal kezd jük meg a pályaedzéseket. Vigyázzunk a salakra. Ha még laza, ne fus.sunk rajta gyors iramban. Inkább keressük a pálya belsején a ruganyos füvet. Fokozato.san erősítsük az edzés- adagokat és lassan térjünk rá az ismétlődő, gyors és mindig gyorsabb résztávok futására. Amikor már könnyedén megy a futás, fokozatosan Icapc.solódjunk be a rajt- technika gyaliorlásába. Ez az időszak a fokozás ideje, a nyár ezek után már jó formában talál bennünket. Ekkor az erő.sítést a hétről, hétre ismétlődő ver.senyek adják A tavasz végefelé ne féljünk a hosz ■szabbtávú és erősiramú futásoktól sem. A nyár és ősz: versi-ny, verseny, verseny. Ahogy a futás mechanikája és helyes technikája és sok könnyű, ismétlődő laza iramú futással, a gyorsaságot a gyors, fokozódó erejű és lendületes futásssal sajátítjuk el. Sokat kell „repülöznünk“! Ml ez a repülő? Lassan indulunk el, egyre fokozva az iramot a lehető legnagyobb gyorsaságig, majd lazán kiengedve az izmokat, lelas.sí- tunk. A futást a rajttechnika gya- korlásátó) eltekintve, sohase kezdjük teljes erővel, a futás után pedig sohase fékezzük le. Versenyezzünk sokat, minél többet. (Befejezés következik) tlJ IFJTISAO - » UslSa SzluoSKlaj iO*- (iont) BlzottsáeSnas hettlapla Kiadja e ^mena. i Cs(S? Szlováli Központi ülzott- ■«áaánaa «fadOTAilalata Bratislava ^ol- reaovel a. - ’Szerkeszti a izerkeaztöblzott- »ág Főszerkesztő: Szőke főzaeJ — ■^zerke.sztősíp «s klartnhiwetni Iretlslava. 5eltősov*| a Telefon* Í4S-M t 1 ■•39-81 ■t. - Nyomls * PHAVne n • .mFnőAJa. ‘O’ítfislava Fiefizete* *e-\ 100.— KA.s fSJSvr. sf‘ Kőé ft .osiatekaréle* tőnzlSn heflzetsiar szflrnn -l-l,? 890 — Klrlapbélyep engedélyezve Bratislava 1
