Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-21 / 3. szám

01 inúsAc 1953, Utazás az atomok világában A bombát pedig hamarosan ki­próbálták, ezúttal nem a pusz- taságrban, hanem sűrűn lakott területen. Két bombát dobtak le, az egyiket urán 235-böl, a másikat plutóniumból Hirosima és Naga,saki japán városokra. A városok nagymértékben tönk­rementek. Az emberek tízezrei pusztultak el. A jövőről. Ugyanakkor, amikor a háború hívei az atommagból fegyvert akarnak kovácsolni országok meghódítására, mi azt akarjnk, hogy az atom a mi nagy és békés munkájnliban legyen segítségünk­re. Mit adhat vájjon nekünk az atomenergia ? Itt tovább kell néznünk és teikintetimket a jövő felé irányí­tanunk. Am mit tudunk a jövő­ről ? Mindannyiunknak megvan a magunk tei-ve a holnapi napra, az előttünk álló nyárra, talán még a jövő évre is. Egész orszá­gunknak megvan a pontos ötéves terve. Már most ,tudjuk, hogy a kö­vetkező évben mennyi vasat. sze. net. nyersolajat fogunk kitermel­ni, tudjuk, hogy az öt év alatt hány gyárat, _bónyát, vHlianytele- peit kell építenünk. De az ötéves terv távolabbi célokra irányul, mint első tekin­tetre látszik. Minden sztálini öté vés terv egyetle, deszka csupán azon a gigászi hídon, amely a jö vö'höz, £■ kommunizmushoz vezet. 1946-batti a Szovietunió Legfel­sőbb Tanácsánnk ülésén, amikor az ötéves tervet megkutatták, nemc.sak új gyáraljról, vasutak, ról villanytelepekröl eset szó. Be- .szeltek az új tudományos kutatá- sokróil. tehát a jövő techniká­járól is. N. A, Voznyeszenszkij, az Ál­lami tervező Bizottság elnöke ezekrö a kutatásokról beszélve az »íjmr és szállítás érdekében folyó, wz atom belüli energia kérdésével kapcsolatos kutatási munkái-toleat« is meg'emlitette. íme az utolsó világos és pontos jelzöcsövek, ahonnan elindulva megkezdhetjük utazásunkat abba az időbe, amikor az atomenergi át az ember véglegesen meghódí­totta. Ugorjunk át U éven. Szakadjunk' el pontos ténye­zőktől, a számoktól és próbál­juk rábízni mn.gunkat arra a tu­dományos képzelöerőre. amelyek igénybevételét mindezldeíg r"-e rült elkerülnünk. De még most is ari'a tö-ek.szünk hogy a tudo­mányra támaszkodjunk, és most sem engedjük képzeletünket túl­ságosan szabadjára. Képzeljük tehát, hogy évek múltak el és mi egy atomerötelep kapujánál állunk. Hol van ez a telep? Országunk melyik vidékén ■ — délen, vagy északon, a síkságon, vagy a he­gyekben, a tengeiTiarton, vagy a sivatagba.n ? Od helyezhetjük, ahová kedvünk 'irtja. Szénre már nincs szüksége. Egyetlen repülőgéppel nehézség nélkül el lehet szállítani olyan sú lyú ‘ »ato^nfütcanyag«.készletet, amennyi a telep évi szükséglete. Uom szükséges egész vanatrako- mány szenet, vagy tőzeget szál­lítani ide. Telepünknek nem kell feltét- Iviül va.sút vagy széntelepek kö. zelébe hel.vezni. Akár az óceán közi'pén egy szirter is lehet. Itt nem látunk magas gyárké ményeket, melyek a gőztelepröl a kazánlyukon keresztül hatal­mas légt.őmeget húznak ki. Az atom fűtőanyagnak nincs szüksége oxiiunrs. Áz atomtelep képes le­vegő nélkül működni Tehát akár a víz a'’"', a tenger fenekéi'e, vagy mélyen a föld aU építhetjük. Es az emberek? Könnyű lesz-e dolgozni a telepen, ha az óceán közepén, egy szirten, vagi’ vizte len homoksivatag középén, vagy a tenge, 'enekén. vagy a föld bel sejél ?n lesz ? A telepek emberek nélkül, au­tomatikusan is működhetnek. Sőt így talán jobb is lesz. Hiszen üstjeiben káros rádióaktiv anya- go>k keletkeznek. Es amúgyis mindegy, távolból is irányihatják. Hová vezet hát bennünket a meggondolásoknak ez az egész láncolata, melynek segítségére fantáziánkat kellet igénybe ven­nünk ? Az önműködő atomtelephez! pl.yan telephez, melyet az or-^ szagnak az ember számára lege- lérhetetíienebb, legkényelmetle- nebb szögletében is el lehet he. lyezni. Ha pedig így áll a dolog, akkor ez az első szolgálat, melyet az új hatalnias szövetséges — az atomenergia nyújt nekünk. Lehe­tővé teszi, hogy birtokba vegyük észak t mlráit és a délkeleti si- va.tagO'kat, világosságot ad ne­künk a sarki éjtszaka sötétjében, üvegházakban szőlőt nevel jeges térségek közepette, enyhíti a hő séget a sivatagban és vizet hoz fel annak a földnek mélyéből, melynek felületén nem találunk eleget. Az atomenergia a városokat romokká változtathatja és holt sivatagoíkat hozhat létre azokon a helyeken, ahol valaha kertek és " 'ntóföldek voltak. Ha azonban azt az emberiség javára tudjuk forditani. városo. kát épít, kerteket és szántófölde­ket fog teremteni ott, hol ezelőtt sivatagok voltak. Az atommagban, mely milliárd- szorta kisebb a szabadazeaiimel észrevehető pontnál, hatalmas erőt találunk és ez az erő lehető- ve' teszi, hogy átalakítsuk a föl­det. Az atommag energiáját fel­használva könnyűszerrel és a le­hető legrövidebb idő alatt c.=a- tornrikat építhetünk, széles folyó­kat vághatunk a hegyeken át, megi'áltoztathatjuk a folyamok irányát. Meg fogjuk változtatni az ég­hajlatot is. Jelenleg a földön bi­zonyos elyeken túlságosan hideg van, máshol pedig túlnagy a hő­ség. A légköri változások nem föly nak le elég kedvezően és ennek következtében a napmeleg r.iem oszlik meg cgyeníetosen a földön. A szárazföldek domborodá.snit és partvonalát nagy arányossan megváltoztatva és új tengereket teremtve, lehetővé válik a víz és légtömegeket úgy irányit.ani, hogy meleget vigyenek oda, ahol kei s ’ n belőle, és hogy mér. sékeljék a hőséget a kiégett föld­felületeken. lrá.nyitani fogjuk az idöjárá-st: mestersége.s forgószeleket fogunk idéz™, hogy megváltoztassuk a légtömegek járását. felfogjuk melegíteni a hideg légtömegek keletkezésük helyén — az Északi Sarkvidéken. Az atomenergia egymás köze­lébe hozza a legtávolabb eső , á. losokat: Vlagyivosztok Moszkva, tó’ néhány óra járásra lesz, ■' mostí.ni urán vagy plutonium máglyák, a fékező szerepét ját­szó a gr: Ittál, meg túl nehezek a repülőgép .számára. De ki akadályoz meg bennünket abban, hogy féllctelezzük a tu­dósok megtalálják majd a mód­ját •' -■ kezöanyagok sikeres alkalmazásának, melyek könytb. bek, mint - grafit, hogy például ne em' sünk má$t, csak a nehéz­vizet! Ez olyan víz, amelynek összetételében nem közönséges, I.anein nehéz hidrogén van. Már folytattak is kísérleteket a ne­hézvízzel, mint íékezöközeggel. Van azonban más nehézség is. A nagy hőmennyiséget itt igen kis felületről kell megkapni. Te. h," a hőmérséklet igen magas kell, hogy legyen. Minél maga sabb lesz a hőmérséklet armál nagyobb lesz berendezésünk ha- ■<i .' kánál: együtthatója, ahol a víz, vagy Vlamely más munka­közeg 8 meleget a máglyától kap ja éf - turbinajáratba vezeti. De ha a hőmérsékletet felemel, jük, olyan hőséghez jutunk, ami­lyent semmiféle acél, semmiféle máglyaburkolat nem bír ki. E: a hőmérséklet lesz a »plafon«,._amely fölé nem lehet menni. Leküzdik-e majd az emberek ezt a nehézséget? Fel tudják-e e-'elni majd a »plafont«? Azt hiszem, hogy idővel képe. sek lesznek rá. Hiszen húsz év- V - ezelőtt még nem voltak igen magas "yomású kazánjaink sem, most pedig a nyomás eléri ben­nük a száz légkörnyomást és a hömér.séklet az ötszáz fokot. A közön-séges eiél nem állja ki ezt a höíéget - így új, höálló acélt kellett létrehozni. Most a gőz hőmérsékletének 550—600 fokra való emelése van soron. Kohászaink már dolgoz, nak oly.m acél előállításán, amely ilyen hőségnek is képes ellenállni. Néni látjuk mimüg előre az utat, mel.yen a technika halad. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az atomtechnika csak most teszi első gyermeki lépéseit. Meg fog-e^ vájjon tanulni gyorsabban és biztosabban lépkedni? A jövendő — »atomjáróknak« nem kell majd teljes napokat töl­teni .szénberakással. Elég lesz ha a kikötőben egy kilogramm plu. tonir ot vesznek fel és nem lesz több gond a fűtőanyagra. Az atomenergia képessé teszi majd az embeieket, hogy legyőz, zék a tért a földön magán, úgy­szintén túl a földi hatáiokon. A bolygóközi atomerejü ráké tahajók leküzdik a . vonzóei'e- jét és távoli világok felé szágulda­nak. Bs majd valahol a Mar.s si vata.gjaj közepén atomenergia se­gíti a földtől odaszállott utazó­kat, hogy kikutassák az Ismeret­len bolygót. Az utazók visznek majd ma­gukkal kondicionáló gépeket, me lyek me.-.'tersé.ges klímát állita nak elő. Ilyen gépek már most is vannak. Ebben az esetben pedig a másik bolygóra utazók hajójuk­ban lobban érezhetik magukat, mint otthon. A mozdony — és a hajókazá­nokban tüzelőanyagul ' szolgáló szén, vágj' az automobilok és a re pülögépeknek életet adó benzin energiája hozzásegítette az c i bért, hogy meghódítsa a földte­két, — annak szái'azföldjét. ten­gereit é.s a levegőjét. A mérhetet­lenül hatalmasabb atomenergia 1‘'dig leh- ' 'é teszi majd, hogS’ az ember hatalmába kerítse a nanrendszert. így hát a közeli világba, az atom világába való utazást az embert végül is távoli világok felé vrszi. A?.t sem -szaibad elfelejtenünk, hogy az urán-235 neutronnal fel idézett hasailása az anyagba 2>árt e-orgiának csupán csekély ré.szét szabadítja fel. Egi' kilogramm ui-án ugyanany- nyi energiát ad, mint amennyit háromezer tonna szén. Ha azon­ban lehetséges majd egy kilo­gramm uránt vagy bármely más anyagot teljesen az anyag fény. sugárr' i’áltozott alakjára átala­kítani. akkor annyi energiához jutihatunk, mint amennyit hái'cm- millió torma szén szolgáltat. A tér, meghódítása, az energia meghőditása, az anyag meghódí­tása kéz a kézben haladnak egy- n'í.s mellett. Az »alkimista« laboratóriumok és a gyáraik olyan elemeket állít hatnak elő, melyekre a földön ritkán bukkan az ember. A r Jsterséges rádióaktiv ele­mek segítségével már napjaink ban is betegeket gi'ógykezelnek, vegyelemzéseket folytatnak le, tanulmányozzák az organizmus rejtett életét. A rádióaktiv elemek atomjai »megjelölt atomok«. Nem rejtöz hetnek elölünk nem rádióaktív testvéreink tömegei közé. A '^meg jelölt atomokat« elárulja kisu­gárzásuk. Saiátmagük küldenek jelzé^éket onnan, ahol éppen tar­tózkodnak. A beteg olyan ételt kap. mely hez egy kevés »megjelölt atomot« kevernek Ha ezeknek az atomok nak az útját követjük, megismer­hetjük az organizmus életét és harcolhatunk a betegség ellen (Befejezés következik) Hiába ismer­jük a futás mc chanikájának törvényszerű ségeit, a leg­jobb technikát, na szunnyadoz- nak azok a ké­pességeink, amelyek segít Jégével az el gondoláisainkat. az elméletben jól áttaniilt és elképzelt n}oz> dulatainkat a gyakorlatban keresz­tül tudnánk vinni. Minden hiába, ha mélyen szunnyadnak bennünk a fu­táshoz szükséges képességek: a gyor saság. niganyosság. a technikai kész ség. ügyesség, a kitartás és az erő, De meg lehet szerezni ezeket a ké­pességeket, fel lehet ébreszteni őket. Csak le kell faragn; izmainkról a melegséget, amelyet gyermekkorunk óba magunkra szedtünk, s a sza­bad levegő, a mozgás majd kitágít­ja tüdőnket s szívünk is hozzászo kik i z erősebb munkához. Fellaziü n«k az Ízületeink, hajlékonnyá válik derekunk. És mindez együtt: a gya­korlás, a felkészülé.s, az edzés. Persze, ez nem megy egyszerre. Sok-sok hét és hónap múlik el, míg végre elmondhatjuk, hogy minden jól megy, gyosan, simán siklunk a salakon, érezzük a könyebb mozgás lendüietóí és örömét. De még min­dig lesznek jobbak. Már inár ott fa tunk a legjobbak között, amikor egy- szeire csak minden összeomlik: — máról holnapra elfelejtünk futni... Hiába erőlködünk, elsuhannak mel­lettünk a gyöngébbek is. Es nem ért jük, mi történt. .. ? És ekkor lát szik meg majd. hogy a sok, szorgal­mas gyakorlás közben valóban atlé­tává váltunk-e? Megmai’ad e az ön- jrizalmunk é.s ki tudjuk-e várni türe- - lemmel és kitartással, hogy vissza, térjen belénk az erő, a ruganyosság és a gyorsaság. Mert visszatér min­dig, e biztosan visszatér. Ha ezekben 1 néhéz napok, ban is kitar­tunk, a sikert ,s elérjük majd! Természetesen ÍZ a siker nem jelent minden­einek bajnok Ti.—,' .. ... .Ságot, vagy gj’özelemsort - atot. De ölő met okoz a fejlődés a vidámság, a Iwldog. egész-séges élet örömét. Sokszoros bajnok-atléta nmndot ta el, hogy kisebb siketének, néhány másodperces vagy tizedmásodperee« javulásának éppen úgy tudott örül­ni, mint később egy ■ bajnokság megnyerésének. Most pedig beszéljünk arról, mi. iyen is az edzés? A türelemről már volt szó. Lépésről lépésre kell halad­ni mert aki sokat markol, az keve­set fog. Ne akarjunk mindjárt tel­jes erővel rohannia a pályán. A he- iyes mechanikát és technikát csak könnyüiramú erönélküli, laza futá sokkal lehet megtanulivi. Ezért az első hetekben nem szabad túl erősen futni. Nemcsak a kezdőknél van úgy, a téli pihenő után még a na gyök, a többéves versenyző sem kéz (ii azonnal a leggyorsabb iramú fu táS't. A jó íomia alapja: a téli előkészít« edzés. Miből ■ áll a téli edzés? Mi a célja? Az egyes képes­ségek meg­szerzése, „karbantartá­sa" és fej­lesztése. Köz­pontja a tor. natermi ed­zés.' Lazító 1 l gimnasztikái gyakorlatokkal „kila- zitjuk", megnyújtjuk izmainkat a későbbi erős munka elvégzésére. Sok ruganyositó. izomnyújtó gya­korlatot végzünk és ha mát urai vagyunk testünknek, minden iz műnk engedelmeskedik akaratunk nak, akkor végezhetünk fokozatosan kissé erősebb munkát is. Csak min­dig könnyedén, mindig lazán, soha- .sem eröiködve. Csak annyit követel­jünk magunktól, amennyit .szerve-' zetünk e’bir. Az edzést meleg teremben vé­gezzük, és akkor is lehetőleg le. gyen rajtunk melegítő ruha. Ha pe­dig kimegyünk a szabadba, jó erö- ■sen öltözzünk fel. Az atléta min­dig melegen tartja izmait! Ezt so. hasé felejtsük el. A beri.'ni olimpiai magasugróverseny döntője tikkasz­tó hőségben folyt le. fis a néger maga,sugrók, — köztük a gyöz.tes Johnson is — minden ugrás után felhúzták melegítőjüket, sőt még egy meleg pokrócot is magukra te­rítettek. De téi-jünk csak vissza a téli edzésre. Hentenként egyszer-kétszer menjünk ki a hegyek közé. Köny- nyü futás, kiadós gyaloglás igen jól esik. 'Vagy élvezzük a sielés örö­meit. amely könnyedén és nem ver­senyszerűen űzve, — közben g.vö- nyörködve a táj szépségeiben, — a legkitűnőbb kiegé.=zítő sportág. A tornatermi edzés legyen játékos és vidám. A labdajáték 'például igen szórakoztat és minden izmot meg­mozgat. Ahogy közeleg a tavasz, egyre többet megyünk ki a szabadba, de a tornát sem hany’agoljuk el. Soha­se fussunk sokat egyfolytában, közben gyalogoljunk és tornázzunk egy keveset. Ne versenyezzünk a távfutókkal, hagyjuk egyelőre most nekik az erősebb iramot. Majd nyá­ron aztán meglátjuk, ki lesz gyor­sabb. Tavasz véere, n.vár eleje: a formába- hozó edzés ideje. Mire elér­kezik a ta - vasz vége, már kitűnő erőállapotban, frissen, ruga­nyosán, kitor­názott iz­mokkal kezd ­jük meg a pá­lyaedzéseket. Vigyázzunk a salakra. Ha még laza, ne fus.sunk rajta gyors iramban. Inkább keressük a pálya belsején a ruganyos füvet. Fokozato.san erősítsük az edzés- adagokat és lassan térjünk rá az ismétlődő, gyors és mindig gyor­sabb résztávok futására. Amikor már könnyedén megy a futás, foko­zatosan Icapc.solódjunk be a rajt- technika gyaliorlásába. Ez az idő­szak a fokozás ideje, a nyár ezek után már jó formában talál bennün­ket. Ekkor az erő.sítést a hétről, hétre ismétlődő ver.senyek adják A tavasz végefelé ne féljünk a hosz ■szabbtávú és erősiramú futások­tól sem. A nyár és ősz: versi-ny, verseny, verseny. Ahogy a futás mechanikája és helyes technikája és sok könnyű, ismétlődő laza iramú futással, a gyorsaságot a gyors, fokozódó ere­jű és lendületes futásssal sajátít­juk el. Sokat kell „repülöznünk“! Ml ez a repülő? Lassan indulunk el, egyre fokozva az iramot a lehető legnagyobb gyorsaságig, majd la­zán kiengedve az izmokat, lelas.sí- tunk. A futást a rajttechnika gya- korlásátó) eltekintve, sohase kezd­jük teljes erővel, a futás után pe­dig sohase fékezzük le. Versenyez­zünk sokat, minél többet. (Befejezés következik) tlJ IFJTISAO - » UslSa SzluoSKlaj iO*- (iont) BlzottsáeSnas hettlapla Kiadja e ^mena. i Cs(S? Szlováli Központi ülzott- ■«áaánaa «fadOTAilalata Bratislava ^ol- reaovel a. - ’Szerkeszti a izerkeaztöblzott- »ág Főszerkesztő: Szőke főzaeJ — ■^zerke.sztősíp «s klartnhiwetni Iretlslava. 5eltősov*| a Telefon* Í4S-M t 1 ■•39-81 ■t. - Nyomls * PHAVne n • .mFnőAJa. ‘O’ítfislava Fiefizete* *e-\ 100.— KA.s fSJSvr. sf‘ Kőé ft .osiatekaréle* tőnzlSn heflzetsiar szflrnn -l-l,? 890 — Klrlapbélyep engedélyezve Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents