Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-13 / 25. szám

X ■■'Á Dl IFiDSáC 1953 május 13. SZOVJETUNIÓ. A szovjet mérnökck lépegető szivóbágert szerkesztettek. Ez a báger azzal különbözik a vizen úszó szívó- * bágerektől, hogy az agregát kere­tében elhelyezett két mechaniz­mus segítségével a szárazföldön is "107 hat. LENGYELORSZÁG Lengyelország Jaworzno II vil­lanytelep építői két hónappal ha­marább helyezték üzembe az első turbogenerátort. URUGUAY: Május 5.-én Uru- guayban sok üzemben tiltakozó sztrájkok folytak le az Észak­amerikai Egyesült Államokkal kötendő háborús egyezmény el- len, amelyet jóváhagyás végett előterjesztettek a parlament, kép­viselőtestülete elé. A „Justica” közlése szerint Uruguay-ban a munkások tízezrei sztrájkoltak. A munkások este fe'sorakoztak a parlament épülete elé és ott til­takozásukat nyílvánították a há­borús egyezmény ellen. AUSZTRIA: Az Osztrák Gaz­dasági Kutató Intézet adatai sze­rint a reálbérek színvonala 14.5 százalékkal "'"kkent. Sok esetben a munkások és tisztviselők fize­tésének egynegyede házbérre megy. Fizetésük másik negyede a különböző adók kifizetésére. Pél­dául a kereseti adó a megszállás óta nem változott. BELGIUM: A belga bányászat­ban már muf‘.koznak az úgyne­vezett „Schumann-terv” követ­kezményei. Borinag környékén április 27.-én néhány tárnában leállították a munkát. Május 2.- án Douvrainban (Hainaut kerü­let) leállították Hautrage, Terire és Spranze nevű bányákat. A kö­zépbelga szénmedencében má’us 9.-én öt bányában bejelentették a munkamegszakitást. n koreai-kfnai küldöttség Aiabbnagyielentfiségfi javaslata a hadlfogolykérdés rendtzisére A teljes küldöttségek május 7-1 il­lésén Nam Ir tábornok bejelentette új javaslatuk következő tartalmát. 1. Mindkét fél a fegyverszüneti e- gyezmény hatályba lépésétől számított két hónapon belül — a fegyverszüneti egyezmény III. cikkelyének 51. szaka­szában foglaltak szerint és a két fél által kölcsönösen kicserélt és ellenőr­zött végleges névsoroknak megfelelő­en — nehézségek támasztása nélkül ha­zatelepíteni és csoportokban átadni tartozik a hazatelepitéshez ragaszko­dó hadifoglyokat annak a félnek, a- melyhez tartoznak. 2. A két fél — hogy megkönnyítse a nem közvetlenül hazatelepített hadi­foglyok hazatérését — megállapodik egy, semleges nemzetek képviselőiből összetevődő hazatelepítési bizottság felállításában. Ez a bizottság öt nem­zet, nevezete.sen Lengyelország, Cseh­szlovákia, Svájc és Svédország — a fegyverszüneti egyezmény II. cikkelyé­nek 37. szakaszában meghatározott négy nemzet — és a két fél közö‘. megállapodásával kijelölt India egyen- lőszámú képviselőiből tevődik össze. 3. A két fél összes hadifoglyait — kivéve azokat, akik a jelen javaslat első szakasza értelmében közvetlenül telepítendők haza — örlzetbentartásuk eredeti helyén ki kell vonni az őket őrizetben tartó fél katonai ellenőrzése és őrizete alól és át kell adni a sem­leges nemzetek képviselőiből álló ha­zatelepítési bizottságnak (a bizottság­ról ezen javaslat második szakasza rendelkezik), amely átvenni és őrizet­be venni tartozik őket. A semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepí­tési bizottság rendelkezik hatáskör­rel arra, hogy az ideiglenes joghatósá­ga alá tartozó hadifoglyok fölötti el­lenőrzés gyakorlásával kapcsolatos tör­vényes funkciók és kötelességeit ellát­hassa. E hatáskör eredményes gyakor­lásának biztosítása céljából a semle­ges nemzetek képviselőiből álló haza­telepítési bizottság tagállamai egyen­lőszámú fegyveres erőket kötelesek kiállítani. 4. A semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepitési bizottság a nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyok átvétele és őrizetbevétele után hala­déktalanul redelkezéseket tartozik ten­ni annak érdekében, hogy azok a nem­zetek, amelyekhez a szóbanforgő hadi­foglyok tartoznak, az őrizetbcvételtől számított négy hónapon belül szaba­don elküldhessék megbízottaikat a ha­difoglyok őrizetbentartásának helyére, hogy ott felvilágosító tevékenységet fejthessenek ki, eloszlassák a hadifog­lyok aggodalmait és tájékoztassák ö- ket a hazatérésükkel kapcsolatos ösz- szes kérdésekről, különösen a hazaté­résre és békés élet folytatására irá­nyuló teljes jogukról. 5. A semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság a ha­difoglyok átvételétől és őrizetbevéte­létől számított négy hónapon belül, miután azoknak a nemzeteknek meg­bízottai, amelyekhez a hadifoglyok tar­toznak, elvégezték felvilág sitó mun­kájukat a hadifoglyok soraiban, meg­könnyíteni tartozik a ha/atelepítéshez ragaszkodó összes hadifoglyok hezaté- rését, a hadifoglyokat azelőtt őrizet- j ben tartó félnek pedig nem szabad en- ■ nek útjába akadályokat gördítenie. Az ezeknek a hadifóglyoknak hazatelepi- tésével kapcsolatos adminisztratív rész- \ létkérdéseket a semleges nemzetek | képviselőiből álló hazatelepítési bízott- ^ Ság és a két fél tárgyalása útján tar­tozik rendezni. 6. Ha a jelen javaslat negyedik és ötödik pontjában meghatározott négy hónap elmúlta után még mindig van­nak hadifoglyok a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizott­ság őrizetében, ezek kérdését tanácsko­zások útján történő döntés végett az elé a politikai értekezlet elé kell vinni, amelyről a fegyverszüneti egyezmény IV. cikkelyének 60. szakasza tesz emlí­tést. 7. Mindazokat a költségeket, amelyek a szóban forgó had'foglyoknak a sem­leges államok képviselőiből álló haza­telepítési bizottság őrizetében eltöltött idő alatt őrizetükkel, valamint hazá­jukba való visszatérései kapcsolatban felmerülnek, azok a nemzetek kötele­sek viselni, amelyekhez ezek a hadi­foglyok tartoznak. 8. A jelen javaslatban foglalt felté­teleket és a javaslat nyomán tett ren­delkezéseket közölni kell az összes ha­difoglyokkal. A másik fél javasolta: a teljes kül­döttségek ülését május 9-én, szombat délelőtt 11 órára napolják el, hogy a koreai-kínai fél új javaslatát tanulmá­nyozhassa. A koreai-kínai fél hozzájárult ehhez. Li Szan-cso tábornok, a koreai és kínai összekötő-csoport vezetője 1953 május 11.-én Panmindzsonban aláírta a beteg és sebesült fog'yok kicseréléséről szóló egyezményt: az egyezményt Daniel tengernagy, az amerikai csoport vezetője is aláírta. Gyilkosságí kísérlet J. Duclos elvtárs ellen A rHumanité szerdai száma be- | ssámol arról, hogy kedden gyilkos- ■ sági kísérletet követtek el Montre- ■ ui ban Jacques Duclos, a Francia j Kommunista Párt titkára ellen, ami­kor a szokásnak megfelelően foga- 1 dóórát tartott választói számára. A [ fogadóórán megjelent egy magát Gaston Blanc-nak nevező személy és azt mondotta, hogy egy iratcsomót szeretne átadni Jacques Duclosnak. Amikor az állítólagos Gaston Blanc ezt mondotta, a helyiségben csak Jacques Duclos titkára tartózkodott, aki át is vette az iratcsomót. Az ál­lítólagos Gaston Blanc ekkor, arra számítva, hogy Jacques Duclos ha­marosan bejön a helyiségbe, revol­vert vett elő, ráfogta a titkárra és az ajtó elé állt, ahonnan Jacques Dudost várta. Jacques Duclos tit­kára nem vesztette el lélekjelenlé­tét. a rászögezett revolver ellenére egy másik ajtón kirohant a szobá­ból, rázárta a merénylőre az ajtót, majd értesítette a rendőrséget. A rendőrség a merénylőt letartóztatta. A merénylő kihallgatása során ki­derült hogy már kétízben volt bün­tetve közönséges büncse’ekmények elkövetése miatt. A l’Humanité be­számolója egyébként rámutatott, hogy az állítólagos Gaston Blancot — vagy Lucian Ricot a rendőrség úgylátszik már „ismeri”, mert a 'c- tartóztatást foganatosító rendőrök meglehetős tisztelettel bánta.k vele, így például nem is bilincselték meg. A merénylő aktatáskájának átnézé­sekor tartalék lőszereket is találtak. A német nép harca az egységes, független, demokratikus, békeszeretd Németországért I. Németország Szocialista Egység­pártjának 1952 júliusában tartott II. értekez'ete nagy nemzeti feladatul tűzte minden német hazafi eié, hogy harcoljon a német békeszer­ződésért és Németország nemzeti újraegyesítéséért. Miután a bonni parlament ál sóházában terpeszkedő árulók a német nép akarata ellené­re elhatározták a Ixinni és a párizsi háborús szerződés ratifikálását, a békeszerződésért és Németország nemzeti újraegyesítéséért vívott harc fokozása döntő jelentőségűvé vált. A bonni .szerződés célja: a három nyugati hata'om ama „jogának” tör- vényesítése. hogy 50 esztendőn át bármily időpontban ntinden nyu­gatnémet hatóság beleegyezése né'- kül, kénye-kedve szerint helyezze el Nyugat-Németországban csapatait, más államok csapataival együtt. — Nyugat-Németország már ennek kö­vetkeztében r egyetlen katonai tá­borrá válik. De ezenkívül a nyugati hata'makat a bonni háborús szer ződés 5 cikke’ye arra is ..fö'jogosít- ja”, hogy ..társadalmi biztonság és rend komoly megsértése” esetin Nyugat-Németországban kivételes állapotot hirdessenek ki. Hogy ez a valóságban -"'t jelent, azt Adenauer, Lehr és a többi bonni áru'ó már most is megmutatja. Betiltottak olyan demokratikus szervezeteket, mint a Szabad Német Ifjúság Szö­vetsége és a Német-Szovjet Baráti Társaság. Drákói Ínyekkel fo­kozzák a terrort Németország Kom­munista Pértja és Nvugat-Némt te. szágban élő minden békeharcos ellen. A háborús keretszerződés 5 cikke­lye kizárólag Németország b^' e- szeretö hazafias ei'en irányul. Ez a cikke'v Nvugat Németország­ban bármeiv időnontban, bárminő ürüggvel éU‘b°’éntofhető. Fe’h- ~z- n''’ható miröen gyi’kosság és ter­ror megókolására a béke hívei és a munkásmozga’om ellen. De ez az 5. cikkely az amerikai imperializmus európai hadállásai­nak gyengeségét is mutatja. A ke retszerzödés egyetlen cikkelyében sem mutatkozik meg olyan világo­san, mennyire félnek az amerikai imperialisták és német lakájaik a német néptöL Nyugat-Németország reakciós urai tudják: a német nép sohasem ismeri el a bonni és a pá­rizsi szerződést, s minden erejével harcolni fog végrehajtásuk ellen. Mivel a fe'sőház fél, hogy a sza­kadás és a háború politikája a dol­gozókat viharos fölháborodásra ger­jeszti, úgy határozott, hogy elha­lasztja a bonni és a párizsi szerző­dés ratifikálását, amíg a szövetségi bíróság nem mond véleményt a l.ét szerződés alkotmányosságáról. II. 1952 júniusában Nyugat-Németor­szágban megalakult a „Német Tömő rülés Mozgalmának Tanácsa”. E ta nácsban ott találjuk a lakosság va­lamennyi rétegének képviselőit. A Német Tömörülés Mozgalma Ade­nauer gyűlöletes uralmának meg­buktatásáért, a nemzeti újraegyesí tés kormányának megalakításáért harcol. Ebben a mozga'omban részt- ves^nek valamennyi praMtikai állás­pont. világszemlé’et. hitfe'ekezet és társadalmi csoport képviselői. A Német Tömörű'és Mozga’mának Ta­nácsában a német nép előtt oly jól ismert embereket találunk, mini d". Wirth, vo't birodalmi kancellár. El­fes, München-G’adbach volt főpol­gármestere. a Lehr pribékek áldo­zataként 1952 szentemberében tör vénytelenül börtönbevetett Oskar Neumann kommunista mérnök és mások. A Német Tömörülés Moz­galma által lebonyolított népszava­zás során Nyugat-Németország 15 milHó lakosa tiltakozott a bonni és a párizsi szerződés eben. A hazafias tömörii'ési mozgalom eltökélt harcosa a német ifiúság is. A német fiatalok belvzete különö''en sú’yos. A Nvugat Németországban a munkanélküliek jó egvharmada az ifiak és lányok sorából kerül ki. Közülük sokan egyetlen pfennig se­gélyt sem kapnak. Az ellenség éhe­zéssel és terorral akarja megtörni a nyugatnémet ifjúság ellenállását. Az ifjú békeharcosok százai sínylődnek börtönben, ahol Gestapomódszerek- kel vallatják és kínozzák őket. „Fiainknak — mondotta Collins amerikai tábornok — nem kell Eu­rópában vérezniük. Van elég német, aki meghalhat az Egyesült Álla ok érdekeiért”. Az amerikai és német monopolis­táknak ez a számítása azonban hely­telennek bizonyul. Minél dühödteb- ben és kegyet’enebbül hajszolja az Adenauer-klikk a nyugatnémet if­júságot a zsoldosat akulatokba. az if­júság annál eltökéltebben harcol, annál inkább fokozza — a betiltott Szabad Német Ifjúság Szövetségé­nek irányításával hazafias harcát a független, szuverén minden elnyo­mástól mentes német hazáért. Az 1952 május 11-i esseni véres vasár nap, amikor az elállatiasodott Lehr- rendörség megölte Philipp MüÜer fiatal hazafit, jeladás volt, hogy Nyugat-Németországban kibontakoz zék az ifjúság nagyarányú nemzeti harca. Az ifjú békeharcosok szaba- donbocsátása Lehr rendőrségnek börtönéből: a nyugatnémet ifjúság növekvő erejének tanúbizonysága. A nyugatnémet if’úság egyre határo­zottabban és egységesebben cselek szik. Nyugat-Németország hazafias moz- ga'mának soraiban ott találjuk a parasztságot is. A p>araszt.ság nap­ról napra a Sióját bőrén érzi a bonni és a párizsi háborús szerződés vég­rehajtásának kárhozatos következ­ményeit. Több mint egymillió hek­tár fö’det koboztak el a parasztok tói katonai célra. Ebből 500 000 hek­tár szántóföld. (Nyugat-Németor- száe egész megműve't földterü’ete •nyolcmillió hektár.) A nyugatnémet para.sztok. különösen a do'hozó pa rasztok e'adósodása napról-nanra fokozódik. Az úgynevezett ..zöld- terv” (a mezőgazdasági Schumann- tervl végrehajtása következtében ezerszám jutottak és jutnak tönkre a kis- és középparasztgazdaságok. Az Agrárdienst nevű nyugatnémet hírügynökség, amelyre igazán nem foghatjuk rá, hogy haladó nézeteket vall, 1952 június 20-án kénytelen- kelletlen megállapította: ,,A mező­gazdaság eladósodása a pénzreform lebonyolítása óta körülbelül 1.8 mil­liárd márkával növekedett, és éven­te 600 millió márkával növekszik.” Nik’as bonni éle'mezési miniszter pedig 1952 szeptember 16-án egy pa­rasztgyűlésen, az amerikaiak Euró­pában folytatott agrárpolitikájánál következményeivel foglalkozva, ci­nikusan kijelentette: „A világgazda­ság könyörtelen. 700—800 ezer kis- és törpegazdaság esik áldozatául. Ilyen a valóságban a háborús ke­retszerződés. III. A Német Demokratikus Köztár­saság szilárd támaszpontja a német békeszerződésért, Németország új­raegyesítéséért folyó sikeres harc­nak, Minél inkább megerősödik a Német Demokratikus Köztársaság­ban a népi demokratikus rend, mi­nél határozottabban harcol lakos­sága az egységes, független, demok­ratikus, békeszeretö Németország ért. minél inkább kibontakozik a . NDK ban a szocia'ista építés, an­nál hatalmasabban növekszik a né­met nér nemzeti harca. A Német Demokratikus Köztársa­ság kezdettől fogva rendü'ebenűl és következetesen harcol Németország újraegyesítéséért A Német Demok­ratikus Köztársaság lakossága, s vele együtt Nyugat-iviémetország ha zafias lakossága is a nemzeti újra- egyes^ítéséért vívott harcban való mind tevékenyebb részvétellel vá’ - szolt az Adenatier k'ikknek Német­ország kettés-akítását szolgáló in­tézkedésére. A Német Demokratikus Köztársa­ság Néni Kamarája — Németország nőnének eevet'en igazi kénvi.selötes- tülpte — már a hnnni Bundestag há borús szei-ződéseket ranifiká'ó ha­tározatának másnapián szemh; 'lit ezzel a nemzetáruló gaztettel. A Népi Kamara ebben a rendkívül ne­héz órában hangsú.yozta, hogy Né­metországban most minden a haza­fias mozgalom erejétől függ. E harc nagy fontosságú tényezője a demokratikus Németország Nem­zeti Frontja. Feladata, hogy meg lágítsa a lakosság előtt Adenauer és amerikai gazdái háborús terveinek igazi értelmét, fejlessze a tömegek­ben a magasrendü hazafias öntuda­tot. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának felhívása han­goztatja, hogy a háborús szerződé­seknek a bonni parlamentben tör­tént ratifikálására a szocialista ver- .seny fokozott erejű kibontakoztatá­sával, a szocialista termelés növelé­sével kell válaszolni. Ez a felhívás nagy visszhangot keltett a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói körében. Naponta érkeznek hírek önké"tes normaemelésről, s a dolgo­zóknak a bonni nemzetárulásra vá­laszképen vállalt kötelezettségeiről. A dolgozók rendíthetetlen bizton­sággal építik a szocializmus alapját, s erősítik az államhatalom népi de­mokratikus alapiait. A Német De­mokratikus Köztársaság dolgozói so­hasem mondanak le arról, amit sa­ját munkájulfltal értek el. Németország Szocialista Egység­pártja és Németország Kommunista Pártja — a német munkásosztály él­csapata — vezeti a német népet a békéért és Németország demokrati­kus újraegyesítéséért indított harc­ban. A fő fe’adat az, hogy a német hazafias mozgalom egységes, hatal­mas erővé váljék, amely megtudja dönteni Adenauer uralmát. A Németország demokratikus ala­pon történő újraegyesítéséért vívott igazságos harcban nem küzdünk egyedül. Az egységéért, függetlensé gé'-t és szuverenitásáért harcoló német nép oldalán ott ál' a Szov­jetunió, a békének és a népek ba­rátságának támasza, ott állnak a népi demokráciák, a béke egész ha­talmas vi'ágtáborával együtt. ÍA „Tartós ' 'árt, népi demokrá­ciáért” nyomán.) Oj IF.irsAG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapia Moglplenlk hetenként kétszer Kiadia a Smena, a GsISz Szlovákiai Központi Bizottságának ki-ndóvallalata Bratislava Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kladóhivátal. Bratislava, Soltésovej 2 Telefon 315-51. 2 3 229-31. 3 Nyomja Merkantil n v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 200.— Kés, félévre 100.— Kés. — A postatakarékpénztári befizetőlap száma S-54001 — Hirlápbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal! Feladó és irányitó postahivatal Bratislava 2.

Next

/
Thumbnails
Contents