Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-13 / 25. szám

1953 május 13. Ol inúsAG 3 A győzelem napjának ünnepségei A Szovjetunió oldalán szilárdan állunk a béke bástyáján Prágában a győzelem napjának előestéjén a Smetana- azlnházhan Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnök jelenlétében a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága ülést tartott, amelyen Viliam Siroky kormányelnök beszélt. — Hazánknak a Szovjet Hadsereg által való telszabaditása nyolcadik évfordulójának ünnepségei Prágában május 9-én, a győzelem napján a csehszlovák fegyveres erők nagy­szabású szemléjében csúcsosodott ki. Az üzemekből, a hivatalokból a dolgozók tízezrei, az ifjúság és a pionírok már a korareggeli órákban gyülekeztek a Letenská plánon az Tridá Obrancu Mírun. Az emelvény előtti térséget, a dísztribünt hazánk, a Szovjetunió, a népi demokratikus és baráti államok zászlói díszítik. Féltízkor a felsorakozott katonaságot Otokar Rytíf hadosztálytábomok a díszszemle parancsnoka szemléli meg. A főtribünön Zdenék Fierlinger, Zdének Nejedly, Jlndfich Uher, Rudolf Barák kormányel­nökök, a CsKP KB elnökségének tagjai, a kormány tagjai ültek. A főtribünön ültek továbbá a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége, a mongol kormányküldöttség, a kül­földi szakszervezetek küldöttsége, élükön a szovjet kül­döttekkel. Az ünnepségen részt vettek a Csehszloyákiá- ban akreditált diplomácia kar képviselői és a katonai be­osztottak. A prágai diplomáciai testület tagjai között ott ^olt A. J. Bogomolov, a Szovjetunió nagykövete. A dísz­tribün kétoldalán Csehszlovákia Kommunista Pártjának titkárai álltak s onnan nézték a felvonulást. Pontosan tíz órakor az ünnepélyes harsonák hangja mellett megérkezik Zápotocky köztársasági elnök, akit a dolgozók tízezrei viharosan üdvözölték. Dr. Alexej Cepiéka hadseregtábomok miniszterelnökhelyettes és nemzetvédel­mi miniszter jelentést tett a főparancsnoknak. Azután a díszszemle következett. Cepicka elvtárs hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadításának nyolcadik évfordulója al­kalmából katonáinknak jókívánságait fejezte ki. Antonín Zápotocky köztársasági elnök beszéde Katonák, a határőrség és belső őrség tagjai, a nemzetbiztonsági testület, a népi milíciák tagjai, elvtársnők és elv­társak ! Mint minden évben, ma is megemlé­kezünk 1945. május 9-éröl, a neveze­tes évfordulóról. Ez 8 nap határkövet jelent nemze­teink történelmében. Ezen a napon a legborzasztóbb erő­szak. a germán fasiszta megszállás legkegyetlenebb és legkönyörtelenebb uralmának súlyos évei után, cseh és szlovák népünk fejtésének új útjára, a dicsőséges feltámadás útjára lépett. Visszaemlékezve felszabadításunkra, lehetetlen meg nem emlékeznünk azok­ról, akik bennünket felszabadítottak. Ezért hálánk örök időkre a szovjet nép mérhetetlen áldozatkészségét, hős hadseregét és a fasizmus feletti dicső­séges győzelmek nagy alkotóját és szervezőjét, Joszif Visszárionovics Sztá­lin generalisszimuszt illette és illeti a jövőben is. Nincs a világon olyan erő és hatalom, amely képes volna cseh és szlovák né­pünk szivéből kitépni dicsőséges fel­szabadítónk, hűséges és önzetlen ba­rátunk, amely minden körülmények között nemzeteink hűséges barátja ma­rad, a nagy Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége iránti mérhetetlen háláját és szeretetét (taps). Évről évre mind alaposabban és job­ban értékelhetjük a belső és nemzet­közi események megvilágításában an­nak a ténynek messzemenő jelentőségét, hogy órszágunkat a Szovjet Hadsereg szabadította fel. Évről évre mind vilá­gosabban győződhetünk meg arról, hogy . számunkra és országaink számára mily nyereséget jelent nemcsak felszaba­dításunk, hanem a Szovjetunióval való barátságunk is. Amíg nemzeteinknek a különböző megelőző úgynevezett „szö­vetségesektől” — főleg München ide­jén — annyi keserves csalódást kel­lett elviselniök, addig a Szovjetunió szövetséges kötelezettségeit és ígére­teit következetesen betartotta. 1941 november 6-án Sztálin elvtárs kijelentette: „Nincsenek és nem is le­hetnek olyan háborús céljaink, mint saját akaratunk és saját rendszerünk ráerőszakolása Európa szláv és egyéb leigázott népeire, akik segítséget vár­nak tőlünk. A mi célunk az, hogy se-' gítsük ezeket a népeket a hitleri zsar­nokság ellen irányuló felszabadító har­cokban, azután rájuk bízzuk, hogy teljesen szabadon rendezkedjenek be saját földjükön, ahogyan akarnak. Sem­miféle beavatkozást más népek belső ügyeibe!" Ez nem volt csupán pillanatnyi Ígé­ret. Ez dicsőséges eskü és megsérthe- tetlen irányelv volt, amelyek szerint — a régi kapitalista érdekhajhászó el­vekből eltérően — az új szocialista ál­lam igazodik, amely az igazi hazafiság szellemében, a proletárintemacionaliz- mus elveinek szellemében, a demokrá­cia és a haladás nagy elveinek szelle­mében tiszteletben tartja minden nem­zet önrendelkezési, önállósági, függet­lenségi és a szabadságra vonatkozó jo­gát. A Szovjetunióval való barátságunk és szövetségünk nem rideg, maximális nyereség elérésének lehetőségével kap­csolatos számításokon alapuló szövet­ség. A kapitalistáknak ezek a számitá-* sai azt a törekvést váltják ki, hogy másokat kerítsenek uralmuk alá és igázzanak le, ezek a számítások ellen­tétekhez, összetűzésekhez, sőt háborús konfliktusokhoz vezetnek. A mi Szov­jetunióval való szövetségünk olyan szö­vetség. amely kölcsönös bizalmon ala­pul. A kölcsönös gazdasági segítségen alapul, mindkét fél azon közös törek­vésén, hogy népeik állandóan növekvó anyagi és kulturális szükségletei ma­ximális kielégítését biztosítsák. Ezért sohasem válunk hűtlenné ehhez a jel­szóhoz: „Örök időre a Szovjetunióval!” Hazánk felszabadítása évfordulójá­nak ünnepségeinél állandóan vissza kell térnünk dicsőséges Csehszlovákiai Kom­munista Pártunk történelmi feladatá­hoz és jelentőségéhez, övé az érdem, hogy nemzeteinknek a megalázó hitle­ri megszállás büincseiböl való felsza­badítása után a kapitalista kizsákmá­nyolás elleni harcban, a nemzeti reak­ció, az árulók és a söpredék ellem harcban cseh és szlovák népünk előtt a szabad fejlődés új lehetőségei és a népi demokratikus rendszer megvédé­sének új lehetőségei nyíltak meg. A reakció 1948. februári puccsista törek­vései ellen is ö teremtette meg az új szocialista élet biztosításának útját. Mindig emlékezni fogunk Csehszlovákia Kommunista Pártja építőinek és elnö­kének, a köztársaság első munkáselnö- kének, első ötéves tervünk alkotójának, a szocializmus alapjainak Csehszlová­kiában való fáradhatatlan megteremtő­jének, Klement Gottwald elvtársnak felejthetetlen érdemelte. Az elmúlt nyolc év mérlege világos bizonyítékot ad arról, hogy népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja által irányítva szilárdan kezébe ragadta az állam, az egész gazdaság és kultúránk vezetését. Országunk nemzetei eddigi történel­mükben soha nem látott ütemben vi­rulnak és haladnak állandóan előre. Kifejlesztjük gazdaságunkat, elsősor­ban nehéziparunkat. Iparunk átépítése önállóságunk, függetlenségünk és a béke védelme biztosításának előfelté­tele. Lehetővé teszi számunkra, hogy függetlenné váljunk a kapitalista világ gazdaságától és hogy megmeneküljünk ennek káros következményeitől, a vál­ságoktól és a munkanélküliségtől. Átépítjük mezőgazdaságunkat, hogy az új munkaformákkal és munkamód­szerekkel — amelyeket a szövetkezeti gazdálkodás tesz lehetővé — fokozzuk a növényi és állati termelés hozamát, biztosítsuk a városok és az ipari mun­kásságnak fogyasztási cikkekkel való ellátását, valamint az ipar szükséges nyersanyagokkal való ellátását és így megszilárdítsuk a város és a falu kö­zötti szövetséget. Uj életünk felépítésének befejezésé­hez, a lakosság valamennyi szükségle­tének tartós biztosításához, a gazda­sági és kulturális fejlődéshez nyuga­lomra és békére van szükségünk. Mun­kásaink, parasztjaink, technikusaink, tudósaink, művészeink és az összes többi dolgozók szorgalmas munkája nem fejlődhetne, ha annak békés me­netét háborús kofliktusok zavarnák meg. E békés munkának és a további bé­kés fejlődésnek biztosítása népi de­mokratikus hadseregünk feladata. Ez­ért tökéletesítjük politikai, szakmabeli, és technikai felkészültségét. Nem fe­ledkezünk meg sohasem arról, hogy az első szovjet harckocsi megjelenése Prá­ga utcáin a fasiszta betolakodók és ebiyomók uralmának végét jelentette. Népi demokratikus hadseregünk harc­kocsijai és fegyverzete figyelmezteüést jelentenek minden új betolakodó és hódító számára, akik országunk béké­jét és nyugalmát akarná veszélyeztet ni. Ugyanúgy őrzik nemzetbiztonságunk szervei is az ország belsejében és ha­tárain lakosságunk nyugalmát. Népi milíciánk záloga annak, hogy munkásaink és technikusaink, békében és nyugalomban fejthetik ki építő munkatörekvésüket. Nem a támadás, nem a más népek leigázása és nem a más államok bel- ügyeibe való beavatkozás céljára épí­tettük ki és építjük nemzetvédelmi szerveinket. Azért építjük nemzetvé­delmi szerveinket, hogy a jövőben is mint szuverén, önálló és szabad állam országaink gazdasági és kulturális fej­lesztésének politikáját, azt a politikát folytathassuk, amely népünk jólétét, a nemzetek közti egyenlőség alapelvén felépülő nemzetközi békés és baráti kapcsolatok megszilárdítását szolgálja. Ezzel tartozunk népünknek, amely sohasem bocsátaná meg nekünk, hogy megismétlődjék München és az, ami München után következett. Egyöntetűen és megalkuvás nélkül azok mellett állunk, akik ószintén és igazán akarják a békét. Ezt már né­hányszor kijelentettük és tettekkel is bebizonyítottuk. Ma is ismét ezt hangoztatjuk. Békés baráti együttélés és békever­sengés keretében mindenkivel együtt akarunk működni, aki az egyes társak álláspontjának és nézeteinek tisztelet- bentartása mellett az eddigi összes vi­tás kérdések békés megtárgyalásával akar hozzájárulni a jelenlegi nemzet­közi feszültség enyhítéséhez és az egyes országok népeinek érdekei ellen elő­idézett háborús veszedelem megszün­tetéséhez. Katona, őrvezetö és altiszt elvtársak!. Tiszt és hadseregtábornok elvtársak! A határőrség és a belbiztonsági szer­vák tagjai! A nemzetvédelmi testülethez és a népi milíciához tartozó elvtórsak! Soha ne feledjétek Klement Gottwald elvtárs szent és nagy örökét! Teljesítsétek kötelességeiteket úgy, hogy minden helyzetben és minden kö­rülmények között képesek legyetek népi demokratikus köztársaságunk ön­állóságának és szabadságának és népe békés építőmunkájának védelmére! A Szovjetunió dicső és diadalmas fegyveres erőinek példájára tökélete­sítsétek politikai, technikai és szerve­zési felkészültségteket! Álljatok szilárdan bevehetetlen bás­tyaként a béke és a haladás őrhelyén. Fokozzátok éberség teket és elővigyá­zatosságotokat a nép ellenségeivel szemben való harcban. Szigorúan és könyörtelenül számoljátok fel a kéme­ket, felforgatókat, kártevőket és sza- botálókat, legyetek tettrekészek a szo­cializmust építő népi demokratiA rendszerünk őrhelyén! Éljen népi demokratikus hadsere­günk, éljenek határőrségünk és bel­biztonságunk szervei, a nemzetvédelmi testület és a népi milíciánk alakulatai! Éljen felszabadítónkkal és szövetsé­gesünkkel — a Szovjetunióval való szilárd és megbonthatatlan barátságunk és szövetségünk. (Taps.) Éljen, egyre hatalmasodjék és erő­södjék, új sikereket és győzelmeket arasson a világbéke arcvonala! Éljen győzelmeink kezdeményezője, dolgozó népünk vezére, a csehek és szlovákok megújhódotí Nemzeti Arc­vonalának vezető ereje, a dicső és győzelmes Csehszlovákia Kommunista Pártja' (Taps.) Éljen a szocializmust építő népi de­mokratikus Csehszlovák Köztársasá­gunk! (Taps.) »áeá**«8#i iyMl**»*»­A klicavai vízierömű azok közé az erőmüvek közé tartozik, amelyek már a befejezése előtt megkezdték hasznos munkájukat. A szivattyú- és tisztító­állomások, amelyeken most fejezik be a kőműves munkálatokat részben mar szintén működnek. Képünkön az erőmű tömbjei láhatők. Becsület és dicsőség a szocializmus kitüntetett építőinek Diszszenüe a bratislavai Gottwald- téren. Antonin Zápotocky köztársasági el­nök a kormány javaslatára Szlovákia legjobb dolgozóinak — a szocializmus élenjáró építőinek — az ötéves terv fel­adatai kiváló teljesítéséért és a mun­kamenet tökéletesítéséért állami kitün­tetéseket adományozott — „Az építés­ben elért érdemeikért” és a „Kiváló munkájukért”. Szlovákiában ezeket a kitüntetéseket a következők kapták meg: A bratislavai kerületben „AZ építésben elért ÉRDEMEKÉRT” 1. Frantisek Kováé, a bratislavai vil­lanyművek üzemi igazgatója, 2. Gáspár Vrba, a csehszlovák naftaanezók ste- fanovi üzemének dolgozója, Hodonln. 3. Michal Babincák, a bratislavai Slov- naft-üzem mestere, 4. Helena Nováko- vá, a bratislavai Béke-üzem selyemfo­nója, 5. Anton Sára, a bratislavai Ter- mostav n. v. kéménykészítő szakmun­kása, 6. Frantiáek Sadecky, a brati­slavai magasépítészeti n. v. sofőrje, 7. Jozef Vláblik, a trencséni magasépíté- szeti n. V. dolgozója, 8. Ludovit Bre- zovsky, a stupavai cementüzem cement- csomagolőja, 9. Anna Filipová, az ada- móci EFSz sertésetetője, 10. Mária Sig- lová, a csallőközcsütörtöki gép- és traktorállomás traktorosa és kombáj- nosa, 11. Juhász Pál, a szenei gép- és traktorállomás nagyfödémesi központ­jának traktorosa, 12. katonai alaku­lat. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT" 1. Walter Petrík, a bratislavai elek­trotechnikai üzem szerelője, 2. Pavol Chodúr, a hodoníni csehszlovák nafta- mezők gbeli központi műhelyének he­gesztője, Frantisek Proháska, a bratis­lavai J. Dimirtov-üzem technikusa, 4. Vojtech Ondris, a csehszlovák állam­vasutak nagyszombati műhelyének dol­gozója, 5. Ján Ondrejka, a bratisla­vai Csehszlovák Dunahajózás n. v. bra­tislavai fűtője. Árpád Petzár, a cseh­szlovák autójavító-üzem fémesztergá­lyosa, Bratislava, 7. Balázs István, a bratislavai állami birtokok pozsonypüs- pöki gazdasága Farkastorok-udvarának sertésgondozája, 8. Anton Opavsky, a bratislavai Pravda gépszedője, 9. a bra­tislavai katonai művészegyüttes, 10. a bratislavai Béke-üzem kollektívája (Ci- ril Pajdlhauzer, Karol Klimo, Ciril Fekete, Dominik Mcxlrovsky, Ján Hese, Milan Szabados, Ondrej Zaremba, Ján Drziak, Alexander Dobrovodsky, Michal Lysy, Juraj Miczkievié, Jozef Fluks, .Milan Simkovics. Klaudiusz Tandlmayer, Michal Andel, Vojtech Erős, Peter Végh, Július Koday. Stefan Varga, Jú­lius Hlobil, Michal Brozka), 11. Ladi- slav Pittner. bratislavai katonatiszt. 12. Jozef Ondrás mérnök, bratislavai dol­gozó. A nyitrai kerületben „AZ építésben elért ÉRDEMEKÉRT” 1. Pavol Zimán.yi, a handlovai elek­tromos müvek elektrotechnikusa, 2. Michal Bérces, a nováki szénbányán technikusa, 3. Emil Kuhtreiber, a no­váki Priemstav dolgozója, 4. Frantisek Jancek, a tapolcsányi gép- és traktor­állomás főellenöre. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” 1. Jozef Tulis mérnök, a handlovai szénbányák technikusa, 2. Bányász .An­na, a palárikovói állami birtokok báno­vi csoportjának sertésgondozója, 3. Jo­zef Fruno. a bosányi börcserzövállalat dolgozója, 4. Viktor Fuchs, a vágtar- nóci középiskola igazgatója. A besztercebányai kerületben: „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT” 1. Ján Puskajler, a Csehszlovák ál­lamvasutak zólyomi műhelyének víl- lanykarbantartója, 2. Ján Poliouka, a Csehszlovák államvasutak zólyomi mű­helyének vonatvezetöje, 3. Alexander Preus mérnök, a Selmecbányái Kovo^ huta igazgatója. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” 1. Olga Plauchová, a losonci cseh­szlovák dohányipar gépkezelője, 2. Jo- lana Kaljáková, a zsarnócai Preglejka- üzem vágógépének vezetője, 3. Molnár József pótori bányász, 4. Augustin Skri- niar, a garamszentkereszti szlovák ba- zaltkőtörö-üzem kötörője, 5, Michal So veik, a Selmecbányái Kovohuta ol- vasztára, 6. Pavol Paseka, a lónyabá- nyai Szlovák Magnezit-üzem dolgozója, 7. Michal Mozola, a Selmecbányái érc­bányák bányásza, 8. Ondrej Ferencik, körmöcbányai bányász, 9. Ján Liska, a lónyabányai Szlovák Magnezit-üzem téglarakodója, 10. Júlus Behmer, a nyustalikéri Szlovák Vegyiüzem, desz­tillálómestere, 11. Jén Hronec, a pol- tári járásban levő hradistei EFSz szö­vetkezeti csoportvezetője. A zsolnai kerületben: „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT” 1. Jozef Kolek, a vág besztercei Kle­ment Gottwald-üzem géplakatosa, 2. Vladimír Mayer, a vágbesztercei Kle­ment Gottwald-üzem frézelöje, 3. Kor­nél Zajac, a krpelani békegát vizierö- müvének bágerese, 4. Ján Vizik, a Cseh­szlovák autóbuszközlekedés liptószent- miklósi autóbuszvezetője, 5. Albin K.>- vácik, a rózsahegyi Technocelpap cel- lulózefözője, 6. Jozef Frlicska, a már- toni Tátra-bútor üzemben a hajlított farészek csiszolója, 7. Ján Szegheő, a zsolnai Vágvölgyi cellulózeüzem főmér­nöke, 8. Ján Marcely, a bratislavai könnyűipari megbízotti hivatal' kerüle­ti igazgatóságának mostani igazgatója, a V. 1. Lenin-gyapotüzem főmérnöke, 9. Ján Krajcí, a liptószentmiklósi liptói szeszfőzde- és konzervgyár föenerge- tikusa és szerelője, 10. a honvédelmi tanintézet kollektívája. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” 1. Stefan Jankovic, a Vágvölgyi vü- lanyművek gépésze Hava, 2. Pavol Ko- rytina, a dubnicai K. J. Voroáilov-üzem áramtermelő osztályának vezetője, 3. Adam Nahálka, a demenovai IV. típu­sú EFSz elnöke, 4. Matej Halahija, a demenovai IV. típusú EESz juhgondo- zója, 5 Katarina Dzedzinová, a ró­zsahegyi V. I. Lenin-gyapotüzem fonó­ja. A kassai kerületben: „AZ építésben ELÉRT ÉRDEMEKÉRT” 1. Milan Hloska, a Tatrasvit üzem! technológusa, 2. Frantisek Stofira, a Keletszlovákiai-gépüzem katlankezelö- je, Kassa, 3. Michal Roman, a korom- pa Kovohuta mestere. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” 1. Stefan Záhoransky, a dobsinai asz- besztbánya bányásza, 2. Jozef Malec,, a Szepesi vasércbányák márkusfalvai bányásza. 3. Galló András, a Gömöri vásércbányák alsósajói bányásza. 4. Pa­vol Blahút. a Gömöri vasércbányák vashegyi bányásza, 5. Tomás Jankai, a Szepességi vasércbányák szlovinkai bá­nyásza. 6. Frantisek Petrás, a poprocsi ércbányák bányásza, 7. Koltás Lajos, a Gömöri vasércbányák rozsnyóbisz- trói bányásza, 8. Matej Vasek, a svá- bovcei mangánércbánya bányásza, 9. Jozef Kálmán, a csehszlovák autotno- bilközlekedés sofőré, Kassa, 10. Lucsko József, a rozsnyói Mária-bánya bányá­sza, 11. Rudolf Ander, a Keletszlová­kiai Gépüzem fémesztergályosa, Kas­sa, 12. Július Bágel, a kassai pedagó­giai gimnázium igazgatója. Az eperjesi kerületben: „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT” 1. Vasil Suchy, a szinnai járásban le­vő Ubla község ukrán középiskolájá­nak igazgatója, 2. Anna Kántorová, Ke­letszlovákiai Téglagyár eperjesi mun­kásnője, 3. Helena Mackóvá, az eper­jesi ruhaüzem varrónője.

Next

/
Thumbnails
Contents