Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-09 / 24. szám

Ol IFJOSAC 1953 május 9. GÖRÖGORSZÁG. A görög hazafias szervezetek felhí ■^''t intéztek az Egy-ült Nemze­tek Szövetségéhez, a demok­ratikus kormányokhoz, a nemzetközi demokratikus szervezetekhez, és az egész vi’ág nyilvánosságához, a 'ö- rög politikai foglyok és depor­tált Személyek megmentésére. USA: A mint Dulles, U.S A államtitkár beismerte, az EgyesüH A'lamok intézkedé­seket tesznek a fegyver és hadianyags ’’itás gyors le- bonyo’ítása iránt, Pathet L .o bábkormánya számára. ARGENTINA; ^uenos Aires- ban számos lap beszüntette az Associated Press. United Press és az International New '' r- vice a; erikái ügynökségek hí­rei közlését, mert Argentíná­ról koholt ';et és hazugsá­gokat terjesztenek. A ..De­mokrácia” nevű lap május 2.- án egész nyíltan így ír: .,Az Eg-'—'-n’t Al'amok. job’ >n mondva a washingtoni kor­mány a mi ellenségünk.” TUNISZ; A tuniszi helvzet epvre jobban kiélesedett. Má­jus 2.-án reggel megölték a tűni zi KastelM város, városi tanácsának elnökhelyettesét. Ügyszintén merényletet kö­vettek el Ben Raise kereske- de'emügyi miniszter el’.jn. — Tuniszban statáriumot je'entet- tek ki és mindennemű gyüle­kezést betiltottak. Letartóztat­ták Mohamed Kraemet. a tu­niszi dolg( .'k szak.szervezeté- nek főtitkárát. NYUGAT - NÉMETOR­SZÁG: Kö'nben a múlt pókban 1800 vil'amosvasúti munkás sztrájkolt. Egy heti bér magasságában követelték a drágasági járulék kifizeté­sét. melyet. az üzem vez 15- sége már régen megígért. Az üzem vezetősége kapitulált a sztrájkolók előtt és. a járulé­kot kifizette. A Francia Komunista Párt hatalmas győzelme Franciaországban a múlt hét o- lyamán folytak le a községtanácsi választások. A választások ismét be­bizonyították, hogy a Francia Kom­munista Párt — Franciaország első pártja. Az eddigi eredmények azt mutatják,, hogy a Kommunista P '* több mandátumot szerzett, mint az előző évek folyamán. Ez a tény vi­szont világosan bizonyítja azt, hogy a francia dolgozók jogaikért, a nem­zeti függetlenségért és békéért ví­vott harcát a kommunista P'^rt ve­zeti. A dolgozók széles tömegei bíz­nak pártjukban és felzárkóznak mö­götte. Az ország fővárosában, Párizsban, a Francia Kommunista Párt ismét az első helyre tört. Megszerezte a szaiiazatok 27.46 százalékát. Jelentős eredmény ez, főleg ha összehason­lítjuk az előző évi választások ered­ményével. Az 1951-ben megtartott választásokon Francia Kommunista Párt csak 25.9 százalékot, az 1947. évi községtanresi választásokon pe­dig 26.9 százalékot kapott. A válasz­tások eredménye folytán a párizsi váro.si tanácsban a kommunista pártnak az eddigi 25 he'yett 28 kép­viselője lesz. Az 1951-ben megtartott általános választásokon Párizsban a gauUeista párt került az első helyre, amely szavazatok 26.4 száza’ékát kapta. A De Gaulle-párt azóta el­vesztette még a reakciós körök bi '- mát is s ezúttal a szavazatoknak csupán 10.84 százalékát szerezte meg. Franciaország többi városában is a kommunista párt tört az élre. — Marseillben, Franciország második legnagyobb váro.sában a Francia Kommunista Párt 4.000 szavazattal kapott többet mint 1947-ben és 33.000 szavazattal szárnyalta túl a kor­mánypárti listát. A fentieken kívül a francia nagyvárosok egész s rá. ban az első helyre tört, vagypedig megtartotta eddigi vezetőhelyét. Különösen világos képet ad .ak Franciaország szívében, a Szeine- megyében megtartott választások. A megye 77 városából 55-ben a Francia Kommunista Párt bizonyult a legerősebb pártnak, s 22 helyen megszerezte az abszolút többse'’'^; is. A belügyminisztérium hivatalos adatai szerint 455 városban a leg­több mandátumot a Francia Kom­munista Párt kapta. A hivatalos közlés alapján a kommunista párt 3.703 jelö:tjét választották községi tanácsokba. A második helyet a Francia SzociaHsta Párt foglalja el, amelynek 2.280 képviselőjét válasz­tották községtanácsi taggá. A franciaországi választások meg­mutatták, hogy a kommunista párt marad az ország első pártja. Ez a tény annál ieientösebb, hogy ezt az eredményt hatévi vad kommunistá­éi lenes propaganda és az egy éve tartó megtorló intézkedések ellenére érte el. Okik a szabadságért harcolnak A korea-kínai fegyverszüneti küldöttség tagjai Panmindzsonban. Balról jobbra: Hszie Csing-hua ezredes, (Kína), Vang Csien ezredes, (Kína), Li Szán Csu tábornok, a küldöttség vezetője (Korea), Li Pjong ír ezredes (Korea) és Zsu Jón ezredes (Korea.) Átadták a beteg és sebesült hadifoglyok utolsó esoportját Május 3-án az amerikai fél Pan- mundzsonban átadta a beteg és se­besült hadifoglyok utolsó csoportját, közöttük a koreai néphadsereg 105 és a kínai népi önkéntesek 80 tag­ját. A beteg és sebesült hadifog'yok repatriálásának kezedte óta az ame­rikai fél 6670 beteg és sebesült ha­difoglyot adott át; 5.640 koreai ka­tonát és 1.030 kínai népi önkéntest. A repatriáltak utolsó csoportjában átadtak 21 nőt is. A repatriált hadi­foglyokon még most is szembetűnő­en látni utolsó napokban, a re­patriál ' e’őtt elszenvedett sebesü­lés nyomait. A 21 repatriáló nő egészségi álla­pota gyenge. A ,,Daily Telegraph” p>anmund- zsoni különtudósitója jelentette: an­gol tisztek érkeztek Koreába, hogy embereiket világnézetileg újra be­folyásolják. A tudósító megállapít- tása szerint az egyik ok. amely mi­att a világnézeti befolyásolásra ’ új­ra szükség lesz, az hogy — egyes beszámo'ók szerint — a hadifoglyok­kal jól bántak a táborokban. Ez az oka annak is, hogy Mark Clark tá­bornok parancsot adott ki, amely­nek értelmében az Egyesült Nemze­tek kicserélt katonáinak, akik kom­munista hajlamot mutatnak, tilos a tudósítónknak nyilatkoznia. Ezzel kapcsolatban idézünk a ..The New Statesman and Nation” című angol heti'a --rílis 25-i számából; „Ejnye, ejnye, a régi rossz idők­ben mi akkor panaszkodtunk, ha az ellenségeink rosszul bántak a hadi­foglyokkal. Most azért pana.szko- dunk. mert túl jól bánnak velük ” Közép- és Pél-Afrika népét még a koncentrációs táborok, a legnagyobb kínzások és a leg embertelenebb bánásmód .sem tudja visszariasztani a harctól a magsabb életszínvonalért, szabadságért, függetlenségért és a haladásért. A vietnami nép szabadsága és nemzeti önállósága harcában hősiesen viselkedik. Világifjúsági Találkozó! E két szó a földkerekség minden részén a fiatalok millióinak szivét dobogtatja meg. Nem volt még hasonló esemény, amely eny- nyire mély nyomot hagyott volna a fiatalok szívében. Ifjak és lányok — akik már résztvettek valamelyik VIT- en — életük legkedvesebb napjaikként emlékeznek a találkozó eseményeire. Emlékezik ezekre a napokra az egész világ ifjúsága, európaiak és afrikaiak, ázsiaiak és amerikaiak, akikhez elju­tott a VIT hire, látták filmen, vagy hallgatták rádióban, olvasták saját if­júsági újságjaikban, vagy illegális röp­cédulákon. Mindenütt tudnak ezekről a nagy eseményekről és mindenütt ké­szülnek a IV. VIT-re. Ausztráliából távírón érkezett a hír: elküldik leg­jobbjaikat. Csehszlovákiából levél ér­kezett; készülődnek a kultúrcsoportok. Afrikában faluról falura továbbítják a hírt: ott leszünk Bukarestben! PRÄGA, BUDAPEST, BERLIN Először az 1945 novemberében Lon­donban megtartott világifjúsági kon­ferencián hangzott el javaslat világif- júsági találkozók — fesztiválok — megrendezésére. Ezen a konferencián alapították meg 60 ország haladó fia­taljainak küldöttei a Demokratikus If­júsági Világszövetséget. A fasizmus Világifjúsági találkozók elleni közös harc talaján létrejött az egész világot átfogó, a történelemben eddig legnagyobb nemzetközi ifjúsági szervezet. Az I. VIT-en, 1947 júliusában Prá­gában 73 ország fiataljai gyűltek ösz- sze tüntetni a béke mellett. A küldöt­tek csoportjai elmentek a német fa­siszták által földig rombolt Lidicébc- és önkéntes építömunkájukkal pecsé­telték meg esküjüket: nem engedik a fasizmus újjáélesztését! Két esztendő­vel később, 1949 augusztusában, Buda­pest lett a világ ifjúságának városa. A 84 országból érkezett különböző nem­zetiségű fiatalok mellett soktizezer magyar ifjú és leány vett részt a II. Világifjúsági Találkozón. Budapest, Diósgyőr, Kecskemét, Debrecen fiatal­jai találkoztak a lenini-sztálini Kom- szomol küldötteivel, angol, holland és indiai fiatalokkal együtt dolgoztak az épülő Népstadionnál, kínai, néger és brazil fiatalokkal sétáltak a Duna partján, s velük együtt fogadták: küz­denek a tartós békéért. A következő években a béke erői — a szervezett békemozgalom megterem­tésével — még hatalmasabbá nőttek: 1951-ben á berlini Világifjúsági és Diák Béketalálkozón 104 ország fiatalságá­nak képviseletében több mint 26 ezer külföldi és kétmillió német fiatal gyűlt össze a béke zászlaja alatt. Ezen a találkozón már ott voltak a békeharr világszerte ismert ifjú hősei; Raymon­de Dien francia lány, aki egy fegyver- szállító vonat útját saját testével zár­ta el, Sztaniszla^a Sirlinszkaja, Varsó sztahanovista építője, Marcelino Prado, kubai békealáírásgyüjtő, aki a börtön­ben őreivel is aláíratta az öt nagyha­talom békeegyezményét követelő felhí­vást. Ott volt az a kétezer angol, francia, olasz, belga és svájd fiatal is, akiket az amerikai katonák az ausztriai Innsbruckban feltartóztattak. Megérkeztek Berlinbe mindannyian, köztük Aileen Hilds angol ifjú. akit az amerikaiak kidobtak a vonatból. Coliin Sweet huszonnégyéves angol diák, akit Dodd amerikai ha'Vísgy puskatussal vert fejbe — niepí az ifjúság béketa­lálkozójára utazott. Prága, Budapest, Berlin magához hívta az öt földrész ifjúságát s óceá­nokon, őserdőkön át, áttörve az im­perialisták által lezárt határsorompó­kon eljutottak a VIT-re. AZ ifjúság tanítói a vit-röl A kommunista pártok vezetői, taní­tói közül Klement Gottwald elvtárs a Világifjúsági Találkozó részvevőihez szólva, ezekkel a szavakkal fejezte ki a békeharc e fontos eseményének je- leiltöségét: „A világ ifjúsága... a Fesztiválon a legkiemelkedőbb formá­ban mutatta meg égő elhatározásai, hogy nem engedi a világot mégegyszer egy újabb háború borzalmaiba ránta­ni... Béke és demokrácia. Azt hiszem, ez az az üzenet, amelyet a Fesztivál az egész világnak küld”. Rákosi Má­tyás elvtárs mondotta a budapesti VIT-röl; „A Világifjúsági Találkozónak az volt a célja, hogy hitet tegyen az emberi haladás legfontosabb ügye, a tartós béke mellett és fokozza a har­cot a kardcsörtető nyugati imperialis­ták ellen, akik egy harmadik szörnvü világháborút készítenek elő. Egyszers­mind kiállás kívánt lenni ez a találko­zó a haladó ifjúság egysége mellett is”. És Wilhelm Pieck elvtárs a követ­kező szavakkal jellemezte a Világifjú­sági Találkozót: „A VIT legfőbb értel­me abban áll, hogy szemléletes és messzesugárzó bizonyítékát nyujtj-i egy egyszerű és mégis oly nagy igaz­ságnak: annnak, hogy a népek boldog­sága a békében rejlik”. Mindezek ékes­szólóan bizonyítják a VIT legfőbb cél­ját: a békéért folyó harc táborába, egységbe tömöríteni a világ ifjúságát. EGY A JELSZÓNK: A BÉKE! Koreában amerikai és koreai katonák lőnek egymásra, amerikai légibanditák gyilkolják a hős ország népét. De s berlini VlT-en a másik Amerika, Ab­rahám Lincoln, Howard Fast, Paul Ro­beson Amerikájának fiataljai kezetszo- rítottak a fronton tanúsított hősiessé­gükért kitüntetett Kim Gi Ok koreai alezredessel, Li Szun lm ápolónővel, Li Ben Számmal, az andzsui földalatti „Ifjú Gárda” tagjával. Egy szőke ame­rikai leány — akinek bátyját Koreália hurcolták, s ott halt meg a milliárdo­sok érdekeiért — zokogva borult a koreai hősök nyakába. Béke' Ez az a közös cél, közös jel­szó, amely eggyé forrasztja a világ ifjúságát. És mindez a világifjúsági találkozókon messzeragyogóan jutfitt kifejezésre. Jan Guyot francia ifjú Berlinben megfogadta: „Míg Koreábvn háború dűl. nem lesz nap, hogy vala­mit ne tegyek megszüntetéséért”. Her­mann Goldstein nyugatnémet ifjú eze­ket a szavakat írta Berlinben a koreai kiállítás emlékkönyvébe: „Eloltjuk Ko­reában a háború tűzét és nem enged­jük, hogy bárhol is újból fellobban­jon!” Százmilliók vágya, követelése a béke és a világifjúsági találkozók rész­vevői esküvel fogadták, hctgy küzdenek a békéért, sohasem fognak fegyvert egymás ellen. talAi.kozAs AZ IGAZI KULTÚRÁVAL Felejthetetlen élményt jelentenek a VIT részvevői számára a kulturális és sportesemények. Az imperialista orszá­gokból a Világifjúsági Találkozóra jö­vő fiatalok — minthogy népi demo­kratikus országba utaznak — itt is­merkednek meg először az új élettel, a szocialista kultúrával, de sokszor saját hazájuk haladó kultúrájával is A világhírű Mojszejev szovjet tánc- együttest száezrek tapsolták meg, tíz­ezrek gyönyörködtek a budapesti VIT- en Pliszeckája szovjet baletláncosnö bemutatóm. Berlinben a nyugatról ér­kezett fiatalok életükben először lát­tak kínai színdarabot, „A fehérhajú Iány”-t. A berlini VIT-en az olasz fia­talok bemutattak egy képzőművészeti kiállítást, amelyet a De Gasperí-kor- mány Olaszországban betiltott. A KŐVETKEZŐ ALLOMAS: BUKAREST Egy szovjet újságíró megkérdezte Indicey Dafe délafrikai négert ml tet­szett neki legjobban a berlini VIT-en? Az ifjú egy pillanatra elgondolkozott, mosolyogva a messzeségbe nézett, az­tán azt mondta; „a barátság”. Való­ban, a barátság terjesztette ki szár­nyait a világifjúsági találkozók minden eseménye fölé. A barátság, a közös harc a békéért, a jövőért — a világifjúsági találkozók ereje. Ezzel az erővel, ezzel a fegy­verrel kezében készül a világ ifjúsága a nagy auguszti béketalálkozóra. És milliókat szólít a VIT-re a Komszomol. Lenin-Sztálin ifjúsága iránti olthatat- lan szeretet és bizalom érzése. Nem­régen az olaszországi Fiat-autógvár ifjúmunkása azt kérdezte az ifjúsági szervezet vezetőitől: „Beszélhetek-e a találkozón szovjet fiatalokkal?” És az igenlő válaszra boldogan mondotta: „Akkor hát tűzön-vizén át is elme­gyek Bukarestbe'” A békéért való közös harc, a min­den békeszeretö ifjúval való barátság •’üti a román fiatalokat, amikor önkén­tes munkára jelentkeznek Bukarest új léte.sítményeinek építkezéseire. Épí­tik az „.Augusztus 23” kultúr- és sportparkot, ahol 70.000 embert befo­gadó Sportstadion, számos szabadtér színpad lesz Rövidesen elkészül az Állami Dalszínház épülete is, ahol szin­tén a VIT kultúrműsorát mutatják be. Bukarest épül-szépül, hogy mél­tóan fogadja a VIT részvevőit. A széttéphetetlen barátság a békéért — az összeölelkező szovjet és indiai, koreai és amerikai fiatalok képében — ott lépkedett Prágában a Vencel-téren. Budapesten a Hősök-téren, Berlinben a Marx-Engels-téren és augusztusban Bukarestet változtatja majd a béke­harc diadalmas porondjává. Sebes Tibo’ Oj IFJÚS.AG — a CslSz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena, a CsISz Szlovákiái Központi Bizottságának kiadöválialata, Bratislava. Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Soltésovej 2 Telefon 345-51, 2, 3, 229-31, 3. Nyomja Merkantil n. v nyomdája. — Előfizetés egy évre 200.— Kés, félévre 100.— Kés. — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma S-54001. — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal * Feladó és irányitö postahivatal Bratislava 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents