Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-29 / 21. szám
i^nríMs 29 Ol IFIŰSÁG Labdarúgóink ragyogó győzelme: Cseh Pzlovákia-Olagzország 2:0 (0:0). Mimikét gólt Pazick^ lőtte Kiküldött tudósítónk jelentése Prágában a Spartak Sokolovo letnai pályára már déli tizenkét óra tájban gyülekezett a tömeg. A „hivatásos” szurkolók kisebb csoportokba verődve jósolgatták az eredményt. Voltak olyan „merész” emberek, akik bízni kezdtek válogatott csapatunk győzelmében, a többség azonban döntetlenről, sőt többen csapatunk veszteségéről beszéltek. Nehéz volt tippelni « mérkőzés előtt, hiszen attól az időtől, amikor Csehszlovákia válogatottja 2:1 arányban győzött az olaszok felett, csaknem 18 év múlt el. A mérkőzés megkezdése előtt, Antonín Zápotockjl köztársasági elnök jelent meg a lelátón, akit a néptömeg viharos tapssal, kitörő lelkesedéssel fogadott. Az első félidő ötödik percéig aránylag gyenge volt a küzdelem. Válogatott csapatunk többször kísérelt meg támadást az o'asz kapu ellen, azonban az olasz hátvéd nagyszerűen mükö- dcti. Fordítva is majdnem u- gyanez volt a helyzet, azonban a mi hátvédjeink kissé lazán dolgoztak. Boniperti, majd Pandol- fini, gyönyörű rúgásokkal ostromolta Rajman kapuját. Rajman azcHiban kitűnő formában volt. nagyszerűen védett. Az első félidő vége felé a játék menete kissé feljavult. A küzdelem kezdett erősebb lenni A csehszlovák csapat már többször vezetett támadást az olaszok ellen. Laskov kitűnő beadásai lehetővé tették, hogy Pa- zsicky és Kacsányi többször rúghattak kapura Laskov szintén bombázta Moro kapuját. Moro azonban ugyanúgy mmt Rajman, szívvel-lélekkel dolgozott. Rajman és Moro munkáját a közönség viharos tapssal kísérte. A másixlik félidő első perceiben a kitünően játszó Ipser a jobn szélre Laskovnak adta a labdát, aki szinte Pazsicky lábára továbította. Pazsicky bombaszerű lövést bocsájtott kapura, amit Moro nagyszerűen elhárított. A további percekben még jobban feljavult a játék menete. Válogatott csapatunk többször támadt az olasz kapura. Az olaszok azonban, — főként a védelem. — jól dolgoztak. Magni- nl jobb hátvéd, aki az első félidőben ^is szép játékot mutatott, ■3 második félidő első- perceiben szintén nagyszerűen küzdött. A második félidő 25. percében Safránektöl Laskovhoz került a labda, aki a jobbszélről jól kiszámított rúgással Kacsányinak továbbította. Kacsányi lőtt. Merő kiszaladt a labdára, de vesztére, mert a labda elpattant tőle, egyenesen Pazsicky lábára, aki bombalövéssel bocsájtotta a kapuba. Gól. A közönség hata.- mas tapsviharral fogadta vá/i- gatott csapatunk első sikerét. Szeretett köztársság! elnökünk, Antonín Z.ápotocky elvtárs a lelátóról tapssal üdvözölte válo* * * gatottainkat. A kezdés után a közönség még kitöröbb lelkesedéssel buzdította a csapatokdt. „Do toho, do toho”, hangzott ütemesen a stadion minden részéből. Alig múlt el három perc, amikor a középhátvédektől Pazsic- kyhoz került a labda, aki második bombalövésével megszerezte a 2:0-ás vezetést. A mérkőzés utolsó percei erős küzdelmek közepette te'tok el. Az olasz csatársor többször vezetett támadást a csehszlovák kapu ellen, azonban sikertelenül A mérkőzés befejezése után a közönség tömegei rohantak a oá- lyára, hogy először üdvözöljék győzelmes csapatunkat. O Válogatott labdarúgóink tehát megmutatták, hogy alaposan felkészültek erre a találkozói a. Győzelmüket naoyban elősegítette az. hogy többnyire fia’al jétékosokkal á'ltunk ki. A lelátókról. az állóhelyekről, 35 000 ember buzdította játékogainkat A iátékot Franken (Belgium) vezette. Az európai kupa állása a Cseh- s/lnvákia—Olaszország ta'álko-’ó után: 1 Magyarország 7 4 12 24:17 9 2. Ausztria 8 4 13 15:19 9 3 Csehszlovákia 6 312 13:9 7 Olaszország 6 2 13 7:6 6 5. Svájc 7034 12:20 3 Magyarország — Ausztria 1:1 (1:1) •ti"'« A Budapesten lejátszott nemzetközi labdarúgó mérkőzés az A csapatok között döntetlenül, 1:1 arányban végződött. Az eredmény még az első félidőben megszületett. A magyar csapat a mérkőzés folyása alatt nagyon sokszor vezetett veszélyes támadást az osztrák kapu ellen. Azonban Seemann, az osztrák kapus kitűnő formában volt, amit az is Igazol, hogy a mérkőzés folyása alatt közel 80 labdát fogott. A magyar csapat kapusa, Crosits is jó formában volt. A várva várt mérkőzés tehát nem hozta meg a kívánt eredményt. A magyar c.sapat fölénye már az első félidőben megmutatkozott, a mérkőzés további folyamán szinte egy kapura játszottak, vagyis a magyar csapat állandóan ostromolta az osztrák kaput. A mérkőzést Evans (Anglia) vezette. * A „B” csapatok mérkőzését Becsben az osztrákok 1:0 (1:0) arányban megnyerték. Nemrégen érkeztek Pozsonyba a német kerékpározók, akik május elsején Pozsonyból indulnak majd a P—B—V kerépáros Békeversenyre. — Képünkön Georg Stoltze, a német csapat legjobbja, pionírlánnyal beszélget, aki mellére tűzi a pionírjelvényt. Az NDK kerékpáros válogatottja péfteken orvosi szemifm és szakszerű egészségügyi vizsgálaton mentek át, a délelőtt folyamán pedig megtekintették a várost. Délután kirándultak Vas- kutacskára, ahol gyönyörködtek a természet szépségeiben. Tegnap, április 25-én repülőgépen Pozsonyba érkeztek a Franciaországban élő lengyelek és a norvégiai kerékpározók küldöttségei. Kerületi versenyek: Spartak Petrzsalka—Spartak Myjava 4:1 (1:0) Iszkra Matador—Dynamo Pusztafödémes 4:1 (2:1), Zohor —Csáry 5:1 (1:0), PZ Galanta — PDA Bratislava 1:3 (0:2), Tátrán Nővé Mesto—Sokol Hrncsiaruvce 3'0 (1:0), Slavoj Dunaszerda- heiy—Dynamo Spoj Bratislava 5:0 (3:0), Lokomotíva Bratislava—Slavoj Diószeg 0:4 (0:2), Slavia Bratislava B—Tátrán Galanta 2:1 (0:1). Járási bajnokságok: Slovan Bratislava ÜNV ,,D”—Tátrán Po- zetnné stavby 2:5 (2:5), Spartak Elektromontázse—Iszkra Machnács 2:3 (1:2), Spartak Gumón—Slavoj domáce potreby 3:1 (2:1). Spartak Pßtrzsalka B— Lokomotíva Bratislava B 1 2 (0;1), Stavokombinát B—Kovo- sluzsba B 3:1 (2:0), Tátrán Pe- zinok ifjúsági—Slovan Módra ifjúsági 1:0 (0:0), Tátrán Nővé Mesto B—Sokol Hlubina 4:0 (3'0), Tátrán Nővé Mesto tanulók—Sokol Hlubina tanulók 2:0 (1 ;0), Sokol Bzínce—PHS Rako- vice 2:1 (0:1), Slavoj Malacka B —Gajary B 5:4 (l:2j, Slavoj Malacka ifjúsági—Gajary ifjúsági 3:1 (1:1). Szombaton és vasárnap a röp- labdázók további mérkőzéseket bonyolítottak le a köztársaság férfi és női bajnokságában. E- redmények: Férfiak: Tátrán Prága Isoxil—Jawa Prága 3:1 (16:18, 15:8; 16:14, 15:5), Dynamo Prága—Krídla Vlasti 3:0 A lengyel kerékpározók is megérkeztek Pozsonyba. — Képünkön a csapat három legjobb kerékpározója látható, jobb szélén Sk.a- biaszky, a híres lengyel kerékpározó. (16:14, 15:9. 15:4), Spartak Prf- ga Stalingrad—Vítkovicei Bányász 3:0 (15:8, 15:8, 16:14). Spartak Zbrojovka Bmo—Spartak Prága Sokolovo 3:0 (15:8, 15:9, 15:13) Iskra Zsolna—ATK 0:3 (1:15. 9:15, 13:15), Slovan Pozsonyi Állami Bank—Slovan Cseszké Budejovice 1:3 (15:12, 7:15, 12:15, 10:15), Dynamo Prága—Vítkovicei Bányász 3:1 (15:11, 12:15. 15:10, 15:8), Spartak Prága Stalingrad-Krídla vlasti 3:0 (15:2, 15:6, 15:13), Slovan Pozsony Állami Bank— ATK 0:3 (14:16, 10:15, 8-15), Iskra Zsolna—Slovan Cseszké Budejovice 2:3 (17:15, 16:14, 10:15, 4:15, 8:15), Nők: Slovan Prága SVTVS— Spartak Králové Pole 2:3 (16::14, 15:10, 12:15, 4:15, 11:15), Spartak Plzen ZVIL—Iskra Proste- jov 3:0 (15:11, 15:11, 17:15), Tátrán Val. Meziríci—Dynamo Prága 2:3 (15:11, 10:15, 7:15, 15:13, 5:15), Osztravai Bányász —Spartak Sokolovo 3:1 (15:10, 9:15, 15:4, 15:'2), Slovan Prága SVTVS—Iskra Prostejov 3:0 (15:9, 15:6, 15:13), Slavia Pozsony Pedagog—Sloyan Pozsony KUNZ 3:1 (15:13, 15:13, 8:15, 15:12). A Nemzetgyűlés jóváhagyta az iskolarends-zerról és a tanítóképzésről szóló törvény kormánytervezetét Frfytatás i 2. oldalról. Oj Iskolarendszerünk összetétele Engedjék meg, hogy a továbbiakban áttérjek új iskolarendszerünk jellemzésére. Az új iskolarendszer, amint már említettem. iskolai alaptípusként a 6—14 éves ifjúság számára bevezeti a kötelező nyolcéves középiskolát. Ez az Iskola a hivatásához, a szakiskolához, vagy a .magasabb általános műveltséget nyújtó iskolához szükséges általános alapműveltséget nyújtja az ifjúságnak. A nyolcéves kötelező középiskolán kívül 11 éves középiskolánk is lesz, amelynek utolsó három évfolyama kiválasztollak számára van fenntartva. Ennek az iskolának kilencedik osztályába azok a tanulók vehetők fel. akik sikeresen bevégezték a nyolcéves középiskolát, vagy a tizenegyéves középiskola első nyolc évfolyamát. Mindkét típusú iskola osztályait 1—8, Illetve 1—11 számmal fogjuk jelölni. Ezeket az iskolákat egyéveseknek, röviden nyolcéveseknek, vagy tizenegyéveseknek fogjuk nevezni. Tizenegyéves iskolákat a nemzetgazdasági terv szükségletei szerűit fogunk létesíteni és az eddigi nemzeti iskola, középiskola és gimnázium egybe vonásé val jönnek létre. Mind a tizenegy osztály egy igazgató vezetése alatt fog állni, akinek, ebben az osztályok számára való tekintette! bizonyos számú munkatárs fog segédkezni. Nyolcéves középiskolákat ott létesítünk, ahol meglesznek hozzá az előfeltételek. Az eddigi nemzeti és középiskolák összevonásával jönnek létre és szintén egy igazgató vezetése alatt fogn.sk állni. Ahol nem lesznek meg a kőtelező nyolcéves középiskola megalakításának előfeltételei, megmarad az öt évfolyamú nemzeti Iskola. Ennek elvégzése után 8 tanulók átmennek a nyolcéves középiskola hatodik osztályába. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a nemzeti, nyolcéves vagy tizenegyéves iskola első osztályától egészen az ötödik osztályáig való tanítást egyenértékűnek fogjuk tekinteni éppúgy, mint a nyolcéves és a tizenegyéves iskola első osztályától egész a nyolcadik osztályig nyújtott tanítást. Az általános műveltséget nyújtó iskola valamennyi típusának első évfolyama előkészítő osztály. A Szovjetunió tapasztalatai u- gyanis megmutatták, hogy nem helyes a hatéves gyermeket egyik napról a másikra komoly munkába fogni. Ellenkezőleg, sokkal helyesebbnek tűnik fel a játéktól a rendes tanulásra való fokozatos átmenet ^megszervezése. Az óvoda és az általános iskola közötti ilyen átmenet lesz az előkészítő iskola. A gyermek az előkészítő iskolában megtanulja ugyan az olvasás, írás és számolás kezdeti formáit, a rendes Iskolai munka ázonban csak a második osztályban kezdődik számára. A második osztálytól a tizenegyedik osztályig általános műveltséget nyújtó iskolánk tan tervei megközelítik a szovjet tízéves iskola tanterveit. Az ÚJ rendszer előnyei Az új rendszer előnye az, hogy következetesen egységes iskolát hoz létre. amelyet nemcsak az eddigi általános műveltséget nyújtó iskola három fokának egyesítése, hanem a tananyag egyesítése is jellemez, amely szervesen illeszkedik egymásba mind az egyes Osztályok, mind a tantárgyak tekintetében. Eddigi iskolarendszerünk azonban az egyes iskolai fokok szétválasztásával megbontotta az egységes iskola alapelvét, a valóságban itt nem volt meg « rendszer egyes tagjai közti kapcsolat. A tanulók, habár különféle aprőlé- kosságok egész tömkeleggével tömték fejüket, amelyeket gyorsan elfelejtenek nem sajátítják el a tudomány alapismereteit. Munkahelyeik azonban megkövetelik tőlük, hogy az iskolából mély és tartós ismeretekkel, szilárdan elsajátított tudományos alapismeretekkel távozzanak, amelyeket a gyakorlatban mindjárt alkalmazhatnak. A javasolt rendszer másik előnye az, hogy lehetővé teszi iskoláinknak a szovjet mintakép nyomán való következetes építését. Tanítóink és iskolai dolgozóink naponta meggyőzödnek, hogy a szovjet tapasztalatok egyre szé- lesebbkörü és mélyebb alkalmazása és a szovjet példakép megközelítése, a- mely Gottwald elvtárs fogalmazásában a népi demokráciák fejlődésének alaptörvénye, az iskolai ágazatra is teljes mértékben érvényes. Nálunk a szór' cialista iskola gyors építésének ez az egyedüli útja. Más üt nem vezet előre! Az új iskolatörvény tervezete, új tantervek, új tankönyvtervezetek és tankönyvek kell, hogy azt is kifejezzék, hogy iskolai dolgozóink és tanítóink mindig hűen fogják őrizni Gottwald elvtárs örökét. Engedjék meg még, hogy legalább röviden tájékoztassam önöket azokról az átmeneti intézkedésekről, amelyeket az iskola- és népnevelésügyi minisztérium az űj iskolai törvény elfogadásával foganatosított. Az üj iskolarendszer, amint már említettem, már 1953 —54-es iskolai évben érvébe lép, éspedig a következő terjedelemben: az egész országban már nyolcéves és tizenegyéves iskolákat létesítenek. Ez azzal válik lehetségessé, hogy: 1. Az idei iskolai év végén a gimnázium harmadik osztályának tanulói a negyedik osztályos tanulókkal együtt befejezik tanulmányaUiat. Hathetes tanfolyamot rendezünk számukra, a- melynek keretében átveszik a negyedik évfolyam csökkentett tananyagát. A tanfolyam elvégzése után rendesen é- rettségiznek és beiratkozhatnak a főiskolára Ezen intézkedés okait már említettem — a főiskolák fokozott követelményeit csak a gimnáziumok két utolsó évfolyama fedezheti. 2. Már az idei iskolai év végén a középiskolák harmadik osztályának tanulói is bevégzik köteles iskolai látogatásukat, éspedig rendes évzáró vizsgát tesznek anyanyelvűkből, orosz nyelvből és számtanból. Ezen évfolyam tanulóinak a következő lehetőségeket nyújtjuk: felvehetők a harmadfokú kiválóak iskolájába, azaz a 11 éves iskolák kilencedik osztályába, vagy szakiskolába, az állami munkaerötartalékok szakiskoláiba vagy a dolgozó ifjúság központjaiba, vagy állásba léphetlek. Azok a diákok, akik jelentkeznek, kivételesen még egy évet járhatnak iskolába éspiedig a rendkívüli negyedik osztályba, amely tanfolyam. E tanulók egy részét egy év múlva felvehetik további tanulásra, a többiek állásba lépnek, illetve beiratkoznak az állami munkaerőtart;tIékok szakiskoláiba, vágy a dolgozó ifjúság központjaiba. A középiskola III. osztályának minden tanulója bizonyítványt kap iskolakötelezettségének befejezéséről, ami feljogosítja őket, hogy a rendkívüli tanulmányi formákról szóló érvényes előírások értelmében a kiválóak iskoláján folytatott tanulásra jelentkezzenek. Tehát ugyan azok a jogaik lesznek, mint a középiskolák IV. osztálya tanulóinak. Az üj tervezet értelmében az 1953 —54-es iskolai évben az első, a hatodik és a kilencedik osztályban a többi osztályok átmeneti terve szerint fognak tanítani. .Az új tervezet szerinti tanítást az 1954—55-ös iskolai évben kezdik meg minden egyes osztályban, midőn már űj tankönyvek lesznek. Meg kell még említenem, hogy 79 üj iskolával bővül a 11 éves iskolák hálózata már az 1953—1954-es iskolai év folyamán. Az első évfolyamba a mostani iskolai évhez viszonyítva 100 százalékkal több tanulót, tehát több mint 22.000-et vesznek fel. Már az 1953— 54-es iskolai évben 243-mal több nyolcéves iskola lesz, a 11 éves iskolák első nyolc osztályával együtt. Ebből az is kitűnik, hogy nem lesz semmi tanítófeleslegünk. Teljesen helytelen lenne, ha az új iskolai törvényben csak szervezési változásokat látnánk és nem vennék te Kintetbe elsősorban a változást az iskolák munkájában, tartalmában, ideológiai és pedagógiai színvonalában. Az űj emberről van szó. ,J\2 iskola a köztársaság új polgárai nevelésének fő tényezője” — hangsúlyozta Gottwald elvtárs. Az iskolának ezért a társadalom szocialista, kommunista átalakításának hatalmas eszközévé kell válnia és gyorsan mentesülnie kell a burzsoázia iskoláiból még rámaradt utolsó csö- kevényektöl. A szocializmus gyökeres szakítást jelent minden egyes régi vi • szonnyal és eszmével. Ezt éppen iskolai nevelésünknek kell kifejeznie, aminek a marx-leninizmus alapelveitől való tántorlthatatlanságban és valamennyi burzsoá csökevénnyel, főleg a' babonákkal és sötétséggel szemben való kérlelhetetlenségben kell megnyilvánulnia. Az új embernek, a jövő emberének nevelése lehetetlen másképpen, mint a régi, az őt hátráltató halódó ellen vívott küzdelem útján. Az élesedő osztályharc folyamata ezért semmiképpen sem kerülheti el az iskolát, iskoláinknak ezért mélyen politikai jellegűvé kell válniok. Ezt állandóan hangsúlyoznunk kell, mert még mindig vannak olyan tanítóink, akik úgy vélekednek, hogy az iskola ütőere más lehet, mint az élet ütőere. „Gyermek- társadalmunknak — mondja Makarenko — vissza kell tükröznie az egész ország életét. Az iskolának olyan erélyesen és bátran kell küzdenie a kommunizmusért, mint az egész társadalomnak, és ugyanolyan örömmel!” Lenin elvtárs hangsúlyozza, hogy abban az időben, Mimikor a fiatalemberek az iskolában tanulnak, az iskolának, a kizsákmányolok uralma alóli felszabadulás harcosait kell belőlük formálnia. „Máskülönben — mondja — semilyen reményt nem helyeznénk a tanulásba, a nevelésbe és a művelődésbe, ha ez csupán az iskolára szorítkozna és elszakadna a viharző élettől”. (Lenin beszéde a Komszomol III. kongresszusán.) Sykora elvtárs beszédének végén felhívta az ifjúságot, hogy jobb tanulással készüljenek fel az iskolákban országépitő feladataik teljesítésére.
