Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-29 / 21. szám

1H53 nnrílis 29. Ol IFlOSáG Klemeni Gotlwaid elvlársról nevezlük el gyárunkai Április 14-én délután a Ganz Villa­mossági Gyár dolgozói és a vállalat vezetosege ünnepségre jött össze és ezen az ünnepségen valóra váltották az üzem dolgozói régi óhaját. Nem elég, hogy a gyár formája és a gyári dol­gozók élete annyira megváltozott, kell, hogy változzon a gyár neve is. A gyár homlokzatáról így végre lekerült a Ganz név, ami a dolgozókat még a tő­kés társadalomra, a tőkés kizsákmá- nyolá.sra emlékeztette. A gyár dolgo­zói kiván.ságára és kérésére megváltoz­tatták a gyár nevét. A gyárat a cseh­szlovák nép nagy fiáról, Sztálin elv- társ legjobb tanítványáról, Klement Gottwald elvtársról nevezték el. A név­adó ünnepségen az üzem pártszerve­zetének titkára, Vida elvtárs mondott beszédet. Ismertette a névadó ünnepség jelentőségét és Klement Gottwald elv­társ életét. Vida elvtárs beszédében hangsúlyoz­ta, milyen nagy megtiszteltetés a gyár dolgozói számára, hogy a gyár olyan ember nevét viselheti, aki életének minden percét és idejét a nemzetközi munkásmozgaiomnak, a népnek szen­telte. De ez a név egyben kötelezett­séget is ró a gyár dolgozóira, meri a gyárban készült villamosgépek magu­kon viselik Klement Gottwald elvtars nevét és hirdetik szerte a világon. Ez­ért a gyár dolgozóinak még fokozot­tabban kell harcolniok a minőségi ex­portáru megjavításáért. V'ida elvtárs beszéde után Major Ist­ván elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság követe mondott köszönetét a gyár dol­gozóinak. hogy az ország legnagyobb villamossági üzemét, Klement Gottwald után nevezték el. „Legyetek méltók hozzá, legyetek olyan erősek és harcosak, mint ő volt”, — mondotta végső szavaiban Major elvtars. A gyár dolgozói hozzászólá­saikban köszönetüket fejezték ki a mi­nisztertanácsnak és Rákosi elvtársnak. hogy hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a mai naptól kezdve a gyár a csehszlovák nép nagy fiának, Klement Gottwald elvtársnak a nevét fogja vi- .selni­„Cgy fogunk dolgozni mint ő, az el­lenséggel úgy fogunk elbánni, mint aho­gyan azt ó tanította” — mondotta fel­szólalásában Komáromi Lajos sztaha­novista marós, aki 200 százalékon fe­lül teljesíti normáját. — A gyár dolgozói megfogadták, hogy méltók lesznek Klement Gottwald ne­véhez és ezt majd a munkapad mellett be s bizonyítják. Még szorosabbra sze­retnénk főzni a magyar és csehszlo­vák nép közötti barátságot, hangsú­lyozták a felszólalók. Az ünnepség után a gyár homlokzatán lelepleztek az új felírást és most büszkén olvas­hatják a gyár bejáratánál a dolgozók: Klement Gottwald Villamossági Gyár. (Iván József, Budapest) Május elsejei üdvözletünk A diószegi kerületi mezőgazdasági kuidiointézet sósszigeti kutató- és magnernesitö állomása gazdaságának üzemi CslSz szervezete pártunk és kormányunk a mezőgazdaságról hozott határozatainak tudatában, Zápotocky elnökünk forrón szeretett Gottwald elvtárs, az első munkáselnök ravata­lánál mondott esküjéhez híven — kö­telezzük magunkat, hogy: A sósszigeti gazdaságban példásan •5 hektáron elvégezzük a cukorrépa fermesztésével összefüggő összes mun­kákat. A sarabolást és az egy.elést úgy 'végezzük el, hogy egy hektáron át­lagban 90.000—100.000 répa maradjon meg. A vállalt munkát az agrotechnikai ha­táridő betartásával végezzük el. Ezál­tal elérjük azt, hogy egy hektáron 350 mázsa cukorrépát termelünk ki. Versenyre hívjuk ki a gazdaságban a Kálmán Béla elvtárs növénytermesz­tési csoportját. Ogyszintén versenyre hívjuk ki a diószegi „Oj udvar” gazdaságot és a Szene melletti ..Királyfai Kisérleti és Nemesítő Állomást. Továbbá vállaljuk, hogy gazdaságunk minden szakaszán rendszeresen növel­jük a munkatermelékenységet és csök­kentjük az önköltséget. Tanulni fogunk a világ leghaladóbb tudományától, a szovjet tudománytól, A szolidaritási alapra 1.000.— Kcs-t adományoztunk. A munkaidő megrö­vidítésénél 28.000 koronát takarítottak meg. Így biztosítjuk hazánk dolgozói ré­szére egy boldogabb jövőt. Csattanós választ adunk az imperialistáknak — így óvjuk a békét. A kísérleti állomás CslSz szer­vezete. Örömmel üdvözlik a p'onírok az új iskolatfirvéiiyt Prága — A Nemzetgyűlés pénteki ülésén pmest Sykora, iskola- és nép- nevelésügyi miniszter, Václav Kopecky- Zdenek Fierlinger, Zdenek Nejedly aka­démikus, továbbá Ladislav Stoll minisz­ter és Frantisek Neéáseknek, a CsKP KB titkárának jelenlétében fogadta a példás pionírok egy húsztagú küldött­ségét és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szö­vetség tagjait. A pionírok részéről Ivo Kubes, a prá­gai Jundris utcai IV. középiskola tanu­lója köszönetét .mondott a kormány­tényezőknek és Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának az új iskolatörvényért. Tajiszia Vasziljevszka, a prágai orosz gimnázium tanulója a CslSz-be tömö­rült ifjúság névében megígérte, hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség mindent megtesz azért, hogy ifjúsá­gunk az új iskolatörvényt örömtelje­sen és megértéssel fogadja. .A küldöttek üdvözlésére Zdenek Ne­jedly akadémikus, Ernest Sykora és Frantisek .Necásek válaszoltak. Kifejezték azt az örömet, hogy if­júságunk az új iskolatörvényt saját ügyének tekinti azért is, mert ez a törvény Klement Gottwald ajándéka az ifjúságnak, mert elhúnyt elnökünk éle­te utolsó napjaiban is foglalkozott fel­növő nemzedékünk további nevelésének kérdéseivel és minden gondolatat az ifjúság boldog élete megteremtésének szentelte. Zdenek Nejedly, Ernest Sv- kora és Necé.sek ■ elvtársak hangsúlyoz­ták, hogy az új iskolatörvénynek a legnagyobb mértékben hozzá kell járul­nia ahhoz, hogy ifjúságunk magáévá tegye mindazokat a hatalmas felada­tokat. melyek hazánkban a szocializ­mus felépítésénél reá várnak. Az új törvény alapvonala, hogy iskoláink mi­nél jobban megközelítsék a szovjet is­kolákat. Ebben a munkában maguk a pionírok és a CslSz-tagok segíthetnek azzal, hogy a legnagyobb mértékben i- gyekeznek megközelíteni nagy példa­képüket, a szovjet , pionírokat és a Komszomolt. Májust köszöntő teiajaiilasuuk Mi, a samoü CslSz szervezet tagjai, a Világ dolgozói hatalmas ünnepe, má­jus t-i es május 9-e tiszteletére a Következő köteiezettség vállalást tet­tük: ifjúsági szervezetünk magara vállal­ta egy nektár cuKorrépa egesz évi ke­zdetet, s ezen a legmagasabb hektar- hozam eiéresét. Tíz hektár lucerna egesz évi kezelését. Ifjúsági szervezetünk tagjai négy előfizetői szereznek az Üj ujusagnak. Május elsejére iljúsagunK toniegszer- vezeteinkkel egyuttmukodve kultúrmű­sort rendez énekszámokkal, szavala­tokkal és rövid jelenetekkel. Ifjúsági szervezetünk öUÜ Kcs-val járui .hozzá a bukaresti Világiíjusagi laláikozó megrendezésének sikeréhez. A CslSz sarnoti szervezetének tag­jai tudják, mi a kötelességük a szo­cializmus telepítésében. Tuüjuk azt, hogy felajánlásuk sikeres teljesítésével hozzájárulnak a szebb életért, boldo­gabb jövőért folyó küzdelemhez. Fekete Edit a sámoti CslSz referense. TöLb mint 1 milíió Kcs-t adtunk a Szolidaritási alapra A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek februári ülésén Prágában a csehszlovák küldöttség tagjai vállalták, hogy Csehszlovákia ifjúsága a Szolida­ritási alapra 5 millió koronát adomá­nyoz. Eddig 1,191,000 koronát adtak at a Szolidaritási alapaaak. A Prága és Usty nad Labe-i kerületek adták az összeg legnagyobb részét. Szlovákia ifjúsága több mint 100 ezer koronát adományozott. A további jelentések alapján, ame­lyek a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség l^özponti Bizottságához érkeztek, arról tanúskodnak, hogy a csehszlovák küldöttség vállalá.sát becsülettel telje­síti. Az érettségi nálunk ünnep lesz Egy ÚJ társadalmi rendszer élet­belépésével sok szónak a jelentő­sége. értelme módosul, sőt nem egy esetben teljesen megváltozik. Hogy néhány példát említsek. Így van ez a „nemzet” szóval is. a' feudalista társadalmi rendszer­ben a nemzet jelentősége, mi­nőségileg különbözött a burzsoá nemzettől. Vagy az „erkölcs” szó tartalma A burzsoá erkölcs és s szocialista erkölcs közt van lega­lább olyan különbség, mint egy Körösi Zsuzsa, a pozsonyi ma­gyar pedagógiai gimnázium ta­nulója. ■ „gyárigazgató” között a kapitaliz­musban és egy gyárigazgató között a szocializmusban. Vagy mennyire nem „igaz.ság” a mi számunkra az, ami egy tőkés számára „igaz.ság”. És ígv még sok példát hozhatnék fel. Nem kis mértékben megváltozott az érettségivizsga szó értelme is. .A dolgozó tömegek gyermekei is úgy néztek a „matúrára” mint egy anyagi okok miatt elérhetetlen á- lomra és ez igy is volt, — elérhe­tetlen. Pedig a munkásosztály vi­szonya a tudományhoz és a kultú­rához, már a kapitalista társadalmi rendszerben is pozitív volt. Lenin elvtárs mondotta, hogy a munkás- osztály születése pillanatától fogva tudásszomjas osztály volt. A múltban, a tanulóifjúság, vagy is azok, akik osztályhelyzetüknél fogva, vagypedig valami más rend­kívüli körülmény segítségével (ami ritkán volt) gimnáziumba járt, szin­tén másképpen nézte és értelmezte az érettségivizsgákat, mint ahogy azt a mai tanulóifjúság teszi Nem is tudok hirtelen más megfelelő hasonlatot találni. Talán a „mumus”, ezzel ijesztgették a kis gyermeke­ket, ha rosszalkodtak, vagy csinfi- Umkodtak, lesz a legtalálóbb. Ai „mumus” „valami” félelmetes v ilt. ■Azért nem is tudtam elképzelni. Valami olyan fekete, csúnya félel­metes „valamiként” élt képze'C- tembep. De csak „valamiként”. Ilyen volt a régi érettségi is. Tartalomnélküli apolitikus — n.inl az egész burzsoá iskolarendszer. A diákok az érettségivizsgáktól féltek. rettegtek — akárcsak a kis gye­rek a „mumustól" — de hiszen érthető is. A burzsoáiskola nem veit a tud imány elsajátításának harcos eszköze. A felsőbb iskolák tanuió- i'júsága általában a burzsoázia dé­delgetett' csemetéiből állt. Az ilyen tanulóknak nem volt fontos a ko­moly tanulás, étég valami a burzsoá Iskolarend­szer politikájáról. Tudjuk, hogy a harmadfokú iskolák közül a legtöbb volt a reálgimnázium. A rrálgini- náziumoan végzett emberek kimen­tek az életbe... hová az életbe’ Mondjuk egy tőkésnek a gyermeke az még tudott hová menni, apja helyére a profitot zsebre vágn. . de hová mehetett mondjuk az a kis polgár vagy parasztifjú, aki elju­tott az érettségiig ? Hová ... Hi­szen a reálgimnázium nem képez „egész embereket”. Főiskolára? — arra már nem jutott. Egy ismerősöm saját tapasztalat­ból így jellemezte a helyzetet; „ki­mentem az életbe mint egy bor^ú bután, zavarosan, ügyetlenül "viá^.- fél évig munka után jártam. 'Végül ' amikor sikerült egy imoki akást kapnom, kezdhettem az egész tanu­lást élőről.” Hogy az érettségivizsgát hogy ér­telmezzük a legjobban, a valóság tudja megmagyarázni. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnáziumban pár hét múlva harmincán fogfiak érettségizni. Tizenkilenc, hnszévis fiúk, leányok. Három évvel ezelőtt hazánk különböző helyeiről jörrek össze. Egyesek az eke szarvától mások a géptől, a traktortól jöttek, hogy tanuljanak. Dolgozó népünk elküldte fiait, hogy tanuljanak. Vér a vérből. Néhányan folytatták az iskolák.at, többen csak polgárit végeztek, az osztály legnagyobb része azonban elemi iskolai végzettséggel jöttek a gimnázium második osztályába. Hogy hányán arról nem is beszé­lek. Azokról talán Haraszti Gyuláék, Kohány Fenék, Benkö Józsefék, Bodzás Gyuláék, Sindár Elviráék tudnának beszélni. Beszéljünk in­kább az akaratról és a lendületről, amit a munkahelyükről hoztak ma­gukkal az iskolába. Az kellett ide. törhetetlen vasakarat. Csakis igy lett az ekeszarvától jött Kohánv Feriből az osztály legjobb számta- nistűja. Így lett Ma'kotányi Pali. a traktorista. Török Elemér a kőmű­ves az intézet legképzettebb tagja. Kovái'c Zoli a füleki zománcgyár munkapadjától jött az iskolába. M:i a leutevékenyebb tanulók közé ta.-- tozik. Az elvtársak érettségire készül­nek. Nem kedvetlenül rettegve, mint valamikor régen. Az érettségivizsgn 3 ni.agyar pedagógiai gimnázi imban . ünnep lesz. A munka ünnepe Há- r rom évi munkának az értékelése. A magyar pedagógiai gimnázium Uko-. ’ Iáikra jólképzett kádereket fog ki-| küldeni, hogy tanítsák dolgozó né-^ pünk gyermekeit. ' Ez a különbség a régi és a mai ■ érettsógivirsga között. Kugler elvtárs azokhoz a kosuti cu­korgyári munkásokhoz tartozik, akik a kapitalisták ellen folytatott harc élén álltak; ö mesélte a következő történe­tet amikor az éhes földmunkásokat harcba inditotta, akkor drága ereklye­ként elrejtette a vörös zászlót, ame­lyet a viharos évek vasfoga alaposan kirágott. A zászlórúd is elkopott már, hiszen a harc közepette sokszor fegy­verként is használták. E napokban a fiatal répatermelők konferenciáján Surányban, ahol egyik legnagyobb cukorgyárunk — éppen a Csallóköz répaterületén terjed el — visszaemlékeztek a zászlótörténetre, miközben a felszabadúlt szép munká­jukról beszéltek, Rybár elvtárs szólalt fel. Lelkes harcos ifjú a chalomi föld- muvesiskola küldte ki a konferenciára, beszámolt a cukorrépa nagyobb cukor- terme'ésével kapcsolatos kísérletek eredmenveiröl, beszélt arról, hogy az iskola gazdaságán elterülő 10 hektá't bejelentette a prosenicai versenymoz­galomba Beszélt továbbá arról is, hogy megkisérli a patak medrét átállítani és a területet ilykeppen termékennyé ten­ni. Szó. szót követett és a szavakat tettek Bátor új és merész tervek szü­lettek A CsISz-tagok lelkére beszélt és az egész terem tapsolt, amikor a következőket mondotta: „Azt akarjuk, hogy mi is megköze­lítjük a Szovjetunió ezer hektár cu­kortermelései a cukoriparban az egész világon a legjobbakhoz tartozunk." Ezek a szavak rányomták bélyegü­ket a konferencia jellegére. A cukor­répatermelést magasabb tudományos A KOSUTI ZÁSZLÓ TÖRTÉNETE alapra kell helyezni és állandóan emel­ni kell a cukorhozamot. A nagy lel­kesedés közepette nem tudott megfe­ledkezni Kosútiról, arról a szívós tör­hetetlen harcról, mindazért, amiről a fiatal termelők máma büszkén beszél­hetnek. ★ Bratislavától Komáromig, Nagyme- gyeren keresztül, Qunaszerdahelyig. Szlovákia legtermékenyebb területén a kapitalista korszak legelején új ip:ir keletkezett, a cukoripar. A cukorgyárakat kapitalista lelemé­nyeséggel és kapzsisággal építették, rendszerint csak kevés fózökatlan- nal rendelkeztek és két különálló, tel­jesen önálló felszereléssel, ügy. hogy rosszabb termés idejében kevesebb dol­gozóval is üzemben tudták tartani a gyárat. Már a gyárépítésnél számítot­tak a dolgozók leépítésével. Körülbelül 90 gazdaság, egyetlen egy kizsákmányoló kartelt alkotott és fel­szippantotta a kis- és középparasztük gazdaságait.' A vidék elszegényedett. A kapitalisták a haszonért dúló harcben a végtelenségig leszállították a földmű­vesek bérét. így 1929-ben óránként 80 fillért fizettek, tehát egy napra nyolc koronát. 1931-ben már csak 50 fillért. A falvakban egyre nőtt az éhség és a nyomor. Akkor szóllaltak meg a vörös zász­lók. a sztrájkoknál. A dolgozókat a kommunista párt ve­zette. A párt a galántai járásban egyi­ke volt a legerősebbeknek. 1921, 22, 26-os években a dolgozók gyűlölete a cukormágnások ellen elérte a csúcs­pontot és a megalkuvásnélküli ádáz harc — sztrájkban csúcsosodott ki. A gazdaságokon a Hizlalók beszüntették munkájukat és az állatállomány kipusz­tult. Kosutiban és Diószegen e harcban nagy szerepet játszottak a komszomo- listák. összesen 40-en voltak szervez­ve. „A Komszomol” tagjai képezték leg­erősebb bástyáinkat — mondotta Kug­ler elvtárs. aki annak idején Kosutin a kommunista párt titkára volt. Különö­sen élénken visszaemlékszem Kosutin Zabka Sándor elvtársra és Diósze­gen Dévát Lászlóra. Harcos két ifjú ,'olt. Nem tántorodtak vissza a nehéz­ségektől és mindent fel akartak áldoz­ni a munkásosztályért. Fel is áldoztak mindent. Ez 1931 májusában történt. Akkor már a galántaiakat ismerték forradalmi oldalukról a kerület a ka­pitalisták réme lett. Minden egyes sztrájk a kapitalisták uralmának rová­sára ment és éppen ezért a kommu­nista part napról-napra több rokon- szenvre talált és állandóan erősödött. A kapitalisták szét akarták verni a pártot és a mezőgazdasági dolgozók között egyre növekvő forradalmi han­gulatot csírájában elnyomni, nehogy elhatalmasixijon és veszélybe hozza a kapitalisták. uralmát. 1931 májusában alkalom nyílt erre. Kosutin éppen népgyűlést tartottak. A hivatalok persze megtiltották. De amikor a szomszédos Heda faluból zászlóval negyven dolgozó jelent meg, élükön Major képiselövel, Kugler elv­társsal és Zabka elvtárssal, akkor a falut már ostromállapotban találták. A kapitalisták legalább 500 csendőrt ve­zényeltek ki, hogy végrehajtsák pa­rancsaikat. A csendőröket az ország minden részéből odarendelték, több­nyire kolonistákból és a tmavai csen- döriskola végzett növendékeiből verőd­tek össze. Az éhes dolgozókat a jól­felhizlalt csendőrök két szuronyos kordonja vette közre. Nemsokára a dolgozókat elszigetelték a falutól. Azu­tán Jánosík főhadnagy kihivatta Major képviselőt. „Csak azt akarjuk megértetni, hogy nem akarunk éhen halni! Hagyjatok min­ket békében I” ez ‘volt a lázongók egyetlen kívánsága és ugyanezt tolmá­csolta Major képviselő is. Válasz he­lyett puskatussal fejbe kólintották. Major képviselő összeroppant. Akkor aztán a dolgozók elkezdtek beszélni A csendörkordont mindkét oldalról a dol­gozók tömege vette körül. Sokan, akik éppen akkor jöttek ki a templomból a lázadók soraiba álltak. Erre a pilla­natra vártak a csendőrök. Lövöldözni kezdtek. A templom bal oldalán, ah il most a szövetkezet üzleté van, lelőt­ték ?.abka elvtársat, a kosúti Komszo­mol vezetőjét. Néhány nappal az előtt szabadult fel a fogházból, ahol leülte büntetését, mivel május elsején ezt; kiáltotta- Éljen a Szovjetunió — éljen! 22 éves volt és éppen nősülni készült. Valamivel feljebb a faluban elesett a Komszomol másik vezetője Dévát elvtárs Diószegból. Maga a párt elnöke, Kugler elvtárs a templom előtt súlyosan megsebesült — három golyó­találat érte. Kezét szétzúzta Jánosík csendörföhadnagy kardja. Kosutiban negyvenkét mezőgazdasági dolgozót letartóztattak, megverték és bíróság elé állították őket. A cukorgyári mágnások a markukba röhögtek, hogy sikerült elkergetni a nagy vihart, amely veszélyeztette óriási vagyonharácsolásukat és azt re­mélték, hogy olyan helyzetet sikerült teremteni, hogy még inkább alkalmak lesz megbéklyózni és láncra verni rab­szolgáikat. De elszámították magukat. A kosuti sztrájk jelt adott Szlovákiá­ban sok más forradalmi zendülésre, magában a galántai járásban megszi­lárdult a kommunista párt helyzete és megmutatta az osztályellenség valódi arcát. Már 1931-ben a községi válasz­tásoknál a kommunisták a falu több­ségét képezték. A kosuti vérfürdő amelyet a cukorgyárosok készítettek elő, megsietette a kapitalizmus buká­sát. , Zabka Sándor és Dévát László, két komszomolista, mezőgazdasági dolgozó zászlaját, akik életüket áldozták fel érte az ifjúság az egyes szövetkeze­tekben. állami birtokokon és cukor­gyárakban a magasba tűzze ki! ■V JÄ'-V

Next

/
Thumbnails
Contents