Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-25 / 20. szám
A (JSIbZ SZLOVÁKIÁI KüZPüNli BIZÜTTSAGaWAK LAPJA Éljen a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség- a szocializmus építőinek élcsapata! Nagy tanítóinak, Lenin Sztálin és Gottwald hagyatékának szellemében, a lenini Komszomol példája nyomán harcra a gottwaldi ötéves terv teljesítéséért! Éljen új gottwaldi ifjúságunk! Bratislava, L953 április 2ö. Ara 2 Kcs II. évfolyam, 20 szám Munkahelyednek légy jó gazdája! Nálunk senki se költhet többet, mint amennyit keres. Ha venni akarsz valamit, például egy kerékpárt, fényképezőgépet vagy motorkerékpárt, és a rendszeres jövedelemből ném telik, — lakarékoskudnod kell minden koronával, hogy tervedet valóra váltsd. „Aki a fillért nem becsüli, a koronát nem érdemli" — mondogatták az ‘öregek. Ez az igaz és józan megállapítás ép- penúgy vonatkozik a te zsebedre, mint az á'lami pénztárra Az államnak is. — amelyet mi képezünk — felelősségteljesen kell gazdálkodni, mert itt már nem koronákról hanem tízmilliárdokrói van szó Az állami gazdálkodásról az állami költségvetés nyújt tiszta képet Benne egyesül — akárcsak a tengerben a patokok és folyók vize, — munkánk és gazdáikdásunk eredménye. Az allarni költségvetés, amely az állam pénzügyi tervének alapját képezi, egyúttal megszabja, hogy évi termelésünkből közvetlenül mennyit togyasztuna el és mennyit tartalékolunk a jövőévi szükségletre, vagyis, hogy mennyit fordítunk államunk további felvirágoztatására. Nézzük csak, hogy néznek ki az idei költségvetés számadatai? 435 milliárd korona jövedelemmel szemben a a kiadás 431 milliárd korona, tehá' az 1953. évi költségvetés 4.3 milliárd korona nyereséget mutat. Az állami költségvetésben mutatkozó nyereség azt mutatja, hogy jói gazdálkodunk és nem csinálunk adós- magokat. mint ahogy azt a kapitalisták teszik. Az első köztársaságban a masaryk-féle költségvetések közül hány zárult le nyereséggel? A különféle kölcsönökkel álcázott állami adósság napról-napra nőtt. Hogy néz ki ma a kapitalista államok költségvetése? Az kgyesült Államok költségvetési hiánya tavaly több mint 4 milliárd dollárra rúgott s ebben az évben csaknem 6 milliárd dollárnyi hiány várható. A jövő évben ez a szám 10 mii liárd dollárra rúg. Nagybritánia, Franciaország, vagy akár Olaszország költségvetése is veszteséggel zárult, annak ellenére, hogy kormányaik a legkülönbözőbb pénzügyi trükköket és mesterkedéseket alkalmazták a helyzet kiegyensúlyozása érdekében. Az állami költségvetés legnagyobb részét, — csaknem 60 százalékát — a gazdaságunk fejlesztésére előirá.ny- zott összeg képezi. A költségvetés ennek a csoportjának élén a beruházásokra fordított csaknem 60 millárd korona áll. Ez a tétel a gyárüzemek, gépek és épületek fejlesztésére és karban tartására előirányzott milliárdos ősz szegekkel még jobban kibővül Milyeti hatalmas és óriási, a múltban menynyire ismeretlen összeg' Ezekből a számokból valósulnak meg az új üzemek, házak, és iskolák, nagy szocialista építkezéseink, bányák, amelyek több meleget, kohók, amelyek több vasat, duzzasztógátak, amelyek ''öbb fényt, gépek, amelyek több árut és élelmiszert biztosítanak számunkra. Midőn a szocializmust építjük, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a-rói, hogy törekvésünk főcélja az ember és a jólétéről való gondoskodós Öntudatos, müveit és egészséges pol-’ gárokra van szükségünk A költségvetés egynegyedét a kulturális és szociális gondoskodásra fordított 111 milliárd korona képezi. Annak ellenére, hogy hazaink lakossága ma két millióval kevesebb, mint a háború előtt volt az idei költségvetés az 1937. évihez viszonyítva az iskolaügyre 24-szer, az egészségügyre pedig huszonnyolcszor magasabb összeget irányzott elő. Ezek a számok a napnál Is világosabb tanulságot tesznek népünknek békés és építő igyekvéséröl. Azonban az, aki házat épit és rossz szomszédai vannak, annak a kerítésről is gondoskodni kell ........Feltétlenül szükséges, hogy ne feledkezzünk meg az imperialista háborús bujtogatókról, hogy tov.ibb folytassuk békeharcunkat, s egyidejűleg biztosítsuk hazánk biztonságát és védelmi képességét.” Ezt kötötte a lelkünkre Gottwald elvtárs az orszáijos pártkonferencián. Sirok^ elvtárs miniszterelnöknek a 'Nemzetgyűlés ülésén tartott beszéde Ls ebben a szellern'oen hagzott el, amikor azt mondta, hogy népünk ezután sem fog sajnálni hadseregétől semmi áldozatot és mindent megad, amire hadseregünknek hazunk sikeres megvédésénél szüksége van Költségvetésünk 9.7 százalékos tétele azt bizonyítja, hogy az építkezés, kulturális, szociális és egészségügyi célokra fordított nagy összegek mellett se feledkezzünk meg hazánk és csaladjaink megvédésének fontosságáról. Milyen erőforrásokból fedezi az állam ezeket a kiadásokat? Az 1953. évi állami költségvetés legjelentékenyebb bevételét a szocialista gazdaságunk eredményei képezik. A Masaryk-köz- társaság ehhez hasonlót nem ismert, ,A nyereség a bankárok, a szénbárók, gyárosok és nagykereskedők zsebébe vándorolt, és gazdálkodásuk eredményével az állami költségvetés csak akkor ismerkedett meg. amikor valamelv bank tönkrement, vagy ha a gyáros k behajtották a fizetetlen váltókölcsönö- ket. Az adóteher egyre jobban nyomta az egyszerű embereket. Az idei költségvetésben a lakosság által fizetett adók az állami bevételnek mindössze nyolc, tehat legkisebb százalékát tAzi ki A lakosság adóztatásának lényege az, hogy minden adót- fizetö polgár tudatában legyen az állam iránti kötelességének hogy minden jó gazdának óvni kell az állami berendezéseket, védeni az állami és szocialista vagyont, mert ezen is múlik, hogy mennyit kell az államnak a közös vagyon fenntartására előirányozni. Az 1953. évi költségvetés, amely csaknem az egész jövedelmet a nemzeti és közüzemi vállalatok jövedelméből fedezi, újból es meggyőzően bizonyítja, hogy a munkásosztály jobban tud uralkodni és gazdálkodni, mint 3 kapitalisták Minél jobban fogunk gazdálkodni, többet, jobban és olcsóbban fogunk termelni, annal jobb lesz az életünk. Ha jogosan is büszkélkedünk az elért sikerekkel, — gondoljunk csak a múlt évben az iparban elfogadott 40.000 újító javaslatokra — nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fogyatékosságokat sem. Azok a bíráló szavak, amelyeket Dr. Kabes pénzügyminiszter az állami költségvetés megvitatásánál az egyes üzemekről mondott, minket se hagyhatnak hidegen, mar csak azért sem, mert a hiányosságok nagy része a mi üzemeinkben is megtalálhatók. Mindnyájan sokat tehetünk a selejt- mentes termelésért, a munkaóra veszteség elleni harcért, az önköltség- csökkentésért, az állami pénzek pazarlása ellen és a közös vagyon megvédésért, főleg olymódon, hogy az eddiginél is jobban fogunk gazdálkodni. Közös számlánkon, az állami költségvetésben mindnyájunk előnyét szolgaló adatokkal találkozunk, amelyek eredményes munkánkat bizonyítják. A Nemzetgyűlés, a nép választott küldötteinek legfelső testületé, megvitatja az állami költségvetési javaslatot. E napokban mindnyájan. Te is. én is, tegyük fel a kérdést; Mit teszek gazdaságunk felvirágoztatásáért, h'zgy az eredmények évről-évre örömtelje- sebbek legyenek ? Erre a válasz csak tett lehet. Légy hű.séges jó gazdája üzemednek és munkahelyednek! A dobsinai vízerőmű május elseje előtt A dobsinai vízerőmű föagregátjánaa üzembehelyezése után a vízierőmű építői most a hnileci duzzas»tógát — amely tízmillió köbméter vizet tartalmazó tavat alkot — és a vasúfvonal átépítésének befejezésére összpontosítják minden erejüket- Ezen főfeladatokra irányították májusi felajánld- ^ fiaikat Is. A vasútvonal átépítésénél, a tó felett, sikeresen teljesíti májusi felajánlását Resovszky János tizenháromtagú aknász munkacsoportja, amely vállalta, hogy naponta 30(.- köbméter anyagot termel a bánya részére, ami normán felül 120 köbmétert jelent. Az aknázók ezt a vállalást is magasan túlteljesítik, mert naponta 350—400 köbméter anyagot termelnek ki A Csehszlovák Köztársaság népgazdasági fejlődéséi szolgáló állami terv 1953 első negyedévi teljesítésének eredményei Az állami statisztikai hivatal jelentése A népgazdaság 1953 első negyedévi fejlődését és felépítését a következő adatok jellemzik: IPAR 1953 első negyedévében az ipari teljes termelés állami tervét 97.7 százalékra teljesítette. Az 1953 első negyedévi ipari teljes termelés 1952 első negyedévéhez viszonyítva 9.8 százalékkal gyarapodott, A nehézipar teljes termelése 14 százalékkal, a könnyűiparé pedig 3.8 százalékkal növekedett. Az egyes minisztériumok a következőképpen teljesítették az ipari teljes termelés tervét: az 1953 első ne- M í n 1 s z t é r lu.m gyedévi tervteljesi- tés százalékszama fűtőanyagipari 97 energetikai 97 kohászati és ércbányaipari 99.5 vegyiipari 100 nehézgépipari 90 általános gépipari 98 építöanyagipari 88 erdő- és faipari 99 könnyűipari 99.2 élelmiszeripari 100 A minisztériumok ■pari vállalatai: az építipari 107 a vasútügy 102 a közlekedésügy 93 mezőgazdaság 81 az á'lami gazdaságok 119 a belkereskedelem 105 a begyűjtés 10" az egészségügy , '103 A főigazgatóságok ipari vállalatai: poligrafiai és hanglemezipnr 96 a filmgyártás 95 a helyi ipar 92 termelőszövetkezetek 103 1953 első negyedévében 1952 első negyedévéhez viszonyítva a munkatermelékenység 8.8 százalékkal növekedett az iparban és növekedése gyorsabb volt, mint az átlagbérek emelkedése. Számos termékfajtában túllépték az ipari termelésben az 1953 első negyedévére a tervben megszabott feladatokat így történt, főleg a barnaszén- és nattafejtésbon, a nyer acéltermelésben, a nemesítetlen acélfajtáből készül hengerelt termékek, elektrolitikus únn előállított réz, forgatható, mozgó daruk. hernyótalpas 1.6 köbméter ürtar- talmú kanalakkal ellátott vájógépek, fejtő- és fúrószerkezetek, tornyok, naftafejtö rotációs fúrógépek, bányarakodógépek, izzító kemencék, kéthen geres trolejbuszok, személykocsi és autóbuszok, fenyő- és lombfadeszkák. ceilulózeanyag, börlábbeli, hús, búza- és rozsliszt, kenyér, száraz péksütemény és más termékek termelésében. Az 1953. első negyedévre megszabott egyes tervfeladatokat azonban em teljesítették: a fűtöanyágipari minisztérium — a kőszénfejtésben, az energetikai minisztérium, — a villanyáram- fejlesztésben, a kohászati és ércbányaügyi minisztérium a vasércfejtésben, koksz, nyersvas- és fémlemez termelésben. a nehéz gépiparügyi minisztérium — a gőz- és vízturbinák, villanykemencék. traktoros önkötözögépek. daruk, teher- és személykocsik termelésében, az általnáos gépiparügyi minisztérium — a motorkerékpárgyártásban, az építöanyagiparügyi mínisztí-, rium — a főbb építőanyagok termelésében, az élelmiszeripari minisztérium — a fogyasztásra kerülő tej és csarnoki vaj termelésében, amit a begyűjtési terv nemteljesitése okozott. 1953 első negyedévében 1952 első negyedévéhez viszonyítva . jelentősen növekedett a népgazdaság további fejlődésére döntő fontosságú számos termék termelése, főleg: az 1953. első negyedévi termelés növekedése 1952 el- lermék: sö negyedévéhez viszonyítva százalékokban. nyersvas 121 nyersacél 118 vasérc 112 mangánérc 121 barnaszén 103 koksz 106 villanyáram 106 világitógáz 114 levolverpadok 3-szorosan gyalu- és forgácshántológépek 160 fúrószerkezetek 3-szorosan bányarakodógépek 3.8-szeresen teherkocsik 128 autóbuszok 3.6-szeresen személygépkffosik 117 golyós csapágyak 109 kátrányfestékanyag 104 polivinilchlorid 133 penicilin 3.4-szeresen cement * 119 * mész 114 égetett tégla 115 fenyödeszka 117 fésült fonál 104 étzsiradék 109 búzaliszt 109 rozsliszt 125 kenyér 126 A mechanizáló gépberendezéseket nem használták ki teljesen az iparban a fűtöanyagipari minisztérium vállaljtaiban például az összes réselögépcK- nek körülbelül 35 százalékát nem használták ki. A nehéz- és általnáos gépipari minisztérium vállalatai még nem használták ki teljesen a megmunkáié gépparkot. MEZÖGAZDASÄG Az 1952. évben elért jelentős fellendülés után 1953 első negyedévében is folytatódott az EFSz-ek fejlődése. Szapiínxiutt az EFSz-ek száma, bővült és megszilárdult a szövetkezetek tagsági alapja és számos EFSz magasabb típusra tért át. 1953 április 1-ig már 6300 Hl. és IV. típusú EFSz létezett A gép- és traktorállomások, államig gazdaságok és EFSz-ek jobban felkészültek az idei tavaszi mezei munkákra. Technikailag és gépekkel jobban el voltak látva, mint 1952-ben A (15 lóerőre átszámított) traktorok száma 1952 elejéhez viszonyítva 9 százalékkal, a vetögépek száma 50 százalékkal, a burgonyaültetö gépek száma pedig több, mint háromszorosára növekedett. A traktorok általános javítását, a hemyótalpas traktorok kivételével lényegében 1953 február 28-ig befejezték a központi javítóműhelyekben 1952'1953 téli időszakában az agrotechnikai, zootechnikaí és a mezőgazdaság gépesítését elősegítő tanfolyamok keretében majdnem 10.000 szövetkezeti dolgozó, traktoros, kombáj- nos,|javítómunkás, agronómus és más főként EFSz-ek, állami gazdaságo'it, gép- és traktorállomások számára tervbevett d'.lgoző részesült oktatásban. A kerületek nagyrészében jó állapotban vannnak az őszi gabonanemüek Az első negyedév végéig már majdnem befejezték a főszántást. A tavaszi qa- bonaneműek vetése ugyan gyorsabban megy végbe, mint 1952-ben azonban egészében nem végezték el agrotechnikai ha.táridöben. 1953 március végéig 37 százalékban vetették el a tavaszi búzát és 66 százalékban a tavaszi árpát. Az állami gazdaságok és EFSz-ek sikerein teljesítették a szántási és vetési tervet és a mezei munkákat gyorsabban végezték el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek. A vetés so- 'án az eddiginél sokkal jobban kihasználták szovjet mintára a haladó agro- techikai módszereket.•• A gép- és traktorállomások, EFSz-ek és főleg az állami gazdaságok az idei tavaszi vetés alkalmával is sokkal nagyobb mértékben alkalmazták az agregátokal A tavasszal bevetett földek 27 százalékát keresztsoros és szüksoros vetési módszerrel vetették be. Az állami gazdaságok a tavaszi búzával bevetett földterületnek már 77 százalékát, a tavaszi árpával bevetett területnek 72 százalékát, a zabbal bevetett földnek pedig 50 százalékát vetették be keresztsoros és szűksoros módszerrel. A tehenek és juhok száma 1953 április 1-ig 1952 április 1-i állományhoz viszonyítva gyarapodott. Főleg a Ili és IV. típusú EFSz-ek és állami gazdaságok gazdasági állatállományának száma növekedett. felépítés 1953 első negyedévében tovább folytatódott a népgazdaság felépítése és főként a megkezdett építkezésekre és befejezésükre összpontosult. 1953 első negyedévének idején a kuncsicei Kle- ment Gottwald Üj Kohómü építkezésén üzembe hozták a negyedik Martinkemencét. A trineci V. M Molotov vas- müvekben is újabh Marrin-kemeni őt helyeztek üzembe. Sikeresen folytatódott a szlovákiai vízierőművek, fő'eg a vágűjhelyi vizierömü, az árvái Duzzasztógát és a dobsinai vizierömü építése. ahol üzembehelyezték az első 'ó agregátot üzembehelyezték továbbá új termelési és nemtermelési berendezéseket, befejezték és átadták haszrá- latra a dolgozóknak minteqv 5000 új lakást, főleg az ipari központokban, 19.53 első negyedévében nem teljes. sltették egészen a beruházási építkezés tervét, 1952 első negyedévéhez viszonyítva azonban a néjtgazdasági beruházások térfogata 6.5 százalékkal növekedett. Az építészeti és szerelőmunkák volumene 1953 első negyedévében 6.7 százalékkal nagyobb volt, mint 1952 hasonló időszakában. Az építőipari minisztérium ebből 1953 első negyedévében az egész népgazdaság számára 2,2 százalékkal több építészeti és szerelőmunkát végeztetett, mint 1952 első negyedévében, azonban nem teljesítette a kitűzött negyedévi tervet. Az építőipari minisztérium építészeti szervezeteinél az építészeti gépek parkját az első negyedév folyamán további lapátos vájógépekkel, dömperekkel, darukkal. betonkeverőkkel és más építészeti gépekkel egészítették ki. Az építészeti gépeket aránylag 45 százalékban használták ki. A munkatermelékenység növekedése lehetővé tette az építkezések gyorsabb befejezését azzal, hogy következetesebben alkalmazták a szovjet fa- pasztalat.'kat az árammódszer bevezetésénél. elsősorban a lakóházak épité- sében. KÖZLEKF.DÉ.S ÉS TÄVÖSSZE- KOTTETfS. 1953 első negyedévében a vasúti teherforgalom keretében 1952 első negyedévéhez viszonyítva 11 százalékkal több teherszállítást bonyolítottak le. Az egy teherkocstrá eső átlagos teherra- komány 7.1 százalékkal magasabb volt a tervhez viszonyítva. ,A teherkocsik forgalmának tervezett meggyorsítását azonban egészében nem érték el. A csehszlovák államva'sútak nemzeti vállalatainak gépkocsiforgalma keretében 1953 első negyedévében 56 százalékkal több teherszálliiást és 12 százalékkal több szemelyszalHtást bonyolítottak le, mint 1952-ben. A víziforgálom kihasználta a kedvező hajózási körülményeket és 66 százalékkal több teherszállítást bonyo- 'ított le, mint 1952 ugyanezen időszakában. A légiforgalom 1953 első negyedévében lényegesen fokozódott a teher- és személyszállítás. Elkészült néhány további járás telefonösszeköttetése és a gép- és traktorállomások. állami gazdaságok és EFSz- ek telefonösszeköttetése is megvalósult. A posta- és távösszeköttetési teljesítmények általában nagyobbak voltak. mint 1552 ugyanezen időszakában. KISKERESKEDELMI FORGALOM ÉS A KÜLKERESKEDELEM Az állami és szövetkezeti kereskedelem kereskedelmi hálózatában 1955 első negyedévében nem teljesítették egészében a kiskereskedelmi forgalom tervét, a közös étkezők céljait szolgáló üzemekben azonban túlteljesítették, Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem a múlt év ugyanazon nnegyed- évéhez viszonyítva 11 százalékkal több péksüteményt, 3 százalékkal több búzalisztet, 4 százalékkal több nemcsokoládés cukorkát, 5 százalékkal több hústerméke ' és füstölthúst, 28 százalékkal több zsírt, 8 százalékkal több friss gyümölcsöt és más terméket a- dott el a lakosságnak. 1953 első negyedevében a Szovjetunióból és a népi demokratikus áll'i- mokbő' 11 százalékkal több nyersanyagot, gépet, berendezést és mezőgazdasági termékeket hoztak be az ipari termelés és a lakosság ellátásánnk biztosítására, mint 1952 első negyedévében, A Szovjetunió 1953 első negyedévében főként a tavaszi vetéshez szükséges nagy gabonaszállftmányokkal járult hozzá dolgozóink élelmezésének biztosításához. Állami Statisztikai Hivatal. a .« 4.. .
