Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-11 / 16. szám

Ol IFlSSäG

áprfHs 11.

Nyugat-Németor.szágban egyi-e bátrabban harcol az ifjúság az ujraíelíegyverzés ellen. E harcot sem a rendőrség, sem az á- rulók nem tudják megakadályozni. A dolgozók még nem felejtették el a második világháború szörnyűségeit és már az idegen megszálló zsoldosok ott menetelnek a német városok és falvak utcáin és a harmadik világháborúra készülnek. A gyermek rokkant nagyapja mellé húzódik és gyűlölettel nézik a háború rémeit.

Befelezte tanácskozásait a negyedik VIT nemzetközi

elökészitö bizottsága

Bukarestben befejeződött a IV. Világífjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi előkészítő bizottságának ülésszaka.

Az ülésen Vasile Mu.sat, az UTM (Román Ifjúmunkás Szövetség) központi bizottságának első titkára felszólalásában tolmácsolta a román ifjúság örömét, hogy hazája fővárosában rendezik meg az ifjúság nagy találkozóját és beszámolt a VIT előkészületeiről. „A találkozó előkészületei már javában folynak országunkban — mondotta Vasile Musat. — Az UTM központi bizottságának felhívása az ifjúság körében hatalmas visszhangot keltett. A felhívás konkrét feladatokat jelölt ki ifjúságunknak, amely lelkes vállalásokkal köszönti a béke és barátság nagy ünnepét.” Vasile Musat elmondotta, hogy a találkozó előkészületeit a nép legszélesebb rétegei lelkesen támogatják.

Vasile Musat elvtárs bejelentette, hogy a VIT- en a román ifjúságot 3000 főnyi küldöttség képviseli. A küldöttség tagjai a legjobb ifjúmunkások, diákok és dolgozó parasztok, traktorosok, technikusok, fiatal művészek és sportolók közül kerülnek ki. A VIT tiszteletére alkotási versenyeket szerveznek, amelyekben a fiatalok százezrei vesznek részt.

Bengt Melin, svéd küldött hozzászólásában elmondotta, hogy hazájában az ifjúsági szövetségek már megkezdték az előkészületeket a bukaresti találkozóra. Svédországban most folyik a küldöttek megválasztása es a pénzalapgyüjtés a VIT-en való részvétel költségeinek fedezésére. Umarsaid indonéziai küldött arról számolt be, hogy Indonézia ifjúsága is lelkesen készül az augusztusi VIT-re. k

Papp László, olimpiai ököMvóbajnok a magyar ifjúság nevében üdvözölte az előkészítő bizottságot.

Aranypart ifjúságának képviseletében Kofi Batsa tolmácsolta hazája ifjúságának örömét, hogy első ízben résztvehet a VIT-en. HamassI Hachomi, az algirl demokrata ifjak szövetségének küldötte bejelentette, hogy a hazájában dúló rendőrterror ellenére, Algir minden társadalmi réteg képviseletében, a bukaresti találkozón száztagú küldöttség vesz részt.

A megjelentek viharos ünneplése közepette lépett az emelvényre V. I. Kocsemaszov elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának titkára, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának elnöke. Kocsemaszov elvtárs közölte a Szovjetunió fiatalságának előkészületeit a IV. VIT-re.

Befejezésül Paolo Pescetti, a Nemzetközi Diák- szövetség főtitkárhelyettese felolvasta a IV. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítő bizottságának felhívását a világ ifjúságához.

Bukarest készül a Világifiúsági találkozóra

A bukaresti népi tanács a IV. Világifjúsági és Diák Találkozóval kapcsolatosan a következő felhívást intézte a főváros dolgozóihoz:

„Városunkban az idén óriási kulturális és spertépítkezések folynak, amelyek Bukarest szocialista városrendezésének tervei alapján indultak meg. Oj színházak, kiállítási csarnokok, parkok.

ligetek, sporttelepek épülnek. Mintegy 50 hektárnyi területén sport- és kultúrpark épül a Világifjúsági Találkozóra, 80.000 személyt befogadó stadionnal, szabadtéri színpaddal és tóval. Bukarest népi tanácsa felhívja a lakosságot, hogy az építkezések sücerét minden erejével támogassa.

A moszkvai Metró újabb útvonalának megnyitása

Moszkva (TASzSz). — Április 4-én zajlott Te a moszkvai Metró újabb szakasza — az Arbat- szkája földalatti útvonal befejezésének ünnepsége.

Az Arbatszkája, ez a gyönyörű földalatti palota, a moszkvai Metró 42. megállója közül a legnagyobb, 4 kilométer hosszú. A ragyogó fény elönti a boltíves fehér termet. A műépítészek a díszítésnél nagymértékben felhasználták a bronz domborművészetet és díszítéseket. Az állomást aranyozott csillárok díszítik. Az előcsarnok közepén J. V. Sztálin színes márványból készült hatalmas aranyozott szobra áll.

A sok száz égő kellemes, nappali tényt áraszt az új állomásra — a „Szmolenszkája”-ra. Az építőművészetnek ez az új remeke nyugalmat és magasztos érzést sugároz. A könnyedén ívelő boltozat fehér márványoszlopokon és pilléreken nyugszik. A művészien díszített domborművek az orosz nép függetlenségéért vívott harcának különböző részeit ábrázolják. A harmadik megállót a „Kievszkájá”-t az ukrán nép boldog életének ábrázolásával díszítették. A megálló oszlopain szobrokat és ukrán nemzeti stílusban készült díszítéseket látunk. A falon elhelyezett több mint ötven kép a szovjet nép békeépítkezéseit és Ukrajna kincseit tükrözi vissza. Ez az új útvonal, amely Moszkva legforgalmasabb részét képezi, rekordidő alatt — két év alatt készült el. Az építők, akik nagy mértékben használták tel az új technikát és a korszerű szovjet képzőművészetet, soha nem látott eredményt értek el az alagút építésénél.

Belgiumot további idegen katonaság szállta meg

Brüsszel (TASzSz) — A belga sajtó közölte a belga külligyminisztérium hivatalos jelentését, amely an'ól ad hírt, hogy a belga hivatalos körök ismét elárulták az ország érdekeit és beleegyezésüket adták, hogy Belgiumnak az idegen katonaság által való megszállását növeljék.

A „Drapeau Rouge" című lap a nyilvánosságra hozott hivatalos jelentéshez hozzáfűzi, hogy „az országot újból kész tény elé állították ugyanúgy, mint az angol katonai támpontok kiépítésekor ...” Most azokhoz az angol egységekhez, amelyek az Antverpen közelében lévő Campine-t megszállták, a támadó atlanti tömb cégjelzése alatt újabb idegen katonaság csatlakozott. — ” írja a „Drapeau Rouge”.

Terror a nyugatnémet békebarcosok ellen

Dortmunban 7 ifjú német hazafit a rendőrség börtönbe vetett, mert elszántan harcoltak Adenauer háborús politikája ellen és követelték, hogy Németország egységének megteremtése érdekében kezdjenek tárgyalásokat.

Jugoszláviában éhenhalnak a gyermekek

A „Szabad Jugoszlávia" rádióállomás újabb tényeket és adatokat közöl a gyermekek helyzetéről a titoista Jugoszláviában, ahol a dolgozók életszínvonala napról napra csökken.

Egyre emelkedik a legfontosabb élelmezési cikkek ára. A búza, burgonya és bab ára az elmúlt év óta kétszeresére emelkedett. A tito-fasiszta Oszlobozsdenie című lep közölte, hogy a napokban Sarajevóban két munkás gyermeke éhenhalt és több helyen hasonló veszély fenyegeti a hihetetlen nyomorban tengődő munkások gyermekeit.

Szovjet kohászok ragyogó győzelme

A szovjet üzemek és kolhozok dolgozói még jobb munkával, a munkaverseny továbbfejlesztésével. nagyszerű győzelmekkel fejezik ki hálájukat a pártnak és kormányunknak az újabb sztálini gondoskodásért, a hatodik árleszállításért.

. A „Pravda" közli, hogy a kuznyecki „J. V. Sztálin" kohászati kombinát dolgozói válaszul a Szovjetunió Minisztertanácsának és a párt Központi Bizottságának határozatára munkaőrséget álltak. Ennek során három olvasztár — Nazarenko, Kopilov és Szotnyikov — mindeddig páratlan eredményt ért el. Egy nap alatt négyszer csapoltak s terven felül 340 tonna acélt adtak. Ezt a kiemelkedő sikert a kemence állandó magas hőfokon való járatásával érték el.

A kiváló olvasztárok módszerét tanulmányozzák és elterjesztik az egész üzemben.

SOKAT BESZÉLNEK A NAPOKBAN a kártevéssel, kémkedéssel, és terrorista cselekményekkel vádolt kiváló szovjet orvosok szabadonbocsátásáról. A reakció, az ellenség, amely naponta kénytelen eltűrni a szocializmus építésének nagyszerű győzelmeit, a békéért folyó harc szilárdulását és szélesedését, persze igyekszik a leglehetetje- nebb és legnevetségesebb rágalmakat koholni és híreket terjeszteni a szovjet állam gyengüléséről, belső ellentétekről és hasonlókról. Éppen akkor teszi ezt, amikor jelentős árleszállítások a napfénynél is világosabban tanúskodnak a Szovjetunió gazdasági szilárdságról, amikor az egész szovjet nép a koreai kérdés békés rendezéséért harcol és naponként éri el a legragyogóbb sikereket a kommunizmus építése terén.

Ezen a piszkos hazugság-zu- hatagon mi már nem nagyon csodálkozunk. A fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik. Hasonlóképen a mi ellenségeink is. Hogyan is tudnák ők megérteni a szocialista törvényesség sérthetetlenségét. Hiszen az ö gengszter világukban a törvény csak arra jó, hogy port hintsenek a nép szemébe, avagy hogy legyen mit kijátszaniok.

Mégis, hogyan történhetett az, hogy a Szovjetunió állambiztonsági minisztériumának kebelében, — amely arra hivatott, hogy őrködjék a szovjetállam érdekei fölött — provokációs ügyet agyaltak ki, amelynek becsületes szovjet emberek, a szovjet tudomány kiválóságai estek áldozatul ?

Ez mindenekelőtt azért történhetett, mert a volt állambiztonsági minisztérium vezetői nem álltak feladatuk magaslatán. Elszakadtak a néptől, a párttól, megfeledkeztek arról, hogy a nép szolgálói és hogy kötelességüK őrködni a szovjet törvényesség fölött. Sz. Ignatyev, volt állambiztonsági miniszter politikai vakságot és szájtátiságot tanúsított, olyan bűnös kalandorok befolyása alá került, mint a most letartóztatott Rjumin volt miniszterhelyettes, annak a nyomozó részlegnek vezetője, amely a nyomozást közvetlenül vezette. Rjumin államunk és népünk titkos ellenségeként járt el, a- helyett, hogy a szovjet állam igazi ellenségeinek, valódi kémeknek és diverzánsoknak leleplezésén munkálkodott volna, a kormány félrevezetésének, a bűnös kalandorságnak útjára tért — adja meg a moszkvai Pravda vezércikkében a választ.

„A szovjetkormány bátran feltárva az államapparátusban mutatkozó hibákat — köztük az államapparátus egyes funkcionáriusainak önkényességeivel és törvénysértéseivel kapcsolatos tényeket — teljes határozottsággal és engesztelhetetlenséggel gyökerestől kiirtva ezeket a hibákat, nyíltan és közvet'enül beszámol ezekről a hibákról a népnek. Ez a szovjet állam, a szocialista rendszer nagy erejéről tanúskodik. Ennek az erőnek forrása abban rejlik, hogy kormányunkat szoros és megbonthatatlan kötelékek fűzik a néphez, hogy kormányunk minden tevékenységében a népre támaszkodik, szilárdan és következetesen folytatja a nép létérdekeinek megfelelő politikát.”

I»

MÉG MINDIG SOK SZŐ ESIK

az elrabolt csehszlovák utasszállító gép utasainak bátor magatartásáról és az amerikai katonai hatóságok aljas, embertelen viselkedéséről.

Csak nemrég mutatták be nálunk az „Emberrablás” című cseh filmet, amely hasonló esetet mutatott be. A film realitását, valósághűségét igazolta a legutóbbi repülőrablás, az amerikaiak viselkedése is. Nyugaton a hivatalos körök kicsit meglepődtek, hogy az utasok — néhány gazember kivételével — mind haza akartak térni és sem Ígérgetésekkel, sem fenyegetéssel nem lehetett őket hazájuktól elszakítani. Az egészben az volt a legkellemetlenebb, hogy a nyugati rádióállomások már világgá kürtölték, hogy „a cseh utasok a szabadságot választották, és sikerült a vasfüggöny mögül kicsúszniok, a szabadság éltető napjára.” Ügy látszik, annyit ha- zudoztak nyugaton rólunk, hogy már, akik ezt a hazugságlavinát táplálják, maguk is elhiszik hazugságaikat.

A hősök akkor születnek, a- mikor elérkezik a döntő pillanat és választani kell: vagy, vagy. Az egyszerű hazafiak, a- kikröl eddig nem is tudtunk semmit, ott a katonai hatóságok kihallgatásain kicsit kijózanították az ügynököket és talán gondolkodóba ejtették azokat is, akik nyugaton elhiszUt a hazugsággyártók olyan merész állítását, hogy a vasfüggöny mögül a nép a „szabad Európába” vá- 9y»kDolgozó népünk együtt nő. e- rösödik és öntudatosodik a szn- cializtóus építésével. A mi népünknek van hazája és ezt a hazát nemcsak, hogy el nem tudja hagyni, hanem meg is tudja védeni minden gazsággal szemben. Hiába spekulálnak nyugaton a „szabadság bajnokai”, hogy árulókat csináljanak a becsületes emberekből, hiába állítják csatasorba a bértollnokokat, a rádiót, a fotorlporíerek sokaságát, hogy egyetlen olyan szócskát, mozdulatot lessenek el, ami alátámasztja hazugságaikat — hazánk becsületes dolgozói szilárdan állnak talpukon.

•

NÉHAN’Y NAPJA TART MÄR

Panmindzsonban a fegyverszüneti tárgyalás és minden jel arra mutat, hogy sikerül Koreában elfojtani a háborút, megszüntetni a milliomosok érdekében, piszkos üzleti célokért kirobbantott rablóhadjáratot. A hős koreai nép bebizonyította, hogy egy szabad népet nem oly köny- nyű leigázni, mint ahogy azt eltervezik a hadianyaggyárosok, az emberi életek árán szerzett milliókat számlálva, még akkor sem, ha talpnyaló kapitalista államok szolgáltat.iák az ányutói- teléket a nagyszerű „bizniszhez”. Az amerikai ifjúságnak, az anyáknak más a véleménye a koreai háborúról, mint a hu- sosfazék körül tolongó néhány- ezer gazembernek.

Nem a jó szándék vezette az amerikai katonai hatóságokat arra, hogy újra leü'jenek a tárgyalóasztalhoz, hanem az a szomorú valóság, amit ők áldozatokat nem kiméivé igyekeznek eltitkolni. Az a tény, hogy az a- merikai nép, a világ dolgozói nem akarnak háborút és szívós harcuk egyre lehetetlenebb helyzetbe sodorja a kalandorokat és arra kényszeríti őket, hogy a hazugságokon túl valamit tegyenek is. Pedig toporzékolnak dühükben, mikor a békéről beszélnek. Panmindzsonban a háború megszüntetéséről tárgyalnak, de közben azért naponta védtelen falvakat árasztanak el bombáikkal, vagy akár a falvak határát is. Nem fontos a találat, csak a bomba fogyjon és a pénz gyűljön a kasszában.

„A Wall Street milliós hasznot vágott zsebre az előző világháborúból és a koreai háború sem rossz üzlet néhány ember részére. A Dupont-cég minden Koreában kilőtt golyón, — akár megsebesít valakit, akár emberi életet olt ki, vagy ha célt is téveszt, egy centet keres. Az egyszerű amerikai csak veszthet Koreában — mindent elveszthet. Már elege van a háborúból és a körülötte tomboló rikácsolásból” — írja az Exercice News című angol folyóirat.

A múlt hónap közepe táján Robert Walsht, Michigan állambeli polgárt becsukták, mert nem ment Koreába harcolni. Mikor megkérdezték, miért tette. így válaszolt:

„Meg vagyok . győződve róla, hogy a koreai háború nem a mi ügyünk és semmi közünk hozzá. önként mennék, ha hazánkat megtámadnák, de ez a háború nem a miénk. Azt hiszem, nem köteles senki résztvenni benne” — tudósít róla a Herold Press című michigani folyóirat.

De a világ minden tájén élén- kebb lett a dolgozó milliók követelése, hogy: Békét Koreában! Ez az igazi oka annak, hogy az amerikaiak kénytelent a békéről tárgyalni, kénytelenek az általuk annyira lebecsült világbéke mozgalomnak engedelmeskedni.

P. Szűcs Béla.

Tehetség a római utcán

A mi Ifjúságunk már nem ismeri a nyomort, a nélkülözést és a kilátástalan jövőt gyűlölő fiatalságot. A mi ifjúságunk már csak az idősebbek elbeszéléseiből tudja, hogy Masaryk köztársaságában milyen élete volt az egyszerű emberek gyermekeinek, hogy hány és hány tehetség hevert kz utcán, álmodozott az elérhetetelen iskolákról. Nálunk ma már mindez a múlté és sohase tér vissza -hazánkba. De Olaszországban, ahol a népáruló fasiszta kormány életre-halálra eladta magát az amerikai imperialistáknak — ma ez a valóság!

Képünkön egy tehetséges fiatal fiú Róma utcáin szentek képeit festi és várja a vevőket, hogy családjának, amely már hónapok óta mimka nélkül nyomorog, kenyeret vehessen.

Ilyen jövőt szántak nekünk Is az amerikai „jótevők”. Kényelmes iskolák, egyetemek helyett az utcát és a nyomort.

De népünk más utat választott.