Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-08 / 15. szám

1953. április a. mm oi inüsÁG 5 A taksonyi traktorosok harca a jó termésért Taksony község néhány kilométerre fekszik Galéntától, a járási székhely­től. A szövetkezet hatalmas tábla ve­tései zöld koszorúként övezik a falut. A tavaszi nap éltető melegétől erőre kapott vetésen gyönyörködve pihen meg a szem. Jól megművelt, simára hengerelt földek tarkítják helyenként a zöldelö határt. Várják a kapásnövé­nyek elültetését. Az egyik táblán szövetkezeti tagok kis csoportja munkálkodik szorgalma­san. A ciAorrépa vetését végzik. Igyekeznek a munkával. Alaposan ki­használják az áldott tavaszi nap min­den percét. Tudják, hogy a korai vetés alapja a jó termésnek. A taksonyi EFSz-tagoknak hű segí­tőtársai a munka elvégzésében a CsISz traktorosbrigád tagjai. A Deák elvtái> vezetése alatt álló traktorosbrigád lel­kes fiataljai már négy éve dolgoznak a taksonyi EFSz földjein, szoros egy­ségben a szövetkezeti tagokkal. E négy év alatt szinte összenőttek, egy nagy családot alkotnak. Valamennyien egy közös célért, a szövetkezet fejleszté­séért, megerősítéséért dolgoznak. Min­den felmerülő problémát közösen tár­gyalnak meg és munkájuk az együt­tesen kidolgozott részletes terv alap­ján eredményes. A fiatal taksonyi traktorosok a ta­vaszi munkák megkezdése előtt ver­senybe léptek a nagymácsédi trakto- re-okkal. A taksonyiak jó! felkészültek a versenyre. Az elmúlt évek munkája során szerzett tapasztalataikat felhasz­nálva nagy súlyt fektettek a munka megszervezésére. Ügy osztották be a traktorosokat, hogy minden egyes fia­tal külön-külön parcellákon dolgozott, így elérték azt, hogy a traktorosokban felkeltették a verseny szellemét. Min­den traktoros számára lehetőség nyílt, hogy az általa megművelt földtáblán magasabb teljesítményével kiemelked­jék. Lehetővé vált az egyes traktoro­sok által végzett munka minőségének rendszeres ellenőrzése is. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a jól felkészült traktorosok a tavaszi szántást már január folyamán elvégezhessék. A vetéssel sem késtek. A gabonaneműek vetését március 11- éig befejezték. A tavasziak vetésénél felhasználták a nálunk is kitünően be­vált szovjet munkamódszert, a kereszt­soros vetést. Több mint 90 hektáron a tavaszi búzát ezzel a módszerrel ve­tették el. A szövetkezeti tagok és a fiatal traktorosok, akik szintén munka­egységre dolgoznak, magas termésho­zamot várnak az új munkamódszer szerint elvetett tavaszi búzából. A töb­bi tavaszi munkálatokat idejében el­végezték, hála a jól előkészített mun­katervnek, a traktorosok és a szövet­kezeti tagok Igyekvő munkájának. A fogasolást és a simítózást több mint 500 hektáron, a műtrágyaszórést több mint 400 hektáron, a kultivátorozást pedig 136 hektáron végezték el. Ezek a szép eredmények tették lehetővé, hogy a nagymácsédi traktorosbrigád­dal vívott versenyből győztesen kerül­jenek ki. A verseny szervezésénél azonban na- nyobb súlyt kellett volna fektetni a brigádon belüli párosverseny megszer­vezésére, amivel a munkaverseny lük­tetőbbé, élénkebbé vált volna és még szebb eredmények elérését tette volna lehetővé az egymás közti versengés kialakulásával. A taksonyi traktoros brigádban ide­jében gondoskodtak a második mű­szak megszervezéséről is. A második váltás traktorosait a legkiválóbb szö­vetkezeti tagokból állították össze. Olyanokból, akik egyébként a szövet­kezetben dolgoznak és csak olyankor ülnek fel a gépekre, amikor a munka sürgőssége megkívánja. A szövetkezeti tagok közül kikerülő traktorosok nagy­szerűen megállják helyüket a gépeken is. A tavaszi munkában a legkiemel­kedőbb teljesítményt Makay Imre szö­vetkezeti tag érte el, aki Skoda gé­pével 155 átszámított hektáron végez­te el a munkát. Tervét 115 százalékra teljesítette és üzemanyagmegtakarítás­ban is követendő példát mutatott fel a kiváló traktoros. Néhány hét al.'*tt 503 liter üzemanyagot takarított meg. A brigád másik büszkesége Storin ,'ános traktoros, áki ugyancsak Skoda- gépével naponta 28 átszámított hektá­ron végezte el a fogasolást. Így tava­szi munkatervét április 2-ig 81 száza­lékra teljesTtette. A munkásság legnagyobb ünnepe, május elseje tiszteletére, munkatelje­sítményük emelésével készülődnek a taksonyi CsISz-brigád traktorosai. A traktorosok hosszú lejáratú kötelezett­séget vállaltak, melyben megfogadják hogy ez évben a tervvel szemben 750 hektár területet művelnek' meg és 450 liter üzemanyagot takarítanak meg Utóbbi felajánlásukat már ezidáig ma­gasan túlteljesítették. Több mint 700 liter üzemanyagot takarítottak meg. j A traktoristáknak szakmai tudásuk fejlesztésében és politikai öntudatuk emelésében nagy segítségére van a brigádközpont jól felszerelt könyvtára, amelyet szabad Idejükben gyakran fel­keresnek. A rendszeresen megtartott tízperces értekezlet, amelyen a napi munkatervet beszélik meg, ugyancsak elősegítette a tavaszi munkálatok ide­jében való befejezését. így dolgoznak a taksonyi CsISz-trak- toros-brlgád tagjai, akik odaadó mun­kájukkal bebizonyították, hogy öntu­datos építői a munkáfwk és parasztok hazájának. Gál Eta. ••N A A \ ^\vs- ií mi A csallóközcsUtörtöki g4p- és traktorállomás dolgozói jobb munkamegszer­vezéssel teljeaftik ötéves tervünk ötödik évét. Egy kulák esete a rádióval Egyedül voltam a vasútikocsi fülké­jében, elgolédolkodva hallgattejn a ke­rekek egyhangú, szabályos zakatolá­sát. Az ülőhelyek egész kényelmesek és niég rúgósak is. Jó nézni a sík me­zőt, ahol már nincs barázda és a vé- tés élénk zöld színű. Mintha boldog lenne, hogy nem a barázda jelenti szá­mára a láfhatárt. A vonat abbhagyja a zakatolást és megáll a Köbölkúti állomáson. Reggel van, a munkások gyorsan szállnak fei. hogy ezzel is csökkentsék a vonat ál­lásidejét. Hiszen sok állomás van még hátra Érsekújvárig és minden állomá­son munkások várják a vonatot. Veítm szemh-ün is elhelyezkedik két fiatal lány, akik CsISz jelvényt viselnek. Mellettem egy Idősebb ember foglalt helyet, aki előbb a szembeniévé polc­ra dobozt helyezett el, nagy gondos­sággal, mintha tojások lennének ben­ne. Az ember vérbeli kulákforma, el­árulják még a mozdulatai is ezt. Mivel két lány került a fülkébe, ter­mészetes, hogy megszűnt a csend és már nem Is hallani oly nagyon a kere­kek zörgését. A két lánj beszélgetett egymásközt. én pedig azon gondolkoz­tam, vájjon mit is vihet ez az ember, mi lehet abban a csomagban. De eze­ket a gondolatokat kiverték a lányok szavai a fejemből és jobban érdekelt az, hogy mit is beszélnek. A szó egy harmadik lányról folyt, akf az egyik nagyobb vasúliállomáson dolgozik, mint mozdonyfordítő. Azonnal egy ismerő­söm jutott eszembe, aki megsántult ugyanebben a munkában. Azt a köra­lakú mozgólemezt, amire a vasutisínek vannak szerelve és még rááll a moz­dony is, eddig emberi erővel fordítot­ták meg a mozdonnyal együtt. Ez ne­héz munka és ebben a munkában sán- tult meg az ismerősöm. Ma pedig egy gombnyomásra villanyerővel fordítják meg sokkal nagyobb fordítószerkezet- tel és sokkal nagyobb mozdonyokat mint régen. Tehát az a lány. akiről szó volt, ott dolgozik a mozdonyforditőnál és 18 embernek a munkáját végzi el, a kor­szerűbb technika eszközeivel. De a beszédben az ember, akit a lányok Márton bácsinak szólítottak, belekö­tött. Azt állította, hogy ma rossz vi­lág van, ma nincs kenyér, nincs meg­élhetés, pedig milyen sokat dolgozik a nép és még a lányok is dolgoznak. A nőknek pedig a főzökanálnál a he­lyük. Szidta a m^i fiatalokat, hogy nem akarják megérteni, hogy ez a vi­lág rossz. Pedig régen milyen. jó vi­lág volt szerinte, mert naponta meg tudott inni 2 féldeci pálinkát regge­lenként, ma erről sző sem lehet. Nincs is arra szükség, válaszolt az egyik lány és mindjárt felelősségre is vonta, hogy miért adta el az állatait, amikor belépett az EFSz-be. Hiszen ezzel is megkárosította a szövetkezeti közösséget. És most ö panaszkodik, azért, mert hiányok vannak valamiből. De közben a hiányoknak ö saját ma­ga is okozója. A lányok nem tűrték, hegy Márton bácsi a szavaival ütlegel­je őket. Az ütést ök is visszaadták. Bebizonyítdtták neki, hogy Igen is, van mindenből héven elég, csak dol­gozni ■, kell, termelni, hogy még több mindenünk legyen. A nők is azért dol­goznak, hogy nagyobb legyen a ter­melés. Megmorfdták neki a szemébe, hogy mikor az ő földjein kellett dol­gozni a cselédeknek vagy napszámo­soknak, akkor nem bánta, hogyha a nők Is dolgoznak neki, mert kevesebb munkabért kellett fizetni a nőknek. Ma pedig valószínű, hogy nem is a nőket és a fiatalokat sajnálja, hogy dolgoz­nak, hímem irigyh. hogy ezzel a mun­kával a szocializmust építik. A szemé­be vágták neki azt is. hogy éppen úgy beszél, mintha Amerika hangja szólna belőle. A beszédje közt és Amerika hangja közt semmi különbség nincs. Nemhiába voltak a lányok fiatal CsISz- tagok, de nem is hagyták magukat a kuláktól befolyásolni. Közben vonatunk megérkezett Ér­sekújvárra. A legnagyobb csodálkozá­somra Márton bácsi a két lánytól nem maradt el. szorgalmasan cipelte a ne­héz dobozt mellettük és látszólag ba­rátságosan viselkedett velük szemben. Rövid időn belül én elvesztettem őket a szemeim elöl, mert nem egyirány- ban folytattuk az utainkat. Jóval később mentem újra az állo­más felé. Ismerős hangok ütötték meg füleimet és hátranéztem. A két lány kiabált Márton bácsival. Erélyesen ' mondták neki, hogy hiába is könyörög, mert ők nem fogják neki megcsinálni a rádióját. Az ember az utcán volt, mert akkor már kitessékelték öt a rá­dió üzlethelyiségből. A lányok engem is megismertek és felém fordulva mon­dották, hogy Márton bácsi reggeltől a nyakukon van azzal a kéréssel, hogy csinálják meg neki a rádióját. A kö­zép és a hosszúhullámú adásokat lehet' vele fogni, a készüléknek csak az a hi­bája, hogy a rövidhullámú adást nem fogja. Tehát éppen Amerika hangját és Szabad Európát nem tudja vele hall­gatni. Ezért akarja olyan sürgősen megcsináltatni a rövidhullám szerke­zetet a|rádiójában. Hiszen reggel is a vonathaíi szinte Amerfl« hangját is­mételte el. A két lánnyal hosszan elbeszélget­tem, akik rádióműszerészek voltak és most sikerült nekik bosszút állni egy rémhírterjesztön. Bagota István 'T' ekintsünk bele a komszomol isták munka­-*■ könyvébe. Ezek tanúsítják legjobban rész­vételüket a kolhoz gazdasági ügyeiben. Nem kell pirulnunk. A kolhozban 43 komszomollsta van. Közülük hárman több mint 500 munkaegységet szereztek, hárman 400-nál többet, tizenhatan 300-at és tizenegyen (ezek az iskola tanulói) 150-töl 200-ig. Aki Ismeri a kolhozéletet, tudja, hogy 300 munkaegységet teljesít az a kolhoz­munkás, aki megszakítás nélkül dolgozik, min­den feladatot teljesít és rendszerint túlhaladja • normát. így dolgoztak az elmúlt gazdasági évben a mi kolhoztagjaink. Megkíséreljük kiértékelni azt a hasznot, arait a komszomolisták munkája jelen­tett a gazdaságnak. ■p' mlékezetemben van egy nyilvános kom- szomol-gyűlés a tavaszi vetés előtti napo­kon. A bizottság tagjai már előre megvitatták, hogy a fiatalok közül ki tud dolgozni ekével, ki boronával, ki vetögéppel. összeállították a listát és azt azután közös gyűlés elé terjesztették. A vita igen. élénk volt. Mindenkit alaposan meg­bíráltak. Visszaemlékeztek, ki tűnt ki tavaly a munkában, ki követett el hibákat, ki mennyit fej­lődött szakmailag. És akkor ott a gyűlésen le­szögezték, hogy 13 fiatal kolhoztag szántani fog, 12 boronái és 12 vet. Ezek válogatott emberek voltak. Nem mindnyájan komszomolisták, de komszomolszervezetünk kezeskedett értük és biztosította a kolhoz vezetőségét, hogy ezekben az emberekben nem fog csalódni. Jól és legrö­videbb idő alatt végzik el a vetést. A mi kolhozelnökünk, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, Ivan Tyimofejevics Ri­bakov. Átnézte az elébe terjesztett névsorunkat, minden egyes fiatal szántónál és gépkezelőnél elgondolkozott és egy véleményen volt velünk. A vezetőség is magáévá tette a jegyzéket így történt, hogy a fontos vetésterületekre fiatalok kerültek, többségükben: komszomolisták. Még jóval a vetés megkezdése előtt hozzá­fogtak Ifirészlegeink az előkészületekhez. Négy Ilyen volt nálunk. Én részlegvezető voltam, ősz szegvüjtöttük, azután kihordtuk a mezőre a trá­gyát De mindig nem értették meg mindnyájan, milyen jelentősége van az észszerű tárgyázás­nak. Ezért én azt javasoltam a kolhoz elnöké­nek. hívja össze a részlegvezetőket értekezletre és adjon nekik pontos munkaprogrammot a kü­lönböző évszakokra. Mondhatnánk, hogy maguk a részlegek is kom- szomolista kezdeményezésre jöttek létre. Az­előtt ilyen részlegek tavasszal keletkeztek, nagy hévvel fogtak a dologhoz, de aztán sz.éthulloi- tak. És úgyszólván nem Is tudtuk megállapl­Sok a munka és feladataink is sokfélék J. ARTYEMJEVA („Dinamó” koHioz, kozlovi kerület, Csuvasz A. Sz. K. tani a termés begyűjtésekor, hogy melyik rész­leg területe adott több gabonát. 1 azt javasoltuk, hogy minden részlegnek le­gyen meg a maga állandó földterülete, to­vábbá hogy vezessék be az egyéni teljesítményt. Ez igen megélénkítette a munkát és a kolhoz.ta- gokban felébredt az érdeklődés saját munkájuk eredménye iránt. Azok a részlegek, amelyeket a komszomolisták vezettek, az agrotechnikai izabályok pontos meg­tartásának példái lettek. Az agronómus, a kolhoz­elnök, a brigádvezetők tanácsai meggyőztek min­ket arról, hogy nem lehet csupán a föld ere­jében bízni, meg kell harcolni a termésért. Mi megjavítottuk a földet olyan összetételű műtrá­gyával, amilyent az agronómus javasolt, és gyom­láltuk a kalászosokat, habár minden részlegnek elén nagy volt a területrésze. Most már köztudomású, hogy a komszomolis­ták nem hiába dolgoztak. Tonya Ribakova rész­legvezető 8.33 hektár területről hektáronként 25 mázsa 17 kg rozsot aratott. Júlia Kudrjaseva 8 hektárról hektáronként 20 mázsát. Maria Ma- szinkova 8.4 hektárról hektáronként 25 mázsái, az én részlegem pedig 8 hektáros területről hek­táronként 23 mázsát és 71 kg-ot. Ezek a szá­mok különösen jelentékenyek, ha azt látjuk, hogy a kolhozban az átlagos gabonatermés 17.9 mázsa gabona hektáronként. Különösen gondunk volt, amikor az aratás kezdődött. Nem volt elég emberünk. Olyan nagy volt a termés, hogy nem is lettünk volna kész vele, ha csak nappal dolgozunk. Ek­kor gyorsan gyűlésre hívtuk a kommunistákat és komszomolistákat. Elhatároztuk, hogy éjsza­kai műszakot létesítünk, s ebbe jelentkeztek mindazok a fiatalok, akik az aratási időben fá­radhatatlanul dolgoztak. Attól a naptól kezdve, hogy a szántók kimen­tek a földekre, addig az ideig, .amíg az utolsó szem gabonát is el nem számoltuk, a komszo­molistákat a legnehezebb munkahelyeken lehe­tett látni, mindenütt, ahol szükség volt a mi fiatal erőnkre. De ez a folyamatos munka, amellyel minden kolhozban évről-évre foglalkoznak. Ez a mi jelenünk, de mi megszoktuk, hogy a holnapba is nézzünk, törődjünk a kolhoz virágzásával és fejlődésével. Nekünk is. mint a többieknek, meg­van az ötéves tervünk, amely szerint sok köz­érdekű épületet emelünk, hogy a kolhozparasz­tok élete minél szebb legyen. És mindezeket a dolgokat nem lehet elhalasztani arra az időre, mikor majd jobban ráérünk. Meg kell csinálni már most, az erők jó elosztásával. Falunk több lakosa már vagy két éve vízve­zetékből kapja a vizet. Kerületünkben elsőnek vezettük be a vizet egy kilométer hosszúságú területen és a kolhoztagok megtudták, milyen kényelem odasétálni a vödörrel a vízcsaphoz, amely mindenütt a közelben található. Most' a vízvezetéket további másfél kilométeren fektet­ték le. Nem kell az asszonyoknak többé befa­gyott úton a távoli kúthoz menni. Házhoz jön a víz! A vízvezeték bevezetésében nagy részük volt a fiataloknak, a komszomolistáknak. Azt lehet mondani azonban, hogy legtöbb erőt és időt a vízierővel működő villanytelep felépí­tése vett el tőlünk. Addig a házak egy része a kerületi telepről kapta az áramot. De ez kevés.- Mi azt akarjuk, hogy minden házban, minden állattenyésztő farmon kigyulladjon a fény. Ne­künk saját villanytelep kell. És nem hagyjuk abba az építést, még akkor sem, amikor az ara­tási kampány úgyszólván minden munkabíró embert igénybe vesz. ^ omszomolbrigádot szerveztünk. Ide tartoz­nak a legerősebb, legügyesebb legények Nyikolaj Csurikov, Arszentij Ruszkin, Nyikolaj Szkvorcov, Dmitrij Tyimofejev, Alekszej Agyin- cov. Cölöpöket vertek le, gátat emeltek a kikül­dött mérnök vezetése alatt. A villanytelep építése sok munkát kívánt. A leányok is segítettek árkot ásni. földet talics- kázni. Nem maradtak el a fiúktól és egyes na­pokon 3—4 köbméter földet is elhordták. Julia Csernova, Antonyina Ribakova, Alekszandra Szmirnova és én 250 százalékra teljesítettük a normát. Nyáron a gát felépítésénél dolgoztunk. A folyó feneke Iszapos volt, és csaknem derékig vízben álltunk, alulról pedig állandóan jött a hideg for- , rásvíz. Még nyáron is fáztunk a gátnál. Csak mikor a napon átmelegedtünk, kimostuk, meg­szárítottuk és felvettük ruháinkat, akkor tud­tunk hazatérni. Nehéz munkánk volt a gátnál. De jó érzés volt tudni, hogy ilyen fontos részünk van a vil­lanytelep építésében. A vízvezeték és villanytelep kolhozunk Ötéves tervének előirányzatához tartozik. De szó van ott krumpHveremröl, pékségről, szárítóról, tég- latetőröl, amelynek létesítésében ugyancsak tngy szerepünk van. És már ebben az évben kapnak » a kolhoztagok téglát házaik tatarozásához, má­sok új házak építéséhez. Már összeült a konaszomolgyülés, ámenen megállapítjuk az elmúlt dhzögazdasági év mér­legét. Már a jövő év gondjai foglalkoztatnak minket. Kopárak lettek a földek és f kolhozpa­rasztok behordták hombárjukba munkájuk gyü­mölcsét, a gabonát és főzelékfélét. Arra gondolva, hogy még jobb, még nagyobb termést akarunk elérni, a terveknek megfelelően igyekszünk a komszomolisták kötelességeit is meghatározni: mit teszünk mi, komszomolisták a nagyobb termékenység érdekében? A kormány és a párt minden kolhoznak azt ajánlja, hogy saját válogatott vetőmaggal biztosítsa egész vetésterületét. Mi elhatároztuk, hogy kérni fog­juk a kolhoz vezetőséget, adja az ifirészlegek­nek a vetőmag-termesztési területeket megmun­kálásra. Azt akarjuk, hogy a kolhoz vetőmag­termelése teljesen a komszomolisták kezében * legyen. Reméljük, kérésünket teljesítik. Kezes­kedik értünk — a nagy termés, amelyet a komszomolrészlegek ebben az évben'elértek, jglmondtam, mily sokoldalú volt a komszo­molisták ezévi munkája. Voltunk mi szán­tók és ácsok, vetők és épftömunkások, vízveze- tékszerelök és gabonafuvarozók, éjjeliőrök é' asztagrakók, kubikosok és kőművesek. Most pe- dig sok a munka az állattenyésztő majorokban Melegebbé kell tenni, ki kell tatarozni őket A tél beköszöntővel sok időnk marad politikel tanulmányokra, politikai köri munkára, vidám * ifjúsági estékre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents