Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-08 / 15. szám
ÚI ifiüsM í^53. áprOls 8. A kiskereskedelmi árak újabb leszállítása A „Prarda“ rezércikke Á „Pravda” vezércikket közöl azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunióban ismét leszállították a kiskereskedelmi árakat. A vezércikk a többi között ezt írja: 1947-től 1952 végéig ötször szállították le az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árát és a mostani érleszállításig 'az élelmiszerek és iparcikkek árának színvonala átlagosan 50 százalékkal alacsonyabb volt, mint az 1947. év negyedik negyedében. Az 1953 április 1-i árleszállítás az állami kiskereskedelmi árak immár hatodik csökkentése a háború óta. A mostani árleszállítás fontos sajátossága az, hogy lényegében kiterjed minden élelmiszerre és iparcikkre. Az ^ árleszállítás második sajátossága abban rejlik, hogy a ' dolgozóknak nagyobb megtakarítást biztosít, mint a háború utáni években történt árleszállítások bármelyike. Az árleszállítás következtében a lakosság közvetlen megtakarítása csupán az állami és szövetkezeti kereskedelem vonalán egy év alatt 46 milliárd rubelt tesz ki. Az 1951. évi árleszállítás eredményeképpen a lakosság haszna 27.5 milliárd rubel, 1952-ben 23 milliárd rubel volt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben történt árleszállítás hatására körülbelül ugyanilyen arányban csökkennek az árak a kolhozpiacokon. Ez nem kevesebb, mint 7 milliárd rubel további megtakarítást jelent a lakosságnak. így tehát a lakosság összes megtakarítása a jelenlegi, hatodik árleszállitás eredményeképpen nem kevesebb, mint 53 milliárd rubelt tesz ki. A kiskereskedelmi árak újabb leszállítása elősegíti országunk lakosságának minden rétege számára az életszínvonal további komoly emelkedését, a szovjet rubel vásárlóerejének további megszilárdulását. Az árleszállítás eredményeképpen úira jelentősen emelkedik a munkások és alkalmazottak reálbéri, fokozottabb mértékben javul a nyugdíjasok és ösztöndíjasok helyzete, növekszik a parasztok jövedelme, mivel a parasztok most a leszállított árakon vásárolhatják meg az iparcikkeket, a földművelési és állattenyésztési termékek állami beszerzési ára pedig a régi marad. Az árleszállítás előnyösen hat minden szovjet család költségvetésére. A mostani árleszállításból minden szovjet embernek kézzelfogható haszna lesz. Ez a haszon elsősorban azért lesz különösen érezhető, mert a legjelentősebb árleszállítás az elsőrendű fontosságú, a napi, szükségletet kielégítő árukkal kapcsolatban történt. A közszükségleti cütkek kiskereskedelmi árának újabb csökkentése fényesen bizonyltja, hogy jótékonyan működik a szocializmus gazdasági alaptörvénye, amelynek lényeges vonásai és követelményei, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján. Ez az árleszállítás azért vált lehetővé, mert népünk komoly sikereket ért el az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A Szovjetunió ipara 1952-ben 2.3-szer annyi árut termeit, mint a háború előtti, 1940-es évben. A társadalmi termelés fokozódása a Szovjetunióban nem öncél, hanem az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének eszköze. A szovjet nép állandóan emelkedő életszínvonala fényesen bizonyltja a szocialista rendszer fölényét a rothadó kapitalista rendszer felett. A kapitalista rend.szer a nemzetgazdaság mili- tarizálása és az új háborúra való előkészületek következtében nyomorra, munkanélküliségre, jogfosztottságra kárhoztatja a dolgozókat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a napokban közzétett, az 1951—1952. évi nemzetközi gaz.dasági helyzetről szóló jelentéséből kitűnik, hogy az átlagos létfenntartási költségek a kapitalista országokban, még hivatalos adatok szerint is, egyetlen év alatt, 1952-ben 5.2 százalékkal emelkedtek. A békeszerető politikához hű, alkotómunkával elfoglalt szovjet nép fáradhatatlan, teremtőmunkával sokszorozza meg sikereit a kommunizmus építésében. A kiskereskedelmi árak újabb leszállítása fontos feladatokat tűz az ipari és a mezőgazdasági dolgozók elé. Kétségtelen, hogy ez az újabb nagy árleszállítás a lakosságnak az élelmiszerek és iparcikkek iránti fizetőképes kereslete további jelentős növekedését vonja maga* után. Elengedhetetlenül szükséges, hogy kiszélesítsük a küzdelmet a szocialista gazdaság minden ágának még nagyobb felvirágzásáért, az iparcikkek gyártásának további állandó növeléséért, az iparcikkek minőségének minden erővel való javításáért, az áruválaszték bővítéséért, az önköltség rendszeres csökkentéséért, a takarékossági rendszer szigorú megvalósításáért. A mezőgazdaság dolgozóinak biztosítaniok kell a sikeres tavaszi vetést, önfeláldozóén kell harcolniok a gazdag termésért, a társas állat- tenyésztés további tokozásáért és a társas állattenyésztés hozamának növeléséért. Elengedhetetlenül szükséges, hogy szélesebb körben mozgósítsunk minden helyi tartalékot az árubőség további növelése érdekében. A most végrehajtott árleszállítás még jobban növeli a szovjet kereskedelem dolgozóinak szerepét. A szovjet kereskedelmi dolgozóknak az a feladatuk, hogy biztosítsák a szovjet fogyasztók példaszerű kiszolgálását, gondosan tanulmányozzák és maximálisan kielégítsék fokozódó keresletüket. Teljes mértékben fel kell számolni a kereskedelmi hálózat munkájában észlelhető hiányossságokat, az inproduktív kiadások minden fajtáját, fokozatosan csökkenteni kell a forgalmi költséget. A Szovjetunió dolgozói a Szovjetunió Minisztertanácsának és a párt központi bizottságának az állami kiskereskedelmi árak újabb leszállításáról hozott határozatára az egész népet átfogó szocialista verseny újabb fellendítésével, a munka termelékenységének állandó növelésével, a társadalmi javak megsokszorozásáért, a kolhüzrendszer felvirágzásáért vívott harc fokozásával válaszolnak. A szovjet dolgozók még szorosabban tömörülnek a Szovjetunió Kommunista Pártja, szeretett szovjet kormányuk köré, megsokszorozzák erőfeszítésüket az 1953 évi állami terv határidő előtti teljesítéséért, a nagy kommunista építömunka újabb dicső sikereiért. Molotov elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata a koreai kérdésről Molotov elvtárs a koreai kérdéssel kapcsolatos nyilatkozata bevezetői.'ében megállapítja, hogy Kim ír Szénnek, a koreai néphadsereg főparancsnokának és Peng Teh-huainak, a kínai népi önkéntesek parancsnokának levele a beteg ás sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozólag felveti a koreai fegyverszünet megkötésének előmozdítását. A nyilatkozat ezután a következőket tartalmazza: Ezt követően Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Népi közigazgatási Tanácsának elnöke, külügyminiszter Peking- ben. Kim ír Szén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke pedig Phenjanban nyilatkozott. Mind a Kínai Népköztársaság kormánya, mind pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy egyetért a beteg és sebesült hadifoglyok kicseréléséről szóló javaslattal és továbbra is kész megállapodni az égés« hadifogolyprobléma haladéktalan rendezésére vonatkozóan és ilymódon végetvetni a koreai háborúnak. A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ezzel újból kezdeményezőként lépett fel a fegyverszüneti i.;egáUapodás megteremtése és a koreai háború befejezése terén. Felhatalmaztak annak kijelentésére, hogy a szovjet kormány teljes szolidaritását fejezi ki a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának e nemes lépésével és nem kételkedik abban, hogy ez a lépés lelkes támogatásra talál az egész világ népei részéről. A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését is, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya helyesen fogja értelmezni ezt a javaslatot. A szovjet kormány támogatott minden olyan lépést, kivétel nélkül, amelynek célja az igazságos fegyverszünet megteremtése és a koreai háború befejezése. Ennek alapját J. V. Sztálin, a szovjet kormány feje vetette meg Nehru úrnak, India miniszterelnökének adott válaszában még 1950 júliusában. Mint ismeretes. 1951 júniusában a Szovjetunió Biztonsági Tanácsbeli képviselőjének New Yorkban elhangzott raJió- beszéde szolgált alapul a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséhez. Ezek a fegyverszüneti tárgyalások, amelyek eleinte Keszonban, majd Panmindzsonban folytak a fegyverszünet valamennyi feltételére vonatkozóan, megállapodásra vezettek, kivéve a hadifoglyok hazatelepitésének kérdését. A fegyverszüneti t';rgyalásokat azonban Clark tál r- nok az elmúlt év októberében megszakította. Ez akadályozta a fegyverszünet megkötését. Molotov elvtárs ezután nyilatkozatában idézte az 1949. évi genfi egyezmény 109. cikkelyét, amely megállapítía a sebesült és beteg hadifoglyok hazatelepítésének módját s amelyet a koreai — kínai fél elfogadott. Molotov elvtárs nyilatkozata további részében kijelentette: Különleges figj'elmet kell fordítani arra, hogy Csu En-laj kínai külügyminiszter március 30 -i nyilatkozatában — amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya együtt dolgozott ki — nemcsak a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének megvalósítását javasolja, hanem a hadifoglyok hazatelepítése kérdésének egészében való megoldását is indítványozza, ami elvezet a tűzszüneti egyezmény megkötésére és a koreai háború megszüntetésére. A Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a maguk részéről javasolják: a beteg és sebesült hadifoglyok kérdésének észszerű rendezése után oldják meg egészében a hadifogoly-kérdést, úgy, hogy e kérdés megoldásánál mindkét felet az őszinte törekvés vezesse, hogy a kölcsönös engedmények alarján elérjék a tűzszünet megkötését Koreában. A szovjet kormány továbbá a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya természetszerűleg emellett is szállt síkra. Am, amint ez ismeretes, sem a hosz- Ezas panmindzsoni tárgyalások sem ennek a kérdésnek az ENSz közgyűlésen történt többszöri megtárgyalása nem hoztak pozitív eredményeket. Mivel ez a kérdés maradt az egyetlen megoldatlan ellentét a Koreában harcoló a tűzszünet kérdésében a megegyezés útján lévő felek között, a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — amelyeket az a törekvés vezérel, hogy elérjék a békét és a háború befejezését Koreában — újabb lépést tettek e kérdés végleges megoldása felé. Javasolták, hogy mindkét fél újítsa fel a fegyverszüneti tárgyalásokat s a kezében lévő összes olyan hadifoglyokat, akik haza akarnak térni, a hadműveletek megszüntetése után azonnal telepítse haza. a többi hadifoglyot pedig adja át semleges országnak, hogy biztosítva legyen a hadifoglyok hazatelepítése kérdésének igazságos megoldása ... Az ilyen javaslat lehetőséget nyUjt arra, hogy igazságosan oldják meg a h'’difoglyok hazatelepítésének kérdését é; elhárítsák a koreai tűzszünet megvalósulásának még fennálló akadályait. Nem lenet kétséges, hogy minden nép és minden ember a világon, akit az a becsületes szándék vezet, hogy - éget vessen a koreai háborúnak és elősegítse a Távol-Kelet harcát és az egész világ nép>ei békéjének és biztonságának n.eg szilárdítását, forró együttérzéssel fogadja és teljes mértékben támogatja ezt a javaslatot. A szovjet kormány elismeri a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya e javaslatának teljesen igazságos voltát és kifejezi készségét, hogy teljes egészében elősegítse annak megvalósítását. Természetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete többet tehetne a koreai fegyverszünet megkötése és a háború megszüntetése kérdésében, ha tagjai között helyet foglalnának Kína és Korea törvényes képviselői. Az a tény, hogy a kínai népnek és a koreai népnek nincsen töm^ényes képviselete az Egyesült Nemzetek Szerve .e- tében először is aláaknázza ennek a szervezetnek tekintély t, másodszor pedig megfosztja attól a lehetőségtől, hogy kellőképpen elősegítse a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdítását. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy újból em lékeztessen arra, hogy a kínai nép és a koreai nép Egyesült Nemzetek Szervezetebeli jogainak helyreállítása a halaszt hatatlan kérdések egyike és hogy Kína és Korea ENSz-beli jogainak helyreállítása, különösen a jeles körülmények kő-, zött, megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélye és nemzetközi jelentősége emelése érdekeinek és elősegíti az egész világ békéjének megszilárditását Grúzia dolgozói elbúcsúztak Yves Fargetól Tbiliszi, április 1. (TASZSZ) Március 31-én Tbiliszi dolgozói mélységes gyásszal búcsúztak Yves Fargetól. Reggeltől kezdve végtelen áradatban vonultak az épülethez, ahol a ravatalt elhelyezték, hogy elbúcsúzzanak attól az embertől, aki a békeharcban szerzett kiemelkedő érdemeivel kivívta a szovjet emberek, az egész haladó emberiség szeretetét és megbecsülését. Vörös és fekete selyemdrapériával borított tágas teremben, virágokkal körülvett emelvényen helyezték el Yves Farge kopor- ■ sóját. Eljöttek búcsúzni a francia nép hű fiától, a lelkes hazafitól, a bátor békeharcostól a grúz tudomány, művészet és irodalom művelői, a párt- és szovjet-funkcionáriusok, a munkások és tanulók. A ravatalnál áll az elhúnyt hitvese. Itt van Zaharij Cshu- bianisvili, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Vlagyimir Chovrebasvili és Vaszilij Budzstasvili, Grúzia Kommunista Pártja központi bizottságának titkárai. Gyászdallamok hangzanak. Hárompercenként váltják a dísz- őrséget. Díszőrséget állnak a Grúz Békebizottság tagjai, írók, tudósok, művészek, A polgári gyászszertartás befejeződött. Yves Farge koporsóját fekete drapériával bevont gépkocsira helyezik. A gyászmenet a repülőtér felé tart. A repülőtéren sokezer ember részvételével gyászgyűlést tartottak. Ucsa Dzsaparidze, Grúzia népművésze, a Grúz Békebizottság alelnöke mondott beszédet. — A váratlan halál kiragadta sorainkból Yves Farget, a bátor békeharcost, a francia nép dicső fiát, a Béke Világtanács tagját, a nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetettjét, — Yves Farge mindig bátran harcolt a reakció sötét erői ellen. Amikor Franciaországot a hitlerista hódítók megszállták, ő vezette a franciák Németországba hurcolása ellen küzdő országos bizottságot és a délfranciaországi ellenállási mozgalom kiemelkedő szervezőjévé vált. — Franciaország felszabadulása után Yves Farge az elsők között lépett harcba a béke fentartásáért, az új világháború elhárításáért. — Yves Farge bátran tiltakozott az ellen, hogy az amerikai imperialisták baktériumfegyvert használnak Koreában és Kínában. Yves Farget a béke ügyének önfeláldozó feltétlen szolgálatáért nemzetközi Sztálin-békedíjjal tüntették ki. A grúz dolgozók éppúgy, mint minden szovjet ember, mélységesen gyászolják Yves Farget, a kiváló békeharcost. A gyűlés véget ér, Yves Farge koporsóját a Moszkvába induló repülőgépen helyezik el. A repülőtéren összegyűltek elbúcsúznak Yves Fargetól, a lelkes békeharcostól. Mit határozott Bécsben a nemzeUiözi ifjásági jogvédelmi értekezlet? Nyugat-Afrika diákküldöttsége a bécsi jogvédelmi konferencián Március végén tartották meg Bécsben a nemzetközi ifjúsági jogvédelmi értekezletet, amelyen hetven ország 445 küldötte vett részt vallásra, fajra, politikai nézetekre való *e- kintet nélkül. Ez az értekezlet jelentős esemény a nemzetközi békemozgalom szempontjából is. Az amsterdami Western cukorfínomító-gyár ifjúmunkásai 1951 végén felhívással fordultak az egész világ ifjúságához a fiatalok jogának megvédelmezése érdekében A Demokratikus Ifjúsági Vilig szövetség felkarolta ezt az értékes kezdeményezést és minden erővel támogatta a holland ifjúmunkások mozgalmát Ebben a szellemben alakultak meg az összes kapitalista és gyarmati országban az előkészítő bizottságok százai és ezrei, ebben a szellemben rendezték meg a helyi értekezleteket. Megvitatták a munkanélküliség, az alacsony bérek a továbbtanulás kérdését, a diákok helyzetét, a jövőt, amelyre a háborús előkészületek, az ifjúság militarizálása és fasizá- lása vet sötét árnyékot. A bécsi értekezlet összegezte a helyi előkészületek ered ményeit és határozatait s a népek bécsi kongresszusával összhangban újúlt erővel viszik harcba az életért, a jövő letéteményesét, a világ ifjúságát.
