Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-04 / 14. szám
Ol IFIÚSÁG í5prí!fs 4. Épül az új szocialisla Magyaijbrszág FÜREDI JÖZSEF, a Magyar Népköztársaság bratislavai fökonzula. 1945 április 4-én s'zabaditotta tel a hős Szovjet Hadsereg Magyarország egész területét a hitleri fasiszták és magyar csatlósaik uralma alól. Mióta a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, új fejezet nyílt a magyar történelemben, a nemzeti felemelkedés, a szocializmus építésének boldog korszaka. Ahány évforduló, annyi üjaob és újabb dicsőség, annyi győzelem bizonyltja dolgozó népünk alkotókész- . ségét. Elért ereményeinket a Szovjetunió állandó és önzetlen baráti segítsége tette és teszi lehetővé. Nincsen alkotómunkánknak egyetlen olyan területe sem, ahol a Szovjetunió és Sztálin elvtárs támogatása, segítsége ne lendítette volna előre fejlődésünket. Dolgozó népünket Sztálin elvtárs legjobb ma- . gyár tanítványa, Rákosi elvtárs, a Magyar Dolgozók, Pártja vezeti győzelemröl-győzelemre. A Párt és Rákosi elvtárs lelkesít bennünket nagy eredményeink elérésére, a Párt szervezi meg a nehézségek lekíjzdését, a Párt fegyverez fel bennünket az ellenség mindenfajta romboló munkájának elhárítására. ötéves tervünk nagy célkitűzései 'lelkesítik dolgozó népünket és az egész magyar ifjúságot a terv megvalósításáért folytatott harcban. Tervünk megvalósításával korszerűvé fejlesszük. Iparunkat, felszámoljuk mezőgazdaságunk elmaradottságát, növeljük a dolgozók jólétét, műveltségét. Ötéves tervünk minden alkotása a békét szolgálja, számottevő hozzájárulás a béke védelméhez, mert erős, gazdag, virágzó országot építünk, amely ha kell, meg is tudja védeni eredményeit. Felemelt ötéves tervünk során 85 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, amelyből, ha az egész összeget arra fordítanák, Budapesthez hasonló nagjTSágú és szépségű új világvárost építhetnének. Gyáriparunk fejlesztésére 41 millá’-d forintot fordítunk, amelyből a terv-kiöszaka alatt 341 új üzemet létesítünk és jelentős mértékben kibővítjük és korszerűsítjük régebbi üzemeinket Is. Szocialista iparosításunk ütemére jellemző, hogy’ áti'ag 5—6 naponként egy-egy öj gyár létesül, amelynek eddigi eredményeként már az agrárjellegű, fejletlen iparral rendelkező ország, ipari országgá vált. Mint a hegyek közül a legmagasabb csúcsok, ügy emelkednek ki a különböző új létesítmények tömegéből legnagyobb békeműveink: Sztálin Vasmű, Budapest-i Földalatti Gyorsvasút, az Inota-i November 7. erőmű, a Tiszalök-i vízlépcső és a százezer nézőt befogadó új Népsta- dión stb. Sztálinváros az ország középpontjában, Budapesttől 70 km-re épült. A korszerű, gyönyö'-ű város rövid pár év alatt épült tel, zöldelő kukoricatáblák helyén és Sztálin dicső nevét viseli, mintegy jelképezve, hogy a hatalmas alkotások lehetőségét Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Az új város építésének méreteire jellemző, hogv a 1000 mérnök dolgozott 8 hónapig a tervek kidolgozásán. Az építkezésekhez az évek folyamán 5 millió köbméter földet mozgatnak meg, ennyi munkával elhordhatnák a budapesti Gellért-he- gyet is. A széles utcákat mindenütt virág övezi és az új város lakóinak nem lesz tüzelőgcfridjuk. mert az egész várost egyetlen központ fűti, a gyári erőmű. Sztálinváros építésénél új szocialista típusú amberek születnek. A Párt felhívására a fiatalok ezrei érkeztek az építkezéshez, mert ott dolgozni dicsőség, mert Sztálinváros- az épülő új szocialista Magyarország jelképévé vált. Itt építik a hatalmas Sztálin Vasmüvet, amely ezévben már ad vasat, acélt és kohókokszot. Ötéves tervünk második legnagyobb alkotása 8 budapesti Földalatti Gyorsvasút, amely éppen úgy, mint az első, a tartós béke törhetetlen hitével készül. A budapesti Földalatti Gyorsvasul üzembehelyezése után évente több, mint 9 millió óra időmegtakarítást jelent a budapesti dolgozóknak. 9 millió óra alatt el lehet olvasni 90 000 közepesterjedelmű könyvet, meg lehet tekintem 4.5 millió mozielóadást, vagy 3.5 mülió színdarabot. A budapesti Földalatti Gyorsvasút 2 milliárd forint költséggel és hatalmas erőfeszítések árán születik meg a világhírű Moszkva-i Mefó mintája alapján. A Földalatti Gyorsvasút építésének költségéből 40 új Margit-hidat lehetne építeni A Földalatti Gyorsvasút első épülő útvonala 8 km hosszúságban szeli át a fővárost, áthalad mélyen a Duna alatt és 16 perc alatt 50.000 ember utazhat a főváros egyik végéből a másikba. Az inotai November 7. erőmű az ország egyik legnagyobb energiaszolgáltató berendezése lesz. Az áramot nem drága külföldi szénből, hanem a mellette fekvő Várpalota bányáinak kis fütöér- tékű lignitjéből nyerjük. Az erőmű többemelet magas kazárijaiban . elégetett lignit energiája csaknem annyi munkát végez majd' el, mint a- mennyit az ország valamennyi felnőtt dolgo. i ja testi munkával teljesíthet. Az erőművet a csehszlovákiai és a magyar dolgozók együtt építik, így a közösen végzett hősi munka a proletár- nemzetköziség hatalmas erejét hirdeti és nagy hozzájárulás népeink közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez. A tiszalöki vízlépcső elsősorban mezőgazdaságunk szempontjából lesz nagyjelentőségű, mert közel 200.000 hold földet fog öntözni és a vízierömű három hatalmas turbinája évente 55 millió kWh energiát termel. Az építkezésnél 6 millió köbméter földet mozgatnak meg, ha ezt vagonba raknák. Nyíregyházától Moszkváig érnének a vasúti kocsik. Az ország iparosodásával párhuzamosan hatalmas mértékben fejlődik a mezőgazdaság is. Dolgozó parasztságunk a szovjet kolhozok lelkesítő példája nyomán mindnagyobb számban lép a szövetkezeti nagyüzemi termelés útjára. Hazánkban 1952 végén a szocialista szektor (szövetkezetek és állami birtokok együtt) elérte az ország összes szántóterületének 37.3 százalékát. Az állam a mezőgazdaság fejlődését nagyfokú gépesítés biztosításával segíti elő és ezzel megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját is. Az ötéves terv során a mezőgazdaság 26.100 traktort kap a fejlődő magyar gépipartól. %íezőgaz- dasági géptermelésünk ütemére jellemző, hogy átlag minden 30 percben egy új traktor gördül le 8 futószalagról. A sok tízezernyi egyéb mező- gazdasági gép mellett 2.600 kombájnt kap a terv idő alatt mezőgazdaságunk, amelyeket a szovjet minták alapján már Magyarországon gyártanak. / A Szovjetunió kijnerlthetetlen tapasztalatai segítségével fejlődik mezőgazdaságunk termeiése és új növényfajták termelését honosítjuk meg. A legfontosabb új ipari növényünk a hófehér gyapot, amelynek vetésterülete 1951-ben már 50.000 kát. holdra nőtt és 1954-ben 200.000 holdon fogunk gyapotot termelni, kb. 900.000 má-' zsát. Ha ebből a 900.000 mázsa gyapotból csak ruhára való kartont gyártanánk, ez tizenötször érné körül a földet. Ugyancsak hatalmas eredményeket érünk el a rizstermelésben is, amelynek vetésterülete az ötéves terv végén 40.000 hold le^. Iparunk és mezőgazdaságunk gyors fejlődése a dolgozók életszínvonalának emelkedését is jelenti. Pártunk és államunk soha nem téveszti szem elöl a nagy Sztálin útmutatását: a szocialista termelés célja maga az ember, az ember anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. NépCnk növekvő jólétét jelzik a közszükségleti cikkek áruforgalmának növekvő számai, egészségügyünk fejlődésének számadatai, a 9.5 millió lélekszámú Magyarországon 1953-ben 5.400.000 dolgozó részesült társada!ombi;ttosításban. a- melynek költségeit a múlttal s/zemben. most teljes egészében a munkáltató fifzeti. Mig a múltban a népbetegségek tömegesen pusztították a gyermekeket és felnőtteket, ma már több kórházi ágy jut haziánkban 10.000 lakosra, mint Franciaországban, wagy Belgiumban. Magyarországon minden 833 Itfsös'ra jut egy orvos. ugyanakkor Franciaországban csak minden 1.000-re, Hollandiában 1.160 lakosra. Ha a magyar do'gozó nép kwltúrforradalmának eredményeit nézzük, megállaipithatjuk, hogy a kultúra ma már a széles doi^iozó tömegeké és nem egy kiváltságos rétegé, mint ahogy felszabadulásunk előtt volt. Kultúrforradalmunk eredményeit annak köszönhetjük.,» hogy átvehetjük és hasznosíthatjuk a Szovjettinió gazdag tapasztalatait az új magyar kultúra; megteremtése terén. A_ tőkés rendszerben a haladó kultúra sem válhatott a dolgozó népek közös kincsévé, mert ezt meghiúsította a naiciionalista elzárkózás. A mi kultúránk tartalmában szocialista, tormájában nemzeti kultúra, aíjcnelynek a tárgya a valóságos élet, a dolgozók sziép és gazdag élete. A tormájukban nemzeti és Startalmukban szocialista kultúrák között nincs Sás nem is lehet harc, hanem csak közeledés, kölcsönhatás és összefor- rás. Ez a titka a szovjet -kultúra mély hatásának a mi szocialista kultúi'ánk fejlődésére. A nép állama sok sikert aratott a felszabadulás óta a közoktatás terén is. Mig a Horthy- rendszerben az iskolakötett's gyermekek közel egynegyede a négy elemit s< m végezte el, most az 1952/53-as tanévben az iskolaköteles gyermekek 99 százaléka beiratkU'zott a nyolc osztályos általános iskolába. A ^szabadulás előtt hazánkban 10.000 lakosra 16 íőiskolai hallgató jutott, ez a szám 1953-ban. 51-re emelkedett és ígv messze magunk mögöt t hagytuk e téren Angliát, Franciaországot, Olaszországot stb. 1938- ban a főiskolai hallgatók Sfj,5 százaléka a föld- birtokosok és tőkések gjfí:rmekei közül került ki. ma 58 százalékuk murfkíás, vagy parasztszármazású. Az ötéves terv \íb<jén a többezer levelező hallgatón kivül már 52.980 egyetemi és főiskolai hallgatónknak kell Itmni. Elgyedül a mérnöki szakon 11.000 hallgátfit képezünk ki, többet, mint ahány mérnökünk az ötéves terv megindulásakor összesen volt. Az 1951/52-es tanévben kilenccel szaporodóéit az önálló egyetemek és főiskolák száma és 1H52 tavaszán' már 27 egyetem és főiskola, va’(^nint 4 akadémia működött. Az ötéves terv során 650.000 új munkaerőre van szükség, amelynek jelentős része az ifjúság soraiból kerül ki. BiztoeilUnunk kell Ifjúságunk nagyfokú szakmai müvtítségét, ezért a most folyó iskolai év elején csak a technikumokra 8.400 elsőéves hallgató 'f.'-atkozott be. Az ipari tanulók száma 63.000-ret .ssmelkedett. Dolgozó népünk nemcsak a földet, a gyárat, hanem a mozit, a színházat Is birtokába vetta. 1952-ben a filmeknek 85rmillló nézője volt, négy és félszer annyi, mint a (Mszabadulás előtt. Színházainkat az elmúlt évben 4.2 millió néző látogatta. A múlt évben megrendezett Munkácsy kiállításnak 430.000, a „Kommunizmus útján” kiállításnak egy hi^ap ^tt több, mint 200.000 nézője volt. Soha Magyarországon ainnyi ember nem tanult, nem olvasott, nem müve lödött, mint most. Ezt bizonyítják a könyvkiadá'íunk adatai is. 1951-ben 12.197 könyv jelent meg 58,9 millió példányban. Az ország összes könyvrtlírait tekintve, ma átlag minden 600 emberre jiat egy könyvtár. Kultúránk fejlődése nemcsak számszerűségében, hanem minősítésCfcisn is sokat fejlődött. 1952-ben két fiatal iróriibnt tüntettek ki- Sztálin- díjjal, filmjeink nemzcitközi elismerését jelenti, hogy az 1952-es Karlov«.* Vary-i filmfesztiválon, három magyar film kapott díjat. Külön ki kell’ emelni sportkultúránk fejlődését és nagysicrű eredményeit. Az 1951-ben először kidolgozón sportfejlesztés egyéves terve 82 új sporttelep építését tűzte ki célul. A ..Munkára Harcta Kész" sportmozgalom keretében száz- és százezrek vesznek részt, minőségi sportunk fejlődését mutatják a nagyszámban elért országos rekordok és több világrekord elérése is. Élsportolóink a helsinki Olimpiászon 10 sportágban 16 olimpiai bajnokságot, összesen 42 aranyérmet nyertek, amellyel megbecsülést és rokonszenvet szereztek nemcsak hazánknak, hanem az egesz szocialista tábornak is, amelynek sportolói a Szovjetunióval az élükön szintén hatalmas sikereket értek el. Pártunk és államunk rendkívül nagy gondot fordít ifjúságunk szocialista nevelésére, boldog gondtalan életének biztosítására. Hazánkban az ifjúság soraiból nagyszámban kerülnek ki az állami és politikai élet különböző területeinek vezetői. A jelenlegi Országgyűlés munkájában 26 fiatal képviselő vesz részt és a 220.000 tanácstagból több. mint 50.000 a 25 éven aluli fiatalok sorából került ki. Az Országgj/űlés elé most beterjesztett módosított törvényjavaslat szerint a májusban sorrakerülő képviselőválasztásokon a 18. életévét betöltött fiúknak és leányoknak is szavazati joguk lesz. A magyar ifjúság Pártunk és államunk szerető gondoskodására tettekkel felel. Megfogadta, hogy még ez évben eléri a „Szcxiializmus építése rohamcsapata” megtisztelő címet. Megfogadta, hogy Lenin és Sztálin nagy eszméinek, a dicső KOMSZOMOL példája nyomán elmélyíti az alkotó hazaszeretet érzését és a proletárnemzetköziség gondolatát, erejét nemkimélve veszi ki részét a béke megvédésének, a szocializmus építésének hatalmas feladataiból. A magyar dolgozó nép felszabadulásának minden évfordulójára lelkes felajánlásokkal készül. Ezévben, amikor erre a legnagyobb ünnepükre készültek a magyar dqlgozók. nagy fájdalom szorította össze szivüket. Meghalt Sztálin elvtárs, a magyar nép legjobb barátja, tanítója, édesapja. Hogy mi volt a magyar népnek Sztálin elvtárs, azt nem lehet szavakkal kifejezni. Neki köszönhetjük szabadságunkat, függetlenségünket és azt, hogy a romok helyén egy új virágzó, boldog országot, a dolgozók országát építjük. Mindent, ami életünkben szép, ami jövönkben biztató és lelkesítő, Sztálin elvtársnak köszön- ' hetjük. Az egész hafadó emberiség a béke és e szabadság minden híve megrendültén osztozott a nagy szovjet nép fájdalmában, amücor újabb megrendítő csapás érte Csehszlovákia népeit és az egész haladó emberiséget. Meghalt Gottwald elvtárs, Csehszlovákia népeinek forrón szeretett vezére, a nemzetközi munkásmozgalom, a béke- tábor bátor harcosa. Sztálin elvtárs hű tanítványa és harcostársa. Gottwald elvtársat a magyar dolgozók is szerették és nagyrabecsülték, mert tudták, hogy fáradhatatlanul harcolt Csehszlovákia és Magyarország testvéri népeinek örök és megbonthatatlan barátsága, harci szövetsége megteremtéséért. Gottwald elvtárs és Rákosi elvtárs, a nagy Sztálin hű tanítványai együtt harcoltak azért, hogy felszámolják a volt kapitalista rendszer átkos örökségét, nekik köszönhetjük, hogy ma erős és mindjobban fejlődő politikai , gazdasági és kulturális együttműködés folyik a két baráti állam között. A magyar nép Sztálin elvtárS és Gottwald elvtárs dicső emlékét azzal is akarja ápolni, hogy tovább mélyíti barátságát és szeretetét i nagy szovjetnéppel és a baráti államok testvér: népeivel, ezzel is magasra emelve a proletár- nemzetköziség lenini-sztálini lobogóját, ezzel is erősítve a béke és a szocializmus legyőzhetetlen táborát. Képek az épülő Sztálinvánosróí A magyar bfSves terv legnagyobb alkotása: Sztálinváros. Az egykez/ri Dunapentele község helyén épül a magvar ötéves terv leonaovobb alkotása: az új szocialista ipari Sztálinváros és a Szt Éilln-vasmű. Kilátás a városra, az egyik darutoronyból. Pozsonyi Zoltán Kossuth-díjas kőműves átadja munkamódszerét a /Ha tál ipari tanulóknak. A Magyar Népköztársaság gondoskodik arról hoav az új munkanemzedék magas szakmai színvonalon álljon. ’ Erkélyes munkáslakások a sztálinváros! Május 1. utcában. A multija n Mzsákmányolt munkások a mai népi demokratikus Magyarorszáaon korszerűen berendezett lakásokban laknak.
