Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-01 / 13. szám

ápriffig X.

OiiFiffs&e

A CsISz (Mzsenyi keröletéoek konferenciájáról

Gsiitörtökön, pénteken és szómba- ton tartotta a Csehszlovákiai If júsá- gi Szövetség pozsonyi kerületi bizottsága a kerületi konferenciá.t. A küldöttek aprólékosan beszámoltak járásaik bizottságának tevékenységéről, valamint bírálólag és önbirá lóla^ is hozzászóltak a dologhoz A kerületi konferencia bebizonyította. hogy a pozsonyi kerület ifjúsága kiaz fokozni tevékenységét, kész eltávolitani, és el is távolítja a hibákat. A küldött elvtársak felszólalásaiból az is kitűnik, hogy némely járás igen keveset foglalkozik az ifjúság politikai nevelésével, főként magyar téren.

A CsISz galántai Járási bizottsá. gának vezető titkára a kővetkező: képpen számol be a járási ifjúság nak munkájáról:

— Járásunkban a Csemadok és a CsISz közötti munka elég gyenge, mivel egyes Csemadok funkcionáriusok nincsenek tisztában a Csemadok és a CsISz küldetéséved. Önbirálölag el kell ismernünk, hogy a politikai nevelömunka is gyengén megy járásunkban. A 76 megalakult alapfokú politikai kör közül csupán a galántai áUami tanulóotthon politikai kö. rai működnek. Sokhelyen, a falvakon összejönnek ugyan a körök, de a legrtöbbször újságcikkek felolvasásával, nem pedig a kitűzött politikai anyag tanulmányozásával töltik el az időt. Az is nagy hiányosság, hogy a magyarnyelvű politikai körök nem kapják meg időben az anyagot.

Járásunkban nem vezetünk a tlt. kárságon rendes nyilvántartást, aminek legtöbbször az a következménye, hogy a tagsági díjak' rendes fizetése körűi hiányosságok merülnél fel. Kérésem volna a CsISz kerületi b^ttságához, a politikai körök anyagának elküldését illetőleg. Szeretnénk, ha a kerületi bizottság többet foglalkozna járásunkkal s ha rendszeresen és időben elküldené a politikai körök anyagát.

Az alábbi réeBáeteiket Gyurcsák év. táré, a OelSz dunaszerdahéyi járási

bizottsága titkárának felszólalásából idézzük:

— A dunaszerdahelyi járás ifjü- sága a tavaszi mezőgazdasági munkába teljes számmal bekapcsolódott. Szép 'eredményt értünk el a májys elsejét köszöntő felajánlási kampányban is. Helyi szervezeteink 75 százaléka szocialista munkavállalást tett május elseje tiszteletére, ami annyit jelent, hogy 43 alap^er. vezet közül 34- bekapcsolódott a kampányba. A szalai állami birtok ifjúsági csoportja kötelezettséget vállalt, hogy 30 hektár cukorrépát két nappal a határidő előtt vet el. A többi alapiszeivezet szintén nagyjelentőségű vállalásokkal köszönti május elsejét.

ígérem, a dunaszerdahelyi járás ifjúsága nevében, hogy ezután a konferencia után, amely új erőt, lelkesedést njűjtott mindnyájunknak, még szorosabban felzárkózunk a párt mögé és munkánka úgy irányítjuk, hogy azzal minél nagyobb mértékben segítsük hazánk szocialista építését.

A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nagymegyeri járási bizottsága, nak munkájáról és a járás ifjúságának életéröl Gerhart elvtárs a járás vezető titkára számolt be.

— Járásunk ifjúsága kiveszi részét az EFSz-ek munkájából. Természetesen ezen a téren is nehézségek merülnek fel. Mi, a járás dolgozói, igyekezünk az ifjúságot minden téren meggyőzni a közös gazdálkodás előnyeiről, valamint igyekezünk őket minél nagyobb számban bekapcsolni az EFSz.ek munkájába. Járásunk gépállomásának ifjúsága szintén nagyjelentőségű mértékben hozzájárul a feladatok teljesítéséhez. Hibák azonban itt is mutatkoznak. A legnagyobb hiányosság abban mutatkozik, hogy a traktorállomás vezetősége nem nyújt hathatós segítséget a csoport nak. Például a treiktorállomás ifjúsága nem tud gyűlést tartani, mert az állomás vezetősége nem nyújt erre lehetőséget. Ennek ellenére mégis mutatkoznak eredmények, fő.

ként ami a múlt évi munkát iUati. Azon brigád vezetője, amely a trak. torállomás brigádközpontjai között az első helyre került, — CsISz-tag volt. A múlt évben az is nagy hiányosság volt, hogy a kerület instruktorai nem látogattak el rendszeresen a járásokra. Az évzáró közg3dilés után azonban ezen a téren is javult a munka, ami természetesen a kerületi bizottság foko. zott gondoskodásának köszönhető.

Nagy hiányosság mutatkozik az ifjúság politikai nevelésének terén is. Ugyanis a kerületről szlovák- nyelvű anyagot kapunk a politikai körök részére, amit nem igen tudunk felhasználni, mivej járásunkban többnyire magyarnyelvű politikai körök működnek. Kérem a kerületi vezetőséget, hogy ezentúl, ha lehetséges magyar nyelven küldje az anyagot, s reméljük, hogy mun. kánk a politikai nevelés terén lényegesen megjavul.

A küldött elvtársak felszólalásaiból világosan látjuk, hogfy a keni. leti vezetőségnek, van mit javítania a munkán. Elkerülhetetlenül szükséges, hogV a kerület időben gon. dpskodjon a magyar nyelvű politi. kai anyag elküldéséről a járásoknak, mert csak így tudjuk elérni azt, hogy poz.sonyi kerület minden járásában alapvető fordulat áll be az ifjúság politikai nevelésének te. rén, hogy alaposan megjavul a mimka.

Több küldött arról lg panaszkodik, hogy a kerület nem küldi ki rendszeresen és időben az instruk. torokat a járásokra. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a kerületi bl. zottság ezen a téren is megjavítsa a munkát. Igaz, hogy már a dunaszerdahelyi járásban ezen a téren javulás állott be, de a kerületi bizottságnak még mindig van mit javítania a munkán.

Ez a kerületi konferencia meg. mutatta, hogy sok hiányosság me- tűi még fel a pozsonyi kerületben, de a vezető funkcionáriusok s maga az ifjúság is, igyekszik ezeket, minél előbb eltávolítani.

BfflfWirSB ÍSMi

A doMlnal vfzler^fi

A Sztracenai Völgy és kör- nyéke nem régen még a csendőrök botütéseitől volt hangos. A Vöröskö-Margitfalva vasútvonal építésén dolgozó munkások többször sztrájkba léptek, mert a kizsákmánydók rettenetes bánásmódban részesítették őket. Sokan külföldre vándoroltak, hogy nagynehezen innen tartsák fenn családjukat.

Az idők lassan megváltoztak. A vidék az aknászok és ala- gútépítök robbantásaitól volt hangos. Később csak a magas hegyek zúgó falombjai kölcsönöztek zajt a tájnak. Ma már nemcsak az érc és azbesztbányákban folyik a munka. Szlovákia minden tájáról aknászok, álagútépitők, kőművesek, ácsok, bágerosok, földmunkások jötték ide, hogy a tapasztalt mérnökökkel együtt érdekes munkába kezdjenek. A munka fóly- mata, az építés különös módszere bámulatba ejtette a környék lakosságát.

1945 óta, amikor megtörténtek az eisö előkészületek az építésre, sok víz lefolyt a Her- nádon, de sok munkát is végeztünk. Palcnumská Maía közelében. Dedinky irányában a Hnllec folyón magas gát emelkedik, Dobsina felé turbinákat raknak, a Farkasvölgyben már vülanytelep működik.

A vízierőmű gátja a Hnüec folyón, a Stracenai Völgyben, Palcnumská Maía közelében épül. Eléri a 800 méter tenger- szinfeletti magasságot. 30 m. emelkedik, hosszúsága 200 m. Tíz millió köbméter vizet tartalmazó tartályt alkot.

Magát a vizieröművet 1949- ben kezdtük építeni. A munkásoknak és műszakiaknak óriási nehézségeket kellett áthidál- niofc. A munka menetét fékezte

a munkaerőhiány, ^ nehéz geológiai viszonyok, a géphiány. De mégis kitermeltünk 350.000 köbméter földet, elkészítettünk egy tárnát, betonozunk stb.

Folyik a munkaharc

Pekáiik Olga elvtársnö, az

építkezés egyik legjobb munkásnője. Valauikor, mint bri- gádos jött az építkezésre. Az a tény, hogy 8 gyermek anyja, végkép nem gátolta elhatározását. Férje tanító volt, 1948 februárjából, mint párttagot megtámadták a benderisták. Azóta betegeskedik.

— Mikor az építkezésre jöttem, mint párttag egyhónapos brigádra, minden új és ismeretlen volt számomra. A rám- bizott munkával nem elégedtem meg. 47 éves vagyok, mégse kapargattam örömmel a deszkákról a betonmaradékot. Fejtögéppel a kezemben a kemény sziklák zúzására vágytam. Vágyam teljesült. Kezdetben véres kézzel jöttem meg munkahelyemről. Persze megszoktam. Egészséges, testes asszony vagyok, nem árt a munka. Sokszor, mikor a többiek műszak után utaztak haza a közeli falukba, én késő éjjelig dolgoztam a cement és a kavics kirakásán — mondja derült mosollyal.

A fényes napsugarak özöne árasztotta el a Farkasvölgyet, amikor elérkezett a brigádidö utolsó napja. Pekárik elvtársnö érezte, hogy nehezen fog búcsút mondani a be nem fejezett építkezésnek. Munkatársai megerősítették gondolatát: ;Azt

akarjuk, hogy továbbra is köztünk maradjon. Mi is elmegyünk, de csak akkor, ha a vízierőmű turbinái forogni kezdenek!’’

Ottmaradt tehát. Mig a nappali műszak dolgozói nyugodtan aludtak, ö addig mezítláb, vízben állva dobálta ki a gödörből a kőtörmelék utolsó köbmétereit. Mialatt a többiek a a nappali műszakra érkeztek, ö már bevégezte munkáját, hogy a betonozok minden áron munkához láthassanak. Egy év leforgása alatt sokminden megváltozott, az építkezés legnehezebb munkáit befejezték. Nem változott meg persze a már 48 éves Pekarik elvtársnö, az építkezés brigádosa. 1952 ben meghívták Pozsonyba a Május 1-i felvonulásra, hogy a legjobb munkásokkal együtt köszöntse Síroky elvtársat.

Eltávolítjuk a nehézségeket*

Nem volna helyes, ha azt mondanám, hogy az építkezésen nem merülnek fél nehézségek. Mint mindenütt, úgy itt is találni bőven. A dolgozók azonban igyekeznek eltávolítani ezeket. Dobsina városka lakossága nem régen olyan embereknek nézte az építömunká- sokat, akik festői szépségű völgyükbe betolakodtak. E város polgárai azonban összesen 181 vállalást tettek, hogy 1952. május 1-re ledolgoznak a vízi- erőmű építésének 800 brigádórát. De ez mind kevés! 800 lelkes hazafi kell ahhoz, hogy ezt az egyedülálló műve* min- nél előbb befejezzük.

Az utóbbi időben az építkezés készülődik a brigádosok fogadttatására. Sok brigádos kell ide, nagyon sok, hogy min- nél előbb befejezhessük a munkát. Szép élet, boldog napok várnak a fiatalokra Pekarik elvtársnö biztosan nem azért maradt a brigádidö után az építkezésen, mert nem tetszett a munka és az élet. Bizony nem azért, hanem fordítva: tetszett neki. Jakubecs Tibor.

Szarka Béla elvtárs, az Ifjúsági falu dolgozója a borjúk nevelésén^ 90 dkg sűl.vgyarapodást ér el. Szarka elvtárs lelkiismeretes dolgozó, jó CsISz-tag. Képünkön a kedvelt Miklós borjúval látjuk őt, amely hála a jó gondozásnak, naponta 1 kg-ot hízik.

Lipták kIlláknak is befellegzett

mmm

— Nem egyforma a föld sem —

magyarázta hangosaji Lipták András, a kulák Duhajnak, amikor este hazafelé tartottak a mezőről. — Az orechovói határ olyan lapos, akár az asztal, bármelyik oldalról nézed is. •

Lipták, lovai komótosan szedegették a lábaikat. A szekér krumplival megrakva. Lipták és Duhaj a dülö- út két oldalán elterülő parcellákat bámulták.

— Látod, milyen szép darab föld ez? Ez is az én birtokomhoz tartozik — mondta Lipták. Duhaj megállt egy pillanatra s szemét hunyor- gatva megkérdezte:

— Hogy-hogy? Randiak eladta ezt neked? Hisz én is alkudtam rá.

— Eeladta, vagy nem adta, — nevetett kárörvendve Lipták — tartozott és a bíróság nekem ítélte. Beszédje végén még a hangját is megemelte s széles tenyerével végigsimi- totta kabátját. Duhaj nem szólt egy szót sem. Ismerte a földéhes Liptá- kot, aki mindig azon mesterkedett, hogy a népet koldusbotra juttassa. Lipták szinte kéjelgett, ha látta azokat a földeket, amelyeket a közeljövőben akart megvásárolni, övé volt az egész határ legjava, mégds többet akart, nem vette figyelembe a könnyet és az átkot, amikor dobra juttatta a szegénységet és felvásárolta keskeny parcelláikat. Lipták kuJáJc volt ég az is maradt. A kulák- ból sohasem lesz eg^yéb.

Eltelt két óv. Orechova lakosai valahogy izgatottak, a hangszóró reggeltől estig adásokat közöl. Jogos ez az Izgalom. Hiszen most alakítják a szövetkezetét. Elsőnek a kisparasztok lépnek be. Matus, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke meggyőző munkát fejtett ki a kis- és középparasztok között a közös gazdálkodás előnyeiről. A kisparaszto- kat meg is giyözte a szövetkezetnek, a középgazdáknál már nehezebben ment a munka. Sehogyan sem akartak belépni a szövetkezetbe. A bizottságból az elvtársak nem tudták azt, hogy Lipták, a falu ku- lákja, éjjel az egyik középiMiraszt- tól a másikhoz futkosott és arra igyekezett rávenni, hogy ne lépjenek be a szövetkezetbe. A közép- parasztok mégfis csak belátták, hogy boldog jövőjüket a falu csak az EPSz-eken keresztül érhetik el. Túl- Mittak a kulák mesterkedésein ée beléptek az EFSz-be. Amikor Lipták, a kulák, látta, hogy így nem ér célt, ö Is elment a gyűlésre, szövetkezeti tag akart lenni. Természetes, hog:y mint kulákot, nem akarták befogadni.

Furfangos a kulák. Birtokát ezért szétosztotta. Adott a nővérének, a fiára, leányára és még a nagyszüleire is íratott belőle. Soha életében nem volt Ilyen szorgalmas és adakozó, mint ekkor. Az elvtársak nem voltak elővigyázatosak és Lipták mint „középpai-aszt“, bekerült a szövetkezetbe.

Később, amikor a vihar kissé elült, mint jó geizda, munkához látott. A falu „legjobb és legbecsületesebb" emberének álarcát öltötte magára. A szövetkezetben jól ment sora. Egry kevés kontingent és otthon a befalazott ólban jól híztak a sertések. Hogy a szövetkezet teljesítette-e húsbeszolgáltatási kötelezettségét, az természetesen öt nem érdekelte.

Cincog az egér, ha nincs otthon a macska — mondja a közmondás. Orechovón a szövetkezet alighogry tengődött. A kommunisták és a szövetkezeti tagok tanácskoztak és végül rájöttek, hog^ a munkaerkölcsöt Lipták, a kulák rontja és a szövetkezet ezért nem tud előbbre haladni.

Egy éjjel Lipták csűrénél többször felvillant a fény. Jóska a Lipták tö- s2»}mszédságában lakott, éppen a CsISz vezetőségi gyűléséről tartott hazafelé, ahol a tavaszi munkában való részvételről beszélt, s meglátta a felvillanó fényt. Lassan a kerítéshez lopődzott. Mennyire elcsodálkozott, amikor meglátta a teli zsákokat, amelyeket ismeretlen emberek mátr a kocsira raktak. Jóska sem volt rest, segiítségért sietett.

Liptáknak a csodálkozástól a szája is tátva maradt Most már Matus is tudta, hová „tűnt el" a tavaszi vetőmag, amiről Lipták kulák beszélt neki. Néhány perc múlva jöttek a Nemzetbiztonsági Testület tagj£d. A bizonyíték a szekérben volt. Liptákot — hála a CsISz elővigyázatosságának — tetten érték és letartóztatták.

Ahogy a letaxtő^tottal végig, haladtak az udvaron, úgy tetszett, mintha valahonnan a mélyből sertés slvitana. Megállották. Lipták erre nevetve megjegryezte:

— Talán még a szobában Is sertést hizlal az ember? Végül mégis meg kellett mutatni a bejáratot.

Az egyik szobát két részre osztotta. Az egyikben a sertéseket hizlalta, a másikban a füstölt sertéshúst tartotta. A bejárat a padláson keresztül vezetett oda.

Hála a CsISz óvatosságának, táp- ták kulák így végezte be pályafutását. annak ellenére, hogy mint „középparaszt" lopődzott be a szövetkezetbe.

Ma az orechovói szövetkezeti ta- go.k óvatosabbak és az EFSz-ek űj mintaszabályzatának értelmében ügyelnek arra, hogy soraik közé ku- lékok ne férkőzhessenek be. Ma már látják, hogy a kulák, ha látszólag jól dolgozik is, mégis a szövetkezet legádázabb ellensége Rosz- szul járna ma az, aki Orechovón arról beszélne, hogy van Jő és rossz kulák is.