Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-05-07 / 16. szám

6 1952 május 7. Ol IFJÚSÁG Ki a kulákokkai a Szokol vezetőségéből! A testnevelés és a sport meghosszabítja az ember életét A Szokol az egész tevékenységét ez alatt a jelszó alatt végzi: „Szokol a dolgozókat szolgálja“. A Szokol- ban éppúgy, mint a többi szerveze­tekben, szükséges az egyetértés. Nem lehet egyetértés abban a szer­vezetben, ahol az osztályellenség je­len van, ahol az osztályellenség a ve­zetést kezében tartja. A somorjai járásban több helyen nincs kellő egyetértés a Szokol ve­zetősége és a' CsISz vezetősége kö­zött. A Szokol tagjai sok esetben nem is tagjai a CsISz-nek, vagy a, CsISz-ben nem végeznek munkát, üésházán például a Szokol miatt teljesen feloszlott a CsISz és újra kellett azt megalaki tani. Mi en­nek az oka? A Szokol vezetőjét egy alkalommal a CsISz vezetősé­ge meghívta a taggyűlésre. Ami­kor Farkas Jenő, a Szokol vezető­je a meghívót a kezébe vette, azt összetépte és kijelentette, hogy őt a CsISz nem érdekli. Alaposabban utánanéztünk Farkas munkájánál-, múltjának. Megállapítottuk, hogy Farkas nyilas volt, és azelőtt is csak azért fejtett ki munkát a CsISz-ben, hogy leplezze magát, de funkcióját arra használta fel, hogy a CsISz-t szétzüllesztette, felbomlasztotta. A CsISz pénzén megalapították a Szokott, amelynek ö lett a vezetője és a Szokott teljesen elszakította, el­szigetelte a CsISz-töd. Bővebben ér­A.prilis 26-án a dunaszerdahelyi Szokol a tagsági könyvek kiosztása alkalmából kultúrestet rendezett. A kultúrest ifjú szokolistáink tomamutatványaival kezdődött, utá­na a gimnázium és a magyar közép­iskola tanulói kultúrszámokkal, énekekkel, táncokkal léptek fel. Majd a gépállomás elnöke, a Szokol nevében átadta tömegesen ltjaink­nak a tagsági igazolványokat. Az átadás előtt egy pár szóval jelle­mezte az ifjainknak, hogy mit je­lent ma szokolistának lenni és fel­ajánlotta nekik a dolgozók segítsé­gét: „A dunaszerdahelyi gépállo­más, a dunaszerdahelyi dolgozó nép, Pártunk lépten-nyomon segítsége­tekre lesz munkátokban, fejlődés­iekben, mert azt akarjuk, hogy egészséges, ügyes, harcedzett, mun­kabíró, szívós fiatalokká váljatok. Utána a libereci falujáró zenekar közreműködésével mulatság követ, kezett. Szeretnék a kultúrest néhány lé­nyeges hibájára rámutatni. Először is az elvtársak nem készültek fel rendesen a kultúrestre. Hiányos volt a propagáció. Ez eredményezte azt, hogy a lakosság számához viszo­nyítva azt hiszem nem túlzóm, ami­kor azt állitome, hogy nagyon ke­vesen voltak a kultúresten, s ami a legnagyobb hiányosság volt, a jelen­lévők nagyrésze diákok és hivatal­nokok voltak. Hol voltak a munkás és paraszt fiataljaink? Szeretnék egy kérdéshez hozzá­nyúlni. A kultúrest előtt próbák deklődtünk Farkas eddigi viselkedé­séről, anyagi viszonyairól s megálla­pítottuk, hogy kulák származású. 45 előtt, a múltban sohasem volt a falu dolgozóinak pártfogója, sőt tüntet­ve, büszkén hordta a nyilas karsza­lagot. Az ilyen emberekre sohasem sza­bad rábízni a Szokol vezetését, dol­gozóink és ifjúságunk sportolásának, nemzetvédelmi nevelésének irányítá­sát. Úgy látszik, erről a Szokol já­rási titkársága is megfeledkezett, mert bevette Farkast a Szokol járá­si bizottságába és a járási büntető- bírói karba. Az ilyen elemektől meg kell tisz­títani Szokol-szervezeteinket és a Szokol vezetését a dolgozókra, a dol­gozó fiatalokra kell bízni Ha ezt megtesszük, akkor a Szokol munká­ja most a szlovákiai kongresszus előtt fellendül, meg lesz az egyetér­tés a Szokol és a többi szervezetek között, szorosan együtt fog dolgoz­ni az Ifjúsági Szervezettel. Egész járásunkban nagyobb gon­dot kell fordítanunk az ifjúság nem­zetvédelmi nevelésére, mindent el kell követnünk, hogy ifjúságunk széles tömegei harcedzett, egészséges fiata­lokká váljanak, hogy igy eredménye­sebben vehessék ki részüket a szo­cializmus építéséből, hazánk megvé­déséből. Vida István, Somorja. voltak. A magyar középiskola tanu­lói ukrán táncokat és ukrán népda­lokat próbáltak. Az ukrán népdalok közé besorolták a közismert, nem népi „Dolina, dolina1; című dalt is. Ennél is szembetűnőbb volt azonban az, hogy az ukrán népdalokat ének­lő pionírlány rikító zöld szoknyába, fehér ingbe, piros dolmányba volt öltöztetve, sőt ráadásul a nyakában egy széles piros-fehér-zöld szalag is volt. Amikor megkérdeztük a tanító elvtársnőt, hogy mit jelent ez, azt felelte, hogy ez jelképezi a magyar középiskolát. Nem gondolják a tanító elvtár. eak, hogy ez helytelen. Hiszen ez az öltözet nem magyar népi öltözet. Nem lett volna helyesebb, ha az ukrán népdalokat éneklő leány uk­rán népviseletbe öltözött volna, épp­úgy, mint a táncosok. Vagy pedig egyszerű magyar népi öltözetbe. A mulatsághoz azt szeretném hozzászólni, hogy egyhangú volt. Fox és fox. Hiányoztak a körtán­cok. Helyes lett volna, a szünetek­ben valamilyen társasjátékokkal szórakozni. Nagyon tetszett a seprű tánc, csak rövid volt és kevesen kapcsolódtak bele. Amellett, hogy komoly hiányok voltak, mégis a kultúrestet teljes egészében pozitiven értékelhetjük ki. Biztos vagyok benne, hogy a dunaszerdahelyi elvtársak a jövőben vigyázni fognak ezekre a hibákra, és így tökéletesebb, jobb, szervezet­tebb kultúresteket fognak rendezni. K. I. Alaposan tanulmányoztuk a dnye- propetrovszki vasgyár sportkollek- tivájának munkáját. Az első perc­től kezdve itt is éreztük azt a bará­ti légkört, ős testvéri szeretetet, ami ütünk alatt felénk áradt. Éreztük itt is azt a jóleső bizalmat, amivel a szovjet emberek kitüntettek. Előbb a sportkollektíva munkáját ismer­tették, majd a sportlétesítményeket tekintettük meg. A sportkollektívá­nak 14 szakosztálya van, a hatalmas üzem dolgozóinak több mint húsz százaléka aktív sportoló. Pihenő na­pokon a sportkollektíva szervezi meg a gyár dolgozóinak pihenését, a kirándulásokat, a tömeg sport- rendezvényeket A gyár sportéletének megszervezé­sében nagy szerepe van a Komszo- mol-szervezetnek. Ezt az is bizonyltja, hogy a kollek­tíva vezetőségének négy fiatal kom- szomolista tagja van. Egyébként a Komszomol-szervezet 70 százaléka a sportkollektíva tagja. A sportolók a termelésben is az élen járnak, a kollektíva tagjai közül több mint száz dolgozó kiváló munkás és szta­hanovista. A kollektíva vezetői elmondották, | hogy a feladatok megoldásában nagy segítséget jelentenek a sport­kollektíva által kiképzett társadal­mi edzők és testnevelési szervezők százai. A testnevelési szervezőket (fizorgokat) minden műhely és mű­szak dolgozói maguk választják meg. A testnevelési szervezők részé­re a sportkollektíva húsz órás esti tanfolyamot rendezett, amelynek si­keres elvégzése után ők szervezik meg egy-egy műhely, vagy műszak dolgozóinak sporttevékenységét. A sport kollektíva nagy létszáma miatt nem lehetséges, hogy minden spor­tolóval vagy csapattal díjazott, mi­nősített edző foglalkozzék. Főként ezért volt olyan nagy jelentősége, hogy a különböző sportágakban az idősebb sportmesterek, a kiváló sportolók és a többi edzőnek alkal­mas sportoló számára „társadalmi edzöképzö tanfolyamokat“ rendez­tek, amelyeknek sikeres vizsgái után a sportkollektíva számos új edzővel gyarapodott. A dnyepropetrovszki vasgyár is — mint általában a többi üzem — védnökséget vállalt az egyik közeli járás sportkollektiváinál és három olyan iskolánál, amelyekben java­részt a gyár dolgozóinak gyermekei tanulnak. Az edzők és a sportolók rendszeresen felkeresik a védnöksé­gük alatt álló sportkollektivákat és iskolákat, bemutatókat tartanak és rendelkezésükre bocsátják sporttele­püket és sportfelszerelésüket. Nagy élményt jelentett számunk­ra, amikor megtekintettük a gyár sportlétesítményeit. Láttuk a gyö­nyörű, jól felszerelt 25.000 néző be­fogadó központi stadiont és két nagy tornatermet. Vendéglátóink meg­mutatták azoknak a „kispályák­nak“ hálózatát, amelyeket — első­sorban társadalmi munkával — a munkáslakások közelében építettek. Az egyik ilyen „kispálya“, amit lát­tunk, tenisz-, kosár- és röplabda pályákból ős kultúrparkból áll. A gyár sportkollektívájának a Dnye­peren külön vizi állomása is van, több mint 160 csónakkal. A sport- kellektiva szépen berendezett klub­terme a gyár kultúrházában van. Különösen megragadott bennün­ket, hogy a Szovjetunióban mennyi­re ápolják a hagyományos nemzeti sportokat. E sportágak bajnoksá­gaiban igen nagy tömegek vesznek részt. A legelterjedtebb közülük a ,,gorodki“, amely lényegében a te­kéhez hasonlít. Grúziában rendkívül népszerű a „grúz birkózás“. Grúziái tartózkodásunk alatt Go­rában — Sztálin elvtárs szülőváro­sában — láttunk egy ilyen sport­eseményt. A grúz birkózás valóban népi sport, rengetegen űzik, a mel­lett, mint látvány is élvezetes. Az erdei, régi építésű stadionban ren­dezték meg a mérkőzéseket, ősi szokás szerint a mérkőzés színhelye előtt népi hangszerekkel felszerelt zenekar zendített rá a toborzóra. Amikor a fűrészporos, ponyvával le­terített pályán megjelent az első birkózó pár a zenekar is bevonult a stadiónba. A birkózó pár rövid nad­rágban és övvel átkötött mellény­ben jelent meg. Egyébként pontos szabályok írják elő az öltözetet és az egyéb szabályokat. A grúz bir­kózás végig állva folyik. Az a győz­tes, aki a másikat két vállra fek­teti. Az egyes menetek alatt a ze­nekar állandóan játszik. Grúziában is, Ukrajnában is —• főként falusi sportszervezetekben —- rendszeresen folynak a népi lovas­versenyek. A hagyományos nemzeti sportok ápolása még sokrétűbbé teszi a Szovjetunió sportéletét és általa még vidámabbá, erősebbé vá­lik a szovjet fiatalság. Az egész világ ismeri és csodálja a szovjet sportemberek teljesítmé­nyeit. Ki ne hallotta volna Nina Dumbadze Maria Iszakova, Karaku­lov vagy Meskov nevét? Mi már tudjuk, hogy eredményeiket és számtalan szovjet bajnok eredmé­nyét nem csodák hozták létre. Tud­juk, hogy ezek nem „csoda embe­rek" teljesítményei. A Szovjetunió nem is rejti véka alá, miként szü­lettek meg a kiváló eredmények so­rozatai. A hatalmas eredményeknek a szovjet rendszer a szocialista sport megvalósulása és a testnevelés ön­kéntessége és tömegszerüsége az alapja. A Szovjetunióban a testnevelési és sport nagy fontosságú állami ügy: a Szovjetunió minisztertanácsa mel­let működő Testnevelési és Sport­bizottság irányítja és ellenőrzi. Ez a legfelsőbb állami szerv a Bolsevik Párt és a szovjet kormány határo­zatai alapján működik. A szovjet testenevelés és sport je­lenlegi szakaszában a Bolsevik Párt 1948-ban hozott határozata a mérv­adó. A nagy fontosságú határozat két alapvető pontból álll: a) az if­júságnak minél nagyobb tömegek­ben való bevonása a testnevelésbe és a sportba, b) a sportolók minél tökéletesebb előkészítése a világ- csúcseredmények megdöntésére és a legfontosabb sportágak világbajnok­ságainak elnyerésére. Ez a két pont szervesen összefügg egymással, mert kimagasló eredményt csakis a tö­megek sportolása révén érhető el. A Bolsevik Párt és a szovjet kor­mány gondoskodását bizonyítja az a tény is, hogy évente százmillió rubelnél többet fordítanak testneve­lésre és sportra. A szovjet állam 13 testnevelési egyetemet, 50 testneve­lési technikumot és számos edző- főiskolát tart fenn, amelyekben a testnevelési kádereket rendszeresen képezik ki. * * * A Csemadok központi és kerü­leti titkársága új helyiségbe köl- , tűzött. Cime: Bratislava, LeSkova í ni. 14. Postafiók 378, telefonszám j 335—96. öHwmmimwtWHniMiwwwwwHw Üj Ifjúság — a CsISz Szlovák Köz­pont! Bizottságának hetilapja. Ki­adja a Smena, a CsISz Szlovák Köz­ponti Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Sottésovej 3. — Szerkesz­ti a szerkesztőbizottság. Főszerkesz­tő: Szőke József — Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Bratislava, Sottésovej 3. Telefon: 345-51, 2, 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava, — Elő­fizetés egy évre 100.— Kés, félévre 30.— Kcs. — A postatakarékpénztár! befizetőlap száma: S-13.890. — Hír- lapbélyeg engedélyezve Bratislava 3. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 3. A dunaszerdahelyi Szokol kultúrestje Május elseje milliók, a nemzetközi proletariátus harcos, büszke felvonulása volt. A világ majdnem minden ré­szén a béke és szabadság jelszavai alatt vonultak fel a dolgozók milliói, hogy ezzel is kifejezésre juttassák megingathatatlan elhatározásukat: megvédeni a békét az új hitierek — fasiszták minden igyekezete ellenére is. A májusi széllengette vörös zászlóeerdök és a tömegek hatalmas lelkesedé see bizosíték arra, hogy az étet, a béke és boldogság győzedelmeskedni fog. Bratislavában több mint négy órán keresztül vonult a sokezres tarka tö­meg a Sztálin-téren felállított díszemelvény előtt, ahol Siroky elvtársat üdvözölte. S aki ezt látta, büszkén mondhatja, hogy ilyen örömteli május elseje még soha nem volt Bratislav óban.

Next

/
Thumbnails
Contents