Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-05-07 / 16. szám
6 1952 május 7. Ol IFJÚSÁG Ki a kulákokkai a Szokol vezetőségéből! A testnevelés és a sport meghosszabítja az ember életét A Szokol az egész tevékenységét ez alatt a jelszó alatt végzi: „Szokol a dolgozókat szolgálja“. A Szokol- ban éppúgy, mint a többi szervezetekben, szükséges az egyetértés. Nem lehet egyetértés abban a szervezetben, ahol az osztályellenség jelen van, ahol az osztályellenség a vezetést kezében tartja. A somorjai járásban több helyen nincs kellő egyetértés a Szokol vezetősége és a' CsISz vezetősége között. A Szokol tagjai sok esetben nem is tagjai a CsISz-nek, vagy a, CsISz-ben nem végeznek munkát, üésházán például a Szokol miatt teljesen feloszlott a CsISz és újra kellett azt megalaki tani. Mi ennek az oka? A Szokol vezetőjét egy alkalommal a CsISz vezetősége meghívta a taggyűlésre. Amikor Farkas Jenő, a Szokol vezetője a meghívót a kezébe vette, azt összetépte és kijelentette, hogy őt a CsISz nem érdekli. Alaposabban utánanéztünk Farkas munkájánál-, múltjának. Megállapítottuk, hogy Farkas nyilas volt, és azelőtt is csak azért fejtett ki munkát a CsISz-ben, hogy leplezze magát, de funkcióját arra használta fel, hogy a CsISz-t szétzüllesztette, felbomlasztotta. A CsISz pénzén megalapították a Szokott, amelynek ö lett a vezetője és a Szokott teljesen elszakította, elszigetelte a CsISz-töd. Bővebben érA.prilis 26-án a dunaszerdahelyi Szokol a tagsági könyvek kiosztása alkalmából kultúrestet rendezett. A kultúrest ifjú szokolistáink tomamutatványaival kezdődött, utána a gimnázium és a magyar középiskola tanulói kultúrszámokkal, énekekkel, táncokkal léptek fel. Majd a gépállomás elnöke, a Szokol nevében átadta tömegesen ltjainknak a tagsági igazolványokat. Az átadás előtt egy pár szóval jellemezte az ifjainknak, hogy mit jelent ma szokolistának lenni és felajánlotta nekik a dolgozók segítségét: „A dunaszerdahelyi gépállomás, a dunaszerdahelyi dolgozó nép, Pártunk lépten-nyomon segítségetekre lesz munkátokban, fejlődésiekben, mert azt akarjuk, hogy egészséges, ügyes, harcedzett, munkabíró, szívós fiatalokká váljatok. Utána a libereci falujáró zenekar közreműködésével mulatság követ, kezett. Szeretnék a kultúrest néhány lényeges hibájára rámutatni. Először is az elvtársak nem készültek fel rendesen a kultúrestre. Hiányos volt a propagáció. Ez eredményezte azt, hogy a lakosság számához viszonyítva azt hiszem nem túlzóm, amikor azt állitome, hogy nagyon kevesen voltak a kultúresten, s ami a legnagyobb hiányosság volt, a jelenlévők nagyrésze diákok és hivatalnokok voltak. Hol voltak a munkás és paraszt fiataljaink? Szeretnék egy kérdéshez hozzányúlni. A kultúrest előtt próbák deklődtünk Farkas eddigi viselkedéséről, anyagi viszonyairól s megállapítottuk, hogy kulák származású. 45 előtt, a múltban sohasem volt a falu dolgozóinak pártfogója, sőt tüntetve, büszkén hordta a nyilas karszalagot. Az ilyen emberekre sohasem szabad rábízni a Szokol vezetését, dolgozóink és ifjúságunk sportolásának, nemzetvédelmi nevelésének irányítását. Úgy látszik, erről a Szokol járási titkársága is megfeledkezett, mert bevette Farkast a Szokol járási bizottságába és a járási büntető- bírói karba. Az ilyen elemektől meg kell tisztítani Szokol-szervezeteinket és a Szokol vezetését a dolgozókra, a dolgozó fiatalokra kell bízni Ha ezt megtesszük, akkor a Szokol munkája most a szlovákiai kongresszus előtt fellendül, meg lesz az egyetértés a Szokol és a többi szervezetek között, szorosan együtt fog dolgozni az Ifjúsági Szervezettel. Egész járásunkban nagyobb gondot kell fordítanunk az ifjúság nemzetvédelmi nevelésére, mindent el kell követnünk, hogy ifjúságunk széles tömegei harcedzett, egészséges fiatalokká váljanak, hogy igy eredményesebben vehessék ki részüket a szocializmus építéséből, hazánk megvédéséből. Vida István, Somorja. voltak. A magyar középiskola tanulói ukrán táncokat és ukrán népdalokat próbáltak. Az ukrán népdalok közé besorolták a közismert, nem népi „Dolina, dolina1; című dalt is. Ennél is szembetűnőbb volt azonban az, hogy az ukrán népdalokat éneklő pionírlány rikító zöld szoknyába, fehér ingbe, piros dolmányba volt öltöztetve, sőt ráadásul a nyakában egy széles piros-fehér-zöld szalag is volt. Amikor megkérdeztük a tanító elvtársnőt, hogy mit jelent ez, azt felelte, hogy ez jelképezi a magyar középiskolát. Nem gondolják a tanító elvtár. eak, hogy ez helytelen. Hiszen ez az öltözet nem magyar népi öltözet. Nem lett volna helyesebb, ha az ukrán népdalokat éneklő leány ukrán népviseletbe öltözött volna, éppúgy, mint a táncosok. Vagy pedig egyszerű magyar népi öltözetbe. A mulatsághoz azt szeretném hozzászólni, hogy egyhangú volt. Fox és fox. Hiányoztak a körtáncok. Helyes lett volna, a szünetekben valamilyen társasjátékokkal szórakozni. Nagyon tetszett a seprű tánc, csak rövid volt és kevesen kapcsolódtak bele. Amellett, hogy komoly hiányok voltak, mégis a kultúrestet teljes egészében pozitiven értékelhetjük ki. Biztos vagyok benne, hogy a dunaszerdahelyi elvtársak a jövőben vigyázni fognak ezekre a hibákra, és így tökéletesebb, jobb, szervezettebb kultúresteket fognak rendezni. K. I. Alaposan tanulmányoztuk a dnye- propetrovszki vasgyár sportkollek- tivájának munkáját. Az első perctől kezdve itt is éreztük azt a baráti légkört, ős testvéri szeretetet, ami ütünk alatt felénk áradt. Éreztük itt is azt a jóleső bizalmat, amivel a szovjet emberek kitüntettek. Előbb a sportkollektíva munkáját ismertették, majd a sportlétesítményeket tekintettük meg. A sportkollektívának 14 szakosztálya van, a hatalmas üzem dolgozóinak több mint húsz százaléka aktív sportoló. Pihenő napokon a sportkollektíva szervezi meg a gyár dolgozóinak pihenését, a kirándulásokat, a tömeg sport- rendezvényeket A gyár sportéletének megszervezésében nagy szerepe van a Komszo- mol-szervezetnek. Ezt az is bizonyltja, hogy a kollektíva vezetőségének négy fiatal kom- szomolista tagja van. Egyébként a Komszomol-szervezet 70 százaléka a sportkollektíva tagja. A sportolók a termelésben is az élen járnak, a kollektíva tagjai közül több mint száz dolgozó kiváló munkás és sztahanovista. A kollektíva vezetői elmondották, | hogy a feladatok megoldásában nagy segítséget jelentenek a sportkollektíva által kiképzett társadalmi edzők és testnevelési szervezők százai. A testnevelési szervezőket (fizorgokat) minden műhely és műszak dolgozói maguk választják meg. A testnevelési szervezők részére a sportkollektíva húsz órás esti tanfolyamot rendezett, amelynek sikeres elvégzése után ők szervezik meg egy-egy műhely, vagy műszak dolgozóinak sporttevékenységét. A sport kollektíva nagy létszáma miatt nem lehetséges, hogy minden sportolóval vagy csapattal díjazott, minősített edző foglalkozzék. Főként ezért volt olyan nagy jelentősége, hogy a különböző sportágakban az idősebb sportmesterek, a kiváló sportolók és a többi edzőnek alkalmas sportoló számára „társadalmi edzöképzö tanfolyamokat“ rendeztek, amelyeknek sikeres vizsgái után a sportkollektíva számos új edzővel gyarapodott. A dnyepropetrovszki vasgyár is — mint általában a többi üzem — védnökséget vállalt az egyik közeli járás sportkollektiváinál és három olyan iskolánál, amelyekben javarészt a gyár dolgozóinak gyermekei tanulnak. Az edzők és a sportolók rendszeresen felkeresik a védnökségük alatt álló sportkollektivákat és iskolákat, bemutatókat tartanak és rendelkezésükre bocsátják sporttelepüket és sportfelszerelésüket. Nagy élményt jelentett számunkra, amikor megtekintettük a gyár sportlétesítményeit. Láttuk a gyönyörű, jól felszerelt 25.000 néző befogadó központi stadiont és két nagy tornatermet. Vendéglátóink megmutatták azoknak a „kispályáknak“ hálózatát, amelyeket — elsősorban társadalmi munkával — a munkáslakások közelében építettek. Az egyik ilyen „kispálya“, amit láttunk, tenisz-, kosár- és röplabda pályákból ős kultúrparkból áll. A gyár sportkollektívájának a Dnyeperen külön vizi állomása is van, több mint 160 csónakkal. A sport- kellektiva szépen berendezett klubterme a gyár kultúrházában van. Különösen megragadott bennünket, hogy a Szovjetunióban mennyire ápolják a hagyományos nemzeti sportokat. E sportágak bajnokságaiban igen nagy tömegek vesznek részt. A legelterjedtebb közülük a ,,gorodki“, amely lényegében a tekéhez hasonlít. Grúziában rendkívül népszerű a „grúz birkózás“. Grúziái tartózkodásunk alatt Gorában — Sztálin elvtárs szülővárosában — láttunk egy ilyen sporteseményt. A grúz birkózás valóban népi sport, rengetegen űzik, a mellett, mint látvány is élvezetes. Az erdei, régi építésű stadionban rendezték meg a mérkőzéseket, ősi szokás szerint a mérkőzés színhelye előtt népi hangszerekkel felszerelt zenekar zendített rá a toborzóra. Amikor a fűrészporos, ponyvával leterített pályán megjelent az első birkózó pár a zenekar is bevonult a stadiónba. A birkózó pár rövid nadrágban és övvel átkötött mellényben jelent meg. Egyébként pontos szabályok írják elő az öltözetet és az egyéb szabályokat. A grúz birkózás végig állva folyik. Az a győztes, aki a másikat két vállra fekteti. Az egyes menetek alatt a zenekar állandóan játszik. Grúziában is, Ukrajnában is —• főként falusi sportszervezetekben —- rendszeresen folynak a népi lovasversenyek. A hagyományos nemzeti sportok ápolása még sokrétűbbé teszi a Szovjetunió sportéletét és általa még vidámabbá, erősebbé válik a szovjet fiatalság. Az egész világ ismeri és csodálja a szovjet sportemberek teljesítményeit. Ki ne hallotta volna Nina Dumbadze Maria Iszakova, Karakulov vagy Meskov nevét? Mi már tudjuk, hogy eredményeiket és számtalan szovjet bajnok eredményét nem csodák hozták létre. Tudjuk, hogy ezek nem „csoda emberek" teljesítményei. A Szovjetunió nem is rejti véka alá, miként születtek meg a kiváló eredmények sorozatai. A hatalmas eredményeknek a szovjet rendszer a szocialista sport megvalósulása és a testnevelés önkéntessége és tömegszerüsége az alapja. A Szovjetunióban a testnevelési és sport nagy fontosságú állami ügy: a Szovjetunió minisztertanácsa mellet működő Testnevelési és Sportbizottság irányítja és ellenőrzi. Ez a legfelsőbb állami szerv a Bolsevik Párt és a szovjet kormány határozatai alapján működik. A szovjet testenevelés és sport jelenlegi szakaszában a Bolsevik Párt 1948-ban hozott határozata a mérvadó. A nagy fontosságú határozat két alapvető pontból álll: a) az ifjúságnak minél nagyobb tömegekben való bevonása a testnevelésbe és a sportba, b) a sportolók minél tökéletesebb előkészítése a világ- csúcseredmények megdöntésére és a legfontosabb sportágak világbajnokságainak elnyerésére. Ez a két pont szervesen összefügg egymással, mert kimagasló eredményt csakis a tömegek sportolása révén érhető el. A Bolsevik Párt és a szovjet kormány gondoskodását bizonyítja az a tény is, hogy évente százmillió rubelnél többet fordítanak testnevelésre és sportra. A szovjet állam 13 testnevelési egyetemet, 50 testnevelési technikumot és számos edző- főiskolát tart fenn, amelyekben a testnevelési kádereket rendszeresen képezik ki. * * * A Csemadok központi és kerületi titkársága új helyiségbe köl- , tűzött. Cime: Bratislava, LeSkova í ni. 14. Postafiók 378, telefonszám j 335—96. öHwmmimwtWHniMiwwwwwHw Üj Ifjúság — a CsISz Szlovák Központ! Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Sottésovej 3. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Sottésovej 3. Telefon: 345-51, 2, 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava, — Előfizetés egy évre 100.— Kés, félévre 30.— Kcs. — A postatakarékpénztár! befizetőlap száma: S-13.890. — Hír- lapbélyeg engedélyezve Bratislava 3. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 3. A dunaszerdahelyi Szokol kultúrestje Május elseje milliók, a nemzetközi proletariátus harcos, büszke felvonulása volt. A világ majdnem minden részén a béke és szabadság jelszavai alatt vonultak fel a dolgozók milliói, hogy ezzel is kifejezésre juttassák megingathatatlan elhatározásukat: megvédeni a békét az új hitierek — fasiszták minden igyekezete ellenére is. A májusi széllengette vörös zászlóeerdök és a tömegek hatalmas lelkesedé see bizosíték arra, hogy az étet, a béke és boldogság győzedelmeskedni fog. Bratislavában több mint négy órán keresztül vonult a sokezres tarka tömeg a Sztálin-téren felállított díszemelvény előtt, ahol Siroky elvtársat üdvözölte. S aki ezt látta, büszkén mondhatja, hogy ilyen örömteli május elseje még soha nem volt Bratislav óban.