Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-04-02 / 11. szám

4 1952 április 2. Szeretettel emlékezünk meg 1945 április 4. rol, Szlovákia fővárosának felszabadításáról---------------------------------------------Öl IFJÚSÁG kDaoasz Hét éve annak, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította Szlovákia fővárosát, Bratislavát a német fa­siszta fenevadak alól. A szlovák nép lángoló szeretettel fogadta főváro­sában a felszabadító szovjet oszta­gokat, mert ez számára az elnyo­más megszüntetését és a szabad­ságot jelentette. Ez a nap a világtörténelemben kettős győzelmet jelent számunk­ra. Április 4-ike volt az a döntő és győzelmes nap, nemcsak Szlovákiá­ban élő dolgozók számára, hanem a Magyarország dolgozóinak számá­ra is, amikor Magyarország végre felszabadult a Horthy és náci pri­békjeinek kegyetlen zsarnoki elnyo­mása alól. Ez a nap hozta meg a magyar népnek, a Kommunista Párt és Szovjetunió önzetlen támogatá­sa és igazi barátsága révén azokat a feltételeket, amelyekkel a magyar dolgozó nép megkezdhette a szocia- . lizmus építését, most már szabad hazájában. A felszabadult szlovák népnek, élén a Párttal, első lépése az volt, hogy eltüntesse mindazokat a rom­lást okozó hibákat, amelyek a München előtti' köztársaság legmé­lyebb gyökerén élösködtek és ezál­tal segítettek a külföldi ellenségnek és a hazai reakciónak nemzeteinket és államunkat szerencsétlenségbe dönteni. A nemzeti és a demokra­tikus követelésekért folytatott harc idején az áruló burzsoázia helyett a munkásosztály került a nemzet élére. így a munkásosztály politi­kai hatalmának biztosításával meg­teremtünk hazánkban a szocializ­mus építésének alapvető feltételeit. A szlovák nép természetesnek tartotta, hogy az államhatalom hor­dozója csakis a munkások, parasz­tok, kisiparosok és értelmiségiek szövetsége, másszóval a város és fa­lu dolgozóinak szövetsége, azaz a Nemzeti Arcvonal lehet. A szlovák nép a Kommunista Párt vezetésével célul tűzte ki, hogy a régi állam- aparátus helyébe, amelyet a meg­szállók építettek ki és azok érde­két szolgálta, a községekben, járá­sokban és országrészekben a nép által választott nemzeti bizottságok ''épjenek. A nemzeti bizottságok fog­ják intézni a hatáskörükbe eső te­rületek valamennyi közügyét. A kor­mány politikáját a nemzeti bizott­ságokon keresztül fogja megvalósí­tani és teljes mértékben azokra fog támaszkodni. A szlovák nép köve­telte a háborús bűnösök és a nem­zet árulóinak szigorú megbünteté­sét és vagyonuk elkobzását a köz­társaság javára. Követelte, hogy va­lamennyi nagy vállalatot azonnali hatálllyal nemzeti gondnokság alá helyezzenek, amely addig vezeti és ellenőrzi ezeket a vállalatokat, míg a felszabadult nép államosítással köztulajdonába nem veszi. Egyben visszamenő földreformok megvalő- \ sítását követelte, amely elsősorban az idegen német és magyar földes­urak földjeit a kisparasztok és fa­lusi szegények kezébe adja. De mint tudjuk, a szlovák nép­nek ezek a követelései és határoza­tai nem valósulhattak meg közvet­len a felszabadulás után. csak az 1948-as Februári Győzelem után, amikor sikerült népünknek a Kom­munista Párt segítségével szétzúzni a reakciót és az államhatalmat vég­legesen kezébe venni. A munkásosztály kormánya döntő csapást mért a kapitalistákra és megteremtette az előfeltételeket köz­társaságunk szocialista gazdaságá­nak hatalmas fejlődésére. A háború előtti termelést a kétéves tervben és az ötéves terv első részében már, magasan túlléptük. A termelésben és az elosztásban a kapitalista ele- r-,„\Tet: sikerrel szorítjuk ki és velük egviitt eltűnik az ember ember álta­li kizsákmányolása is. A gazdasági sikerek a dolgozók életszínvonalának emelkedésében és a kultúra hatal­mas fejlődésében nyilvánulnak meg, amelv most már a népet szolgálja. Felszabadult hazánk ma olyan dicső korszakát éli. amelyre történelmünk­ben még nem volt' példa. A szocializmus építésének meg­valósítása. főleg az ifjú nemzedék számára a, fejlődés olyan feltételéit teremtette meg, amelyekről a múlt nemzedékek csak álmodoztak. A né­pi demokrácia a fiataloknak teljes jogot adott a munkára, tanulásra és a pihenésre, — fajra, nemzetiségre való tekintet nélkül. Nálunk már nincs jog nélküli ifjúság. Nincsenek fiatal munkanélküliek és éhezők, akik százezer számra a tőkés rend áldozatai voltak, mint még arról ma is tanúskodik a kapitalista orszá­gokban az ifjúság millióinak mun­kanélkülisége- és nyomorúságos éle­te. Április 4-ei, a Szovjet Hadsereg felszabadításával az új élet építésé­ben ifjúságunk számára szabad út új távlatok nyütak meg. amelyek ezelőtt csak romantikus elképzelé­sek voltak. így vált ma az ifjúság Csehszlovákia első nemzedékévé, amely valóban örömteljes, boldog és szabad életet él. Ezért sohasem lehet elég szót ta­lálni határtalan hálánk kifejezésére a felszabadító Szovjetunió iránt, amely a német fasizmus felett ara­tott győzelmével, önzetlen segítsé­gével és védelmével biztosította ha­zánk és dolgozó népünk szabadsá­gát. T. E. Szemem mereng a végtelenbe, ahol, mint a méhkas nyüzsög: a né| és mint a viz árja tör előre, hogy megvalósítja azt, ami szép. A Nap sugaraival dédelgeti, az apró gyönge búzaszemeket, mint az anya, a betegségtől védi gyerekét, kit oly nagyon szeret. Jöjj tavasz! hozd el haj*«lfényed és tedd újból zajossá a határt. Milliónyi hang köszöntsön téged, mint a madár a vörös napsugárt. Szórd be aranyió »ugaraiddal, » hangosan búgó traktor testét, és ápold tovább, gyönge anyasággal boldog népemnek szabad földjét. Török Elemér V dicső Szovjet Hadsereg egységei Bratislava utcáin menetelnek. Ök hoz y* iák nekünk a szabdságot. L Rendezzük meg a körzetvezetők rendszeres összeiövefeleit A CsISz központi bizottságának elnöksége hangsúlyozta, hogy a po­litikai nevelés sikere mindenekelőtt a propagandisták munkájától függ. Ezért a CsISz kerületi és járási bizottságainak meg kell javítanánk munkájukat propagandistáink irányítása terén. Az olvasókör vezetőinek összejövetelén egyszerre meg lehet tárgyalni két. sőt három könyvet is. A fősúlyt azonban a tapasztalatok kicserélésére kell fektetni. Végre meg kell szüntetnünk a politikai körökről való hanyag gondos­kodást, amelyek az oktatási év legfontosabb részé» alkotják. A propa­gandisták munkája színvonalának emelésében különös jelentősége van a marxizmus-leninizmus tanácsadóinak és tanulótermeinek helyes ki­használása. és a Párt és az ifjúsági sajtóban megjelent cikkek feftasz- nálásának. Népi kultúránk továbbfejlesztéséért Széleskörű propagálás előzte meg a bratislavai Csemadok kultúrcso- por-tja partizánskei fellépését. A szocializmust építő szlovák és ma­gyar dolgozók legjobbjai tüzelték a lakosság érdeklődését az egész es­tét betöltő kultúrprogrammra. A reggeli órákban kis csoport fogadta a bratislavai vendégeket az állomá­son. Hucsko István, a helyi szerve- zet kultúrfelelöse. többek között ezekkel a szavakkal üdvözölte a vendégeket: „Köszöntünk benneteket a par- tizánskei dolgozók nevében. Kíván­juk, hogy egyre nagyobb siker ko­ronázza munkátokat, hogy büszkén terjeszthessétek a szocialista népi kultúrát, segítsétek vele Gottwald ötéves tervét. Továbbá kívánjuk, hogy érezzétek jól magatokat és zárjátok szivetekbe a partizánskei magyar dolgozók emlékét. E pilla­natban felajánlom á Csemadok he­lyi csoportjának segítségét az elő­készítő munkákban.“ A beszédre a bratislavai kultúr- csoport vezetője válaszolt. Első fel­lépésüket délelőtt 11 órakor a nem­zeti és a középiskolák növendékei nek ajándékozták. Az érdeklődök ezen a; előadáson 8—900-an lehet­tek. Délután a vendégcsoport tag­jai fütve az első fellépés sikerétől, kissé izgatottabban várták esti sze­replésüket. Valamennyien tudták, hegy Parti-zártaké hős építői lelkese­déssel, fogadják a magyar csoport kultűrelöadását, de ugyanakkor bí­ráló, szavak is elhangzanak majd a műsoros ■ est bezárásával. Tudták, hogy ebben’ a kisvárosban már a szocialista kultúra felé vonzódó nép életével, a kultúra művelésével ta­lálkoznak. Az esti elöadásrá 1500 darab jegy kelt el. Jóval a fellépés előtt zsúfolt terem várta a szerep­lőket. A proletár nemzetköziség el­ve magasan kiemelkedett ezen az estén. Nemcsak a hélybeli magyar dolgozók, hanem szlovák elvtársaink i komoly figyelemmel kísérték a kul túrcsoport munkáját. Szlovák elvtársaink úgy tekintettek a Cse r.-.adok kultűrcsoportjára, mint a szlovákiai szocialista kultúra ter­jesztőire, akik kultúrvonalon segítik hazánk dolgozóival megértetni épi tértink célját és mély értelmét. Mielőtt az előadásra sor került vol- r . az üzemi klub titkára üdvözlő szavait hallhattuk. „A partizánokéi üzem dolgozói ne­vében üdvözlöm városunkban a bra- tartavai Csemadok népi együttesét. Köszönetünket fejezzük ki az együt­tes tagjainak a fellépésért. Ti, mint népi demokratikus hazánk polgárai, ezzel a fellépésetekkel is - megmu­tatjátok a helyes utat dolgozóink­nak, a proletár internacionalizmus útját, amelyen együtthaladva, nem nézve a nemzetiséget és nyelvet, eljutunk a közös célhoz, a szocializ­mus felépítéséhez hazánkban.' Közös harcban forrjunk össze a világbéke megvédésére is. Kívánok a népi együttes tagjainak sok sikert, érez­zétek jól magatokat nálunk és ne feledkezzetek meg a jövőben sem a partizánskei üzem dolgozóiról.“ A műsor legnagyobb része népi dalokból és népi táncokból tevődött össze. Legtöbbjét a csehszlovákiai magyar dolgozók életéből merítet­ték. Azonban olyan dalokkal is szó­rakoztatták a közönséget, amelyek eredeti népdalok ugyan, de újszerű szövegükkel népünket a keményebb munkára és a béke fokozottabb megvédésére ösztökéli. Például a „Védjük a békét“ dallama, a 1848- as szabadságharc idejéből maradt rár . Fred éti szövege ..Most jó len­ni katonának". Mivel ez a dallam az akkori események forradalmi szel lemének kifejezője, új szövegével napjaink építését segíti elő. A tánc­számok, — amelynek sikere a brati­slavai pedagógiai főiskola magyar hallgatóinak nevéhez fűződik, — mentesek voltak a gyöngyösbokréta vonásaitól, igazi népi táncok voltak. A zeneszámok közül kiemelhetjük a „Palotás“ és a „Klarinét csárdás“ című számokat, amelyeknek szerző­je, Piroska Mihály, a csehszlovákiai magyar dolgozók egyik fiatal, so- I katígérö zeneszerzője. A vonós- 1 együttes számait a bratislavai pe­dagógiai gimnázium növendékei da- lókkal kísérték. Dicséretet érdemel a pedagógaiai gimnázium CsISz- osonortja, hogy segitökezet nyújtott a Csemadok fellépésében. Ez például szolválhat a vidéki alapszervezetek részére, hogy ök is a siker érdeké­ben fáradtságot nem kímélve, a Csemadokot segítve ültethessék né­pünk leikébe a szocialista kultúrát. A bratislavai Csemadok kultür- csoportja nagy sikert aratott Par- tizánskén, bizonyára azért, mert dalaiban és táncaiban a közönség felismerte sajátját. Mélyebben meg­érthették ez alkalommal is, hogy a népi dalok mentesek a különféle el­lenséges áramlatoktól, a nép szo­kásait és életét fejezik ki. Mács József. A CsISz Bratislava II. kerülete megértette a propagandistákról va­ló gondoskodás jelentőségét. Ezt az olvasókörvezetök rendszeres sze­mináriumai is bizonyítják, amelye­ken majdnem mindig százszázalékos a megjelenés. A megjelenést írásban, telefon útján és & nagyobb csoportok_ nál személyes agitációval biztosít­ják. Ezeken a szemináriumokon a nagyszámú megjelenés föoka azon­ban a szemináriumnak magas szín­vonala. A körvezetők azzal a tudat­tal jönnek ide, hogy itt alkalmuk lesz tanulni és így megjavíthatják munkájukat. A körveztök utolsó szemináriumán A. .Jirászek: „Min­denki ellen“ című könyvét tárgyal­ták meg. Ezután következett a vita’: részben aj könyvve' kapcsolatban felmerülő kérdések, főleg azonban a tapasztalatok kicserélése. A CsISz járási bizottsága az oktatási év ve­zetésével megbízott elvtársnö beve­zető beszámolójában Jirászekröl. a huszita háborúk időszakáról beszélt, amiről a könyv szó! és ezután a könyv gondolatairól. Igen szép volt például a husziták összehasonlítása a szovjet hadsereggel, olyan érte­lemben. hogy harciasságuk és kitar­tásuk alapját az a meggyőződés ké­pezte. hogy helyes cél érdekében har­colnak. Erről az időszakról mint a cseh nemzet történelmének dicső koráról és arról beszélt, hogy ez volt az első szervezett harc a feudá­lis nemesség ellen. Rámutatott arra, hogy már Jirászek megértette és kifejtette az egyházi reakció jelle­gét és a huszitákban nemzete ra­gyogó. gyönyörű jövőjét látta. Ez­után a körvezetők munkájáról be­széltek. Élénk vita alakult ki arról, hogy hogyan segíthetnének az elv- társnönek az „Obuva“ tanulóotthon­ból, ahol a szobában nem tanulhat­nak. mert azok, akik nem olvasnak, zavarják őket a tanulásban. Végül is abban állapodtak meg, hogy az elvtársnö a nevelő segítségével a többi elvtársnöt is megnyeri, hogy ők is olvassanak. Először megnyeri az érdeklődésüket valami képekkel, regénnyel vagy versrészletekkel, el­beszélgetnék valamelyik filmről, amit, mindannyian láttak stb. Amikor az olvasókörök konferenciá jának megrendezéséről volt szó a bratislavai TI gimnáziumból arra figyelmeztettek, hogy az egyes köny­veket helyesebb az egész iskola ol­vasóköreinek konferenciáján megtár­gyalni. mégpedig nem a tartalom, esemény. hanem a könyv egyes alakjai szerint. Ezt ügy lehet meg­valósítani, hogy az egyes körök, vagy osztályok hozzászólást dolgoz­nak ki, amelyben a könyvnek egy-egy alakját jellemzik aprólékosan. így az ismereteket könnyebben átvihet- jük a valódi életbe. A Bratislava II. járási szeminárium hiányossága az volt. hogy a résztvevők nem fog­lalkoztak a szeminárium eredmé­nyeivel és hiányosságaival. A vitá­ban nem esett szó arról, hogy az ok­tatási év hogyan segít közvetlenül a munkában, hogyan viszik át az át­vett anyagból merített tapasztala­tokat a valóságba és mennyiben se­gítenek a tagok fejlődésében és ho­gyan mozgósítják őket a feladatok teljesítésére, amelyek Ifjúsági Szö­vetségünk előtt állnak. A jövőben a nevelöniunkán sokkal jobban igénybe kell vennünk a párt- funkcionáriusok. pedagógusaink, sőt íróink segítségét is, akiket gyakrab­ban meg kel! hívnunk az olvasókö­rök konferenciáira. Az elvtársak biztosan hozzászólnak és tanácsot adnak, hogy az eddigi ismereteket még jobban felhasználhassuk mun­kahelyeinken ég így ök is hozzájá­ruljanak kongresszus utáni föfela- tunk teljesítéséhez, — az ifjúság szocialista, neveléséhez. J. Meravy. A napokban került bemutatásra a „Nagy koncert" című új, színes szovjet film, amely a moszkvai Nagy Színház történetét ábrázolja nagy 'vonalak­ban. Fenti képünkön P. 1. Csajkovszkij: „Hattyúk tava” című baletjéből látunk részletetet• Még csillog a hó a bérei tetőn, de már mosolyog ráng a kikelet, és a búza már zöldül a mezőn s a szellő viszi a fellegeket. V hóvirág virít az erdőben és lágyan csobog a sebes patak. Óh, ez mind. oly gyönyörű nékeni, mert már új élet fakad a mezőn. Üj élet, zúgva futnak a gépek, s már a pacsirta is énekel. Énekével köszönti a földet, melyen az élet már örömet lel.

Next

/
Thumbnails
Contents