Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-01-30 / 2. szám

A CSISZ SZLOVÁK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Bratislava, 1952 január 30. Ara 2 Kcs I. évfolyam, 2. szám Nem akarunk csalódni a komáromi hajógyár CsISz-tagjaíban Még 1951 szeptemberében a komáromi hajógyár dolgozói nagy kitüntetésben részesültek. Még ekkor bízták rájuk, hogy két személy­szállító hajót készítsenek a Szovjet unió részére. Hatalmas megtisztel­tetés azokon a hajókon dolgozni, amelyek rövid idő múlva szállítani fog­ják a szovjet dolgozók tízezreit. Éppen ennek a kommunizmus nagy épít­kezéseire szánt személyszállító hajó elkészítésének nagy jelentőséget kell tulajdonítani a komáromi hajógyár CsISz tagjainak és összes fiatal munkásainak, mert ezáltal alkalmuk nyílik kifejezni nagy szeretetüket Sztálin elvtárs és a szovjet nép iránt, módjuk van bebizonyítani hálá­jukat mindazért, amit mindezidáig a nagy Szovjetunió nekünk nyújt. A hajóknak el kell készülni március végéig, hogy május elsejére el lehes­sen őket szállítani a Szovjetunióba. A hajókat a Dunán fogják szállítani a Szovjetunióba, hogy velük meg tu dják nyitni a Volga—Don csatorna ünnepélyes megnyitását. Nem akarunk csalódni! Éppen a szocialista versenyben nőnek fel azok az emberek, akiknek •megváltozott, új viszonya van a munkához, akik nem ismernek aka­dályokat, akik bennünket segítenek a terv minél előbbi teljesítésében. Es ilyen verseny a komáromi hajó­gyárban nincs. Nem tudták felkelte­ni a CsfSz-tagok és a munkások ér­deklődését a munkatermelékenység fokozása új módja iránt és éppen ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a munkások a szerelőcsarno­kokban nem tudják milyen a normá­juk, hogy teljesítik a tervet, hogy teljesíti az egész üzem a tervet. Még a legjobb élmunkás munkáját sem kísérik kielégítő figyelemmel, nem tudják azt, ki és hogy teljesíti a tervet. A terv teljesítését az A hála és a szeretet érzését nem­csak a komáromi hajógyár munká­sai és CsISz tagjai érzik, hanem ha­zánk minden dolgozója is, amikor arra gondol, hogy a Szovjetunió nagy bizalmát helyezte beléjük, amikor ránkbízta a két személyszállító hajó elkészítését a Volga—doni csatorná­ra. A terv szerint a hajóknak március végére kellene elkészülniük, de a dol­gozók az üzemi gyűlésen elhatároz­ták, hogy a tervet tíz nappal előbb elkészítik. Azok az üzemek, ame­lyek részszállításokat teljesítenek a hajók építéséhez, szintén becsület­tel teljesítik feladatukat. Most már csak a komáromi munkásokon és CsISz-tagokon múlik, hogy ilyen feltételek mellett felajánlásukat tel­jesítsék. E becsületbeli felajánlás teljesíté­sekor a CsISz hajógyári alapszerve­zete megmutathatja, hogy a szerve­zet tagjaiban megvan a fiatalos len­dület megmutathatja azt, hogy ta­nul a hatalmas mintaképétől — a lenini Komszomoltól és éppen ezért a gyár kötelezettségvállalásának idő- előtti teljesítéséhez döntő mérték­ben hozzájárulhatnak. A hajógyár CsISz alapszervezeté­nek minden előfeltétele megvan, hogy az összes tagokat mozgósítsa. Megtalálhatjuk ott a fiatalemberek azon hős típusait, akik vállalkoznak arra, hogy munkájuk területén min­dig nagyobb és nagyobb eredménye­ket érjenek el. A csoport vezetősé­gének ezekkel az emberekkel kell megbeszélni az ügy fontosságát és Uj vérkeringést a szocialista versenybe! ezekkel kell irányítani a többiek munkáját. A csoport eddigi munkája azonban azt mutatja, hogy az alapszervezet vezetősége nem helyesen vezet. Miben nyilvánul meg a CsISz alap­szervezetének elégtelen munkája? Mindenekelőtt nem elégtelen a szervezés és a politikai meggyőzés munkája. Ez abból ered leginkább, hogy még mindezidáig nincsenek részleg- és munkacsoportok, ame­lyeknek módjukba lenne a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség vonalvezeté­sét a CsISz-tagok tömegei közé vin­ni. A politikai munka sem kielégítő a CsISz-tagok között. E hiány abból adódik, hogy hiányzik az agitáció és a CsISz-tagok egyéni meggyőződése. A bizottság nem tudott mindezidáig megfelelő módon közeledni a csoport minden tagja felé. Nem tudta ki­használni a meggyőző munka külön­böző formáit, mint a villámújságo­kat, a faliújságot, az üzemi hang­szóró és egyéb módot arra, amely kiküszöbölte volna a CsISz-tagok hibáit a termelésben és a CsISz mun­kában. A bizottság továbbá mindezidáig nem tudta megszervezni a műhe­lyekben az olvasó- és politikai körö­ket és ezek a körök, ha jól vezetik őket, pont arra hivatottak, hogy a csoportnak nagy segítői az új em­bertípus kinevelésében a politikai tudás és az öntudat fokozásában. A politikai öntudat és a munka sze- retete nagy befolyással van a szo­cialista verseny megszervezésére minden csoportnál, minden munka­helyen. üzemben még akadályozza a nagy hiányzás és a munkások nagy fluk­tuációja is. Hat helyett fél hétkor kezdenek dolgozni, a műhelyben sok munkás jár fel és alá, akiknek nincs pontosan meghatározott munkájuk és éppen ezért a gyár nem tudja munkájukat jól kihasználni. Még az ujjító mozgalomra sem fordítanak elégséges figyelmet. A CsISz-tagok bizonyára képesek lennének munká­jukat megjavítani, lenne nekik jó javaslatuk, éppen ezért szükséges lenne a technikai erőkkel szorosab­ban együtt dolgozni, hogy így tud­nának nekik segíteni. Nagy hibája még a csoportnak az is, hogy a CsISz alapszervezet vezetősége gyakran változik. Az elnök a legutóbbi idö­A szocializmus büszke építkezései — fegyver a nyugati háborús uszítok ellen. Ezek az építkezések hívnak minden fiatalt a szebb holnapért folyó harcba. Legyen kitüntetés minden ifjú számára, aki részt vesz a szocia­lizmus liatálmas építkezésein. A CsISz taggyűlése az ifjúság nevelésének iskolája Amikor a CsISz Központi Bizott­sága ülésén Lisz elvtárs beszámoló­jában az ifjúsági csoportok működé­séről beszélt, hangsúlyozta, hogy munkájuk megjavításának legfon­tosabb feltételei közé tartoznak a taggyűlések. Minthogy a taggyűlés a csoport legfelsőbb szerve, közös irányításának formája, érthető, hogy szervezésén és tartalmán alapszik a csoport egész munkája. A taggyűlés azonban nemcsak a csoport vezető szerve, amely formai­lag és tartalmilag meghatározza annak működését, hanem egyben a fiatal ember nevelésének igazi isko­lája is. Jtt tanulnak meg a' fiúk és leányok önállóan határozni ügyeik felett és megtanulják közösen meg­oldani a munkahelyükön adódó pro­blémákat. A taggyűlés lehetővé te­szi az ifjúságnak, hogy kezdeménye­zését előterjeszthesse és megvalósít­sa, s megtanítja a kritika és önkri­tika szemszögéből mérlegelni a kér­déseket. A taggyűlés értelmét és jelentősé­gét némely vezető nem fogta fel he­lyesen s csoportjaik gyűlése több­nyire nem teljesítette hivatását. Nem tűzték napirendre a legfontosabb kérdéseket, amelyek közvetlen meg­oldásra várnak s amelyek iránt a tagság élénk érdeklődést tanúsít. „Már megint gyűlés, megöl az unalom“ , mondják a tagok ilyen cso­portokban. Ha ezt a vezetője meg­hallják, túlzsúfolják a műsort kü­lönféle kultúrbetéttel, játékkal, dal­lal és ilyen módon igyekeznek csá­bítóbbá tenni azt. így újabb súlyos hibába esnek, mert az ilyen gyűlés nem más, mint félresikerült szóra­koztató összejövetel, amelyen egyet­lenegy fjúságot érdeklő kérdés sem oldódik meg. A szórakoztató össze­jövetelnek megvan a maga jelentő­sége Szövetségünk politikai nevelő- munkájában, de nem szabad összeté­veszteni a taggyűléssel, a csoport irányitószervével. A CsISz Központi Bizottsága rá­mutatott arra, mily nagy jelentőség­gel bír számunkra, ha a lenini-sztá­lini Komszomol tapasztalataiból ta­nulunk. Ezek a tapasztalatok segít­ségünkre vannak az évi közgyűlés helyes előkészítésében és levezetésé­ben. A Komszomol taggyűlsei min­dig élénken és érdekesek és az üzem, kolhoz, iskola legégetőbb kérdéseit, vagy az egyes tagok nehézségeit tárgyalják és oldják meg. A kupavini textilüzem komszomo- listái például e tárgy jegyében ren­dezték meg taggyűlésüket: „Hogyan veszem ki részem az ötéves terv tel­jesítéséből?“ A gyűlésen húsznál több tag lépett fel és beszélt sike­reiről és munkamódszeréről. A gyű­lés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a felszólalók tapasztala­tait. Ettől a naptól fogva még jobb lett az egyes műhelyekben a dolgozó komszomolisták munkája. A komszomol gyűlésein gyakran lépnek fel beszámolóikkal az üzemek vezetői, a kolhozok elnökei és az is­kolák igazgatói. Ök is értékelik a komszomolisták és a többi fiatalok munkáját, tanácsot adnak, hogyan lehetne jobban megszervezni az ifjú munkások, földművesek és diákok nevelését. A vezető emberek, bolse­vik harcosok jelenléte növeli az if­júság érdeklődését a gyűlések iránt és emeli ezek tekintélyét. A komszomol tapasztalata arra is megtanít, hogy igen fontos a gyűlé­seket rendszeresen megtartani, pon­tosan elkezdeni, ügyelni arra, hogy ne tartsanak két óránál hosszabb ideig s hogy minden napirendre ke­rült pontról konkrét határozat le­gyen, melynek teljesítését aztán el­lenőrizni lehet. A CsISz járási óa csoportvezető- [ ségei e napokban ismerkednek meg' a CsISz Központi Bizottsága VI. tel­jes ülésének határozatával és Lisz elvtárs beszámolójával és levonják ezekből a következtetéseket saját munkájuk számára. Szükséges, hogy figyelmünk előterében a taggyűlé­sek színvonalának emelése álljon. A taggyűlések tekintélyét főként azzal és azért kell emelni, hogy ott az üzemi, falusi és tanulóifjúságot közvetlenül érintő kérdésről lesz szó — a munkahely, az ifjúság erkölcsi képzettsége és egyéb kérdések. A taggyűléseket a csoport irányításá­nak céltudatos és hatékony eszközé­vé kell tennünk, seítségükkel a fia­talokból aktív, öntudatos ifjakat ne­velni, akik félelem nélkül, tárgyila­gos kritikával, kezdeményezésükkel és áldozatos munkájukkal járulnak hozzá a csoport működésének megja­vításához. A helyesen vezetett taggyűlések megteremtik fontos alapját annak, hogy valamennyi ifjúsági csopor­tunkból szilárd szervezetű, aktív és harcos kollektíva váljék, amely kész legyőzni minden akadályt, hogy be­csülettel teljesíthesse az építés és a nevelés minden nagy feladatát. l'Sm), ben mintegy négyszer változott. Az új. elnöknek még' annyi ideje sincs, hogy megismerje a csoport munká­ját és amikor megismeri, meglátja ezeket a hiányosságokat, azonnal lemond és elmenekül ebbe a munká­ból. A vezetőség nem mutat kellő felelősséget azon feladatok teljesíté­se iránt, amelyet Pártunk és az If­júsági Szövetség jelölt ki számunkra a határozatok véghezvitelére, ame­lyeket a vezetőségi gyűléseken ki­tűznek. Szép határozatokat hoznak, de ezeke.t nem ellenőrzik és teljesí­tésüket nagyon kevés gonddal figye­lik. A hibákat ki lehet küszöbölni! A CsISz alapszervezet bizottságá­nak hibás munkája következtében az évzáró konferencia is csak január 27-én valósult meg. A hiányosságok nagyok, de nem elháríthatatlanok. Csak az a fontos, hogy az elvtársak gyakrabban forduljanak Pártunk alapszervezetéhez és az elvtársak bizonyára helyes tanácsot fognak ad­ni. Éppen most, amikor az évzáró CsISz gyűlés zajlik majd le, mód­jukban lesz az elvtársaknak elhárí­Dániában befejeződött a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség Végre­hajtó Bizottságának ülése. A Végrehajtó Bizottság felülvizs­gálta a Bihari (India) Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség, a burmai diákszövetség és az izlandi tanonc- szervezet kérelmét a DIVSz-be és el­határozta, hogy támogatja azt. Az ülés eredményeiről Bert Wil­liams (Ausztrália) számolt be sajtó- értekezleten. A Végrehajtó Bizott­ság ülésén lefolyt vita — mondotta Williams — megmutatta, hogy az ifjúság érdeke az új háború megaka­dályozásé, a fegyverkezés korlátozá­sa, a szociális és kulturális szükségle­tekre fordított kiadások növelése, valamint a demokratikus jog és sza­badság, a nemzeti függetlenség meg­védése. Az ifjúság egyre jobban tu­datára ébred annak, hogy az ifjúság jogaiért és egységéért politikai és vallási nézetekre való különbség nél­kül kell fokozottabb harcot vívni. Az ifjúság jogainak megvédésére 1952 második felében értekezletet Az Associated Press of Pakistan hírügynökség jelenti: A lahorei diák- szervezetek január 23-án tiltakozó napot tartottak az angol csapatoknak egyiptomi terrorcselekedetei ellen. Lahoreben ötezer főnyi tömeg vo­nult fel a következő feliratok alatt: „Vesszen az angol imperializmus! Követeljük, hogy országunk lépjen ki tani az eddigi hibákat. Szükséges to­vábbá az is, hogy a konferencián kritikus szellemben értékeljék ki az egész csoportnak az elmúlt időben kifejtett egész munkáját, hogy jó munkatervet tudjanak kidolgozni a CsISz kerületi konferenciáira, amely­re első feladatként a terv teljesíté­sének ügyét kell központi problémá­vá tenni. Fontos még az is, hogy az elvtársak a konferencián új vezető­séget válasszanak, amely sokkal jobb lesz, mint a régi volt. Szüksé­ges, hogy az elvtársak indítsanak egy olyan kampányt, amely azt tűzi ki majd célul, hogy a Szovjetunió részére készítendő két szállítóhajó a CsISz becsületbeli ügye és éppen azért a csoportnak meg kell javí­tani munkáját. Ha az elvtársak rövid időn belül el tudják hárítani az alapszervezet­nek ezeket a szervezésbeli és a poli­tikai munka terén előállott • hiányos­ságait, ha figyelmüket a termelésre fogják irányítani, biztosan tudják vezetni a CsISz-tagokat a terv teljes teljesítése felé. Ez lesz a hála leg­szebb megnyilvánulása a szovjet nép felé. (Sm), hívnak össze: „Egységbe if júság, gaz­dasági és szociális követeléseid el­éréséért, a béke megvédéséért és a nemzetek közötti barátság megszi­lárdításáért!“ jelszó jegyében. A Végrehajtó Bizottság elhatároz­ta, hogy az értekezlet előkészítésére nemzetközi bizottságot szervez, amelyben a különböző ifjúsági szerve­zetek, a DIVSz, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség, a Nemzetközi Diák- szövetség és egyéb nemzetközi szer­vezetek képviselői vesznek részt. A, DIVSz Végrehajtó Bizottsága ülésének befejezésével kapcsolatban Kopenhágában január 24-én ifjúsági kultúrestet tartottak. A DIVSz Vég­rehajtó Bizottsága nevében az egy­begyűlteket a DIVSz főtitkára, Jacques Denis, a DIVSz dán szerve­zetének nevében pedig Jensen üdvö­zölte. A hangversenyen neves dán művészek és a DIVSz dán szerveze­tének ének- és táncegyüttesei léptek fel. A műsor végén a jelenlevők megtekintették a berlini VIT-röl ké­szített filmet. az angol nemzetközösségböl! Élje­nek az egyiptomi szabadságharco­sok!“ Az angol főbiztos székhaza előtt tartott gyűlés szónokai köve­telték az angolok egyiptomi agresz- sziójápak megszüntetését, az angol csapatok kivonását, az angol áru- cikkek bojkottálását és az egyipto­miak gyr korlati támogatását. Az ifjúság jogaiért a háború ellen Tüntetés Lahoreben az angol imperializmus ellen

Next

/
Thumbnails
Contents