Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-26 / 10. szám
ÚJ IFIÚSM 1952 március 26 Tanuljunk J ★a Komszomoí tapasztalataiból Egy kolhoz Komszomol-szervezetének tavaszi munkatervéről terűiét Kaszinó körzetében levő „Krasznij Putyilovec“ kolhoz Komszomol-szervezetének a munkatér- vét, amely 1947 március, április hónapjára, a tavaszi vetés idejére készült. Ez a terv megjelenít a „Kom- szomolszkij Robotník“ című újság 1947. évi 5. számában. A terv ösz- szesen három részből áll: 1. A szervezési munka, 2. politikai tömegmunka, 3., a kulturális tömegmunka. Egészében közöljük a terv második részét. A teljesítésért felelős, határidő Dobrinyin elvtárs, a Komszomoí kér. biz. osztályvezetője. Minden héten pénteken. Pantyelejeva elvtársnő a Komszo- mol kér. biz. titkára 111. 8.. Mantyevü elvtársnő, a Komszomoí kér. biz. elöadócsoportjának tagja III. 23. Mantyeva elvtársnő IV. 5 Mityereva elvtársnö gazdäsz IV. 19. Zsirnova elvtársnő, a Komszomoí kér. biz. előadócsoportjának tagja IV. 26. Novikov elvtárs V /. Mityereva elvtársnö minden hétfőn. A terv konkrét és operatív legyen. Minden pontnál okvetlen 'meg kell jelölni a teljesítés határidejét, az érte felelős személyeket. A terv életrevaló, megvalósítható legyen. Ezért, mielőtt a tervet a Kom- szomol gyűlés jóváhagyná, lehetőleg minél több komszomolistát és ifjút vonjunk be a kidolgozásba, kérjünk tanácsot a pártszervezettől, a kolhozvezetőségtől és a tanítótól. Bemutatjuk példaképpen a kalinyini Teendők: II. Politikai tömegmunka. 1. Tanulóköri foglalkozások az SzK(b)P Központi Bizottsága teljes ülésének ,,A mezőgazdaság fellendítésének rendszabályairól a háború utáni időszakban“ című határozatáról 2. Előadások és röpgyülések a kolhoz komszomolistái és ifjúsága részére. 1. Az SzK(b)P Központi Bizottságának teljes ülése a mezőgazdaság fellendítésénél. 2. Nemzetközi Nőnapról. 3. Milyen legyen a komszomolista. 4. A világegyetem keletkezése. 5. Mélyszántás a jó termés záloga. 6. A barátságról és elvtársiasság- ról 7. Május elsejéről. 3. Ifjúsági agrotechnikai tanulókör (A kerületi földművelésügyi osztály terve szerint). 4. Az „Ifjú kolhozista“ faliújság kibocsátása. (A tavaszi vetés idején a faliújságon kívül hetenként egyszer röplapot s hetenként háromszor „villámot“ kell kibocsátani). 5. A brigádok, csoportok, egyes komszomolisták és fiatalok kolhozisták szocialista munkaverseny szerződésének megkötése a tavaszi vetés jobb előkészítésére. 6. A vetés ideje alatt a brigádok, csoportok és ifjú kolhozisták szocialista versenyének haladásáról szóló mindennapos értesítések. 7 Agitátorok és felolvasók szemináriuma. 8. Az agitátorok és felolvasók beosztása brigádok és csoportok szerint. 9. A ..Komszomolszkája Pravda“ kollektív olvasása a vörös sarokban. 10. Fago’ejev: „Az ifjú gárda“ és Hirjukov „Sirályok“ című müvének kollektív olvasása. A „Krasznij Putyilovec“-kolhoz komszomol-szervezetének terve tökéletesen megfelel annak a követelménynek. mely minden tervvel szemben fennáll: rövid időre szól — két hónapra; konkrét, operativ — minden pontnál meg van jelölve a felelős és a végrehajtás ideje. A terv tökéletesen reális és ugyanakkor érdekes és különböző intézkedéseket tartalmaz: — gondoskodik a politikai tanulókörökről, valamint egész sor érdekes előadásról és röpgyülésről az ifjúság számára. Kollektiv újság- és könyvolvasásról, az agitációs munka megszervezéséről, az ifjúság között, a politikai munka megszervezéséről, a fiatal kolhozisták szocialista munkaversenyeiről. Ugyanakkor a „Krasznij Putyilo- vee“ Komszomol-szervezetének terve tekintettel van a tavaszi vetés különleges helyzetére: a politikai tömegmunka hangsúlya teljesen az agitációs munkán — röpgyüléseken, újságolvasáson nyugszik. Ha ez a terv a téli időszakra vonatkozna, valószínűleg több propagandista munkaformát helyezett volna előtérbe, így pl. az olvasott könyvek megbeszélését, az aktíva- és a kolhozértelmiség önálló, tanulásának ellenőrzését. De, mint tudjuk, jó terv összeállítása csak kezdete a jó munkának. Miután a terv elkészült és a Kom- szomol-gyülés jóváhagyta, ázom-"' meg kell szervezni a végrehajtást. A Kulebjakina elvtársnö Kocskina elvtársnö III. 8-ig. III. 25-ig IV. 6-ig IV. 20-ig V. 1-ig III. 10-ig A Komszomoí bizottság Kocskina elvtársnö havonta kétszer. Kocskina elvtársnő HL 5-ig. Hőnyin elvtárs naponta. Hőnyin elvtárs hetenként háromszor. Komszomol-szervezet vezetőinek rendszeresen, naponta ellenőrizni kell a tervteljesités menetét pontok szerint, hogy minden esetben beleavatkozhassanak, ha a tervezett munka nem valósul meg, vagy ha az összeomlás veszélye fenyegeti. Annak a vezetőségi tagnak, aki az ifjúság politikai képzésének szervezéséért felelős, nyilvántartást kell vezetnie a munka haladásáról. Nemcsak azt kell feljegyezni, mikor és milyen témákról tartottak előadást, felolvasást vagy irodalmi összejövetelt, könyv- vagy újságolvasást és hánj hallgató vett ezeken részt: fontos jellemezni, mily magas politikai fokon állt ez a rendezvény, milyen kérdéseket adott fel az ifjúság az előadónak, milyen kívánságok és javaslatok hangzottak el. Az ifjúság politikai nevelése minden alapszerv munkájának legfontosabb része. A komszomolisták, mindenekelőtt az aktivisták naponta világosítják fel az ifjakat és leányokat, neveljék a bolsevizmus nagy eszméjének szellemében. A komszomolisták, a komszomoí aktíva mindig emlékezzék Sztálin elvtárs szavaira: „Teljesen kétségtelen, hogy a Kom- szomol aktíva gyakorlati munkájának elméleti képzésével, a leninizmus tanulmányozásával való egybekapcsolása nélkül lehetetlen bármiféle valamelyes értelmes munka a Kóm- szomolban". — a ssoeia/isí aagg klasszikusa Gorkij szerint a művészet és az irodalom rendeltetése az, hogy a munkásosztály az új emberiség harcosa feladatainak szemszögéből vizsgálja a mindennapi eseményeket. Kérlelhetetlenül ostorozta a burzsoa művészet és irodalom termékeit, amelyek hűen visszatükrözték a hanyatló, posha- dó burzsoa társadalom viszonyait. Korunk hősének Gorkij azt tartotta, akinek átfogó világszemlélete van; aki arra törekszik, hogy megismerje, megértse és magáénak tekintse a Világot; vagyis korunk hőse a nyilt forradalmi tettek embere. „Az embertelenségről“ című cikkében 1929-ben ime, ezt írta a burzsoa kultúráról, amely a második világháborút előkészítő kapitalisták szolgálatában állott. „Meddig meri még az embertelen keresztény-burzsoa „kultúra“ nagyhangú és „megdönthetetlen“ érvekkel alátámasztani a burzsoáziának azt a beismerését, hogy nem tudja a háborút elhárítani, — tehát a tömeges emberölést „az élet elkerülhetetlen törvényének“ kell tekinteni? Vannak „okosak“, akik azt állítják, hogy a háború az embert bátorságra, erős akaratra és más hasonló erényekre neveli. Mi tudjuk, hogy a burzsoázia által rendezett, 1914— 1918-as undorító háború megölt több mint tízmillió muhkást és parasztot. És tudjuk, hogy vérükből meghízott néhányezer szemérmetlen zsivány és élősködő: a „siberek“, az „új gazdagok “, a „cápák“. A kijelentés, hogy „a háború hősöket szül“ és félelemnélküli embereket nevel, csak egyet bizonyít, azt, hogy a burzsoa filozófusok és moralisták nem látják a különbséget a félelemnélküliség és a szemérmetlenség — a hősiesség és az embertelenség között. A mi korunk teljes világosságot derített arra a tényre, hogy a burzsoa államok között folyó háborúk közvetlen céljukon — a meggyengült ellenség gazdasági kifosztásán — túl valóban létrehoznak félelemnélküli embereket: a „békeidőben“ törvényt nem ismerő, embertelen hatalom védőit. Látjuk ezeket az embereket a fasiszta szervezetekben, amilyen pl. a németek „Stahlhelm“-je és egyéb hasonlók más államokban. Köztudomású, hogy a „béke ideje“ mind határozottabban elárulja igazi jellegét: a tőkések szakadatlan és elkeseredett háborúját a dolgozók ellen. Ezenkívül az erkölcsileg poshadó burzsoázia mind nagyobb számban nevel tolvajokat, svihákokat, zsivá- nyokat. ,,A bankár banditákat szül“ — ime ezt tanítja a mai ..Genézis könyve“ és ez nem is lehet másképpen. A bűnözés növekedése a burzsoa államokban megköveteli a rendőrség létszámának állandó növelését. Ide kellenek elsősorban a „félelemnélküli emberek“, akik nemcsak arra alkalmasak, hogy megverjék, sőt agyonverjék a munkásokat, de arra is, hogy a rablókkal megverekedjenek. Berlinben különleges „rajtaütő osztagokat“ szerveztek, hogy a lakosságot a banditák ellen megvédjék. Az Amerikai Egyesült Államokban bizJertek Ti is közénk! Szalay Gézának hívnak. Kőműves segéd vagyok. Galántán az építkezési vállalatnál tanultam és január 7-én lettem segéd. Már régebben tudomásom volt arról, hogy a CsISz hatalmas művet alkot, amelyen én is szerettem volna dolgozni. Amíg tanuló voltam, nem volt erre lehetőség. Most eljött a kedvező pillanat, hogy én is kivehessen» részemet a szocializmus nagy építkezéseiből. Február végén a járási CsISz- vezetőségről két elvtárs felkeresett. Elmondták, hogy szükség van az Ifjúsági Diszzasz tógát ou kőművesekre. Demeter Dénes és Demeter Ferenc elvtárssal azonnal elhatároztuk, hogy mi is segíteni fogunk a nagy niű megalkotásában. Rögtön jelentkeztünk. Március 7-én már itt is voltunk. Március 10-én megkezdtük a munkát. Munkánkkal meg vagyunk elégedve. Ifjúsági munka- szakaszban dolgozunk. Teljesítményünk az első napon 176% volt. Szakaszunk vezetője szintén CsISz- tag, pozsonyi fiú, jól megértjük egymást. Elvtároak! CsISz-tagok — kőművesek! — jöjjetek Ti is közénk és munkátokkal segítsetek a nagy mű megalkotásában. Szalay Géza, a pozsonyi kerület minőségi brigádjának kőművese. tosítással védekeznek a csalás és fosztogatás kockázata .ellen. 1913-ban ezek a biztosító társaságok kétmillió dollárt fizettek ki a károsultaknak, 1920-ban 4 és félmilliót, 1927-ben kb. 17 milliót! Chicago, ez az óriási, gazdag város teljességgel a bandita szervezetek hatalmába került. Hoover elnök a szenátusban beszédet tartott a bűnözés növekedéséről. Magától értetődő, hogy Amerika nem az egyetlen állam, ahol annyira elszaporodtak az élet ellen és főképpen a „szent magántulajdon“ elleni bűnözök. A „haladás“ e folyamatában Európa sem maradt hátra. így hát a burzsoázia sehogy sem tudja nélkülözni a „félelemnélküli“ embereket. Ki ne tudná, hogy a háború óriási hasznot hajt a nagyiparosoknak? Ezek a munkáskezek segítségével ágyúkat és fegyvereket gyártanak, amikkel aztán egymást irtják a munkások és a parasztok. Mindez és még sok egyéb világosan mutatja a burzsoázia cinikus embertelenségét. Mutatja, hogy a burzsoázia létezésének puszta ténye is bún. De megmutatja azt is, hogy állandóan növekedik a burzsoázia őrültsége, idiótasága, amely előkészíti elkerülhetetlen bukását. Én egész életemben „pacifista“ voltam. A háború énbennem csak ellenszenvét keltett, szégyenkezést embertársaim miatt, gyűlöletet a tö- meggyilkosságok felbujtói, az élet pusztítói ellen. De ezután a hősi háború után, amelyet a mi éhes, mezitlábas és félmeztelen munkásaink és parasztjaink győzelmesen megvívtak — azután, hogy a munkásosztály elképzelhetetlenül súlyos viszonyok közt felépítette országát, okos, tehetséges, jó gazdának bizonyult és bizonyul most is — ezek után én is meggyőződtem arról, hogy a nagy élet-halál küzdelem elkerülhetetlen. És ha egyszer fellángol a háború ez ellen az osztály ellen, amelynek erejéből magam is élek és dolgozom, akkor én is belépek sorkatonáinak ennek az osztálynak a hadseregébe. Nemcsak azért, mert biztosan tudom, hogy ki fog győzni, hanem elsősorban, azért, mert a Szovjetunió munkás- osztályának nagy, igazságos ügye — az én saját ügyem is, amelyért harcolni kötelességem,“ Becsület és dicsőség Nemrégen került bemutatásra a pozsonyi filmszínházak vásznain a magyar filmalkotás újabb remekműve a „Becsület és dicsőség“ című film. Ez a film a magyarországi mozdonygyárak életéről és munkájáról szól. 1949-ben, mint más országokban, úgy Magyarországon is nagy számban voltak a reakciósod árulók és egyenesen a munkászosztályt félrevezető egyének. A film főhőse, Lugosi Sándor is ilyen egyének hálójába kerül, akik teljesen elveszik kedvét és lebeszélik a párton belüli munkáról. Lugosi hagyja magát befolyásolni 'a reakciós személyektől, habár felesége öntudatos párttag és élminkásnő. Férjével azonban keveset törődik. Neki, mint öntudatos munkásnönek kellene férjét meggyőzni és a helyes útra vezetni. Az asszony jó munkájáért megkapja az élmunkások vándorzászlaját. Lugosi nem örül ennek, sőt összeveszik feleségűvel emiatt. Az élmunkásnöt a Párt iskolázásra küldi. Lugosi elválik feleségétől. Az üzem igazgatója keveset érintkezik a munkásokkal, így őt is befolyásolják a reakciós személyek. Lugosi közben újításokon is dolgozott. Szeretne gépével nagyobb gyorsaságot elérni a vágásnál. Újítása azonban nem sikerült. A kések ■dolgoznak egy ideig, aztán félre- csússzannak és megáll a gép. Lugosi gépével szelepeket eszter- gályoz a mozdonyok részére. A szelepek mind jók. Ekkor egy reakciós személy az üzemi főmérnök megbízásából kicseréli Lugosi munkáját rossz szelepekkel és ezeket szereli be két mozdonyba. A gözpróbánál a mozdonyok maguktól megindulnak a rossz szelepek okozta hiba miatt. A mozdonyokat hamar leállították. Keresték azonban a tettest. Minden bizonyíték Lugosi ellen szólt. A reakciós főmérnök embereivel mindent jól megszervezett. Lugosi ekkor elmondta, hogyan történt, hogy az ö szelepeit kicserélték. Egyben rámutatott a főmérnök gaztetteire, aki öt letérítette a helyes útról. Itt rájött arra, hpgy eddig olyan emberekkel barátkozott, akik ellenségei a Pártnak és rájött arra is, hogy feleségét ok nélkül bántotta meg. Az asszonyt a minisztérium az iskola elvégzése után abba az üzembe osztotta be, ahol Lugosi dolgozott, Lugosi, feleségével újból egybe került és kezdett több gondot fordítani munkájára. Ekkor érkezett meg az üzembe Bikov elvtárs, aki látogatóban van Magyarországon. Megmagyarázza Lugosinak a gyorsvágást és ismertette a többiekkel is munkamódszerét. Bikov rájön, hogy Lugosi újítása eddig azért nem sikerült, mert a mellette álló gép rezgése által félrecsúszott a kés. Közeledett Sztálin elvtárs születése napja. A munkások és az üzem vezetősége egy gyűlésen felajánlást tett, hogy Sztálin elvtárs születése napjára húsz mozdonyt gyártanak, Lugosi és a többi munkások kivették részüket munkából úgy, hogy december 21-re valóban elkészült a húsz mozdony. Lugosit és feleségét a Pált jó munkájukért téli üdülésre küldte. Ebből a filmből megtanulhatjuk, hogyan dolgozik és él olyan munkás, aki elszakad a Párttól és reakciósokkal barátkozik. •T. T. Jelenet a „Becsület és dicsőség" című filmből.
