Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-19 / 9. szám
:------------------------------------- Ol IFJÚSÁG ■ Legszebb feladatunk - jó pionírvezetőkké válni! 1952 március 19 Részletek Mészárosová elv- társnő, a pionír tanács nevelőjének a Smená-ban megjelent cikkéből: A pionírmozgalom 3 éves fennállásának ideje alatt a munkával előrehaladtunk. A mi pionírjaink e hazafias feladatuk teljesítését, — hogy jól kell tanulni, — komolyan veszik. Az előmenetel állandóan javul, a tehetségesebb tanulók szívesen segítenek gyengébb tanulótársaiknak. Nemcsak egyeseknek, de az egész közösségnek, — az egész osztálynak jónak aell lennie. A különféle érdekkörökben, (bányász, magaskemence, fémfeldolgozó, géplakatos, repülőmodellezö, Micsurinista, stb.), az iskolában szerzett tapasztalataikat elmélyítik, hogy' még tökéletesebben felhasználják a szocialista társadalomban, az életben. A Micsurin-körök szép eredményeket értek el, Trávnicán és Stupaván. , A fegyelem, amely különféle érdekes nevelöforma segítségével valósul r.ieg, — mint például sorakoző- jelentésbeadással, beszélgetés és előadások az ifjúság nagy példaképeiről, henin Sztálin és Gottwald elvtársról, — rendszeresen erősödik és az ifjú nemzedék öntudatossá válik! Büszkén, felemelt fejjel, a jövőbe nézve, minden ifjú erőnk odaadásával dolgozzunk hazánk kiépítéséért és védelméért. A pionírok megkapják a vörös pionírnyakkendőt. Tudatában vannak a vörösnyakkendö jelentőségének, amely a zászló egy részét képezi, mely alatt harcoltak apáik forradalmi jogaikért, és amely alatt építik most gyermekeik szebb és örömteljesebb jövőjét. Pionírjaink jó közigazgatási dolgozók és tanulásukkal igyekeznek még többet elérni. Többszázezer elültetett erdei facsemete, többszázezer kilogramm papír, vashulladék, szövet, többszáz kilogramm különféle erdei termék, magvak, az álla mi birtokokon és EFSz-ben ledolgozott többezer munkaóra, a kártevők és gyom irtása bizonyítják, hogy pion rjaink tudatában vannak fel adatuknak, — inint a haza jövendő gazdálkodói. Mindezen kezdeti sikerek mellett, melyeket elértünk, még sokkal tartozunk a legfiatalabb nemzedéknek. Elsősorban a pionírkorban lévő gyermekek nagy százaléka nem tagja a pionírszervezetnek még ott sem. ahol működik a pionírszerve zet. Több iskolában, főleg a nemzeti iskoláinkban még máig sincs megalakítva a pionírszervezet. Több csoport munkaformája és tartama a gyermekek részére nem eléggé élénk, érdekes, és ezáltal nem tölti be főfeladatát a gyermekek nevelésében. A nevelés megköveteli, hogy segítsék a gyermekeket a tudományok elsajátításában. A CsISz-szerveinek gondoskodása a pionírszervezetekről. Kit terhel a felelősség a hiányos- S-',gokért? A mi CsISz-szerveinket, amelyek mindezideig nem voltak képesek az alapszervezeteket mozgósítani az irányban, hogy a helyi csoportok vállaljanak védnökséget a pionírszervezetek felett, és teljes mértékben törődjenek csoportjaikkal, a legjobb tagokat és javasolják pionír-csoportvezetőknek. Pionírmozgalmunk legnagyobb nehézsége és legégetőbb pontja a vezetők hiánya. A CsISz szervezetei csak felületesen foglalkoztak és nem vitték át a gyakorlatba Zdenek Hejzlár, a CsISz KB elnökének szavait, hogy „nincs tiszteletreméltóbb feladat, mint a mozgalmunk legfiatalabb tagjairól^ való gondoskodás . ., hogy az összes hivatás közül, mellyel a csoport tagjai meg lehetnek bízva — a pionírcsoportvezetö hivatása a legfontosabb és legalapvetőbb.“ Ha szerveink és csoportjaink teljes mértékben foglalkoztak volna e szavak jelentőségével, nem hallanánk oly gyakran a pionírjainktól: „Elvtársak, mi ió pionírok akarunk lenni, jöjjetek közénk és vezessetek bennünket!" — vagy mint Kolár©- vóból írják a pionírok: „Hiába fordulunk a járáson az elvtársakhoz kerelmiyikkel, hogy nincsenek vezetőink — senkit sem - küldenek. Mi jobbak akarunk lenni, mint ők, példaképük akarunk lenni!“ Legyünk tudatában végre mindnyájan, hogy vezetők nélkül, jó vezetők nélkül a pionirmozgaJmat nem tudjuk kiépíteni. Mit jelent a jó vezető a csoport, vagy az osztag számára? A vezető nevelő is egyúttal és a pionírok legjobb barátja. Ő vezeti és irányítja őket. A különféle feladataikat közösen oldják meg, mint például hogyan tanuljanak otthon, hogyan dolgozzanak az iskolában, milyen könyvet olvassanak, hogyan segítsenek gyengébb tanulótársaikon, milyen foglalkozást válasszanak, hogyan neveljék magukban a jó tulajdonságokat. —- mint a becsületesség, fegyelem és elszántság. A vezető feladata nagyon fontos. Hogy a vezető e fontos feladatát betölthesse, sokat kell tudnia és tanulnia. Tudnia kell érdekfeszítően és főleg igazságosan beszélni a gyermekek előtt a szocializmushoz vezető útról, a Pártról, Gottwald elvtársról, a győztes szovjet népről és vezéreiről, Lenin és Sztálin elvtársról, a komszomolisták példás hőstetteiről, a CsISz-tagokról és pionírokról. Meggyőző és forradalmi módon kell a gyerekeket Pártunk iránti szeretetre nevelni. Meg kell tanítani őket a komoly és alapos munkára, de emellett meg kell tanítaná vidáman élni, játszani, dalolni, erejüket és tudásukat gyarapítani, hogy ezáltal belőlük valódi emberek és kemény bolsevikek váljanak. A CsISz-tagok példát mutatnak. A vezetők sikeres munkájának eléréséhez nem elegendők csak a szavak. A legjobb nevelő módszer a jó példa. Ezért a vezető valóban példaképül kell, hogy szolgáljon a pionírok előtt. Ha azonban a vezető nem a megadott szava szerint fog a pionírokkal dolgozni, a munkahelyén nem fog rendesen viselkedni, csoportjának nem lesz példás tagja, nem lesz pontos és következetes a pionír munkájában, a gyerekek előtt fokozatosan elveszti bizalmát és tekintélyét is. Ez a fontos küldetés lekötelezi a vezetőt, hogy állandóan művelődjön, minél többet tudjon és ezáltal napról napra jobbá és tökéletesebbé váljon. A vezető a marx-leninista világnézet ismerete nélkül nem dolgozhat. A vezető nevelömunkáj a kell, hogy magas bolsevista eszmeiességgel és szocialista céltudatossággal legyen telítve. A vezetőnek tanulnia kell és munkájában érvényesíteni a tanulás által szerzett tapasztalatokat, főleg a szovjet és a mi pionírfunkcionáriusaink tapasztalataiból kell, hogy tanuljon. A pionírvezetőtöl és főleg a csoportvezetőtől, aki a vezetö-kollektív egész munkáját irányítja, — sokat várunk. De a becsületes és a pionírokkal való rendszeres nevelömun- kába helyezett fáradozás nem marad jutalom nélkül. A jó vezetőt szeretik a gyerekek, tisztelik és vor óidnak hozzá. Nem-e a legnagyobb jutalom az, ha egy sikeres kirándulás után, vagy a körben a munkáról való beszélgetés közben látjuk a felragyogó gyermekarcocskákat és hálás tekinteteiket? Hálával és szeretettel emlékeznek meg a jó vezetőről akkor is, ha már elteszik a piros nyakkendőiket emlékbe és bekerülnek a CsISz soraiba. Alekszej Mareszijev, a Szovjetunió hőse, a pionírszakaszban végzett munkájáról megemlékezve ezeket mondja: „Nagyon szerettem a gyermekeket, teljes odaadással dolgoztam e munkában. A pionírveze- tök munkája érdekes és hálás munka. Kellemes azt látni, hogy munkáddal segítettél egy új, szocialista ember kialakításában. Egyszer levelet kaptam, a mi osztagunk egy volt pionírjától. Levelében megemlékezik a pionírévekröl és köszönetét fejezi ki a vezetőknek. Többször elolvastam ezt a levelet. Már felnőtt ember írta, a szocialista haza polgára. Hány ily híres dolgozó kezdte meg munkáját a pionírközösségben“. Igen, a vezető legnagyobb jutalma az a tudat, hogy munkájával segíti az új, szocialista ember kine- -velését. Egy CslSz-csoport a Duna mellett Egy eldugott helyen működő csoportról szeretnék írni. Miért kezdem ilyen furcsán, hogy eldugott hely? Kérdezik talán az olvasók. Mondhatom, állításom megfelel a valóságnak, mert azon a vidéken még a madár sem igen jár a téli hónapokban. Hogy miért? Egyszerű a felelet. Mert nem lehet megközelíte- ni. Vagyis a sárba vész az ember, vagy a hóba fullad bele. A közlekedés csak tavasszal indulhat meg gyalog, vagy kocsin. Ez a hely, amelyről írok, Felső Patony, Luky, Dunaszer- dahely járás. Hogy működik itt a csoport? Kérdezik az olvasók? Mondhatom, helyzetükhöz képest jó munkát végeznek. Hogy értve helyzetüket? Bizony nehéz oly helye* összejönni, ahol a házak 1—2 kilométer távolságra vannak szétszórva és nincs hova gytilekezniök, hogy valamilyen aktív munkát tudjon a csoport végezni. Mindenesetre helyiség kellene. A helybeli EFSz-nek ötven tagja van és szintén az iskolában tartja üléseit. Az iskola egy teremből áll, ahol egész nap tanítás folyik s bizony a tisztántartás nehéz, ha reggel 8-tól, este 10—12-ig foglalt. Mit végzett a csoport? Igyekszem a valóságot megírni. 1. A csoport a télen két haladó- szellemű színdarabot játszott. 2. A nyári munkában segített az EFSz-nek. Az aratásból, is kivették részüket. 3. Megalakították a Szokol-kört. A csoport tagjaival gyakran beszélek s bizony panaszkodnak. Aktuálisabb munkát tudnának kifejteni, ha lenne nekik egy kultúrházuk, lenne út a főútra, mert a járási gyűlésekre nem tudnak járni, az értesítés is későn jut el hozzájuk. Pósta- forgalom nincs, hiszen az út, a kocsiút legtöbbször járhatatlan. Nem lehetne ezen segíteni? A mi népi demokratikus hazánk módot ad arra, hogy a falvakat is virágzóvá tegyük s a kultúi-át fejlesszük. Mi az oka annak, hogy ide nem ér el a fejlődés fonala? A helyi CsISz és EFSz többször kérte az illetékes hivatalokat, hogy az utat ki kell építeni, kultúr- házat építeni, de sajnos nem hallgatták meg őket. Az ifjúságé a jövő, mely if jiíság egy szebb, boldogabb célért harcol, a szocializmus győzelméért. Adjuk meg a lehetőséget m kultúra fejlesztésére. Az illetékes hivatalok tegyék szívügyükké a kul- túrház felépítésének, s az út burkolásának megkezdését, hogy a helyi CslSz-csoport és az EFSz .új erővel és elhatározással járuljon hozzá az építő munkához. Molnár Géza. Jobb munkát a perjési CsISz-ben Legyen a galántaí CsISz a példaképünk! A galántai CsISz helyiszervezete a vezetőség átszervezésével az 1952. évi munkáját nagy munkakedvvel kezdte meg. A januárban lezajlott évzáró gyűlésen újjászervezték a vezetőséget és ez a vezetőség mutatta meg a tagságnak az új utat a CslSz- csoport részére. A vezetőség első dolga az volt, hogy kidolgozza a februári munkatervet. Ebben a munkatervben mutatta meg a csoportnak a helyes utat. A munkaterv legfőbb céljául az Uj Ifjúság 100 százalékos megrendelését tűzte ki, a CsISz járási konferencia tiszteletére. Ezt a kötelezettséget 100 százalékra telöjsítette. amennyiben a csoport-tagságon kívül pártoló tagokat szervezett az Uj Ifjúság előfizetésére. Tanúbizonyságot tett arról, hogy dolgozni akar avval, hogy a CsISz járási konferencia megrendezésében a vezetőséggel az élen elvállalta a technikai munkát, amit eredményesen el is végzett. A februári tervben ezenkívül kötelezettséget vállalt, hogy a CsISz- konferencia tiszteletére a helyi rádióban agitációs előadást rendez, az ifjúsági építkezésekre brigádistákat toboroz és az Uj Ifjúságra előfizetőket szerez. Ezt az előadást szép kultúrműsorral meg is valósította. Ugyanakkor a szinigárda is életképesnek bizonyult, és a februári hónapban haladószellemü háromórás programmal lépett fel nagy sikerrel Királyréven. Ezen az előadáson is toboroztak az ifjúsági építkezésekre és az Uj Ifjúság előfizetésére. Ugyanakkor a februári munkatervben kötelezettséget vállalt, hogy felállítja az olvasóköröket. A helyicsoport vezetősége nagy súlyt fektetett a tagsági könyvek rendbehozására. Itt kezdődik az újjászervezett galántai CsISz munkája, itt kezdődik az út eleje, ahonnan a kitűzött cél felé törnek. Megmutatta az új tagság akkor, amikor lelkesen készültek az előadásra, amit falun rendeztek meg elsöízben. Miért kezdték meg falun? A felelet ez volna: Azért, mert elsősorban falvainkba kell vinni az új szellemet, hogy rámutassunk a régi járomra, amikor a kapitalista barbár kizsákmányoló földesurak elnyomták a kisgazdát és a munkást az élettől, világosságtól és a kultúrától. Hogy csonkították meg őket földjeiktől és jogaiktól s rámutattunk arra, hogy milyen úton kel) haladnunk, ha újjá akarjuk építeni szocialista államunkat. Ezért megyünk falura és fogunk továbbra is oda menni, hogy ott kezdjük munkánkat, ahol szükség van rá. A kultúrbrigádon is ismertettük az új és jobb életet, hol szabadon dolgozhatnak. Hogyan segítettek a gépállomások és a termelőszövetkezetek. így mutatták a galántai CsISz-tagok az utat a szebb jövő és az új élet felé. A helyi szervezetnek még vannak hiányai. Szükség van elsősorban a tagság átnevelésére. Kell, hogy a tagság aktívan vegyen részt az olvasókörökben. Ugyanúgy a testnevelés terén nagyobb haladást kell kivívni. Ehhez természetesen szükségünk van arra, hogy nekünk utat és segítséget mutasson a Párt. Ami azonban a legfontosabb, kell, hogy megfelelő helyiség álljon rendelkezésünkre. Ez egyelőre még nincs meg. Most munkánk közben tapasztaljuk, hogy több teremből álló helyiségre volna szükségünk, mert eddig iskolánk termeit kellett igénybe vennünk, hogy egyes csoportok, olvasókörök, énekkar és más csoportok dolgozni tudjanak. Természetesen kis időt kell még várnunk és addig minden lehetőséget megragadunk, hogy szervezeti életünkkel elősegítsük hazánk felépítését. A galántai CsISz vezetősége. mWWMMtWWítMWWWMMHMtMMttmW Üj Ifjúság — a CsISz Szlovák Központi Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Soltésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, •^oitésovej 2. Telefon: 345-51, 2, 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés, félévre >0.— Kés. — A postatakarékpénztári befizetőlap száma: S-I3.890. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Irányító postahivatal Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó és Bálint András a perjési CsISz elnöke és csoportvezetőinek munkájáról: Nagyon sok hivatalos levelet írt már alá és pecsételt le, amióta elnök. A csoport nyilvántartási lapját aggódva figyeli minden nap, nem lép-e ki valaki belőle, mert igy is kevesen vannak. Legforróbb óhaja az, hogy végre belépne már minden fiatal a CsISz-be. Annak az érdekében viszont, hogy ez minél hamarább megtörténjen, nagyon keveset tesz. Hiszen ehhez idő kellene. És ő ilyenekkel nem akarja az időt elveszíteni. Vannak annál fontosabb dolgok is úgylátszik. Azzal viszont nem veszítette el az időt, hogy a múltkor egy lakzi után egész másnap estig aludt. Ha fel nem költöttük volna, az olva- ) sókör elmarad. Jobb példaadóbb mun ! kát várunk tőle 1952-ben. A csoportnak pénze nincs, adóssá- j ga az természetesen van. Pásztor | Béla pénztáros pontosan jelenti minden hónapban a járási vezetőségnek j a pénzügyi helyzetet. Azonban na- ' gyobb gondot kell arra fordítania, j hogy a pénztár ne mindig egy álla- | pótban legyen. Mert igy csak ráfi- I zetés lesz. x Amióta a Szokol-egylet kapott egy légpuskát, Bálint János kultúr- felelös minden idejét azzal tölti, hogy verebekre vadászik s így megfeledkezik a téli hónapokban a csoport kultúrájáról. A havi jelentéseket is pontosabban kell, hogy végezze. Most ugyan minden erejével arra törekszik, hogy színdarabot rendezzenek, de úgylátszik, hogy a tűzoltó egyesületet kell megkérni, hogy játszón színdarabot mihelyetttink. Az utóbbi időben hanyatlott olvasókörünk munkája. Olvasókörünk vezetője Pásztor Sári elvtársnő. Derítse ki, miért nem látogatják az olvasókört olyan nagy számmal, mint idáig? És ezen a dolgon segítsen. Vigyázni kell arra, hogy a kritika igazságos és helytálló legyen. Amit a múltkor közölt felőlünk Hrubják elvtárs, nem volt helytálló mindenben. Azt állította, hogy sokkal jobban működött a CslSz-csoport, amikor Pásztor Zoltán volt az elnöke. A valóság az, hogy most, mióta új elnök van, nagyobb eredményeket érünk el. Bálint Emil az új elnök, az ö elnöksége alatt alakítottunk 3.000 koronáért a könyvtárat Ekkor kaptuk meg a kultúrtermet is. Négy új taggal szaporodott a CsISz. Megalakult az olvasó és politikai kör. A Szokol szintén akkor alakult meg, amelynek ma 5.000 koronát érő felszerelése van. Tehát mindezeket a sikereket nem a régi, hanem az új vezetőség működést alatt értük el. Hrubják elvtárstól elvárjuk, hogy gyakrabban látogassa meg csoportunkat. Ne csak olyankor, amikor táncmulatságot rendezünk, hanem gyűléskor is, stb. És olyankor segíthetne a fiatalság CsISz-en kívül álló tagjait beszervezni a CsISz-be. Pásztor Béla, Perjés. Szóljatok Ti is hozzá! Dicsőséges Kommunista Pártunk a Sztálini nemzetiségi politika alapján hazánkban is megvalósította a nemzetiségek egyenjogúságát. A | csehszlovákiai magyar ifjúság • ré- ! gén várt óhaja teljesült 1952 ja- j nuárjában, amikor megjelent az Űj I Ifjúság — a csehszlovákiai magyar I ifjúság hetilapja. j Azóta már két hónap telt el és ! sok helyen szép eredményeket értek | el a csoportok az Üj Ifjúság terjesztése terén. Vannak azonban esetek, amelyek nem vállnak dicsőségére sem az egyes CsISz-tagoknak, sem pedig egyes funkcionáriusainknak. Két ilyen esetet sorolunk fel, amely felelőtlenséget és nemtörődömséget árul el. Az első eset Srenke elvtárs, a somorjai helyi CsISz szervezet pénztárnokát érinti. I Srenke elvtárs, a somorjai helyi , CsISz szervezet péntzárosa az alap- J szervezetnek küldött Üj Ifjúság feb- i ruár 27-i számát még fel sem bontotta. A másik eset a komáromi űj hajógyár üzemi CsISz titkárságának fizetett dolgozóit érinti. Az üzemi titkárság asztalán ott hever az Uj Ifjúság 3-ik stb. száma érintetlenül! Kérdésünkre, hogy miért nem osztották lefalább ki az újságot, a tagok között, a titkárság egyik alkalmazottja azt felelte, hogy „vá:unk, mert a kampány megindítása előtt állunk". Nem tudjuk elképzelni az olyan „kampányt“, ahol a nélkül, hogy a tagok a lapot megismernék és elolvasnák, előfizetnének. Ez nem zsákbamacska. Felemelt Sérvünk teljesítéséből a csehszlovákiai magyar ifjúság is teljes erővel kiveszi részét. Ifjúságunk politikai nevelése feltétlenül megköveteli, hogy politikai téren törődjünk nevelésükkel. Az előbb említett módon azonban sehogy sem járulunk hozzá az ifjúság neveléséhez.
