Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-19 / 9. szám
4 1952 m arcra? 19 Marx Károly, a világ proletáríátusának első tanítója Márciusban 'emlékezünk meg Marx Károlynak, a nagy gondolkodónak, a proletariátus forradalmi ideológiája megalapítójának, a munkásosztály első nagy vezérének, halála 69. évfordulójáról. Németországban, Treves városában született 1818 május 5-én. 23 éves korában filozófiai doktorátust szerez és tanulmányainak befejezésével politikai pályára lép. 1842-ben, Németország legforradalmibb szellemű lapjának, a „Reinische Zeitungnak“ munkatársa, majd később főszerkesztője. A porosz kormány azonban a lapot betiltja s Marx kénytelen elhagyni Németországot. Párizsban telepedik le. Itt ismerkedik meg Engels Frigyessel, akihez élete végéig a legszorosabb barátság fűzi. A porosz kormány kérésére Franciaországból is kitiltják, Belgiumba megy, ahol 1847-ben titkos kommunista szervezetet vezet; Ez az őse a ma már olyan hatalmas nemzetközi Kommunista Pártoknak, szülőpár- tunknak is. 1847. év végén és 1848. év elején dolgozza ki Engels Frigyes sei együtt a Kommunista Kiáltványt, amely a nemzetközi proletáriátus első programmja. Az 1848-as németországi polgári forradalom idején Marx Kölnbe megy, azonban forradalmi tevékenysége miatt ismét kitiltják. Visszatér Párizsba, ahol a júliusi tüntetések cselekvésre ösztönzik, így hát 1849- ben Párizsból is kitiltják. Londonba költözik, ahol életének hátralévő részét tölti. Életének ez a szakasza a legnehezebb. Az élete fömüvén dolgozó Marx csak Engels anyagi támogatásainak segítségével tudja befejezni a „Tökét". Ha az emberi értéket mérlegelni akarnánk, úgy annak egyedüli fokmérője az illető munkássága lehetne. Marx működése széleskörű, hatalmas. Kitűnő emlékezőtehetség. Európa összes jelentős nyelvein beszél, beszéli az orosz nyelvet is. A proletáriátus és az akkori világ haladó gondolkodású emberiségének igazi vezére. Cikkei, tanulmányai, sok sok kézírásos példányban járnak kézröl-kézre. Franciaország, Németország, Belgium, az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország dolgozói között. A „Töke" első kötete 1867- ben míg a II. és III. kötete csak halála után jelent meg. Ebben a monumentális műben a kommunista társadalom építésének minden alapgondolatát kifejti. Ez a mű az alapja a marx-lenini tudománynak. Ez a munka tudományosan elemzi a kapitalista társadalmat, a termelés módjának fejlődését és ennek a társadalomra való kihatását. Ezenkívül még nagyon sok müvet írt, melyek mind nagyon értékes kútforrásai a modern társadalomtudománynak. Az ő életműve, melyet Lenin és Sztálin folytatott, a nagy Októberi Szocialista Forradalomban győzedelmeskedett. A marxizmus eszmei fegyver a világ proletáríátusának kezében, hatalmas erőt Jelent, mely minden ki- zsákmányolót felszabadít az imperialista járom alól. Mózsi Ferenc, Komárom. A Csehszlovák Néphadsereg CsISz-lagjaihoz Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy legyetek mennél nagyobb számmal levelezői az Uj Ifjúságnak. Jól tudom, hogy néphadseregünkben milyen fontos feladat vár reánk és azt legtöbben híven teljesítjük. Szeretném, ha írnátok az újságban és így dolgozó népünk megtudná, hogy milyen boldog a katona élete, hogyan élünk, tanulunk, sportolunk, szórakozunk, stb. így tudomást szereznénk azokról a szép eredményekről is, amelyeket a lóképzés és a katonaélet minden területén elérünk. Bizalommal tekinthetnek ránk dolgozóink, mert néphadseregünk erős, öntudatos és fegyelmezett. Ha az imperialisták megtámadnának bennünket, nem vallanánk szégyent. Megvédenénk szeretett népi demo krátikus Köztársaságunkat, mert minden katona tudja, hogy miért harcol, s aki tudja, — mint azt a koreai és kínai példa is mutatja, — legyőzhetetlen. Tudják meg a reakciósok, a háborús pánikkeltők, hogy néphadseregünk a dicső szovjet hadsereg oldalán szilárdan áll a béke őrségén és meg fogja az imperialis- j táltat akadályozni világhódító terveik megvalósításában. j Labai János közkatona I Lesz-e kultúrház Vasváradon? ÚJ IFJÚSÁG Mikor a zselízi járási CsISz-bizott- ságot meglátogattam, beszélgetésünk során szó volt a vasváradi CsISz munkájáról is. — A mi csoportunk is jól működne és tudna értékes munkát kifejteni, ha volna kultúrházunk — mondta Piesovsky Pál, a csoport elnöke és a járási CsISz-bizottság instruktora. — Kultúrházunk azonban nincs, amit a helyi Nemzeti Bizottságnak köszönhetünk. Ugyanis egy régi épület falait kezdtük lebontani, a helyi Nemzeti bizottság engedélyével, amikor megjelent egy rendelet, hogy a régi épület az egyházé és nekünk ahhoz semmi közünk. Felszólítottuk a Nemzeti Bizottság elnökét, hogy csináljon valamit az érdekünkben, ifjúságunk érdekében. Visszautasító választ kaptunk, ami így hangzott: „Az egyházi hagyományokat nekünk nem szabad megsemmisíteni. Mivel ez régi épület, tehát állnia kell míg nem kapunk engedélyt az egyháztól.“ A mi munkánkat nagyban gátolja a kultúrház hiánya. Képzeld elvtárs, mennyivel örőmteljesebb lenne a mi életünk is, ha volna kultúrházunk, ahol színdarabokat, politikai és olvasóköröket vagy különféle mulatságokat és gyűléseket tarthatnánk, így ennek hiánya miatt a kocsmákban kell eltölteni szabad időnket és vasárnapunkat. Ma, amikor az ifjúság kultúrába tevékenységre vágy, és ehhez a kul- tárház a legfontosabb, a vasváradi helyi Nemzeti Bizottság tagjai és a többiek nem értették meg ifjúságunk igényeit a kultúra terén. Ajánlja az Uj Ifjúság szerkesztősége, hogy a vasváradi helyi Nemzeti Bizottság, valamint az egyház engedje át az ifjúságnak a rowibadßlt épületet, hogy abból a vasváradi ifjúság szép, igényeinek megfelelő kultúrházat építhessen. (jt) Megjelent az ALKOTÓ IFJÚSÁG 3. száma, a Csehszlovák Ifjúsági Szövét- ség kulturális és nevelési folyóirata. Jelenetek, versek, tánc, vidám elbeszélések, nép-és mozgalmi dalok teszik változatossá, gazdag szervezési rész nyújt segítséget munkánkban. Megrendelhető: a SMENA kiadóvállalatnál Bratislava, Soltésovej 2. GfiRECZ ÁRPÁD: A KIT InlAJQ (a komáromi hajógyár ifjúmunkásainak) Mint két óriás, áll a két hajó, acélvázán megtörik a nap gyenge sugara körülötte s rajta sok-sok dolgozó; szerszámaik hangja, a munka dala. Pl két hajó nem egyszerű vastárgy, az értéke nem a vaskonstrukció, emberi öntudat, lázas munkavágy, ezt fejezi ki ez a két hajó. Rajta nem fognak dőzsölni paraziták, lordok, márkik és uzsorások, senkiliázi had és vad tivornyák, nem lesznek rajta burzsuj mulatságok! E két hajót mi építjük Nékik, az öntudatos munkáskezek — dolgozó népünk így üdvözli a békét és szabad életet. Az ifjúság — csupa munkavágy, öntudatosan építi a két hajót, elhatározásunk ma sziklaszilárd, mert szeretjük a Szovjetuniót! Résztvettünk a bányászfíatalok alkotóversenyén Selmecbányái bájiyásztanonc otthonunk vasárnap, március 9-én elutazott Zsolnára, hogy ott gazdag műsorral lépjen fel az Ifjúsági Alkotóversenyen. A versenyen részivettek még a pó- tori, novákyi és a haridlovai bá- nyásztanoncok, A handlovai tanon- cok léptek fel elsőknek. Műsoruk szavalókórusból és énekszámból állott. Utána következett a pótori bányászok egyéni szavalása és énekszáma. A pótori bányászok igen szépen szavaltak és énekeltek. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta műsorunkat. A zsolnai pionírok virágcsokrokat nyújtottak át határtalan szeretetük jelképéül. Utána következett a mi tanoncotthonunk. Elsőnek Maceik elvtárs saját ver. sét szavalta el. Utána következett az egész csoportunk énekszáma és szavalókórusa. Nagy taps következett. Mindenki teljes elismeréssel nyilatkozott rólunk, bányászokról. A versenyen Selmecbánya* otthonunk a II, helyre került. Az első Handlova volt. A verseny után ifjúsági mulatságot rendeztek számunkra. A zsolnai pionírokkal kellemes volt a szórakozás. Este a „Slovena"-üzem élmunkásaival beszélgettünk munkánkról, élmunkások elmondották, hogyan dolgoznak és hogyan teljesítik feladatukat. Aztán ml is beszéltünk bányászmunkánkról, Nehéz volt eiválni a pioníroktól és az élmunkásoktól. Azonban kellett otthonunkba sietni, mert vár a munka és várnak a bányák, hogy Szlovákia összesített tervének feladatait sikeresen teljesítsük, elsősorban né- künk, bányászoknak kell fokozottabb ütemmel dolgozni. VARGA FLÓRIAN, Selmecbányái bányásztanonc 4 párizsi kommiin — as első proletárhatalom A párizsi proletáriátus 81 évvel I ezelőtt, a történelem folyamán először ragadta kezébe a hatalmat, megalakítva az első proletárállamot. 81 évvel a párizsi kommün kikiáltása és veresége után lényeges változások történtek. Á kommün hatalmas iskolát jelentett a nemzetközi munkás- mozgalom számára. Rengeteg újat tárt fel a munkásosztály előtt. Tapasztalataiból, hiányosságaiból tanult a proletáriátus. Ezekre a tapasztalatokra alapozva vitte győzelemre harcát a bolsevik párt vezette orosz munkásosztály is. A Szovjetunió létezése és a német fasizmus feletti győzelme további országokban is lehetővé tette a nép győzelmét. A leigázott gyarmati népek pedig elszántan harcolnak szabadságukért, szembeszállva az imperialisták legállatibb terrorjával is. A munkásosztály győzelme a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban és a gyarmati népek harca, szorosan összefügg a párizsi proletariátus harcával, mely már 81 évvel ezelőtt megalakította az első proletár- áliamot. Ez összes hiányosságaival, tévedéseivel és rövid tartamával is új korszakot nyitott meg a nemzetközi munkásmozgalom történetében. Megmutatta a proletáriátus hatalmas erejét és irányt adott a munkásság további harcában. Marx így értékelte a párizsi kommünt: ,,A munkások Párizsa örökké dicső marad mint az új társadalom dicső előhírnöke. Mártírjai élnek a munkás- osztály hatalmas szívében.“ A párizsi kommün a porosz-francia háború idején alakult meg, amely 1870-ben tört ki. A háború egészen nevetséges ürügy révén robbant ki. A megürült spanyol trón körül folyt a vita. A valódi ok azonban nem ez volt. A kapitalizmus fejlődése Németországban szükségessé tette Németország egyesítését. Miután Bismarck legyőzte Ausztriát, elfoglalta Sziléziát, 1867-ben megalakította az Észak-német szövetséget és Dél-Né- metország egyesítését is szándékozott megvalósítani. Főcél az elszász- lotharingiai bányavidék megkapa- rintása volt. Franciaország félt Németország egyesítésétől és a német szomszédságtól. III. Napoleon kalandor politikája Franciaországban bukással fenyegetett. Ennek elkerülésére alkalmasnak látszott a háború. Tehát az előfeltételek megvoltak s a spanyol trón körül kialakult vita pedig megadta a látszólagos okot is a háború megindítására. A háború nem tartott sokáig. A francia hadsereg, amelynek könnyű előrenyomulást ígértek, vereséget vereség után szenvedett. Végül Sze- dán mellett megadta magát. A kapituláció híre egész Párizst lázba hozta. Két nappal ezután a tömeg nyomására kikiáltották a köztársaságot. A kormány azonban megalkuvókból, árulókból tevődött össze, amely jobban félt saját proletáriusá- tól, mint a porosz hadseregtől. Amíg Párizs munkássága a város védelmét szervezte, ök az árulást készítették elő. Párizst bekerítették és lőtték, A munkásság a szörnyű nehézségek ellenére is hősiesen védte városát. Nem tudta őket megtörni sem a hideg, sem az éhség, sem a tüzérségi tűz. A burzsoázia közben szervezte az ellenforradalmat. Székhelye Versailles- ben volt. Megkötötte Bismarckkal a békét s most már minden erejét Párizs ellen irányította. 1871. március 18-án hadsereget küldött Párizs lefegyverzésére. A hatalmas tömegek megmozdultak. „Éljen a kommün“ visszhangzották az utcák a tömeg egyöntetű kiáltozásától. A burzsoázia elhagyta Párizst. A vezetést a mukásküldöttekböl alakult Központi Bizottság vette át. Megszületett a proletárdiktatúra első formája! A Központi Bizottság rengeteg újítást valósított meg. Sok határozatot hozott, amellyel a kapitalista rendszer elevenjébe vágott. Az első dekrétumok közé tartoznak a hiányban szenvedők anyagi megsegítése, a lakásbér adósságnak törlése, és a váltók lejárási határidejének meghosz- szabbítása. Előkészítette és végrehajtotta a választásokat; a kom- münben. A kommün már nemcsak törvényhozó, hanem megkülönböztetésül a burzsoá parlamenttől, végrehajtó szerv is volt. A kommün kikiáltása után megmozdultak a többi városok is. Azonban nem volt egységes vezetés s igy az ellenforradalom az egyes forradalmi megmozdulásokat könnyebben felszámolhatta. A kommün nagyon sok határozatot hozott és rendeletét adott ki. Ezek nagy részének megvalósítására nem is kerülhetett sor a gyorsan bekövetkezett bukás miatt. így is hatalmas a jelentőségük. Sok, a proletárforradalommal kapcsolatos, eddig homályos kérdés megoldást nyert. Kiemeljük közülük a legfontosabbat. Ide tartozik a, hadsereg és rendőrség megszüntetése, amelyek helyét a nemzeti gárda vette át. Határozott a hivatalnokok választhatóságáról és leválthatóságáról. Ez a régi államapparátus alapjainak szétzúzását jelentette s bebizonyította, hogy a proletárforradalom megvalósítása után nem lehet a régi államapparátust átvenni és ezt átszervezni, az új körülményeknek megfelelően, hanem szét kell zúzni és újat kell kiépíteni. Nagyjelentőségű az a határozat is, I amely az elmenekült tulajdonosok vagyonának államosítását írja elő. Ez a határozat a kapitalista rendszer alapját, — a magánvagyon sérthetetlenségét, — ingatta meg. Amíg Párizsban egy új társadalom formálódott, az ellenforradalom végső csapásra készült. A francia burzsoázia szövetkezett Bismarckkal, aki a francia foglyokat az ellenforradalmi kormány rendelkezésére bocsátotta. Azonkívül a francia csapatokat átengedte a megszállt területen. így Párizs védőit arról az oldalról támadhatták meg, ahonnét a legkevésbbé várták. Árulás folytán az egyik kevésbbé őrzött kapun át az ellenforradalmi seregek bejutottak a fővárosba. A hősi harc végül is vérfürdővel és a kommün bukásával végződött. A kommün legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem volt edzett, szilárd, tapasztalt munkáspár t, amely vezette volna a proletáriátus harcát, mint később 1917-ben az orosz bolsevik párt. Továbbá amíg a nemzetközi reakció komoly segítséget nyújtott a francia burzsoáziának, a nemzetközi munkásmozgalom még nem tudta eléggé támogatni a francia munkásosztály harcát. A párizsi kommün 1871-ben megbukott. Franciaország munkásosztályának harca azonban a Kommunista Párt vezetésével tovább folyik s nem kétséges, hogy ez a harc győzni fog.
