Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-03-12 / 8. szám

Ol IFJÜSÄG

1952 március 12

Dicső elődeink, az 1848-as forradalom ifjú hősei

A kozmopohtizmiu., a liazaiiat- kuisjag elleni harc egyik leghatha- tósaoo fegyvere a haladó nemzeti hagyományok ápoiasa, népünk nagy történelmi tetteinek életben tartása és újjáértékelése a tanulságok fel- használása építömunkánkbán. Erről a nagy feladatról a kommunisták sohasem feledkeznek meg.

^ magyar nép, történelmünk folyamán sok olyan csatát vívott meg, sok fényes győzelmet aratott, amellyel nemcsak a magyar nép előrehaladását biztosította., hanem az egész emberiség boldogulását, boldogabb jövőjét is elősegítette. A magyarság ereje felmorzsolta a tatár és török hódítók Európa leigá- zásár-a küldött seregeit és ezzel megvédte Európa népeit az elbar- barizálódástól. pusztulástól. IV. Béla, Mátyás és Hunyadi, Zrínyi, Rákóczi, nemcsak a magyar nép nagy * útónéin alakjai, hanem az európai haladás élharcosai is voltak a maguk korában.

Népünk büszke hősi történelmünkre, ifjúságunk tanul népünk nagy harcosainak példájából, de különösen tanul és tanulhat az 1848— 1849-es magyar forradalom nagy tetteiből, tanulhat Petőfi, Kossuth, Táncsics és a többi liösök példájából. Megtanulhatja ifjúságunk Petőfitől szeretni népünket, hazánkat, bátorságot, önfeláldozást meríthet harcából az emberi haladásért és a békéért folytatott küzdelmükhöz. Az 4848-as magyar forradalom példája megtanít mindnyájunkat, csehszlovákiai magyarokat szoros ösz- szefogásra a cseh és szlovák néppel a szocializmus sikeres építése érdekében. Mi magyar dolgozók és fiatalok büszkék vagyunk az 1848- ra, Kossuth, Petőfi és Táncsics har cára, a magyar nép hősi küzdelmeire. Kossuth. Petőfi. Táncsics vezetésével a magyar nép 1848-ban az emberi haladás élén járt, kemé- nven küzdött fegyverrel a kezében Európa reakciós erői ellen, a népek boldogulásáért. A magyar nén példát mutatott a világ népeinek és a reformok útjáról bátran tért rá a fo-radalmi harc útjára.

Ebben a harcban élen járt az ifjúság, élen járt Petőfi, Vasvári és a pesti fiatalok. Ezek a fiatalok meggyőződtek arról, hogy csak a nép forradalmi fellépése hozhat alapvető változást Magyarország megmerevedett osztály viszonyaiban

é; ezért minden munkájukkal, teljes ere'“ kel arra törekedtek, hogy a magyar népnek ezt a megmozdulását elősegítsék. Követelték a jobb- j áryság eltörlését és a nemzeti elnyomás helyett világszabadságot hirdettek. Ezek a fiatalok 1848- ban már nem könyörögtek a földesuraknak. a királynak, hanem bátor harcra mozgósították az egész magva- népet az elnyomás, a feudális kizsákmányolás ellen.

1848 elején az országban még vihar előtti csend uralkodik, de a fiatalok már felkészültek a forradalomra. Petőfi februárban a foltozgató feleségéhez írt versében így ír: „Varrj inkább egy zászlót, feleség!" A párizsi és bécsi forradalom híre nem éri váratlanul. Azonnal Pest’-e siet és a pozsonyi ország- gyűléséhez ezeket írja: ..Sokat beszéltek, szépet is beszéltek. Jót is. de ebből a hon nem él meg." — „Sajtószabadságot szerezzetek!" A bécsi forradalom kitörése után már nem sokat törődik az országgyűlés alkudozásával. A pesti fiatalok megszövegezik a magyar nép sza- badságköve tel őseit., a „12 pont“-ot. Petőfi megírta a „Nemzeti dal“-!* Es március 15-én a fiatalok meg- mozdn’tak. Mozgalmuk mind a futótűz terjedt végig a városon. A tömeg egyre nőtt. Csatlakozik hozzájuk az egyetem ifjúsága, fiatal iparoslegények, munkások és a Rá,kosi-mezőn vásárt tartó parasztok tömegei. Petőfi. Vasvári. Jókai halad az élen. Lefoglaltak egy nyomdát és kinyomatták a magyar nemzet követeléseit. kinyomatták a „Nemzeti dal“-t. Szakadt az eső, a fiatalok mégi- mpytartofták a múzeum előtt a népgvülést és kiszabadították Táno^-Vs Míbálvt a budai börtönből A dolgozó nép ujjongva követte Petőfit és a fiatalokat. Csak a főúrik. a gazdagok rettegtek a nép ^".•"gfától, vasveretü ajtójuk mö gött.

Pozsonyban az oiszággyülésen rémületet és hatalmas lelkesedést keltett a pesti forradalom híre. A főnemesek rettegnek és a királytól várnak segítséget. Kossuth és hívei győzelmet aratnak az országgyűlésen. Megszületnek a márciusi törvények. megalakul a.z első felelős magyar minisztertanács. Eltörlik a jobbágyterheket, törvénybe iktatják a sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadságot.

így indult el 1848-ban az ország a függetlenség és szabadság útján.

A harc azonban nem fejeződött be a márciusi győzelemmel. A nemzetközi reakció szervezte erejét, készült vérbe fojtani a belső reakció segítségével, a magyar nép szabadságharcát. A kormány fél a népuralomtól és felakasztatja a földosztást követelő parasztokat. Batt- hányiék egyezkednek Beccsel, féllek a magyar parasztság forradalmi megmozdulásától. Petőfi követeli a forradalom folytatását, követeli a földosztást és a nemzetiségek jogainak biztosítását. Az osztrák csapatok. r- támadnak gy országra. Kossuth megszervezte a magyar honvédséget, azt a sereget, aki hősi harcával bámulatba ejtette az egész világot. Petőfi is fegyvert fogott.

„Konduljanak meg a vészharangok, Nekem is egy kötelet a kezembe! Reszketek, de pem a félelemtől: Fájdalom és düh habzik szívembe!“

1849-es év a dicső harcok és a veri ség éve volt. Petőfi és a fiatalok vérüket áldozták a magyar nép győzelméért. A nemzetközi reakció szövetkézve az áruló föurakkal és főpapokkal, vérbefojtotta a forradalmat. A kormány ingadozó politikája a parasztok nagy tömegeit kiábrándította. a forradalomból. De a'

kormány nem teljesítette a nemze tiségek jogos követeléseit sem és a nemzetiségek fegyvert fogtak a magyar forradalom eben.

A forradalom megbukott. Petőfi július 31-én elesett a segesvári csatában. Az áruló Görgei becstelenül, harc nélkül letette . a fegyvert a cári sereg előtt. Ez a dicstelen ceremónia végleg pontot tett a magyar föurak drulássorozata mögé.

A forradalom után egy évszázadon kei észtül a reakció mindent elkövetett, hogy kiirtsa népünk emlékezetéből az 1848-as és 1849-es j dicső harcok emlékét, hagyoma- f nyait Ez a próbálkozás azonban nem sikerült. Marx és Engels teljes erejükkel segítettek a magyar forradalom ügyét.

Számos dokumentum maradt fel arról is. hogy a cári hadsereg- kato- nái nem akartak harcolni a magyar honvédcsapatok eben Guszev századost hét tiszttársával együtt kivégezték. másik 9 társát pedig Szibériába száműzték, mert összeesküvést szerveztek a cári hadseregben, a magyar szabadságharc mellett. Guszev századost és társait a magyar nép az 1848-as forradalom hősei közé sorolja, és tettükért hálával tekint ma Magyarország népe a Szovjetunióra, amely a magyar nép évszázados harcát diadalra segítette. Lenin és Sztálin nemzetiségi politikája alapján ma a Kárpátmedence népei együtt harcolnak a békéért és közös evővel építik hazájukban a szocializmust. Ennek a harcnak mi is részesei vagyunk, Csel Szlovákia magyar fiataljai. Tanulva 1848 hagyományaiból, a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodva, váll-váü mellett dolgozunk magyarok, szlovákok egyaránt.

Szőke József.

Valamikor az ember Selmecbánya ra csak nagynehezen tudott eljutni Erinek az volt az oka, hogy keskeny vágányú vasút közlekedett, az „Ancsa“ nevű mozdonyával. Lassan, piuí'ögve haladt ágy, hogy a -lei* mecre igyekező utasnak 4 órát kellett a bűzös. korhadt vagonokban tölteni. Az ifjúság azonban lehetővé tette azt, hogy Selmecbányára gyorsan lehessen utazni. Felépítette az Ifjúsági Vasútat, amely úgy ifjúságunk, mint az egész dolgozó népünk büszkesége. Ma már az ember 25 perc alatt eljut Garamber- zence öl Selmecbányára. Az új vasút megteremtette a selmeciék jobb életét *s. Selmec nap mint nap fejlődik és épül.

Az építést nagyban segítik a fiatal báryá=ztancm.ook is. A gyönyörű otthonokban vidám az élet. A fiúknak minden lehetőségük megvan tudásuk bővítésére és szakképzettsé- gük elnyerésére. Pártunk és dolgozó népünk lehetővé tette nekik a szórakozást is. Munka után vidáman dalolnak, gyönyörű mozgalmi dalokat, vagy színdarabot tanulnak be. Nem hiányzik a. sportolás sem. A CsISz szervezet Szokol köröket alakított és a Komszomol tapasztalatai nyomán vezetik a testnevelési munkát. A futhalozás Selmecen egyike a legkifejlettebb sportágaknak. De nem marad el (különösen most téli időbeni a síelés, a korcsolyázás és hokizás sem. Gyönyörű jégpályájuk van. ahol szabad idejükben kitünően sportolhatnak. A selmeci hegyek lehetővé teszik a síelést, is. Vadonatúj sítalpat kapott minden egyes fiú. Ha az ember délután kinéz a selmeci domobokra, gyönyörű kép tárul a szeme elé: a hegyekről fel és le síelnek a bányák fiataljai.

Este hat órakor azonban véget ér a sportolás, vacsorára hívja, a fiúdat a gong. A tiszta étteremben fegyelmezetten sorakoznak fel a vacsorára. Ott ülnek mind a tiszta asztaloknál. Amott, Varga Flóri és Bállá Laci ül. A kékkői járás Bússá falujából valók. Megértették a bá- ay&szhivatás jelentőségét, mert eljöttek a szocializmus élharcosai közé a hányászifjak közé. Nagyon szeretnek sportolni. Ezt a szenvedélyüket most kedvük szerint űzhetik. Varga Flóri bokszol és korcsolyázik, Bállá Laci a futbaloaás nagy mestere.

Mikor a vacsora véget ér, mindenki saját szobájába set, mert 7 órától 8-ig magántanulással kell eltölteni idejüket. Egyikük a VKS(b)-ét, másik a leninizmus kérdéseit és többen különféle szakkönyveket tanulmányoznak. Bállá Laci legszívesebben a „Tökef-ét olvassa. Nehéz neki, de ha ötször hatszor átolvassa, megérti a lényegét. Varga Flóri legszívesebben Sztálin elvtárs müveivel foglalkozik. Külön könyvtáruk van a szobában, saját pénzükön szerezték be úgy a szépirodalmi mint a politikai könyveket. Telik nekik, iól keresnek.

7 órától 9-lg .politikai és olvasókörük működnek. Az itt szerzett politikai tudásuk által szervezik a CsISz munkáját is. Szervezetük igen jól dolgozik. Számos brigádmunkát hajtanak végre, úgy az otthon körül, mint a bányákban. 9 órakor véget érnek a politikai és az olvasó körök, mert 9 órakor pihenni kell térni a fiúknak, hogy a másnapi műszakon minél jobban tudjanak dolgozni és minél többet termelni.

A vadonatúj bányásztanone.otthon elcsendesedik. Csönd szállja meg a Selmecbányái hegyeket is. Olykorolykor a csendbe belevág a közlekedő 500-as mozdony füttyre ...

(3- t.)!

A nép szeretete, az egész dolgozó emberiség gondját magára vállaló, becsületes emberség, mély hazaszeretet és lángoló forradalmiság: ez volt Petőfi költészetének tartalma.

Költészetéből egyetlen emberi érzés, az emberi kedély egyetlen hangulata sem hiányzott. Ha a természetről írt. azt is megszemélyesítette, abban is emberi tulajdonságokat látott. A sivatagot emberi főnek ábrázolta: „Hajszálai a füvek, csalit gyéren ingának”. Ha a felhős égre nézett, ezt látta: „Oh. ég, oh ég, te vén kiszolgált katona, érdempénz melleden a nap és ruhád, rongyos ruhád a felhő" Az éj sötétjéről az emeberi lélek sötétségei jutnak eszébe: „Olyan fekete a világ, mint a kibérelt lielknsmeret“. Ha jó kedve volt, képzelete virágba borította a havas téli tájat is: „Kedvemnek

ha magja volna, elvetném a hó felett, s ha kikelne, rózsaerdö koszorúzná a telet". A magyar tájék, a magyar ember gyönyörű képekben elevenedett meg lantján: „Itthon volt a világban, melyben élt, szerette a hazát és a haza dolgozó népét. Lángoló forradalmár volt, öntudatos, pártos .költő. „Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, de beszélek szűrös, gubás embereknek“, írta a Lehel vezérben.

Nem a palotáknak, fényes ®

gyertyaszála,

Vagyok én, hanem a kunyhók

mécs világa.*

Alant születtem é11, szalmafödél

alatt,

Sohsem tagadom meg a

származásomat.

Kis házikóra száll a lelkem, mint a gólya,

S egyszerű nótákat kerepöl le

róla.

Az alkonyaikor aláhanyatló napot ] így írta le: |

.Mint űzött király országa széléről,

Visszapillant a nap a föld pereméről,

Visszapillant még egyszer

Mérges tekintettel,

S mire elér a szeme a túlsó

határra,

Leesik fejéről véres koronája.

JDelőfi, a mi költőnk

Ha a nép ellenségeiről írt, a királyokról, nagyurakról, nem fogyott ki a megbélyegző jelzőkből. Ilyeneket írt róluk: ügy efogyott, aljas, gaz. bitang, lator, bitor. gőgös, gyáva, hit-szegő, vadállat, áruló, cudar, zsdvány, gyilkos. Uj szavakat lelt,

ha a királyságot kellett becsmérelni: azt írta, hogy a beteg világ, „Király-fene rágja tested, agyonrúg, ha ki nem metszed.“

Petőfi költészetében szólalt még elösSör a nemzet legszegényebb rétege, mint a hatalom egyedül jogos várományosa. Egy-egy döntő pillanatban Petőfi és a mögötte megmozdult tömegek be tudták avatkozni az ország politikájába, elősegítettek az ország forradalmi fejlődését, gátolta a maradiak megalkuvását.

Petőfi költészete volt az első olyan költői mü, amely nemcsak az uralkodó osztály kincse lett, hanem amely behatolt a nép sűrűjébe. Verseit olvasták a parasztkunyhókban is, dalait a nép elfogadta magáénak. A „Fürdik a holdvilág“ mélabús be- tyáimótájába, „Fa leszek, ha fának vagy virága", szép szerelmes muzsikája, a „Hegyen ülök" és még sok dala ma már népünk nótakincséhez tartozik. Kossuth mellett Petőfi alakja mindig ott élt népünk emlékezetében. Ahogy Kossuthot

holtáig visszavárták (nóta is szól róla: „Szolnokig mégyen a vasút, onnan jön majd vissza Kossuth", úgy várták vissza Petőfit i*s. Mert nem nyugodtak meg halála hírében, nem hitték el, hogy meghalt.Költészetének hatása nem szűnt halála után sem. Ady Endre, az 1918 _19-es forradalom viharmadara, felvette a harcot azokkal, akik meg akarták Petőfit hamisítani, akik ki. akartak költészetéből mindent lúgoz. ni, ami benne a forradalom piros színe volt. „Petőfi nem alkudott, Petőfi nem alkuszik s Petőfi a forradalomé volt" — írta ő.

Nagy proletár-költőnk, József Attila, azt írta, hogy Petőfi eszméi „az elnyomottak büszke szívében“ élnek. A munkásmozgalom hőskorában Táncsics tanította meg nevét a gyári munkásoknak. 1919. szabad május elsején a pesti utcákon verseit szavalták, szobra ott fénylett Marx, Engels és Lenin szobra mellett. A Horthy.fasizmus szomorú éveiben a magyar komimunl-s''áíc titkos találkozóin, a budai hegyek közt, a római part rekettyebokrai mögött, a cölöpszigeteken sokszor szavaltál-: a hősi bátorságra tüzelő verseit. A börtönükben is emlékeztek rá mártírjaink.

A fölszabadulás után, a szocializmust építő Magyarországon lett Petőfi öröksége igazában az egész dolgozó magyar népé. Verseit országszerte szavalják, olvassák s új költőink, a nép költői, őt tekintik tanítójuknak, aki ezt írta:

Előre hát, mind, aki költő,

A néppel tűzön-vízen át,

Átok reá, kj elhajítja Kezéből a nép zászlaját,

Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad,

Hogy még a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt;

Vele küzdünk a régi világ „'denevértanyái“ ellen, vele küzdünk az összecimborált úri és klerikális reakció, ,,a belső bitangok“ ellen. És az ő szavával kiáltjuk oda a háborúra számító, szemforgató, békéről hazudozó, de titkon fegyverkező, Koreában gyalázatosén öldöklő imperialistáknak;

Békét, békét a világnak,

De ne zsarnokkénytől.

Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből!

Bóka László

így élnek a Selmecbányái bányászfanencok