Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-02-27 / 6. szám
*> 1952 február 27 ÚJ IFJÚSÁG Az USA céljai Japánban Az amerikai és japán reakció a san franciscói „különbékéröl” való megbeszélése után az Amerikai Egyestllt Államok rögtön utasították Josida japán miniszterelnököt a san franciscói megbeszélések határozatainak azonnali teljesítésére. A határozatnak egyik pontja: hogy Japánnak 1952-ben kötelessége óriási összeget a fegyverkezés céljaira felhasználni. Az állami költségvetés összeállításának időpontjában váratlanul megjelent Tokióban Washington ügynöke — Dodge — az amerikai tőkés. Ez a detroiti bankár kategórikus javaslatot adott át a japán kormánynak, hogy az adókat emelje fel, gyakoroljon ellenőrzést a hitelek felett és a nyersanyagokat olymódon ossza szét, hogy Japán pénz- és anyagi erői maximális mértékben a háborús célokra legyenek felhasználva. Japán 1952—53. évi pénzügyi költségvetés, melyben a hadikiadások több mint 25%-át és a háborús célokra megszavazott rejtett kiadásokkal együtt több mint 40%-át teszi ki. szintén Dodge közbelépésének az eredménye. Ezek a hatalmas katonai kiadások az adók újbóli felemelését vonták maguk után. A „Majnici“ cimü japán folyóirat jelentése alapján az új költségvetés számol az adó 601 milliárd 300 millió yenre való felemelésével, ami 156 milliárd yennel több az előző évvel szemben. Egyidejűleg az egyenes adók felemelésével emelik a többi adókat is. A napi szükségleti cikkek árai rohamosan emelkednek. Az utolsó hónapokban a só ára 30%-kai, a rizsnek — a japán nép föeledelének ára pedig 18^-kai emelkedett. A villanyáram ára 30 ....40%-kal, a gáz ára 30%-kaI. a vasúti és postai díjszabás 35—40 százalékkal emelkedett. A Dodge által diktált nyomor és háborús költségvetés nagy felháborodást okozott a japán dolgozók körében Az amerikai elnyomás ellen való felháborodást és pesszimizmust nem titkolta a tanán burzsoá saitő sem A sötét távlatok vázlatai annál feltűnőbben mutatkoznak, mennél mélyebben hatol az amerikai töke a megszállott ország gazdaságába, hogy a kizsákmányolás előfeltételeit biztosítsa magának. Még nagyobb veszedelmet jelent a japán népre az országnak haditámaszponttá való átalakítása,, mely ezáltal az amerikai imperializmus varallusává válik. E politika durva és nyílt végrehajtása főleg a san franciscói „békeegyezmény" és „biztonsági paktum“ komédiájának megkötése után kezdődött. A valóságban ez az egyezmény „biztosítja“ Japánnak az amerikaiak által való korlátlan megszállását. A japán kormány az egyezmény aláírásával kötelezettséget vállalt az amerikai imperialisták távol-keleti háborús kalandjainak részvételében. Az Egyesült Államok — miután a rabszolga egyezményt rákényszeritették Japánra, helyzetük tovább megerősítésén fáradoznak. A japán szigeteken új repülögéptámaszpontokat építenek. A yokohamai hadikikötö támaszpontjának körzetében az amerikaiak hatalmas leadóállomást építenek. A japán hajógyárakban hatalmas hadihajók készülnek. Az amerikai megszállók igyekeznek megtartani és megerősíteni a helyzetüket mindenütt. Ahogy az „United States News and Word Report" jelenti, hogy az amerikai katonák nem akarnak vendégként szerepelni — hisz már hat éve az urak szerepét játsszák. Titokban a japán nép háta mögött tárgyalnak az úgynevezett „adminisztrációs egyezményről”, amelynek célja: „Űri helyzetük biztosítása, amely megtetszett nékik*’. Ez a rabszolga biztosítja az „exterritorális“ jogát, a japán kikötök, a légitámaszpontok egyezmény az amerikaiak részére és utak használatát és végül az amerikai áru vámmentes bevitelét! Ahogy a Newyork World Telegraph and Sund" című újság jelenti az amerikai katonai parancsnokság kérte. hogy helyezzék a felügyelete a'á azokat az üzem "két. amelyek a len «zerint ..állandóan fokozott mértékben dolgoznak a koreai háborúhoz szükséges hadianyag gyártásban". A Nemzetközi Diákszövetség közleménye az úgynevézett pánamerikai diákkongresszus kudarcáról Számtalan zsákutcába került egységbontó kísérlet után az imperialisták újabb kísérletet tettek a Nemzetközi Diákszövetség „ellenszervezetének” létrehozására. Rio de Ja- neiróban, Brazilia fővárosában egy úgynevezett pánamerikai diákkongresszust hívtak össze, hogy a latin-amerikai diákságot el tudják tántorítani a Nemzetközi Diákszövetségtől. Az értekezlet végül azzal zárult, hogy az uruguay-i kiküldöttség javaslatára az egészet feloszlatták. Az NDSz titkársága közleményt adott ki, amely leszögezi: az értekezleten kitűnt, hogy alapvető ellentétek vannak a latin-amerikai kiküldöttek és az USA úgynevezett nemzeti diák- szövetségének képviselői között, amely a reakció zsoldjában áll. Az NDSz titkársága egyben felhívja a latin-amerikai diákok küldöttségét, ismerjék meg a Nemzetközi Diák- szövetség programmját és vegyenek részt egységkonferenciáján. A jugoszláv falusi Hiúság egyre elszántabhan harcol a militarizálás ellen A titóisták fegyverkezési hajszája egyre nagyobb elégedetlenséget és ellenállást kelt a jugoszláv dolgozók széles tömegében. Ehhez a harchoz egyre nagyobb számban csatlakozik a jugoszláv falusi ifjúság is. Titóék minden kísérlete meghiúsul a falusi ifjúság militarizálására. Igen gyakoriak azok az esetek, amikor a katonai gyakorlatra kivezényelt fiatalok nyíltan tiltakoznak a militarizálás ellen. Beraneban például egy ifjúsági szemle nyílt tüntetéssé alakult át. A falusi ifjúság bojkottál- ta a titóista ifjúsági szervezeteket is. A jugoszláv fasiszták horvátországi központi lapja a Naprjed kénytelen bevallani, hogy ifjúsági szervezet tulajdonképpen a gyakorlatban nics. Lengyelországnak úí alkotmánya tesz A varsói építkezéseken, a sziléziai bányákban és kohókban, a falvakban. gyárakban, hajógyárakban tudományos csoportokban, főiskolákon, kaszárnyákban és az egész Lengyel- ország területén az új alkotmányról vitáznak a lengyel dolgozók, amely a napokban jelent meg. Az alkotmány megjelenése napján a lengyel lapok Boleslav Bierut köztársasági elnök beszédét közölték. Boleslav Bierut többek között ezeket mondotta: „Mi a magja ennek az új alkotmánynak, hogyan kell, hogy szolgálja a lengyel népet? Az új alkotmányt általános törvénnyé kell tennünk, amely védeni fogja a lengyel nép jogait és kötelességeit". Bierut elvtárs további beszédében megemlékezett arról, hogy 1791 május 3-iki alkotmány 150 évig a engyel nép emlékezetében maradt, mert ez az alkotmány már megkísérelte a népnek megadni a jogot a grófok, bárók és más lengyel mágnásokkal szemben. Az alkotmány egyik fejezetében megemlékezik a felszabadító és osztályharcokról, amelyet a lengyel nép a lengyel munkásosztály vezetésével hetven évig folytatott. A felszabadító és osz- tályhacrok a lengyel nép győzelmével végződtek. A lengyel népi, demokratikus köztársaság új alkotmánya a lengyel nép győzedelmes kiáltványa lesz, melyet a nemzeti és a felszabadító harcok alatt teremtett meg a lengyel nép. Az új alkotmány biztosítja: az állam védi a magángazdálkodó földműveseket, támogatja a termelő szövetkezetek alapítását, elismeri és védi a magántulajdont, a földöröklést, és biztosítja a személyi birtoklást. Az állami erők legfelsőbb szervezete a Sejm, mint a lengyel városi és vidéki dolgozók független akaratának kifejezője. A képviselők úgy vannak választva, hogy 60.000 polgárra egy képviselő esik és biztosítva van részükre a sérthetetlenség. A Sejm négy évre van megválasztva. Ö választja az állami tanácsot, amely az elnökből, két alelnökböl, titkárból és 11 tagból áll. Az állami tanács kollektiven határoz. Választásokat jelöl ki, összehívja a Sej- met, a törvény erejével oklevelet ad ki, egyszóval azt a munkát végzi, melyet eddig a köztársasági elnök végzett. A Sejm minden nemzeti tanács felsőbb szervei. Ezek a nemzeti tanácsok felelnek a Sejm előtt minden tettükért. A nemzeti tanácsok az állami erők szervei. A bíróság, a legfelső bíróságban és a járási bíróságban van megszervezve. A bírói funkcionáriusok választva vannak. Az alkotmány bizotsítja minden polgárnak a munkára, pihenésre egészsége karbantartására és a művelődésre való jogait. Egyenlő jogokat biztosít, nem ismer el semmiféle privilégiumot, eüsmeri a lelkiismeret szabadságot. Az állam goidoskodik az irodalomról és a művészetről. Az alkotmány aláhúzza az állam és az egyház különválását. Bünteti a gazdasági diverzálást, sza- botálást és a kémkedést. A választási rend általános, titkos és egyenlő. Az állami jelvény és a nemzeti szín nem változik. Az alkotmány tiz fejezetét cs 91 cikkelyt tartalmaz. iimiiiuuiiiiimiiiimmiimmiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiii Húzza meg Mr. Bull, hogy én is meghúzhassam. Szomorú délkoreai valóság A hófödte magas hegyek között vezető szűk kanyargós úton lassan mozog lehajtott fővel az ember- csoport. Elöl megy egy rongyokba burkolt, meggyötört vézna asszony, hátán gyermekével. Boglyos szőke hajfürtjei homlokára hullanak és eltakarják a sápadt — csaknem vértelen arcát. Az asszony botjára támaszkodik és rongyokba burkolt kicsi lábaival alig lépked a csúszós úton. Amerikai repülök szállnak el felettük, az asszony felemeli a fejét és rekedt hangján felkiált: „Kígyók, kígyók!“ Közvetlen az asszony mögött szürke rongyos nyárikabátban, lábán gumicipővel, amelyből meztelen lábujjai kilógnak — egy elfáradt 12 éves lányka lépked. Egész testében reszket. A lányka jobbra- balra nézegetve lépked, és úgy tűnik fel, hogy minden pillanatban összeesik. A gyerek többször megáll, fojtogatja a köhögés és ekkor az utána haladó bekötött nyakú idősebb férfi támogatja, kinek ritkás bajuszán csillog a vékony hóréteg. Mindegyikük kapott élelmiszert, ruhát és lábbelit. Itt alkalmunk adódott beszélgetni Li Du Hvannal — az öreg szeuli villanyszerelővel. Az öreg beszélt a családja rettenetes sorsáról, Szeul lakosságának rettenetes nyomoráról. Li-nek kilenctagú családja volt, de egyedül csak ö maradt életben. Felesége és három gyermeke éhségben és tífuszjárványban pusztultak el, mely Szeul déli részén dühöngött. A két fiát december 26-án az amerikai lövészek agyonlőtték azért, mert hét óra után járkáltak az utcán. Az idősebb lánya a fiával gázmérgezésben halt meg a szeuli állomáson, amikor árukat rak talc ki az amerikai hadsereg részére, amelyek között különleges hordók voltaik, vegyianyaggal telítve. Amikor Li Du Hvan levetette magáról rongyait, a testén kék foltokat és sérüléseket vettünk észre. Tarkójától lefelé húzódó fekete csík volt. Azt hittük, hogy aü öregről egy keskeny bérsávot húztak le. Koreai anya gyermekével menekülés közben. A hegyiúton haladó embercsoport több mint 150 emberből áll. Öregek, asszonyok és kisgyermekek. Akármelyikükre nézel közülük — gyéren öltözöttek, lábuk megfagyott, vértelen, megkínzott arcuk — beesett szemük, szenvedéseikről tanúskodik. Egy 14 éves fiú rövid, foltos nadrágjával, lábán szalmapapucs. A feje kendőbe van bugyolálva. A fiú sovány oldalbordáival és vékony kezeivel egy élő csontvázra emlékeztet. és beesett élettelen szemei szomorúan, de egyúttal reményteljesen tekintenek ránk. Egyedül képtelen mozogni, a férfiak, akiknek még van egy kevés erejük, felváltva viszik a hátukon. A hegyekben vonszolódó emberek délkoreai menekültek. A 38-ik egyenlítő fok közelében egy holdvilágos éjjelen a nyugati front egyik szakaszán találkoztunk velük. Megkínzottan, éhesen és rongyosan menekültek el az amerikai pokolból és 17 nap és éjjeli nagy szenvedés és fáradtság után erdőrengetegen át átszöktek a szabad Észak-Koreába. Tiz kilométernyire a front háta mögött az erdők közé rejtett Csan Hyn falucskában, a menekültek elsősegélynyújtást kaptak és lepihentek. Li elbeszélte, a foltok és sérülések eredetét. Az amerikai katonai vezetőség Koreában az alárendelt li-szin-manista árulók közreműködésével törvényt vezettek be, melynek értelmében kényszermunkára kötelezik a megszállt terület lakosságát. A vasútakon, utakon, kikötőkben és repülőtereken végzendő munkálatok meggyorsításának érdekében minden felnőtt koreai köteles hetenként 40 munkaórát ingyen ledolgozni. Aki megszegi a törvényt, a li-szin-manisták, az úgynevezett „különleges osztagba“ küldik, akiket aztán a legnehezebb munkára használnak fel. Li Du Hvan is egy ilyen osztagba került azért, mert egy héten keresztül egyetlen egyszer sem ment munkába. Törvényszegőnek nyilvánították és speciális bilincsekbe verték. Li, mint sok más koreai is, kínzó fájdalmakat élt át, melyet a szorítóvasak okoztak. A nyakán, mellén és a lábán foltok és sérülések nyomai maradtak meg! Ez Amerika — mondja haragosan Li Du Hvan. Nem tudtam tűrni a kínzást, utolsó erőmet összeszedve éjszaka menekültem. Afrika népeinek nemzeti felszabadító harca TUNISZ A francia gyarmatosítók minden terorrintézkedése ellenére a tuniszi hazafiak folytatják ellenállásukat a francia megszállókkal szemben. Pax városában az ifjú tuniszi hazafiak tiltakozó tüntetést rendeztek a francia gyarmati hivatalok önkénye ellen. A rendőrség a tüntetést erőszakkal szétkergette. A tuniszi haizafiak folytatják szabo- tázsakcióikal, amelyekkel aláássák és megbénítják az ország gazdasági életét. Számos helyen elpusztították a telefon- és távirópózná- kat, úgyhogy Tunézia különböző helyiségei között a telefon- és táv- iróösszeköttetés megszakadt. EGYIPTOM A beiruti rádió jelentés szerint az egyiptomi partizánok három helyen elszakították a táviróvonalat El Kantárnál a szuezi körzetben. A Reuter hírügynökség megerősíti, hogy a partizánmozgalom a szuezi körzetben nem szűnik meg és a brit szervek szorgalmas nyomozása ellenére s partizáncsoportok a pusztán át vezető rejtett utakon a szuezi körzetbe hatolnak. Brit katonai egységek a szuezi körzetben továbbra is készültségi szolgálatban állanak. Kairóban folytatódik a „gyanús személyek“ letartóztatása. A belügyminisztérium büntető eljárást indított Mohamed Abdul Rauf rendőrtábornok ellen, akit a britek január 12-én foglyul ejtettek a Tel el Ke- birben lefolyt harc után, mely az egyiptomi rendőrség és a brit csapatok között folyt le. A kulisszák mögött a nyugati imperialista hatalmak folytatják törekvéseiket, hogy Egyiptomot befogják támadó terveikbe. Londonban Eden brit külügyminiszter, Amer Fattah pasával, Egypitom volt londoni nagykövetével tárgyalt. Alii Maher pasa egyiptomi miniszterelnök az USA számára közvetített rádióbeszédében kijelentette, hogy hogy Egyiptom hajlandó feltétel nélkül együttműködni a Közép-Kelet nagy regioné védelmi rendszerében, rében.
