Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-12-17 / 48. szám

Of ipnrcftc

1952 december 17

A párt és kormány 1952 novemoer 10-i és december 2-i határozata a testnevelés és sport fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről

(Folytatás a 7. oldalról)

c) 1953. február 28-ig tartsanak konferenciát az ÖSSz központi bizottságainak felállítására az egyes szakszervezeti szövetségeknél. Az ÖSSz központi bizottságának munkájáért a szakszervezet illetékes központi bizottsága felelős, a' több szak- szervezeti tag részére a közös ÖSSz közös munkájáért a Szakszervezet központi bizottsága felelős, amelyet a központi szakszervezeti bizottság határozata bízott meg munkájával;

d) 1953. február 15-ig tartson értekezletet az ÖSSz kerületi bizottságainak felállítására azokon a helyeken, ahol a Szakszervezet kerületi'bizottságai működnek; \

e) Irányítsa az ÖSSz működését a szakszervezeti szövetségek szükségleteivel összhangban és az Állami Testnevelési és Sportbizottság irányelvei szerint az ÖSSz központi bizottságainak közreműködésével;

f) 1953. január 31-ig dolgozza ki a szakszervezet ÖSSz bizottságainak szervezési szabályzatát, és a központi szakszervezeti bizottság hozzájárulásával terjessze az Állami Testnevelési és Sportbizottság elé jóváhagyás végett.

g) Tegye lehetővé, hogy azokon a helyeken, ahol ugyanolyan munkakörrel működő és csekély létszámmal dolgozó kisüzemek vannak, hogy az ottani dolgozók üzemi egyesületet létesítsenek; ugyanúgy tegye lehetővé, hogy különféle munkakörök dolgozói kis üzemekben és csekély munkáslétszámmal egyesüljenek és közös üzemi egyesületeket alakítsanak; ezeket az egyesületeket a szakszervezeti szövetség az ÖSSz központi vagy kerületi bizottsága a járási nemzeti bizottság mellett működő testnevelési és sportbizottság javaslata szerint fogja irányítani.

h) Állítson fel a központi szakszervezeti tanács mellett testnevelési osztályokat és szervezetileg és személyzet tekintetében lássa el rendesen.

6. Gondoskodjék arról, hogy a Szakszervezet valamennyi üzemtanácsa és szakszervezeti tagja az üzemekben az ÖSSz egyesületek alapítását kezdeményezze; az üzemtanácsok előtt hangsúlyozni kell, a dolgózók közt folyó testnevelési és sportmunka terén az ÖSSz üzemi egyesületek- bizottságai munkájáért való felelősséget.

Az üzemtanácsok gyakoroljanak befolyást arra, hogy:

a) öntudatos szocialista sportolókat neveljenek, akik teljes odaadással viseltetnek a népi demokratikus köztársaság iránt, akik fel vannak készülve nagyfokú termelékeny munka elvégzésére, és népi demokratikus államunk megvédésére, továbbá hogy új öntudatos és fegyelmezett nézőket neveljenek;

b) az egyesületekben különös súlyt kell helyezni arra, hogy minél nagyobb számú dolgozót vonjanak be a rendszeres testnevelési munkába, az általános előkészület osztályain;

c) hogy a dolgozók az egyes sportágakban érdekeik és kedvük szerint gyakorolják a sportot, (köny- nyü atlétika, labdajátékok, sport és torna, kerékpározás, úszás, vízi és

1 téli sportok, turisztika stb.);

d) hogy a testnevelési munkába bekapcsoljanak minden dolgozót, nem feledkezve meg az idősebb munkásokról és dolgozókról sem, miközben számukra megfelelő sportszakosztályokat állítanak fel, (általános előkészület, turisztika tekézés, sakkozás, gorodka, céllövés stb.);

e) hogy az ÖSSz egyesület munkája egész évi tervre legyen alapítva, amelyet a testnevelés és sport egyes ágai részére egységes egész évi edző terv szerint dolgoznak ki;

f) hogy az egyesület arra törekedjék, hogy minél nagyobb számú munkást és más dolgozót. Küiönó- sen az ifjúságot nyerje meg a rendszeres sokoldalú előkészületre, a „Munkára és Honvédelemre Készen" jelvényverseny teljesítésének előkészítésére;

| g) hogy az egyesület keltsen ér- : deklödést minél több munkásnál és egyéb ifjúságnál arra, hogy résztve- gyenek az ifjúsági sportjátékokban | és egyéb sportversenyekben s ilymö- don ápolja a fiatal embereknél az I egészséges és sportszerű versengés ; szokását, és segítse elő, hogy eze- ! két az építömunkába is átvigyék; j h) gondoskodjanak az egyesületek ! minden tekintetben arról hogy a | tehetséges sportolók, műszaki szak- j képzettségük színvonalát emeljék az | egységes sportminősítés szerint: tel- I jesítményi szintek elvégzésével és 1 hogy így az üzemnek és az egész j dolgozó szakmának büszkesége és díszei legyenek;

i) hogy a sportból kiküszöböljünk minden kapitalista csökevényt (játékosok vásárlása, primadonna kultusz, klubsovinizmus). fegyelmezetlenség, sportszerűtlenség a játszótereken stb.);

I j) hogy az egyesületek sportmun- j kájukban szorosan együttműködj e- 1 nek a hadsereggel, a határőrség, a Sväzarm és a népi milíciák alakulataival, népünk önvédelmi képességének fokozása, a dolgozók és államunk fegyveres alakulatai szövetségének megerősítése és kimélyi- tése céljából.

7. a szakszervezeti funkoionáriu- sok oktatási rendszerébe állítson be olyan előadási anyagot, amely a hallgatókkal megismerteti a testnevelés és sport gyakorlásának hivatását, szervezését és formáit;

8. szervezzen meg a testnevelési szakszervezeti dolgozók, edzők, oktatók és játékvezetők részére rövid ideig tartó szaktanfolyamokat, az Állami Testnevelési és Sportbizottság egységes szabályzata szerint;

9. rendezzen a központi szakszervezeti tanács mellett három hónapos tanfolyamot a szakszervezeti testnevelési szervek dolgozói részére (az Állami Testnevelési és Sport- bizottság egységes szabályai szerint) ;

10. irányítsa a dolgozók kezdeményezését egyszerű testnevelési létesítmények felállítására. (Röplabda, és kosárlabda pályák, ugrópályák, gátfutó pályák, stb.) a kollektívák önsegélyével;

11. Biztosítsa, hogy az ÖSSz központi és kerületi bizottsági és üzemi egyesületei a Szakszervezet anyagi eszközeiből biztosítva legyenek, egyrészt a tagdíjak 5 százalékából, másrészt az üzemtanácsok bevételéből, (melyeket a sportmunka végzésére, versenyek céljaira, a szervezési és propagandamunka fejlesztésére, a sportolók előkészítésére és iskolázására. űj testnevelési berendezések céljaira kapnak);

12. 1953. március 31-ig a Szak- szervezet vegye birtokába és kezeI lésébe az üzemek, hivatalok, intézetek és iskolák — kivéve azonban a katonai igazgatás hivatalait, intézeteit, üzemeit, vállalatait, és berendezéseit, — birtokában levő minden testnevelési és sportberendezést.

zeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok (ÜNV, JNV) elnökei:

1. a) Az 1., II. és III. fokú iskolák tanulói között az iskolai tanterv alapján javítsák a kötelező testi és honvédelmi nevelést és sportot;

b) szervezzék meg és hajtsák végre iskolánkívüli önkéntes testnevelés és sport gyakorlását.

2. Gondoskodjanak a testi és honvédelmi kőtelező testnevelés színvonalának emeléséről, az I., II. és III. fokú iskolák testnevelési oktatóinak eszmei és szakmabeli testnevelési kiképzéséről és rendezzenek számukra továbbképző tanfolyamokat ás a pedagógiai szakaszokon pedig rendszeres szemináriumi oktatást a testnevelési, sport és honvédelmi tárgyakról.

3. Gondoskodjanak a III. fokú iskolákon a test.. és honvédelmi nevelés eszmei színvonalának emeléséről és szüntessék meg annak gyenge tech. nikai alapját a kerületi pedagógiai intézeteknél felállítandó testnevelési kabinetek segítségével.

4. Vezessék be az eddiginél nagyobb mértékben az oktatás előtti reggeli tornát, és oktatás közben tartsanak szüneteket, amelyek a szervezet fáradtságát megszünietik.

5. Az I., II. és III. fokú'iskolákban I a testnevelési és sportkörökben vezessék be az önkéntes testnevelést és sportot; a CsISz pionír és iskolai csoportjainak segítségével használják

, ki a sport iránti érdeklődést és egyesítsék ezekben a körökben a tanuló ifjúság lehető legnagyobb részét, j 6. Gondoskodjanak arról, hogy az ! I. fokú iskolában a testnevelési és j sportköröknek túlnyomóan általános i előkészítő jellege legyen. Felsőbbfo- | kű iskolákban az általános előkészítő körökön kivüJ alapítsanak érdekköröket a sport és honvédelmi nevelés egyes fajtái részére.

7. Tegyék lehetővé a tanulóifjúság testnevélési és sportkörei legjobb ifjú sportolóinak, akik az iskolában is sikerrel tanulnak, hogy a különleges „ifjúsági sportiskolákat“ látogassák, amelyeket a kerületi nemzeti bizottság mellett működő testnevelési és sportbizottságok fognak megszervezni.

8. Tegyék felelőssé az önkéntes testnevelés és sport megszervezéséért az iskolákban és az iskolai testneve| lési és sportkörök nagyfokú aktivi- i tásáért az I.. II. és III. fokú iskolák

FI. Ifjúságiunk testnevelési és sport-gondozásának fokozása

Az iskola alaptényező a népi demokratikus köztársaság új polgárainak nevelésénél. Szocialista iskolánkban nemzetünk legifjabb nemzedéke nő fel, az ifjúság, amely becsüle. tea, szorgalmas és büszke, amely híven ragaszkodik a munkásosztályhoz és Klement Gottwald elnökhöz, amelyet lelkesít hazánkban a szocializ. mus építése, amely hü a Szovjetunióval való szövetséghez és Lenin és Sztálin nagy eszméihez. A szocialista iskolának és minden oktatónak legfontosabb feladata, hogy a nemzet számára egészséges, odaadó, becsületes munkára éa hony^JeJemre

ifjúságot neveljen. Az ifjúság testi és honvédelmi nevelésének fontossága állandóan nő és ezért gondoskodnunk kell arról, hogy — a szovjet iskolai testnevelés mintájára — nálunk is az ifjúság nevelésének és művelésének elválaszthatatlan része legyen a testi és honvédelmi nevelés.

Az eddiginél szorosabban össze kell kapcsolni az ifjúság kötelező és önkéntes testi és honvédelmi nevelését az egész iskolai neveléssel. Ezért elrendeljük, hogy az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisztérium ftISsMly, ipiniszteri a kerületi

igazgatóit azért, hogy a testnévelés és sport gyakorlása ne legyen csak a testnevelési oktatók érdeklődésének ügye, hanem az egész oktatói kollektíváé; ebben hathatós segítséget kell nyujtaniok a CsISz pionír és iskolai csoportjainak.

9. Gondoskodjanak arról, hogy az iskolaigazgatók és a testnevelési ok. tatők a III. fokú iskolák alkalmas tanulói közül, különösen a CsISz- csoportok tagjai közül jelöljenek ki a testnevelési és sportkörök részére vezetőket és részükre (a járási nemzeti bizottság testnevelési és sport- bizottságainak segítségével) rendezzenek rövid ideig tartó oktató tanfolyamokat.

10. Tegyék tehetővé különösen fiatal testnevelési oktatóknak, hogy sikeresen megszervezzék az ifjúság önkéntes testnevelését és sportját azzal, hogy iskolán kívüli idejüknek túlnyomó részét az ifjúság önkéntes testnevelése szervezésének és kimélyítésének szentelik.

11. Törekedjenek arra, hogy az iskolaigazgatók az oktatói kollektívákkal együtt és a CsISz pionír és testnevelési csoportjainak hathatós támogatásával versenyt indítsanak az iskolák egyes testnevelési és sportkörei közt, hogy megszervezzék az ifjúsági sportjátékokat és nyilvános fellépéseket mint az iskola rend. szeres gyakorló munkájának eredményét, hogy közösen dolgozzanak a járási nemzeti bizottságok mellett működő testnevelési és sportbizottságokkal, a Szoko] járási bizottságaival és a testnevelési egyesületekkel.

12. Gondoskodjanak arról, hogy a tanulóifjúság tömeges testnevelési ak. ciói és nyilvános szereplései összhangban álljanak az Állami Testnevelési és Sportbizottság által jóváhagyott sportnaptárral és hogy az iskolai munkát terven kívüli akciókkal ne zavarják meg.

13. Tegyék közzé a pedagógiai és szaksajtóban, különösen a „Tanítók Lapjában“ az igazgatók és iskolai tanítók gyakorlati tapasztalatait, melyeket az önkéntes testnevelésnek és sportnak az iskolában való megszervezése körül szereztek és az ifjúsági lapokban tegyék közzé a CsISz pionír és iskolai csoportjainak támogatásával szerzett tapasztalatokat.

14. Állítsanak fel a főiskolákon

testnevelési tanszékeket, az orvosi fakultásokon pedig testnevelési és testnevelési gyógyászati tanszékeket; segédkezzenek 'a főiskolák diákjait összefoglaló testnevelési és sportszervezet kiépítésében és annkk munkájában. j

, 15. Fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot az iskolai testnevelés szükségleteinek (tornacsarnokok, gyakorlóterek, játszóterek, sporteszközök stb.) anyagi és pénzügyi biztositására; új iskolák építésénél mindig gondolni kell tornacsarnokok és játszóterek építésére.

16. 1953. I. 1-ig állítsák fel az iskola-, tudomány- és művészetügyi minisztérium mellett a főiskolák test- nevelési és honvédelmi nevelési osztályát és a többi iskolák testnevelési és honvédelmi nevelési osztályát,

17. 1953. február 28_ig állítsanak fel a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok (ÜNV és JNV) mellett szervezetileg és személyzet tekintetében kellően felszerelt osztályokat, melyek célja, hogy az iskolaigazgatónak segítséget nyújt, sanak a testnevelésnek és honvédelmi nevelésnek az iskolákon való megszervezésére, vezetésére és irányítására.

Ugyanazokat a feladatokat kell el- végezniök az illetékes minisztériumoknak, amennyiben a testnevelésnek és honvédelmi nevelésnek az alájuk tartozó iskolákban való gyakorlásáról van sző.

III. Az állami munkatartalékok testnevelésének és sportjának

kifejlesztése

Az ifjúság egész szakmabeli, iskolai és munkán kívüli nevelésének az állami munkatartalékok szakiskoláiban szorosan és elválaszthatatlanul össze kell fügnie a politikailag és művelődés dolgában érett, szakszerűen képzett, testileg és honvédelem tekintetében fejlett ifjú munkásoknak — a jövendő élmunkásoknak, újítóknak és sztahanovistáknak — nevelésével. Éppúgy okvetlenül egyesíteni kell az ifjúság kötelező és önkéntes testnevelését és sportját, az állami szakiskolákon folytatott egész nevelési munkával.

A munkaerőügyi minisztériumnak (Havelka miniszternek) és az állami munkatartalékok kerületi intézősége igazgatóinak feladata:

1. Az állami munkatartalékok szakiskolái tanulóinak kötelező testi és honvédelmi nevelését megszervezni és megvalósítani a tantervek szerint és az állami bizottság által kitűzött elvek szerint és evégböl különösen kötelesek:

a) 1952. december 31-ig gondos . kodni arról, hogy a kerületi nemzeti Lbi§ptt£ág illetékes testnevelési

sportbizottságával egyetértésben betöltsék az állami mimkatartalékok körzeti testnevelési felügyelőinek helyeit szakképzett dolgozókkal;

b) hogy 1953. február 15-ig a test- nevelési és honvédelmi nevelési tanítói és oktatói állományt, kiegészítsék;

aa) a prágai Tyrs testnevelési és sportintézet végzett hallgatói köréből;

bb) a pedagógiai fakultások és pe- dagőgiai gimnáziumok végzett hallgatóinak köréből;

cc) a hadsereg testnevelési dolgozóinak sorából, akik befejezték az alapszolgálatot;

d) hogy az 1953. évben rendezzenek rövidtartamú tanfolyamokat, különféle sportágak edzői és oktatói számára.

2. Szervezzék meg az állami munkaerőtartalékok szakaszán az önkéntes testnevelés és sport gyakorlását, és ezért különösen: a) 1953. január 31-ig a munkaerő- ügyi minisztérium munkakörében fei fi* állama munkaerőéit alékok önkéntes sportszervezetét (munkatartalékok ÖSSz);

b) 1953. február 28-áig állítsák fel véglegesen a testnevelési egyesületeket és sportzakosztályokat a vas. utas- és bányász szakiskolákon és a munkaerőügyi minisztérium egyéb intézményeinél és ezekben egyesítsék a munkaerőügyi minisztérium hatásköre alá tartozó tanintézetek tanulóit és alkalmazottait, valamint ezeknek családtagjait;

c) a CsISz-csoportok segítségével végezzék el a munkaerőügyi minisztérium ügykörébe tartozó szakiskolákon a testnevelés és sportmunka tömegagitáciőját és propagandáját és a tanulóknak, valamint az összes alkalmazottaknak és családtagjaiknak toborzását a munkatartalékok ÖSSz egyesületeibe;

d) szervezzék meg az ifjúsági sportjátékokat;

e) 1953. január 31-ig állítsák fel a munkaerőügyi minisztérium mellett a munkaerőtartalékok ÖSSz központi bizottságát, amely az Állami Testnevelési és Sportintézet irányelvei szerint fogja a munkatartalékok ÖSSz egyesületek munkáját irányítani;

f) 1952. december 31-ig dolgozza ki a munkatartalékok ÖSSz szervezeti szabályzatát és jóváhagyás végett terjessze az Állami Testnevelési és Sportbizottság elé.

3. 1953. január 31-ig a munkaerőügyi minisztérium és a körzeti igazgatóságok mellett állítsa fel az ŐSSz munkatartalékok testnevelési osztályait és lássa el alkalmas testnevelési dolgozókkal.

4. 1953. január 31-ig az állami tanintézetek épületeiben ellenőrizze a testnevelési berendezés állapotát, tegye meg azok megjavítására a szükséges intézkedéseket; új tanintézetek felállításánál gondolni kell tomacsar.

nokok és játszóterek építésére.

5. Az állami költségvetés keretében gondoskodjék a munkatartalékok ÖSSz valamennyi szervének nyújtandó pénzügyi segélyről és biztosítsa a tanintézeteik egyesületeinek szükséges anyagi ellátását.

IV. A testnevelés és sport további kiterjesztése falvainkon

Hazánkban a szocializmus sikeres építése alapjában átalakítja a falvaknak és lakosságuknak életét. Folyton több kis- és középföldmüyes tér át a közös szövetkezeti gazdálkodásra. A mezőgazdaságban a gépesített munka megszünteti a földművesek fárasztó munkáját, gyorsítja és tökéletesíti munkájukat és lehetővé teszi nekik, hogy teljes kultúréletet éljenek.

Falvaink gazdag és örömteljes életének részét képezze a rendszeres testnevelési és sportmunka, amely a szövetkezeti tagoknak és a kis- és középföldmüveseknek egészséges üdü- lést, örömet ad és egészségük megszilárdítását is lehetővé teszi, hogy tovább fokozzák a mezőgazdasági termelést és elvégezzék falvaink átépítésének feladatait.

A Szokol kötelessége:

1. Hogy felhasználja a testnevelési munka gazdag tapasztalatait és hogy az állami testnevelési és sportbizottság irányelvei alapján és ennék vezetése alatt megszervezze a falvakon és kisebb városokban (ahol nincsenek szakszervezeti testnevelési egyesületek) az önkéntes testnevelés és sport gyakorlását.

2. Hogy a testnevelés és sport számára nyerje meg a faiwsi lakosság legszélesebb rétegeit és ebből a célból szervezzen különféle vonzó formájú propaganda és toborzási versenyeket; fökép arról van itt sző, hogy a testnevelést közelebb hozzuk a szövetkezeti tagokhoz, a kis- és középföldmüvesekhez, úgyhogy a testnevelés falvaink kultűréletének nélkülözhetetlen része legyen.

3. Fordítson különös gondot a vidé. kj egyesületekre, erősítse meg azok szervezetét és töreekdjék arra, hogy

,i£oj.yt. a 9, oldalon^