Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-12-17 / 48. szám
Ol IFJÚSÁG . 1952 december 17 Palt Sen Han koreai harcos tántoríthatatlanul harcol Korea harcmezein az amerikai imperialisták ellen. Képünkön hard élményeit meséli a pioníroknak s arról is szól, Hogy a béke már nincs messze, a hős koreai hazafiak hamarosan legyőzik a betolakodott amerikai imperialisták zsoldosait. ’ X Az iijáság üzenete a Népek bécsi Békekongresszusának Amerika ifjúsága a békéért és a haladásért folytatott harcban Állandóan több és több dolgozó harcol jogaiért, szabadságáért, a demokráciáért és a békéért az egész világon. Ezek között áll Amerika haladó ifjúsága, is, amely rettenthetetlen harcot yiv a Wáll-Street^ uraival jogaikért. A .New Cbalaenge“, amerikai ifjúsági folyóirat közli a Hatadó Párt kongresszusán résztvett ifjúsági küldöttek nyilatkozatait. Michigan állam Flint városából egy fiatal mexikói-amerikai autószerelő jól tudja, hogy hazájában, Texasban egyre jobban elnyomják a nemzetségi kisebbségeket és megnyirbálják jogaikat Amikor fökép a nemzetségi iskolák helyzetéről beszél, így ír: „A tanítók végérvényesen nem gondoskodnak arról, hogy a mexikói gyerekek valamit tudjanak is." ) Jessie Sims-né New Orleans-i fiatal néger anya. Hónapo- kno keresztül harcolt a fiatal négerek — Paul Washington, Ocie Jugger — szabadonbocsátásáért, akiket azért tartóztattak le, mert követelni merték a minimális emberi jogokat. „Azért harcoltam — mondja Jessie-né — és azért is jöttem ide, hogy megegyezzünk, hogyan védekezzünk nemzetem gyilkosaival szemben és mit tegyünk, hogy megakadályozzuk bestiális tevékenységüket." Beszélt arról, hogyan dobálják ki városában a munkából a négereket csak azért, hogy egy szót rosszul olvasnak el. „Azt akarom, — mondotta Jessie Sims-né — hogy a néger gyerekeknek nagyobb lehetőségük nyíljon tanulásra és iskoláik élvégzése után tisztességes módon elhelyezkedhessenek. Nem 'szabad őket a háborúba küldeni, hogy ott oltsák ki ifjú életüket." Valma Manier fiatal, 23 éves néger lány. Detroitból jött, ahol a Nagy Néger Munkásszövetség alelnöke volt és a fiatal békeharcosok vezetője. Mint képzett adminisztratív hivatalnok, tőbbezer ifjúval együtt munka nélkül tengette életét. Ezt mondja: „Mindenütt, ahol munkát kértem, ezt mondták: „Oh. mi más típusú lányokat keresünk." Ezek az emberek minden igyekezetükkel az emberek legelemibb jogaiért harcolnak, az USA ifjúságának jogaiért. Harcolnak a haladásért és a világbékéért s tevékenységük arra irányul, hogy a békemozgalom nőjön és erősödjék az USA-ban is. AZ ADÓIT SZÓ (Folytatás az 1. oldalról.) — Hová mégysz?! — szólalt meg Kiss. — Mi közöd hozzá?! Dolgozni! — fordult most láztól igő arccal, dühösen Kiss felé. — Megbolondultál? — kérdezte Kiss álmélkodva. — Hiszen beteg vagy! — Te csak törődj a saját bőröddel! — vágta vissza dühösen Boros és az ajtó felé indult• De Kiss hirtelen leugrott az ágyról és az útját állta. — Nem engedlek! Itt maradsz! — Semmi közöd hozzá! Eressz! — vágott szavába Boros és el akarta tolni (ltjából Kissi. De Kiss nem engedte. Egy pillanatra ősz- szeakadl a tekintetük, dühös. acsarkodó tekintet volt ez, aztán Boros nekiment Kissnek, huzakodtak, de hirtelen köhögési roham fogta el és megszédüli Kiss az ágyr" ültette Sokáig tartott míg Boros ismét felemelte a fejét. Kétségbeesett szemében könny csillogott. . — Hát nem érted? — szólt halkan remegő hangon — Odakünn 'a fagyban, szélben mindenki dolgozik, gürcöl, verejtékezik minden erejét megjeszitve. Egy pillanatra sem szabad megállni Az adott szór tel- jesít-'n• kell és mi Sztálinnak géretet tettünk. Mindené- megértette ezt• Csak a mi brigádunk csak mi maradunk ócska emberek.. Ök örülni fognak az ünnepen, A csehszlovák ifjúság üzenetet küldött a Népek bécsi Békekongresszusának, amelyben többek között ez állt: ,,Mi, Csehszlovákia ifjúsága, ifjú munkások, földművesek és diákok az egész dolgozó néppel együtt harcos üdvözletünket küldjük a Népek Békekongresszusának. Ifjúságunk szülöpártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörülve köztársasági elnökének Klement Gottwaldnak vezetésével, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nagy és önzetlen támogatásával tevékenyen segédkezik az új boldog élet, a szocializmus építésében. Fiatal fiúk és leányok állnak országunkban a szocializmus építőinek első soraiban és munkalelkesedésükkel a szocializmus építkezésein, az üzemekben, egységes földműves szövetkezetekben és iskolákban segítenek a boldog jövö felépítésében, s így küzdenek a világbéke megszilárdításáért. Ma a háború újra veszélyezteti az emberiség boldogságát és jövőnket. Az amerikai imperialisták ügynököket és gyilkosokat küldözgetnek hazánkba, hogy zavarják békés építésünket, és ellenséges áruló Összeesküvő bandát tartottak fenn Szlánszkyval az élükön. A béke ellenégeinek — az áruló összeesküvőknek — megsemmisítésével népünk megmutatta, hogy könyörtelenül leszámol azokkal, akik megkísérelnék elszakítani köztársaságunkat a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezette béketábortől. Követéljük, hogy azonnal szüntessék meg a koreai háborút, hogy minden állam tartsa be a baktériumfegyverek használatát betiltó genfi jegyzőkönyvet. Követeljük, hogy a nagyhatalmak lépéseket tegyenek Németország egységének megújítására és a' nyu- gatnémetországi támadó hadsereg felállításának megakadályozására. Követeljük, hogy az öt nagyhatalom kösse meg a békeegyezményt. A boldog élet nevében, az ifjú nemzedék jövőjének nevében, a béke nevében felhívunk benneteket: tegyetek meg mindent, hogy megőrizzétek a békét!“ Mi, Csehszlovákia ifjúsága azt várjuk tőletek, az egész békeszeretö emberiség képviselőitől, hogy ülésezésiek nagy lépés lesz a népek közti béke megteremtéséhez. Az egész világ összes haladó embereivel együtt mi is minden erőfeszítést megteszünk, hogy megőrizzük a vt lágbékét. A békét meg lehet őrizni! A békét meg kell Őrizni! A népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság ifjúságának nevében a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Ladislav TJ*. a CsISz KB titkára.“ A népi demokráciák harcos fiataljai Ladányi Klára, ifjú állattenyésztő Bocsássák szakodon az Amerikai Kommuirsta Párt vezetőit! Kétszáznyolcvan ismert amerikai közéleti személyiség felhívással fordult Trumanhoz, hogy adjon amnesztiát az Amerikai Kommunista Párt elitéit vezetőinek. A felhívás elmondja, hogy igen sok ember vé. leménye szerint — az Egyesült Államok határain belül és túl egyaránt — a kommunista párt politikai meggyőződésük miatt börtönbe vetett vezetőinek fogva tartása azt je lenti, hogy „az amerikai kormány fél az amerikai néptől és úgy érzi, nincs már elég ereje ahhoz, hogy megtűrje a szólásszabadságot és a politikai szervezkedés szabadságát". A felhívást aláírták: Alexander Mioheljohn professzor, Wallace néger püspök, Kenneth Forbes lelkész, E. G. Balch Nobel-díjas közgazdász, Earl Dickerson, az Országos Jogászszövetség elnöke, Ben Gold, a szőrme. és bőripari munkások független szakszervezetének elnöke, HaVij Hearst, a chicagói egyetem tanára, Leo Guirvie filmrendező, Phiilip Morrison fizikus. Hannings Perry író ég az amerikai közélet számos más képviselője. . Másfél évvel ezelőtt, amikor Ladányi Klára, a magyarországi Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagja a bábolnai állami gazdaságba került, próbaképen, mint dolgozó nőt, a mesterséges borjúneveidébe osztották be. A borjúnevelde vezetője, Szomor Lajos brigád vezető szigorú rendet követéit meg mindenkitől. Klárinak ez is tetszett. Ügy dolgozott, hogy ne legyen rá panasz. Sepert szalmát cserélt, derekasan helytállt minden munkában. ' / Teltek e hónapok, Klári azt hitte, hogy hibátlanul, jól látja el feladatát. Egyszer azonban Szomor elvtárs alaposan megszidta, hogy csak úgy tessék-lássák mosta fel a borjak helyét. — Százhúsz borjú van itt. Azt akarod, hogy fertőző betegség üsse fel a fejét? — mondta, a brigád vezető. — „Fertőző betegség?“ Klári csak ekkor tudta meg, hogy mennyire bonyolult és sokoldalú a mesterséges borjúnevelés tudománya. Hiszen akkor ők nemcsak egy* szerű gondozói, hanem valóságos orvosai is a hisborjaknak! — Ladányi Klára félév után tanulta meg ezt igazán. Egyszer, amikor tüdőgyulladás kerülgette az egyik borjút, gondosan ápolta, ultra- szeptillel gyógyította. S nagyon boldog volt, hogy szakmai ismereteivel a gazdaságnak megmenthetett egy kisborjüt. Ladányi Klára neve egyre ismertebbé lett Bábolnán. Nevéhez fűződik a kiváló eredmény: 115 dekagrammot híztak egyetlen nap a rábízott kisborjak. Jó munkájának maga is hasznát látta, hiszen fizetése prémiummal együtt gyakran meghaladta a 700 forintot is. Az egyszerű kis borjúnevelőlány neve országszerte ismertté lett: november 7-én kiváló munkájáért Magyar Munka Érdeméremmel tüntette lö a dolgozó nép állama. ők boldogok lesznek, de mi? A mi szavunkra nem lehet építeni — tört ki belőle kétségbeesetten és verejtékező homlokát tenyerébe hajtotta. Aztán hirtelen felugrott: — Nem! Nem engedem! Az adott szavunkat teljesí- i leni kell! — És ismét az j ajtó felé indult. De Kiss az útját állta. Mint az ostorcsapások, úgy érték Boros szavai. Szerette ezeket az embereket, ügy összeforrtak, eggyékovácsolódtak, mint az édestestvérek. Bíztak egymásban és benne is bíztak. Hogy örült azon az estén, amikor meghallotta, hogy Sztálin rohambrigádnak nevezte népünket Örült és úgy érezte, ő is tagja, katonája ennek a rohambrigádnak. Még akkor este kötelezett- ségvállalást tettek s most ő gyáván meg akart fula- modni, meg akarta szegni adott szavát. — Nem! Nem vagyok gyáva! — Nézett bátran Boros könnyes szemébe— Megyek, s teljesítjük Sztálinnak adott szavunkat! — A két barát megölelte egymást. Valami nagy-nagy meleg járta át szivüket és Kiss most már tudta, hogy a szeretetnek ezt a lángoló nagy melegét Sztálin árasztja széjjel az egész világon és itt is a fagyos, h'was nagy építkezésen, hogy az emberek maguk alá tiporhassák a természet zordon törvényeit. Szőke József OUTI KA TÜKRÉBEN A Bécs angol övezetében lévő Konzerthaus nagytermében december 12-én délután nyitották meg a Népek Békekongresszusát, amely 'méreteit, résztvevőinek számát, a napirenden szereplő kérdések anyagát tekintve messze túlhaladja az eddigi találkozókat. A kongresszuson 72 ország küldöttei vesznek részt. A Béke Világtanács titkára, Jean Lafitte javaslatára megválasztották a kongresszus 150-tagú elnökségét, majd Joliot-Curio a Béke Világta- nács elnöke mondotta el megnyitó beszédét. A Béke Világtanács ez év júliusában Berlinben tartott ülésén elhatározta, hogy ösz- szehívja a Népek Békekongresszusát. A kongresszus tanácskozásain — a Béke Világtanács Irodájának megfogalmazása szerint —, a kővetkező kérdések fognak szerepelni: „Hogyan szüntethetők meg a most folyó háborúit? Hogyan lehetne végetvetni a most folyó ..hidegháborúnak" ? Hogyan biztosítható minden ország függetlensége és biztonsága?“ A Népek Bécsi Békekongresszusa a nemzetközi béke mozgalom új szakaszát jelen ti. A béke híveinek eddig megtartott kongresszusaival szem. ben, melyeken az egyes államokon belül szervezett békevédelmi bizottságok, a békemozgalom szerveinek küldöttei vettek részt, a bécsi kongresszus a Népek Kongresz- szusa. Azt jelenti ez, hogy a kongresszuson résztvevő nők és férfiak, 72 állam polgárai, akik egyek abban, hogy békét akarnak, tekintet nélkül arra, hogy milyen fajhoz vagy valláshoz tartoznak, milye-' nek a politikai nézeteik, milyen az osztályhelyzetük, milyen életforma hívei, akik a legkülönfélébb szervezetek, egyesületek, intézmények képviselői elmondják, hogy nézetük szerint hogyan lehet elhárítani a háborús veszedelmet, hogyan lehet megvédeni a békét. Az a körülmény, hogy a kongresszus összeült, már magában véve igen nagyjelentőségű. Ezt fejezik ki az egyik küldött szavai is, aki a kongresszus első napján szólalt fel és ezt mondotta: „Maga ez a kongresszus, a kongresz- szus megtartása — győzelem.“ Mi az oka annak, hogy a nemzetközi békemozgalom egy re terjed és erősödik, hogy a becsületes emberek további százezrei és milliói, a békemozgalom „tartalékai“ kapcsolódnak be egyre tevékenyebben a békeharcba? Ennek oka részben az Amerika Egyesült Államok profitéhes, imperialista, agresszió? politikája. Egyre többen vannak olyanok, szerte a világon, akik eddig, ha nem is helyeselték, de nem ellenezték az USA-nak ezt a politikáját, ma már látják azt, hogy az „amerikai monopoltöke eszeveszett vMáguralmi törekvése minden országot fenyeget, az egész világ lakosságának érdekeit veszélyezteti“. * A békemozgalom erősödését c-zonban ne.u nézték tétlenül a háborús gyű] legate!: sem Valóságos ragaiorobaujá- ratot kezdtek a bécsi kongresszus ellen, mondván, hogy az kommunista kongresszus lesz, mert túszén az egész békemozgaloni kommunista mozgalom. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémára Szovjetunióban" című nagy- jelentőségű müvében megfogalmazza a békemozgalom célját: „A mostam békemozgalomnak az a célja, hogy harcba vigye a néptömegeket a béke megőrzéséért, az új vi lágháború elhárításáért. Tehát nem az a célja, hogy meg- döntse a kapitalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megóvásáért vívott harc demokratikus cél jaira korlátozódik. ‘ Malenkov elvtárs a XIX. pártkongresszuson ezt mondotta a békamozgalom ielle géről: „A háborús v-szély no vekedésével kapcsolatban nép mozgalom bontakozik ki a béke védelmére, létrejön a nem-. zetbözl feszültség megszüntetésében és egy újabb világháború megakadályozásában érdekelt különböző osztályok, ás társadalmi rétegek koalíciója.“ Sztálin és Malenkov elvtársak megállapításai szétzúzzák az imperialisták azon hazug állításait, melyik a békemozgalmat kommunista mozgalomnak akarják feltüntetni. Tény az, hogy a kommunisták a mozgalom e ső 00 raiban haladnak. Azoroa« .j* kommunista és munkáspártok ' tagjainak a száma a •dlágon kereken 25 mill’d, a békemozgalom hatalmas táborába pedig ma már ezsc niUió ember tartozik“ é*. ezeknek a célja a béke megvédése és nem a kapitalizmus megdöntése. ★ Münden nehézség ellenél* a Népek Békekongresszusa megkezdte munkáját „Száznál is több nyelven főijük a’ beszélgetés, az emberi bőr színének minden árnyalata fel- feltünik a Konzerthaus hatalmas termében.... Angol munkások ülnek együtt itt magyar sztahanovistákkal, fü- löpszigeti írók finn tudósokkal. francia parasztok brazfl tábornokokkal." Százfélé nyelven beszélnek, de. céljuk közös, a béke megvédése és ennek érdekében fogják hallatni z- -kát a békét akaró emberek 'százmilliói nevében, hogy gátat Vessenek a háborús gjmjtogá- tóknák, 1
