Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-12-03 / 46. szám

01 IFIŰS&C

1952 december 3

Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezete

i.

CÉLOK ÉS FELADATOK

1. cikkely

... község ... járás dolgozó parasztjai önkéntesen Egységes Földműves Szövetkezetbe tömörülnek, hogy a föld tagosításával, közös termelőeszközökkel és közösen megszervezett munkával kiépítsék » közös szövetkezeti gazdaságot, legyőzzék a mezőgazdasági kistermelés elmaradottságát és magas produktivitású mezőgazdasági termelést építsenek ki, fokozzák munkájuk termelékenységét és így a falu gazdagabb, kulturáltabb és örömtelibb életét biztosítsák.

Az Egységes Földműves Szövetkezetek útja, a szocializmus útja, az egyedüli helyes út a dolgozó parasztok számára. A szövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy megszilárdítják szövetkezetüket, becsületesen dolgoznak és a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmeit az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint osztják el. Óvják a közös vagyont, teljesítik népi' demokratikus államuk iránti kötelességüket. emelik a hektárhozamukat, növelik az állatállományt és azok haszhosságát. Szövetkezeti gazdaságunkban felhasználják a gépi technikát és a gép- és trak- torállomások termelési segítségét és így szövetkezetüket szocialista szövetkezetté és: az összes szövetkezeti tagokat vagyonossá** teszik.

II.

A FÖLD

2. cikkely

A szövetkezet tagjai minden földjüket egyesítik a közös szövetkezeti gazdálkodás számára. Az összes mezsgyéket, amelyek eddig a szövetkezet egyes tagjainak földjeit elválasztották, felszántják és igy nagy táblákat alakítanak, amelyeket a tagok közösen müveinek. A közös gazdálkodáshoz tartoznak azok a földek is, amelyeket az állam a szövetkezetnek tartós használatba adott.

A föld, amelyet a tagok közös gazdálkodás céljából egyesítettek, az ö tulajdonuk marad. Ha egy tag kilép a szövetkezetből, vagy ha kizárják a szövetkezetből, a szövetkezet a földeket visszaadja neki személyes megművelésre. Ha azon földek visszaadása, amelyekkel a szövetkezetbe lépett, megzavarná a közös gazdálkodást, a szövetkezet ugyanolyan területű más földeket oszt ki számára. A földek visszaadása vagy más helyen való kijelölése a termés betakarítása után valósítható meg. Hasonló ( az eljárás, ha az örökös nem válik a szövetkezet tagjává és a földek visszaadását kéri.

A közösen megművelt föld termése közös szövetkezeti tulajdon.

3. cikkely

Minden szövetkezeti tag családjának. aki földet vitt be a szövet-' kezetbe, magángazdálkodás céljára meghagynak háztáji gazdálkodás részére legfeljebb 0.5 hektárt, beleszámítva a kertet . vagy gyümölcsöst. A legelövidékeken a kerületi nemzeti bizett»*"' jóváhagyásával legfeljebb egy hektár lehet, amelyből azonban a szántóföldnek, beleszámítva a kertet vagy gyümölcsöst is, nem szabad meghaladnia a 0.5 hektárt. Az összes különleges növények területének (zöldség, szőlő, stb.) a háztáji gazdaságban nem szabad meghaladnia a 0.1 hektárt .

Azon szövetkezeti tag családja, aki a szövetkezetbe föld nélkül lépett. de a szövetkezetben állandóan és becsületesen dolgozik, kaphat a szövetkezettől földet háztáji gazdálkodásra. azonban csupán azon földekből, amelyeket a szövetkezet mint nem tagságiakat kap (tartalék föld. spekulációs föld. kulákok földje, stb.). Az így háztáji gazdálkodásra kiosztott földet megvonják. ha a tag megszűnik a szövetkezetben teljes erővel és tartósan dolgozni, vagy pedig ha megszűnik a szövetkezet tagjának lenni.

4. cikkely

A közös gazdálkodás számára egyesített földről minden egyes taggal jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvben feltüntetik az egyesített földek területét és telekkönyvi számát. A jegyzőkönyvet három példányban készíti el a szövetkezet elnökéből, az elnökség egy tagjából és a járási nemzeti bizottság képviselőjéből álló bizottság. A jegyzőkönyvet aláírják a bizottság tagjai és az a tag, aki a főidet beadta és a jegyzőkönyvből egy-egy példányt kap a szövetkezet illető tagja, elnöksége és a járási nemzeti bizottság.

III.

TE1IMELÉSI ESZKÖZÖK

5. cikkely

Minden egyes tag a szövetkezetbe való belépésekor beadja a közös gazdaságba élő és holt leltárát, azaz igásállata t (lovakat és ökröket) és más gazdasági állatait, kivéve azokat az állatokat, melyeket magángazdasága számára hagy meg, gazdasági gépeit (vető- és aratógépeket, cséplőgépeket és sze- leltetöket és más gépeket, amelyek a közös gazdálkodáshoz szükségesek), kocsikat és szerszámokat és továbbá azokat a gazdasági épületeket. amelyekre a szövetkezetnek a közös gazdálkodásban szüksége van.

A közös gazdálkodásba nem adják be a lakóépületeket, azokat az ólakat, amelyek a magántulajdonában lévő állatok számára szolgálnak és az apró leltárt, amelyre a tagnak a háztáji gazdálkodásban szüksége van. Minden tag családjának magántulajdonában lehet egy tehén vagy legfeljebb három kecske, egy vagy két hízósertés, legfeljebb öt juh, legfeljebb 10 méhcsalád és apró gazdasági állatok (tyúkok, libák, házinyulak. stb.).

6. cikkely

A beadott leltárt a járási nemzeti bizottság képviselőinek jelenlétében a taggyűlés által .választott bi. zottság becsüli fel. A becsléshez meghívják a szövetkezetnek azt a tagját, aki a leltárt és az épülete, két beadja a szövetkezetbe. A becslés napi álakban történik és a taggyűlés hagyja jóvá.

A becslésről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben feltüntetik az átvett holt és élő leltár egyes darabjait, valamint az épületeket és becsértéküket. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai, a járási nemzeti bizottság képviselője és az a tag írják alá, aki a leltárt beadta. A jegyzőkönyvről egy-egy másolatot kap az elnökség, a szövetkezeti tag és a járási nemzeti bizottság.

Az élő és holt leltár jóváhagyott átvételi árának 20 százaléka a tag kötelező betétjét képezi az oszthatatlan alapra.

A holt inventár átvételi árának ezen felüli része a tagsági része. Az élő inventár átvételi árának 20 százalékon felüli összegét a szövetkezet tagjának a szövetkezet lehetőségei szerint fizetik ki.

Azon szarvasmarhákat, sertéseket és juhokat, amelyeket a szövetkezet tágja a megállapított terven felül tenyésztett, a szövetkezet készpénzben fizeti meg a közös istállóba való elhelyezésük után, még pedig az oszthatatlan alapra való levonás nélkül. Azokat a lovakat, amelyeket a tag a megállapított terven felül tenyésztett, a szövetkezet a közös istállóba való helyezésük után csak akkor fizeti meg készpénzben, ha a tag' ezzel egyidejűleg beadta a tervezett számú szarvas- marhát.

Ha a tag kilép a szövetkezetből vagy pedig kizárják a szövetkezetből, a szövetkezet a tag személyes gazdálkodására a holt leltárt csupán tagsági részének értékében adja vissza neki és az élő inventárt az oszthatatlan alapra befizetett betét és a kifizetett Részletfizetések leszámítása után adja vissza neki a taggyűlés által megállapított határidőkben.

7. cikkely

A tag köteles beadni a közös gazdálkodásba a vetőmagot és palántákat azon föld területéhez mérten, amellyel a lfözös gazdálkodáshoz csatlakozott, valamint azon a takarmánykészleteket, amelyek a legközelebbi aratásig szükségesek lesznek és amelyek megfelelnek a gazdasági állatok tervezett állományának. A beadott vetőmagok, palánták és takarmányok a tag kőtelező hozzája rulásai lesznek a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz, és ezeket a szövetkezet készpénzben megfizeti neki.

A beadott vetőmag, palánta és ta- karmánykészletekröl jegyzőkönyvet / vesznek fel éppen úgy, mint a leltár beadásánál.

Ha a tag kilép a szövetkezetből vagy ha kizárják a szövetkezetből és hogyha kiosztják számára a földet, hozzámért mennyiségű vetőmagot, palántát és takarmányt meghagynak neki, megfelelő ellenérté- kért.

IV.

A SZÖVETKEZET

TEVÉKENYSÉGE

8. cikkely.

A szövetkezet kötelezi magát, hogy gazdaságát az egész évi termelési terv alapján vezeti, amelyet az állami gazdasági terv által megállapított feladatok alapján dolgoz ki és pontosan teljesíti az állam iránti kötelezettségeit és vállalásait. A szövetkezet elnöksége és valamennyi tagja kötelezik magukat:

a) a szövetkezeti földek hozamait emelni a helyes füves vetésforgók bevezetésével, a mezei és takarmány vetési eljárások betartásával, az agrotechnikai szabályok és időpontok szigorú betartásával, a tarlóhántás és az elöhántóval végzett téli mélyszántás rendes elvégzésével, a keresztsores vetési módszerrel, az összes, növényzet célszerű ápolásával, istálló- és műtrágyákkal való trágyázással, a kártevők és a mezőgazdasági növények betegségei elleni harcra, öntözéssel, az öntöző berendezések rendes karbantartásával. erdősítéssel és védösávok kiültetésével ;

b) a vetéshez és ültetéshez a legjobb vetőmagokat és palántákat kiválogatni, elsősorban a saját vető. mag termelő területükről, rendesen kitisztított, osztályozott és pácolt vetőmagokat kiválasztani; kibővite- ni a bevált vetőmagok és palánták használatát és gondosan óvni őket eltulajdonítástól vagy megromlástól és tiszta, jól szellőzött helyiségekben elraktározni;

c) fokozni a kevéssé kihasznált földek hozamait és kiterjeszteni a szántóföldeket a parlagon heverő földek megművelésével;

d) szövetkezeti elvek alapján teljesen kihasználni az összes igás erőket, az egész leltárt, a mezőgazdasági szerszámokat, a vetőmagokat és palántákat és más termelő eszközöket, amelyek a szövetkezet tulajdonát képezik, valamint az ösz- szes traktorokat, cséplőgépeket, motorokat, kombájnokat és más gépeket, amelyekkel az állam a gép- és tiaktorállomásoik útján segítsé. get nyújt a szövetkezeteknek; gondoskodni a közös élő és holt leltár rendes karbantartásáról és biztosítani, hogy a szövetkezeti gazdaságban az állatok és a leltár mindig jó , állapotban legyenek;

e) szaporítani a közös állatállományt, megjavítani az állattenyésztés és az állatok hasznosságát, bevezetni és betartani a helyes etetési technikát és az állatok hasznosságának ellenőrzését, megjavítani az állatok tenyésztését, betarta. ni a zooteehnikai elveket és az állatorvosi előírásokat és hathatósan, megakadályozni a gazdasági állatok betegségeit;

f) kibővíteni a takarmányfélék termelését, bevezetni a folyamatos zöldtakarmányozást, feljavítani a réteket és legelőket, elvégezni a talajjavítást és minden téren gondoskodni a saját takarmányalap kibővítéséről ;

g) közösen felépíteni azokat az épületeket, amelyek a szövetkezeti gazdaság számára szükségesek, elsősorban az állatok közös elhelyezésére szolgáló épületeket; az építkezéseket fölég saját anyagforrásokból

végezni saját munkaerőkkel és kihasználni a helyi forrásokból származó anyagokat;

h) üzemben tartani a helyi viszonyok szerint különféle gazdasági segédágazatokat (kovács-, kerék- gyártómühely, stb.) hogy segítségül legyenek a szövetkezet alapvető, azaz mezőgazdasági termelésének fejlesztésében;

i) megnyerni a nőket a szövetkezetben végzett munkára, bevonni őket a szövetkezet vezetőségébe és felelős helyekre, és lehetővé tenni számukra a szövetkezet munkájában való részvételt, étkezdék, bölcsődék, óvodák, mosódák és más berendezé sek létesítésével;

j) megnyerni az ifjúságot a szövetkezeti mezőgazdasági termelésben való tevékeny részvételre, gondoskodni az ifjúság fejlődéséről, képességeinek és tehetségének érvényesítéséről a szövetkezet munkájában és az alkalmas ifjú szövetkezeti tagokat és nötagokat felelős funkciókra kiemelni;

k) gondoskodni a szövetkezet tagjai szakképzettségének fokozásáról; a legjobb és legalkalmasabb szövetkezeti tagokat kiemelni, iskolákra és tanfolyamokra küldeni, agronó- musokká, zootechnikusokká, traktorosokká, kombájnvezetökké. könyvelőkké, állatgondozókká juhászokká, gyümölcstermelőkké és más szakképzett dolgozókká való kiképzés céljából; főleg a szövetkezet elnökének és a munkacsoportok vezetőinek rendes iskoláztatásával törődni;

l) gondoskodni a szövetkezeti tagok kulturális színvonalának emeléséről, a sajtó, szakfolyóiratok, köryyvek, olvasótermek, könyvtárak segítségével, fürdők berendezésével; megteremteni a kultúrmunka előfeltételeit az összes munkahelyeken és- széleskörű felvilágosító munkát szervezni a vidéki nők körében.

Hogy a szövetkezet sikerrel teljesíthesse ezeket a feladatokat, minden téren fel fogja használni munkájában a szovjet koihozparasztok gazdag tapasztalatait, valamint a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk és technikánk ismeretéit, és az előrehaladott egységes földműves szövetkezetek és állami birtokok tapasztalatait is.

V.

A TAGSÁG 9. cikkely

Tagokat a szövetkezetbe a taggyűlés vesz fel a jelentkező írásbeli jelentkezése alapján és az elnökség javaslatára. A szövetkezet tagjai olyan dolgozók, férfiak és nők lehetnek, akik betöltötték 16. életévüket.

A szövetkezet tagjai nem lehetnek kulákok és a kizsákmánvo'ó osztály más tagjai.

10. cikkely

Ha a tag durván megsérti a munkafegyelmet. ha megkárosítja a szövetkezeti tulajdont, vagy más módon károsítja a közös gazdálkodást és a 20. cikkelyben feltüntetett kárpótló intézkedések hatástalanok maradtak, az elnökség a taggyűlésen a javíthatatlan tag kizárását javasolja. A tagot abban az esetben is kizárhatják, ha súlyosan vétkezett az állam és a dolgozó nép érdekei ellen. ^ ...

A tag kizárásáról csupán a taggyűlés dönt a tagság legkevesebb két. harmadának jelenlétében. A határozat akkor érvényes, ha a jelenlevők többsége elfogadta. A taggyűlés határozata ellen a kizárt tag fellebbezhet a járási nemzeti bizottságra, amely a szövetkezet elnökének és a fellebbezést beadó személynek jelenlétében végérvénnyel dönt.

A tag a szövetkezetből csupán az aratás után léphet ki, szt azonban az elnökségnek írásban legalább hat hónappal előbb be kell jelentenie. ^

A kizárt vagy kilépő taggal az elnökség rendesen elszámol.

VI.

A SZÖVETKEZET JÖVEDELMEI ES ELOSZTÁSUK

11. cikkely

A szövetkezet növényi és állati termékeket a következőképpen használja fel:

a) teljesíti a kötelező állami beszolgáltatásokat, visszatéríti az államnak a kölcsönzött vetömagva- kat és palántákat és a gép- és traktorállomásnak a szerződés alapján megtéríti a jutalmazást természetben az elvégzett munkáért;

b) beosztja a vetömagvakat és palántákat a vetömagalapra és az egész évi takarmányszükségletet a takarmányalapra; a vetőmagvak, a palánták és a takarmány egy részét a biztosítási alapra osztja be;

e j szükség szerint a termékek egy részét a szocialista alapra osztja be;

d) a termésnek, főleg az állati termékeknek több; részét felosztja a tagok között a ledolgozott munkaegységek számának alapján; a taggyűlés ezzel egyidejűleg meghatározza. hogy a termékek milyen mennyiségét adják el « szabadpia con; emellett számításba veszik a szövetkezeti tagok kiegészítő jutalmazását is a tervezett termelési feladatok túlteljesítéséért.

12. cikkely

A pénzjövedelmgt a szövetkezet a következőképpen hasznúja fel:

a) elsősorban megfizeti az adókat, a kölcsöntörlesztéseket, a kamatokat, biztosítási díjat stb.

b) fedezi a termelési igazgatási költségeket, megfizeti az állami traktorállomás munkáját, a vetőmagvak és műtrágya és más tárgyi szükségletek árát, valamint a gépek és szerszámok, épületek stb. rendszeres javítását;

< c) félreteszi a közös szövetkezeti alapok létesítésére v^gy kiegészítésére meghatározott összegeket;

d) a pénzjövedelem többi részét felosztja a tagok között a taggyűlés döntése alapján, mégpedig úgy. hogy legkevesebb 85 százalékot feloszt a tagok között a ledolgozott munkaegységek számának alapján és legfeljebb 15 százalékot használ fel a földhasználat ellenértékének fedezésére; a tagok földjére eső -térítést azon területek nagysága szerint osztják fel közöttük, amellyé a közös gazdálkodáshoz csatlakoztak; a szövetkezeti (tartalék, gpeku lációs vagy más módon nyert) földek használatáért járó térítést, valamint a »on szövetkezeti tagok — telepesek földjének használatáért járó térítést is, akik mindeddig nem fizették meg az államnak a nekik juttatott földekért járó pénzt, a szövetkezet oszthatatlan alapjába osztják be.

Ez a kis d) bekezdés nem vonatkozik a negyedik típusú egységes földműves szövetkezetekre. Ezeh számára a következő érvényes:

d) a pénzjövedelem többi részét a tagok között osztják fel a ledolgozott munkaegységek számának alapján.

13. cikkely

Az elnökség legkésőbb február 1-ig a taggyűlés elé terjeszti a2 eg'ész évi költségvetés javaslatát, amely a taggyűlés által való jóváhagyás után lép érvénybe. Az elnökség a kiadásokat csak azon ösz- szegek magasságában fedezheti, amelyeket a költségvetés megállapít, és nem szabad önkényesen k pénzeszközöket átcsoportositania a2 egyik tételből a másikba; az ilyet: áthelyezéshez a taggyűlés jóváhagyása szükséges.

A szabad pénzeszközöket a szövetkezet pénzintézetekben helyezi el. az oszthatatlan alap pénzeszközeit külön számlára teszi be.

14. cikkely

A szövetkezet a kővetkező alapokat létesíti és egészíti ki:

a) Oszthatatlan alap.

Az oszthatatlan alap csupán a béruházások ellátására és fedezésére szolgál, a szövetkezeti gazdaság

(Folytatás az 5. oldalon.^