Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-02-20 / 5. szám

1952 február 20 5 \ / A^ov/ét Pajtán őrmester aknái — 01 IFJÚSÁG — ' - \ Jelentés a balázsfalvi CsiSz helyi csoport tagjainak 1951. évi működéséről Fordítsunk több gondot az idősebb CsISz-tagok nevelésére A szovjet hadsereg február 23-án ünnepli 34. évforduló­ját. A hősiesen küzdő, és ne­mes eszméktől fűtött szovjet katonáról szól az alábbi tör­ténet. 1945 március elején a fasiszták páncélos hadosztályukat harcba vet­ve támadták. A támadás célja volt, hogy a szovjet csapatokat vissza­szorítsák a Duna halpartjára. Számvetésüket azonban gazda nél­kül csinálták. A szovjet csapatok megállították a fasiszták elkesere­dett támadásait, majd ellentáma­dásba mentek át és felszabadítot­ták az egész területet. Ezekben a harcokban különösen kitűntek a szovjet műszaki csapa­tok. Március 8-án és 9-én a Duna jobbpartján megállították a német páncélosok előretörését. De, min­den jel arra mutatott, hogy a fa­siszták másnap újra rohamra in­dulnak. Az egyik műszaki zászló­alj parancsnoka elrendelte, hogy a német harckocsik és rohamilövegek várható támadása irányában el kell aknásitani az utakat. Mozgalmas volt a következő éj­szaka. A rakéták röppentek fel, az egész terület fényárban úszott. Az ellenség géppuskái, golyószórói okádták a lövedékeket. A fasiszták aknavetőikből, Ki vegeikből zavaró- tüzet adtak le a szovjet védőállá­sokra és a védöállások elé. Ilyen tűzben indult el Pajtyán őrmester négy harcosával a feladat végrehaj­tására. Már több műit ötven aknát rak­tak le, amikor a németek észrevet­ték a műszakiakat. Géppuska so­rozatok verték fel körülöttük a földet. Az egyik lövedék eltalálta az őrmester bal karját. Ö azonban nem sokat törődött sebével). Úgy, ahogy bekötötte azt és folytatta to­vább az aknarakást. Óvatosan haladtak előre. A raké­ták felvillanó fényében egyre-más- ra félbe kellett szakítaniok a mun­kát. Ilyenkor a földhöz lapultak, megvárták míg ellobban a fény.. Nem ez volt az egyetlen sebesülés ezen az éjszakán. Pajtyán őrmester és négy beosztottja több sebet ka­Mikor a Duzzasztó Gát építéséhez toboroztunk, benéztünk a szövetke­zeti vállalathoz is. Itt azonnal je­lentkeztek kétten, akik a decemberi hónapban szándékozták ledolgozni egy hónapot, név szerint Horváth Zoltán és Varga István elvtársak. A Szövetkezeti Vállalatnál mint festők dolgoztak. Munkájukat itt is nagyon megszerették, de megértet­ték a Duzzasztó Gát jelentőségét és jelentkeztek egyhónapos brigád- munkára. , Most a VI. tábor 227-es brigádjá­ban dolgoznak. Munkájukkal meg vannak elégedve. A munkát még az első héten elsajátították, úgyhogy decemberben jó munkájukért „Di­cséretet“ kaptak, amely nagy meg­tiszteltetés egy CsISz-tag számára. Az első héten Kypén dolgoztak, de a rossz időjárás miatt áthelyez­ték őket a kőművesekhez a Szociá­lis Központba. Munkájukat itt is nagyon megszerették és nap, mint nap jobban dolgoztak. Kitartó mun­kájukért szép jutalomban részesül­nek. 6—7.000 Kés havonta­Karácsonykor hatnapi szabadsá got kaptak, és bementek a járási OsISz vezetőségre, ahol mindketten örömmel beszéltek az élményeikről. „Mi, a szocializmus fiatal építői tud­juk, kinek és miért dolgozunk. Mi a békéért küzdünk munkánkkal és tel­jes erőnkből dolgozunk, hogy minél előbb felénítsu’c a szocializmus nagy alkotást, öz Ifjúsági Gátat. Oda­pott.i, De mire megvirradt, teljesí­tették a parancsot: több mint két­száz aknát raktak le arra a helyre, ahonnan az ellenség fö támadási iránya várható volt. Számításuk bevált. Másnap haj­nalban megdördültek az ellenséges tüzérség lövegei, majd megindultak a páncélosok ős rohamlövegek, ro­hamra ment a náci gyalogság. A fasiszta harckocsik azonban sorban felrobbantak az ‘első árkok előtt. A németek ugyan megkísérelték, hogy felszedjék az aknákat, de az akna­vetők, az oldalazó géppuskák tüze meghiúsította minden próbálkozá­sukat. Pajtyán őrmester a délelőtt folya­mán már az egység arcvonalának egy másik szakaszán végezte önfel­áldozó miinkáját beosztottaival. Egy másik alkalommal Pajtyán őrmester javaslatára az aknákat nem a védöállások előtt helyezték el, hanem az jétsö árok mögött kö­rülbelül száz' méternyire telepítet­ték azokat. Az őrmester maga ásott fedezéket az út mellett. Odahelyez­te az aknákat. Olyan gondosan be­fedte azokat, hogy senkii sem fedez­hette fel, hogy mit rejt a kis út­menti csalitos. A fasiszták műszaki felderítő! megállapították, hogy a védőóriá­soknak ezen a szakaszán az árkok előtt nincs aknazár. Legközelebb már ezen a helyen támadtak újra. A tüzérségi tűz után hatalmas dü­börgéssel indultak meg a tigrisek és a közepes német harckocsik a szovjet állások felé. Pajtyán őrmes­ter csak erre várt. A műúton tel­jes segességgel rohanó német él harckocsi felrobbant), Pajtyán őr­mester vékony acélhuzallal vonszol­ta. eléje a már előre elkészített ak­nát. A robbanás ereje ledobta az útról a páncélost. Az utána robogó harckocsi sem járt jobban, a fa­siszták észbe kaptak. Leértek az útról, de alighogy átjutottak az el­ső árkon, sorra felrobbantak Paj­tyán őrmester aknamezején. A harckocsikat követő fasiszta gyalogosok beleütköztek a szovjet géppuskák, golyószórók tüzfüggö- nyébe. A támadás összeomlott, egy sem menekült a fasiszták közül. utazásunk idején nagyon örültünk annak, hogy mehetünk építeni az Ifjúsági Gátat. 1951 december elsején megérkez­tünk Puchbvra. A táborba érkezé­sünk után az ottani CsISz-tagok üdyözöltek bennünket. Nagyon örül­tek, hogy közéjük jöttünk — segíte­ni a gátépítésben. Érdeklődtek a mi CsISz-csoportjaink munkái iránt. Hogyan dolgozunk, stb. Ezután a raktárba vezettek ben­nünket, ahol kiosztották számunkra a ruhaneműt és lábbelit, öt pokró­cot, egy munkásruhát, egypár ba­kancsot, egypár gumicsizmát, egy gumi köpenyt kaptunk. A .ellátással nagyon meg vagyunk elégedve, naponként ötször kapunk enni. Mi, ii$ak közösen dolgozunk, min­denki olyan munkát végez, ahol a legjobban megállja a helyét. Ebéd után szabad időnk van. Szabad időnkben mindenki foglalkozik vala­mivel Egyik hangszeren játszik, többen sportolnak, ^mindenkinek meg van a lehetősége szórakozni. örülünk annak, hogy mi is segít­hetünk az Ifjsági Gát építésénél. Ezért hívunk mindenkit, fiúkat, lá­nyokat, jöjjetek segíteni a szocia­lizmus e nagy építését —. az Ifjúsá­gi Gátat Puchovban felépíteni. Nemesek Viktor a dunaszerdahelyi járási CsISz bizottság szervezési referense . Balázsfalván a CsiSz helyi cso­portját még 1950-ben alakítottuk, de másfél éven keresztül nem mű­ködött úgy, ahogy ezt Pártunk és Ifjúsági Szövetségünk várja tölünk. A hiányosságok okai a kővetkező dolgokban rejlettek: 1. A CsiSz járási titkársága nem fordított elég gondot a balázsfalvi CsISz-tagok nevelésére és irányítá­sára. 2. A politikai iskoláztatással ke­veset törődtek és ezáltal igen cse­kély eredményt ért el a szervezet. Az iskoláztatás elhanyagolása tör­vényszerűen magával hozta a kő­vetkező hibákat. 3. A CsiSz vezetését a kulákcse- meték vették át. Ez a hiba csor­bát üthet természetesen nemcsak a helyi csoport, hanem a járás, sőt az ország szervezetének fejlődésében is. Azért írom ezt, hogy öntudatos CsISz-funkcionáriusok és tagjaink munkájukban mindezt szem előtt tartsák. Ezeket a hibákat, melyeket káros elemek szántszándékkal követtek el, a legrövidebb időn belül orvosol­nunk kell. Még ma hozzá kell fog­nunk a hibák kiküszöböléséhez. .Tá­rásunkban a mozgalom terén meg­javult a helyzet, főleg az elmúlt év második felében. Az új járási titkár és funkcionáriusok, gyakran láto­gatják a helyi csoportokat. A politikai iskoláztatás terén is előrehaladásban vagyunk. Duna- szerdahelyen az elmúlt év decembe­rében politikai- és olvasókör vezétö tanfolyam volt. A balázsfalvi CsISz- től is résztvett egy tag az iskolá­ban. Ez az iskolázás nagy segítsé­get nyújtott a helyi csoportoknak, főleg ahol a vezetőség a káderki­választás ügyét szivén viselte, s az elvtársak a tanultakat aztán a tö­megre átruházva aktív dolgozókká váltak a csoportokban. így volt ez Balázsfalván Is. Az elmúlt év elején a CsiSz új vezető­séget választott, de ez sem fejtett ki nagy tevékenységet, mert az első két pontban foglalt hiányok még fennálltak. Hiányzott a kezdeménye­zés. Helyi csoportunk fejlődéséről és aktív működéséről, csak 1951 no­vemberétől beszélhetünk. November 3-án beléptünk a Csehszlovák-Szov­jet Barátság Hónapjába. E hónap­ban több ízben volt kultúrpolitikai és filmelöadás. Az előadáshoz az iskolák pionírjai és a CsISz-tagok kísérőmüsort adtak. A Párt és az EFSz-ek segítsége által kultűrhelyiséget kaptunk, -á kultúrhelyiség egy kastélyban vari, melyet előbb rendbehoztunk. Ele­ment Gottwald elvtárs 52-ik szüle­tései napjának tiszteletére kötele­zettséget vállaltunk, hogy rendbe­hozzuk a kultúrtermet. Az elhatá­rozást tett követte. Két válaszfalat dobtunk ki és a három helységből egy szép, nagy, a helyi viszonyok­nak megfelelő kultúrtermet készí­tettünk. Az új kultúrteremben a CsISz-tagok már két ízben léptek fel műsorukkal. 1952 II. 2-án tartott kultűrelőadás ■ jövedelmének 40%-át a járási konferencia költségeire ajánlottuk fel. Helyi csoportunknak eddig 28 tagja van. Ebből húsz aktív, vagyis rendszeresen jár az összejövetelek­re. Az olvasókör tagjainak száma a mai napig 22. Ez az olvasókör 1951 november 6-án alakult. Veze tője Berényi Lajos, aki résztvett az ötnapos járási iskoláztatáson. Ed­dig 9 összejövetelünk volt. Továbbá kérjük és becsületbeli kötelességei is tanítóinknak, hogy támogatásukkal erősítsék a CsiSz munkáját. Az Ifjúsági Építkezéseken is résztveszünk. Eddig négy elvtársnö dolgozott december hónapban (ket­tő még ma is Pűchon van). A balázsfalvi helyi szervezet a> járási konferencia tiszteletére kö­telezettséget vállalt, hogy száz- százalékos előfizetést ér el az Űj Ifjúság részére tagjai között. Hisszük, hogy a gottwaldi ötéves terv negyedik évében még nagyobb sikereket fogunk elérni és ezáltal bizonyítjuk be, hogy mi a Gottwald ifjúsága vagyunk. A helyi szervezet . nevében: Bakos Pál és Tóth Magda elnöknö. Február 2-án a szolgálatos behoz­ta a postát, leveleket és újságokat, — úgy, mint máskor, de ma kü­lön odajött hozzám és egy újságot nyújtott felém. A kis címkén a ne­vem, de az újság címét nem látom. Letépem „Üj Ifjúság". Mindjárt megtaláltam a relytélyét annak, hogy miért nem találtam meg az Uj Sző pénteki számában az Ifjú­sági Szemlét. Tehát eljött az a pil­lanat, amikor a Csehszlovákiában élő magyarajkú ifjúság a sajtó ha­sábjain írhatja meg, hogyan veszi ki részét a szocializmus építésében. Kedves elvtársak! Mint a katonai CsISz-csoport el­nöke, kérem az összes járási funk­cionáriusokat, hogy több gondot for­dítsanak az idősebb CsISz-tagok nevelésére is. A. járási konferenciá­kon tegyék célkitűzésül, hogy oda- adóan, nehézségeket nem ismerve, fognak dolgozni. Néphadseregünknek szüksége van politikailag fejlett fia­tal CsISz-tagokra. Ebben tudnák segíteni nekünk a helyi és üzemi csoportok politikai- és olvasókörei. Erői sajnos igen keveset olvasok az újság hasábjain, márpedig nem sza­bad megtörténni, hogy idősebb CsISz-tagjaink nevelését elhanyagol­juk. A politikai körök munkája a helyes megszervezéstől függ. Csoportjaink további munikája során meg kell szervezni a szocia­lista munkaversenyti. A hadsereg­ben pár nappal ezelőtt az iskolában két csoportot alakítottunk az éles­lövészet alkalmából. Az első cso­porttal mentem ki. A csoportok A nemiesócsai OsISz helyi csoport­jának tagjai nagy örömmel értesül­tek az Üj Ifjúság megjelenéséről. Ki sem lehet mondani, milyen se­gítséget jelent számunkra ez az if­júsági lap, úgy munkánkban, mint a szervezés terén is. Falunk nagy­része magyar anyanyelvű. Helyi csoportunknak mindössze két szlo­vák tagja van. Nem lehet leírni azt az örömet, amely az arcukról lesu­gárzott) aiz Üj Ifjúság első szá­mának megjelenésekor. Az Üj If­júság hasábjain megjelent cikkek­ből bizonyosan fokait fogunk tanul­ni és segítségünkre lesz úgy a ne­velésben, mint a szervezésben. Most már minden magyarajkú ifjú meg­érti, hogy mi a kötelességünk ne­künk a helyi szervezetek tagjainak a szocializmus építésében. Tegyük naggyá és hatalmassá szervezetün­ket, amely képes lesz majd azt a hatalmas feladatot teíjesitend, ame­lyet a CsKP és a CsiSz Központi Bizottsága tűzött elénk. Kérünk tüfeket, hogy minél gaz­dagabb és tanulságosabb cikkekkel díszítsétek ifjúsági lapunkat, amely­ből majd minden CsISz-tag tudást fog meríteni és amely cikkek majd segítik a CsISz-tagokat munkájuk­ban és szilárd békeharcosokká ne­Az Üj Ifjúság terjesztése egyik legfontosabb feladata kerületi és járási bizottságainknak. Egyes ke­rületek, köztük elsősorban a brati- slavai kerület, szép eredményeket értek ©1- Az Üj Ifjúság terjeszté­sének versenye eddig a kővetkező­képpen áll kerületenként: 1. Bratislava! kerület, 2. Besztercebányai kerület, 3. Kassai kerület, 4. Nyitrai kerület, 5. Eperjesi kerület, 6. Zsolnai kerület. Az eddigi eredmények korántsem kielégítöek. Viszonylag nagyon sok magyar fiatal él a nyitrai kerület ben, ennek ellenére a nyitrai kerü­közötti versenyt már itthon előké­szítettük. Meg is lett az eredmé­nye. A mi századunkból kilenc pél­dás lövő lett. A második napon a verseny elő­készítése nélkül csak 50o/0-os ered­ményt értünk el, tehát már ez is megmutatta milyen jelentősége van a munkaverseny helyes megszerve­zésének. Ettől a naptól kezdve, ahol csak lehet mindenben versenyezünk. Az 1951. évben megalakult a Hadsereggel való együttműködés szervezete (Svazarm), melynek fe­ladata, hogy a CsISz-tagokkai köze­lebbről megismertesse a honvédelmi kötelességüknek fontosabb részeit. Szükséges, hogy CsISz-tagjaink e szervezetben aktiv munkát fejtsenek ki s ezáltal ifjúságunk megszeresse hadseregünket s készüljön fel a ko­moly feladatokra, hogy amikor tag­jai iesiznek néphadseregünknek, már ismerjék hadi tudományunk egyes részeit. A járási funkcionári­usok segítsék az alapszervezeteket e szervezetben végzett munkájukban, irányítsák őket és a szüksége® ta­nácsokkal lássák el. Népi hadsere­günk kiépítése egyik legfontosabb feladatunk, ennek előkészítése poli­tikai- és nevelő téren a CsISz-re hárul, mert csak az a katona tud har colul a dolgozó népért, a közvagyon­ért, aki politikailag fejlett, és egész­séges. Karöltve előre a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel néphadsere­günk kiépítésért Kosztolányi István, közkatona. vélik őket. Ifjúságunknak ma már nemcsak tanulási lehetősége van, hanem sportolhat is és üdülhet. Ma a Tátra nem a grófokat, bárókat és más mágnásokat szolgál, hanem a dolgozók kényelmét. Mint annyi más községben, úgy a mi falunkban is megindult a mun­kaverseny. Zúgnak a traktorok. A fiatal öntudatos traktoristáink ver­senyre hívták ki egymást. Harcol­nak a terv minél előbbi teljesíté­séért, hogy ezáltal minél magasabb­ra emelkedjék életszínvonalunk. A parasztbátak kiegyenesednek és az elhomályosult szemek újra csil­lognak. Építjük a lakóházakat, gyá­rakat, hidakat, utakat, új tanonc- otthonokat, építjük a szocializmust. Az apa munkáját folytatja a fiú és bátran tekint széjjel a dolgozó nép hazájában. Nóta csendül az if­jak ajkán és egybeolvad a trakto­rok dübörgő hangjával. Nagy az örömünk, hiszen mindenki a saját ura. Nem vagyunk senkinek ee a rabszolgái. Örömmel dolgozunk gyermekeinkért, magunkért és a jö­vőért, mert tudjuk, miénk a jövö és magunknak építünk. Mi örven­dünk, van kenyerünk, otthonunk és építjük szabad hazánkat. VARGA FERENC, Nemesócsa. I let lemaradt az „Üj Ifjúság terjesz­tésében“. A besztercebányai és kas­sai kerület is lemaradtak tervük I teljesítésében. Az eperjesi kerület­ben alig fordítanak gondot lapunk terjesztésére. A bratislavai kerület­ben Is fokozni lehet az eredménye­ket. Reméljük, hogy kerületi és járási vezetőségeink sokkal nagyobb gon­dot fordítanak majd az „Üj Ifjúság“ terjesztésére és nem hagyják, hogy kerületeik, járásaik lemaradjanak a versenyben. Az elöfizetölapokat ne gyűjtögessék járási é<\ kerületi ve­zetőségeink, hanem azonnal továb­bítsák adminisztrációs osztályunkra. Szerkesztőség. Jelentkeztünk egyhónapos brigádra Örömmel értesültünk az Új Ifjúság megjelenéséről Hogyan folyik az Űj Ifjúság terjesztése

Next

/
Thumbnails
Contents