Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-11-26 / 45. szám

1952 november 27.

01 IFJÚSÁG

7

„A lények lelepleznek

A moszkvai ..Pravda1' vezércikkéből

Moszkva, november 25. (TASZSZ)

Az amerikai külügyminisztérium, ban nagy az izgalom.

Az Egyesült Államok titkos szolgálatának a békeszeretö, demokratikus országokba csempészett ügynöksége egyik vereségét a másik után szenvedi. A népi demokratikus országok dolgozói, éberen őrizve vív. mányaikat, a kommunista és munkáspártok vezetésével leleplezik és kiirtják az amerikai-angol kémgócokat

A népi demokratikus országokba befurakodott ellenséges ügynöksé. gek minden újabb pere ismét és ismét lerántja a leplet az amerikai vezető körökről, amelyek kémkedést és kártevést szerveznek a békeszerető, demokratikus tábor országaiban.

A bűnös, népellenes összeesküvések sarokba szorított sugalmazói igyekeznek eltüntetni a nyomokat Ez a cél diktálta azt a jegyzéket amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma a napokban intézett a Csehszlovák Köztársaság kormányához. Ez az „okmány" kísér, letet tesz arra, hogy az amerikai kormány elhatárolja magát azoktól a kém. és kártevő központoktól, amelyeket az amerikai titkos szolgálat létesített a békeszeretö álla- mok területén. Az egész világ előtt ismeretes azonban, hogy ez az aknamunka különösen átfogó arányokat öltött, miután az Egyesült Államok kongresszusa jóváhagyta az „1951. évi törvényt”, amely százmillió dollárt utal ki a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el len tevékenykedő kémek és kártevők pénzelésére.

Az említett jegyzék megszerkesz- tői — demagógiához és csaláshoz, az amerikai politikusoktól már megszokott eszközökhöz folyamodva — képmutatóan felkiáltanak: Engedjétek meg, az Egyesült Államok „nem folytat az Egyesült Nemzetek alapokmányának ellentmondó agresszív tevékenységet és nem szándékozik ilyen tevékenységet kifejteni ezzel a százmillió dolláros kiutalással kapcsolatban sem...” En. nek az alapnak a rendeltetése, né. zetük szerint az, hogy ... ember- baráti segítségben részesítsék a menekülteket Ami pedig az Egyesült Államok más országokban működő diplomáciai képviselőit illeti, nekik, ahogy az amerikai jegyzék bizonyítgatni próbálja, semmi közük sincs a fentemlített kém. ég terrorista köz. pontokhoz. Ök szinte nem is foglalatoskodnak mással, mint „kötelességüket teljesítik..."

Ez aztán az agresszorok farizeus képmutatásának mintaképe: Lám, a kémkedés, a kártevés és más gaztettek óceánon túli szervezőinek nem tetszik, amikor valaki nevén nevezi a dolgokat. Jobban ínyükre van, ha a békeszerető országokban tevékenykedő gyilkosok, kémek és egyéb amerikai gonosztevők becsempészését és pénzelését „a menekülteknek nyújtott emberbaráti segítségnek” nevezik.

A kémkedés és terror amerikai szervezőinek azonban nem sikerül véka alá rejteniök az igazságot!

Tény ugyanis, hogy az Egyesült Államok kormánya az egyetlen kormány a világon, amely törvényeket hozat és hajt végre „olyan válogatott személyek” pénzeléséről, akiket békeszerető országokba csempésznek be és akiket az atlanti tömb főkolomposainak bérenceiként, valamint, ahogy az „1951. évi tör. vény” mondja, „egyéb célokra" lehet felhasználni.

Tény ugyanis, hogy az Egyesült Államok területén, az amerikai hatóságok pártfogásával, megszökött Hitler-fasisztákból, lengyel, cseh és egyéb árulókból valamint az emberiség egyéb söpredékéből különleges katonai alakulatokat szerveznek, s ezeket gyalázatos terror- cselekmények elkövetésére képezik ki a szabadságszeretö népek ellen. Az amerikai katonai vezetőség által különleges »egységekbe« szervezett csőcselék feladata az, hogy az »1951. évi törvény« egyik meg- rzerkesztőjének, Kerstennek szavai szerint, »rémületet keltsen a lakosság körében.« És a washingtoni politikusoknak még van képük, hogy »a menekültek emberbarát! segítésének« nevezzék e

banditacsoportok pénzelését és kiképzését! __

Vájjon nem tény-e az, hogy az Egyesült Államok vezető körei közvetlenül irányítják azoknak a kém- és kártevő központoknak bűnös tevékenységét, amelyeket az amerikai titkos szolgálat az Egyesült Államokkal diplomáciai kapcsolatban álló szuverén államok területén létesít?

A különböző kémcsoportok és kémközpontok ügyében az utóbbi évek folyamán Lengyelországban, Magyarországon, Kínában, Bulgá riában és más országokban lezajlott perek során teljesen bebizo- ! nyosodott, hogy e csoportok bűnös tevékenységét az Egyesült Államok és Anglia katonai kémszervei irányították. Az összes árulók Kosztov, Rajk, Szlánszky, — bűnös összeesküvéseinek, a lengyel hadseregben tevékenykedő kém szervezetnek, a Kínai Népköztársaság -területén létesített kártevő szervezeteknek és csoportoknak, valamint a népi demokratikus országokban leleplezett más összeesküvő centrumoknak a szálai mindig Washingtonba futottak össze. E népellenes összeesküvések előkészítésében mindenütt tevékenyen resztvettek az amerikai diplomáciai és katonai képviselők.

»Okmányilag beigazolást nyert, — mondja a Magyar Népköztársaság kormányának 1951 november 24-én közzétett nyilatkozata — hogy valahányszor a magyarországi fasiszta és fasiszta-barát reakciós elemek az országban fennálló demokratikus rendszer megdöntése céljából összeesküvést szerveztek, ezekben az összeesküvésekben nemcsak tevékeny részt vettek, de azokban kezdeményező és irányító szerepet játszottak az Egyesült Államok kormányának ügynökei, sőt nem kis számban annak hivatalos állami, funkciót betöltő diplomáciai és más képviselői.« Romániában az amerikai titkos szolgálat ügynökeiként lelepleződtek: Burton, Berry, az Egyesült Államok politikai képviselője, Cortland van Schuyler tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője, Roy Melbourne és Charles Hoolik tanácsosok, valamint több más amerikai diplomata és hivatalos képviselő. Az amerikai imperializmus ügynöke, Szlánszky vezetése alatt álló államellenes Összeesküvő központ-vezető magvának ügyében éppen napjainkban folyó prágai per során olyan újabb tények kerültek napvilágra, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikai diplomaták és az Egyesült Államok magas- rangú kormánytisztviselői közvetlen kapcsolatban álltak ezzel az összeesküvéssel.

Az Egyesült Államok kormányának külföldi 'kémtevékenység céljaira szolgáló kiutalásai csupán egy részét teszik azoknak az óriási összegeknek, amelyeket az Egyesült Államok imperialista körei ezekre a bűnös célokra fordítanak. Az amerikai adófizetők vállára nehezedő költségvetési kiutalásokon kívül az Egyesült Államok monopóliumai magánúton is nagy összegeket bocsátanak a kémkedés és kártevés pénzelésére.

A terror és a kártevés csütörtököt mondott fegyver. Csak az folyamodik hozzá, aki érzi elszigeteltségét a néptől, aki tudja, hogy tervei gyűlöletesek a népek szemében. Éppen ilyenek az amerikai agresszorok embergyülölettől fütött tervei, amelyeket határozottan elutasít az egész haladó emberiség.

A kémkedés washingtoni sugalmazóinak és felbérelt banditáiknak bűnös mesterkedéseire kudarc vár. Biztosítéka ennek a népi demokratikus rendszer megingathatatlan szilárdsága, a szabad népek, a kommunista és munkáspártok magasfokú forradalmi ébersége. A népek számot vetnek magukban azzal, hogy minél reménytelenebb a béke ellenségeinek ügye, annál gyakrabban nyúlnak »extrém eszközökhöz«.

A béke és demokrácia tábora az imperialista reakció bűnös próbálkozásaira éberségének további fokozásával, sorai egységének és ösz- szeforrottságának megszilárdításával válaszol.

ítélet a Rudolf Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ

vezetősége felett

1952 november hó 27-én, csütörtökön délelőtt röviddel tíz óra előtt dr. Jaroslav Novak, az állambíró- ság tanácsának elnöke kihirdette a Rudolf Szlánszky vezette, állam- ellenes összeesküvő központ vezetősége feletti ítéletet.

A prágai állambíróság »A köztársaság nevében! az 1952 november 20-től november 27-ig terjedő napokban megtartott főtárgyalás során letárgyalta Rudolf Szlánszky és társai, az államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni hazaárulás, kémkedés, szabotál ás és katonai árulás büntette miatti bün- pert.«

A vádlottak btintevékenységének részletes indokolása után a fötár- gyalás eredményének alapján a birőság így határozott:

Rudolf Szlánszky,

született 1901-ben, a CsKP volt főtitkára, letartóztatása előtt a Csehszlovák Köztársaság kormányelnökhelyettese, Prága-Bubenecs Korunovacsni 35,

Bedrich Geminder, született 1901 november 19-én, a CsKP KB titkársága nemzetközi osztályának volt vezetője, Prága- Bubenecs, Petidomi 4,

Lúd vik Frejka,

született 1904 január 15-én, a

Csehszlovák Köztársaság elnöki

irodája népgazdasági osztályának főnöke, Prága-Bubenecs, Na Piave

16,

Jozef Frank,

született 1909 február 15-én, a

CsKP volt főtitkárhelyettese, Prága VII. Veletrzsní 29,

Vladimír Clementis,

született 1902 szeptember 20-án,

volt külügyminiszter, Prága IV. Na Valoch 16,

Bedrich Reicin,

született 1911 szeptember 29-én,

volt hadügyminiszterhelyettes, Prága-Bubenecs, V Sadoch 1,

Karel Sváb,

született 1904 május 13-án, a

nemzetbiztonságügyi miniszter volt helyettese, Prága-Sztresovice, pod Hradbami 23,

Artur London, született 1915 február 1-én, volt külügyminiszterhelyettes, Prága XVni., Lomena-ulice 43,

Vavro Hajdú,

született 1913 augusztus 8-án, volt külügyminiszterhelyettes, Prága, XIX., Na Pískách 19,

Evzsen Löbl,

született 1907 május 14-én, a külkereskedelmi miniszter volt helyettese, Prága, VII. Petidomi 5, Rudolf Margoliusz. született 1913 augusztus 81-én, a külkereskedelmi miniszter volt helyettese, Prága,

Otto Fisc hl,

született 1902 augusztus 17-én, volt pénzügyminiszterhelyettes, Prága, II. Trojanova 7,

Otto Sling,

született 1912 augusztus 24-én, a CsKP brnói kerületi bizottságának volt vezető titkára, Brno, Eliaáova

39,

André Simone,

született 1895 május 27-én, a Rudé Právo volt szerkesztője, Prága, IV. Pevnostní 22,

bűnösek,

abban, hogy egészen letartóztatásukig tartó hosszú idő alatt egyrészt Prágában, másrészt más helyeken is

I. mindnyájan folytatólagosan

szövetkeztek egyrészt egymással, másrészt más személyekkel a Köztársaság önállósága és az állami alkotmánnyal biztosított népi demokratikus államrendszer elpusztítására irányuló kísérletre, ezzel ezt a rendszert jelentős mértékben veszélyeztették, és e ténykedéshez Szlánszky, Reicin és Síing visszaéltek a véderővel,

II. Szlánszky, Geminder, Frejka Clementis. Reicin. London. Hajdú. Löbl. Margoliusz Síing és Simone egyrészt folytatólagosan szövetkeztek egymással és más személyekkel, másrészt kapcsolatba léptek idegen hatalommal, vagy idegen tényezőkkel, államtitok elárulásának szándékával és szándékosan elárultak államtitkot idegen hatalomnak, amivel elkövették ezt a bűntettet, habár az államtitok megőrzésének kötelessége megszabott kötelességük volt, vagy pedig már állásuknál fogva adott dolog volt. tetteik különösen fontos államtitkokra vonatkoztak és különösen veszélyes módon, jelentős terjedelemben és hosszabb idő óta követték el ezeket, amellett Frejka Clementis, Reicin. Hajdú. Sling és Simone, mint olyan szervezet tagjai követték el ezt a tettet, amelynek célja az államtitok elárulása volt,

III. Szlánszky. Frejka, Frank. Löbl, Margoliusz és Fischl nem teljesítették ég megszegték a hivatásukból folyó kötelességet azzal a szándékkal, hogy meghiúsítsák és megnehezítsék az egységes gazdasági terv végrehajtását és komoly zavart okozzanak a hivatalok, nyilvános szervezetek és vállalatok tevékenységében, ezenkívül mint szövetkezett tagok olyan tetteket követtek el, melyekkel az egységes gazdasági terv megvalósítását igen fontos szakaszokon megnehezítették és amelyekkel valóban komoly zavart okoztak a hivatalok tevékenységében és így jelentős mértékben veszélyeztették a honvédelem érdekeit.

Szlánszky, Frank és Reicin a második világháború alatt különösen súlyosbító körülmények között az ellenség érdekeit szolgálták,

ezzel az összes vádlottak elkövették:

ad I. a hazaárulás bűntettét, és pedig Löbl a büntetőtörvénykönyv 12 §-ára való tekintettel, és a 231/48 Sb. sz. törvény 1. § 1. bekezdése a) és c) szakaszai, a 2. bekezdés, a 3. bekezdés e) szakasza szerint, a többiek a büntető törvény- könyv 78. §-ának első bekezdése a) és c) szakaszai, 2. bekezdésének a) és b) szakaszai, 3. bekezdésének b) szakasza szerint: ezenkívül Szlánszky, Reicin és Síing az alkotmánytörvény 3. bekezdésének d) szakasza szerint;

ad n. Szlánszky, Geminder, Löbl, Clementis, Reicin, Frejka, Margo- Üusz, London, Hajdú, Síing és Simone a kémkedés bűntettét és pe.dig:

Löbl a büntetőtörvénykönyv 12. 5- ára való tekintettel és a 231/48 Sb. törvény 5. §-ának 1. bekezdése, 2. bekezdésének b), c), d), e) szakaszaira való tekintettel;

a többiek a büntetötörvénykönyv 86. i-ának 1. bekezdése, 2. bekezdésének a), b) szakaszai, 3. bekezdésének b), d), ej szakaszai szerint,

Clementis, Reicin, Frejka, Hajdú, Síing és Simone ezenkívül az idézett alkotmánytörvény 3. bekezdésének c) szakasza szerint is;

‘ad IIL Szlánszky, Frank, Frejka, Löbl, Margoliusz és Fischl a szabo- tálás bűntettét, és pedig:

Löbl a büntetőtörvénykönyv 12. §-ára való tekintettel, a 231/48. Sb. sz. törvény 36. §-ának 1. bekezdése, 2. bekezdésének b) és c) szakaszai szerint;

a többiek a büntető törvénykönyv 85. §-a 1. bekezdésének a) és b) szakaszai, 2. bekezdésének a), b) és c) szakaszai, 3. bekezdésének a) szakasza szerint;

ad IV. Szlánszky, Frank és Reicin a katonai árulás bűntettét, az 50/25. Sb. számú törvény 6. §-ának első bekezdése szerint

és elitéltetnek

I. Rudolf Szlánszky, Bedrich Geminder, Ludvik Frejka, Jozef Frank, Vladimir Clementis, Bedrich Reicin, Karel Sváb, Rudolf Margoliusz, Otto Fischl, Otto Sling és André Simone vádlottak a büntetötörvénykönyv 78. paragrafusa harmadik

szakasza alapján mindegyiküknél, Karel Svábon kívül tekintetbe véve a büntetötörvénykönyv 22. §-a első szakaszának megállapítását

halálbüntetésre.

II. Artur London és Vavro Hajdú vádlottak

a büntetötörvénykönyv 78 §-a harmadik szakaszának alapján, tekintetbe véve a büntetötörvénykönyv 22. 5-a első szakaszát, Evzsen Löbl vádlott a büntetötörvénykönyv 231/48. számú törvénye 1. §-a harmadik szakaszának alapján, tekintetbe véve az 1852. évi büntetőtörvénykönyv 34. 5-át és mindegyiküknél a büntetötörvénykönyv 29. 5-a második szakasza határozmányának alkalmazásával, Evzsen Löbl-nél tekintetbe véve a büntetötörvénykönyv

12. §-ának határozmányát

életfogytiglani szabadság- vesztésre.

Az összes vádlottaknál kimonda- tik az állampolgárság elvesztése, mégpedig a büntetötörvénykönyv 42. §-a és a büntetötörvénykönyv 78. §-a

4. szakaszának alapján, Evzsen Löbl. nél pedig a 231/48. számú törvény 53. §-a alapján.

A büntetötörvénykönyv 23. §-a

alapján Artur London, Vavro Hajdú és Evzsen Lőbl vádlottaknak beszá- míttatik a szabadságvesztés büntetésébe az az idő, amelyet a fent említett büntettek miatt fogságban töltöttek. mégpedig:

Artur Londonnak 1951. január 29 13.30 perctől,

Vavro Hajdúnak 1951. április 2. 24 órától,

Evzsen Löblnek 1949. november

24. 22 órától.

A Szlánszky, Geminder, Frejka, Frank, Clementis, Reicin, Sváb, Mar- golius, Fischl, Síing és Simone vádlottakra kimondott halálbüntetést Indokolja a dolgozó nép bizalma el- (Folytatás a. 2. oldalon) len elkövetett árulásuk mélysége, bűntetteik nagy mérete, aljassága és e büntettek rendkívüli veszélyessége szocializmust épitő társadalmunkra, valamint az összes béks- szeretö nemzetekre, amelyek a világbékéért és a demokráciáért harcolnak.

Ezzel szemben Artúr London, Vav ro Hajdú és Evzsen Löbl vádlottaknál a bíróság ezekből az okokból alkalmazta a büntetötörvénykönyv 29. §-a második bekezdésének megállapítását.

Habár Artur London. Vavro Hajdú vádlottak bűncselekményei a tár. sadalom szempontjából nagyon is jelentősek, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az államellenes összeesküvő központban vezető funkciót nem töltöttek be, annak ellenére, hogy Szlánszky a felelős külügyminiszterhelyettesi tisztségbe helyezte őket. Éppen emiatt a bíróság figyelembe vette, hogy egyrészt bűncselekmények elkövetésére paranc- >kat kaptak Bedrich Gemin- dertől és Rudolf Szlászkytől, másrészt közvetlen felettesüktől, Vladimír Clementistől. Az államellenes .központ vezetőségének keretén belül nem fejtették ki teljes mértékben saját kezdeményezést, mindketten összekötökapcsai voltak az össze, esküvők egész láncolatának. Artur London büntetésének kiszabásánál a bíró*'ig figyelembe vette azt is, hogy büntevékenységét rövidebb időn át fejtette ki, mint a többi vádlottak.

Az ítélet kihirdetése és a vádlottaknak a fellebbezési lehetőségéről való részletes kioktatása után a tanács elnöke, dr. Novák, megszakít tóttá a tárgyalást, hogy a vádlottak I tanácskozhassanak védőikkel.

Szünet után a bíróság elé lépett valamennyi vádlott és egymásután bejelentették, hogy az ítéletbe belenyugodnak és lemondanak a fellebbezési lehetőségről.

Az államügyész fenntartotta törvényes határidőhöz való jogát a nyilatkozásra.

12 óra után az Állambirőság tanácsának elnöke, dr. Novák, befe. jezettnek nyilvánította a főtárgya lást.