Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-11-26 / 45. szám

Oi [Fiúsáé

1952 november 27.

(Folytatás a 3. oldalról)

EFSz ellenségei, a falusi gazdagok felett. A faluban megteremtette a szövetkezet zavartalan fejlődésének előfeltételét.

Szép eredményeket ért el például a csal- lóközcsütörtöki traktorállomás CsISz-cso- portja. A szptemberi taggyűlésen az elvtársak foglalkoztak a CsISz KB VII. teljes ülésének határozataival. Ezen a gyűlésen a traktorállomás igazgatója, Ocsovszky elvtárs tartott beszámolót az állomás feladatairól. A CsISz-tagok helyesen fogták fel a CsISz KB VII. teljes ülésének határozatait. 134 fiatal tett kötelezettségvállalást az SzKP XIX. kongresszusára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére. Az üzemi csoport vezetősége összehívta a munkacsoportok vezetőit és utasításokat adott nekik, hogyan segítsenek a CsISz-tagoknak a kötelezettségvállalások teljesítésében. Úgyszólván minden vezetőségi ülésen megtárgyalták a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésének kérdéseit. A traktorállomás instruktorai kijártak a brigádközpontokba agitálni. Hála a pártszervezet helyes vezetésének, az ellenőrzések helyes folyamatának, elérték azt, hogy a csal- lóközcsütörtöki ^traktorállomás az elsők között teljesítette az őszi munkák tervét. A kötelezettségvállalásokkal 25 nappal megrövidítették a KNB által tervezett határidőt. 119 CsISz-tag már október végén teljesítette kötelezettségvállalását. A kötelezettségvállalások értéke több mint egy és félmillió korona.

Hasonló sikereket értek el a pozsonyi traktorállomás CsISz-tagjai. Ogonyics Ferenc, CsISz-tag, a füleki traktorállomáson a nyári munkáknál hozzájárult az EFSz megalakításához és önmaga 30 kis- és közép- parasztott szerzett a szövetkezetbe.

A zselízi állami birtokon a CsISz-csoport kezdeményezésére az etetők hozzáttak a- szovjet módszerek szerint, a napi négyszeri etetéshez. A Karolina-tanyán, ahol összesen kétezer hízó van, nemzetgazdaságunknak évente 1,000.000 Kcs-t takarítanak meg. A szovjet etetési módszerek felhasználása mellett az eredeti 0.52 kg helyett 0.60 kg hízást érnék el élősúlyban darabonként.

Ha a falvakon, traktorállomásokon és állami birtokokon szép eredményeket értünk is el, a CsISz KB VII. teljes ülése határozatainak teljesítésében, még távolról sem elégedhetünk meg ezen csoportok döntő részének munkájával. Sok falusi csoport nem folytat- szívós harcot az EFSz-ek megszilárdításáért, az állatállomány közös istállóban való elhelyezéséért. Nem tőrödnek az istállók és hizlaldák felépítésével, nem harcolnak a munka megszervezésének megjavításáért, a szocialista jutalmazásért. Nem harcolnak a közös munkához és a közös gazdasághoz való új szocialista viszony megteremtéséért. Éppen a CsISz-tagok legyenek azok, akik örülnek a közös munka pompás eredményeinek, amelyeket szövetkezeteink a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben elérnek A csoportok egész sora nem gondoskodik erről és nem ülteti át következetesen a szovjet tapasztalatokat, a mezőgazdaság és az állattenyésztés szakaszán.

E szakaszon csak részben értünk el sikereket és sok szívós munkára lesz szükség, hogy felhasználjuk mindazokat a tapasztalatokat, melyet a Szovjetunió rendelkezésünkre bocsát; hogy nálunk is kinevelkedjenek a magas terméshozam mesterei, a mezőgazdasági munka magasabb termelékenységének harcosai. A CsISz-tagoknak a falvakon van riiiért örvendezniük az új munkamódszereknek, hiszen éppen ezek a módszerek fokozzák néhányszorosan mezőgazdaságunk termelékenységét. Igen, a CsISz- tagok Malinyinova módszerének, az agrotechnikai eljárás, az agregátok, keresztsoros vetések és műtrágyák használásának és a micsurini tudomány lelkes propagandistái, terjesztői és megvalósítói kell, hogy legyenek. Különösen a falusi aktíva téli iskolázása nyújt lehetőséget a falusi ifjúságnak megismerkedni pompás, úttörő feladataival. Az állami gazdaságok CsISz-csoportjai nem járulnak kellőképpen hozzá, hogy az állami gazdaságok valóban a szocialista gazdálkodás példáképei legyenek. Sok falusi csoportban nem összpontosulnak azon feladatok teljesítésére, amelyek a falu átépítésében nyilvánulnak meg. A csoport tevékenysége sokszor csak az öncélú kultúrko- dásra irányul, politikai munka nélkül. A csoportokban a falusi gazdagok elleni harc sem folyt alaposan. A csoportok nem kezdeményezik az állandó munkacsoportok megalakítását. A párt és a kormány határozata nincs miden nap figyelmük középpontjában. A falvakon még állandóan hiányzik az

üzemek munkásifjúságának tevékeny és kezdeményező segítsége a falu átépítésében.

Az SzKP KB Felhívása hangsúlyozza, hogy különösen most, »amikor az új szövetkezeteink egész sora alakult és megnövekedett a szövetkezeti tagok létszáma, biztosítani kell az Ifjúsági Szervezet teljes aktivitását a szövetkezetek megszilárdításában, a magasabb típusokra való átmenethez, a szövetkezeitek színvonalának emeléséhez.« A szövetkezeti mezőgazdaság építésében elért örömteli eredmények köteleznek bennünket, hogy még nagyobb mértékben indítsunk kezdeményezést a magasabb munkamódszerek bevezetésében, a modern szovjet agro- és zootechnika érvényesítésében, a munka megszervezésében a tarktorállomásokon.

Azok az eremények, amelyeket üzemeinkben és falvainkon elértünk, mutatják, hogy a CsISz KB VII. teljes ülésének határozatai nem hatoltak be teljesen csoportjaink életöpe; hogy nem váltak minden csoport és szerv valamennyi munkájának mozgatóivá. Elsősorban azért, mert még a magasabb szerveknél sem fejlődött ki kellőképpen az üzemi és falusi csoportok kisegítésére irányuló munka konkrét megjavítása. A konkrét segítség helyett funkcionáriusaink sokszor csak megbeszéléseken és aktívákon összpontosultak, amelyeken nem fejlődött ki szervezeteink munkájának és nehézségeinek éles és alapos bírálata,

III.

Erélyesen távolítsuk el munkánk nehézségeit és a káros munkamódszereket

Ifjúsági Szövetségünk nem kielégítő aktivitásának oka az a valóság, hogy mozgalmunkban Szlovákiában helytelen munka- módszerek mutatkoztak, melyeket Szövetségünkbe Szlánszky és Svermáné társaik segítségével vittek be. A helytelen munka- módszerek és formák, — amelyek a CsISz Szlovákiai munkájában főképpen Lebenhart által kerültek; ez Szlánszky klikkje és segítőtársa, Hejzlár áruló tevékenységének következménye — abban mutatkoztak, hogy a szlovákiai kongresszus határozatait főképpen az üzemi és falusi szakaszokon nem biztosítottuk és nem tejesítettük. Ezt azért kellett meggondolnunk, és Lebenhart helytelen munkamódszereit és formáit függőbe helyezni, helytelen álláspontját az elnökséggel szemben, a feladatok felülietek felfogásában, az üzemi és falusi csoportokról, amely a gyakorlatban abban nyilvánult meg, hogy a munkásifjúságot elszigetelte a többitől, a politikai nevelés háttérbenyomásával, a szervezési megszilárdítás elsőbbségéről szóló Hejzlár-féle teória terjesztésével. Lebenhart terjesztette az »Objektív okok« káros teóriáját. Munkaszakaszait védte a kritikától s a felelősséget másokra hárította.

Hejzlar és Lebenhartot, mint Ifjúsági Szövetségünkre való káros hatás hordozóit, kizártuk Szövetségünkből. Mit tanulhatunk ebből? Azt, hogy ezentúl még óvatosabbnak és éberebbéknek kell lennünk. Az ellenség tudja magát álcázni, fedezni, de persze, ahogyan Gottwald elvtárs mondja, a fák nem nőnek az égig?

Helytelen volna persze azt gondolnunk, hogy a káros hatások leleplezésével és a káderintézkedésekkel minden meg van oldva. A káros hatások leleplezése és a káderintézkedések csak lehetővé teszik felszámolni a hibákat és nehézségeket. Ezért szívósan és erélyesen most be kell hatolnunk az egész mozgalomba, át kell vergődnünk a hibákon és akadályokon, el kell távolítanunk ' a munka helytelen módszereit és formáit, harcolnunk kell a CsISz KB VII. plenáris ülése határozatainak harcos teljesítéséért, fel kell használnunk teljes mértékben a Komszo- mol tapasztalatait. A helytelen módszerekkel foglalkozott a CsISz KB VI. és VII. plenáris ülése. A helytelen módszerekre rámu- tatot az SzKP KB elnökségének felhívása is. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy mindeddig csak kicsiny lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a munka megjavuljon és az egész Szövetségbe behatoljon a bevált Komszomol munkamódszer.

Az ellenséges munkamódszerek főként abban mutatkoztak, hogy az egész Ifjúsági Szövetség vesztett vonzóerejéből, mert nem azokat a kérdéseket tárgyaltuk, amelyek üzemeink, állami tanulóotthonaink, falvaink és traktorállomásaink ifjúságának életét érintik. A Szövetség szervei nem kielégítően tárgyalják a csoportok munkájának kérdéseit, a tervteljesítés kérdéseit, a szocialista munkaverseny kérdéseit és elhanyagolják a politikai nevelőmunkát. Sok irány* elvet adnak ki, de keveset gondoskodnak a határozatok teljesítésének ellenőrzéséről. Sok helyen a rendezés adminisztratív módszerei mutatkoznak, amelyek a CsISz munka bürokratizálásához vezetnek, és gyengítik a CsISz-tagok széles tömegeinek aktivitását és kezdeményezését

A CsISz SzKB apparátusában sem számoltuk fel alaposan ezeket a nehézségeket, habár áz alsó szervek kisegítésére irányuló lépések megtörténtek.

Nem teljesítjük egyes járásokban Tesla elvtársnak azt az irányvonalát, amelyet a CsISz KB VII. teljes ülésén tűzött elénk, hogy minden funkcionárius idejének kétharmad részét a csoportokon töltse.

A CsISz KB és SzKB apparátusának 90

készíteni. Kell, hogy a kerületi és járási bizottságok példát vegyenek erről és egyidejű- százaléka az évzáró taggyűléseket megy előleg teljes mértékben bekapcsolják az aktivisták széles köreit ebbe az előkészületbe.

Járási bizottságaink és csoportjaink sok helyen még elégtelen mértékben támaszkodnak a párt és pártszervek segítségére, nem működnek szorosan együtt a gazdasági és szakszervezetekkel,

Szerveink és apparátusunk nem tett még kielégítő és konkrét intézkedéseket, hogy a Komszomol tapasztalatai minden CsISz-tag- hoz és funkcionáriushoz eljussanak és hogy érmék alapján megjavuljon a munka. Nem ellenőrzik azt sem, hogy a Komszomol tapasztalatait hogyan tanulmányozták és hasznosítják a mindennapi munkában. Az apparátus munkája ezért nem kielégítő. Szükséges az aktivisták széleskörű iskolázása a Komszomol tapasztalatairól, megszilárdítani a funkcionáriusok felelősségét a rájuk bízott feladatok teljesítésében. A párt nagy segítséget nyújt, amikor a CsISz-kádereket központi éa kerületi iskolázásbein részesíti.

Az is megmutatkozott, hogy a munkában előfordult nehézségek oka az a valóság, hogy Ifjúsági Szövetségünk még nem tanulta meg kellőképpen az építkezésben és nevelésben elért sikereket bírálóan és önbírálőan értékelni; hogy nem tanultuk meg egybekapcsolni a magas munkakedvet a személyi szerénységgel; hogy nem tanultuk meg helyesen értékelni munkánk eredményeit az Ifjúsági Szövetségre bízott nagy feladatok szemszögéből. A sikereket sokszor nagyítjuk és nem beszélünk a hiányosságokról. A kritika és önkritika sokszor felületes, nem hatolunk a dolgok mélyére. Az elvtársak többen még nem szabadultak meg az önelégültség érzésétől, azt hiszik, hogy részükre minden gyerekjáték, hogy semmi ok nincs az olyan kellemetlen ügyekkel való megterhelésre, mint a munka hibáinak és hiányosságainak leleplezése, mint az ellenséges és egészségtelen tünetek elleni harc. Például a turócszentmártoni J. V. Sztálin-üzemben az elvtársak elfogadták a politikai iskolázásról szóló határozatot, de ugyanakkor nem ismertették meg a csoportokat a határozattal. A tagok nem tudnak arról .hogyan folyik majd a politikai iskolázás, miben változtak a témák, amelyeket a köröknek át kell venniök. A propagandisták nem vettek részt teljes számban az iskolázáson. A jelenlegi állapottal megelégedni any- nyit jelent, mint megbékülni minden nehézséggel. Vagy például a tagdíjfizetésnél, amely az alapkötelességek egyike, sok szervünk az önelégültségbe esett, annak ellenére, hogy még állandóan sok elemi nehézségünk van.

A helytelen módszerek Sok helyen a szervezési munkában mutatkoznak. Elfelejtik, hogy a munka rendezésében a káder a döntő erő és helyes kiválasztása nevelése nélkül nem teljesíthetjük az adott feladatokat. Sóik az olyan funkcionárius, aki önmaga, minden ellenőrzés nélkül dolgozik, s ennek következtében elromlik és bürokratává válik.

Szükséges, hogy minden szervünk és csoportunk munkájába behatoljanak Malenkov elvtársnak, az SzKP XIX. kongresszusán mondott szavai: „A feladat az, hogy az emberek kiválasztása és a végrehajtás ellenőrzése a központi és a helyi párt-, szovjet-, és gazdasági szervezeteknek valóban legfőbb vezető tevékenységévé váljék. Emlékezetbe kell vésnie: a végrehajtás ellenőrzésének célja mindenekelőtt, az, hogy feltárjuk a hiányosságokat, leleplezzük a törvénytelenségeket, tanácsokkal segítsük a becsületes munkatársakat, megbüntessük a javíthatatlanokat és elérjük az elfogadott határozat végrehajtását, tanulmányozzuk a tapasztalatokat és azok alapján biztosítsuk a kitűzött feladat leghelyesebb, legelőnyösebb és leggazdaságosabb megoldását. A végrehajtás ellenőrzése terén nem szabad megengedni a bürokratizmust, nem kell húzódni a hozott intézkedés visszavonásától és kijavításától, ha kitűnik, hogy az hibás vagy pontatlan. A végrehajtás ellenőrzése elszakíthatatlanul összefügg a káderek kiválasztásában mutatkozó hibák kiküszöbölésének feladatával; az ellenőrzés eredményeinek megfelelően el kell távolítani a rossz, alkalmatlan, elmaradott, lelkiismeretlen funkcionáriusokat és jobb, alkalmasabb, haladőszellemü, becsületes emberekkel kell felváltani őket; a végrehajtás ellenőrzésében elő kell mozdítania olyan káderek kiemelését, akik előre tudják vinni a munkát, őrt állanak az állam érdekei fölött.“

IV.

Maga« színvonalra emelni az Ifjúsági Szövetség ideológiai munkáját

Az ideológiai munka lebecsülése egyike azoknak a legkomolyabb okoknak, amiéit; az Ifjúsági Szövetség a legfontosabb szakaszokon lemaradt. Világosan megmutatkozik, hogy a politikai nevelés nehézségei alááshatják a Szövetség egész tevékenységét. A politikai nevelömunka meglazulása kárt okoz. „Az ideológiai munka lebecsülése — mondotta Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresz- szusán — lehetővé teszi a burzsoa ideológia beszivárgását és megerősödését s fékezi a gyors előrehaladást.“ A komszomolista elvtársak csehszlovákiai látogatása alkalmával hangsúlyozták, hogy az ideológiai .munka olyan forrasztóar.yag, amely összeköti a Komszomol szervezetet és harcképessé teszi. Az ideológiai munka háttérbe szorítása veszélyes módszere az ellenségnek, amely Ifjúsági Szövetségünk harcképességét, akcióképességét és befolyását az ifjúságra gyengíteni igyekszik.

Az SzKP KB elnökségének Felhívása figyelmeztet bennünket arra, hogy a CsISz munkájának legnagyobb nehézségei a dolgozó ifjúság nevelésében rejlenek s abban, hogy az egész szervezet nem írtja ki erős kézzel a kapitalista csökevényeket az ifjúság gondolkodásában. Nem igyekszik kellőképpen felszabadítani az ifjúságot a burzsoa ideológia hatása alól s nem igyekszik kellőképpen új, a marxizmus-leninizmus tanaival táplált ifjúsá.got neveim. Az ideológiai nevelőmunka lebecsülése a Szövetség szervei által abban mutatkozik meg, hogy a propagandista tevékenység a munka leggyengébb szakasza.

A burzsoa ideológia elleni harcnak különösen most van rendkívüli jelentősége, amikor az imperialisták olyan fegyverrel támadnak, mint a burzsoa-naeionalizmus és a koz- mopolitizmus. Az imperialisták és ügynökeik tudják, hogy a burzsoa-naeionalizmus és a kozmopolitizmus mérge az embert erkölcsileg felbomlasztja, s harcképtelenné teszi. Az Ifjúsági Szövetségnek arra kell törekednie, hogy minden fiatal ideológiailag edzett legyen. Az egész nevelési munkának az ifjúság, a proletár-nemzetköziség, a szocialista hazafiság, és a forradalmi nemzeti hősiesség szellemében való nevelésre kell irányulnia. Siroky elvtárs a CsISz szlovákiai kongresz- szusán hangsúlyozta: „A nevelömunka alapja, a marxi-lenini elmélet, Marx, Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanításának terjesztése és tanulmányozása, hogy ifjúságunk minél teljesebben és .laposaiban sajátítsa el elsajátítsa a tudományos világnézetet és ezen a gránittaljon, szilárd egységben az elmélettel és a gyakorlattal fejlessze tudását, alkotóerejét.“

Az elmúlt oktatási év megmutatta, milyen kevés figyelmet szentelnek szerveink az ifjúság politikai iskolázásának. Nem támaszkodtak kellőképpen a párt segítségére, amely egyedüli biztosítéka a Szövetség jő munkájának s. amely újabb káderekkel, a marxiz- mus-leniniamus tanácsadóinak hálózatával segíthet biztosítani a körök jőminőségü munkáját. Szerveink sokszor nem tudták felhasználni a pártszervezetek segítségét, mint pl a pozsonyi Városi Bizottság, amely nem tudta biztosítani a propagandisták részvételét a Kerületi Tanácsadóban megtartott előadásokon. •

Minden fiatalt megismertetni az SzKP dicső XIX. kongresszusának eredményeivel.

Az ifjúság 1952—53-as politikai iskolázásában — hála főkép a párt propagandistái es_ szervei hathatós segítségének — minden előfeltétel megvan a politikai nevelőmunka megjavítására. Minden fiatalnak mélyen és hatásosan meg kell magyarázni a politikai művelődés jelentőségét. „A marxizmus-leninizmus állandó tanulmányozása — mondja Siroky elvtárs — természetes és fontos feltétele a sikeres munkának, bizonyságot ad nekünk, tanít tájékozódni a különféle helyzetekben, tanít eligazodni a mindenféle problémákban. A Komszomol persze aszerint a lenini tanítás szerint igazodik, hogy a kommunizmus könyvből való ismerésének munka és harc nélkül semmi értéke nincs. A szovjet ember újtípusú hazafi, a kommunizmus 'tevékeny építője, szívvel-lélekkel Lenin és Sztálin eszméinek terjesztője, a magas erkölcsi tulajdonságok embere, állandóan a nép javára dolgozó, a tudás, a tudomány és a kultúra után vágyódó, rendszeresen sportoló, — egyszóval olyan ember, aki tevékenyen bekapcsolódik a közéletbe.-A szovjet ember ilyen típusú ideálja és célja legyen minden CsISz-tagnak, fiú-, nak és lánynak."

Az SzKP XIX. kongresszusa anyagának es Sztálin elvtárs új művének tanulmányozása jelentős alkalom ahhoz, hogy politikai nevelőmunkánkban fordulatot érhessünk el. Ezeket az anyagokat a CsISz KB elnökségének határozata szerint besoroltuk témaként a politikai köröknek az ifjúság 1952— 53-as politikai iskolázásába.

Az előtt a feladat előtt állunk: hogy poli-. tikai köreink tagjai az SzKP XIX. kongresz- szusa anyagának alapján megbirkózzanak a nemzetközi politikai helyzet és a szocializmus, a kommunizmus problémáinak kér-: déseivel és hogy az SzKP XIX. kongresz-i szusának eredményével éljen minden CsISz- tag, pionir és minden fiatal. A kongresszus eredményeinek az ifjúsággal való megismertetésénél a nyilvános pártgyüléseket, meg-, beszéléseket, az ifjúsághoz intézett beszédeket stb. használjuk fel. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az apparátus minden dolgozója kidolgozza a kongresszus anyaga tanulmányozásának részletes tervét és hogy e tervnek teljesítését • a CsISz SzKB-án, a kerületeken és járásokon ellenőrizzék. A XIX. kongresszus eredményeinek tanulmányozását egybe kell kapcsolni a Komszomol tapasztalatainak tanulmányozásával.

, Nagy feladat előtt állunk: erélyesen eltávolítani a politikai iskoláztatás nehézségeit, hogy a politikai iskoláztatás hálózatának kiépítésével, megszilárdításával és a legjobb CsISz-tagok részvételével a pártoktatási évben alátámasztjuk hl ideológiai munka megjavítását és hogy fokozzuk hazánkban az ifjúság részvételét a szocializmus építésében.

A politikai iskoláztatás előkészítésénél — ebben az évben — annak ellenére, hogy a CsISz KB VII. teljes ülése-és az SzKP KB elnökségének felhívása nyomatékosan figyelmeztet a politikai nevelőmunka nehézségeire, a kerületi, járási bizottságok és ugyanúgy egyes alapszervezetek sem szentelnek kellő figyelmet a körök munkájának.

A CsISz svidníki járási bizottságán sem-: miféle intézkedést sem tettek, hogy kialakuljon az aktivisták testületé a CsISz járási bizottságának agitációs és propaganda osztálya mellett; az elvtársak más módon sem biztosították, hogy az oktatási évről szóló határozat behatoljon a szervezetekbe és ott teljesítsék. Ilyen a helyzet az ólublói és a többi járásokban is. Persze már egész sor olyan járási bizottságunk is van, amely helyesen fogta fel az SzKP KB elnökségének .(Folytatás az 5. oldalon).