Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-11-12 / 43. szám

1952 november 12. Er6„n fújt a szél. Az eső majd . ive..e az ember szemét- A vonat a(,-Kalt is erősen paskolta. Bent, a jlkében ugyan jó meleg volt, de mikor kinyitottuk az ablakot, mind. járt hideg szél csapott az arcunk­ba. A fülkében ketten ültünk. Velem szemben egy 17 év körüli fiú tekint- get ki az ablakon. Mikor a vonat valami báger, vagy más hatalmas gép mellett halad el, a fiú csodál­kozva, szinte meglepetten ugrik fel ülőhelyéről, hogy jobban láthassa az őpitkezést. — Micsoda építkezés ez? — Itt építik a Szövetségi Vasút­vonalat — felelem neki. — Ugyanis eddig Igljtól csak egy sínpár húzó­dott egészen Csernőig. így igen ne­héz volt a közlekedés. Most aduban épül a második sínpár is. — Szövetségi Vasútvonal? Hiszen én ide jövök dolgozni...! Miért nem mondta mindjárt ? ... A fiúval beszélgetésbe elegyed­tünk. Elmondotta, hogy egy vág- menti faluból való (a nevét is mond­ta a falunak, de elfelejtettem) és a CsISz-esoport küldi az építkezésre, mint brigádost. A küldetési levele Margitfalvára szól. Mondtam neki, hogy én is oda utazok, a tanulóott- honba. Nagyon örült, hogy együtt mehetünk odáig... A vonat pöfögve állt meg a mar- gitfalvai vasútállomáson. Elbúcsúz­tam a fiútól, majd a vasútállomás mellett elterülő barakok felé vet­tem az utamat. Az egyik barakban rátaláltam a Szövetségi Vasútvonalon működő tanulóotthon vezetőjére és nevelőjé­re. Elbeszélgettünk a nevelő elv­társsal az otthon életéről. Az elv­társ elmondotta, hogy az otthonnak mindössze hatvan tanulója van. Ezek mind géplakatosnak tanulnak. Jelenleg kint vannak a műhelyek­ben, két kilométerre az otthontól. Szerettem volna ellátogatni oda, ezért megkértem a szolgálatot tel­jesítő karszalagos fiút, vezessen el. Mikor benyitottunk a műhelybe, a fiúik éppen a politikai tizpercet tartották. Keltos András elvtárs ,a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jelentőségéről beszélt a fiúknak. A fiatal tanulók legtöbbje a mű­hely dolgozóasztalain ül, egyesek állnak, egyesek pedig különféle fa­tönkökön foglalnak helyet. Érdek­lődve hallgatják az instruktor elv­társ szavait. Az egyik asztalon négy fiú foglal helyet, Gajecky Emil, Pestik Pál, Odelka Bernát és Hajdú Ödön. Ezek a fiúk a tanulóotthon legjobb tanú. lói. Pestik Pál a királyhelmeci já­rás Szomotor községéből való. Alig 17 éves, kerekarcú fiú. A nyár fo­lyamán kéthónapos brigádmunkát dolgozott le a Szövetségi Vasútvona­lon, a Bujanövsky-alaigút építésénél. Gajecky Emil elvtárs szintén az otthon egyik legjobb tanulója Ö a vrannói járásból való, szülei szövetkezeti tagok. Egy teljes évet dolgozott a Szövetségi Vasútvonalon, mint a keskenyvágányú mozdony vezetője. Mindössze 17 éves. Ez év szeptember elsején, mikor az otthon megnyílt, többi társaival együtt elhatározták, hogy ők lesz­nek az első tanulók ebben az otthon­ban. Aztán Ők kezdték meg a to­borzást is az otthonba, jártak a ki­rályhelmeci, szepsi és a többi já­rásokban. összesen hatvan fiút to­boroztak. Ez a hatvan fiú egy gyönyörű kol­lektívát alkot. Még eddig egyetlen hiányzás sem volt az egész otthon­ban. Reggel együtt, felsorakozva mennek a munkahelyre, amely két kilométerre esik az otthontól. Mun­ka után szintén felsorakozva indul­nak az otthonba. Ellátásuk kitűnő. Lakásukban az a hiba, hogy kissé hideg. Ugyanis fabarakokban lak­nak mindannyian. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulójának tiszte­letére ezek a bátor lakatostanulók kötelezték magukat, hogy a Buja- novsky-alagútnál ledolgoznak há­romszáz .brigádórát. Felajánlásukat túlteljesítették, mert 300 helyett 500 órát dolgoztak le. Ezzel példát mu­tattak nemcsak a Szövetségi Vasút­vonal valamennyi CsISz-tagjának, hanem Szlovákia minden dolgozó fia­taljának. Hamar elbúcsúztunk az elvtársak­tól, mert ők, amint mondották, mo­ziba mennek, megnézik a „Berlin el­este“ című filmet, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére vetíte­nek. Jakubec Tibor. Ki a kulákok iiaival a CsISz alapszervezeteinek vezetőségéből Egész mozgalmi munkánk az év- záró taggyűlések előkészületének je­gyében folyik, amelyeken mérlegelni fogjuk az elvégzett és az el nem végzett munkát. Harci felvonulás lesz ez a további feladatok teljesí­tésére. Az évzáró taggyűlések no­vember elsejétől az év végéig lesz­nek. Az alapszervezetek e legfelsőbb szervének egyik legfontosabb felada­ta az új vezetőség megválasztása lesz, olyan vezetőségé, amely képes lesz irányítani és vezetni a csopor­tot ügy. hogy az új évben a gott- waidi ötéves tervet határidő előtt teljesíthessük minden vonalon. Az a feladatunk, hogy az alapszerveze tek vezetőségébe olyan elvtársakat válasszunk, akik munkájukat nem­csak szép szavakkal tudják kifejez­ni, hanem olyanokat, akik a múltban is jól érvényesültek. Most térnek vissza CsISz-tagjaink a hadseregből. A katonaságnál gerinces tagokká fejlődtek. Ezeknek az elvtársak­nak a munkáját fel kell használni és bátran javasoljuk őket az alapszer vezetek vezetőségeibe. Főleg óva­tosnak kell lennünk az új vezetőségi jelölőlista összeállításánál. Falvaik­ban az osztály ellenség minden ere­jét latba veti, hogy beférkőzzék az alapszervezetek vezetőségeibe, hogy ott felforgató tevékenységet fejtsen kj és fékezze a CsISz munkáját. Mi történik akkor, ha az alapszerve­zetek vezetőségébe a kulákok fiai vagy leányai kerülnek? Megakad a legjobb csoport munkája is, ha ide­jében fel nem számol ia az osztály ellenséget. Számos példa áll rendel­kezésünkre. amikor az alapszervezet veztöségébe kulákfiú vagy leány ke­rült. a csoport munkára kizárólag csak kulturális téren mozgott. így az alaoszervezet megszűnt segíteni a pártot az EFSz-ek megszilárdítá­sánál. vagy teljesen szétesett. Ezért, mindenkor legyünk óvato­sak. Nem szabad megengednünk, hogy falvaink aiapszervezeteinek vezetőségbe bomlasztó kulákele- mek kerüljenek, hogy ne történhes sen meg az, ami a kassai kerület hilovai alapszervezetében megtörtént A hilovai CsISz alapszervezet elég jól dolgozott A vezetőség törődött a tagdíjak fizetésével, törődött azzal hogy a tagság bekapcsolódjon az aratási és cséplési munkálatokba, valamint a felvásárlásba. A munka jól ment A nyár végén, mivel az egyik vezetőségi tag katonai szol gálatra vonult be, be kellett tölteni a helyét A? alapszervezet vezetősége tag­gyűlést hívott egybe. A taggyűlés nem töt össze, mert nem volt he­lyesen propagálva és a tagok közül csak kevesen jelentek meg. Ezért a gyűlés megtartását más időpontra helyezték át. Arról, hogy új tagot választanak be a vezetőségbe, tudomást szer­zett Zajac István, egy kulákfiatal is. A vezetőségben üresedés volt, ahová könnyen bejuthatott, csak össze kellett szedni az eszét. Felhasz­nálva apja ravaszságát, saját érde­kében agitálni kezdett a csoport tag­jai között. Ezenkívül összebeszélt legjobb barátjával, hogy miképpen irányítsák az új vezetőségi tag meg­választását. így történt meg, hogy a tagság beválasztotta a vezetőség­be és a vezetőség ez ellen nem tett semmi ellenvetést. Éppen abban azidőben került nyil­vánosságra a pártnak és kormány, nak az EFSz-ek megalakításáról- és megszilárdításáról hozott rendeleté. A helyi CsISz-esoport elnöke, Ke. rekes elvtárs a határozatot részle­tesen áttanulmányozta és azon gon­dolkozott, hogyan nyújthatna segít­séget a hilovai CsISz-esoport a he­lyi pártszervezetnek ©s népi köz- igazgatási szervnek, az EFSz meg- alakitásában. Tisztában volt azzal, hogy ez egyedül csak a kis- és kö­zépparasztok meggyőzésének útján lehetséges. Tisztában volt azzal is, hogy a CsISz-tagok csak akkor tel­jesítik kötelességeiket, ha meggyő­zik szüleiket a közös gazdálkodás előnyéről, az EFSz-be való belépés­ről. Zajac Istvánnak a vezetőségbe történt választása utáni héten veze tősógi gyűlést tartottak, amelyen Kerekes elvtárs ismertette a vezető­séggel javaslatát. A vita során meg kellett volna beszélniük, hogyan foly­tatják további munkájukat az EFSz megalakítására. Először Zajac Ist­ván. kulákfiú szólalt fel: „Én is­merem legjobban a földmüvespro- blémát. mert földműves' vagyok. De nekem most arra nincs időm, hogy a földművesek közt agitáljak, mert otthon sok a munka és úgy sem len­ne ennek semmi eredménye“. így mutatkozott be Zajac István a ve­zetőség előtt, mint „lelkes dolgozó“ Ilyen és hasonló szavakkal igyekez t.e befolyásolni az ifjúságot, csak­hogy elterelje a figyelmet az EFSz megalakításáról. A szövetkezet ököl csapásként hat a kulákuralomra és elkerülhetetlen végzetet jelent a kizsákmányolóknak. Zajac István ezt nem engedhette meg. Letűnését legalább néhány hónapig szerette volna elodázni. Hogy, a CsISz-tagok figyelmét teljesen lekösse és más irányba terelje, arról kezdett be­szélni. hogy szerinte a csoportnak elég a maga baja. Egy garas sincs a pénztárban, valami színdarabot kellene játszani, hogy pénzt szerez-, zenek. De. hogy ne mondják, hogy ö ellene van az EFSz megalakításának, a vitában arról kezdett beszélni, hogy egy ilyen ügyet, mint az EFSz megalakítása, őszre is el lehet ha­lasztani. A nehézségek egymásután zúdul­tak a csoportra. Űj elnököt kellett választani, mert Kerekes elvtárs el­ment a bányába dolgozni. Nehezére esett megválni funkciójától és azon törte a fejét, hogy kit ajánlhatna utódjául. És nézzük csak, milyen nagy hibát követtek el a helyi cso­port funkcionáriusai, sőt maga Ke­rekes elvtárs is, amikor utódjául a minden haladó gondolatnak gyűlölt ellenségét, a szocializmus ellenségét, Zajac István kulákfiút javasolta ma­ga helyett az elnöki funkcióra. Meg­tévesztették őket Zajacnak a gyűlé­seken való felszólalásai. Kerekes elvtárs távozásával Za­jac István vette át az elnökséget. A taggyűlésen ígéretet tett a tag. Ságnak, hogy rövid időn belül for­dulat áll be a csoport munkájában. Az osztályellenség óvatos volt, ne­hogy elszólja magát. A fordulat be is következett, de ellenkezőleg, nrnt a tagok várták. Zajac István ellen­séges arculatát jól leplezte a tagok előtt, nagyhangon szavalt a szocia­lizmusról, a csoport nagy terveiről, hogy ezáltal első helyen álljon a já­rásban. Csak azért beszélt így, hogy a* osztályhareról elterelje a figyel­met. A vezetőségi és taggyűlések később ritkultak és végül a csoport egyáltalán nem jött össze. Minden úszni kezdett az árral és Zajac 1st. ván boldog volt. Apjától biztosan dicséretet kapott e piszkos munká­jáért. így sikerült a kulákfiúnak szétverni az elég jól működő hilo. vai CsISz-csoportot. Az említett és több más példából is tanuljanak CsISz-tagjaink, főleg a funkcionáriusok a falvakon. Az osztályharc ma nem szünetel, sőt ál­landóan éleződik és a CsISz-tagok- nak a párt mögé felsorakozva kell menetelniük. Ezért jól véssük em lékeaetünkbe, hogy a kapitalista rendszer maradványai, a kulákok minden erejüket latba vetik a szo­cializmus felépítésének fékezésére és az EFSz-ek megalakítására, sza- botálására. A CsISz-tagoknak nem szabad megengedniük, hogy soraik közé kulákfiúk vagy lányok férkőz­zenek. Ha kezdetben gyengéknek vagy kevésbbé óvatosnak bizonyul­nának. a hilovai CsISz-csoporthoz hasonló sors éri őket. Ezért e példán is tanulnunk kell, hogyan kell har colni a kulákság ellen. Tanuljunk a szovjet ifjúságtól harcolni az osz­tályellenség ellen. A szövetkezeti gondolatért vívott harcban legyen példaképünk Morozov Pavlik és a többi komszomolisták, aki odaadás­sal harcoltak a kolhozok megalakí­tásáért és fejlesztéséért. Nics János, Kassa. MiiLkMíiMi-itMiímtimmüti 7 A magyar ifjúság jobb munkájáért a Béke-tizemben A CsISz pozsonyi városi vezető­ségének elnöksége néhány héttel ez­előtt részletesen foglalkozott a Bé­ke-üzem ifjúságának eddigi munká­jával és jelenlegi problémáival. Ki­derült, hogy a Béke-üzemben az if­júsági mozgalom eddig hiányos volt. A vezetőség - nem tudta aktivizálni Tóth Károly elvtárs az üzem ifjúságát. Nem szervezték meg kellőképpen a szocialista mun­kaversenyt sem. Az ifjúság nem ta­nult eleget a szovjet tapasztalatok­ból. A kulturális munka sem volt kielégítő. Ha elolvassuk a CsISz városi ve­zetősége elnökségének határozatát a Béke-üzem ifjúságának jövőbe szó­ló munkájáról legalább részben ismerjük a csoport helyzetét, azon­nal látjuk, hogy az elnökségben az elvtársak nem látták tisztán a pro­blémák megoldását. A határozat hiányos, mégpedig azért, mert egy­általán nem foglalkozik az üzem magyar ifjúságának helyzetével. így úgy tűnik fel, mintha ilyen szem­pontból nem is lennének problémák. Pedig vannak! A helyzet a következő: A Béke­üzemben hétszáz ifjúmunkás dolgo­zik. Ebből 250 fiatalt szerveztek be a CsISz-be, köztük több mint 65 ma­gyar nemzetiségű. Ugyanakkor a vezetőségben egy magyar ifjú sincs. Ezért a vezetőség nem tudta irá nyítani a magyar ifjúságot. A ma­gyar elvtársakkal — amint maga a csoport elnöke, Hubinyák elvtárs is elismeri — senki sem törődik. A tagsági gyűlésekre nem járnak, mert eddig még egyszer sem .beszéltek a gyűlésen magyarul. A tízperces be, számolók is csak szlovákul folynak. % Hasonlóképpen áll az oktatási év is. Eddig 160 fiatal jelentkezett po­litikai körbe. Bár magyar elvtársak is jelentkeztek, mégis csak szlovák körök alakultak. És mivel okolják ezt meg a vezető elvársak? Azzal, hogy „már lassan megtanulnak a magyarok is szlovákul“. Elvtársak, nagyon helytelen nézet ez! Sztálin elvtárs azt mondta, hogy igazi szer­vezeti életet minden ember csak a saját anyanyelvén tud élni. Ez vo­natkozik ifjúsági mozgalmunk éle­tére is. Gondolkozzatok rajta, elv­társak ! Emlitsük még meg a sajtót és a kultúréletet. Az újságolvasással úgy áll a dolog, hogy az Üj Ifjúságot ed­dig még náluk nem ismerik. Az Üj Szó ugyan jár, de legtöbbször csak a kapusig, vagy a titkárság irodájáig jut el. Most is úgy, ahogy elküldték, csomagokba összekötve ott fekszik a titkárságon. A kultúrmozgalom ig gyenge, elha, nyagolt. Magyar könyvtár az üzem­ben nincs. Vannak elvtársak, akik nagyon szerették volna már régeb­ben is a színjátszó és énekcsoportot megalakítani. Vagy két héttel ez­előtt Zeman és Molnári elvtársak munkájának eredményeképen. ez a két említett kör meg is alakult. A két körnek összesen 15 tagja van. De segítségre van szükség ezen a té- munkájának eredményeképpen ez a véleményük, hogy „különben köny- nyen felbomolhat, széteshet még az is". ★ ★ ★ i A politikai munka hiánya ellené­re is meglepő tapasztalnunk, azt, hogy a magyar ifjúság közt mégis vannak nagyszerű emberek. Olyan emberek, akik a munkában meg­állják helyüket. Itt van például Tóth Károly 19 éves fiatal villanyszere­lő és javító. Tóth elvtárs politikai­lag is meglehetősen fejlett. Ezt bi­zonyítja 150 százalékon felüli átla­gos teljesítménye. Egyénileg tanul. A CsISz-csoportban a legaktívabbak közé tartozik. A fentemlített hibá­két ő is látja, azonban egyedül, a vezetőség nélkül nem tudja megöl, dana a promlémákat. Dicséretre méltóan dolgozik Rácz Irén elvtársnö is, aki normáját 130 százalékra teljesíti. ★ ★ ★ Szükséges, hogy a pozsonyi városi CsISz-vezetőség ilyen szempontból is intézze a Béke üzem ifjúságának helyzetét. Kardos István. Virten is megalakult az EFSz Virten, az ógyallai járás egyik kis falujának határában zúgnak a traktorok. A dülőutakat, mezsgyé két szántják fel, hogy megindulhas­son a közös gazdálkodás. Három hóniV>pal ezelőtt a járási Csemadok titkár elvtárs kijött Virt- re. Beszélt a fiataloknak, öregeknek egyaránt a szervezeti életről s an- ' Cservenák Imre, ifjú-traktoros nak előnyéről. A virti fiatalság tag­ja ugyah a CsISz-nek, de a szerve­zet helyi csoportjának vezetősége a szomszéd faluban, Dunaradványon van. A fiatalságnak, amely túlnyo­mó részben munkás, munkaidő után messze ván a szomszéd faluba gyű. lésre járni, ezért szervezeti élet nem folyt nálunk. Most azonban a fiatalok megértették, hogy a Csema­dok járási titkára javukat akarja és lelkesen iratkoztak be a CsISz-be. Az alakuló közgyűlésen ott volt a Csemadok járási elnöke is, aki be­szédében azt mondta a fiataloknak, hogy jó munkájukat úgy "kezdhet­nék meg, hogy a falu gazdáit fel­világosítanák a közös gazdálkodás előnyeiről. A Csemadok tagok meg­ígérték, hogy elvégzik a felvilágo­sító munkát. A következő héten va. finap agitációs kettősökre oszlot­tak és megmagyarázták a falu gaz­dáinak, milyen a szövetkezeti élet, a munka és megmagyarázták azt is, mennyivel jobb, előnyösebb, ha kö­zösen gazdálkodnak. A virti kis- és középparasztok megértették ezt és tömegesen léptek be az EFSz-be. Traktorosaink örülnek a munká­nak. Cservenák Imre fiatal, 17 éves traktorista a kővetkezőket mondja munkájáról és életéröl: — Nemrég vagyok még csak trak- torista, de szeretem a traktort és a munkát. Igyekszem mindig jól és rendesen dolgozni. Traktoromat mindig rendben tartom: egy héten többször is átvizsgálom, megolajo. zom, pótolom a hiányzó alkatrésze­ket. Hegedűs József, Virt. A FIATAL VASASOK

Next

/
Thumbnails
Contents