Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-11-05 / 42. szám

s A g árbóookra egymásután három szovjet lobogó kúszott fel lassan, méltóságteljesen; a győzelmi emelvényen álló három szovjet diszkoszvetőnő boldogon mosolygott. Az olim­piai stadion 70.000 főnyi nézőközönsége moz­dulatlanul állva hallgatta a szovjet himnuszt. Ez volt a XV". nyári olimpiai játékok első, hi­vatalos eredményhirdetése... A szovjet diszkoszvetőnők hármas győzel­me — bármennyire ismerte is a sportvilág a szovjet atlétanők eddigi kiváló eredményeit — a meglepetés erejével hatott. Es továbbra is naponta születtek hasonló megleptések az olimpián. Az olimpiai eredményeket 1920 óta nem hivatalosan pontozzák az első hat helye­zés alapján, s ezt a pontversenyt — egy eset kivételével — hatalmas pontelőnnyel mindig Jurij Tyukalov; az egyes evezés (szkiff) olimpiai bajnoka. *z FSA versenyzői nyerték meg. Most is a pontokat számlálta az egész világsajtó Alasz­kától á Fokföldig, Kaliforniától a Japán szi­getekig, de ezúttal mindvégig a Szovjetunió szerepelt az első helyen. A XV. nyári olimpiának a Szovjetunió rész­vétele kölcsönzött fokozottabb politikai súlyt és jelentőséget és a Szovjetunió versenyzőinek nagyszerű eredményéi emelték minden eddigi­nél magasabb színvonalra versenyeit. tligyik ragyogó eredmény a másik után született meg ezen az olimpián, nem egyet közülük a Szovjetunió versenyzői értek el olyan versenyszámokban is, amelyekre keve­sen számítottak. Ki hitte volna péudául, hogy az egyes evezősben megtörik az angolszászok évtizedes hegemóniája? Amióta az egyes evezés, a szkif az olimpiák műsorán szere­pelt, még minden esetben angol, amerikai vagy ausztráliai versenyző került ki győzte­sen ebből a klasszikusnak tartott verseny- számból. És most megjelent egy 23 éves leningrádi fiatalember, Jurij Tyukalov, fölényesen le­győzte Wood-ot, az 1948. évi olimpiai bajno­kot, meg a többi versenytársát és megsze­rezte az olimpiai bajnokságot. Tyukalov fia­tal kora ellenére is régi versenyző, már nyolc éve evez. A leningrádi Krasznoje Znamja (Vö­rös Lobogó) sportegyesület neveltje, annak színeiben érte el első sikereit. Négy évvel ezelőtt már a Szovjetunió bajnoka volt. Kir- szanovval együtt kétpár evezősben, a követ­kező évben már egyesületének négyesében nyert országos bajnokságot, 1950-től kezdve a nyolcasban evezett. Tavaly tavasszal tért át az egyesre, 1951-ben megnyerte a szovjet ba jnokságot és most az egész világ szeme előtt bizonyította be a szovjet evezőssport nagy ereiét. D p pergessük tovább az olimpiai filmet... A három szovjet diszkoszvetőnő győzelmét nemcsak azért fogadta lelkesen az olimpiai játékok közönsége, mert ez az atlétikai szám fejeződött be elsőnek, hanem azért is, mert együttláthatta Nyina Dumbadzét, a női disz­koszvetés eddigi történetének egyik legna­gyobb alakját és két fiatal tanítványát, akik közül ezúttal a fiatalabbik, Nyina Komásho­vá győzött. Romaskova a legfiatalabb sport­nemzedékhez tartozik, alig ötéve űzi verseny­szerűen a diszkoszvetést. Sportpályafutása kezdetén még a 30 méterért vívott kemény harcot, 1948-ban, miután szakértő edző kezé­be került, már 38 méteres jó eredményt ért el. 1949-ben az ötödik a szovjet diszkoszvető­nők között 43.89 méteres dobással, 1950-ben pedig már csak Dumbadze tudta megelőzni az országos bajnokságban; Romaskova akkor 47.20 métert dobott.-----Oí IFJÚSÁG 1952 november 5 másán mozog s nagy technikájával párosult roppant ereje biztosan kényszeríti kétválira legerősebb ellenfeleit is. Helsinkiben egyetlen olyan nehézsúlyú birkózó sem akadt, akit ne fektetett volna kétválira. A szabadfogású birkózásban két grill sportember szerzett dicsőséget hazájának. Arszen Mekokisvili, grúz kolhozbrigádve- zető nevét már régóta ismerik a Szovjetunió­ban a sportkedvelők. Mekokisvili a grúz nem­zeti birkózás, a csidaoba nagymestereként kapcsolódott be a klasszikus szabályok szerin­ti birkózásba, de aztán hamarosan rájött, hogy képességének legjobban a szabadfogású birkózás felel meg. Hatszoros szovjet bajnok­sága mellé most, negyvenéves korában meg­szerezte az olimpiai bajnoki címet is. David Cimakuridze, tbiliszi birkózó, ugyan­csak a kötöttfogásban kísérletezett — nem sok sikerrel. Nyolc évvel ezelőtt tért át a sza­badfogásra, 1946-ban már bajnoki címet szer­zett. Azóta csak egyetlen egyszer — 1948-ban «- maradt alul szovjet birkózóval szemben. A helsinki olimpiai versenyeken már az is viszonylagos sikert jelentett ellenfeleinek, ha csak pontozással szenvedtek vereséget tőle, és ilyen is mindössze csak kettő volt: az iráni Tahti és a magyar Gurics. Fkülországban a torna szinte nemzett sport. Értenek is hozzá a finnek. Nagy' szó, ha egy finn lap megállapítja valakiről, hogy jó tornász. Viktor Csukirinról, a legutóbbi szovjet-finn válogatott tornászviadal után minden finn lap azt írta, hogy' a világ legjobb tornásza, s hogy mennyire nem túloztak most az olimpián bizonyosodott be, amikor Viktor Csukarin nem kevesebb, mint hat érmet szerzett. A lvvovvi Csukarin először 1949-ben lett a Szovjetunió összetett bajnoka, azóta sorra aratta győzelmét. Legutóbb a berlini főisko­lai világbajnokságon szerezte meg a világbaj­noki címet, most pedig Helsinkiben az olim­piai bajnoki címet nyerte el Saginyan és Mu­ratov', meg a svájci Stabler előtt. Nem volt könnyű a győzelem útja. Sok év mindennapi kemény' edzése után juthatott csak el a lwovvi diák a világ legjobb torná­szainak versenyére. Akaraterő, szilárd küzdő­képesség segítette hozzá, hogy Helsinkiben az első napi viszonylag gyengébb szereplése után kivívja a végső győzelmét. Az olimpiai tor­nászküzdelmeinek első napján Csukarin kisebb pontatlanságot követett el a talajgyakorlat­ban, s ebben a számban az első tíz közé sem tudott bekerülni. Az összetett versenyben ak­isor a negy'edik helyen állott. Másnap azon­ban, amikor a szabadonválasztott gyakor­latokra került a sor, Csukarin valósággal szárnyakat kapott. Csodálatos lólengések, művészi korlát- és gyűriígyakorlata, ragyo­gó lóugrása meghozta számára a végső si­kert. Az összetett versenyben aratott győ­zelmén kívül két szeren is olimpiai bajnok lett és természetesen tagja volt a bajnoksá­got ny'ert szovjetcsapatnak is; kötszeren má­sodik helyezést ért el. A versenyt követő reggelen százszámra érkeztek táviratok Csukarin címére. Viktor Csukarin elsőnek a lwovvi főiskoláról érkezett táv'iratot bontotta fel: „Gratulálunk sikered­hez. Büszkék vagyunk, hogy ilyen kiváló sportoló, a haza hű fia nevelkedett közöt­tünk." fi aszónkét olimpiai bajnokságot nyertek az olimpián a békeharcos szovjet sportolók. Huszonkét ízben hangzott fel a szovjet him­nusz. Az összesített pontversenyben a Szov­jetunió az első helyen végzett 494 ponttal, összesen 124 helyezéssel. S amikor kialudt az olimpiai láng és Ausztrália képviselői átvet­ték az olimpiai zászlót, hogy 1956-ban Mel- boumeban felvonják, a" következő olimpia rendezői boldogan jelentették ki: „A melbour- nei olimpiának minden bizonnyal hatalmas sikere lesz, mert a Szovjetunió máris jelez­te részvételét.“ 01 1FMT’SAG — a CslSz Szlovákiai ponti Bizottságának hetilapja Kiadja t Smena, a CsJBz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata. Bratislava Sol tésove! a. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. (főszerkesztő: Szőke (őzsel — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Soltésovel 3 Telefon; 345-51. 3. H. •‘29-31 8, - Nyomta a Pravda n v. lyomdaja Bratislava — Előfizetés egy évre iuo.— Kis, félérre 50.— Rés — A oostatakarék- Pénztári befizetőlap száma: S-13«90 ­Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Aztán sokat edzett együtt Dumbadzeval, aki nemcsak versenyzőnek kiváló, hanem em­bernek is, tanítónak is és boldogan adja át tapasztalatait fiatalabb verseny társainak. 1952: Helsinki. Tizenhét ország versenyzői indulnak a női diszkoszvetésben. Romaskova már a selejtezőben megjavította a német Mauermeyer 16 éve felállított oiimpiai csúcs- eredményét, a döntőben pedig 51.42 méteres dobásával megszerzi az olimpiai bajnokságot. Az olimpián résztvevő 1500, különböző nem­zetiségű atléta közül elsőnek a szovjet Ro­maskova vette át a győzteseknek járó arany­érmet.. Második: Bagrjaneeva, harmadik: Dumbadze. Alig néhány évvel ezelőtt még csak iskola­társnői ismerték Galina Zibina nevét. A nyú­lánk, szőke lány mindig kivált közülük ügyes­ségével, erejével. Aztán egy alkalommal Vik­tor Alekszejev, a kiváló sportoktató felfi­gyelt a 14 éves kislányra, és felvette sport­iskolájába. Ettől kezdve egyre többen ismer­ték meg Zibina nevét. „Zibina új női ifjúsági csúcsot állított fel a gerely vetésben“, „Üj if­júsági női súiyiökő csúcs“, „Zibina ismét meg­javította az ifjúsági női súlylökés csúcsát“. Ilyen címekkel írtak róla a szovjet lapok jó­formán minden nagyobb versenye után. 1950-ben, 18 éves korában már a felnőttek között versenyzett és sorra érte el a jobbnál jobb eredményeket. Tanulmányait kitűnően összehangolja a sporttal; a tanulásban éppen- űgy élenjár, mint a versenyeken. A fiatal op­Arszen Mekokisvili, grúz kolhozparaszt, olimpiai bajnokságot nyert a szabadstíluséi birkózásban. tikusnő, a leningrádi Mechanikai Technikum hallgatója, tavaly a főiskolai világbajnoksá­gon már nemzetközi sikert ért el. Most pedig a helsinki olimpiai női súlylökő versenyén 15.28 méteres dobásával nemcsak a győzelmet szerezte meg, hanem új világcsúcsot is állí­tott fel. Amikor a verseny után a szovjet rá­dió riportere megkérdezte, mire gondolt ver­seny közben, így' válaszolt: — Nekem és barátnőimnek Tocsenovának és Tiskeviosnek jutott az a megtiszteltetés, bogy a Szovjetuniót képviseljük ebben a ver­senyszámban az olimpián. Mindnyájan alapo­san felkészültünk a versenyre. Őszintén szól­va, nem tudtuk, ki lesz az első közülünk, de ezt nem is tartottuk fontosnak, a célunk csak az volt, hogy szovjet versenyző gy őzzön. Boldog vagyok, hogy ez nekem sikerült. * M iközben az atlétikai stadionban a vi­lág legjobb futói, ugrói és dobói köröttek a győzelemért, a város közepén fekvő Mesu- há Hibán a szabadstílusú és kötöttfogású bir­kózók mérték össze erejüket. Ebben a sport­ágban az északiak, svédek, finnek, dánok, meg a törökök jártak mindig az élen, de szép sikereket értek el az eddigi olimpiákon a ma­gyar versenyzők is. S most, amikor először jelentek meg az olimpiai birkózószőnyegen a szovjet birkózók, egyszerre alapvetően meg­változtak a* erőviszonyok. A szabadfogásban két, a kötöttfogásban négy olimpiai bajnok­Ságot szereztek a szovjet birkózók és volt köziek olyan is, aki minden mérkőzését két­vállal nyerte. A többi súlycsoportban is szá­mos második, harmadik és negyedik helyezést értek el. Vajjpn véletlen lenne ez? Szó sincs róla. A szovjet birkózósport erejét jórészt az adja meg, hogy a klasszikus birkózás fogásai mellett felhasználja a különböző szovjet nem­zetiségek hagyományos népi birkózásainak elemeit is. Az olimpiára kiküldött szovjet bir­kózók között voltak oroszok, ukránok, grúzok, azerbajdzsánok, észtek, akik mind egyforma lelkesedéssel és magasfokú tudássá( küzdöttek a szovjet haza dicsőségéért. A negyvenéves Mekokisvili és a húszéves Szafin egyformán fiatal lendülettel, viharos erővel rohanta meg ellenfeleit; a lepkeslyú Gurevics és a nehéz­súlyú Kotkas egyaránt latbavetette a birkó­zósport bonyolultnál bonyolultabb fogásainak egész tárházát a győzelem érdekében. 31a már minden elfogulatlan birkózó szakember egybehangzóan vallja, hogy a szovjet birkó­zók a legjobbak a világon. Lássuk csak közelebbről ezeket a nagyszerű birkózókat, akik egy csapásra meghódították az olimpiát. A leningrádi Borisz Gurevics most 23 éves. Hat éve birkózik. 1950-ben már szovjet baj­nok volt, s azóta számtalan győzelmet szer­zett a budapesti, prágai, szófiai nemzetközi mérkőzéseken. Helsinkiben aratott győzelme tulajdonképpen még csak kezdete ragyogó sportpályafutásának. * * •A húszéves Sazam Szafin egy ipariskolai Sportkör neveltje. Ez a fiatal birkózó a hel­sinki olimpián szerepelt életében először ilyen nagyszabású versenyen és máris világraszóló diadalt aratott. Freij a svédek világhírű bir­kózója, háromszoros világbajnok, miután ve­reséget szenvedett tőle, ezt mondta: „Szafin a legjobb birkózó, akivel valaha is mérkőz­tem.“ Jakov runkin, a pehelysúlyú birkózás olim­piai bajnoka már gyermekkora óta rendszere­sen sportol. Apja, aki kikötömunkás volt, szívesen látta, mint ragad meg zömök, izmos fia minden alkalmat, hogy birkózásban mérje össze erejét pajtásaival. Később, amikor Pun­kin a zaporozsjei Zaporozssztal-gyár eszter­gályosa lett, a gyár sportkörében bontakoz­tatta ki ragyogó tehetségét. Jakov Punkin már sok nemzetközi versenyen ért el szép sikereket, de sohasem feledkezett meg arról, hogy azonnal értesítse szeretett gyárának dolgozóit, akik izgatottan várták odahaza Punkin esztergályos győzelmének hírét. Johan Kothas már az idősebb sportnemze­dék tagja, sok nagy győzelem van mögötte. A hatalmas, több mint százkilogrammos óriás, azonban még ma is könnyedén, rugal­Galina Minajcseva, az olimpiai bajnokságot t ny'ert, szovjet női tornászcsapat tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents