Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-10-29 / 41. szám
Ol IFJÖSÄG IPS? oVtAVo.r '‘O Hogyan keletkezett a viltíg Mil tanultak a csehszlovák vezetők a budapesti mérkőzésen A szovjet tudósok mélyreható munkájának eredményeként ismét egy hatalmas lépéssel közelebb jutottunk a világ keletkelése évezredes problémájának megoldásához. Ez egyúttal újabb csapás az idealista filozófiára, a legendákon alapuló idealista tudósok dajkameséire. Évezredeken át tartotta sötétségben az egyház az emberiséget a világ keletkezéséről szóló különféle, kiagyalt elméletekkel. Habár időnként a legelfogultabb idealista tudósok is kutatómunkájuk közben a materializmus tételeinek igazolásához jutottak, de hamarosan rájöttek, hogy hová vezet az igazi tervszerű, tudományos kutatómunka és sietve fordultak jásza a legendák világába, a^ örök homályba, az egyházi reakció sötét leple alá. Eszeveszetten tiltakoztak a sajátra aguk által is felismert megállapítások ellen. íme egy példa, amely kitünően jellemzi a bur- zsoa tudomány legújabb szakaszát: Milne feltevése szerint az egész bolygórendszer úgy keletkezett, hogy egy óriási energiájú fénykvantum a napba ütközött, vagy Hoyle hipotézise, amelynek értelmében a nap valamikor kettős csillag volt, a második csillag azonban szétrobbant és ennek törmelékéből keletkeztek a többi bolygók. Ezt ugyanaz a Hoyle mondta, aki az anyagnak a semmiből való teremtését hirdeti és aki egy 1950- ben Angliában megjelent csillagászati könyvben azt írja, hogy „a marxizmus veszélyesebb az atombombánál”. Hoyle úrnak ez az állítása tökéletesen helytálló. Valóban, a fejlődéstől és a ha-j ladó tudomány minden vívmányától elzárt , népek számára a dialektikus materializmus helyességének felismerése hatalmas veszélyt, sőt nyugodtan mondhatjuk, az idealista filozófia 'megsemmisülését és ezzel párhuzamosan a sorozatos csalásokon alapuló kapitalista társadalmi rend erős megingását, majd pedig végső összeomlását jelentené. A kapitalisták létérdeke tehát a haladó tudomány és ennek legelső zászlóvivőjének, a Szovjetuniónak rágalmazása. A XX. század elejétől kezdve sorban jelennek meg a nyugati sajtótermékek, amelyeknek mindegyikében megcáfoltnak nyilvánítják a materializmust. > De ugyanakkor állandóan újra j és újra hozzákezdenek az .agyoncáfolt“ dialektikus materializmus helytelenségének magyarázatához. Mondanom sem kell. hogy ez sohasem sikerült még annyira sem, hogy saját maguk elhinnék, mert ha nem úgy lenne, akkor nem kezdenék mindig elölről a cáfolást. Ez különösen a világmindenség körüli témán összpontosul, amely tudományág dialektikus megvilágításában lépésről lépésre mindinkább halad a tökéletes megismerés felé. Az egyik legrégibb materialista elmélet szerint a világmindenség valamikor forgómozgást végző gáztömeg volt. A forgómozgás következtében fellépő centrifugális erő hatására b:zo- nyos részek leszakadtak az ős- ködből. s önállóan keringtek tovább saját tengelyük körül, miközben fokozatosan lehűltek, f 1944-ben a Szovjetunióban tudományosan feldolgozott és elfogadott elmélet szerint a mi naprendszerünk a következőképpen , keletkezett: A világűrben a csillagok között nagyszámban vannak apró porszemecskékből álló felhők. Évmilliárdokkal ezelőtt a napunk egy ilyen felhőzeten haladt keresztül. Az egyetemes tömegvonzás törvénye értelmében a nagytömegű nap magával rántott rengetek apró porszemecskét amelyek vele majdnem egy síkban elkezdtek keringeni. A nagyobb részecskékhez újabbak tapadtak és fokozatosan kialakult naprendszerünk. A szovjet tudósok nem elégedtek meg az elért eredményekkel, hanem tovább dolgoztak. 1951- ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája széleskörű konferenciát hívott össze a bolygók keletkezésének megvitatására. Több mint negyven tudományág legkiválóbb képviselői gyűltek össze, hogy az utóbbi években felhalmozott tudományos adatok és megfigyelések alapján összegezzék e központi helyet elfoglaló probléma jelenlegi állását. A konferencia résztvevői az adatok összegezése után arra a megállapításra jutottak, hogy a föld és a többi bolygó jelenlegi állapotát megelőző /korban a napot körülvevő gázokból és nagyobb anyagrészecskék rája alkotta. Minden részecske az egyetemes tömegvonzás törvényeinek megfelelően forgómozgást végez, de nem mint egységes egész, mint ahogy ezt Laplac állítja, hanem önállóan a nap körül, kör alaktól kissé eltérő pályán s vele egy síkban. Az egyes égitestek tömegüknek megfelelő pályákon ker’ngenek. Mégpedig a nagytömegüek pályája alig téf el a körtől, mig a kisebbeké egészen megnyúlt. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a nagyobb égitestek különböző: pályákon mozgó kisebbekből tevődtek össze. O. T. Smidt, a kiváló szovjet kutató felveti a kérdést, hogy hogyan keletkezett ez a bolygók előtti raj? A hipotézisben meg is adja a választ. Szerinte tehát a bolygó előtti raj úgy jött létre. hogy a nap a világűrben található nagyszámú gáz- és porfelhő egyrészét magával ragadta. Smidt kimutatta, hogy bizonyos meghatározott esetekben a magávalragadás bekövetkezik. S ezzel megalkották a magávalragadás elméletét. Most pedig nézzünk bele az új elmélet' tükrébe, nézzük meg, hogy eme elmélet hogyan magyarázza a földünk keletkezését. Mindenki előtt ismeretes jelenség a csillaghullás. Ma már eléggé ritka, de ez a jelenség a föld kialakulása korában sokkal gyakoribb volt. Szinte állandóan hullottak a különböző nagyságú meteoritek és por, s fokozatosan gyarapították a föld tömegét. Matematikailag kiszámítható, hogy ilymódon mennyi ideig tar- itott a föld kialakulása. Smidt számítása szerint ez az idő, vagyis a föld kora hat-hétmil- liárd évnek felel meg. Az elmélet helyes úton járását bizonyítja, hogy ez a kor megegyezik a föld geológiai korával. A geológiai kor meghatározása a következőképpen történik: A lehulló meteoritek rádióaktiv anyagokat tartalmaznak, amelyek fokozatosan átalakulnak. Igv például az uranium I.-böl négy és félmil- liárd év múlva lesz uranium X, stb. s végül 6-J-7 milliárd év múlva ólom lesz belőle, amely tovább már nem bomlik. A világ ólomkészletéböl kiszámítható, hogy mennyi idő volt szükséges ahhoz, hogy ilyen hatalmas mennyiségű rádióaktiv anyagok ólommá alakuljanak. Központi kérdés számunkra a föld hőmérsékleti kérdése is. Ugyanis az előző elméletekkel ellentétben az új elmélet szerint a föld kezdeti állapotában hideg volt. Az állítás helyessége mellett tanúskodik az a tény, hogy a lehulló meteoritek hőmérséklete 0 Celsius fok körül van. A meteoritek becsapódásakor a kinetikai energia egyrésze ugyan átalakul hőenergiává, de ez csekélynek bizonyulna, a föld mai hőmérsékletének magyarázatához. Ha tehát a föld tömegének jelentős része a lehulló meteoritek anyagából tevődött össze, a föld eredeti hőmérséklete semmivel sem lehetett néhány Celsius foknál magasabb. Vagyis a föld felmelegedése csak később következett be. mégpedig a nehézségi erő következtében, amikor a nehezebb fajsúlyú anyagok, úgy a rádióaktív anyagok, és a nemesfémek ,a föld középpontjába összpontosultak. A rádióaktiv anyagok' bomlás^ következtében nagymennyiségű hőenergia szabadult fel. (Pl. 1 g urán 20 millió kalória hot. termel. Egy kg urán energetikailag 1,700.000 kg benzinnel egyenértékű.) Gondoljuk csak el, hány millió és millió tonna ólmot bányásznak ki a föld mélyéből a világ különböző részein? Micsoda hatalmas mennyiségű rádióaktív anyag átalakulásából keletkeztek ezek az elemek? S ha figyelembe vesz- szük az itt felszabadult hőenergiát, azonnal világossá válik I előttünk a föld magjának mai hőfoka és az a tény, hogy a föld középponti része még ma is cseppfolyós állapotban van, amit a gyakorlat is szemléltetően bizonyít. Ha kissé közelebbről nézzük a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 1951-ben megtartott ülését, azonnal rájövünk annak politikai jelentőségére is. A szovjet kutatók a kritika és önkritika széleskörű alkalmazásával érik el hatalmas eredményeiket. Az idealista „tudósok" félve húzódnak egymástól, nehogy esetleg kutatótársuk saját munkája továbbfejlesztésére használná fel az ö elért eredményeit. A szovjet kutatómódszer éppen az ellenkezője ennek . A magas kulturális színvonalon álló szovjet népet érdekli a föld keletkezésének problémája. Érthető is, hiszen szüksége van annak a természetnek tökéletes megismerésére, amelyet a jelenben átalakít. Ezt mindennapi életünkben mi is tapasztalhatjuk. Egy meglévő régiből csakis úgy tudunk újat alkotni, ha a régi minden tulajdonságát, hibáit ismerjük. Jelen esetben ismernünk kell a föld keletkezésének módját, a természet törvényszerűségeit, hogy a világot átformáló terveinket meg tudjuk valósítani és hogy a természet rakoncátlan erőit az emberiség szolgálatába tudjuk állítani. A szovjet ember számára a terv írott törvényt jelent, amelyet minden körülmények között meg kell valósítani. A szovjet nép szinte követeli a föld keletkezésének tudományos magyarázatát. Napjainkban ez nagyon nehéz feladat. Nemcsak kutatómunkával, adatgyűjtéssel és megfigyelésekké] kell foglalkozni, hanem állandóan kérlelhetetlen harcot keli vívni az idealista filozófia és ' annak minden megnyilvánulása ellen. A mélyen begyökerezett vallási hagyományokat nem lehet egyik napról a másikra kiküszöbölni és helyében tenni az újat, hanem ez hosszú és kitartó munkát igényel. Mindenki saját magán tapasztalja, hogy ’ kezdetben idegenkedjünk az ismeretlen újtól. Hasonlóképpen vagyunk az új elméletekkel és felfedezésekkel is. Először idegen, később meggyőződjünk helyességéről és mi is elfogadjuk, sőt azon fáradozunk, hogy minél szélesebb körben el- terjedjen. / A magyar-csehszlovák válogatott labdarúgómérközés után a magyar és csehszlovák vezetők és játékosok sokat beszéltek a mérkőzés tanulságairól. A csehszlovák vezetők hangsúlyozták, hogy igen sokat tanultak a mérkőzésből. Musil edző például ezeket mondta tapasztalatairól : — A mieink éppen abban bizonyultak gyengébbnek, amiben a magyar labdarúgók kitűntek. A gyors és hibátlan labdakezelés, a rajtolás és futás gyorsasága, " a gyors összjáték, a „kétlábasság" a jó fejjáték, a jól begyakorolt játékfortély alkalmazása, a nagyszerű összeszokottság, mind-mind erénye volt a kiváló magyar válogatottnak A mieinknek azonban nem A csehszlovák válogatott edzője elmondta, hogy .mindezekre fokozott gondot fordítanak majd a jövő év: mérkőzésen. Tervszerű munkával igyekeznek mindazt elsajátítani, amit a magyar labdarúgóktól- láttak. Hudcovies a sportküldöttség vezetője megjegyezte: — Azelőtt labdarúgásunkat éppen az jellemezte, hogy játékosaink gyorsan vették át a labdát és gyorsan tették jobbra vagy balra. Moszkvában éppen annak köszönhették sikeres szereplésüket, hogy gyors összjátékkal építették fel támadásaikat Most ebből úgyszólván semmit sem láttunk a mieinktől. Annál inkább a magyaroktól. Nemcsak csatáraik és. fedezete'k, hanem hátvédeik is legtöbbször „tették a labdát“. A mi hátvédeink ? Igyekeztek elörevágni. Minél gyorsabban el a labdával a kaputól! — ez volt a jelszavuk. Az eredmény az lett, hogy egy-kettőre visszajött a labda. Ez okozta a védők túlterhelését. Más lett volna persze a helyzet, ha a csatárok jobban tartották volna elöl a labdát. Megemlítettük, hogy a csehszlovák labdarúgók jól kezelik a labdát, de nem elég gyorsan. Ugyanúgy a támadó játékuk sem elég gyors, nem elég korszerű. Nem eléggé mozgékonyak a csatárok, a gyors helyváltoztatások, a helycserék, a "meredek elöreadások csak Az ázsiai köztársaságok szpar- takiádján a diszkoszvetésben új szovjet csúcs született: Borisz Ma- tyejev 52.91 m-re javította meg a régi csúcsot, amelyet Llpp tartott 52.18 m-rel. Ugyanott versenyen kívül Szuharjev 10.5-öt futott 100 m-en. A bajnokságot Grigorsz nyerte 10.9-cel. A női 100 m-es futás, ban Korotkova 12.3-mal tadzsikisz- táni, Szklajarova 12,4-gyel üzbégi csúcsot állított fel. A Szovjet Kupa küzdelmei során a következő labdarúgó eredmények voltak: Moszkvai Torpedó—Baku: Nyeftyanyik 4:0. Kalinynn—Tbiliszi Dinamó 2:1, Moszkvai Szpartak —Moszkvai Dinamó 3:0. A Szpartak ezzel a győzelemmel már az elődöntőben van, ahol a Kalinyin— Kiev! Tisztek Háza mérkőzés gyöz- teséyel találkozik majd. Moszkva eéllövő-bajnokságain M. Vosztrikov kiskaliberű céllövő-pisztolyban (50 m) 117 találattal meg/ néha-néha fordulnak elő játékukban. A lassú támadás-építés, az oldalra adogatás nem lehet eléggé - eredményes. Hiányzott a gyors, észszerű szárnyjáték is, ami a magyaroknál is továbbfejlesztésre szorul. * Musil edző panaszkodott arra Is, hogy csatáraink nem mertek kapu- ralövésre vállalkozni. — Többször nyílott előttük rés a kapu előtt, — mondotta az edző — de 16—20 méterről nem volt bátor- , ságuk rálőnnl a kapura. Vitték még, vagy átadták csatársoruknak. Legtöbbször a magyar hátvéd zsákmányául estek az ilyen átadások. Hogyan lehet kapuralövés nélkül eredményt elérni? Ezen a téren a magyar csapatban is akadtak hibák, különösen a második félidőben. Az adódó helyzetekben nem lőttek azonnál, megfelelő gyorsasággal a magyar csatárok, helyette több esetben kiadták a labdát szélre. — Lélektani tényezők is közrejátszottak a gyengébb szereplésben — folytatta a csehszlovák edző. — Nagyon megilletödötten kezdtek a mieink. Nagy a magyat csapat tekintélye. Az ilyesmi néha nagy nyomással nehezedett a játékosokra Ezt érezhették a mieink az első félidőben és a kitűnő magyar labdarúgók ezt az időszakot nagyszerűen kihasználták. Fedezeteink nem őrizték megfelelően embereiket A szélsők, valamint Kocsis és Bozsik szinte akadálytalanul törhettek előreV Hidegkútit sem tudta megfelelően semlegesíteni a lassúbb Vicsan. A társai által öregnek becézett magyar középcsatár nagyon is gyors volt Vicsanhoz képest. Az a próbálkozásunk, hogy a gyors Vlk többször is áttör és maI gával viszi BuZánszkyt, nem vált be. Buzánszky nem ment vele. Befejezésül ismételten hangoztatta Musil, hogy sokat, igen sokat tanultak és _ ezek felhasználásával „ igyekeznek csapatukat ügy kialakítani, olyan összeszokottá tenni, mint amilyen az olimpiai bajnok magyar együttes. javított* Zemcov szovjet csúcsát (174). A Szovjetunió Központi Repülő- klubja az A. Szamoszadova vitorlá- zónö világcsúcseredményéről szóló adatokat hitelesítés végett megküldte a Nemzeközi Repülő Szövetségnek. Szamoszadova agusztus 5-én 100 km-es útszakaszon 53.5 km-es óránkénti átlagsebességet ért el. Eredménye jobb a fennálló világcsúcsnál. WWWtMtmWHWHWWMtWtimiMMMl Jj ikJUsAU — a CslS> Szlovákiái tampont) Bizottságánál« hetilapja tCladla « Srneria. a UsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava, Sol- tesovel Z - Szerkeszti a szerkesztőplzott- ság Főszerkesztő: Szőke főzsef — Szerkesztősük 4s kiadóhivatal ’ Bratislava, soltősovel z Telefon a. a. *39-Hl. 1. — N vonnia a PRAVOa o v tvonidaja, Bratislava - Előfizető? eg7 kert tiki.— Rős. fálüvre so.- Kős — A ooetatakarAk- nAnztári heftzetőlnr szám» S-1S SSO — 'ü-tsohstvec sneeSStv-zTe Bratislava k Matyejcv 52.91 méterre javította a szovjet diszkoszvető csúcsot /
