Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-29 / 41. szám

Ol IFJÖSÄG IPS? oVtAVo.r '‘O Hogyan keletkezett a viltíg Mil tanultak a csehszlovák vezetők a budapesti mérkőzésen A szovjet tudósok mélyreha­tó munkájának eredményeként ismét egy hatalmas lépéssel kö­zelebb jutottunk a világ keletke­lése évezredes problémájának megoldásához. Ez egyúttal újabb csapás az idealista filo­zófiára, a legendákon alapuló idealista tudósok dajkameséire. Évezredeken át tartotta sötét­ségben az egyház az emberisé­get a világ keletkezéséről szóló különféle, kiagyalt elméletekkel. Habár időnként a legelfogultabb idealista tudósok is kutatómun­kájuk közben a materializmus tételeinek igazolásához jutottak, de hamarosan rájöttek, hogy ho­vá vezet az igazi tervszerű, tu­dományos kutatómunka és siet­ve fordultak jásza a legendák világába, a^ örök homályba, az egyházi reakció sötét leple alá. Eszeveszetten tiltakoztak a sa­játra aguk által is felismert meg­állapítások ellen. íme egy példa, amely kitünően jellemzi a bur- zsoa tudomány legújabb szaka­szát: Milne feltevése szerint az egész bolygórendszer úgy kelet­kezett, hogy egy óriási energiá­jú fénykvantum a napba ütkö­zött, vagy Hoyle hipotézise, amelynek értelmében a nap va­lamikor kettős csillag volt, a második csillag azonban szét­robbant és ennek törmelékéből keletkeztek a többi bolygók. Ezt ugyanaz a Hoyle mondta, aki az anyagnak a semmiből való te­remtését hirdeti és aki egy 1950- ben Angliában megjelent csilla­gászati könyvben azt írja, hogy „a marxizmus veszélyesebb az atombombánál”. Hoyle úrnak ez az állítása tökéletesen helytálló. Valóban, a fejlődéstől és a ha-j ladó tudomány minden vívmá­nyától elzárt , népek számára a dialektikus materializmus he­lyességének felismerése hatal­mas veszélyt, sőt nyugodtan mondhatjuk, az idealista filozó­fia 'megsemmisülését és ezzel párhuzamosan a sorozatos csalá­sokon alapuló kapitalista tár­sadalmi rend erős megingását, majd pedig végső összeomlását jelentené. A kapitalisták létér­deke tehát a haladó tudomány és ennek legelső zászlóvivőjének, a Szovjetuniónak rágalmazása. A XX. század elejétől kezdve sorban jelennek meg a nyugati sajtótermékek, amelyeknek mindegyikében megcáfoltnak nyilvánítják a materializmust. > De ugyanakkor állandóan újra j és újra hozzákezdenek az .agyoncáfolt“ dialektikus mate­rializmus helytelenségének ma­gyarázatához. Mondanom sem kell. hogy ez sohasem sikerült még annyira sem, hogy saját maguk elhinnék, mert ha nem úgy lenne, akkor nem kezdenék mindig elölről a cáfolást. Ez különösen a világminden­ség körüli témán összpontosul, amely tudományág dialektikus megvilágításában lépésről lépés­re mindinkább halad a tökéletes megismerés felé. Az egyik legrégibb materia­lista elmélet szerint a világmin­denség valamikor forgómozgást végző gáztömeg volt. A forgó­mozgás következtében fellépő centrifugális erő hatására b:zo- nyos részek leszakadtak az ős- ködből. s önállóan keringtek to­vább saját tengelyük körül, mi­közben fokozatosan lehűltek, f 1944-ben a Szovjetunióban tu­dományosan feldolgozott és elfo­gadott elmélet szerint a mi nap­rendszerünk a következőképpen , keletkezett: A világűrben a csil­lagok között nagyszámban van­nak apró porszemecskékből álló felhők. Évmilliárdokkal ezelőtt a napunk egy ilyen felhőzeten haladt keresztül. Az egyetemes tömegvonzás törvénye értelmében a nagytömegű nap magával rán­tott rengetek apró porszemecskét amelyek vele majdnem egy sík­ban elkezdtek keringeni. A na­gyobb részecskékhez újabbak ta­padtak és fokozatosan kialakult naprendszerünk. A szovjet tudósok nem eléged­tek meg az elért eredményekkel, hanem tovább dolgoztak. 1951- ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája széleskörű konferen­ciát hívott össze a bolygók ke­letkezésének megvitatására. Több mint negyven tudományág legkiválóbb képviselői gyűltek össze, hogy az utóbbi években felhalmozott tudományos adatok és megfigyelések alapján össze­gezzék e központi helyet elfog­laló probléma jelenlegi állását. A konferencia résztvevői az adatok összegezése után arra a megál­lapításra jutottak, hogy a föld és a többi bolygó jelenlegi állapotát megelőző /korban a napot körül­vevő gázokból és nagyobb anyag­részecskék rája alkotta. Minden részecske az egyetemes tömeg­vonzás törvényeinek megfelelő­en forgómozgást végez, de nem mint egységes egész, mint ahogy ezt Laplac állítja, hanem önál­lóan a nap körül, kör alaktól kis­sé eltérő pályán s vele egy sík­ban. Az egyes égitestek tömegüknek megfelelő pályákon ker’ngenek. Mégpedig a nagytömegüek pá­lyája alig téf el a körtől, mig a kisebbeké egészen megnyúlt. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a nagyobb égitestek külön­böző: pályákon mozgó kisebbek­ből tevődtek össze. O. T. Smidt, a kiváló szovjet kutató felveti a kérdést, hogy hogyan keletkezett ez a bolygók előtti raj? A hipotézisben meg is adja a választ. Szerinte tehát a bolygó előtti raj úgy jött lét­re. hogy a nap a világűrben ta­lálható nagyszámú gáz- és por­felhő egyrészét magával ragad­ta. Smidt kimutatta, hogy bizo­nyos meghatározott esetekben a magávalragadás bekövetkezik. S ezzel megalkották a magávalra­gadás elméletét. Most pedig nézzünk bele az új elmélet' tükrébe, nézzük meg, hogy eme elmélet hogyan ma­gyarázza a földünk keletkezését. Mindenki előtt ismeretes jelen­ség a csillaghullás. Ma már elég­gé ritka, de ez a jelenség a föld kialakulása korában sokkal gya­koribb volt. Szinte állandóan hul­lottak a különböző nagyságú me­teoritek és por, s fokozatosan gyarapították a föld tömegét. Matematikailag kiszámítható, hogy ilymódon mennyi ideig tar- itott a föld kialakulása. Smidt számítása szerint ez az idő, vagyis a föld kora hat-hétmil- liárd évnek felel meg. Az elmélet helyes úton járását bizonyítja, hogy ez a kor megegyezik a föld geológiai korával. A geológiai kor meghatározása a következő­képpen történik: A lehulló me­teoritek rádióaktiv anyagokat tartalmaznak, amelyek fokozato­san átalakulnak. Igv például az uranium I.-böl négy és félmil- liárd év múlva lesz uranium X, stb. s végül 6-J-7 milliárd év múl­va ólom lesz belőle, amely to­vább már nem bomlik. A világ ólomkészletéböl kiszámítható, hogy mennyi idő volt szükséges ahhoz, hogy ilyen hatalmas mennyiségű rádióaktiv anyagok ólommá alakuljanak. Központi kérdés számunkra a föld hőmérsékleti kérdése is. Ugyanis az előző elméletekkel ellentétben az új elmélet szerint a föld kezdeti állapotában hideg volt. Az állítás helyessége mellett tanúskodik az a tény, hogy a le­hulló meteoritek hőmérséklete 0 Celsius fok körül van. A me­teoritek becsapódásakor a kine­tikai energia egyrésze ugyan át­alakul hőenergiává, de ez cse­kélynek bizonyulna, a föld mai hőmérsékletének magyarázatá­hoz. Ha tehát a föld tömegének jelentős része a lehulló meteo­ritek anyagából tevődött össze, a föld eredeti hőmérséklete sem­mivel sem lehetett néhány Cel­sius foknál magasabb. Vagyis a föld felmelegedése csak később következett be. mégpedig a ne­hézségi erő következtében, ami­kor a nehezebb fajsúlyú anya­gok, úgy a rádióaktív anyagok, és a nemesfémek ,a föld közép­pontjába összpontosultak. A rá­dióaktiv anyagok' bomlás^ követ­keztében nagymennyiségű hőener­gia szabadult fel. (Pl. 1 g urán 20 millió kalória hot. termel. Egy kg urán energetikailag 1,700.000 kg benzinnel egyenértékű.) Gon­doljuk csak el, hány millió és millió tonna ólmot bányásznak ki a föld mélyéből a világ külön­böző részein? Micsoda hatalmas mennyiségű rádióaktív anyag át­alakulásából keletkeztek ezek az elemek? S ha figyelembe vesz- szük az itt felszabadult hőener­giát, azonnal világossá válik I előttünk a föld magjának mai hőfoka és az a tény, hogy a föld középponti része még ma is cseppfolyós állapotban van, amit a gyakorlat is szemléltetően bi­zonyít. Ha kissé közelebbről nézzük a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának 1951-ben megtartott ülését, azonnal rájövünk annak politikai jelentőségére is. A szovjet kutatók a kritika és ön­kritika széleskörű alkalmazásá­val érik el hatalmas eredményei­ket. Az idealista „tudósok" félve húzódnak egymástól, nehogy esetleg kutatótársuk saját mun­kája továbbfejlesztésére használ­ná fel az ö elért eredményeit. A szovjet kutatómódszer éppen az ellenkezője ennek . A magas kulturális színvona­lon álló szovjet népet érdekli a föld keletkezésének problémája. Érthető is, hiszen szüksége van annak a természetnek tökéletes megismerésére, amelyet a jelen­ben átalakít. Ezt mindennapi éle­tünkben mi is tapasztalhatjuk. Egy meglévő régiből csakis úgy tudunk újat alkotni, ha a ré­gi minden tulajdonságát, hibáit ismerjük. Jelen esetben ismer­nünk kell a föld keletkezésének módját, a természet törvénysze­rűségeit, hogy a világot átfor­máló terveinket meg tudjuk va­lósítani és hogy a természet ra­koncátlan erőit az emberiség szolgálatába tudjuk állítani. A szovjet ember számára a terv írott törvényt jelent, amelyet minden körülmények között meg kell valósítani. A szovjet nép szinte követeli a föld keletkezé­sének tudományos magyarázatát. Napjainkban ez nagyon nehéz feladat. Nemcsak kutatómunká­val, adatgyűjtéssel és megfigye­lésekké] kell foglalkozni, hanem állandóan kérlelhetetlen harcot keli vívni az idealista filozófia és ' annak minden megnyilvánulása ellen. A mélyen begyökerezett vallási hagyományokat nem lehet egyik napról a másikra kiküszö­bölni és helyében tenni az újat, hanem ez hosszú és kitartó mun­kát igényel. Mindenki saját ma­gán tapasztalja, hogy ’ kezdetben idegenkedjünk az ismeretlen újtól. Hasonlóképpen vagyunk az új elméletekkel és felfedezésekkel is. Először idegen, később meg­győződjünk helyességéről és mi is elfogadjuk, sőt azon fáradozunk, hogy minél szélesebb körben el- terjedjen. / A magyar-csehszlovák válogatott labdarúgómérközés után a magyar és csehszlovák vezetők és játéko­sok sokat beszéltek a mérkőzés ta­nulságairól. A csehszlovák vezetők hangsúlyozták, hogy igen sokat ta­nultak a mérkőzésből. Musil edző például ezeket mondta tapasztala­tairól : — A mieink éppen abban bizo­nyultak gyengébbnek, amiben a magyar labdarúgók kitűntek. A gyors és hibátlan labdakezelés, a rajtolás és futás gyorsasága, " a gyors összjáték, a „kétlábasság" a jó fejjáték, a jól begyakorolt já­tékfortély alkalmazása, a nagysze­rű összeszokottság, mind-mind eré­nye volt a kiváló magyar váloga­tottnak A mieinknek azonban nem A csehszlovák válogatott edzője elmondta, hogy .mindezekre fokozott gondot fordítanak majd a jövő év: mérkőzésen. Tervszerű munkával igyekeznek mindazt elsajátítani, amit a magyar labdarúgóktól- lát­tak. Hudcovies a sportküldöttség vezetője megjegyezte: — Azelőtt labdarúgásunkat ép­pen az jellemezte, hogy játékosaink gyorsan vették át a labdát és gyor­san tették jobbra vagy balra. Moszkvában éppen annak köszön­hették sikeres szereplésüket, hogy gyors összjátékkal építették fel tá­madásaikat Most ebből úgyszólván semmit sem láttunk a mieinktől. Annál inkább a magyaroktól. Nem­csak csatáraik és. fedezete'k, ha­nem hátvédeik is legtöbbször „tet­ték a labdát“. A mi hátvédeink ? Igyekeztek elörevágni. Minél gyor­sabban el a labdával a kaputól! — ez volt a jelszavuk. Az eredmény az lett, hogy egy-kettőre visszajött a labda. Ez okozta a védők túlter­helését. Más lett volna persze a helyzet, ha a csatárok jobban tar­tották volna elöl a labdát. Megemlítettük, hogy a csehszlo­vák labdarúgók jól kezelik a lab­dát, de nem elég gyorsan. Ugyan­úgy a támadó játékuk sem elég gyors, nem elég korszerű. Nem eléggé mozgékonyak a csatárok, a gyors helyváltoztatások, a helycse­rék, a "meredek elöreadások csak Az ázsiai köztársaságok szpar- takiádján a diszkoszvetésben új szovjet csúcs született: Borisz Ma- tyejev 52.91 m-re javította meg a régi csúcsot, amelyet Llpp tartott 52.18 m-rel. Ugyanott versenyen kí­vül Szuharjev 10.5-öt futott 100 m-en. A bajnokságot Grigorsz nyer­te 10.9-cel. A női 100 m-es futás, ban Korotkova 12.3-mal tadzsikisz- táni, Szklajarova 12,4-gyel üzbégi csúcsot állított fel. A Szovjet Kupa küzdelmei során a következő labdarúgó eredmények voltak: Moszkvai Torpedó—Baku: Nyeftyanyik 4:0. Kalinynn—Tbili­szi Dinamó 2:1, Moszkvai Szpartak —Moszkvai Dinamó 3:0. A Szpar­tak ezzel a győzelemmel már az elődöntőben van, ahol a Kalinyin— Kiev! Tisztek Háza mérkőzés gyöz- teséyel találkozik majd. Moszkva eéllövő-bajnokságain M. Vosztrikov kiskaliberű céllövő-pisz­tolyban (50 m) 117 találattal meg­/ néha-néha fordulnak elő játékuk­ban. A lassú támadás-építés, az ol­dalra adogatás nem lehet eléggé - eredményes. Hiányzott a gyors, ész­szerű szárnyjáték is, ami a ma­gyaroknál is továbbfejlesztésre szo­rul. * Musil edző panaszkodott arra Is, hogy csatáraink nem mertek kapu- ralövésre vállalkozni. — Többször nyílott előttük rés a kapu előtt, — mondotta az edző — de 16—20 méterről nem volt bátor- , ságuk rálőnnl a kapura. Vitték még, vagy átadták csatársoruknak. Legtöbbször a magyar hátvéd zsák­mányául estek az ilyen átadások. Hogyan lehet kapuralövés nélkül eredményt elérni? Ezen a téren a magyar csapatban is akadtak hibák, különösen a má­sodik félidőben. Az adódó helyzetek­ben nem lőttek azonnál, megfelelő gyorsasággal a magyar csatárok, helyette több esetben kiadták a lab­dát szélre. — Lélektani tényezők is közre­játszottak a gyengébb szereplés­ben — folytatta a csehszlovák ed­ző. — Nagyon megilletödötten kezd­tek a mieink. Nagy a magyat csa­pat tekintélye. Az ilyesmi néha nagy nyomással nehezedett a játé­kosokra Ezt érezhették a mieink az első félidőben és a kitűnő ma­gyar labdarúgók ezt az időszakot nagyszerűen kihasználták. Fedeze­teink nem őrizték megfelelően em­bereiket A szélsők, valamint Ko­csis és Bozsik szinte akadálytala­nul törhettek előreV Hidegkútit sem tudta megfelelően semlegesíteni a lassúbb Vicsan. A társai által öreg­nek becézett magyar középcsatár nagyon is gyors volt Vicsanhoz ké­pest. Az a próbálkozásunk, hogy a gyors Vlk többször is áttör és ma­I gával viszi BuZánszkyt, nem vált be. Buzánszky nem ment vele. Befejezésül ismételten hangoztat­ta Musil, hogy sokat, igen sokat ta­nultak és _ ezek felhasználásával „ igyekeznek csapatukat ügy kialakí­tani, olyan összeszokottá tenni, mint amilyen az olimpiai bajnok magyar együttes. javított* Zemcov szovjet csúcsát (174). A Szovjetunió Központi Repülő- klubja az A. Szamoszadova vitorlá- zónö világcsúcseredményéről szóló adatokat hitelesítés végett meg­küldte a Nemzeközi Repülő Szövet­ségnek. Szamoszadova agusztus 5-én 100 km-es útszakaszon 53.5 km-es órán­kénti átlagsebességet ért el. Ered­ménye jobb a fennálló világcsúcs­nál. WWWtMtmWHWHWWMtWtimiMMMl Jj ikJUsAU — a CslS> Szlovákiái tam­pont) Bizottságánál« hetilapja tCladla « Srneria. a UsISz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata. Bratislava, Sol- tesovel Z - Szerkeszti a szerkesztőplzott- ság Főszerkesztő: Szőke főzsef — Szerkesztősük 4s kiadóhivatal ’ Bratislava, soltősovel z Telefon a. a. *39-Hl. 1. — N vonnia a PRAVOa o v tvonidaja, Bratislava - Előfizető? eg7 kert tiki.— Rős. fálüvre so.- Kős — A ooetatakarAk- nAnztári heftzetőlnr szám» S-1S SSO — 'ü-tsohstvec sneeSStv-zTe Bratislava k Matyejcv 52.91 méterre javította a szovjet diszkoszvető csúcsot /

Next

/
Thumbnails
Contents