Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-10-15 / 39. szám
Sztálin elrtárs újabb klasszikus műve Sztálin elvtárs új müvét hozták íiyilváJiosságra: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“. Ez a sztálini mű a marxizmus- leninizmus tudományának hatalmas gazdagítása, alkotó továbbfejlesztése, új fokra emelése. \ Ennek a sztálini műnek elméleti §3 gyakorlati jelentősége szinte felbecsülhetetlen. A kommunista párt, az egész szovjet nép, az egész világ dolgozói ezzel olyan müvet kaptak, amelyben mély sztálini bölcseséggel fel vannak tárva korunk gyökeres problémái, tudományosan meg van határozva a párt politikája a kapitalizmusból a kommunizmusba való for kozatos átmenet idején. Sztálin elvtársnak a párt XIX. kongresszusa előestéjén nyilvánosságra hozott új, klasszikus munkája kiemelkedő eseményt jelent a kommunista párt és az egész szovjet nép törtéhetében. A párt kongresszusán i.sszegezik, kiértékelik az utat, amelyet megtett XVIII. kongresszusa 5ta és felfegyverkezve azokkal a tu- lományos tételekkel és következtetésekkel, amelyeket Sztálin elvtárs új elméleti müvében megfogalmazott, meghatározza további feladatait, az sgész szovjet nép feladatait, a kommunista társadalom felépítése terén 1 Szovjetunióban. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióján“ című müvében megkaptuk a szocializmus politikai gazdaságtana gyökeres kérdéseinek mély és sokol- íalú feldolgozását. Ez a munka a marxista-leninista politikai gazdaságtan továbbfejlesztésében magasabb fokot jelent. k Lenin-Sztálin pártja vezetése alatt s. szovjet nép mire befejezte országában a hatalmas változásokat, örökre végzett a kizsákmányolással és az isztályelnyomással, felépítette a Szovjetunióban a szocialista társadalmat és sikeresen hajtja végre a kommunizmusba való átmenetet is. Sztálin elvtárs az új társadalom építésiben szerzett gigantikus tapasztalatokra támaszkodva, a sz&cializ- mus gazdasági törvényei jellegének -agyogó feldolgozását nyújtja. A gazdasági törvények kérdése latalmas jelentőségű kérdés. Egyes közgazdászok megpróbálták tagadni i tudomány törvényeinek, különösen i politikai gazdaságtan törvényeinek >bjektiv jellegét a szocializmusban. Sztálin elvtárs rámutatott, hogy a szocializmus gazdasági törvényei objektív törvények, amelyek a gazdasági féjlödésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő folyamatait tükrözik vissza. Ezért mélységesen íelytelen az az elképzelés, hogy a szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akaratukból másokat ilkothatnak. Az emberek felfedeztetik a természet és a társadalom örvényeit, megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik őket, cselekedeteiknél felhasználhatják- a ársadalom érdekében, azonban megváltoztatni, vagy eltörölni nem tud- ák őket. A gazdasági törvények, ta- útja Sztálin elvtárs, nem semmisültek meg, hanem az új gazdasági vi- zonvok folytán elvesztik erejüket és ekerülnek a színről, hogy helyet ad- anak az új törvényeknek, amelyeket sem emberi akarat alkot, hanem az ij gazdasági feltételek talaján keletkeznek. A marxista-leninista tudomány ■riási elméleti gazdagítását jelenti, logy Sztálin elvtárs feltárja a szo- ializtttus alapvető gazdasági törvé- lyét. Ennek a törvénynek lényeges ■onásait és követelményeit, tanítja iztálin elvtárs „körülbelül úgy letetne megfogalmazni: az egész táradalom állandóan növekedő anyagi s kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szoeialis- a termelés szüntelen fejlesztése és ökéletesítése útján, a legfejlettebb echnlka alapján“. A szocializmus alapvető gazdasági örvényének e klasszikus meghatá- ozása a szocializmus legmélyreha- óbb lényegét, természetet tárja fel s kifejezésre juttatja a szociaJiz- ius nagy előnyeit a kapitalizmussal zemben. A szocialista társadalomén az emberről való gondoskodás, z ember boldogsága a legfőbb cél, Z: egész társadalom állandóan nö- ekyö anvagi és kulturális szükségle- ei legnagyobb mértékű kielégítésé- ek biztosítása. E magas és nemes cél nevében ná- jnk, a Szovjetunióban szakadatéul növekszik és tökéletesedik a szo- ialista termelés, fejlődik az ország azdasága. E cél érdekében soha nem itott hazafias lelkesedéssel dolgoz- ak a szovjet emberek, hogy még •yönyörübb, még hatalmasabb és nég gazdagabb legyen nagy hazaI juk. „Az ötödik ötéves terv — álla- I pítja meg a XIX. kongresszus okmánya — a Szovjetunió népgazdaságá- ; nak újabb hatalmas arányú fejlődé- ! sét eredményezi s biztosítja a nép i anyagi jólétének és kulturális szin- I vonalának további jelentős emelkedését.“ j Sztálin elvtárs új müvében a kom- | munizmus első fázisáról annak máso- i dik fázisára való áttérés törvénvs^e- | rüségei kérdésének részletes magyarázatát nyújtja. Ahhoz, hogy előkészítsük a szocializmusból a kommunizmusba való áttérést, három előzetes feltételt kell ; megvalósitani — tanítja Sztálin elv- | társ. Elsősorban biztosítani kell az egész társadalmi termelés szüntelen növekedését, mindenekelőtt a termelési eszközök termelésének növekedésével. Másodsorban, a kolhozok és ennélfogva az egész társadalom számára előnyős fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára kell emelni s az áruforgalmat szintén fokozatos átmenetek útján a termékcsere rendszerével helyettesíteni. Harmadszor, el kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlődését. Kell, hogy a társadalom tagjainak lehetőségük legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljanak, hogy szabadon választhassák meg foglalkozásukat és a fennálló munkamegosztás folytán ne legyenek egész életükre egy valamely foglalkozáshoz kötve. Hogy ezeket a viszonyokat megvalósíthassuk, — mutat rá Sztálin elvtárs — szükséges, hogy komoly változásokat érjünk el a munka vonalán, lerövidíteni a munkaidőt, legrosszabb esetben hat, később öt órára, a reálbért legalább kétszeresére emelni, megjavítani az életfeltételeket. Lenin és Sztálin pártja nagy' figyelmet szentel a nép kulturális fejlődésének, a szovjet társadalom tagjai, fizikai és értelmi képességei mindenirányú fejlesztésének. Világosan mutatja ezt a Szovjetunió nemzeti művelődésének fellendülés«, a főiskolák számának növelése, a népi kultúra, irodalom és művészet felvirágzása. Szemléltetően beszélnek erről azok a tervek, amelyeket a párt a legközelebbi években számít megvalósítani. Az ötödik ötéves tervben megvalósul az átmenet a hétéves iskolai képzésről az általános középfokú kérdésre a köztársaságok fővárosaiban és egész sor nagyobb városban, pártközpontban, és a következő ötéves tervben megteremtik a feltételeket a középiskolai képzés teljes megvalósítására az egész országban. Hozzálátnak a politechnikai kiképzés megvalósításához. Mindezen előzetes feltételek együttes összesített megvalósítása lehetőséget ad a kommunizmusba való gyökeres átmenetre. E feltételek megvalósítása után remélhető, — mondja Sztálin elvtárs — hogy a munka a társadalom tagjai szemében nem teher, hanem „elsődleges életszükséglet“ lesz (Marx), hogy „a munka nehéz teherböl gyönyörré változik“ (Engels), hogy a közvagyonra a társadalom minden tagja úgy fog tekinteni, mint a társadalom létezésének szilárd és sérthetetlen alapjára“. „Ez lesz — mutat rá Sztálin elvtárs — a gyökeres átmenet az egyik gazdaságtanból, a szocializmus gazdaságtanából — a másik, magasabb gazdaságtanba, a kommunizmus gazdaságtanába.“ Sztálin elvtárs munkájában elméleti feldolgozást kaptak olyan komoly kérdések, mint az árutermelés kérdése a szocializmusban, az értéktör- vény kérdése a' szocializmusban, a város és a falu, a szellemi és fizikai munka közötti ellentét megszüntetése, valamint a köztük lévő különbség felszámolásának a kérdése, stb. A szocializmus gazdasági problémái feldolgozásával együtt Sztálin elvtárs ebben a müvében mélyreható marxista elemzését adja a jelenkori kapitalizmus fontosabb problémáinak is, sokoldalúan vizsgálja az egységes világpiac szétesésének és a kapitalista világrendszer* válsága elmélyülésének kérdését, a kapitalista országok közti háború elkerülhetetlenségének a kérdését. Sztálin elvtárs pontosan és világosan megfogalmazza a jelenkori kapitalizmus alapvető gazdasági törvénye fö vonásait és követelményeit: a maximális tökésprofit biztosítását az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése útján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendszeres i kirablása útján, végül pedig háboI rúk és a nemzetgazdaság militarizá- I lása útján, amelyet a maximális pro- | fit biztosítására használnak fel. Sztálin elvtárs e müvében nagy meggyőző erővel hangsúlyozza kádereink felvértezésének szükségességét a társadalom fejlődése törvényeinek az ismeretével. Hozzánk — mondja Sztálin elvtárs — évente az új, fiatal I káderek ezrei jönnek, akik égnek a vágytól, hogy segítsenek nekünk, hogy megmutassák magukat, de nincs elégséges marxista műveltségűk. Az ifjú káderek nevelésének célját fogja szolgálni az előkészületben lévő marxista politikai-gazdaság- tankönyv. E tankönyv összeállítása a szoy'jet ifjúság ideológiai nevelése iránti sztálini gondoskodás újabb fényes bizonyítéka. De ilyen tankönyvre — jegyzi meg Sztálin elvtárs — nemcsak a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége. Különösen szükséges minden ország kommunistái számára és a kommunistákkal rokonszenvező emberek számára. Külföldi elvtársaink tudni akarják, hogyan szabadultak meg a szovjet emberek a kapitalista rabságból, hogyan alakítottuk át országunk gazdaságát a szocializmus szellemében. Tudni akarják mindezt azért, hogy tanuljanak tölünk és felhasználják tapasztalatainkat országuk számára. Ezért Sztálin elvtárs meghatározása szerint szükség van olyan tankönyvre, „amely nemesalt az országon bellii, hanem külföldön is a forradalmi ifjúság kézikönyvéül szolgálhat". Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című munkájának a megjelenése kimagasló esemény a kommunista párt és az egész szovjet nép szellemi életében, jelentős gazdagítása a marx- izmus-leninizmus elméletének. Ennek a műnek hatalmas nemzetközi jelentősége van. Külföldi elvtársainkat újabb dicső tettekre ösztönzi a béke, szocializmus és a demokrácia nevében, a szovjet embereket pedig lelkes alkotómunkára, elszántságra hívja. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtárs lángeszüen felvázolt, vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé. (A „Komszomolszkaja Pravda vezércikke.) A CsISz Központi Bizottsága az SzK(b)P dicső XIX. kongresszusának As SsK(b)P dicső XIX. kongresszusának, Moszkva. Drága elvtársak! i Önöknek, a világ dolgoz ói bölcs tanítói képviselőinek, az SzK(b)P- nak és a nagy Sztálinnak a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság fial és leányai őszinte üdvözletüket küldjük. Az Önök kongresszusai tanították apáinkat harcolni a kapitalisták ellen, mindig megmutatták a szabadsághoz vezető utat, megszilárdították a világ dolgozóinak győzelmébe vetett hitét, s mint a mostani dicsőséges XIX. kongresszus, tanítanak & szocializmust és a kommunizmust építeni. Hála a szovjet népnek, az SzK(b)P-nak és Sztálin elvtársnak, a szabad és szerencsés népek, a szocializmus építőinek alkotó és teljes életét élhetjük. Drága elvtársak, mindezekért fogadják a Csehszlovák Köztársaság Ifjú nemzedékének köszönetét. Az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívása és az új sztálini ötéves terv javaslatainak nyilvánosságra hozása fiainkat és leányainkat boldogsággal, új erővel, örömmel és lendülettel töltötték el. Az SzK(b)P XIX. kongresszusára tett szocialista kötelezettségvállalá. sok ifjúságunknak az Önök nagy szocialista hazája Iránti érzését fejezi ki A CsISz KB elnöksége az SzK(b)P XIX kongresszusa alkalmából felhívással fordult ttjóságunkhoz, hogy a szovjet komszo- molisták példája nyomán vegyen részt a legfontosabb szocialista építkezéseinken, az osztravai Klement Gottwald Űj Kohóművek építkezésein. Örömteljes érzéssel jelentjük ma, hogy e harcos kötelezettségvállalást teljesítettük és soraink közül a legjobbak, többezer fiú és leány tette magáévá a CsISz KB e felhívását s lépett munkába a szocializmus e legfontosabb építkezésén. E siker önbizalmát ad egész ifjúságunknak, bízni saját erejében és megerősít minket további munkánkban a gottivaldi ötéves terv negyedik évének teljesítéséért vívott harcban. ígérjük Önöknek, drága elvtársak és önnek, Sztálin elvtárs, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és Gottwald elvtárs vezetésével tanulva a testvéri leni ni-sztálini Komszomol, tapasztalataiból, az egész fiatal nemzedéket lelkes, önfeláldozó, öntudatos hazafiakká neveljük, a szocializmus igazi építőivé és a haza hű védőivé, akik szeretni fogják hazánkat, és mint a szemük fényét fogják őrizni a szocializmus nagy országa népei és a Szovjetunió nagy vezére, bölcs atyja és tanítója lránt, drága Sztálin /elvtárs Iránt érzett barátságukat és szeretetüket. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Prága, 1953. október 4. A harcban nem szabad megállni A kassal gimnázium jeles tanulója Zoli. Termetre az alacsonyabbak közé tartozik, jellem, becsületesség, jó tulajdonságok dolgában kiemelkedik valamennyi osztálytársa közüL Mindig nyíltan beszél, mindig igazat mond. Fekete szemei csillognád* a lelkesedéstől, valahányszor szép, nemes emberi dolog ragadja meg a figyelmét, elhomályosulnak a szomorúságtól, vagy a harag szikráit lőve- lik, ha szenvedést, jogtalanságot gonoszságot látnak. Nem megy el érdektelenül, közömbösen sem a jó, sem a rossz, a visszataszító mellett. Értelmének első fellobbanása óta sejti és érzi, hogy tennivalója, hivatása van az emberek között: segíteni, ápolni, erősíteni azt, ami az életet, a boldogságot szolgálja és harcolni az embertelenség ellen. Tizennégyéves, amikor a magva» proletárforradalom seregei a várost ostromolják, amikor a pesti gyárak, a bányák felszabadult hősei, az ezer- holdak emberré lett robotosal, mint a száguldó förgeteg, haláltmegvetó rohammal felszabadítják Kassát. ' tv sodródik ő Is, a tömeg válláig sem érő kisdiák, az ünneplő utcán, ami- I kor a magyar és szlovák dolgozók : mámoros lelkesedéssel, testvérként I ölelkeznek, könnyezve köszöntik új, közös kincsüket, a szabadságot. Később a vereség, az elbukás, a gyász gyötrelme is az övé volt. Magyarországon bebörtönözték, gyilkolták a szabadság híveit, a határon túl, Kassán és a többi városban cseh, szlovák és magyar gyárosok, földbirtokosok és nagybérlők sanyargatták a népet. A munkások harcoltak, a város utcáin elkeseredett tüntetések folytak kenyérért, munkáért, jogokért. Nagyon szerette a zenét. Szárnyaló gondolatait, merész álmait aláfestette a muzsika, s méginkább megszépítette azokat Klári, a kishuga gyakran álmélkodva nézte, amikor Petőfi verseit olvasta, vagy Szlád- kovicsét, — a szlovák szabadságharcok költőjét, akit ugyancsak szeretett — hogy arca mennyire átezelleSchőnherz Zoltán műit, olvasmányaiba mennyire belefeledkezett. Gyakran dudorászott olvasás közben s később, amikor megtanulta a kottázás művészetét, kedvenc verseit meg is zenésítette. Amikor harcos ifjúvá nőtt, amikor már a kommunista ifjúmunkások szövetségének tagja volt bátor, mozgósító munkásindulót ajándékozott társainak. A harcban nem szabad megállni Elvtárs, szorítsd a fegyvered, I.eszünk az új rend katonái, lueszünk az eljövő hadsereg... E dal az ifjú Schönherz Zoltán hagyatéka, munkásosztályunk, szeretett pártunk kincsestárának egyik igazgyöngye. ★ 1943 őszén szuronyos katonák kísérték a tárgyalóterembe Schönherz Zoltánt. A katonai bíróság tagjai, — a népgyűlölő földesurak és gyárosok fiai — gőgösen és fölényesen kérdezték: — Hogyan merészkedett szembeszállni az ország vezetőinek akaratával, ha ők jónak látták a háborút, milyen jogon helyezkedett szembe velük? Schönherz elvtárs azt mondta nekik: — Ha egy folyó rozoga hidján var laki át akar jönni, kötelességem, hogy’ rászóljak: Vigyázzon, leszakad a híd! Tíz évvel ezelőtt, 1943. október 9-én a börtönudvaron dob pergett, felharsant a trombita, de egyik sem tudta elnyomni a hős kommunista tiszta, csengő hangját, aki élete utoLsó percében szabad '.útzáját s a népek megmentőjét, Sztálint éltette. Azt, hogy milyen naggyá, milyen hatalmas emberré nőtt a kassal gimnázium egykori diákja, megmutatja az a párbeszéd, amely közte és húga közt folyt le a börtönfolyosón, élete utolsó napjaiban. — Menj, Klára — mondta a húgának. — Eredj kedves, ne töltsd Itt hiába az időt. Menj, rohanj az elvtársakhoz, mozgósítsátok a gyárak munkásait, rázzatok fel minden becsületes embert. A fasizmus újabb gyilkosságra készül, halál fenyegeti jó testvérünket, a kárpátukrajnai nép harcos fiát, Borkanyuk Olekszát— De Zoltán, hiszen te Is... Te magad is .,. — szólt meghökkenve a húga. Tán érted is kellene tenni valamit... — Amit mondtam, azt tedd, Klára! — szólt húgára keményen Schön- herz Zoltán. — A párt utasítása ez, hajtsd végre! íme a kommunista hős, aki mások életéért fs harcolt, amikor a halál már a küszöbén leselkedett. Népünk, ifjúságunk, amikor mártírhalálának tizedik évfordulójára emlékezünk, tudja, hogy boldog életét azoknak köszönheti, akik a halállal szembenéztek érette.- ' Vadász Ferenc,
