Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-09-10 / 34. szám

01 IFJÚSÁG--°52 szeptember

XI1

(3. folytatás.)

m uímfmmmi Hogyan keletkezett a viliig

Küszöböljük ki a testnevelés és sport hiányosságait

Dr. A. tepiéka nemzetvédelmi miniszter, hadsereg-tábornok Malíamkó Láznéban a duklai honvédelmi képesség! verseny megnyitásakor mondott beszédéből.

Egyik legfényesebb bizonyítéka az egyetemes tömegvonzás törvényének, hogy segítségével azelőtt ismeretlen bolygók helyét előre meg tudták határozni. Mintegy száz évvel ezelőtt Leverrier francia tudós megfigyelte az Uránus- nak, az akkor ismert bolygók közül a Naptól legtávolabb esőnek a mozgását.

Kiszámította mindazt a vonzási erőt, ami az Urámust a Nap felöl és a többi, addig ismert bolygók felöl érte. Mikor számításainak eredményét összehasonlította az Uránus megfigyelt mozgásával Leverrier észrevette, hogy ez a mozgás némileg eltér attól, amelynek a számítások szerint lennie kellett volna. Az Uránus mozgásában érthetetlen eltérések, pontatlanságok mutatkoztak. Le- verrier kijelentette, hogy ezeket a pontatlanságokat csakis azzal lehet magyarázni, hogy még az Uránusnál is, távolabb a Naptól lennie kell egy eddig ismeretien bolygónak és annak a vonzása okozza az Uránus mozgásában megfigyelt pontatlanságokat.

I Ezenfelül Leverrier ki tudta számítani az ismeretlen bolygó helyét is a világűrben. Ugyancsak kiszámította az égnek azt a pontját, ahol a Földről egy által megállapított napot és órában az új bolygó látható lesz. Leverrier utasítására az égnek erre a pontjára irányították a távcsövet és valóban éppen ott, és éppen abban az időpontban fedezték fel az addig ismeretlen bolygót. Ezt a bolygót Neptunusnak nevezték el.

A Neptunus felfedezése nemcsak azt igazolta jelentős mértékben, hogy — az általunk, a természettől ellesett titok — a tömegvonzás törvénye helyes, de azt is, hogy az ember képes rá, hogy tudományos ismerete alapján előre megállapítsa azelőtt ismeretlen Világtestek létezését.

II. Miből van a mindenség?

1. A mindenség a régiek elképzelésében

Mielőtt megmagyaráznánk a Föld és az égitestek keletkezését, előbb tudnunk kell, hogy miből állanak.

Hajdan,az emberek, nem rendelkezvén a kutatás tudományos eszközeivel, a Föld és a mindenség felépítését nagyon naivan képzelték el. A Földet sík felületnek melyet az ég, mint valami átlátszó kristálybúra borít. A csillagokat és a többi égitestet csillároknak tekintették, amelyek kizárólag a Föld megvilágítására és az ég díszítésére szolgálnak. Fogalmuk sem volt az égílám- pásokat tőlünk elválasztó távolságról és ezeknek a távolságoknak egymáshoz való arányáról. Az égig való távolságot egyesek néhány tízezer kilométerre becsülték, mások pedig néhány százezer kilométerre. Ma már tudjuk, hogy még a Hold is — a hozzánk legközelebb eső égitest — 380.000 kilométernyire van tö- ' lünk a Nap pedig másfélszáz millió kilométerre. A legközelebbi ; csillagok százezerszer olyan mesz- sze vannak tőlünk, mint a Nap, a legtöbb pedig milliószor olyan messze.

2. Miből áli a Föld és a többi égitest?

A mindenség szerkezetére és felépítésére vonatkozó ósdi tudománytalan szemléletek végül meg voltak győződve róla, hogy az ég világa teljesen elüt a mi földi világunktól. Ahogyan ezek az emberek az eget szellemek és istenek lakóhelyének tekintették, éppen úgy azt hitték, hogy a világitó égitestek valamilyen, a Földön nem te”"-"tó, egészen különleges ; anyagból vannak alkotva.

Az egész mindenség összetétele egy és ugyanaz.

Mintegy 80 esztendővel ezelőtt fontos módszert találtak fel az anyag vegyi összetételének kutatására: az u. n. színképelemzést. A színképelemzés lehetővé teszi, hogy a viágító anyag összetételét az átala kibocsátott fény vizsgálatának alapján megállapíthassuk. Színképelemzéssel meg lehet állapítani, van-e a megvizsgált kémiai vegyületben valamilyen meghatározott anyag, például réz,

: ha legkisebb mennyiségben is. Ez az elemzés felhasználható például arra, hogy megállapítsuk, milyen Ez nem felel meg a valóságnak: hasznos ásványok — ón, horgany, vagy réz — vannak az ércleletben.

Hogy milyen anyagból ál a világítótest erre az általa kibocsáA Hold forgása a Föld körül. Az I. nyíl azt az irányt jelöli, amerre a Föld a Holdat vonzza, a II. nyíl azt az irányt, amerre a Hold mozogna, ha nem volna egyetemes tömegvonzás. Előre mozogva és a Föld egyidejű vonzása következtében a hold görbevonalú pályát ír le.

tott fénysugarak felelnek, ha megfelelő módon „kérdezzük“ meg őket a színképelemzés segítségével. Ugyanezen az úton ismerték meg a tudósok miből állnak a Nap és a csillagok. Bebizonyult, hogy mindezek az égitestek, bármilyen messze legyenek is tőlünk, ugyanazokból az egyszerű vegyianyagokből —■ az u. n. vegyi elemekből — állanak, amelyek Földünkön is megvannak. Minden egyéb anyag, bármennyire bonyolult összetételű is, ezeknek az egyszerű anyagoknak ve- gyületéböl áll. Összesen 92 különböző vegyi elem van, de sok közülük nagyon ritkán fordul elő a Földön. Ezek a ritka vegyi elemek a többi égitesten is gyéren fordulnak elő. Vegyi elemek közé tartozik a hydrogen, oxigén és nitrogén, melyek a Földön rendszerint gázállapotban vannak. A fémek — a vas, a réz, a nikkel — szintén, vegyi elemek, melyek a Földön szilárd állapotban találhatók. Magas hőmérsékletnél minden fém megolvad és folyékonnyá lesz, mint a higany. Még magasabb hőmérsékletnél egyenesen gőzzé változnak.

Egyéb vegyianyagok, például a só és víz, nem elemek, hanem összetett vegyianyagok; az elemek kémiai vegyülékei. A só — két elem kémiai vegyulete; a klórgázé és a nátriumfémé; a víz — két elem kémiai vegyülete; hydrogéné és az oxygéné. Nagyon magas hőmérséklet mellett a kémiai vegyületek alkotóelemeikre bomlanak. Ilyenformán, magas hőmérsékletnél nemcsak az élő szervezetek (amelyek nagyon bonyolult szerkezetűek) nem fordulhatnak elő, de még az élettelen természet legegyszerűbb kémiai vegyületei (olyanok, mint a só, a víz, stb.) sem.

A színképelemzés a világító égitesteken egyetlen olyan vegyi elemet sem fedezett fel, amely a Földön nem volna ismeretes!

Azt, hogy a Föld és a többi égitestek vegyi összetétele egy és ugyanaz, még a következő is bizonyítja. Néha különböző helyeken az égről kövek hullanak a Földre, u. n. meteoritok. Ezek a kövek millió évekig bolyongva a világűrben nekiütköznek a Földnek. Ezzel aztán vége is szakad a bolygásnak. A meteoritok égitestek forgácsai, melyeket éppen úgy kézbe vehetünk és tanulmányozhatunk, mint ahogy bármely földi tárgyat. A meteoritok vegy- elemzése ugyancsak bizonyítja nekünk, hogy ezek i3 a Földön ismeretes vegyi elemekből állnak és egyetlen, a Földön ismeretlen új elemet sem tartalmaznak.

3. A naprendszer

A Földünk egyike a naprend- ; szerben mozgó, általunk ismert kilenc bolygónak. A bolygók óriási hideg és szilárd gömbök, melyek a Nap körül forognak. Nem ezért látjuk őket a Földről, mert izzanak, mint a Nap és a csilla- i gok, hanem azért, mert a Nap i megvilágítja őket. A Földről a , bolygók puszta szemmel csilla- ! gocskáknak látszanak és ha Föl- ; dünket egy másik bolygóról szem- < (élnénk, szintén csillagocskának > látszanék. >

A Föld sorrendben a harmadik bolygó, ha a Naptól számol- j juik. A Naphoz nála közelebb lé- j vő bolygóit a Merkur és a Vé- í nus. A Föld után következő ( bolygók: & Mars, a Jupiter, a j Saturnus, az Uránus, a Neptu- j nus és a Plútó.

A legnagyobb bolygó a Jupi. < tér. Átmérölje 11-szer nagyobb, j mint a Földé és 10-szer kisebb, ! mint a Napé. Mindezek a bolygók, a Földet is beleértve, ^ ugyanazon élv szerint keringő- i nek a Nap körül, mint amely j szerint a Hold a Föld körül ke- } ring, azaz az egyetemes tömegvonzás következtében. Néhány ( bolygónak úgynevezett kísérői 1 vannak. Ezek kisebbmérctü boly. \ gők, amelyek éppen úgy kerin. i genek saját bolygójuk körül, mint ahogy a bolygók a Nap kö- i rül keringenek. A Hold a Föld i kísérője. Legtöbb kísérője a Jur j piternek van. A Jupiter legna- i gyobb kísérője valamivel na- 1 gyofeb a Merkúrnál és Plútónál j — a naprendszer legkisebb bolygóinál. |

Néhány bolygót gázok vesz- j nek körül; ezeket a gázokat a tömegvonzás ereje tartja körülöttünk és réteget képeznek, melyet légkörnek nevezünk. A Föld légköre abból a levegőből áll, melyet belélekzünk. A legnagyobb és legnehezebb bolygókat — a Jupitert és a Saturnust vastag, sürü légkör borítja. Ebben a légkörben hatalmas felhőtömegek lebegnek. A közepes nagyságú bolygókat — a Földet, a Vé- • nust és a Marsot — viszonylag kevéssé sürü légkör borítja. Ennek a,z az oka, hogy az egyetemes tömegvonzás törvénye szerint a kisebb bolygók a gázokat kisebb erővel vonzzák: ha a bolygók vonzása nem elég nagy, akkor a könnyebb gázok elszállingóznak a bolygókról és az űrben áradnak szét. A nehezebb és kevésbbé illő gázok, mint az oxigén, a nitrogén és a széng'áz, szintén eláramlanak, ha. a bolygó vonzása nem elég erős. Ezt a valóságban is megfigyelhetjük. Például a Földnél kisebb Merkur és Hold légköre nagyon ritka, ha ugyan egyáltalán van légkörük.

A naprendszernek egész sor fontos tulajdonsága van.

Első tulajdonsága, hogy valamennyi bol3rgö napkörüli útja és a kísérőknek a bolygók körüli útja kevésbbé tér el a körtől.

(Folyt, köv.)

ELVTÁKSAK!

A béketábor a háborús gyújtogatok fölött aratott újabb győzelmét éli át. Európa kapitalista országai, ban napról napra nő a dolgozók ellenállása kormányaik háborús előkészületei ellen. A függő és .gyár. mati országok népei, főleg Közelés Távol-Keleten állandóan fokozódó elszánt harcot folytatnak az elnyomás ellen, amely alapjában mozgatja meg a kapitalista uralmat.

A Szovjetunióban és a népi demokratikus államokban feltartóztat, hatatlanul halad előre az üj szocialista rend kiépítése, a háborús gyújtogatok aesarkedása ellenére is. Az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívása a Szovjetunió békepolitikájának egyik legfényesebb bizonyítéka és biztos alapja a béke erői kiszélesítésének.

A Szovjetunió példát mutat nekünk a szocializmus építésében és az új ember nevelésében. A mi feladatunk, hogy e tanulságokat felhasználjuk nemzetgazdaságunk minden vonalán. Vonatkozik ez a testnevelésre és sportra is.

A sokszor használt jelszót „A szovjet testnevelés — a mi példaképünk“ valóra kell váltani és a szavakat tettekkel kell alátámasztani. ■A szovjet tapasztalatok a mi munkánk nélkül, a nehézségek leküzdéséért folytatott harc nélkül értéktelenné válnának, ezért a szovjet ta. pasztalatokat a gyakorlatban is fel kell használnunk.

Szép eredményeket értünk el testnevelésünk terén, mint például 'az Ifjúsági Sportjátékokban és bizonyos sikereket a XV. Nyári Olimpiai Játékokon is. Továbbá meg kell említenünk, hogy testnevelésünkben lassan tért hódítanak a honvédelmi nevelés elemei, amelyek oly nagy- fontosságúak a szocialista nevelésnél, a haza védelménél.

E sikerek elérését a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette népi demokratikus rendszerünk biztosította. Testnevelésünk olyan anyagi támogatást kap öntudatos dolgozóinktól, amilyenről a múltban álmodni sem lehetett.

A testnevelési és sporttevékenységet azonban mind a mai napig nem az új szocialista ember, népi demokratikus rendszerünk öntudatos és fegyelmezett hazafiainak nevelése jegyében folytattuk. A mai napig sem fejlesztettük ki tartalmilag és széles körben az új, szocialista spor. tolóért indított harcot.

Nem harcoltunk döntő módon és kellő módszerekkel a kapitalista sport maradványai ellen testnevelésünkben. E körülmények következtében, miután a szocialista haaa- fiság és proletámemzetköziség szellemében való nevelést elhanyagoltuk, nem fejlődött ki a honvédelmi nevelése sem úgy, ahogy azt hazánk védelme megköveteli.

E hiányosságokért elsősorban a testnevelési és sportszervek a felelősek, úgy az állami apparátus, mint a Szokol vonalán, felelősek továbbá a szervezetek hiányosságaiért és általában az egész sport-tevékeny- ség vezetéséért. A hiányosságok fö- oka abban rejlik, hogy a sport és testnevelés vezetésével megbízott szervek munkájukban nem támaszkodtak a szovjet tapasztalatokra és ezért nem tudták szervezett egy. seggé kovácsolni a munkát,' s e hiányosságok következtében megoldatlanok maradtak úgy az alapvető, mint a részlegfeladatok. Ezért a sportversenyek ezideig nem alkottak szilárd, összefüggő egységet, amely támogatta volna a sport tö- megfejlödését és az élsportolókat.

Ezért van az, hogy némely sportág, mint például, lövészet, talaj- és szertorna, úszás, ökölvívás, lovaglás és több más sportág elhanyagolt, ezért van alkalmas edző- és játékvezetőhiány, ezért nem fordítottunk kellő gondot a sportolókra, Ezt az

I áldatlan állapotot talán az idézte elő, hogy nem volt meg a kellő érdeklődés e sportágak iránt, vagy dolgozó ifjúságunk közül nem kerültek ki alkalmas egyének, akik edzők, játékvezetők, testnevelési és sportinstruktorok, funkcionáriusok és szervezők lehettek volna? E nézetet határozottan el kell vetni. A dolgozók és főleg az ifjúság érdeklődése nagyon is élénk a sport iránt. Szükséges azonban ezt az érdeklő, dóst helyesen megszervezni és irányítani. Ha felszabadulásunk után hét évvel és a februári győzelmünk után négy évvel ilyen hiányosságok fordulnak elő, úgy ez csak azért van, hogy a feladatokkal megbízott egyének nem oldották meg kellő időben az egyes feladatok elintézését és nem biztosították azt szervezeti téren sem.

Másképp »ézne ki á testnevelés és sport, ha az államapparátus és Szokol funkcionáriusai az egymásnak küldözgetett felhívások után, — amelyekben a szovjet testnevelést állítják példaképül sportolóink elé — maguk is úgy dolgoznának, ahogy a szovjet sportolók.

A testnevelés terén előforduló hiányosságoknál külön kell szólni a falu sportjáról. Falvainkon a test nevelés terén uralkodó szomorú állapotot egyenesen nyílt sebnek mondhatjuk, amelynek begyógyitása a testnevelési szervek és funkcionáriusok komoly feladatává kell, hogy váljon.

Legfőbb ideje, hogy örökre kiküszöböljük a sport terén még uralkodó individualista nézeteket, amelyek az egyes sportolók, mint „film* csillagok” elkényeztetésében nyilvánulnak meg, továbbá, a játékos- vásárlásban. E jelenségek főleg a labdarúgó- és jégkorongjátékosoknál gyakoriak, akiket még ma is csábítják egyik egyesületböi a másikba, teljesen kapitalista módon. Határo. zottan fel kell lépni minden funkcionárius ellen, aki e téren hibát követ el. Nem szabad tétlenül nézni azt, hogy egyes nagy üzemeinkben a munkásifjúságot egyes sportveteránok kezére bízzák, akik nemrég még holmi jöttment pénzembert szolgáltak ki és akiknél nincs biztosíték, hogy ifjúságunkat helyesen fogják nevelni. Határozott harcot kell folytatni a kispolgári lokálpatriotizmus ellen, amely káros ha. tussal van a testnevelés fejlődése szempontjából.

A testnevelés és sport egészséges fejlesztésével egyidejűleg szükséges elmélyíteni a honvédelmi nevelést, hogy ezáltal teljes mértékben kielégíthessük ifjúságunk vágyát, hogy tökéletesen felkészülhessen hazánk védelmére.

Szükséges, hogy a testnevelési szervek és funkcionáriusokkal egyidejűleg a CsISz is teljes mértékben vegye ki részét e munkából. E hivatásnak tettek eleget a duklai nyári honvédelmi képesség! versenyek is. E versenyek dolgozó népünk felkészültségéről tesznek tanúságot.

Az idei honvédelmi képességi versenyek csaknem 200.000 részvevője azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk a honvédelmi nevelést szilárdan a kezébe vette és első helyre állította a békéért és szocializmus kiépítéséért folytatott harcában. Ezt bizonyítja a SVAZARM fokozott tevékenysége és az ifjúság érdeklődése a munka tránt.

OJ XFJtlSAG — a CsISz Szlovákiai "<öz- ponti Bizottságának hetilapja Kiadja s Smena. a CsISz Szlovák Központ! Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Soltis ove,1 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 245-51, 2. 3. V29-31. 3, — Nyomja a PRAVDA tj. v lyomdája, Bratislava — Előfizetés egy évre 100.— Kés. félévre 50. - Kés — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma: S-13.8ÜO —

Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó eä irányító postahivatal Bratislava 2.