Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-09-03 / 33. szám
ÚJ IFJÚSÁG 1952. szeptember (2. folytatás.) Hogyan keletkezett* a világ Ezekről a törvényekről szól cikkünk első fejezete. A kísérletek és 'megfigyelések bebizonyí. tolták, hogy a természet törvényei ' általánosak, t. i. egyformán működnek Európa és Amerika laboratóriumaiban egyaránt, a Földön csak úgy igazak, mint a Holdon vagy a Napon. Ez teszi lehetővé, hogy a földi tudományos kísérleteink következtetéseit más világtesteken végbemenő jelenségekre is teljes biztonsággal alkalmazzuk. Ennek köszönhetjük,, hogy meg tudjuk érteni a rajtuk végbemenő jelen, ségeket és elvethetjük azokat a régi tévedéseket, amelyekkel te. listeli vannak a legendák. Továbbá a második fejezetben hasonlóképpen arról fogunk beszélni, hogy a Föld és más égitestek összetétele egy és ugyanaz. A Föld és a földi tárgyak összetételében sokféle anyag van, például: hidrogén, oxigén, kova, vas, stb. A tudósok megállapították, hogy más égitestek ösz. szetételében is ugyanezek az anyagok vannak. Ilyenképpen semmi alapja sincs annak, hogy különbséget tegyünk földi és égi dolgok között és bebizonyul, hogy a földi kísérletezés elegendő a világűr titkainak megértésére- Az egész természet és a benneható törvények egységesek. 1. A természet alaptörvényei 1. Az anyag megmaradása A mester sohasem a semmiből tsflremti áruját, csak átalakítja a meglévő nyersanyagot. Például a fazekas a fazekat vagy a korsót nem a semmiből teremti, ha. nem anyagból formázza, amit va. lahonnan szerzett. Sem a természet egyetlen ,je- lenségénél, sem a laboratóriumi, fizikai vagy kémiai kísérleteknél soha nem fordult elő, hogy az anyag a semmiből keletkezne, vagy nyomtalanul eltűnne. A vegyészek képesek 2 gr láthatatlan, színtelen gázból •— 2 gr hydrogénből és 15 gramm, szintén láthatatlan gázból — oxigénből kémiai vegyületet előállítani és 18 gramm vizet csinálni. Fel tudják bontani a vizet alapelemeire és akkor a 18 gramm víz helyett ismét .2 gramm hydrogént és 16 gramm oxigént nyernek. A kertész kicsiny magocskát- vet a talajba és óriási répa nő belőle. Ez a répa nem semmiből lett. Kifejlődött és súlyát a levélzeté- vel felvett víznek és levegőnek, és a talajból elvont tápanyagoknak köszönheti. Ha egy helyen sokáig termelnek zöldséget, a talaj, mint tudjuk, kimerül és a rajta termelt zöldségek egyre csökkenő termést hoznak. Ha zárt üvegedényben alkoholos vattát égetünk el, akkor a. vatta és az alkohol nem tűnik el nyomtalanul az égés után. Egyrészük hamuvá és korommá alakul, másrészük gázzá, amely elkeveredik az edényt kitöltő levegővel. Az edényben ugyanannyi anyag marad, mint amennyi az égés előtt volt. A különbség csak az. hogy égés után az anyag egy része alakját megváltoztatta. A tudósok sok-sok más kísérletet végeztek, amelyekkel bebizonyították. hogy az 'anyag meg- semmisithetetlen, örök. Következésképpen a mindenség is, mivel anyagból van, szintén örök és megsemmiaithetetlen. Soha nem lehetett a ‘semmiből teremteni és sohasem tűnhet el, ámbár az égitestek, melyek a mindenséget alkotják. szakadatlanul változnak. 2. Az energia megmaradása és átalakulása Gyakran találkozunk különféle (nunkamegnyilvánulásgkkal, melyeket egy bizonyos test végez. így például a robogó tank szétrombolja a házat, — romboló munkát végez. A földre hulló kő földrészecskéket nyom össze; a lőpor a robbanásnál gázt fejleszt, mely a lövedéket kiröpíti a fegyver csövéből — tehát munkát végez. A gőzgép kazánjában lévő gőz hőt fejleszt, melynek segítségével a gép munkát végez. Ezt a munkavégzésre való képességet energiának nevezzük. Az energia mindig anyaggal fut össze és anyag nélkül nem létezhet. Minden anyagnak van energiája, iiyen vagy olyan formában: mozgási energia (mint a tank és a kö esetében), vegyi energia (mint a lövedéknél), hőenergia (mint a forró gőznél). Az energia sok más alakot is ölthet. Az egyetemes tömegvonzás törvényét igazoló golyós kísérlet. A nagy és Ids golyó mindkét párnál vonzza egymást. Honnan származik a test energiája? Honnan van például a tank energiája? Ezt az energiát a motorjában hevülö benzin adta. A benzin, amely a tank motorjában volt, rejtett energiát tartalmazott. á. benzinben lévő rejtett energia a hevüléstöl felszabadult és átalakult kiterjedési, vagyis gázmozgási energiává. A gázok kiterjedési energiája hozta mozgásba a tankot, mozgási energiát adva annak. A lőporban rejtett vegyi energia volt. A robbanásnál a lőporgáz energiává alakult át és ez hat a lövedékre. A lövedék mozgási energiát kap; akadályba ütközésnél olyan ener-v giává változik, amely elpusztítja és részben elégeti azt az anyagot, amelyre a lövedék hull. Minden test bizonyos mennyiségű rejtett vagy szabad energiával rendelkezik. Pontos kísérletekkel megállapították, hogy az energiát át lehet vinni egyik tárgyról a másikra, de a mennyisége nem változik. Az energia épp oly megsem- misithetetlen. mint maga az anyag: csak egyik formájáról a másikra lehet átváltoztatni. így például a hőenergiát átalakíthatjuk világító vagy elektromos energiává. A villany telepeken a szén a bennerejló vegjft energiát hőenergiává változtatja, a hőenergia pedig villanyenergiává lesz. A villanyenergia azután vagy mozgási energiává (például a villamosnál), vagy megint hőenergiává, illetve világító energiává (villanylámpáknál és lámpásoknál), vagy rádió energiává (melynek segítségével működik a rádiózás) változik. A nehéz kö felemelésével energiát fejtünk ki. Amikor ez a kö lehull, akkor az energia földrészecskék összenyomásában mutatkozik és ennek következtében hö fejlődik. Az 1 energia mennyiségét éppen úgy megérthetjük és éppen olyan sajátos módon fejezhetjük ki, mint ahogy például a távolságokat kilométerekben mérjük. Az energia mindig egyik alakból a másikba megy át és megállapították, hogy ezeknél a változásoknál az energia mennyisége általában állandó marad. Ez — a természet legfontosabb törvényének egyike, „az energia megmaradása és átalakulása“. Az anyag és energia megmaradása mindezeknél a változó* soknál a természet alaptörvényének bizonyul és igazolja annak örökkévalóságát. 3. Egyetemes tömegvonzás Ha egy testet semmi sem támaszt alá, akkor a földre esik, mert a Föld vonzza. Ilyenkor azt mondják, hogy a „Föld tömegvonzása“ működik. De ez a tulajdon- ! sága nemcsak a Földnek van meg. A tudósok megállapították, hogy a mindenségben az összes testek bizonyos erővel vonzzák egymást. Ez az erő annál nagyobb, minél nehezebbek a testek és minél kisebb a köztük lévő távolság. A Pöld, a Hold, a Nap, a bolygók és a csillagok —7 valamennyi test vonzza egymást valamilyen erővel. Ezért az összes testek egymásra ható vonzását „egyetemes tömegvonzásnak“ nevezzük. ‘ír,dósok kísérletekkel bizonyították, hogy ólomgolyók vonzzák egymást. Nagyon vékony falra vízszintes helyzetben lévő könnyű pálcikát függesztettek, melynek mindkét végén kicsiny ólomgolyó volt. A kis golyók mellé a pálcika két oldalán nagyobb ólomgolyókat függesztettek. Mindkét párnán , vonzotta egymást a nagy és kis golyó és ennek a vonzásnak kö- ; . vetkeztében a pálcika észrevehetőig elmozdult. Ezt a vonzást nem szabad a mágnesességgel ösz- szetéveszteni, ami akkor mutatkozik, ha'a mágnest vashoz közelítjük: az ólom nem mágneses anyag. Itt a golyók az egyetemes, tömegvonzás törvénye szerint vonzották egymást. Az egyetemes tömegvonzás törvényének értelmében a piindenség- ben 'minden test vonzza egymást, függetlenül attól, hogy van-e közöttük valamely más test, vagy sem, függetlenül attól, miből áll a vonzótestek anyaga, milyen a hőmérsékletük, stb. A Föld vonzza a Holdat és éppen ez a vonzás kényszeríti a Holdat arra, hogy a Föld körül keringjen. A E'öld vonzása tulajdonképpen arra készteti a Holdat, hogy egyenesen a Földnek tartson. A Holdnak valósággal a Földre kellene zuhannia. Ez azért nem történik meg, mert a Hold nincs nyugalmi állapotban, hanem mozog és ez a mozgás nem a Föld felé irányul, hanem tőle el. Ha nem lenne egyetemes tömeg vonzás és a Föld vonzása nem hatna a Holdra, akkor a Hold egyenes pályán haladva mindölökre eltávolodna a Földtől. De a Föld vonzása a Holdat állandóan eltéríti egyenes útjáról és. így útját körpályává alakítja. Pontosabban, a Hold a Föld körüli pályája majdnem köralakú, de attól egy irányban csekély eltérés mutatkozik. Az ilyen görbe vonalat elipszisnek nevezzük. A Föld a Nap körül ugyancsak ilyen, a körtől kissé eltérő elipszis pályán kering a_ Nap vonzásának hatására. A Nap vonzása más bolygókat is arra kényszerít, hogy körülötte keringjenek. De a Földnek ez a vonzása nemcsak a Holdra hat ki, hanem egyúttal a Föld felületén lévő tárgyakra is és ezért ezek együtt mozognak vele. A feldobott kő újból a Földre esik a vonzás következtében. Az egyetemes tömegvonzás, amellyel mindennapi életünkben lépten-nyomon találkozunk, minden távolságban hat, jelen van az egész mindenségben. Erről a tudósok még a múlt században meggyőződtek. A Földtől — olyan távolságban, amelyet a fény (amely másodpercenként 300.000 kilométer, sebességgel száguld/ csak száz esztendő alatt képes befutni — csillagok vannak: — távoli napok, amelyek egymás körül keringenek. Mozgásuk megmutatja nekünk, hogy ezeket a csillagokat éppen olyan kölcsönös tömegvonzás fűzi össze, mint a Földet és a Napot. (Folyt köv.) Testnevelésünk jövője az ifjúság Emil Zátopek törzskapitány a CsISz KB VII. teljes ülésén elhangzott beszéltéből Szövetségünkben a testnevelés nem játszik főszerepet, de kevés figyelmet is szentelünk neki. Most tehát, legalább beszélgetünk róla. Pár napja, hogy befejeződött Finnországban a hatalmas- küzdelem. Ez a küzdelem hallgatóságunkat a rá. dióhoz vonzotta és mindenki feszülten várta, hogy milyen sikereket érnek el a szovjet és a mi sportolóink. Az eredményekben nagy örömünk telt, mert az olimpia meg. mutatta a haladó országok sportolóinak fölényét. Ha a kapitalista sportolást nézzük, olyas-félét látunk, amit az amerikaiak Koreában csinálnak. Ügy kezdték a téli olimpián is a jégko. rongban, ahogy Koreában megszokták. A hanyatlás átmegy’ a »portra is. Az ö viselkedésükre megígértük, hogy megmutatjuk Helsinkiben, mit tudunk. Kötelezettséget vállaltam, hogy két aranyérmet szei'zek. Mikor arra került a sor, hogy elutazzunk Finnországba, soraink közt sok kiváló sportoló volt. Nekem nagy előnye . volt. Finnországban már azelőtt voltam háromszor, nyolcszor versenyeztem ott és min. dig/ győztem. Egy nap sem múlt el, hogy ne kaptam volna tőlük valamilyen ajándékot. Egy nap sem. telt el, hogy ne jöttek volna buzdítani, de nemcsak a fiatalok, hanem a finn békevédetani bizottság öreg- tagjai is. Ez igen kellemes környezet volt. Sikereink itthon nagy örömöt Szereztek Először tizkiioniéteren versenyeztem. Ez az én előnyöm volt, de hát az olimpiára a sportolók élgárdája érkezett. Azt hittem, elég könnyelmű voltam, amikor ilyen kötelezettséget vállaltam. A tízkilométeres futás jól végződött. Aztán következett az öfckilométeres verseny és ebben semmi reményem nem volt. Teljesítményem ebben az évben nérn volt olyan, mint azelőtt. Olvastam, hogy a többi sportolóknak sokkal jobb teljesítményei van. na-k, mint nekem. Egyedül azzal számoltam, hogy én már mégis öregebb vagyok, 'sokat futottam, míg azok a fiatalok csak nyíllak. Mikor startoltunk az ötkilométerre, lehet, hogy csodái koztatok volna. Nem voltam az utolsó helyen, de az utol* sóelőttin. Nem azért, hogy szándékosan igy akartam futni. Gondoltam magamban: jó lesz az erőt az utolsó körre hagyni. Az utolsó kör engem igazolt és lett nagy csodálkozás. Mindjárt ahogy bevégződött a futás következett Dana és lehet, hogy az én sikerem hatással volt rá, mert jó messzire dobta a gerelyt. A marathon előtt ezt gondoltam: Ha már megvan a két érem, hadd legyen meg az összes. A külföldi újságírók megkérdezték tőlem, hogy a Zátopek család mennyi ara. nyat nyer. Azt mondtam nekik, hogy forduljanak * a javasasszonyhoz, de végül is mindent értelmesen megmagyaráztam nekik. Milyen örömet okozott ez itthon, mennyi táviratot és üdvözletét kaptam, találtam köztük építő kötele, zettségváll-alést is. Miikor hazaérkeztünk, az üzemek dolgozóinak ezrei jöttek megnézni bennünket a stadionba. A fogadtatáson nagyon sokan resztvettek, , Kár, hogy ilyen eredmények nincsenek gyakran, mert ezzel nagy sí. kert érnénk el üzemeinkben. Például a CKD-üzemben százötvenen kötelezettséget /vállaltak az olimpiai játékosok tiszteletére. Ki ne örülne ennek ? Hathatósan mozgósítani a fiatalokat a rendszeres testnevelésre Ha a testnevelésben elért sikereinket vesszünk, meg kell állapítanunk: kollektív testnevelésünk van és nem csak: Zátopek szaladgál, a többiek pedig nézik. Ez nem is lenne helyes., Párszor figyelmeztetett erre köztársasági e-lmölc elvta-rsunk is. Tavaly,1 amikor meghívott bennünket magához, a Hadsereg Nap alkalmából, érdeklődött a hadseregnap pro. grammja iránt. Ebbe benne volt az öt-kilométeres futás nemzetközi versenye is és. Gottwald elvtárs ezt mondta: „Zátopek újra segít magukon“. Mikor a szovjet delegáció ke-resz- tülutazott Prágán, küldötteink a repülőtéren fogadták őket és a szovjet delegáció tagjai azt kérdez, ték: „Hol a többi Zátopek?“ És képzeljétek el mit feleltek a mieink: „Kár, hogy- ennek a Zátopeknek még nincsenek gyerekei“. Végül meg szeretném említeni, visszagondolva a CKD kötelezettségvállalásaira, hogy a jobb testnevelés jobb építést is jelent és hogy sportolóink nagyobb sikerei nemzet, közi viszonylatban több örömet fognak jelenteni itthon is üzemeink dolgozóinak. Ezzel a meggyőződéssel gondoskodjunk testne. velésünik jobb és egészségesebb fellendítéséről. >MttmwiwawMmwHWtt*w«w»ww( ü.l ÍFJÜSAG •- a CsISz Szlovákiai központi Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. költésével 2. — Szerkeszti < szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke Jó2set — Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Bratislava, Soltéscivej 2. Telefon d45-nl, 2. 3. ‘-'29-31. 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. tyomclaia, Bratislava - Előfizetős egy évre iüU.— Kés, félévre 51).- Kés - A postatakarékpénztár! befizetőlap száma: S-13.890. — ilfrlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól Feladó e§ irányi- fő postahivatal Bratislava 2. A magyar labdarúgóválogatott kivívta az egész világ elismerését Helsinkiben. \
